Professional Documents
Culture Documents
I. Tantervelmélet
A pedagógiai tervezés rendszere
Országos szint Egyéni tervezési szint
-NAT -Tanmenet
-Kerettantervek -Tematikus terv
-Óratervezet/ óravázlat
Intézményi szint
-Pedagógiai Program
-Helyi tantervek
A tanterv
1) Hatáskörük alapján lehetnek:
Az oktatás tartalmát meghatározó
dokumentum. Központi (országos)
Egyes iskolákra érvényes (helyi - 1998)
Kétpólusú (alapjaiban országos – kidolgozottsága
A tananyagot többnyire a tantárgyak helyi)
rendszerében képzeli el, időkeretekre,
szakaszokra bontva határozza meg a
tartalmat. 2) Tartalmi jelleg szerint:
Tananyag- és ismeretközpontú
Anyanyelvi kommunikáció:
„Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések,
tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését
szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és
írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban
és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a
társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság
formálásában.”
(NAT 2012)
Kulcskompetenciák 2020
Kötelező
irodalom
Kerettanterv és
tematikus terv
A
dokumentumok
elérhetősége
Az óra megtervezése
A tanítási órák típusai
1. Új ismeretet feldolgozó óra
2. Rögzítő – rendszerező óra
3. Alkalmazó – gyakorló óra
4. Ellenőrző – értékelő óra
5. Kombinált típusú óra
Az alábbi szempontok tudatosítása
Az óra tananyaga Időbeosztás megtervezése
Az óra elsődleges céljai és feladatai Eszközigény végiggondolása,
(oktatási, nevelési, képzési, didaktikai) előkészítése
Az óratípus meghatározása Szervezési feladatok
A módszerek kiválasztása
Az óra logikai felépítésének
átgondolása
A tanítási óra megvalósítása
Házi feladatok ellenőrzése
Számonkérés/ ellenőrzés, ismétlés
Ráhangolódás, motiválás a témára, előzetes ismeretek mozgósítása
Célkitűzés
Új ismeret feldolgozása
Rögzítés, rendszerezés
Visszacsatolás (folyamatosan) értékelés (az óra végén – tudatosan,
hagyományt kialakítva)
Házi feladatok kijelölése (a szóbeli házi feladat is kijelölendő)
A tananyag
Manapság nem azonos a tananyag és a tantervi tartalom.
Ismeretek, képességek, kompetenciák, kulturális értékek, erkölcsi normák
fogalmazódnak meg benne.
Kiválasztási szempontok:
Nevelési-oktatási cél,
Tantervi követelmények,
EU által meghatározott általános műveltségi fok,
A tanulók egyéni jellemzőinek figyelembevétele.
A nyelv(tan) tanítás
Módszertani alapelvek a
nyelvtanításban
1. a tananyag tartalmának elvi kérdései
A) A tudományosság elve
- A tananyag és a tudomány összhangban áll (eszerint kellene tankönyvet
választani, vázlatot írni) /Alsóban – igazat tanítunk – de nem a teljes igazságot;
Felsőben és középiskolában – teljesebb meghatározások, de ha kell élünk az
egyszerűsítés lehetőségével/
B) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének elve
A tananyag egymásra épülő logikus elrendezése (hangtantól a mondattanig)
Életkori sajátosságokhoz igazítva válik érthetővé
Módszertani alapelvek a
nyelvtanításban
2. a tananyag feldolgozásának elvi kérdései D) A nevelőtestület egységes eljárásának elve
(helyesírás, nyelvhelyesség, külalak – alsóban
A) A tanulói aktivitás elve (Felfedeztető tanulás, általános, felsőben „elromlik a gyerekek
induktív tanítás – deduktív csak felsőbb teljesítménye”)
iskolafokokon)
E)A logikai műveletek elve
B) A figyelemmel végzett munka elve (érdekesség,
játékosság) - rész-egész viszony (a nyelvi szintek pl. a szavak
felépítése, vagy a mondatok felépítése)
C) A teljesítményképes tudás elve (Ne csak
elméletet oktassunk, hanem a gyakorlatban is - alá- fölérendeltségi és mellérendeltségi viszony
alkalmazzuk) (mondatelemzésben)
A logika alapján előfordulhatnak más tantárgyakban
is, amelyek alapokat adhatnak, pl. a gyümölcsök
különböző fogalmi körökbe sorolása!
Az anyanyelvi nevelés cél- és
feladatrendszere
Korszakonként változó a műveltségeszmény, így a feladatrendszer is
Minden tantárgyon átívelő
1. Oktatási-képzési feladatok:
A) Alapismeretek a nyelvről (leíró nyelvtan, helyesírás, fogalmi
keretek kialakítása – ezen kívül kismértékben egyéb nyelvészeti
ismeretek elsajátítása; az implicit tudás explicitté tétele, a nyelvi
kreativitás fejlesztése)
Az anyanyelvi nevelés cél- és
feladatrendszere
B) Kommunikációs készségfejlesztés Beszédművelés, beszédtechnika,
(szóbeli és írásbeli kommunikációs
Nyelvhelyesség,
területek erősítése)
Stílusnevelés,
Fejlesztési területei:
Olvasás, fogalmazás
írás,
Helyesírás,
Az anyanyelvi nevelés cél- és
feladatrendszere
SZÓBELI ÍRÁSBELI
Szövegértés – szövegértelmezés Szövegértés – szövegértelmezés –
Szövegalkotás – stílus értő olvasás
Fogalmazás – stílus
Beszédművelés - beszédtechnika
helyesírás
Az anyanyelvi nevelés cél- és
feladatrendszere
C) Gondolkodásfejlesztés Nyelv és gondolkodás elválaszthatatlan (A
gondolatokat nyelvi formába öntjük)
Főbb feladatok:
Szabályalkotás, szabálytanulás (gondolkodási minták kialakítása analógiák
adása, logikai viszonyok, alá- fölérendeltségi viszonyok megadása)
Feladatmegoldási algoritmusok (feladattípusokhoz megoldási minták adása)
Az anyanyelvi nevelés cél- és
feladatrendszere
2. Nevelési feladatok
A) korszerű nyelvszemlélet megalapozása
Az 1970-es évektől a leíró nyelvtanon kívül megerősödik a kommunikációs
kompetenciafejlesztésének igénye is.
a nyelv sokszínűségének és alkalmazásának az elsajátítása fontossá válik –
a nyelvi jelenségeket a maguk összetettségében tárjuk a diákok elé.
Az anyanyelvi nevelés cél- és
feladatrendszere
B) Viselkedéskultúra, nyelvi illem
A családi nevelés hiányosságait pótolnia kell az iskolának!
A beszédhelyzet figyelembevétele a nyelvi megnyilatkozásokban,
a kapcsolattartási funkciók állandó gyakoroltatása,
a szóért érzett felelősség kialakítása a tanulókban.
Az anyanyelvi nevelés cél- és
feladatrendszere
C) Nyelvi értékek megbecsülése D) Nyelvesztétikai ízlés alakítása
A nyelvi és kulturális értékek Helyes és szép kiejtés,
elfogadása, tisztelete,
A nyelv zeneisége, a jóhangzás elve,
A közös nyelv a nemzet egyik
Művészeti és szépirodalmi értékek,
legösszetartóbb köteléke
Stílusosság,
Árnyalt szóhasználat
Az anyanyelvi nevelés cél- és
feladatrendszere
E) Egyéb nevelési feladatokhoz való alkalmazkodás
Egyéb tantárgyakhoz és műveltségi területekhez való viszony
Szakszókincs helyes használata
Személyiségfejlesztés – egységes pedagógiai elvek követése
AZ IRODALOMTANÍTÁS KORSZE
RŰ ÚTJAI
Befogadásközpontú és
kompetenciafejlesztő irodalomtanítás
RJR modell
Ráhangolódás: előzetes tudás mozgósítása
Jelentéstulajdonítás: új tudás hozzákapcsolása (lásd: Nahalka – konstruktív
tanuláselmélet)
Reflektálás: új gondolati sémák
Konstruktív tanulásszemlélet
Újfajta tudásfogalom
Tanuló nem befogadja a tudást, hanem létrehozza
Tanár > Kialakítja a tanulás környezeti feltételeit
>Megtervezi és megszervezi a tanulási folyamatot
>A tanórán koordinál
Lehetőségek a megvalósítására
Projektmódszer
Problémamegoldó tanulás
Együttműködésen alapuló tanulásszervezés
Portfólió
Vita
Kreatív írás
Befogadásközpontú és
kompetenciafejlesztő irodalomtanítás
Kritikai gondolkodás és (interaktív) tanulás
fejlesztése
Tanulás folyamatának tudatosítása
Művészeti nevelés (kritikus óraszámcsökkenés
egyéb művészeti tárgyak esetében – így fontos
szerep hárul rá)
Célja: a kultúra és a műveltség
áthagyományozása, az olvasóvá nevelés, a
személyiség formálása, kevésbé manipulálható
emberré fejlesztés
Teremelrendezés a céloknak megfelelően
Köszönöm szépen megtisztelő
figyelmüket!