Irodalom 7.

OH-MIRO7TB
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

Az irodalomkönyv a NAT 2020-nak, illetve az ehhez kapcsolódó új kerettantervnek megfelelő taneszközfejlesztési igény és elképzelés következtében
valósult meg. A tankönyv és a munkafüzet megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm.
rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 5–8. évfolyam magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettantervének.
A kerettanterv alapján: a tantárgy célja és feladata, hogy a diákok megértsék a nemzet, a szűkebb közösség és az egyes ember kapcsolatát. Megismerjék
kultúrájukat, annak gondolati, erkölcsi tartalmait, esztétikai értékeit. Ennek révén szellemileg és érzelmileg is kötődjenek ahhoz. Korosztályuknak
megfelelően tudják értelmezni múltjukat, jelen környezetüket, önmagukat. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy ennek a kulturális hagyománynak értői és
később formálói legyenek.
Fontos, hogy a korábbi évfolyamokhoz hasonlóan a 7. évfolyamon a tanulók szövegértése továbbfejlődjön. Őrizzék meg kíváncsiságukat, nyitottságukat,
és váljanak olvasó emberekké. Olyan olvasó emberekké, akik a képzési szakasz végére már a művek elsődleges jelentése mögé látnak, azaz többféle olvasási
és értelmezési stratégiával rendelkeznek, az általuk olvasott szövegeket képesek mérlegelve végiggondolni. Össze tudják kapcsolni a már meglévő
ismereteiket az olvasott, hallott vagy a digitális szövegek tartalmával, képesek meglátni és kiemelni az összefüggéseket.
A kerettanterv nyomán cél a gondolkodásra tanítás – a tanulók kíváncsiságának és alkotókedvének a megtartásával. A tantárgy tanításának kiemelt célja a
tanulók műveltségi szintjének folyamatos növelése, melynek révén korosztályuknak, érettségüknek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, s ezeket az
ismereteket rendszerben látják, értelmezni tudják.
A kerettanterv alapján fontos cél kreativitásuk olyan szintű fejlesztése, hogy az általuk tanult műfajokban, szövegtípusokban – a magyar nyelv és helyesírás
szabályait tudatosan alkalmazva – képesek legyenek rövid szövegeket alkotni. Fejlődjék szókincsük, kifejezőkészségük. Az egyéni képességeikhez mérten
tagolt, rendezett, áttekinthető írásképpel, egyértelmű javításokkal alkossanak megfelelő tartalmú és szerkezetű, hagyományos és digitális fogalmazásokat.
Fejlődjék digitális kompetenciájuk.
Cél, hogy a diákok különböző kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban is helyesen, szabatosan ki tudják fejezni önmagukat. Az anyanyelvi
ismeretek mindenekelőtt a nyelvhasználat tudatosítását és fejlesztését szolgálják, ide értve a tudatos szövegértési stratégiák kialakítását és a kommunikációs
helyzethez illő megnyilatkozást, a toleráns nyelvhasználatot.
A Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv útmutatásai alapján ismerjék a tananyag által előírt memoritereket, azokat értő módon elő tudják adni. A
memoritereket a tankönyvben és a Tanmenetjavaslatban jelöljük, sok helyen azt is javasoljuk, hogy a pedagógus által kijelölt versszakokat tanulják meg a
gyerekek. (Illetve az adott számú versszakot a gyerekek is kiválaszthatják.)
A kerettanterv nyomán elérendő cél az önfejlesztés igényének kialakítása a tanulókban. Az irodalmi művek sokfélesége biztosítja kíváncsiságuk felkeltését
és megtartását, önmaguk megértésének a lehetőségét. Kiemelt feladat a tanulók segítése a tanulás tanulásában.
A magyar nyelv és az irodalom tantárgy fejlesztési céljai jórészt összehangolhatók: az alaptantervben meghatározott hat fő fejlesztési területből
(anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek; irodalmi kultúra, irodalmi ismeretek; szövegértés; szövegalkotás; olvasóvá nevelés; mérlegelő gondolkodás,
véleményalkotás) négy mindkét tantárgy keretében fejleszthető. A szövegértés és a szövegalkotás fejlesztése az irodalom- és a nyelvtanórán, valamint a többi
tantárgy tanóráin is történik. Ugyanakkor a nyelvtan kerettanterv tananyagtartalmában szerepel még a következő egység is: Szövegértés és szövegalkotás a

2
gyakorlatban. (Ezért tettünk a tanmenetjavaslatban olyan megjegyzéseket, hogy az irodalmi dolgozatok, a fogalmazások írását, illetve a szövegértések
mérését nyelvtanórákon is végezhetjük.)
A magyar nyelv és irodalom tanítása nemcsak műveltségátadást, kompetenciafejlesztést jelent, hanem érzelmi nevelést is. A diákok személyes
boldogulásának, együttműködési képességeinek, társadalmi beilleszkedésének, kulturált viselkedésének érzelmi fejlődésük az alapja. A tanulók irodalmi
fogalomtárának folyamatos bővítésekor, figyelembe kell venni a korosztály általános kognitív, érzelmi, érdeklődési sajátosságait.
A magyar nyelv és irodalom más tantárgyakhoz, műveltségterületekhez is kötődik. A tantárgyi koncentráció kialakítása a tantárgyi struktúra egyik elve.
Bizonyos irodalmi témakörök feldolgozásához ajánljuk a művek filmes vagy színházi adaptációjának beépítését az órai munkába vagy a házi feladatba.
A 7–8. évfolyamon tovább folytatódik az ismeretek bővítése, a kompetenciák fejlesztése (megerősítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk
növelése), és az érzelmi nevelés. Ennek a tanítási-tanulási szakasznak a végére a tanulók biztos szövegértési készséggel rendelkeznek, szövegalkotási
képességeiket folyamatosan bővíteni kell. Fontos cél, hogy tudják alkalmazni a digitális szövegalkotás és -befogadás módjait. Képesek legyenek saját
véleményüket logikusan kifejteni, érvelni, s tanulják meg a toleráns nyelvhasználatot. Ezek birtokában tudnak a tanulók egymással együttműködni,
csapatban és párban dolgozni, így tudják megérteni egymás gondolatait, és saját gondolataikat a lehető legpontosabban elmondani, megértetni másokkal. Ez
teremt lehetőséget a személyiségük fejlesztésére, érzelmi nevelésükre is. A tanulás tanítása (elemző olvasás, kulcsszavak, lényegkiemelés, vázlatírás,
gondolati váz elkészítése, szövegalkotás) a magyar nyelv és irodalom tanításának is lehetősége és feladata.
A 7–8. évfolyamon a tanulók – életkori sajátosságaik, illetve korábbi tanulmányaik alapján képessé válnak arra, hogy megismerjék az európai és a magyar
kultúra nagy korszakait, ezeknek a stílus- és művelődéstörténeti koroknak kiemelkedő alkotásait, és egyre hangsúlyosabbá válik a poétikai-retorikai
ismeretek bővítése is. A 13–15 éves gyerekek már képesek arra, hogy ne csak fabuláris, történetelvű szinten értelmezzenek egy-egy szöveget, hanem tanári
irányítással jelentésteremtésre is vállalkozzanak, és megértsék saját kultúrájuk történelmi adottságait, irodalmi törekvéseit.
A tananyag felépítésében kettős szervező elv érvényesül a kerettantervben: a képzési szakasz első felében (5–6. osztály), a témák és a motívumok kaptak
hangsúlyos szerepet a tananyagban (táj, szülőföld, szeretet, hazaszeretet stb.). A 7. évfolyamon már a tananyag kronologikus elrendezése figyelhető meg,
melyet a fejezetcímek is jelölnek: A középkor irodalma; A reneszánsz irodalma; A barokk, irodalmunk a 17–18. században; A klasszicizmus és a romantika
irodalma.
Cél, hogy a tanulók megismerjék a magyar és a világirodalom nagy korszakait, művelődéstörténeti szakaszait, az irodalmat a történelmi-társadalmi
folyamatok részeként is lássák, és ismereteiket össze tudják kötni más tantárgyak tananyagaival. Ebben a képzési szakaszban válik feladattá az irodalmi
műfajok megismerése és a műfaji sajátosságok, elbeszélésmódok felismerése. Ekkor ismerkednek meg az alapvető verstani és stilisztikai jellegzetességekkel
is a tanulók.
Hetedik évfolyamon az órakeret minimum 80%-át a törzsanyagra kell fordítani. Az órakeret 20%-át a szaktanár választása alapján a tananyagok
mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó
meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni. A választást segítő javaslatok a részletesen szabályozott kötelező
törzsanyag mellett találhatók a kerettantervben.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy kötelező törzsanyagában csak lezárt, biztosan értékelhető életművek szerepelnek. Ezen felül, a választható órakeret
terhére a tanár szabadon beilleszthet kortárs alkotókat, műveket a tananyagba. Ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az órakeret 100%-át a törzsanyag tanítására
kell fordítania, lemondhat a választás lehetőségéről.
A törzsanyag órai feldolgozása kötelező.
Az órakeret megoszlása a következőképpen alakul:
A Nat alapján álló törzsanyag és az azt kiegészítő tartalmak, választható, ajánlott témák, művek

3
 I. A törzsanyag
A témakörökben megadott művek a Nat-ban megfogalmazott tanulási eredmények elérését biztosítják
II. A törzsanyaghoz kapcsolódó, kiegészítő tartalmak
A törzsanyagon felüli ajánlott témák, művek elősegítik a pedagógus választását a helyi sajátosságoknak, az osztály érdeklődésének megfelelően.
A törzsanyagot jelentő témákra, művekre, tevékenységekre szánt órák nem vonhatók össze a szabadon választott témák, művek értelmezésére szánt
órákkal. Az ajánlott, illetve választott témákra szánt órakeretet a pedagógus akkor használhatja fel, ha a törzsanyagot már feldolgozta a diákokkal.
A 7.-es irodalomkönyv tananyaga – a korábban olvasottak alapján – törzsanyagból és ajánlott (kiegészítő) anyagból épül fel. A törzsanyag az érvényes
kerettantervben feltüntetett irodalmi műveket dolgozza fel, ezekhez kapcsolódnak a kulcsfogalmak, az irodalmi ismeretek is. Irodalomkönyvünk az ajánlott
művekre az ún. Kuckó – Olvassunk együtt! szemelvényeivel tesz javaslatot.
A 7. évfolyamos tankönyv és munkafüzet A reneszánsz irodalma és A klasszicizmus és a romantika irodalma című fejezeteket még további részfejezetekre
tagolta, ezeket részösszefoglalások, majd összefoglalás zárja. A munkafüzet elején az Év eleji ismétlés segíti az 6. évfolyamon tanultak felidézését, a
kiadvány végén pedig az Év végi ismétlés feladatai nyújtanak lehetőséget a 7.-es tananyag átismétlésére. A munkafüzet mellékletében a számonkérés
ellenőrzésére szolgáló felmérő kapott helyet. A 7.-os tananyag elsajátításának feladatlapjait év eleji, félévi és év végi szövegértési felmérőlap is kiegészíti.
A kerettanterv által előírt kulcsfogalmakat a dokumentum Új fogalmak című részében tüntettük fel.
A tanmenet már elnevezésében is jelzi, hogy csupán javaslat, ezért beosztását kezeljük változtatható ajánlásként. A pedagógus elsődleges feladata, hogy
„oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét” (Nkt. 62. §). A
tervezés során tehát kiemelten kell alkalmazkodnunk a tanulócsoport fejlettségi szintjéhez.
Az irodalomkönyv a Nemzeti alaptantervben megfogalmazottak szerint nem tesz kötelezővé egyetlen módszert vagy technikát sem, a pedagógus a saját
tanulói csoportjához, az adott tananyaghoz választhatja meg azokat.
Tanmenetjavaslatunk szerkeszthető dokumentum, az éves munka során tapasztalt változtatások és módosítások abba könnyen bevezethetők, illetve
kiegészíthetők a tanulókhoz igazítva, figyelembe véve az egyéni differenciálás szakmai követelményeit is.

4
Óraszámok felosztása

Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
I. Bevezetés, ismétlés, mérések 0 2 2 0
II. A középkor irodalma
3 2 5 3
III. A reneszánsz irodalma 10 2 12 11

IV. A barokk, irodalmunk a 17–18. században 4 2 6 4

V. A klasszicizmus és a romantika irodalma 29 8 37 32

VI. Regények bűvöletében 3 1 4 4

VII. Ismétlés, rendszerezés, számonkérés 0 2 2 0

49 19 68 54

5
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
I. Bevezetés, ismétlés, mérések

1–2. Bevezetés, Ismerkedés a taneszközökkel. Az érdeklődés felkeltése; fontos cél az

ismétlés, mérések Nyári olvasmányélmények. olvasás által megszerezhető élmények
(Képességfejlesztő Tájékozódás a tudás, a képességek és a gazdagítása.
órák) készségek szintjén. A taneszközök használatának a felidézése.
Diagnosztizáló mérések folyamatosan: A nyári olvasmányélmények
különböző műfajú szövegek hangos és néma felelevenítése; a házi és az ajánlott
olvasása, értése. olvasmányok bemutatása.
A 6. évfolyamon tanultak rendszerezése,
ismétlése és alkalmazása.
Az eddig tanult irodalmi ismeretek
felidézése különböző munkaformákban.
Az észlelt hiányosságok pótlására
irányuló gyakorlatok egyéni, páros
és/vagy csoportmunkában.
A hangos, kifejező olvasás gyakorlása és
ellenőrzése.
A helyes beszédlégzés, a szünet, az
artikuláció, a hanglejtés, a hangsúly, a
hangerő, a beszédtempó gyakorlása
folyamatosan, minden tanítási órán,
tréningszerűen.
A néma, értő olvasás gyakorlása és
ellenőrzése.
Feladatlapok az Irodalom felmérőfüzet 7.
című taneszközben.

Megjegyzés: az év eleji szövegértés

mérését nyelvtanórára is tervezhetjük.

6
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
II. A középkor irodalma

3. Egyházi kultúra, Középkor, egyházi kultúra. Az európai kultúra kialakulásának Szövegfeldolgozás kérdések alapján.
keresztény Stílusirányzat, megismerése. A román stílus és a gótika
szellemiség román stílus, gótika. A meglévő tudás felelevenítése, új jellegzetességeinek felismerése
Kódex, iniciálé, miniatűr. szempontok szerinti rendezése. épületeken, a stílusirányzatok
Krónika, geszta. jellemzőinek megnevezése különböző
munkaformában.
Könyvtári és internetes kutatómunka
segítségével a nyelvemlékeink
megismerése.
Tájékozódás időben a munkafüzeti
időszalag segítségével.
4. Világi irodalom, Lovagi kultúra, lovagi Az európai kultúra kialakulásának „Két pár” módszer, a világi irodalom és a
lovagi kultúra erények, trubadúrok. megismerése. lovagi kultúra elemeinek a kigyűjtése –
Vágánsköltészet. A meglévő tudás felelevenítése, új páros, majd csoportmunkában.
szempontok szerinti rendezése. Ötsoros készítése a középkor világi
irodalmához kapcsolódóan egyéni
munkában.

5. Szent István király Intelem (parainesis). Irodalmi szövegek olvasása, értelmezése. Szövegfeldolgozás kérdések alapján.
intelmei Imre A szövegelemzésben való jártasság A szövegből vett részletekkel
herceghez elmélyítésével a szövegértő képesség megállapítások igazolása vagy cáfolása.
fejlesztése. A történelemórákon tanultak felidézése.
A meglévő tudás felelevenítése, új Megjegyzés: a kerettanterv részletek
szempontok szerinti rendezése. elolvasását kéri, így válogathatunk az
intelmek közül.

6. Összefoglalás A meglévő tudás felelevenítése, új Gondolattérkép készítése az egyházi

(Képességfejlesztő szempontok szerinti rendezése. kultúra és a lovagi kultúra szavakhoz
óra) A rendszerező, az összehasonlító és az csoportmunkában.
elemzőképesség fejlesztése.

7
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
A szövegértő képesség, a megfelelő Írásbeli számonkérés feladatlapja az
7. Számonkérés
hatékonyságú műveletvégzés, valamint a Irodalom felmérőfüzet 7. című
(Képességfejlesztő
szerzett információ felhasználása taneszközben.
óra)
képességének a fejlesztése. Ha a számonkérés nem teszi ki az egész
órát, a következő részfejezet
előkészítésére, az érdeklődés felkeltésére
is sor kerülhet.

III. A reneszánsz irodalma

Korstílus. A reneszánsz világkép értelmezése. A bevezető órán fontos a nagy tankönyvi

8. Reneszánsz,
Reneszánsz, humanizmus, A reformáció és az anyanyelvi kultúra fejezet felépítésének az áttekintése, a
humanizmus,
reformáció, összefüggésének felismerése. három részegység fő gondolatmenetének a
reformáció
könyvnyomtatás. A meglévő tudás felelevenítése, új megismerése. Ezek a következők:
szempontok szerinti rendezése. • A magyar reneszánsz Mátyás idején,
mesék és mondák a királyról
• A reneszánsz világa a versekben
• A reneszánsz dráma – Shakespeare:
Romeo és Júlia.
Reneszánsz jegyek felismerése
festményeken a tankönyvi képek
segítségével.

9. A magyar Mese, monda. A meglévő tudás felelevenítése, új A történelemórákon tanultak felidézése.

reneszánsz szempontok szerinti rendezése. A szövegből vett részletek segítségével
Mátyás idején, Irodalmi szövegek olvasása, értelmezése. megállapítások igazolása vagy cáfolása.
mesék A hangos olvasási képesség és a szövegértő Az összehasonlító képesség fejlesztése
és mondák a képesség fejlesztése. Arany János Mátyás anyja című
királyról Az összehasonlító képesség fejlesztése. balladájának a felidézésével.
Hunyadi Mátyás, A szókincs, a kifejezőképesség fejlesztése. A monda valós és mesei elemeinek
a reneszánsz összegyűjtése – csoportmunka, tanári
uralkodó irányítással.
Hogyan került a

8
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
holló Mátyás
király címerébe?

Kiegészítő Kuckó – Irodalmi szövegek olvasása, értelmezése. Gyakorlatok a helyszín, a szereplők, az

anyag Olvassunk együtt! Képesség a mű cselekményének és események megismerésére, a műfaji
Mátyás király szerkezetének a megfigyelésére. sajátosságok azonosítására különböző
rózsát nyitó Képesség arra, hogy a tanuló az olvasott munkaformákban.
ostornyele szöveg szereplőiről, a megjelenített
élethelyzetekről szóban és írásban véleményt
fogalmaz meg.

A reneszánsz Epigramma. Időmértékes A reneszánsz irodalom alkotóinak, Gyakorlatok a vershelyzet, a vers

10.
világa a verselés, disztichon. műfajainak, jellegzetes motívumainak gondolatmenetének a megismerésére,
versekben megismerése. kifejezések és verssorok értelmezésére.
Janus Pannonius: Lírai szövegek poétikai-retorikai-stilisztikai Ritmikai gyakorlatok, az időmértékes
Pannónia elemzése. verselés felismerésének gyakorlása
dicsérete Néhány alapvető lírai műfaj jellemző különböző munkaformákban.
darabjának megismerése (pl. epigramma). A vers memoriter: a memoriter tanulása,
Az irodalmi mű – mint a kulturális emlékezet ritmikus hangoztatása.
szereplője és közvetítője – elmélyült
befogadásának előkészítése.

11. Balassi Bálint: Vitézi ének, vitézi élet, A reneszánsz irodalom alkotóinak, Gyakorlatok a vers szerkezeti
Egy katonaének életkép. műfajainak, jellegzetes motívumainak felépítésének és képeinek megismerésére.
megismerése. Érvek és ellenérvek megfogalmazása,
Néhány alapvető lírai műfaj jellemző megbeszélése csoportmunkában, majd
darabjának megismerése (pl. vitézi ének). frontálisan.
Az irodalmi szövegekben megfogalmazott Ritmikai gyakorlatok, az ütemhangsúlyos
közösségi és egyéni erkölcsi dilemmák verselés felismerésének gyakorlása
felismerése, megvitatása. különböző munkaformákban.

12. Balassi Bálint: Dal. A reneszánsz irodalom alkotóinak, Gyakorlatok a hárompilléres

9
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
műfajainak, jellegzetes motívumainak versszerkezet, a mű képeinek a
Hogy Juliára megismerése. megismerésére.
talála, így köszöne Néhány alapvető lírai műfaj jellemző Feladatok a vers nyelvezetének és a ma
neki darabjának megismerése (pl. dal). használatos nyelvi formáknak az
Alapvető szóképek felismerése: metafora. összehasonlítására – egyéni, páros,
csoport- és frontális munkában.
13. Részösszefoglalás A meglévő tudás felelevenítése, új A részfejezet tanult ismereteinek, fő
(Képességfejlesztő szempontok szerinti rendezése. kérdéseinek összegzése különféle
óra) A rendszerező, az összehasonlító és az munkaformákban.
elemzőképesség fejlesztése. Gyakorlatok a megismert művekhez
kapcsolódó képek, érzések, gondolatok,
hangulatok, műfaji sajátosságok
megnevezésére.
Gondolattérkép készítése a részfejezetben
megismert egyik vershez
csoportmunkában.

14. Számonkérés A szövegértő képesség, a megfelelő Az írásbeli számonkérés feladatlapja az

(Képességfejlesztő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a
óra) szerzett információ felhasználása
képességének fejlesztése.
Irodalom felmérőfüzet 7. című
taneszközben található.
Ha a számonkérés nem tölti ki az egész
órát, a következő részfejezet
előkészítésére, az érdeklődés felkeltésére
is sor kerülhet.

15. A reneszánsz Dráma, tragédia A reneszánsz irodalom alkotóinak, A dráma önálló elolvasása előtt
dráma – (szomorújáték, komédia műfajainak, jellegzetes motívumainak megfigyelési szempontok, feladatok
Shakespeare: (vígjáték). megismerése. adása.
Romeo és Júlia A reneszánsz drámaváltozatok elkülönítése. Részletek felolvasása a műből.
A dráma A szöveg sajátosságainak megfigyelése.
műneméről
Milyen volt a
Shakespeare
10
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
korabeli színház?
A Romeo és Júlia Expozíció, bonyodalom. A korszakban keletkezett irodalmi szövegek A dráma cselekményének és
16.
cselekménye és olvasása, értelmezése. szerkezetének megfigyelése változatos
szerkezete A reneszánsz irodalom alkotóinak, munkaformákban.
műfajainak, jellegzetes motívumainak Gyakorlatok a helyszín, a szereplők, az
Első felvonás – az megismerése. események, a jellegzetes helyzetek
expozíció és a megismerésére különböző
bonyodalom munkaformában.
kezdete
Második felvonás
– a bonyodalom
Harmadik Fordulópont. A korszakban keletkezett irodalmi szövegek Gyakorlatok az eseményekre, szereplőkre
17.
felvonás – olvasása, értelmezése. vonatkozóan: vázlatírás, levélírás,
fordulópont, A cselekményben megjelenő élethelyzetek, állítások igazságtartalmának eldöntése
a bonyodalmak erkölcsi konfliktusok azonosítása, egyéni munkában. A szereplők
fokozódása véleményalkotás. felismerése rövid ismertetőjegyek alapján
Negyedik felvonás A dráma műfaji jellemzőinek felismerése, egyéni munkában.
– megkezdődik értelmezése a mű vonatkozásában.
a félreértések és a Egyes szereplők jellemzése.
tévedések Főbb helyszínek, térbeli viszonyok
sorozata azonosítása.

18. Ötödik felvonás – Tetőpont, katarzis, Egy adott mű különböző művészeti ágakban Lényegkiemelés, vázlatkészítés.
szerencsétlen végkifejlet. és médiumokban megjelenő adaptációjának A drámai művek szerkezeti egységeinek
véletlenek és összehasonlítása. felfedezése, megismerése, megnevezése.
végzetes A cselekmény főbb fordulópontjainak
tévedések, felismerése.
végkifejlet A szövegalkotó és a szövegértő képesség
A Romeo és Júlia fejlesztése.
eredete és témája,
szerepkörök és

11
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
szereplők
Összefoglalás

Kiegészítő Kuckó – Olvassuk Egy adott mű különböző művészeti ágakban A mozgóképi feldolgozás lehetőségeinek
anyag és nézzük együtt! és médiumokban megjelenő adaptációjának a megismerése a mű két filmes
Romeo és Júlia a összehasonlítása. feldolgozásában – Franco Zeffirelli
filmekben Rómeó és Júlia (1968) és Baz Luhrmann
Rómeó + Júlia (1996) című alkotásaiban.

A szövegértő képesség, a megfelelő Írásbeli számonkérés feladatlapja az

19. Számonkérés
hatékonyságú műveletvégzés, valamint a Irodalom felmérőfüzet 7. című
(Képességfejlesztő
szerzett információ felhasználása taneszközben.
óra)
képességének a fejlesztése. Ha a számonkérés nem teszi ki az egész
órát, a következő részfejezet
előkészítésére, az érdeklődés felkeltésére
is sor kerülhet.

IV. A barokk, irodalmunk a 17–18. században

20–21. A barokk – Barokk. Rokokó. A korstílussal kapcsolatos adatok, tények stb. A bevezető órán fontos a tankönyvi
művelődéstörténe Eposz. megismertetése. fejezet felépítésének az áttekintése, fő
ti korszak és A tanulás tanítása, írott szöveg értelmezése. gondolatmenetének a megismerése.
korstílus Az irodalmi mű – mint a kulturális emlékezet Gyakorlatok adatkeresésre különböző
A barokk eposz szereplője és közvetítője – elmélyült munkaformában.
Zrínyi Miklós: befogadásának előkészítése. Önálló feladatvégzés, az ismeretszerzés
Szigeti veszedelem Az irodalmi értékek iránti fogékonyság gyakorlása különböző munkaformákban.
erősítése. Térképhasználat, tájékozódás a térképen.
A barokk jellegzetes műfajainak és Ismeretlen kifejezések magyarázata
stílusjegyeinek megismerése. csoportmunkában.
A nemzeti hagyományunk szempontjából Válogató olvasás: szövegrészletek tanulói
szimbolikus irodalmi alkotások felolvasása – a feladatokra adott válaszok
megismerése. alátámasztására.
Az irodalmi szövegekben megfogalmazott

12
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
közösségi és egyéni erkölcsi dilemmák
felismerése, megvitatása.
A szövegelemzésben való jártasság
elmélyítésével a szövegértő képesség
fejlesztése.
22. A költői levél Költői levél, emlékirat. A korszak jellegzetes műfajainak és A szövegrészletek közös órai
Mikes Kelemen: stílusjegyeinek megismerése. feldolgozása.
Törökországi A korszakban keletkezett irodalmi szövegek Gyakorlatok adatkeresésre különböző
levelek olvasása, értelmezése. munkaformában.
A hazaszeretet megjelenése a kor Ismeretlen kifejezések magyarázata.
művészetében. Megjegyzés: a Kerettanterv részletek
elolvasását kéri, válogathatunk a levelek
közül.
23. A kuruc kor A hazaszeretet megjelenése a korszak Gyakorlatok a vers témájának,
Kuruc kor, toborzódal,
irodalma művészetében. hangulatának a felismerésére, valamint a
bujdosóének, siratóének.
Csínom Palkó, Az irodalmi szövegekben megfogalmazott mű nyelvezetének és a ma használatos
Csínom Jankó, közösségi és egyéni erkölcsi dilemmák nyelvi elemeknek az összehasonlítására.
Igen szép bujdosó felismerése, megvitatása. Megjegyzés: a Kerettanterv részletek
legények éneke, elolvasását kéri, válogathatunk a művek
Rákóczi-nóta és részletek közül.

24. Összefoglalás A meglévő tudás felelevenítése, új A részfejezet tanult ismereteinek, fő

(Képességfejlesztő szempontok szerinti rendezése.
óra) A rendszerező, az összehasonlító és az
elemzőképesség fejlesztése.
kérdéseinek összegzése különféle
munkaformákban.
Gyakorlatok a megismert művekhez
kapcsolódó képek, érzések, gondolatok,
hangulatok, műfaji sajátosságok
megnevezésére.

25. Számonkérés A szövegértő képesség, a megfelelő Az írásbeli számonkérés feladatlapja az

(Képességfejlesztő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a Irodalom felmérőfüzet 7. című
óra) szerzett információ felhasználása taneszközben található.
képességének a fejlesztése. Ha a számonkérés nem teszi ki az egész
13
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
órát, a következő részfejezet
előkészítésére, az érdeklődés felkeltésére
is sor kerülhet.

V. A klasszicizmus és a romantika irodalma

26–27. Korok és portrék. Klasszicizmus, romantika. A felvilágosodás és a romantika Fontos feladatunk a tankönyvi fejezet
Két korstílus: a Szentimentalizmus, művelődéstörténeti és irodalmi programjának áttekintése, fő gondolatmenetének a
klasszicizmus és a reformkor. megismerése. megismerése.
romantika A korstílusokkal kapcsolatos adatok, tények Önálló feladatvégzés, az ismeretszerzés
stb. megismertetése. gyakorlása különböző munkaformákban.
A szövegelemzésben való jártasság Javaslat: Csokonai Vitéz Mihály
elmélyítésével a szövegértő képesség életútjával már a 27. órán ismertessük
fejlesztése. meg a gyerekeket.
Az irodalmi értékek iránti fogékonyság
erősítése.

Elégia. Az irodalmi szövegekben megfogalmazott Jóslás a vers témájára és hangulatára.

28. Csokonai Vitéz
közösségi és egyéni erkölcsi dilemmák Gyakorlatok a vers szerkezeti
Mihály:
felismerése, megvitatása. felépítésének, képeinek, műfajának
A Reményhez
Az alkotás néhány stíluselemének megismerésére különböző
megfigyelése (pl. verselés, szóképek, munkaformákban.
alakzatok). Személyes élmények megfogalmazása.
Az olvasott vers lírai alanyának érzelmeiről, A vers memoriter: a memoriter tanulása,
gondolatairól, az élethelyzetekről vélemény ritmikus hangoztatása.
megfogalmazása szóban és írásban.
Képesség a művekben megjelenített téma,
motívum, gondolat, érzelem, hangulat
azonosítására.

29. Berzsenyi Dániel: Lírai én. Lírai szövegek poétikai-retorikai-stilisztikai Gyakorlatok a vers szerkezeti
Levéltöredék elemzése. felépítésének, képeinek, műfajának,

14
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
barátnémhoz Alapvető hangulatok, beszélői attitűdök, rímfajtájának a felismerésére különböző
modalitások felismerése. munkaformákban.
Alapvető lírapoétikai szakterminusok
bevezetése (pl. lírai én).
30. Mozaikok Szállóige. A költő életével kapcsolatos adatok, tények Gyakorlatok adatkeresésre különböző
Kölcsey Ferenc stb. megismertetése. munkaformában.
életéből A tanulás tanítása, írott szöveg értelmezése. Önálló feladatvégzés, az ismeretszerzés
Az irodalmi mű – mint a kulturális emlékezet gyakorlása.
Kölcsey Ferenc: szereplője és közvetítője – elmélyült Térképhasználat, tájékozódás a térképen.
Emléklapra befogadásának előkészítése. Válogató olvasás: szövegrészletek tanulói
felolvasása – a feladatokra adott válaszok
alátámasztására.
Az óra fontos célja a motiváció, az
olvasási kedv felkeltése és a Himnusz
szerzőjének bemutatása (portré).
A vers memoriter: a memoriter tanulása,
ritmikus hangoztatása.

31. Kölcsey Ferenc: Epigramma. Néhány alapvető lírai műfaj jellemző A műfaji sajátosságok megfigyelése, a mű
Huszt darabjának megismerése (pl.: epigramma). összehasonlítása Janus Pannonius
Lírai szövegek poétikai-retorikai-stilisztikai Pannónia dicsérete című versével.
elemzése.

32–33. Kölcsey Ferenc: Himnusz. A hazaszeretet különböző példáit kifejező
Himnusz szövegek megértése és összehasonlítása,
hazaszeretetre nevelés.
A különböző korokban és műfajokban
megjelenő témák nyelvi formáinak
elkülönítése.
A művekhez kapcsolódva a nemzeti kultúra
hagyományainak megismerése, pozitív
attitűd kialakítása a hagyományok aktív
Gyakorlatok a vers szerkezeti
felépítésének, képeinek, műfajának,
rímfajtájának a felismerésére különböző
munkaformákban.
Feladatok a vers nyelvezetének és a ma
használatos nyelvi elemeknek az
összehasonlítására.
Személyes élmények megfogalmazása.
A vers memoriter: a memoriter tanulása,

15
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
befogadásához. ritmikus hangoztatása.

Kölcsey Ferenc: Parainesis. Az irodalmi szövegekben megfogalmazott A műfaji sajátosságok megfigyelése.

34.
Parainesis közösségi és egyéni erkölcsi dilemmák Személyes vélemények megfogalmazása
Kölcsey felismerése, megvitatása. adott kérdésekben.
Kálmánhoz Alapvető hangulatok, beszélői attitűdök, Megjegyzés: a Kerettanterv részletek
modalitások felismerése. elolvasását kéri, válogathatunk a részletek
közül.

35. Mozaikok Az alkotó életével kapcsolatos adatok,
Vörösmarty tények stb. megismertetése.
Mihály életéből A tanulás tanítása, írott szöveg értelmezése.
Az irodalmi mű – mint a kulturális emlékezet
szereplője és közvetítője – elmélyült
befogadásának előkészítése.
Válogató olvasás: szövegrészletek tanulói
felolvasása – a feladatokra adott válaszok
alátámasztására.
Gondolattérkép készítése a költő életéről
csoportmunkában.
Irodalmi atlasz vagy térkép használata.

36–37. Vörösmarty Hazafias óda. Az irodalmi mű – mint a kulturális emlékezet Összehasonlító verselemzés a Himnusszal.
Mihály: Szózat szereplője és közvetítője – elmélyült Rövid, rávezető feladatok az
befogadásának előkészítése. összehasonlító verselemzés gyakorlására,
Az irodalmi értékek iránti fogékonyság különféle szempontok alapján.
erősítése. A vers memoriter: a memoriter tanulása,
A nemzeti hagyományunk szempontjából ritmikus hangoztatása.
szimbolikus irodalmi szövegeink
megismerése.
Néhány alapvető lírai műfaj jellemző
darabjának megismerése (pl. óda).
Alapvető szóképek felismerése: hasonlat,
megszemélyesítés, metafora.

38. Vörösmarty Dal. Óda. Néhány alapvető lírai műfaj jellemző Stílusalakzatok, szóképek felismerése, a
Mihály: Ábránd darabjának megismerése (pl.: dal, óda). korábbi ismeretek felelevenítése.

16
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
Alapvető költői kifejezőeszközök
felismerése.

39. Az 1. irodalmi Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi Kölcsey Ferenc Himnusz és Vörösmarty

dolgozat írása ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, Mihály Szózat című költeményeinek az
(Képességfejlesztő írásbeli szövegekben. összehasonlítása.
óra) Megjegyzés: a fogalmazás írásának a
folytatását nyelvtanórára is tervezhetjük.

40. Petőfi Sándor A meglévő tudás felelevenítése, új szempont A már ismert Petőfi-művek felidézése
életútja szerinti rendezése. előzetes feladatként.
Az alkotó életével kapcsolatos adatok, Szövegelemzési technikák: tények, adatok
tények stb. megismertetése. kiemelése különböző munkaformákban.
A szövegértő képesség fejlesztése.

41. Petőfi Sándor: Közéleti líra, hitvesi A meglévő tudás felelevenítése, új szempont Petőfi Sándor verseinek tematikus
Szabadság, költészet. szerinti rendezése.
egységek szerinti csoportosítása.
szerelem! Az irodalmi szövegekben megfogalmazott
A már ismert Petőfi-művek felidézése
közösségi és egyéni erkölcsi dilemmák
különböző munkaformákban.
felismerése, megvitatása.
Alapvető lírapoétikai szakterminusok
bevezetése (pl. hangulati líra, gondolati líra,
közösségi líra).

42. Petőfi Sándor: Elégia. Képesség az irodalmi alkotás műfaji A műfaji sajátosságok felismerése, a
Szeptember végén sajátosságainak és ritmusának a jellemzők összegyűjtése.
felismerésére. A vers szerkezeti felépítésének
A műelemzés képességének a fejlesztése. megfigyelése vázlat segítségével.
Gyakorlatok a vershelyzet, a vers fő
gondolatainak a megismerésére,
kifejezések és verssorok értelmezésére.

17
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
Érvek és ellenérvek, személyes élmények
megfogalmazása, megbeszélése
csoportmunkában, majd frontálisan.
A vers összehasonlítása a Reszket a
bokor, mert… című verssel.
Kiegészítő Kuckó – Rapszódia. Alapvető hangulatok, beszélői attitűdök, A szerkezeti részek legfontosabb
anyag Olvassunk együtt! modalitások felismerése. gondolatainak megfogalmazása.
Petőfi Sándor: Alapvető lírapoétikai szakterminusok A versszervező erők, a rapszódia műfaji
Egy gondolat bánt bevezetése (pl. gondolati líra). jellemzőinek felismerése.
engemet… A művekből feltáruló érzelmi tartalmak
elemzésének fejlesztése.
A kompozíció meghatározó elemeinek
megismerése.
43. Petőfi Sándor: Dal, refrén. Képesség az irodalmi alkotás műfaji Érzelmi tartalmak felismerése.
Nemzeti dal sajátosságainak felismerésére. A szerkezeti részek legfontosabb
A műelemzés képességének a fejlesztése. gondolatainak megfogalmazása.
Alapvető lírapoétikai szakterminusok Zenei és ritmikai eszközök típusainak,
bevezetése (pl. közösségi líra). funkciójuknak, hangulati hatásuknak a
felismerése.
44. Arany János Anekdota. A meglévő tudás felelevenítése, új szempont A már ismert Arany-művek felidézése
életútja szerinti rendezése. előzetes feladatként.
Anekdota Arany A szövegértő képesség fejlesztése. Szövegelemzési technikák: tények, adatok
Jánosról Képesség az irodalmi alkotás műfaji kiemelése páros munkában.
sajátosságainak a felismerésére (pl. Rövid ismertető készítése a szövegben
anekdota). előforduló néhány fogalomról.
Térképhasználat.
45. Arany János: Szatíra. A kisepikai alkotások műfaji sajátságainak A történetmondás gyakorlása a tankönyvi
A fülemile felismerése (pl. cselekmény, szereplők, szerkezeti vázlat alapján
helyszínek). csoportmunkában.
Az ítélőképesség fejlesztése. Régies kifejezések értelmezése, népies
A szociális kompetencia fejlesztése a vonások keresése egyéni munkában.
hatékony kommunikáció erősítésével. A mű üzenetének aktualizálása közösen.

18
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma

Kiegészítő Kuckó – Ballada. Monda. A ballada és a monda műfaji sajátosságainak A történetmondás gyakorlása (két
anyag Olvassunk együtt! felismerése. szólamban) a tankönyvi vázlat alapján
Arany János: Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása. csoportmunkában.
Szondi két A művekhez kapcsolódva a nemzeti kultúra A szövegben ki nem fejtett tartalmak
apródja; hagyományainak megismerése. megértésének gyakorlása.
Előzetes gyűjtőmunka a mű történeti
Drégely koráról.
veszedelme

46. Arany János: Versciklus. Elégia. Alapvető hangulatok, beszélői attitűdök, A vers szerkezeti egységeinek
Epilógus modalitások felismerése (pl. vidám, felismerése, az idősíkok megállapítása.
könnyed, humoros, ironikus, emelkedett, Az életrajzi elemek és a vers
fennkölt, meghitt, idilli). összefüggései.
Képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani Az országúton való utazás metaforájának
jellegzetességek azonosítása, a lexika értelmezése.
jelentésteremtő szerepének megértése lírai
szövegekben.
47. Részösszefoglalás Közösségi emlékezet, A meglévő tudás felelevenítése, új A részfejezet tanult ismereteinek, fő
(Képességfejlesztő önazonosság. szempontok szerinti rendezése. kérdéseinek összegzése különféle
óra.) Személyes íra, szereplíra, A rendszerező, az összehasonlító és az munkaformákban.
közösségi líra; hangulati elemzőképesség fejlesztése. Gyakorlatok a megismert művekhez
líra, gondolati líra, érzelmi A nemzeti hagyományunk szempontjából kapcsolódó képek, érzések, gondolatok,
líra. szimbolikus irodalmi szövegeink hangulatok, műfaji sajátosságok
megismerése, elmélyítése. megnevezésére.
Megjegyzés: adjunk az összefoglalásra
előzetes feladatokat a tankönyv és a
munkafüzet gyakorlataiból.

48. Számonkérés A szövegértő képesség, a megfelelő Az írásbeli számonkérés feladatlapja az

(Képességfejlesztő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a Irodalom felmérőfüzet 7. című
óra) szerzett információ felhasználása taneszközben található.

19
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
képességének fejlesztése.

49. Mozaikok Jókai Hatékony, önálló tanulás a szótárak, a Csoportkonzultáció az életrajz

Mór életéből lexikonok, az internet kereső programjainak mozaikjairól.
felhasználásával. A történelmi időszak felelevenítése
A digitális kompetencia fejlesztése. internetes és könyvtári kutatómunka
A hazaszeretet megjelenése a korszak alapján.
művészetében.
Novella. A szövegelemzésben való jártasság A történelmi ismeretek felelevenítése.
50. Jókai Mór:
elmélyítésével a szövegértő képesség A mű szerkezeti vázlatának elkészítése
A huszti
fejlesztése. csoportmunkában.
beteglátogatók
A novella műfaji sajátosságainak a Régies kifejezések szómagyarázata.
felismerése.

51–52. Jókai Mór: A Elbeszélés. Az elbeszélés műfaji sajátosságainak a A történetmondás gyakorlása a mű

nagyenyedi két felismerése. szakaszos feldolgozása során.
fűzfa A kisepikai és a nagyepikai alkotások A tankönyvi cselekményvázlat
különbségeinek felismerése (cselekmény, kiegészítése csoportmunkában.
szereplők, helyszínek stb.) Régies kifejezések magyarázata.
A szókincs, a kifejezőképesség fejlesztése.
A hazaszeretet megjelenése a korszak
művészetében.

Kiegészítő Kuckó – Regény. Otthoni olvasás és közös órai A regény cselekményének és

anyag Olvassunk együtt! Romantikus hősi regény. szövegfeldolgozás: nagyobb szövegegység
Jókai Mór: Családregény. áttekintő megértése és egyes szövegrészletek
A kőszívű ember részletes megfigyelése.
fiai A cselekményben megjelenő élethelyzetek,
konfliktusok azonosítása, véleményalkotás.
Az elbeszélt világ főbb jellemzőinek
összefoglalása (pl. romantikus).
A kisepikai és a nagyepikai alkotások
különbségeinek felismerése.
szerkezetének, valamint motívumainak,
azok szerepének megfigyelése különféle
munkaformákban.
Önálló ismeretszerzés, előzetes
gyűjtőmunka a regény történelmi
vonatkozású eseményeiről.
Lényegkiemelés, vázlatkészítés.
A regény dramatikus feldolgozása:
például egész csoportos improvizáció

20
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
Buda várának bevételéről.
Lehetőség szerint a regényből készült film
megtekintése.

53. Részösszefoglalás A meglévő tudás felelevenítése, új A részfejezet tanult ismereteinek, fő

(Képességfejlesztő szempontok szerinti rendezése.
óra) A rendszerező, az összehasonlító és az
elemzőképesség fejlesztése.
kérdéseinek összegzése különféle
munkaformákban.
Gyakorlatok a megismert művekhez
kapcsolódó képek, érzések, gondolatok,
hangulatok, műfaji sajátosságok
megnevezésére.

54. Számonkérés A szövegértő képesség, a megfelelő Az írásbeli számonkérés feladatlapja az

(Képességfejlesztő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a
óra) szerzett információ felhasználása
képességének fejlesztése.
Irodalom felmérőfüzet 7. című
taneszközben található.
Ha a számonkérés nem teszi ki az egész
órát, a következő részfejezet
előkészítésére, az érdeklődés felkeltésére
is sor kerülhet.

55–56. Mozaikok Novella. Képesség az irodalmi alkotás műfaji Fontos feladatunk a tankönyvi részfejezet
Mikszáth Kálmán sajátosságainak elismerésére. áttekintése, fő gondolatmenetének a
életéből A műelemzés képességének fejlesztése megismerése.
prózai művek olvasása során. Önálló feladatvégzés, az ismeretszerzés
Mikszáth írói A szövegértő képesség fejlesztése. gyakorlása különböző munkaformákban.
munkássága – a A hangos olvasási képesség fejlesztése. Szövegelemzési technikák: tények, adatok
novellák kiemelése páros munkában.
Mikszáth Térképhasználat.
Kálmán: A néhai A hangos olvasás gyakorlása különféle
bárány olvasási fajtákban.
Kérdések megfogalmazása az íróhoz.
Az 55. óra fontos célja a motiváció, az
olvasási kedv felkeltése és a

21
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
részfejezetben szereplő művek
szerzőjének bemutatása (portré).
Az elbeszélő személyének megállapítása.
A novella szerkezeti vázlatának
elkészítése.

Kuckó – Karcolat. A műelemzés képességének fejlesztése Az irónia forrásának megmagyarázása, a

Kiegészítő
Olvassunk együtt! prózai művek olvasása során. történet tanulságának megfogalmazása.
anyag
Képesség az irodalmi alkotás műfaji Párbeszédes jelenet írása adott címhez.
Mikszáth sajátosságainak elismerésére. A cselekmény felidézése, tömör
Kálmán: A összefoglalása.
Balóthy- Tartalommondás nézőpontváltással.
domínium

57–58. Mikszáth Annak felismertetése, hogy az olvasás A cselekményelemek felismerésére, az

Kálmán: Szent jelentős szerepet játszik a személyiség for-
Péter esernyője málásában, a képzelet, a szövegalkotás,
A regény a szövegértés fejlesztésében.
cselekménye és Az olvasási kedv erősítése.
szerkezete Az összehasonlító képesség fejlesztése a
regény és annak feldolgozásának összevetése
során.
A műelemzés képességének fejlesztése
prózai művek olvasása során.
eseményszerkezet követésére irányuló
gyakorlatok.
A regényből készült film vagy abból
részletek megtekintése. A regény és a film
összehasonlítása a kifejezőeszközök, a
befogadói élmény és a jelentés
szempontjából.

59. Mikszáth A regények különböző szempontok szerinti A helyszín felismerése, az időszerkezet

Kálmán: Szent (téma, műfaj, nyelvi kifejezőeszközök) követése különböző munkaformákban.
Péter esernyője értelmezése. A jellemek fejlődésének megfigyelése.
A szövegértés és a szövegalkotási képesség A szereplőket foglalkoztató kérdések,
A regény fejlesztése. problémák megbeszélése.
történetének ideje A tér- és időszerkezet érzékelése és Békítő tárgyalás rendezése a szereplők

22
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma
és helyszínei értelmezése. között.
Szereplők,
jellemek

60. Összefoglalás Nagyepika, kisepika. A rendszerező, az összehasonlító és az A (rész)fejezet tanult ismereteinek, fő

(Képességfejlesztő elemzőképesség fejlesztése.
óra.) A meglévő tudás felelevenítése, új
szempontok szerinti rendezése.
kérdéseinek összegzése különféle
munkaformákban.
Gyakorlatok a megismert művekhez
kapcsolódó képek, érzések, gondolatok,
hangulatok, műfaji sajátosságok
megnevezésére.

61. Számonkérés A szövegértő képesség, a megfelelő Az írásbeli számonkérés feladatlapja az

(Képességfejlesztő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a Irodalom felmérőfüzet 7. című
óra.) szerzett információ felhasználása taneszközben található.
képességének fejlesztése.

62. A 2. irodalmi Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi Elbeszélés és jellemzés vagy leírás

dolgozat írása ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, alkotása különböző nézőpontból. Ajánlott
(Képességfejlesztő írásbeli szövegekben. téma: Mikszáth Kálmán: Szent Péter
óra.) Gyakorlatok, részfeladatok végzése. esernyője című regénye.
Megjegyzés: a fogalmazás írásának a
folytatását nyelvtanórára is tervezhetjük.

23
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma

VI. Regények bűvöletében

Regények, Történet és elbeszélés, Otthoni olvasás és közös órai Megjegyzés:

63–65.
történetek, előre- és visszautalás, szövegfeldolgozás: nagyobb szövegegység Csukás István regényének a feldolgozása
elbeszélések késleltetés, epizód, jelenet, áttekintő megértése és egyes szövegrészletek helyett választhatjuk:
Csukás István: leírás, kihagyás. részletes megfigyelése. Jules Verne Kétévi vakáció vagy
Vakáció a halott A cselekményben megjelenő élethelyzetek, Tonke Dragt Levél a királynak vagy
utcában konfliktusok azonosítása, véleményalkotás. Mándy Iván Az enyedi diák című művét
A cselekmény ismertetése az elbeszélés is.
Miről árulkodik a időkezelésének megfigyelésével (pl. egyenes
regény címe? vagy fordított időrend, késleltetés, Mondatok befejezése, adatok keresése,
A történet összefoglalás, időbeli ugrások stb.). kérdés-felelet egyéni munkában.
idejéről és Az elbeszélt világ főbb jellemzőinek Körforgóval, csoportmunkában a regény
helyéről összefoglalása (pl. realista, romantikus, eseményeinek elbeszélése.
A regény varázslatos, egy- vagy többszintű világ). Saját vélemény megfogalmazása a
cselekményéről és A hangos, kifejező olvasás képességének szereplők erkölcsi választásairól,
a szereplőkről fejlesztése a műrészletek feldolgozása során. döntéseiről, és azok megvédése érvekkel
és a szövegből vett idézetekkel.
A helyszínekről illusztrációk készítése
különböző technikákkal egyéni
munkában.
Ki vagyok én a regényben? – szereplők
életre keltése a beszédmódja, egy-egy
jellemző tette, valamint külsejének és
esetleg egy hozzá kapcsolható tárgynak a
bemutatásával csoportmunkában.

VII. Ismétlés, rendszerezés, számonkérés

24
 A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra Javasolt tevékenységek, munkaformák
Az óra témája Új fogalmak feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
sorszáma

Ismétlés, A 7. osztályban tanult ismeretek A tanult ismeretek alkalmazása a

67–68.
rendszerezés, rendszerezése. munkafüzet gyakorlataiban, az év végi
számonkérés A szövegértés és a szövegalkotás gyakorlása összefoglaló feladatokban. A tapasztalt
különböző szövegtípusokon. hiányosságok pótlására irányuló
Rendszerező, ismereteket alkalmazó és gyakorlatok.
tudatosan használó kommunikációs képesség Az összefoglalás sajátosságainak és
fejlesztése. szerepének megismerése és megértése
különböző munkaformákban és
feladattípusokkal.
Megjegyzés: az év végi szövegértés
mérését nyelvtanórára is tervezhetjük.
Feladatlapok az Irodalom felmérőfüzet 7.
című taneszközben.

25