Helyi Tanterv 2020 Tortenelem Altalanos MINTA

ISKOLA NEVE
HELYI TANTERV
TÖRTÉNELEM
5–8. évfolyam
Érvényes: a 2020/2021-es tanévtől

ISKOLA NEVE
Történelem
A tö rténelemtanítá s és -tanulá s célja, hogy a tanuló megismerkedjen a tö rténettudomá ny, valamint a
hagyomá ny á ltal legfontosabbnak elismert tö rténelmi tényekkel, szereplő kkel, eseményekkel, tö rténetekkel és
folyamatokkal, valamint tudatosodjon benne nemzeti hovatartozá sa. Ismerkedjen meg a kulturá lis kó drendszer
legalapvető bb elemeivel, amelyek lehető vé teszik, hogy azonosuljon kultú rá nk alapértékeivel. A tö rténelem
tantá rgy tantervének kö zéppontjá ban a magyar nemzet és Magyarorszá g tö rténete áll.
A tantervi szabá lyozá s irá nyító elve, hogy a magyar tö rténelmet általá ban kontinuitá sá ban, az euró pai, illetve
egyetemes tö rténelmet szigetszerű en tá rgyalja. A keretanterv tö bb általá nos euró pai jelenséget is konkrét
magyar példá kon keresztü l mutat be. Ennek révén a tanuló a magyar tö rténelmi jelenségeket első sorban nem
á ltalá nos modellek alapjá n, hanem a konkrét tö rténelmi helyzet jellegzetességeit figyelembe véve
tanulmá nyozhatja. Ez a megkö zelítés hozzá segíti a tanuló t, hogy megértse és méltá nyolja a magyarsá g, a
magyar nemzet, illetve Magyarorszá g sajá tos helyzetébő l adó dó jelenségeket és folyamatokat, így alakulhat ki
benne a tényeken alapuló reá lis és pozitív nemzettudat, és ezá ltal erő sö dhet benne a hazaszeretet érzése.
A tö rténelem tantá rgy a kö vetkező mó don fejleszti a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott

kulcskompetenciá kat:
A tanulás kompetenciái: A tanuló a tö rténelemtanulá s sorá n kü lö nféle jellegű tudá startalmakkal és kü lö nbö ző
típusú feladatokkal talá lkozik, amelyek megtanulá sá hoz, illetve elvégzéséhez kü lö nféle mó dszereket kell
vá lasztania. A tö rténelmi informá ció k keresése és feldolgozá sa, a forrá skritika, a kö vetkeztetések levoná sa és
egyéb gondolkodá si mű veletek kö zvetítő hatá suk révén á ltalá ban fejlesztik a tanulá si kompetenciá kat. A
tö rténelmi értelmező kulcsfogalmak megértésén és állandó haszná latá n keresztü l a tanuló fejleszti a lényeges
és kevésbé lényeges elemek megkü lö nbö ztetésének és rendszerezésének a tanulá s sorá n elengedhetetlenü l
fontos képességét.
A tanuló a tö rténelemtanulá s sorá n megtapasztalja, hogy a tö rténelemtudá sa az iskolá n kívü l, má s

élethelyzetekben, illetve a jelen tá rsadalmi, gazdasá gi és politikai jelenségeinek megértéséhez és megítéléséhez
is segítséget nyú jt. Ez a tapasztalat – az iskolai tö rténelemtanulá s élményszerű sége mellett – erő s ö sztö nzést
adhat az élethosszig tartó tanulá sra vagy legalá bbis a tö rténelmi és tá rsadalmi kérdések irá nti érdeklő désre.
Kommunikációs kompetenciák: A tö rténelmi forrá sok feldolgozá sa a szö vegértés fejlesztésének egyik
hatékony mó dja. A tanuló a felmerü lő tö rténelmi problémákró l beszélgetéseket folytat, érveket gyű jt, azokat
írá sban és szó ban ö sszefoglalja, digitá lis kommuniká ció s eszkö zö k segítségével mutatja be. A kü lö nbö ző típusú ,
má s-má s korokbó l és eltérő tá rsadalmi kö zegekbő l szá rmazó forrá sok feldolgozá sa pedig nagyban segíti a
kü lö nféle kommuniká ció s kö rnyezetek (kontextusok) kö zö tti magabiztos eligazodá st.
Digitális kompetenciák: A tö rténelem tanulá sa sorá n a digitális eszkö zö k etikus, felelő sségteljes haszná latá val
a tanuló informá ció kezelési és -feldolgozá si készségei fejlő dnek, ami elő segíti elemző és mérlegelő
gondolkodá sa kialakulá sá t és elmélyítését is, aminek része a megszerzett informá ció k ellenő rzése,
hitelességének vizsgá lata. A tö rténelmi forrá sokat tartalmazó internetes portá lok, hang- és filmarchívumok és
adatbá zisok megismerése és haszná lata, az itt talá lt forrá sok feldolgozá sa elengedhetetlen feltétele a korszerű
tö rténelemtanulá snak. A digitá lis informá ció feldolgozá s, illetve a digitá lis kommuniká ció fejlesztésének nagy
szerepe van a kö zéleti tá jékozó dá si készségek kialakítá sá ban, így a felelő s és aktív á llampolgá rrá nevelésben.
A matematikai, gondolkodási kompetenciák: A tanuló az informá ció k, illetve a forrá sok feldolgozá sa sorá n
problémá kat azonosít, magyará zatokat fogalmaz meg, kiemeli a lényeget, kö vetkeztetéseket von le. A
Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 2/41

ISKOLA NEVE
tö rténelmi ismeretek, fogalmak elsajá títá sá val, valamint a tö rténelmi forrá sok és interpretá ció k mérlegelésével,
hipotézisek alkotá sá val fejlő dik az elemző , problémamegoldó gondolkodá sa. Mindezek együ ttesen segítik a
differenciált tö rténelmi gondolkodá s kialakulá sá t, melynek kö vetkeztében a tanuló képessé vá lik események,
folyamatok és jelenségek kü lö nbö ző szempontú megkö zelítésére, valamint bizonyos tö rténések okainak és
kö vetkezményeinek tö bb szempontú feltá rá sá ra.
A személyes és társas kapcsolati kompetenciák: A tanuló a kü lö nbö ző tö rténelmi korok mindennapi

életének vizsgá latá val, az életmó d vá ltozatos formá inak, valamint tö rténelmi életutaknak és cselekedeteknek a
megismerésével viszonyítá si pontokat talá lhat, illetve kö vethető modelleket adaptá lhat sajá t életú tjá nak
tervezéséhez és szervezéséhez. A tanuló ban tudatosul, hogy nehéz élethelyzetekben is kialakítható k cselekvési
tervek, lehető ségek. É rtékeli a vá lsá gos tö rténelmi helyzetekben megnyilvá nuló bá torsá g, kitartá s, ö nfelá ldozá s,
segítségnyú jtá s és szolidaritá s kö vetésre méltó példá it. A tanuló arra tö rekszik, hogy az emberi cselekedeteket,
életutakat, élethelyzeteket, tá rsadalmi folyamatokat és jelenségeket á rnyaltan értelmezze. A tá rsadalmakra,
kö zö sségekre jellemző magatartá si és kommunikáció s szabá lyok felismerése a tanuló alkalmazkodó képességét
fejleszti.
A kreativitás a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái: A tö rténelem tanulá sa

sorá n a tanuló megismeri az emberiség, a magyarsá g kulturá lis ö rö kségének fő elemeit. É rtékeli a kiemelkedő
emberi alkotá sokat és értelmezi azok technoló giai, tudomá nyos és mű vészeti szerepét. Az egyes tö rténelmi
korszakok á ttekintése sorá n felismeri az értékteremtő alkotá sok jelentő ségét, és elemző gondolkodá ssal
feltá rja azoknak az életmó dra, a mindennapokra gyakorolt hatá sá t.
Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák: A tanuló megismeri és értékeli az alkotó emberi

tevékenységek vá ltozatos formá it. É rtelmezi és elismeri a tudó sok, kutató k és mű vészek teljesítményét. Bü szke
a magyar tudó sok, mű vészek, sportoló k és má s értékteremtő , alkotó emberek kiemelkedő eredményeire,
teljesítményeire. Az életmó dtö rténeti témakö rö k feldolgozá sa révén a tanuló felismeri, hogy a munkavégzés az
egyén, a csalá d és a tá rsadalom létfenntartá sá t biztosítja; belá tja, hogy a munka sokszor kü zdelmekkel já r,
ugyanakkor személyiségépítő , tá rsadalmi ö sszetartozá st is erő sítő tevékenység. A tö rténelmi korszakok
jellegzetes, egyedi vagy kiemelkedő példá i kiinduló pontként szolgá lnak a sajá t életú t tervezésekor, aká r a
pá lyavá lasztá s sorá n is.
A kerettanterv témakö rö nként hatá rozza meg a javasolt ó raszá mot. Ezek ö sszege megfelel az évi teljes
ó raszá mnak, amely elegendő a témá k ismeretanyagá nak feldolgozá sá hoz és a tanulá si eredményekhez
kapcsoló dó kompetenciák elsajá títá sához. A kerettantervben meghatá rozott tanulá si tartalmak azonban á tlagos
esetben a javasolt ó rakeret kb. 80%-á ban feldolgozható k.
A helyi tanterv alapjá n a taná r a kerettantervbő l évente két témá t mélységelvű feldolgozá sra jelö l ki, amelyre
tö bb idő , a javasolt idő kereten felü l ö sszesen tová bbi 6–10 ó ra tervezhető . Ezeknek legalá bb 70%-a magyar
tö rténelmi témá jú legyen. A mélységelvű tanítá s lehető séget ad az adott téma részletesebb ismeretekkel,
tö bbféle megkö zelítési mó ddal és tevékenységgel tö rténő feldolgozá sá ra. A mélységelvű témák esetében
nagyobb lehető ség nyílik a projektmunká ra, illetve a mú zeumi ó rá k és a témá val kapcsolatos tanulmá nyi
kirá ndulá sok szervezésére.
A Témakörönként megjelenő tantervi tá blá zatok magukba foglaljá k a hozzá juk tartozó Témákat, a konkrétabb
tartalmakat feltü ntető Altémákat, valamint az egyes témakö rö khö z kapcsoló dó Fogalmak és adatok/Lexikák
címszó alatt a kö telező en elsajá títandó fogalmakat, személyeket, kronoló giai és topográ fiai adatokat. Minden
fogalmi elem csak egyszer fordul elő , anná l a témakö rnél, ahol kö telező elemként elő szö r szerepel a tantervben.

ISKOLA NEVE
A tá blá zat utolsó oszlopá ban feltü ntetett Fejlesztési feladatok teljesítésével való sulnak meg az elő írt tanulá si
eredmények.
A tá blá zat alatt témakö rö nként felsorolt Javasolt tevékenységek nem kö telező elemei a tantervnek, de
eredményessé tehetik a tananyag feldolgozá sá t és a szaktaná ri munká t. Ezek kö re természetesen bő víthető
kü lö nféle tanulá si eljá rá sokkal, mó dszerekkel.
5–8. évfolyam
Az általá nos iskolai tö rténelemtanítá s és –tanulá s célja, hogy a tanuló megismerkedjen a magyar és egyetemes
tö rténelem legalapvető bb tö rténeteivel, tényeivel, jelenségeivel, eseményeivel és szereplő ivel. A magyar
tö rténelem eseményeirő l és hő seirő l kialakított kép, a bü szkeségre okot adó tö rténelmi cselekedetek,
eredmények és emberi teljesítmények megismerése megalapozza a hazaszeretet érzését.
A tantá rgy tanulá sa sorá n bő vü lő ismeretei és a kü lö nbö ző tevékenységek á ltal alakuljanak ki a tanuló ban a
tö rténelemrő l és tá rsadalmi kérdésekrő l való tá jékozó dá s és gondolkodá s legalapvető bb kompetenciái,
amelyek segítik, hogy megértse a mú lt és jelen tá rsadalmi, politikai, gazdasá gi és kulturá lis jelenségeit. Az
á ltalá nos iskolai tö rténelemtanulá s megalapozza a tanuló ban az aktív á llampolgá ri léthez szü kséges
kompetenciá kat.
Az á ltalá nos iskolai tö rténelemtanítá snak egyszerre célja és feltétele a tanuló kívá ncsisá gá nak és
tudá svá gyá nak felkeltése és ébren tartá sa a tö rténelem, illetve a kö zéleti kérdések irá nt. Az egyes témák,
tanítá si mó dszerek és tanuló i tevékenységek kivá lasztá sa sorá n mindig szem elő tt kell tartani a tanulá s
élményszerű ségének kö vetelményét. A tanuló képzeletét, fantá ziá já t és érzelmeit megragadó témá k, tö rténetek
és tevékenységek révén vá lhat eredményessé a tö rténelem tanulá sa. A kü lö nbö ző korok életmó djá t tá rgyaló
témakö rö k és a tö rténelmi portrék jó alkalmat adnak a szemléletes és élményszerű megjelenítésre (pl. képek,
filmek, modellek, zenék, hangdokumentumok), a tanuló életéhez, érdeklő déséhez kö thető témá k tá rgyalá sá ra,
valamint érdekes, megrá zó vagy éppen tréfá s, de mindenképpen elgondolkodtató tö rténetek elbeszélésére,
illetve megjelenítésére.
A tö rténelemtanulá s ugyan az ö tö dik évfolyamon kezdő dik, de iskolai elő zményekre is támaszkodik; az 1–4.
évfolyamon elsajá tított kompetenciá kra éppú gy, mint az alsó tagozat tö rténelmi tá rgyú olvasmá nyaira, illetve a
tanuló nak a nemzeti ü nnepek iskolai megü nneplése és az emléknapok nyomá n keletkező tudá sá ra.
A kerettanterv évenként 5–8 témakör feldolgozá sá t írja elő . Az egyes témakö rö k 2–7 témá t tartalmaznak, ami
tanévenként ö sszesen 18–20 témá t jelent.
Mikö zben az éves idő keret a korá bbi tantervekhez képest nem vá ltozott, a minimá lisan kö telező témák,
fogalmak és egyéb adatok/lexikai egységek szá ma a korá bbiakná l kevesebb lett. A meghatá rozott
tananyagrészek feldolgozá sa á tlagos esetekben a javasolt idő mintegy 80 %-á t veszi igénybe. Mindez idő t és
alkalmat ad a tevékenységalapú tanulá sra, az ismeretek alkalmazá sá ra, a tanulá si eredményekben
megfogalmazott kompetenciá k fejlesztésére a taná r á ltal leghatékonyabbnak tartott (pl. egyéni, kooperatív)
tanulá si technikák alkalmazá sá ra. Tová bbá ez által lehető ség nyílik a helyi tantervben megfogalmazott
helytö rténeti vagy egyéb témá k beemelésére, speciá lis foglalkozá sok szervezésére (pl. mú zeumi, kö nyvtá ri
ó rá k, kö zö s filmnézés), illetve tantá rgykö zi projektek megvaló sítá sá ra.

ISKOLA NEVE
5–6. évfolyam
Az á ltalá nos iskola 5–6. évfolyamá n a tö rténelemtanítá s bevezeti a tanuló t a tö rténelmi mú lt megismerésébe. A
tantá rgy irá nti érdeklő dés felkeltése, a pozitív hozzáá llá s megteremtése és a legfontosabb ismeretek
elsajá títá sa mellett ekkor kezdő dik a tö rténelemtanulá shoz szü kséges alapvető tanulá smó dszertani
já rtassá gok, készségek kialakítá sa. A tanuló egyfelő l megismerkedik az ó kor, kö zépkor, kora ú jkor és az ú jkor
tö rténelmének néhá ny jellemző voná sá val, jelenségével, a magyar tö rténelem legfontosabb forduló pontjaival,
hő seivel és szereplő ivel a 19. szá zad kö zepéig. Elsajá títja, és alkalmazni kezdi a kulcsfogalmakat, gyakorolja a
vá ltozatos tevékenységformá kat – informá ció szerzés és -feldolgozá s; tá jékozó dá s idő ben és térben; tö rténetek
megértése, elbeszélése, megvitatá sa stb. –, amelyek megalapozzá k tö rténelemtanulá si készségeinek fejlő dését,
tö rténelmi gondolkodá sá nak kialakulá sá t.
Ebben a szakaszban első sorban konkrét tö rténelmi események és élethelyzetek, szoká sok képszerű
bemutatá sa, tö rténetek elmesélése a jellemző . A tantervi témakö rö k egy jelentő s részét tö rténeti korok szerint
beá gyazott életmó dtö rténeti és portré témá k adjá k. Elő bbiek a régmú lt korok embereinek életét mutatjá k be
egy-egy konkrét telepü lés és nép mikrovilá gá n, illetve az ezekhez kapcsoló dó tö rténeteken keresztü l. A
kerettanterv a telepü lések esetében ajá nlá sokat fogalmaz meg, amelyektő l a helyi tantervek ö sszeá llítá sa sorá n
a pedagó gusok régió juknak megfelelő en eltérhetnek. Tová bbi fontos alapelv a jelenségalapú megkö zelítés,
vagyis a tanuló nem általá nos modelleken, hanem egyes telepü lések/népek életén keresztü l ismerkedik meg az
ó kor, a kö zépkor, a kora ú jkor és az ú jkor vilá gá val. A portré típusú témakö rö k a magyar tö rténelem néhá ny
kiemelkedő személyiségének, hő sének életét, cselekedeteit és tö rténelmi jelentő ségét dolgozzá k fel, mikö zben
megismertetik a tanuló t a hozzá juk fű ző dő tö rténeti hagyomá nnyal.
Az á ltalá nos iskolá ban a tö rténettanítá son alapuló tö rténelemtanítá s, vagyis a tö rténetmesélés, a
szemléletesség és a tevékenységkö zpontú megkö zelítés a témák kivá lasztá sá nak, illetve feldolgozá sá nak
egyará nt fontos vezérelve. Az egyes korszakok életmó djá t bemutató témakö rö k, témák, a kiemelkedő
személyiségeket bemutató portrék eredményes bemutatá sához a tanuló képzeletét megragadó tö rténeteken, a
személyes életéhez kapcsoló dó élményeken keresztü l vezet a sikeres tö rténelemtanítá s ú tja. Ugyanakkor a
tö rténetek feldolgozá sá n keresztü l fejlő dik a tanuló nak a tö rténelemtanulá shoz elengedhetetlen narratív
kompetenciá ja is.
FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK)
TÖRTÉNELMI ISMERETEK
A nevelési-oktatá si szakasz végére a tanuló :
 ismeri és fel tudja idézni a magyar és az euró pai tö rténelmi hagyomá nyhoz kapcsoló dó legfontosabb
mítoszokat, mondá kat, tö rténeteket, elbeszéléseket;
 be tudja mutatni a kü lö nbö ző korok életmó djá nak és kultú rá já nak fő bb voná sait és az egyes tö rténelmi
korszakokban élt emberek életét befolyá soló tényező ket;
 tisztá ban van a zsidó -keresztény kultú ra kialakulá sá nak fő bb á llomá saival, ismeri a legfontosabb
tanítá sait és hatá sá t az euró pai civilizáció ra és Magyarorszá gra;
 ismeri a kö zépkori és ú jkori magyar tö rténelem kiemelkedő alakjait, cselekedeteiket, illetve szerepü ket
a magyar nemzet tö rténetében;
 fel tudja idézni a kö zépkori és ú jkori magyar tö rténelem legfontosabb eseményeit, jelenségeit,
folyamatait, és forduló pontjait a honfoglalá stó l napjainkig;
 képes felidézi a magyar nemzet honvédő és szabadsá gharcait, példá kat hoz a hazaszeretet, ö nfelá ldozá s
és hő siesség megnyilvá nulá saira;

ISKOLA NEVE
 tisztá ban van a kö zépkor és ú jkor vilá gképének fő voná saival;

 ismeri és be tudja mutatni a 19. szá zadi modernizá ció gazdasá gi tá rsadalmi és kulturá lis hatá sait
Magyarorszá gon és a vilá gban;
 ismeri a kü lö nbö ző korok hadviselési szoká sait, jellemző it;
 példákat tud felhozni arra, hogy a tö rténelem sorá n miként já rultak hozzá a magyarok Euró pa és a vilá g
kulturá lis, tudomá nyos és politikai fejlő déséhez;
 ismeri a magyarsá g, illetve a Ká rpá t-medence népei együ ttélésének jellemző it a kö zépkorban és
ú jkorban, példákat hoz a magyar nemzet és a kö zép-euró pai régió népeinek kapcsolatá ra és
együ ttmű kö désére;
 való s képet alkotva képes elhelyezni Magyarorszá got a kö zépkori és ú jkori euró pai tö rténelmi
folyamatokban.
ISMERETSZERZÉS ÉS FORRÁSHASZNÁLAT
A tö rténelem tanulá sa hozzá já rul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatá si szakasz végére:
 képes ismereteket szerezni személyes beszélgetésekbő l, olvasott és hallott, valamint a kü lö nbö ző

médiumok által felkíná lt szö veges és képi anyagokbó l;
 kiemel lényeges informá ció kat (kulcsszavakat) elbeszélő vagy leíró szö vegekbő l, illetve rö videbb
magyará zó szö vegekbő l, és az ezek alapjá n megfogalmazott kérdésekre egyszerű vá laszokat képes adni;
 megadott szempontok alapjá n, taná ri ú tmutatá s segítségével tö rténelmi informá ció kat gyű jt kü lö nbö ző
médiumokbó l és forrá sokbó l (kö nyvek, atlaszok, kronoló giá k, kö nyvtá rak, mú zeumok anyagai, filmek;
nyomtatott és digitá lis, vizuá lis forrá sok);
 képes magatartá sformá k megfigyelésére és jellemzésére;
 megadott szempontok alapjá n rendszerezi a tö rténelmi informá ció kat;
 felismeri, hogy melyik szö veg, kép, egyszerű á bra kapcsoló dik az adott tö rténelmi témához;
 képen, egyszerű á brá n á brá zolt folyamatot, jelenséget sajá t szavaival le tud írni;
 képes kü lö nbséget tenni forrá sok kö zö tt típus és kontextus alapjá n;
 ö ssze tudja vetni a forrá sokban talá lható informá ció kat az ismereteivel;
 meg tudja vizsgá lni, hogy a tö rténet szerző je résztvevő je vagy kortá rsa volt-e az eseményeknek;
 egyszerű kö vetkeztetéseket von le, és véleményt tud alkotni.
TÁJÉKOZÓDÁS IDŐBEN ÉS TÉRBEN
 ismeri a nagy tö rténelmi korszakok elnevezését és idő hatá rait, néhá ny kiemelten fontos esemény és
jelenség idő pontjá t;
 haszná lja az idő tagolá sá ra szolgá ló kifejezéseket, tö rténelmi eseményre, jelenségre, korszakra való
utalá ssal végez idő meghatá rozá st;
 idő rendbe tud á llítani tö rténelmi eseményeket, képes az idő á brá zolá sá ra pl. idő szalag segítségével;
 a tanult tö rténelmi eseményeket, jelenségeket, személyeket, képeket hozzá tudja rendelni egy adott
tö rténelmi korhoz, régió hoz, á llamhoz;
 haszná l kü lö nbö ző tö rténelmi térképeket a fontosabb tö rténelmi események helyszíneinek
azonosítá sá ra, egyszerű jelenségek leolvasá sá ra, vaktérképen való elhelyezésére;
 egyszerű alaprajzokat, modelleket, térképvá zlatokat (pl. telepü lések, épü letek, csaták) tervez és készít.
SZAKTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓ
 ö ná lló an képes eseményeket, tö rténeteket elmondani, tö rténelmi személyeket bemutatni, sajá t

véleményt megfogalmazni;
 ö ssze tudja foglalni sajá t szavaival hosszabb elbeszélő vagy leíró szö vegek tartalmá t;
 az á ltala gyű jtö tt tö rténelmi adatokbó l, szö vegekbő l rö vid tartalmi ismertető t tud készíteni;

ISKOLA NEVE
 képes ö ná lló kérdések megfogalmazá sá ra a tá rgyalt tö rténelmi témá val, eseményekkel kapcsolatban;
 képes rö vid fogalmazá sok készítésére egy-egy tö rténetrő l, tö rténelmi témá ró l;
 kü lö nbö ző tö rténelmi korszakok, tö rténelmi kérdések tá rgyalá sa sorá n alkalmazza az értelmező és
tartalmi kulcsfogalmakat, tová bbá haszná lja a témá hoz kapcsoló dó tö rténelmi fogalmakat;
 tud egyszerű vizuá lis rendező ket kiegészíteni hagyomá nyos vagy digitá lis mó don (tá blá zatok, á brá k,
tabló k, rajzok, vá zlatok) egy tö rténelmi témá ró l;
 egyszerű tö rténelmi témá ró l taná ri ú tmutatá s segítségével kiselő adá st állít ö ssze és mutat be;
 egyszerű tö rténelmi kérdésekrő l véleményt tud megfogalmazni, á llítá sait alá támasztja;
 meghallgatja má sok véleményét, érveit;
 taná ri segítséggel dramatikusan, szerepjá ték formá já ban tud megjeleníteni tö rténelmi eseményeket,
jelenségeket, személyiségeket.
TÖRTÉNELMI GONDOLKODÁS
 adott tö rténetben kü lö nbséget tud tenni fiktív és való s, irreális és reális elemek kö zö tt;
 képes megfigyelni és ö sszehasonlítani a tö rténelemben elő forduló kü lö nbö ző emberi
magatartá sformá kat és élethelyzeteket;
 a tö rténelmi eseményekkel és személyekkel kapcsolatban ö ná lló kérdéseket fogalmaz meg;
 feltételezéseket fogalmaz meg tö rténelmi személyek cselekedeteinek mozgató rugó iró l, és alá támasztja
azokat;
 a tö rténelmi szereplő k megnyilvá nulá sainak szá ndékot tulajdonít;
 ö ná lló véleményt képes megfogalmazni tö rténelmi szereplő krő l, eseményekrő l;
 felismeri a kü lö nbö ző korokra és régió kra jellemző tá rgyakat, alkotá sokat, életmó dokat, szoká sokat,
vá ltozá sokat, képes azokat ö sszehasonlítani egymá ssal, illetve a mai korral;
 példákat hoz a tö rténelmi jelenségekre;
 felismeri, hogy az emberi cselekedet és annak kö vetkezménye kö zö tt szoros kapcsolat van.
A tanuló az 5–6. évfolyamon a következő kulcsfogalmakat használja:
Értelmező kulcsfogalmak: tö rténelmi idő , tö rténelmi forrá s, ok és kö vetkezmény, vá ltozá s és folyamatossá g,

tény és bizonyíték, tö rténelmi jelentő ség.
Tartalmi kulcsfogalmak:
 politikai: politika, á llam, á llamszervezet, államforma, monarchia, kö ztá rsasá g, egyeduralom,
demokrá cia, ö nkormá nyzat, jog, tö rvény, birodalom;
 tá rsadalmi: tá rsadalom, tá rsadalmi csoport, nemzet, népcsoport, életmó d;
 gazdasá gi: gazdasá g, pénz, piac, mező gazdasá g, ipar, kereskedelem, adó , ö nellá tá s, á rutermelés, falu,
vá ros;
 eszme- és vallá stö rténeti: kultú ra, mű vészet, hit, vallá s, egyhá z, vilá gkép.

ISKOLA NEVE
Az 5–6. évfolyamon a történelem tantárgy kerettantervben javasolt alapóraszáma: 136 óra
Két mélységelvű téma kerettantervben javasolt óraszáma: 6–10 óra, összesen 17 óra
Két mélységelvű téma helyi tantervben javasolt óraszáma: 8+9=17 óra
Az 5–6. évfolyamon a történelem tantárgy összes óraszáma: 144 óra
A témakörök áttekintő táblázata:

Témakör Javasolt óraszám Helyi tanterv
Személyes tö rténelem 7 7
Fejezetek az ó kor tö rténetébő l 13 13
A kereszténység 5 5
A kö zépkor vilá gai 13 13+2=15
Képek és portrék az Á rpá d-kor tö rténetébő l 20 20+6=26
É vente két mélységelvű téma* 8 0
Tantervben javasolt óraszám: 58+8=66 66
Fennmaradó ó rakeret (ö sszefoglalá s, ismétlés, dolgozat stb.) 6 6
Éves órakeret: 72 72
Képek és portrék a kö zépkori magyar állam virá gkorá bó l 10 10
Ú j lá tó hatá rok 11 11
Portrék és tö rténetek Magyarorszá g kora ú jkori tö rténetébő l 14 14
É let a kora ú jkori Magyarorszá gon 6 6
Forradalmak kora 5 5+3=8
A magyar nemzeti ébredés és polgá rosodá s kora 15 15+6=21
Megjegyzés: A szaggatott vonal az évfolyamok kö zö tti hatá rokat jelzi.
* A mélyésgelvű témá k ó rakeretét min. 70%-ban magyar témá kra kell fordítani.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: Személyes történelem
JAVASOLT ÓRASZÁM: 7 óra
ISMERETEK ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK:
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
Témák Altémák Fogalmak és Fejlesztési feladatok
adatok/Lexikák
Körülöttem a történelem  Csalá di Fogalmak: kó dex.  Egyszerű ,
fotó album és személyes tö rténetek
személyes tá rgyak. elmesélése.
Kronológia: Kr. e. és Kr.
 Személyes  Csalá di fotó k,
u., évszá zad, ő skor, ó kor,
tö rténetek tá rgyak, tö rténetek
kö zépkor, ú jkor,
dokumentá lá sa, gyű jtése és
jelenkor/modern kor.
elbeszélése. rendszerezése.
 Egy nap  Címer, zá szló ,
dokumentá lá sa. pecsét készítése
 Kó dexkészítés ö ná lló an vagy
(valamely magyar tá rsakkal.
kó dex mintá já ra pl.  Informá ció k
Képes kró nika). gyű jtése képi és
Címer, zászló, pecsét, az  Címerek és tá rgyi forrá sokbó l
idő mérése zá szló k alkotó elemei megadott
sajá t telepü lés és szempontok szerint.
Magyarorszá g címere  A tö rténelmi idő
és zá szlaja példá já n. á brá zolá sa vizuá lis
 A hitelesítés eszkö zö kkel.
eszkö ze, a pecsét (pl.
az Aranybulla
pecsétje).
 Személyes
címer-, zá szló - és
pecsétkészítés.
 Az idő szá mítá s.
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:
 Képpel illusztrá lt, írott ö sszefoglaló készítése egy meghatá rozó személyes élményrő l.
 Kó dexlap készítése, pl. a Képes kró nika alapjá n.
 Idő szalag készítése.
 Orszá g, telepü lés, iskola, sportegyesü let és egyéb címerek gyű jtése.
 Címerek értelmezése taná ri irá nyítá ssal.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: Fejezetek az ókor történetéből

adatok/Lexikák
Az ókori Egyiptom világa  Fö ldmű velés a Fogalmak: ö ntö zéses  Az ó kori
Nílus mentén. fö ldmű velés, fá raó , egyiptomi, gö rö g és
 Hitvilá g és piramis, hieroglifa, ró mai életmó d fő bb
halottkultusz a vá rosá llam, jó sda, voná sainak
piramisok és a tö bbistenhit, olü mpiai felidézése.
Kirá lyok Vö lgye já tékok, monda,  Informá ció k
példá já n: Memphis és provincia, rabszolga, gyű jtése az ó kori és a
Théba. gladiá tor, amfiteá trum, modern olimpiai
 A legjelentő sebb falanx, légió , já tékokró l, és
talá lmá ny: az írá s. népvá ndorlá s. ö sszehasonlítá suk.
Az ókori Hellász öröksége  Mindennapok  Az ó kori
egy gö rö g vá rosban: hadviselés
Személyek: Kheopsz,
Athén és lakó i. legalapvető bb
Zeusz, Pallasz Athéné,
 Gö rö g istenek, az Nagy Sá ndor, Romulus,
jellemző inek
olü mpiai já tékok. bemutatá sa.
Hannibá l, Julius Caesar,
 Az athéni és  Gö rö g hoplita
Augustus, Attila.
spá rtai nevelés. felismerése,
Az ókori Róma öröksége  Ró ma alapítá sa a fegyverzetének
mondá kban. Kronológia: Kr. e. 776 az azonosítá sa képen,
 Egy ró mai polgá r első feljegyzett olü mpiai rekonstrukció s á brá n.
mindennapjai. já tékok, Kr. e. 753 Ró ma  A tanult há ború k
 A alapítá sa a hagyomá ny okainak és
gladiá torviadalok és a szerint, Kr. e. 490 a kö vetkezményeinek
kocsiversenyek. marathó ni csata, Kr. u. bemutatá sa; illetve a
 Ró mai emlékek 476 a Nyugatró mai tanult hő sö khö z
Pannó niá ban. Birodalom buká sa. kapcsoló dó
A görög-római hadviselés  Gö rö g hadviselés tö rténetek felidézése.
 Mai magyar
a marathó ni csata Topográfia: Egyiptom,
példá já n. Nílus, Athén, Olü mpia, telepü lésnevek
 Nagy Sá ndor Spá rta, Itá lia, Ró ma, azonosítá sa az ó kori
hadserege és Pannó nia, Aquincum, Pannó nia térképén.
 A Hun Birodalom
hó dítá sai. Marathó n, Ró mai
 Az ó kor „tankjai”: Birodalom. fö ldrajzi
Hannibá l elefá ntjai. kiterjedésének
 Caesar légió i. nyomon kö vetése a
térképen.
Képek a népvándorlás  A Ró mai
 A nomá d
korából Birodalom szétesése.
életmó d, gazdá lkodá s
 A Hun
és hadviselés
Birodalom.
alapvető
 Attila és
jellegzetességeinek
hadjá ratai: az ó kor
felidézése.
egyik legnagyobb

ISKOLA NEVE
csatá ja (a
catalaunumi csata).
 Tö rténelmi
mozgá sok (pl.
hadmozdulatok,
hadjá ratok,
 Képek gyű jtése és rendszerezése ó kori épü letekrő l.
 Térképvá zlat készítése egy ó kori vá ros jellegzetes épü leteinek és kö zterü leteinek (pl. piac, kikö tő )
feltü ntetésével.
 Egy szabadon vá lasztott pannó niai telepü lés megtekintése.
 Tabló készítése az ó kori civilizá ció k kulturá lis ö rö kségérő l.
 Egy ó kori ü tkö zet rekonstruá lá sa (film, kép, á bra, térképvá zlat segítségével).
 A Szépmű vészeti Mú zeum egyiptomi kiállítá sa néhá ny darabjá nak megtekintése és feldolgozá sa.
 Helyi ó kori tá rgyú gyű jtemény néhá ny darabjá nak megtekintése és feldolgozá sa.
 Ó kori témá jú film vagy filmrészlet megtekintése és megbeszélése.
TÉMAKÖR: A kereszténység
adatok/Lexikák
Az Ószövetség népe  Az Fogalmak: egyistenhit,  Jézus élete
Ó szö vetség/Héber Biblia, legfontosabb
Biblia: Á brahám és Ó szö vetség/Héber eseményeinek
Mó zes. Biblia, Ú jszö vetség, zsidó bemutatá sa.
 Az ö ná lló zsidó vallá s, keresztény vallá s,  Jézus erkö lcsi
állam alapító i: Dá vid keresztség és ú rvacsora. tanítá sainak
és Salamon értelmezése.
tö rténete.  A kereszténység
Személyek: Mó zes, Dá vid,
Jézus élete, tanításai és a  Tö rténetek az Salamon, Jézus, Má ria,
fő jellemző inek és
kereszténység Ú jszö vetségbő l. elterjedésének
Jó zsef, Szent Péter és
 A kereszténység Szent Pá l apostolok.
bemutatá sa.
fő bb tanítá sai.  A Héber Biblia
 A kereszténység má ig ható innová ció i:
elterjedése. Topográfia: Jeruzsá lem, egyistenhit,
 A keresztény Betlehem. tízparancsolat, heti
hitélet színterei és pihenő nap
szertartá sai.
 A kereszténység
jelképei.
 A bibliai tö rténeteket á brá zoló képek, mű vészeti alkotá sok gyű jtése.
 Tematikus képgaléria ö sszeá llítá sa a zsidó és keresztény vallá sró l megadott szempontok alapjá n.
 Képek gyű jtése bibliai helyszínekrő l.

ISKOLA NEVE
 Pá l apostol misszió s ú tjainak kö vetése tematikus térképen.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: A középkor világai

JAVASOLT ÓRASZÁM: 13+2=15 óra
adatok/Lexikák
Élet a várban – egy  Kirá lyok és Fogalmak: fö ldesú r,  A kö zépkori és a
magyar vár (pl. Visegrád) nemesek lovag, nemes, uradalom, mai életforma néhá ny
és uradalom  Vá répítészet – jobbá gy, robot, pá pa, jellegzetességének
bemutatásával híres magyar szerzetes, bencés rend, ö sszehasonlítá sa.
kö zépkori vá rak. pá los rend, kolostor,  A kö zépkori
 Egy uradalom katolikus, romá n stílus, kultú ra fő bb
mű kö dése, a falvak gó tikus stílus, polgá r, voná sainak
vilá ga (a jobbá gyok céh, iszlám vallá s. felidézése.
élete).  Az egyes
Élet a kolostorban – egy  A kö zépkori Személyek: Szent
kö zépkori tá rsadalmi
magyar kolostor (pl. egyhá zszervezet. rétegek életformá ja
Benedek, Gutenberg,
Pannonhalma)  A szerzetesség és Mohamed.
kö zti eltérések
bemutatásával a kolostor. ö sszehasonlítá sa.
 Romá n és  A kö zépkori
gó tikus Topográfia: Visegrá d, vá ros és a falu
templomépítészet – Pannonhalma, Szentfö ld, ö sszehasonlítá sa
híres magyar Anglia, Franciaorszá g. megadott
kö zépkori egyhá zi szempontok alapjá n
emlékek. (pl. jellegzetes
 Oktatá s a foglalkozá sok,
kö zépkorban. életmó d).
Élet a középkori városban  A céhek.  A kö zépkori
– egy magyar város (pl.  A vá rosi hadviselés
Buda) bemutatásával polgá rok. legalapvető bb
 Vá rosépítészet – jellemző inek
híres magyar bemutatá sa.
kö zépkori vá rosok.  A kö zépkori
 Kö nyvnyomtatá s pá ncélos lovag
és reneszá nsz. felismerése,
A keresztes lovagok  Az iszlá m–arab fegyverzetének
világa kihívá s. azonosítá sa képen,
 A nehézlovas rekonstrukció s
harcmodor. á brá n.
 Keresztesek a
Szentfö ldö n.
 A lovagi
életforma és kultú ra.
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK
 Alaprajz készítése vagy értelmezése egy kö zépkori vá rosró l, uradalomró l, vá rró l vagy kolostorró l.
 Tabló készítés a kö zépkori magyar templomokró l.
 Céhszabályzat vagy cégér készítése ö ná lló an vagy tá rsakkal.

ISKOLA NEVE
 Egy kö zépkori ü tkö zet rekonstruá lá sa (film, kép, á bra, térképvá zlat segítségével).
 Beszá moló készítése egy lovagi torná ró l és/vagy a lovagi erényekrő l.
 Egy lehetséges karriertö rténet bemutatá sa a kö zépkorbó l (inasbó l céhmester, apró dbó l lovag,
jobbá gybó l pü spö k).
 Montá zs ö sszeá llítá sa a kö zépkort idéző képekbő l megadott szempontok alapjá n (pl. foglalkozá s,
viselet, jelentő s események stb.).
TÉMAKÖR: Képek és portrék az Árpád-kor történetéből

adatok/Lexikák
Történetek a magyarok  A hun-magyar Fogalmak: hunok,  A mondá k és a
eredetéről eredettö rténet a finnugor, tö rzs, való sá g kö zö tti
kró niká kban: Hunor, vérszerző dés, fejedelem, kapcsolatok és
Magor; Csaba kirá lyfi. honfoglalá s, székelyek, ellentmondá sok
 Az Á rpá d-há z kalandozá sok, vá rmegye, felismerése.
eredettö rténete: tized, ispá n, Szent  A tanult mondai
Emese álma, Korona, tö rténetek felidézése,
vérszerző dés. tatá rok/mongolok, a mondai hő sö k
Honfoglalás és  Á lmos és Á rpá d kunok. szá ndékainak
kalandozások alakja a kró nikákban. azonosítá sa.
 A honfoglalá s:  Mondai
Személyek: Á lmos, Á rpá d,
Etelkö zbő l a Ká rpá t- szereplő k felismerése
Géza, I. (Szent) Istvá n, I.
medencébe. képek, mű vészeti
(Szent) Lá szló , Kö nyves
 Tö rténetek a Ká lmá n, III. Béla, IV. Béla,
alkotá sok alapjá n.
kalandozó  Rekonstrukció s
Szent Gellért, Szent
magyarokró l. rajzok, á brá k
Erzsébet, Szent Margit.
Szent István és a magyar  Géza és Istvá n elemzése és/vagy
állam alakja a kró nikákban. készítése a honfoglaló
 Istvá n harca Kronológia: 895 a magyarok viseletérő l,
Koppá nnyal és a honfoglalá s, 907 a lakó helyérő l,
koroná zá s. pozsonyi csata, fegyverzetérő l.
 Á llamalapítá s: 997/1000–1038 Istvá n  Tö rténetek
egyhá zszervezés, uralkodá sa, 1222 az felidézése az Á rpá d-
vá rmegyék és Aranybulla kiadá sa, kori magyar
tö rvények. 1241–1242 a tatá rjá rá s, tö rténelembő l.
1301 az Á rpá d-há z  A tanult
Árpád-házi királyportrék  Szent Lá szló , a
kihalá sa. tö rténelmi személyek
lovagkirá ly.
 Kö nyves Ká lmá n, jelentő ségének
a mű velt kirá ly. Topográfia: Etelkö z, felismerése.
 A tanult
 III. Béla, a Vereckei-há gó , Ká rpá t-
nagyhatalmú kirá ly. medence, Esztergom, uralkodó k
 II. Andrá s és az Buda, Székesfehérvá r, elhelyezése az
Aranybulla Horvá torszá g, Muhi, idő szalagon.
 IV. Béla és a Német-ró mai Csá szá rsá g.
tatá rjá rá s.
Árpád-kori szentek  Szent Gellért.

ISKOLA NEVE
 Szent Erzsébet.
 Szent Margit.
Árpád-kori győztes  A pozsonyi csata.
harcok és csaták  Német
tá madá sok nyugatró l:
felperzselt fö ld és a
vértesi csata. Nomá d
tá madá sok keletrő l: a
kerlési csata.
Magyarország koronázási  Szent Korona.
jelvényei  Palá st, jogar,
orszá galma.
 Az Á rpá d-kori magyar tö rténelem kiemelkedő alakjait á brá zoló képek gyű jtése.
 Képö sszeá llítá s készítése a Szent Lá szló t megö rö kítő freskó kbó l a Ká rpá t-medencében.
 A tö rténelmi alakok megjelenítése szerepjá tékkal egy konkrét tö rténelmi helyzetben.
 Informá ció k gyű jtése és megbeszélése az Á rpá d-kor uralkodó iró l, szentjeirő l.
 A Szent Korona és a koroná zá si jelvények megtekintése.
TÉMAKÖR: Képek és portrék a magyar állam virágkorából

adatok/Lexikák
Magyar királyportrék a  Ká roly és az Fogalmak: aranyforint,  A mondá k és a
14–15. századból aranyforint. kormá nyzó , végvá r, való sá g kö zö tti
 Nagy Lajos, a szekérvá r, zsoldos. kapcsolatok és
hó dító . ellentmondá sok
 Luxemburgi felismerése.
Személyek: I. (Anjou)
Zsigmond, a csá szá r.  Tematikus
Ká roly, I. (Nagy) Lajos,
Hunyadi János, a  Hunyadi Já nos, a Luxemburgi Zsigmond,
térkép értelmezése
törökverő sokoldalú hadvezér. és/vagy térképvá zlat
Hunyadi Já nos, I.
 A (Hunyadi) Má tyá s.
készítése Nagy Lajos
ná ndorfehérvá ri hó dítá sairó l/Hunyadi
diadal. Já nos hadjá ratairó l.
Hunyadi Mátyás, a  Mondá k és Kronológia: 1335 a  A tanult
reneszánsz uralkodó tö rténetek Má tyá s visegrá di kirá lytalá lkozó , tö rténelmi személyek
kirá lyró l. 1456 a ná ndorfehérvá ri jelentő ségének
 A fekete sereg. diadal, 1458–1490 felismerése.
 Má tyá s Má tyá s uralkodá sa.
reneszá nsz udvara.
Topográfia:
Lengyelorszá g, Oszmá n
Birodalom, Csehorszá g,
Ná ndorfehérvá r.

ISKOLA NEVE
 A korszak kiemelkedő alakjait á brá zoló képek gyű jtése, rendszerezése az egyes uralkodó csalá dok
szerint.
 A ná ndorfehérvá ri csata rekonstruá lá sa (á bra, térképvá zlat, kép, film, animáció segítségével).
 Má tyá s, a reneszá nsz uralkodó – beszá moló készítése a kirá lyi udvarban tett képzeletbeli lá togatá sró l.
 A Nemzeti Mú zeum kö zépkori magyar gyű jteménye néhá ny darabjá nak megtekintése és feldolgozá sa.
 Lá togatá s a visegrá di vá rban és/vagy kirá lyi palotá ban.
TÉMAKÖR: Új látóhatárok
adatok/Lexikák
A földrajzi felfedezések  A felfedező k ú tjai. Fogalmak: gyarmat,  A nagy felfedező k
 A manufaktú ra, tő kés, ú tjainak bemutatá sa
vilá gkereskedelem bérmunká s, térképen.
kialakulá sa. kapitalizmus, bank,  A céhek és a
 Gyarmatosítá s tő zsde, részvény, manufaktú rá k
Ameriká ban: az reformá ció , reformá tus, ö sszehasonlítá sa.
ő slakossá g sorsa, evangélikus,  A
ü ltetvények és ellenreformá ció és vilá gkereskedelem
rabszolgá k. katolikus megú julá s, ú tvonalainak
Korai kapitalizmus  A tő kés jezsuitá k, vallá si bemutatá sa térkép
gazdá lkodá s tü relem, felvilá gosodá s. segítségével.
kibontakozá sa és a  A reformá ció és
polgá rosodó életmó d. katolikus megú julá s
Személyek: Kolumbusz
 A manufaktú rá k, a Kristó f, Magellá n, Luther
hatá sá nak feltá rá sa
vilá gkereskedelem az anyanyelvi kultú ra
Má rton, Kálvin Já nos,
kialakulá sa. és oktatá s terü letén.
Ká roli Gá spá r, Pá zmá ny
 Az első bankok és  É rvelés a vallá si
Péter, Kopernikusz.
tő zsdék. tü relem mellett.
A vallási megújulás  Egyhá zi
reformtö rekvések a Kronológia: 1492
kora ú jkorban. Amerika felfedezése,
 Reformá ció és 1517 a reformá ció
katolikus megú julá s. kezdete.
 Az anyanyelvi
kultú ra és oktatá s Topográfia:
felvirá gzá sa magyar Spanyolorszá g, India,
példák alapjá n. Kína, London,
 Vallá si tü relem Sá rospatak.
Erdélyben.
Az új világkép  A
kialakulása természettudomá nyok
fejlő dése: a
kopernikuszi fordulat.
 A kö zépkorit
felvá ltó vilá gkép: a
felvilá gosodá s.

ISKOLA NEVE
 Olyan termékek gyű jtése, amelyek a fö ldrajzi felfedezéseknek kö szö nhető en kerü ltek a
vilá gkereskedelembe.
 Hasonló sá gok és kü lö nbö ző ségek megá llapítá sa a megismert felekezetek templomairó l készü lt fotó k
alapjá n.
 A sajá t telepü lésen (vagy kö rnyékén) talá lható kü lö nbö ző felekezetekhez tartozó templomok
megtekintése.
 Informá ció k gyű jtése a magyar reformá ció néhá ny képviselő jérő l.
 Egy természettudó s (pl. Kopernikusz, Newton) életének és munká ssá gá nak bemutatá sa: plaká ton,
prezentá ció val, kiselő adá son.
 Tá blá zat készítése a kö zépkor és az ú jkor vilá gképének ö sszehasonlítá sá hoz megadott szempontok
alapjá n.
TÉMAKÖR: Portrék és történetek Magyarország kora újkori történetéből

Témák Altémák Fogalmak és Fejlesztés feladatok
adatok/Lexikák
A török háborúk hősei  II. Lajos és a Fogalmak: szultá n,  A mohá csi csata
mohácsi csata. janicsá r, tö rö k hó doltsá g, eseményeinek
 Buda eleste és az kuruc, labanc, rekonstruá lá sa
orszá g há rom részre szabadsá gharc, animá ció s film és
szakadá sa. tró nfosztá s. térkép alapjá n.
 A vá rhá ború k  A há rom részre

hő sei (pl. Dobó ; szakadt orszá g és a
Zrínyi, a szigetvá ri Személyek: I. Szulejmá n, fontosabb tö rö k
hő s). II. Lajos, Dobó Istvá n, hadjá ratok
Bocskai, Bethlen és Zrínyi  Bocskai Istvá n Bocskai Istvá n, Bethlen bemutatá sa
fejedelem, a hajdú k Gá bor, Zrínyi Mikló s (a tematikus térképen.
vezére. kö ltő és hadvezér), II.  A tö rö k- és
 Bethlen Gá bor, Rá kó czi Ferenc, Má ria Habsburg-ellenes
Erdély fejedelme. Terézia. harcok hő seirő l szó ló
 Zrínyi Mikló s, a tö rténetek
kö ltő és hadvezér. Kronológia: 1526 a elbeszélése, irodalmi
 Buda mohácsi csata, 1541 szö vegek felidézése.
visszavétele: a tö rö k  Képek,
Buda eleste, 1552 Eger
kiű zése. védelme, 1686 Buda á brá zolá sok gyű jtése
II. Rákóczi Ferenc és  Rá kó czi visszafoglalá sa, 1703– és azonosítá sa,
szabadságharca fordulatos 1711 a Rá kó czi- filmrészletek
életpá lyá ja szabadsá gharc. értelmezése a
Munkácstó l tö rö kellenes há ború k
Rodostó ig. hő seirő l és
 Tö rténetek a Topográfia: Mohács, eseményeirő l.
Rá kó czi- Eger, Erdélyi  A há rom részre
szabadsá gharc Fejedelemség, Pozsony, szakadt orszá g
idejébő l. Bécs. térképének
 A szatmá ri béke: értelmezése.
fü ggetlenség helyett  Annak a

ISKOLA NEVE
megbékélés a
birodalommal.
Mária Terézia  Má ria Terézia, a
csalá danya és
uralkodó .
 Intézkedései
Magyarorszá gon.
 A magyar bemutatá sa, hogy
huszá rok és a berlini milyen hatá ssal volt a
huszá rcsíny. tö rö k uralom
 Fő ú ri kastélyok a Magyarorszá g
mű velő dés fejlő désére.
szolgá latá ban (pl.  II. Rá kó czi Ferenc
Eszterhá za, Gö dö llő ). életú tjá nak és
személyiségének
 Képek, á brá zolá sok gyű jtése magyar végvá rakró l, kiá llítá s rendezése.
 Egy já tékfilm megnézése és megbeszélése a tö rö kellenes há ború k hő seirő l és eseményeirő l.
 Egy a Rákó czi-szabadsá gharcot bemutató mű alkotá s (pl. festmény, népdal, regény) feldolgozá sa.
 Vélemény megfogalmazá sa, vita a szatmá ri békérő l.
 A magyar huszá rokró l szó ló tö rténetek gyű jtése, elbeszélése.
 A huszá rok fegyverzetének és ö ltö zetének bemutatá sa.
 Képek gyű jtése fő ú ri kastélyokró l.
TÉMAKÖR: Élet a kora újkori Magyarországon

Témák Altémák Fogalmak és Javasolt tevékenységek
adatok/Lexikák
Élet a török hódoltság  A tö rö k uralom. Fogalmak: nemzetiség,  A kora ú jkori
kori Magyarországon –  A mező vá ros ortodox, barokk. életmó d
egy konkrét település (pl. élete. ö sszehasonlítá sa a
Debrecen vagy  Szarvasmarha- maival.
Topográfia: Debrecen,
Kecskemét) kereskedelem.  A tö rö k kori
Temesvá r.
bemutatásával mező vá rosok
mindennapjainak
Élet a 18. századi  Magyarorszá g
bemutatá sa
Magyarországon – egy ú jranépesü lése és
kü lö nbö ző gyű jtö tt
konkrét település (pl. ú jranépesítése.
forrá sok alapjá n.
Temesvár) bemutatásával  Népek és
 A 15. szá zadi és a
vallá sok együ ttélése.
18. szá zad végi
 A barokk
magyarorszá gi
vá rosépítészet.
etnikai viszonyok
ö sszehasonlítá sa
térképen, illetve
tá blá zatban vagy
diagramon szereplő
adatok segítségével.

ISKOLA NEVE
 A tö rö k kori magyar kereskedelem fő irá nyainak és á rucikkeinek nyomon kö vetése tematikus térkép
segítségével.
 Prezentá ció vagy plaká t készítése ő si magyar állatfajtá kró l.
 Térképvá zlat rajzolá sa vagy makett készítése egy mező vá rosró l.
 Képek gyű jtése a magyarorszá gi barokk építészetrő l.
 Egy barokk templom megtekintése a sajá t telepü lésen.
TÉMAKÖR: Forradalmak kora

adatok/Lexikák
Ipari forradalom  Gyapotbó l Fogalmak: ipari  Vélemény
pamut. forradalom, gyá r, szabad megfogalmazá sa a
 A textilipar verseny, tö megtermelés, technikai fejlő dés
fejlő dése. munkanélkü liség, elő nyeirő l és
 A gő zgép. forradalom, diktatú ra. há trá nyairó l.
Bá nyá szat, gyá ripar,  A francia
vasú tépítés. forradalom
Személyek: James Watt,
 Gyerekek és értékelése;
Edison, Bonaparte
felnő ttek pozitívumok és
Napó leon.
mindennapjai egy negatívumok
iparvá rosban. azonosítá sa.
Társadalmi-politikai  A kö ztá rsasá g Kronológia: 1789 a  Napó leon
forradalom kísérlete francia forradalom, 1815 alakjá nak, tö rténelmi
Franciaorszá gban. a waterlooi csata. szerepének
 A forradalmi megítélése kü lö nbö ző
terror. Topográfia: Pá rizs, forrá sok alapjá n.
 Napó leon a Habsburg Birodalom,
csá szá r és hadvezér. Oroszorszá g, Nagy-
Britannia.
 A manufaktú rá k és a gyá rak mű kö désének ö sszehasonlítá sa megadott szempontok alapjá n.
 Beszélgetés a gyermekmunká ró l.
 Napó leon oroszorszá gi hadjá ratá nak kö vetése térképen.
 Napó leon-á brá zolá sok gyű jtése.
TÉMAKÖR: A magyar nemzeti ébredés és polgárosodás kora

adatok/Lexikák

ISKOLA NEVE
A reformkor  Széchenyi Istvá n Fogalmak: orszá ggyű lés,  A reformkor

alkotá sai. kö zteherviselés, legfontosabb
 A jobbá gyfelszabadítá s, problémá inak
jobbá gyfelszabadítá s sajtó szabadsá g, cenzú ra, bemutatá sa.
kérdése. miniszterelnö k,  1848. má rcius
 A magyar nyelv honvédség, kiegyezés. 15-e eseményeinek
és a nemzeti kultú ra felidézése képek,
ü gye. dokumentumok,
Személyek: Széchenyi
A forradalom  A má rcius 15-i Istvá n, Kossuth Lajos,
visszaemlékezések,
események és a 12 filmrészletek és/vagy
Batthyá ny Lajos, Bem
pont. dramatikus jelenetek
Jó zsef, Gö rgei Artú r,
 Kossuth Lajos Klapka Gyö rgy, Ferenc
segítségével.
szerepe.  A kor tö rténelmi
Jó zsef, Deá k Ferenc.
 Az á prilisi szereplő inek
tö rvények. jellemzése;
 A Batthyá ny- Kronológia: 1830–1848 a tevékenységü k
kormá ny. reformkor, 1848. bemutatá sa.
Képek a szabadságharc  Tö rténetek a má rcius 15. a pesti  A zsidó sá g
szabadsá gharc forradalom, 1849. pozitív szerepe a
történetéből októ ber 6. az aradi szabadsá gharcban.
idejébő l.
 Gö rgei Artú r, a kivégzések, 1867 a  A tavaszi
hadvezér. kiegyezés. hadjá rat
 A tavaszi hadmozdulatainak
hadjá rat. Topográfia: Pest, Pá kozd, végigkö vetése
 A Fü ggetlenségi Isaszeg, Vilá gos, térképen.
nyilatkozat. Komá rom, Arad, Osztrá k-  A
 A fegyverletétel Magyar Monarchia. szabadsá gharcot
és megtorlá s – Arad. kö vető megtorlá s
A kiegyezés  Az ellená llá s néhá ny konkrét
formá i. esetének bemutatá sa
 Deá k Ferenc (aradi vértanú k, a
szerepe. zsidó sá got sú jtó
 A kiegyezés kö zö sségi bü ntetés)
 A kiegyezés
megkö tése.
 Az Osztrá k- értékelése.
Magyar Monarchia
megszü letése.
 Tabló készítés a kor legfontosabb szereplő irő l.
 Képek gyű jtése Széchenyi gyakorlati tevékenységérő l.
 Folyamatá bra készítése az euró pai és a magyar forradalmak események ö sszefü ggéseirő l.
 Térképvá zlat készítése a má rcius 15-i eseményekrő l.
 Kvíz készítése a má rcius 15-i eseményekrő l és szereplő ikrő l.
 Poszter, kiselő adá s, prezentá ció készítése a szabadsá gharc egy híres csatá já ró l.
 1848–49-es emlékhelyek felkeresése a kö rnyéken.
 Képek gyű jtése a szabadsá gharc honvédeinek egyenruháiró l és fegyvereirő l.
 Tö rténelmi portré készítése Széchenyi Istvá nró l és/vagy Kossuth Lajosró l és/vagy Deá k Ferencrő l.
 Mikrotö rténeti kutatá s: egyéni sorsok feltérképezése, a szabadsá gharc pozitív szerepet betö ltő
nemzetiségi vagy zsidó szá rmazá sú résztvevő inek bemutatá sa.

ISKOLA NEVE
7–8. évfolyam
Az á ltalá nos iskola 7–8. évfolyamá nak tö rténelemtanítá sá ná l az életkori sajá tossá gok figyelembevételével má r
tö rekedni kell az események és folyamatok ö sszetettebb bemutatá sá ra. A tanuló ekkor má r a magasabb szintű ,
elvontabb fogalmi gondolkodá sra is képessé vá lik, ezért a képszerű ség és a tö rténettanítá son alapuló
tö rténelemtanítá s elvének alkalmazá sa mellett megkezdő dik az elemző jellegű feldolgozá s: ö sszetett okok és
kö vetkezmények feltá rá sa, az egyes tö rténelmi jelenségek és folyamatok tö bb szempontú értelmezése. A
tevékenységalapú tanulá snak tová bbra is meghatá rozó szerepe van, ezért a kerettantervi beosztá s idő t hagy és
lehető séget teremt a mű veltető tö rténelemtanulá sra, az ismeretek szélesebb kö rű alkalmazá sá ra, a kooperatív
technikák elő térbe helyezésére, a sokoldalú kompetenciafejlesztésre, amelyek má r a kö zépiskolai tö rténelem
tanulmá nyokra, kö vetelményekre való felkészítést is kell, hogy szolgá ljá k.
Mivel a 7–8. évfolyamra a tanuló formá ló dó absztrakt gondolkodá sa a jellemző , ez megengedi, hogy a tananyag
alapvető en kronologikus elrendezésű legyen, ami a legalkalmasabb a mai vilá got meghatá rozó 19–20. szá zadi
folyamatok értelmezésére. Az egyetemes és a magyar tö rténeti témá k vegyesen, korszakokhoz kö thető
témakö rö kbe rendezve jelennek meg. Kisebb mértékben, de tová bbra is jellemző , hogy a tanterv az á ltalá nos
jelenségeket a magyar tö rténelem példá in keresztü l dolgozza fel. Az eseménytö rténetet két tematikus és négy
szintetizá ló témakö r egészíti ki. Utó bbiak hosszmetszeti jellegű ek: a demográ fia, a demokrácia, az egyes kiemelt
régió k tö rténetét, valamint a nemzeti kultú rá nk és tö rténelmü nk eredményeit tekintik á t a kezdetektő l
napjainkig. Legfő bb céljuk a négy év alatt tanultak á ttekintése, illetve ezeknek a témáknak magasabb szintű ,
integrá ló , szintetizáló értelmezése.
FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK)
TÖRTÉNELMI ISMERETEK
A nevelési-oktatá si szakasz végére a tanuló :

 be tudja mutatni a kü lö nbö ző korok életmó djá nak és kultú rá já nak fő bb voná sait és az egyes tö rténelmi
korszakokban élt emberek életét befolyá soló tényező ket;
 ismeri az ú jkori és jelenkori magyar tö rténelem kiemelkedő alakjait, cselekedeteiket, illetve szerepü ket
a magyar nemzet tö rténetében;
 fel tudja idézni az ú jkori és jelenkori magyar tö rténelem legfontosabb eseményeit, jelenségeit,
folyamatait, és forduló pontjait a 1849-tő l napjainkig;
 képes felidézi a magyar nemzet honvédő és szabadsá gharcait, példá kat hoz a hazaszeretet, ö nfelá ldozá s
és hő siesség megnyilvá nulá saira;
 tisztá ban van a 19. és 20. szá zad fontosabb politikai eszméivel és azok hatá saival;
 ismeri és be tudja mutatni a 19. és 20. szá zadi modernizáció gazdasá gi tá rsadalmi és kulturá lis hatá sait
Magyarorszá gon és a vilá gban;
 ismeri az első és a má sodik vilá ghá ború legfontosabb eseményeit, jellemző it, valamint napjainkra is
hatá ssal bíró kö vetkezményeit;
 fel tudja idézni az első és má sodik vilá ghá ború borzalmait, érveket tud felsorakoztatni a békére való
tö rekvés mellett;
 ismeri a nemzetiszocialista és a kommunista diktatú rá k fő bb jellemző it, az emberiség ellen elkö vetett
bű neiket, ellentmondá saikat és ezek kö vetkezményeit, tová bbá a velü k szembeni ellená llá s példáit;
 felismeri a kü lö nbségeket a demokratikus és a diktató rikus berendezkedések kö zö tt, érvel a
demokrá cia értékei mellett;
 példákat tud felhozni arra, hogy a tö rténelem sorá n miként já rultak hozzá a magyarok Euró pa és a vilá g
kulturá lis, tudomá nyos és politikai fejlő déséhez;
 ismeri a magyarsá g, illetve a Ká rpá t-medence népei együ ttélésének jellemző it néhá ny tö rténelmi
korszakban, beleértve a hatá ron kívü li magyarsá g sorsá t, megmaradá sá ért folytatott kü zdelmét,
példá kat hoz a magyar nemzet és a kö zép-euró pai régió népeinek kapcsolatá ra és együ ttmű kö désére;

ISKOLA NEVE
 való s képet alkotva képes elhelyezni Magyarorszá got az ú jkorban és jelenkorban az euró pai tö rténelmi
folyamatokban, valamint napjaink globá lis folyamataiban;
 ismeri hazá ja á llamszervezetét.
ISMERETSZERZÉS ÉS FORRÁSHASZNÁLAT
 képes ismereteket szerezni személyes beszélgetésekbő l, tá rgyak, épü letek megfigyelésébő l, olvasott és
hallott, valamint a kü lö nbö ző médiumok által felkíná lt szö veges és képi anyagokbó l;
 kiemel lényeges informá ció kat (kulcsszavakat, tételmondatokat) elbeszélő vagy leíró , illetve rö videbb
magyará zó írott és hallott szö vegekbő l és az ezek alapjá n megfogalmazott kérdésekre egyszerű
vá laszokat adni;
 megadott szempontok alapjá n, taná ri ú tmutatá s segítségével tö rténelmi informá ció kat gyű jt kü lö nbö ző
médiumokbó l és forrá sokbó l (kö nyvek, atlaszok, kronoló giá k, kö nyvtá rak, mú zeumok, médiatá rak,
filmek; nyomtatott és digitá lis, szö veges és vizuá lis forrá sok);
 képes élethelyzetek, magatartá sformá k megfigyelésére és értelmezésére;
 megadott szempontok alapjá n tudja értelmezni és rendszerezni a tö rténelmi informá ció kat;
 felismeri, hogy melyik szö veg, kép, egyszerű á bra, grafikon vagy diagram kapcsoló dik az adott
tö rténelmi témához;
 képen, egyszerű á brá n, grafikonon, diagramon á brá zolt folyamatot, jelenséget sajá t szavaival le tud írni;
 képes egyszerű esetekben forrá skritiká t végezni, valamint kü lö nbséget tenni forrá sok kö zö tt típus és
szö vegö sszefü ggés alapjá n;
 ö ssze tudja vetni a forrá sokban található informá ció kat az ismereteivel, pá rhuzamot tud vonni
kü lö nbö ző típusú (pl. szö veges és képi) tö rténelmi forrá sok tartalma kö zö tt;
 meg tudja vizsgá lni, hogy a tö rténet szerző je résztvevő je vagy kortá rsa volt-e az eseményeknek;
 egyszerű kö vetkeztetéseket von le, és véleményt tud alkotni kü lö nbö ző forrá sok hitelességérő l és
relevá ns voltá ró l;
TÁJÉKOZÓDÁS IDŐBEN ÉS TÉRBEN
 ismeri a nagy tö rténelmi korszakok elnevezését és idő hatá rait, néhá ny kiemelten fontos esemény,
jelenség és tö rténelmi folyamat idő pontjá t;
 biztonsá ggal haszná lja az idő tagolá sá ra szolgá ló kifejezéseket, tö rténelmi eseményre, jelenségre,
folyamatra, korszakra való utalá ssal végez idő meghatá rozá st;
 ismeretei segítségével idő rendbe tud á llítani tö rténelmi eseményeket, képes az idő á brá zolá sá ra pl.
idő szalag segítségével;
 a tanult tö rténelmi eseményeket, jelenségeket, személyeket, ikonikus szimbó lumokat, tá rgyakat,
képeket hozzá tudja rendelni egy adott tö rténelmi korhoz, régió hoz, államhoz;
 biztonsá ggal haszná l kü lö nbö ző tö rténelmi térképeket a fontosabb tö rténelmi események helyszíneinek
azonosítá sá ra, egyszerű jelenségek, folyamatok leolvasá sá ra, értelmezésére, vaktérképen való
elhelyezésére;
 egyszerű alaprajzokat, modelleket, térképvá zlatokat (pl. telepü lések, épü letek, csaták) tervez és készít.
SZAKTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓ
 ö ná lló an, folyamatos beszéddel képes eseményeket, tö rténeteket elmondani, tö rténelmi személyeket
bemutatni, sajá t véleményt megfogalmazni;
 ö ssze tudja foglalni sajá t szavaival hosszabb elbeszélő vagy leíró , valamint rö videbb magyará zó
szö vegek tartalmá t;
 az á ltala gyű jtö tt tö rténelmi adatokbó l, szö vegekbő l rö vid tartalmi ismertető t tud készíteni;

ISKOLA NEVE
 képes ö ná lló kérdések megfogalmazá sá ra a tá rgyalt tö rténelmi témá val, eseményekkel, folyamatokkal,
kapcsolatban;
 képes rö vid fogalmazá sok készítésére egy-egy tö rténetrő l, tö rténelmi témá ró l;
 kü lö nbö ző tö rténelmi korszakok, tö rténelmi és tá rsadalmi kérdések tá rgyalá sa sorá n szakszerű en
alkalmazza az értelmező és tartalmi kulcsfogalmakat, tová bbá haszná lja a témához kapcsoló dó
tö rténelmi fogalmakat;
 tud egyszerű vizuá lis rendező ket készíteni és kiegészíteni hagyomá nyos vagy digitá lis mó don
(tá blá zatok, á brá k, tabló k, rajzok, vá zlatok) egy tö rténelmi témá ró l;
 egyszerű tö rténelmi témá ró l taná ri ú tmutatá s segítségével kiselő adá st és digitá lis prezentá ció t állít
ö ssze és mutat be ö ná lló an;
 egyszerű tö rténelmi kérdésekrő l ö ná lló , tá rgyilagos véleményt tud megfogalmazni, á llítá sait
alá támasztja;
 meghallgatja és megérti - adott esetben elfogadja - má sok véleményét, érveit;
 taná ri segítséggel dramatikusan, szerepjá ték formá já ban tud megjeleníteni tö rténelmi eseményeket,
jelenségeket, személyiségeket.
TÖRTÉNELMI GONDOLKODÁS
 adott tö rténetben kü lö nbséget tud tenni fiktív és való s, irreális és reális elemek kö zö tt;
 képes megfigyelni, értelmezni és ö sszehasonlítani a tö rténelemben elő forduló kü lö nbö ző emberi
magatartá sformá kat és élethelyzeteket;
 a tö rténelmi eseményekkel, folyamatokkal és személyekkel kapcsolatban ö ná lló kérdéseket fogalmaz
meg;
 feltételezéseket fogalmaz meg tö rténelmi személyek cselekedeteinek mozgató rugó iró l, és adatokkal,
érvekkel alá támasztja azokat;
 a tö rténelmi szereplő k megnyilvá nulá sainak szá ndékot tulajdonít, á llá spontjukat azonosítja;
 ö ná lló véleményt képes megfogalmazni tö rténelmi szereplő krő l, eseményekrő l, folyamatokró l;
 felismeri és értékeli a kü lö nbö ző korokra és régió kra jellemző tá rgyakat, alkotá sokat, életmó dokat,
szoká sokat, vá ltozá sokat, képes azokat ö sszehasonlítani egymá ssal, illetve a mai korral;
 tá rsadalmi és erkö lcsi problémá kat azonosít adott tö rténetek, tö rténelmi események, kü lö nbö ző korok
szoká sai alapjá n;
 példákat hoz a tö rténelmi jelenségekre, folyamatokra;
 feltételezéseket fogalmaz meg néhá ny fontos tö rténelmi esemény és folyamat feltételeirő l, okairó l és
kö vetkezményeirő l, és tényekkel alá támasztja azokat;
 tö bb szempontbó l képes megkü lö nbö ztetni a tö rténelmi jelenségek és események okait és
kö vetkezményeit (pl. hosszú vagy rö vid tá vú , gazdasá gi, tá rsadalmi vagy politikai);
 felismeri, hogy az emberi cselekedet és annak kö vetkezménye kö zö tt szoros kapcsolat van.
A tanuló az 7–8. évfolyamon a következő kulcsfogalmakat használja:
Értelmező kulcsfogalmak: tö rténelmi idő , tö rténelmi forrá s, ok és kö vetkezmény, vá ltozá s és folyamatossá g,

tény és bizonyíték, tö rténelmi jelentő ség, értelmezés, tö rténelmi néző pont.
Tartalmi kulcsfogalmak:
 politikai: politika, á llam, á llamszervezet, államforma, monarchia, kö ztá rsasá g, egyeduralom,
demokrá cia, ö nkormá nyzat, jog, tö rvény, birodalom;
 tá rsadalmi: tá rsadalom, tá rsadalmi csoport/réteg, nemzet, népcsoport, életmó d;
 gazdasá gi: gazdasá g, pénz, piac, mező gazdasá g, ipar, kereskedelem, adó , ö nellá tá s, á rutermelés, falu,
vá ros;
 eszme- és vallá stö rténeti: kultú ra, mű vészet, hit, vallá s, egyhá z, vilá gkép.

ISKOLA NEVE
A 7–8. évfolyamon a történelem tantárgy kerettantervben javasolt alapóraszáma: 136 óra
Két mélységelvű téma kerettantervben javasolt óraszáma: 6–10 óra, összesen 12 óra
Két mélységelvű téma helyi tantervben javasolt óraszáma: 6+6=12 óra
A 7–8. évfolyamon a történelem tantárgy összes óraszáma: 144 óra
A témakörök áttekintő táblázata:

Témakör Javasolt óraszám Helyi tanterv
A modern kor szü letése 5 5
A dualizmus kora: felzá rkó zá s Euró pá hoz 7 7
Az első vilá ghá ború és kö vetkezményei 11 11
Totá lis diktatú rák 5 5+2=7
A Horthy-korszak 9 9+4=13
A má sodik vilá ghá ború 10 10
A megosztott vilá g 5 5
Magyarorszá g szovjetizá lá sa 10 10
A forradalomtó l az ezredforduló ig 20 20
Együ ttélés a Ká rpá t-medencében 8 8
Népesedés és tá rsadalom 5 5+2=7
A demokratikus állam 7 7+4=11
Régió k tö rténete 14 14
Mérlegen a magyar tö rténelem 8 8
Megjegyzés: A szaggatott vonal az évfolyamok kö zö tti hatá rokat jelzi.
* A mélyésgelvű témá k ó rakeretét min. 70%-ban magyar témá kra kell fordítani.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: A modern kor születése

adatok/Lexikák
A nemzeti eszme és a  A nemzeti eszme és Fogalmak:  A 20. szá zad
birodalmak kora a nemzetá llamok nacionalizmus, eleji nagyhatalmak
Euró pá ja. liberalizmus, azonosítá sa, és a
 A vilá g konzervativizmus, korabeli vilá gra
nagyhatalmai és demokrá cia, gyakorolt hatá suk
ellentéteik a 20. szá zad szocializmus, feltá rá sa térképek és
kezdetén. kommunizmus, egyszerű á brá k
 Gyarmatbirodalma keresztényszocializmus. segítségével.
k a vilá g térképén.  A politikai
Politikai eszmék:  A liberalizmus. Személyek: Bismarck,
eszmék
liberalizmus,  A Marx.
legjellemző bb
konzervativizmus, konzervativizmus. gondolatait
szocializmus  A szocializmus és megjelenítő néhá ny
kommunizmus eszméje. Kronológia: 1871 egyszerű és rö vid
 A Németorszá g egyesítése. forrá s értelmezése
keresztényszocializmus. és azonosítá sa.
 A 19. szá zadi
Topográfia:
Németorszá g, politikai eszmék
Olaszorszá g, Brit céljainak és
Birodalom, Amerikai jellemző inek
Egyesü lt Á llamok, Japá n. rendszerezése.
 Németorszá g terü leti egyesítés elő tt és utá ni térképének ö sszehasonlítá sa, értékelése.
 Magyará zatok keresése és azok megvitatá sa egyes á llamok létrejö ttének és megerő sö désének okaira
(pl. Amerikai Egyesü lt Á llamok).
 Ismerkedés nemzeti jelképekkel (zá szló k, himnuszok).
 Ö sszehasonlító tá blá zat készítése a korszak politikai eszméirő l.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: A dualizmus kora: felzárkózás Európához

adatok/Lexikák
A modernizálódó  Magyar feltalá ló k Fogalmak: kö zö s ü gyek,  A millenniumi
Magyarország és találmá nyok, az dualizmus, MÁ V, Budapest
ipar fejlő dése. Millennium, bemutatá sa.
 Vasú tépítés, emancipáció ,  A dualizmus kori
folyó szabá lyozá s. urbanizá ció . vidék és vá ros
 Egy vilá gvá ros lakó inak és
kiépü lése – az életmó djá nak
Személyek: Andrá ssy
urbanizáció Budapest bemutatá sa.
Gyula.
példá já n.  A 20. szá zad eleji
A millenniumi  A és korunk életmó dja
Magyarország soknemzetiségű Kronológia: 1896 a kö zö tti kü lö nbségek
orszá g. Millennium. azonosítá sa.
 A zsidó  A korszak
emancipá ció , a hazai Topográfia: Budapest. gazdasá gi és
zsidó sá g szerepe a technikai
magyarorszá gi fejlő désének
modernizá ció ban. bemutatá sa.
 A cigá nysá g  A korszak ipari
helyzete, fejlő désének nyomon
hagyomá nyos kö vetése diagramok,
mesterségek. tá blá zatok
 A millenniumi segítségével.
ü nnepségek.
 A legjelentő sebb
kulturá lis alkotá sok.
 Képes beszá moló (prezentá ció ) készítése a korszak valamely jeles magyar tudó sá ró l, feltalá ló já ró l.
 Képek gyű jtése a dualizmus kori tá rsadalmi csoportok és nemzetiségek életérő l.
 Képgyű jtemény (tabló ) ö sszeá llítá sa a millenniumi Budapestrő l internetes forrá sok alapjá n.
TÉMAKÖR: Az első világháború és következményei

Témák Altémák Fogalmak és Fejlesztő feladatok
adatok/Lexikák
Az első világháború,  A halá los lö vés: a Fogalmak: antant,  A fontosabb
Magyarország a vilá ghá ború kö zponti hatalmak, front, hadviselő orszá gok

ISKOLA NEVE
háborúban kirobbaná sa. á lló há ború , há torszá g, csoportosítá sa a

 A hadviselő felek: bolsevik, szö vetségi
az antant és a taná cskö ztá rsasá g, rendszerek szerint.
kö zponti hatalmak. vö rö sterror, fehér  Az első
 Az á lló há ború . kü lö nítményes vilá ghá ború s
 Magyarok a megtorlá sok, kisantant. hadviselés
vilá ghá ború ban. ö sszehasonlítá sa a
 A há torszá g korá bbi há ború kéval.
Személyek: Tisza Istvá n,
megpró bá ltatá sai.  A há ború s
Lenin, Ká rolyi Mihá ly,
 Lenin és a kö rü lményeket
Horthy Mikló s.
bolsevik bemutató kü lö nbö ző
hatalomá tvétel. típusú forrá sok
Magyarország 1918–  A forradalmi Kronológia: 1914–1918 gyű jtése,
1919-ben kísérlet – elhibá zott az első vilá ghá ború , feldolgozá sa.
kü l- és 1917 a bolsevik  Euró pa há ború
katonapolitika. hatalomá tvétel, 1920. elő tti és utá ni
 Magyarorszá g jú nius 4. a trianoni térképének
megszá llá sá nak békediktá tum. ö sszehasonlítá sa, a
folyamata. vá ltozá sok
 A Topográfia: Szarajevó , értelmezése.
tanácskö ztá rsasá g  A tö rténelmi
Szerbia, Doberdó ,
hatalomra kerü lése Ká rpá talja, Felvidék, Magyarorszá g
és buká sa. Délvidék, Burgenland, szétesésének
 Az Erdély, Csehszlová kia, bemutatá sa térképen
ellenforradalom. Jugoszlá via, Romá nia, az elcsatolt terü letek
A trianoni békediktátum  A Pá rizs kö rnyéki Ausztria. tö rténelmi
békék alapelvei, a megnevezésével.
vesztesek bü ntetése.  Vélemény
 A trianoni megfogalmazá sa a
békediktá tum – a tö rténelmi
megcsonkított Magyarorszá g
Magyarorszá g. felbomlá sá nak
 Magyarorszá g okairó l.
terü leti, népességi és  A trianoni
gazdasá gi békediktá tum terü leti
veszteségei. és demográ fiai
 A kisantant. kö vetkezményeinek
értékelése.
 Vita a há ború okairó l.
 Grafikonok, tá blá zatok elemzése a há ború legfontosabb adatairó l (pl. résztvevő k száma, veszteségek,
há ború s kiadá sok, fegyverek szá ma stb.).
 Első vilá ghá ború s emlékhelyek és emlékmű vek, sírhelyek feltérképezése és felkeresése a lakó helyen és
kö rnyékén.
 Első vilá ghá ború s kiá llítá s megtekintése.
 Első vilá ghá ború s katonadalok gyű jtése és eléneklése.
 Trianon a gyermek szemével – kortá rs visszaemlékezések felkutatá sa és megbeszélése.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: Totális diktatúrák

adatok/Lexikák
A kommunista Szovjetunió  Lenin és Sztá lin Fogalmak: személyi  A kommunista
diktatú rá ja. kultusz, GULAG, totá lis Szovjetunió és a
 Az á llamosítá s. á llam, nemzetiszocialista
 A terror és a nemzetiszocializmus, Németorszá g
munkatá borok. antiszemitizmus, jellemző inek
A nemzetiszocialista  A fasizmus. azonosítá sa képi és
Németország nemzetiszocializmus: szö veges
fajelmélet és forrá sokban.
Személyek: Sztálin, Hitler.
antiszemitizmus.  A totá lis
 A ná ci diktatú rák
hatalomá tvétel, a Kronológia: 1933 a ná ci ö sszehasonlítá sa (pl.
hitleri diktatú ra és hatalomá tvétel. jelképek, ideoló giá k,
terror. hatalmi eszkö zö k).
 A hitleri  É rvelés a 20.
Topográfia: Szovjetunió ,
Németorszá g Szibéria szá zad kirekesztő
terjeszkedése: (munkatá borok). ideoló giáival
Ausztria és szemben.
Csehszlová kia.
 GULÁ G tá borok és a ná ci koncentrá ció s tá borok helyszíneinek térképen való azonosítá sa.
 Film vagy filmrészletek megtekintése a nemzetiszocialista és/vagy a kommunista diktatú rá ró l.
TÉMAKÖR: A Horthy-korszak
adatok/Lexikák
A politika irányai  Horthy, a Fogalmak: revízió ,  A Horthy-korszak
kormá nyzó . numerus clausus, pengő . gazdasá gi, kulturá lis,
 Antikommunizm politikai és
us és revízió s tá rsadalmi
Személyek: Bethlen
tö rekvések. eredményeinek és
Istvá n, Klebelsberg Kuno,
 A politikai problémá inak
Szent-Gyö rgyi Albert.
antiszemitizmus. felidézése.
 Bethlen Istvá n  Az
miniszterelnö ksége. Kronológia: 1920–1944 a antiszemitizmus
 Kü lpolitikai megnyilvá nulá sainak

ISKOLA NEVE
kényszerpá lyá k. Horthy-korszak. azonosítá sa forrá sok

Gazdasági, társadalmi és  Gazdasá gi alapjá n.
kulturális fejlődés eredmények.  Magyarorszá g
 Az oktatá s, a kü lpolitikai céljainak
kultú ra és a és lehető ségeinek
tudomá ny néhá ny bemutatá sa.
kiemelkedő  A tá rsadalmi
képviselő je. vá ltozá sok
 Tá rsadalmi bemutatá sa szö veges
rétegző dés és és képi forrá sok
érintkezési formá k alapjá n.
Magyarorszá gon.  A korszak egy
 É letmó d, kiemelkedő
szabadidő , sport. személyiségének
bemutatá sa.
 Vá zlatkészítés idézetek és képi forrá sok felhaszná lá sá val a Horthy-korszak tá rsadalmá ró l.
 Képes beszá moló (prezentá ció ) készítése a korszak jeles személyiségeinek egyikérő l.
 Plaká tok, korabeli tö rténetek, versek, dalok gyű jtése a revízió s tö rekvésekrő l.
 Fotó k, illusztrá ció k gyű jtése az ipar (kö zlekedés) modernizá ció já ró l.
 Képek gyű jtése az oktatá s, a tudomá ny, a sportélet ú j intézményeirő l.
TÉMAKÖR: A második világháború

adatok/Lexikák
Háború földön, tengeren  A hadviselő felek: Fogalmak:  A
és levegőben. a tengelyhatalmak és tengelyhatalmak, nemzetiszocialista
a szö vetségesek. szö vetségesek, bécsi Németorszá g és a
 Sztá lin-Hitler dö ntések, nyilasok, kommunista
paktum, kezdeti totá lis há ború , Szovjetunió
német sikerek. holokauszt, gettó , szerepének feltá rá sa
 A há ború euró pai deportá lá s, a há ború
frontjai és a csendes- koncentrá ció s tá bor, kirobbantá sá ban.
ó ceá ni hadszíntér. zsidó tö rvények.  A má sodik
 Fordulatok a vilá ghá ború
há ború ban: forduló pontjainak
Személyek: Franklin D.
Sztá lingrá d és felidézése.
Roosevelt, Churchill,
Normandia, Berlin, az  A há ború
Teleki Pá l, Szá lasi
atombomba. fegyvereinek és
Ferenc, Salkahá zi Sá ra.
 Euró pa borzalmainak
felosztá sa. bemutatá sa
Magyarország a  A revízió s Kronológia: 1939–1945 a kü lö nbö ző forrá sok
világháború idején eredmények má sodik vilá ghá ború , alapjá n.
 A Szovjetunió 1941. jú nius a  Magyarorszá g
elleni há ború – a 2. Szovjetunió terü leti vá ltozá sait és
magyar hadsereg a megtámadá sa, 1944. vilá ghá ború s

ISKOLA NEVE
Donná l.
 Német
megszá llá s.
 A kiugrá si
kísérlet és a nyilas
hatalomá tvétel.
 A hadszíntérré
vá lt Magyarorszá g.
A háború borzalmai  A totá lis há ború .
 A vilá ghá ború
fegyverei.
 A há torszá g
szenvedései.
 Az ellená llá s
formá i.
 A bombá zá sok és
vá rosi harcok –
Budapest példá já n. má rcius 19. Magyarorszá g részvételét, valamint a
A holokauszt  A ná ci német megszállá sa, 1945. má sodik vilá ghá ború
koncentrá ció s és á prilis a há ború vége fő bb eseményeit
megsemmisítő Magyarorszá gon. bemutató térképek
tá borok. értelmezése.
 Az euró pai és  A magyar
Topográfia: Sztálingrá d,
magyarorszá gi kü lpolitika há ború
Normandia, Hirosima, Don-
zsidó tö rvények. elő tti és alatti
kanyar, Auschwitz.
 Kísérlet az tö rekvéseinek és
euró pai és a magyar mozgá sterének
zsidó sá g és cigá nysá g bemutatá sa.
elpusztítá sá ra.  Ítélet
 Á ldozatok és megfogalmazá sa a
bű nö sö k, felelő sség má sodik vilá ghá ború s
és embermentés: népirtá sokró l és
néhá ny kiemelkedő há ború s bű nö krő l.
példa.  A magyar honvéd
helytá llá sá nak
 Képek gyű jtése a német haderő és a szö vetségesek magyarorszá gi pusztítá sá nak eszkö zeirő l és
helyszíneirő l.
 Ismeretek szerzése és megvitatá sa a holokauszt tö rténetét feldolgozó gyű jtemények, online adatbá zisok
segítségével (pl. lá togatá s a Holokauszt Emlékkö zpontban).
 A holokausztró l szó ló visszaemlékezések, irodalmi és filmfeldolgozá sok egy-egy részletének
megbeszélése.
 Példá k gyű jtése az ellená llá s és embermentés formá ira.
 Egy magyarorszá gi embermentő (pl. Boldog Salkahá zi Sá ra) tevékenységének megismerése és
értékelése.
 Má sodik vilá ghá ború s emlékhelyek, emlékmű vek és sírhelyek feltérképezése és felkeresése a
lakó helyen és kö rnyékén.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: A megosztott világ

adatok/Lexikák
A hidegháború  A kétpó lusú vilá g Fogalmak: Egyesü lt  A má sodik
– a vasfü ggö ny Nemzetek Szervezete vilá ghá ború utá n
leereszkedése. (ENSZ), hideghá ború , kialakult vilá grendet
 Németorszá g vasfü ggö ny, berlini fal, bemutató térkép
kettéosztá sa. szuperhatalom, É szak- á ttekintése és
 Fegyverkezési atlanti Szerző dés értelmezése.
verseny a Szovjetunió Szervezete (NATO),  A nyugati
és az Amerikai Varsó i Szerző dés, demokrá cia és a
Egyesü lt Á llamok piacgazdasá g, jó léti szovjet diktatú ra
kö zö tt. á llam. ö sszehasonlítá sa.
 Hideghá ború s  A nyugati vilá g és
konfliktusok: Korea, a keleti blokk
Kuba. Személyek: Hruscsov, életkö rü lményeinek
A Nyugat  A nyugati Kennedy. ö sszehasonlítá sa.
demokrá cia és  A hideghá ború
piacgazdasá g. Kronológia: 1947 a korabeli és a mai
 A jó léti pá rizsi béke, a vilá ghatalmi
tá rsadalom. hideghá ború kezdete, viszonyok
 Az ú j 1948 Izrael Á llam ö sszehasonlítá sa.
tö megkultú ra  A hideghá ború s
megalapítá sa.
kialakulá sa. korszak alapvető
jellemző inek,
Topográfia: Berlin, tö rténelmi
Németorszá gi Szö vetségi szereplő inek
Kö ztá rsasá g (NSZK), azonosítá sa képek,
Német Demokratikus szö veges forrá sok
Kö ztá rsasá g (NDK), alapjá n.
É szak- és Dél-Korea,  Gyű jtö tt
Kuba. informá ció k
értelmezése a
hideghá ború korá nak
néhá ny vilá gpolitikai
vá lsá gá ró l (pl. Korea,
Kuba, Berlin).
 Informá ció k
szerzése,
rendszerezése és
értelmezése a két
szuperhatalom
fegyverkezési
versenyérő l
diagramok,

ISKOLA NEVE
tá blá zatok, képek és

ISKOLA NEVE
 A jó léti á llam jellemző inek ö sszegyű jtése és értékelése.
 Internetes és egyéb forrá sok alapjá n képes gyű jtemény ö sszeá llítá sa az ú j tö megkultú ra jellemző
tá rgyairó l, eseményeirő l.
 Poszterek készítése a nyugati és keleti blokk orszá gainak életmó djá ró l.
 Kiselő adá s tartá sa egy hideghá ború s konfliktusró l.
TÉMAKÖR: Magyarország szovjetizálása

adatok/Lexikák
A kommunista diktatúra  Há ború s Fogalmak: malenkij  Magyarorszá g
kiépítése Magyarországon pusztítá s és szovjet robot, á llamosítá s, szovjet megszá llá sa
megszá llá s, tervgazdasá g, kö vetkezményeinek
deportá lá sok a Á llamvédelmi Ható sá g felidézése.
szovjet (Á VH).  A tö meges
munkatá borokba. deportá lá sok
 Bű nbakká tett jellemző inek
Személyek: Ková cs Béla,
németek és magyarok azonosítá sa
Rá kosi Má tyá s,
– kitelepítések, visszaemlékezések és
Mindszenty Jó zsef.
lakossá gcsere. egyéb forrá sok
 Az 1945-ö s és alapjá n.
1947-es vá lasztá sok. Kronológia: 1945 szovjet  A Rá kosi-
 Egypá rtrendszer, megszá llá s, vá lasztá s rendszer
államosítá s, Magyarorszá gon, 1948– jellemző inek,
diktatú ra. 1956 a Rá kosi-diktatú ra. bű neinek azonosítá sa
A Rákosi-diktatúra  Az Á VH forrá sok, képek,
mű kö dése. Topográfia: Recsk, filmrészletek alapjá n.
 A személyi  A hatá ron tú li
Hortobá gy, Duna-delta.
kultusz. magyarok
 Az megpró bá ltatá sa-inak
egyhá zü ldö zés. bemutatá sa
 A tervgazdasá g kü lö nbö ző forrá sok
mű kö dése. alapjá n.
Deportálások  A deportá lá sok
„békeidőben” és ü ldö zések okai.
 A hatá ron tú li
magyarok
megpró bá ltatá sai:
deportá lá sok
Csehszlová kiá ban;
szovjet, romá n és
jugoszlá v
munkatá borok.
 Magyarorszá gi
kitelepítések és
munkatá borok.

ISKOLA NEVE
 Jelszavak, csasztuskák, viccek gyű jtése a Rákosi-diktatú ra idejébő l.
 Ú j iparvá rosok azonosítá sa térképen.
 Egy já tékfilm vagy filmrészlet megtekintése a korszakbó l vagy a korszakró l.
 Sajá t vélemény megfogalmazá sa a Rá kosi-diktatú rá ró l.
 Kitelepítésekrő l, deportá lá sokró l szó ló visszaemlékezések részleteinek kö zö s feldolgozá sa.
TÉMAKÖR: A forradalomtól az ezredfordulóig

adatok/Lexikák
Az 1956-os forradalom és  Októ ber 23., a Fogalmak: Molotov-  Beszá moló k
szabadságharc forradalom koktél, sortü zek, készítése az 1956-os
kirobbaná sa. munká ső rség, Magyar forradalom és
 A pesti srá cok és Szocialista Munká spá rt szabadsá gharc
szabadsá ghő sö k. (MSZMP), Kommunista hő seirő l.
 A forradalom Ifjú sá gi Szö vetség (KISZ),  Az 1956-os
lakó helyü nkö n és ú ttö rő , forradalom és
kö rnyékén. termelő szö vetkezet, szabadsá gharc utá ni
 Szovjet há ztá ji, maszek, megtorlá sok
tankokkal a gulyá skommunizmus, kegyetlenségének
népakarat ellen. rendszervá ltoztatá s, bemutatá sa példákon
 A forradalom privatizá ció , jogá llam, keresztü l.
jelképei. tö bbpá rtrendszer.  É rvek gyű jtése a
 A magyar Ká dá r-rendszer
forradalom a diktató rikus
Személyek: Nagy Imre,
vilá gtö rténelem jellegének
Ká dá r Já nos, Gorbacsov,
színpadá n. alá tá masztá sá ra.
Reagan, II. Já nos Pá l,
A kádári diktatúra  A kádá ri  A Ká dá r-
Antall Jó zsef, Gö ncz
megtorlá s. rendszerrő l szó ló
Á rpá d, Horn Gyula,
 A pá rtá llam Orbá n Viktor.
kü lö nbö ző jellegű
mű kö dése: az forrá sok elemzése,
elnyomá s vá ltozó értelmezése.
formá i. Kronológia: 1956.  A Ká dá r-rendszer
 Ellenő rzö tt októ ber 23. a forradalom és napjaink
tá rsadalom, kitö rése, 1956. életkö rü lményeinek
tö megszervezetek. november 4. a szovjet ö sszehasonlítá sa.
Élet a Kádár-rendszerben  A paraszti tá madá s, 1956–1989 a  A
gazdasá gok Ká dá r-rendszer, rendszervá ltoztatá s
felszámolá sa, 1989–1990 a jelentő ségének,
téeszesítés. rendszervá ltoztatá s, kö vetkezményeinek
 A szocialista 1990 az első szabad bemutatá sa.
modernizá ció – „a  A magyar
vá lasztá sok, 1991 a
legvidá mabb barakk”. Szovjetunió felbomlá sa, tö rténelem
 A 1999 Magyarorszá g legfontosabb politikai
hiá nygazdasá g. belép a NATO-ba. eseményeinek
 A má sodik idő rendbe állítá sa a

ISKOLA NEVE
gazdasá g kiépü lése.

 É letszínvonal-
politika és
eladó sodá s.
A kétpólusú világ  A Szovjetunió és
megszűnése és a a szocialista rendszer
rendszerváltoztatás orszá gainak vá lsá ga.
Magyarországon  Az ellenzék
megszervező dése
Magyarorszá gon.
 A tá rgyalá sos
rendszervá ltoztatá s.
 A kétpó lusú vilá g
megszű nése.
 Az első szabad
orszá ggyű lési és
ö nkormá nyzati
vá lasztá s. rendszervá ltoztatá stó l
 Antall Jó zsef Topográfia: Corvin kö z, napjainkig.
kormá nya. Mosonmagyaró vá r.
Magyarország a  A demokrá cia és
rendszerváltoztatás után a piacgazdasá g
kiépítése.
 A
tö bbpá rtrendszer
mű kö dése.
 Gazdasá gi vá lsá g
és felzá rkó zá s –
vesztesek és
nyertesek.
 A tá rsadalom
á talakulá sa.
 Magyarorszá g
NATO-tagsá ga.
 Informá ció gyű jtés a „pesti srá cokró l”.
 Térképvá zlat készítése az 1956-os események budapesti helyszíneirő l.
 Interjú készítése egy 1956-os visszaemlékező vel.
 1956-os emlékhelyek és emlékmű vek, sírok feltérképezése a lakó helyen és kö rnyékén.
 Az 1956-os forradalom és a Ká dá r-rendszer korszaká val kapcsolatos já tékfilm/ filmrészlet megtekintése
és értelmezése.
 Tabló készítés az ú ttö rő mozgalom jellemző irő l a vilá gnézeti nevelésben betö ltö tt szerepérő l.
 Gazdasá gi és tá rsadalmi diagramok, grafikonok elemzése a szocializmus vá lsá gá nak idő szaká bó l.
 Retró -kiá llítá s rendezése.
 Csalá di emlékek bemutatá sa, visszaemlékezések gyű jtése, interjú készítése taná ri ú tmutatá s alapjá n a
Ká dá r-rendszerrő l és a rendszervá ltoztatá s idő szaká bó l.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: Együttélés a Kárpát-medencében

adatok/Lexikák
A határon túli magyarok  Hatá ron tú li Fogalmak: kitelepítés,  A hatá ron tú li
magyarlakta asszimiláció . magyarsá g tö rténete
terü letek. fő bb
 Forduló pontok a forduló pontjainak
Személyek: Esterhá zy
hatá ron tú li á ttekintése 1920-tó l
Já nos, Má rton Á ron.
magyarok napjainkig.
tö rténetében: a  Példá k gyű jtése a
tö rténelmi Kronológia: 1944–1945 hatá ron tú li
Magyarorszá g magyarellenes magyarsá g életébő l a
felosztá sa, a revízió , atrocitá sok. hű ségre és
magyarellenes helytá llá sra.
megtorlá sok, Topográfia: Szlová kia,  A hatá ron tú li
rendszervá ltoztatá s. Ukrajna. magyar kisebbségi lét
 A kisebbségi lét nehézségeinek
nehézségei egykor és bemutatá sa.
ma: adminisztratív  A Ká rpá t-
intézkedések és medence 1910-es és
mindennapok. 1990 utá ni etnikai
 Kivá ndorlá s és térképének
asszimilá ció . ö sszehasonlítá sa a
A magyarországi  Magyarorszá g magyarsá g és a
nemzetiségek a 19. nemzetiségi nemzetiségek
századtól napjainkig ará nyainak vá ltozá sa. elhelyezkedése
 Az asszimiláció szempontjá bó l.
folyamata.  Példá k gyű jtése a
 Forduló pontok a nemzeti
nemzetiségek ö sszetartozá s
tö rténetében: 1848– megnyilvá nulá sairó l
49-es szabadsá gharc, az anyaorszá gi és a
a tö rténelmi hatá ron tú li
Magyarorszá g magyarsá g
felosztá sa, a kapcsolatá ban.
magyarorszá gi  Példá k gyű jtése a
németek kitelepítése. Ká rpá t-medence
 A hazai népeinek
cigá ny/roma együ ttmű kö désére és
népesség tö rténete. konfliktusaira a
 A nemzetiségi tö rténelem sorá n.
jogok a mai  A magyarorszá gi
Magyarorszá gon. nemzetiségek 19-20.
szá zadi tö rténete
fő bb jellemző inek,

ISKOLA NEVE
forduló pontjainak
 Kiselő adá s készítése egy példamutató életú t (pl. Esterhá zy Já nos, Má rton Á ron) forduló pontjairó l.
 Beszá moló készítése az erdélyi falurombolá si tervrő l (pl. Bö zö dú jfalu).
 Hatá ron tú li terü letek meglá togatá sa tanulmá nyi kirá ndulá s kereteiben (pl. Hatá rtalanul program).
 Az erdélyi, ká rpá taljai, felvidéki és délvidéki magyarok életviszonyainak ö sszehasonlítá sa egymá ssal és
a hazai viszonyokkal.
 Tabló vagy prezentá ció készítése a hazai cigá nysá g korabeli életmó djá ró l.
TÉMAKÖR: Népesedés és társadalom

adatok/Lexikák
A hagyományos /  Letelepedés és Fogalmak: há ziasítá s,  A népesedés nagy
agrártársadalmak élelemtermelés: nagy pestisjá rvá ny, korszakainak és azok
nö vénytermesztés és népességrobbaná s, jellemző inek
állattenyésztés. migrá ció , felidézése.
 Ö nellá tá s, multikulturalizmus,  Informá ció k
á rutermelés, terrorizmus, globalizá ció . gyű jtése az
kereskedelem. élelemtermelés
 A fejlő désérő l (példá ul
Személyek: Semmelweis
népességnö vekedés régészeti leletek
Ignác.
korlá tai. alapjá n).
 A hagyomá nyos  A
tá rsadalom népességvá ltozá s
(hierarchia és csalá d). okainak és
A modern/ipari  Az ipari kö vetkezményeinek
társadalmak forradalmak hatá sai: bemutatá sa.
népességrobbaná s és  Hasonló sá gok és
vá rosiasodá s. kü lö nbségek
 Népességnö veke megá llapítá sa az
dés a fejlő dő és egyes népesedési
népességfogyá s a korszakok és
fejlett vilá gban. folyamatok kö zö tt.
 A migrá ció .  Vita a modern
 A modern/ipari kori demográ fiai
tá rsadalom folyamatokró l és azok
(egyenjogú sá g és vá rható hatá sairó l.
individualizmus).
 A nő i szerepek
vá ltozá sá nak
á ttekintése a
tö rténelem sorá n.

ISKOLA NEVE
 A népesedéstö rténet statisztikai adatainak értelmezése, csoportosítá sa és felhaszná lá sa á llítá sok
alá tá masztá sá ra vagy cá folá sá ra.
 Fiktív napló készítése kü lö nbö ző korban és tá rsadalmi helyzetben élő nő k életérő l, mindennapjairó l.
 Beszélgetés a népességnö vekedés és csö kkenés okairó l és hatá sairó l.
 A migrá ció okainak és hatá sainak megvitatá sa.
TÉMAKÖR: A demokratikus állam

adatok/Lexikák
A modern demokrácia  Az athéni Fogalmak: népgyű lés,  A demokrá cia
gyökerei demokrá cia hatalmi á gak, alkotmá ny, kialakulá sa,
mű kö dése. elnö k, á ltalá nos állomá sainak
 A parlamentá ris vá lasztó jog. felidézése és
rendszer mű kö dése mű kö désének
Nagy-Britanniá ban. jellemzése a
Személyek: Periklész,
 Az elnö ki kü lö nbö ző tö rténelmi
George Washington.
rendszer mű kö dése korszakokban.
az Amerikai Egyesü lt  Csoportos
Á llamokban. Kronológia: Kr. e. 5. sz. az szerepjá ték
A modern magyar állam  Az Alaptö rvény. athéni demokrá cia demokratikus
 Az Orszá ggyű lés, fénykora, 1776 az dö ntéshozatalró l (pl.
a kormá ny és az amerikai Fü ggetlenségi az athéni
igazsá gszolgá ltatá s. nyilatkozat, 2012 demokrá ciá ban).
 Az orszá ggyű lési Magyarorszá g  Demokratikus
és ö nkormá nyzati Alaptö rvénye. dö ntéshozatal
vá lasztá si rendszer. á brá zolá sa egy
folyamatá brá n.
 A brit
parlamentá ris és az
amerikai elnö ki
rendszer
ö sszehasonlítá sa.
 Á ttekintő á bra
értelmezése a
magyarorszá gi
államszervezetrő l és
a vá lasztá si
rendszerrő l.
 Csoportos szerepjá ték demokratikus dö ntéshozatalró l (pl. az athéni demokrá ciá ban).
 Demokratikus dö ntéshozatal á brá zolá sa egy folyamatá brá n.

ISKOLA NEVE
TÉMAKÖR: Régiók története

adatok/Lexikák
Magyarország és az  Az Euró pai Unió Fogalmak: integrá ció ,  Az Euró pai Unió
Európa Unió szü letése és bő vü lése. euró , Euró pai Unió , céljainak felidézése.
 Az euró pai visegrá di  Az euró pai
integrá ció céljai, együ ttmű kö dés, integrá ció
eredményei és polgá rhá ború , nagy fal, eredményeinek és
gondjai. hinduizmus, problémá inak
 Magyarorszá g buddhizmus, á ttekintése.
euró pai unió s kasztrendszer, Korá n.  A kö zép-euró pai
tagsá ga. régió kö zépkori,
Közép-Európa  A régió Személyek: Lincoln,
ú jkori és mai
sajá tossá gai térképeinek
Gandhi, Mao Ce-tung.
(jellemző en ö sszehasonlítá sa.
kontinentá lis helyzet,  A kö zép-euró pai
birodalmi fü ggés és Kronológia: 1957 a népek helyzetének
nemzeti ró mai szerző dés, 1992 a ö sszehasonlítá sa a
sokszínű ség). maastrichti szerző dés, kö zépkortó l
 A má sodik 2004 Magyarorszá g napjainkig.
vilá ghá ború belép az Euró pai Unió ba.  Az Amerikai
hadszíntere. Egyesü lt Á llamok
 A szovjet Topográfia: Brü sszel, szuperhatalmi
megszá llá s. Lengyelorszá g, helyzetének elemzése
 A visegrá di Csehorszá g, Kö zel-Kelet, és értékelése katonai,
együ ttmű kö dés. Izrael. politikai, gazdasá gi és
Az Amerikai Egyesült  Az Amerikai kulturá lis téren.
Államok Egyesü lt Á llamok  Kína
létrejö tte. vilá ggazdasá gi és
 Az amerikai vilá gpolitikai
polgá rhá ború okai és szerepének
eredményei. megvitatá sa.
 Az Amerikai  A kö zel-keleti
Egyesü lt Á llamok konfliktusró l
vilá ghatalommá megfogalmazott
vá lá sa. á llá spontok és érvek
India  Az indiai azonosítá sa,
civilizá ció vallá si és beszélgetés a békés
kulturá lis alapjai. megoldá si mó dokró l.
 A brit gyarmati
uralom.
 Gandhi és a
fü ggetlenségi
mozgalom.
 A jelenkori India

ISKOLA NEVE
ellentmondá sai.
Kína  A kínai civilizáció
vallá si és kulturá lis
alapjai.
 Kína félgyarmati
sorban.
 A japá n
megszá llá s.
 Mao Ce-tung és a
kommunista
diktatú ra.
 A gazdasá gi
ó riá s.
A Közel-Kelet  Az Oszmá n
Birodalom
felbomlá sa.
 Izrael á llam
létrejö tte.
 Az olaj szerepe a
régió tö rténetében.
 Az iszlám és az
iszlamizmus.
 Etnikai, vallá si és
gazdasá gi
tö résvonalak.
 Informá ció k gyű jtése a visegrá di együ ttmű kö dés elő zményeirő l és jelenlegi tartalmá ró l.
 Az Amerikai Egyesü lt Á llamok vilá ghatalmi szerepének elemzése gazdasá gi adatsorok segítségével.
 Kü lö nbö ző forrá sok gyű jtése az indiai és kínai civilizá ció tö rténetébő l, ezek alapjá n ismertető k,
prezentá ció k készítése.
 Az Oszmá n Birodalom, valamint a Kö zel-Kelet terü leti vá ltozá sainak nyomon kö vetése tö rténelmi
térképeken.
 Beszá moló k, prezentá ció k készítése az arab-izraeli konfliktusró l (pl. az izraeli hatá r vá ltozá sai, az
olajvá lsá g).
TÉMAKÖR: Mérlegen a magyar történelem

adatok/Lexikák
Lábnyomaink a  Vilá gjá ró Javasolt személyek  Valamely
nagyvilágban magyarok (utazó k, (altémánként 1-2): terü leten kiemelkedő
felfedező k). Julianus bará t, Kő rö si eredményt elérő
 Tudó sok és Csoma Sá ndor, Magyar magyarok
feltalá ló k (pl. Lá szló ; Neumann Já nos, tevékenységének
informatika, autó ipar, Csonka Já nos, Galamb felidézése,
ű rkutatá s). Jó zsef, Ká rmá n Tó dor; bemutatá sa.

ISKOLA NEVE
 Vilá graszó ló Papp Lá szló , Puská s  A Magyar

sportsikerek – Ferenc, Egerszegi Kirá lysá g kö zépkori
magyarok az Krisztina, sikeressége okainak
olimpiákon. Balczó Andrá s; Liszt felidézése.
 Magyar Ferenc, Munká csy  É rvek gyű jtése a
mű vészek a vilá gban. Mihá ly, Kodá ly Zoltá n, Habsburg
A magyar megmaradás  Magyarorszá g Bartó k Béla, Korda Birodalomhoz
kérdései mint szuverén Sá ndor. tartozá sunk elő nyei
euró pai hatalom a és há trá nyai mellett a
kö zépkorban. 18. szá zadban és a
 A tö rö k kor: a 19. szá zad első
kö zépkori ö rö kség felében.
pusztulá sa és az  Levert
etnikai ará nyok szabadsá gharcaink
romlá sa. értékelése az utó bb
 Az Osztrá k- elért eredmények
Magyar Monarchia, a alapjá n.
Kö zép-Euró pá t
sikeresen egyesítő
birodalom.
 Trianon má ig
tartó hatá sai: a
kisá llami lét
kényszerpá lyá i a
nagyhatalmak
á rnyéká ban.
 Ú j típusú
kapcsolatépítés a
rendszervá ltoztatá s
utá n a kisebbségbe
kerü lt magyarsá ggal.
 A magyar
megmaradá s titkai:
szabadsá gharcok,
békés építkezés.
 Vilá gjá ró magyar utazó kró l szó ló beszámoló k készítése.
 Kiselő adá sok, bemutató k készítése magyar tudó sokró l, feltalá ló kró l, talá lmá nyokró l, olimpikonokró l,
mű vészekrő l.
 Referá tum készítése egy magyar Nobel-díjas tudó sró l (pl. Szent-Gyö rgyi Albert, Gá bor Dénes stb.).
 Prezentá ció készítése egy sikeres magyar sportoló ró l.
 Példá k gyű jtése kisebbségben élő magyarsá g megmaradá sáért folytatott kü zdelem formá ira és
képviselő ire.

Helyi Tanterv 2020 Tortenelem Altalanos MINTA

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Helyi Tanterv 2020 Tortenelem Altalanos MINTA

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ISKOLA NEVE

Érvényes: a 2020/2021-es tanévtől

A tö rténelem tantá rgy a kö vetkező mó don fejleszti a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott

A tanuló a tö rténelemtanulá s sorá n megtapasztalja, hogy a tö rténelemtudá sa az iskolá n kívü l, má s

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 2/41

A személyes és társas kapcsolati kompetenciák: A tanuló a kü lö nbö ző tö rténelmi korok mindennapi

A kreativitás a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái: A tö rténelem tanulá sa

Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák: A tanuló megismeri és értékeli az alkotó emberi

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 3/41

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 4/41

FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK)

A nevelési-oktatá si szakasz végére a tanuló :

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 5/41

 tisztá ban van a kö zépkor és ú jkor vilá gképének fő voná saival;

 képes ismereteket szerezni személyes beszélgetésekbő l, olvasott és hallott, valamint a kü lö nbö ző

TÁJÉKOZÓDÁS IDŐBEN ÉS TÉRBEN

 ö ná lló an képes eseményeket, tö rténeteket elmondani, tö rténelmi személyeket bemutatni, sajá t

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 6/41

A tanuló az 5–6. évfolyamon a következő kulcsfogalmakat használja:

Értelmező kulcsfogalmak: tö rténelmi idő , tö rténelmi forrá s, ok és kö vetkezmény, vá ltozá s és folyamatossá g,

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 7/41

Az 5–6. évfolyamon a történelem tantárgy kerettantervben javasolt alapóraszáma: 136 óra

Két mélységelvű téma helyi tantervben javasolt óraszáma: 8+9=17 óra

Az 5–6. évfolyamon a történelem tantárgy összes óraszáma: 144 óra

A témakörök áttekintő táblázata:

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 8/41

TÉMAKÖR: Személyes történelem

JAVASOLT ÓRASZÁM: 7 óra

ISMERETEK ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK:

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 9/41

TÉMAKÖR: Fejezetek az ókor történetéből

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 10/41

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 11/41

 Pá l apostol misszió s ú tjainak kö vetése tematikus térképen.

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 12/41

TÉMAKÖR: A középkor világai

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 13/41

TÉMAKÖR: Képek és portrék az Árpád-kor történetéből

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 14/41

TÉMAKÖR: Képek és portrék a magyar állam virágkorából

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 15/41

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 16/41

TÉMAKÖR: Portrék és történetek Magyarország kora újkori történetéből

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 17/41

TÉMAKÖR: Élet a kora újkori Magyarországon

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 18/41

TÉMAKÖR: Forradalmak kora

TÉMAKÖR: A magyar nemzeti ébredés és polgárosodás kora

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 19/41

A reformkor  Széchenyi Istvá n Fogalmak: orszá ggyű lés,  A reformkor

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 20/41

FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK)

A nevelési-oktatá si szakasz végére a tanuló :

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 21/41

TÁJÉKOZÓDÁS IDŐBEN ÉS TÉRBEN

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 22/41

A tanuló az 7–8. évfolyamon a következő kulcsfogalmakat használja:

Értelmező kulcsfogalmak: tö rténelmi idő , tö rténelmi forrá s, ok és kö vetkezmény, vá ltozá s és folyamatossá g,

Helyi tanterv – Történelem – Felső tagozat – 23/41

A 7–8. évfolyamon a történelem tantárgy kerettantervben javasolt alapóraszáma: 136 óra

Két mélységelvű téma helyi tantervben javasolt óraszáma: 6+6=12 óra

A 7–8. évfolyamon a történelem tantárgy összes óraszáma: 144 óra

A témakörök áttekintő táblázata: