Dr.

Turai Istvan

SUGAREGESZSEG UGYI ISMERETEK

Medicina Konyvkiad6 Rt .• Budapest, 1993

~~--~-- .. -.

Thrtalom

©Dr. Turai Istvan, 1993 EI6sz6 7
,,~ Bevezetes 9
""I,
1. Milyen sugarzasfajtak es bomlasupusok isrncretesek?
Mi a radioaktivitas es a dozis fogalma es egysegel? 11
1.1 Mi a radioaktivitas? 11
1.2 Mi jellernzo a fobb bornlasnpusokra? 11
4 1.3 Mit ertunk aktivitason? 13
1.4 Melyek a legfontosabb d6zisfogalmak es d6zisegysegek? 14
2. Mit yen hatast valt ki az ionizalo sugarzas az emberben? 16
2.1 Mi a sugarterheles, a sugarartalom, a sogarkarosodas,
a sugarbetegseg es a helyi sugarserutes? ]6
2.2 Mi a determinisztikus es a sztochasztikus sugarhatas? 17
2.3 Mikor alakul ki a korai, ilJetve a kes6i sugarkarosodas? 18
2.4 Mi jetlemzi a korai sugarserulest? 18
ISBN 963 242 135 3 2.5 Melyek a sugarbetegscg tunetei es szakaszai? 19
2.6 Melyik a leggyakoribb sugarserules? 22
"I 2.7 Milyen upusuak a kesdi sugarserulesek? 23
2.8 Melyek a determinisztikus jellegd kesoi sugarserulesek? 23
MEDICINA 2.9 Mi jellemzi a sztochasztikus sugarnatasokat? 24
2.10 Horman tudunk a sztochasztikus sugarkarosodasokrol? 25
A kiadasert felel a Medicina KOnyvkiad6 Rt. igazgat6ja I 3. Melyek a lakossag sugarterhetesenek f6bb osszetevoi?
.J
!!j, Mit yen forrasokbol, mikor, mennyi sugardozist kapunk? 28
Felel6s szerkeszt6: Dr. Bargar Dona 3.1 Melyek a termeszetes sugarterheles fontosabb osszetevoi?
'Iechnikai szerkeszt6k: Sali Agi & Baumgartner Zoltlin Mekkora az atlagerteke a FllldOn es hazankban? 28
A fedeltervet k6szftette: Deak Karoly 3.2 Hogyan csokkenthetjuk a radont61 szarrnazo
Terjedelem: 6,25 (A/5) tv sugarterhelesunket? 31
Abrak szama: T7 rajz es 12 tenykep mellekleten ~~ 3.3 Eszleltek-e a termeszetes sugarterheles kiugroan nagy
Azonossagi szam: 1097 i ertekeit a Folden? Tapasztaltak-e ezzel Osszefilgg€l
I
egeszsegkarosocast? 32
Szechenyi Nyomda Kft .• Gy6r 93.K-2462 3.4 MiMI ered a mesterseges sugarterbeles?
Felel6s nyomdavezet6: Nagy Ivan ugyvezetd igazgat6 Ez mennyire veszelyes az emberisegre? 33
i. 4.

Mely sugarvedclrni alapelvek berartasa garantalja a sugarkarosodasok elkeruleset?

Miert helytelen cs elfogadharattan a "su-garfert6zes" kifejczcs hasznalata?

Mire hasznositjak Magyarorszagon az ionizalo sugarrorrasokat es ez mekkora sugarterhelessel jar?

6.1 Mire hasznositjak hazankban az ionlzalo sugartorrasokat? 6.2 Mekkora foglalkozasi es nepessegi sugarterhelest okoz

a sugarforrasok hazai alkalmazasa? Ez mcnnyire veszelyes? 6.3 Mennyiben ter cl a sugarterheles az orszagos atlagtol

a Paksi Atorneromuben es Paks kornyeken?

Hogyan merheto es ertekelheto a hazai nepesseg kornyezeti sugarterhelese?

7.1 Kik foglalkoznak a kornyezeti sugarzas es radioaktivitas ellenorzcsevel hazankban?

7.2 Hogyan rmlkodik a Paksi Atomeromu kornyezer-ellencrzo rendszere?

7.3 Milyen merteku a hazai lakossag termeszetes kOrnyezeti sugarterhelese?

7.4 Mibol szarrnaznak es mekkora jelentoseguek a hazai nepesseget erd rnesterseges eredetu kornyezeti sugarhatasok?

7.5 Merhetok-e ez idd tajt a katonai cell1 kfserleti atomrobbantasokbot szarrnazo radioaktfv anyagok a hazal lakosokban vagy az ernberi szovetmintakban?

7.6 Mekkora velt, illetve tenyteges veszelyt jelentenek az atomeromuvek a nepesseg kornyezeti sugarterheleseben?

7.7 Milycn rneresek alapjan s hogyan ertekelheto a csernobill

reaktorbaleset magyarorszagl hatasa?

Hogyan erheto el, hogy ne szennyezzek a kornyezetet a radioaktfv hulladekok?

8.1 Milyen aranyban reszesednek az atomerornuvek az energia-, illetve a hulladektermelesbol?

8.2 Mennyire aggaszto a radioaktfv hulladekok kepzodesenek rnerteke?

36

9. Mckkora az atomerornu-batcsetek kockazara, es milyen kovetkezmenyekkel jartak az eddigi nuklearis balcsctek?

9.1 Hogyan Itelik meg az emberek az atomeromuvi nuklcaris balesetek kockazatat, mit rnutatnak az eddigi tapasztalatok es a realis becslesek?

9.2 Mi a kulonbseg az uzemzavar, a baleset, a sugarbaleset cs a nuklearis baleset kozou? Milyen kovetkezmenyci voltak az eddigi legsulyosabb cseteknek?

9.3 Mi jeilernzi a killOnbOzd sulyossagu atomeromuvi uzernzavarokat cs baleseteket? Ezek mekkora veszelyt jelentenek a nepessegre?

9.4 Mekkora az energiatermeles halalos kockazata

a nuklearis, ilIetve a hagyomaoyos eromuvekben? 9.5 Milyen rnertekd egeszsegkarosodast okoztak

es okozhatnak az eddigi nuklearis balesetek?

10. Mi a teendo sugarbaleset eseten?

10.1 Mikor van szukseg baleset-elharftasi intezkedesre?

10.2 Melyek a legfontosabb tomeges baleset-elhanrasl intezkedesek? Mekkora ezek hatekonysaga es kockazata? 10.3 Mi a jodprofilaxis es a golyvaprofiJaxis?

Mikor es hogyan alkalrnazandok?

10.4 Melyek a legfontosabb egyeni vedekezesi rnodszerek es eszkozok sugarbaleset eseten?

10.5 Mikor indokolt a sugarserultek orvosi ellatasa?

Hoi kerulhet crre sor?

10.6 Milyen tovabbi intezkedesek valhatnak meg szuksegesse sugarbaleset escten?

Fethasznalt irodalom Melleklet

5.

6.

7.

8.

8.3 Milycn modszereket alkalrnaznak a radioaktfv hulladek

biztonsagos feldolgozasara es tarolasara? 71

8.4 Mennyi radioakuv hulladek keletkezik hazankban?

Ez hova kerul vegleges clhelyezesre, es jelent-e

komyezetszennyezesi veszelyt? 72

38

41 41

43

45

47

47

48

51

53

56

58

59

69

69

70

74

74

76

78

81

81 83 83

84

86

89

90

91 93 97

EI6szo

Ma mar kozhelynek szamit, hogy az emberiseg osidok ota, min dig es mindenhol ki van teve a kornyezetebol erkezo, nagy energiaju, ionizalo sugarzas hatasanak, Errol azonban mit sem tudott egeszen a mutt szazad utols6 evtizedeig, a rontgensugarzas, majd a termeszetes radioaktiv anyagok sugarzasanak a f'elfedezeseig, Mindket f'elledezes hiret kezdetben oriasi Iclkesedes fogadta, hiszen a rontgensugarzassal az orvosok olyan eszkoz birtokaba jutottak, amellyel a korabban lathatatlan, bel so szervi elvaltozasokat, rendellenessegeket, senileseket, idegentesteket tudtak eszlelni es korismezni, A radium es bomlastermekeitdl pedig az egeszseg helyreallitasat es javitasat, betegsegek - killondsen a rettegett rak - hatckony gy6gyitasat remeltek az elsa sikerek alapjan, A lelkesedest azonban csakhamar lehutottek azok a kozlemenyek, amelyek az ujounan felfedezett es eloallitott sugarforrasok hasznalata nyoman, nemkivanatos mellekhatasok, senilesek, megbetegedesek keletkezeserol tudositottak,

Megrazo esemennyel vette kezdetet a 2. vilaghaboru vegen az un. atomkorszak, amikor a Japanra ledobotl atombomba egy szempillantas alatt fiistolgo romhalmazza valtoztatta Hirosimat es Nagaszakit, halottak es serilltek szazezreit hagyva a romok kozott. A haboni utan megindult, rekevesztett fegyverkezesi verseuy pedig rnasf'el evtized alatt az atomfegyverkiserletek radioaktiv mellekterrnekeivel szcnnyezte be szinte az egesz Fold legkoret es felszinet, a sulyos genetikai sugarkarosodasok kockazataval rem isztve az em beriseget.

Az atornkorszak kezdetenek sokkolo elmenyei ulan nem csoda, hogy az atomenergia bekes celu hasznositasanak ercdmenyei sem tuduik kikiiszobolni, de talan meg mersekelni sem, a lakossag f'elelmct, ellcnerzeset es elutasito rnagatartasat az atomenergia alkalrnazasaval es a vele jaro sugarzassal szernben. Ezt az ellenerzest csak novcltek az angliai Windscale-bcn

7

(1957), az amerikai Harrisburgban (1979), majd a szovjetuniobeli Csernobilban (1986) bekovetkezett nuklearis balesetek.

A felelem es ellenerzes termeszetesen ertheto, bar merteke nem egeszen indokolt. A tulrneretezett felelemerzes oka ketsegteleniil a sugarzas termeszetenek es tulajdonsagainak, az egeszsegre es az embed kornyezetre gyakorolt hatasainak hianyos, elegtelen ismeretere vezethetd vissza. Ez a htanyos ismeret okozott a csernobili baleset utan indokolatlan panikreakciokat, megalapozatlan "szakmai" tanacsokat es felfokozott izgalmakat nern egy orszagoan, joval a kozvetlenill erintett terlileteken tul is.

Az atomenergiatol es asugarzast61 valo indokolatlan f'elelem merseklese erdekeben szamos nemzetkozi szervezet publikalt az ismeretek terjesztesere szolgalo, nepszenlsitd kiadvanyokat, koztlik a Nemzetk6zi Atomenergia Ugynokseg, az ENSZ Kornyezetvedelmi Programja, az Egeszsegiigyt Vilagszervezet, az Europai K6zossegek stb. Az elrnult evtizedben volt nehany hazai probalkozas is. Megis a "Sugaregeszsegiigyi ismeretek" c. konyv, amelyet most kezeben tart az olvaso.talan az else olyan ismeretterjesztd munka, amely tudomanyos igennyel, de nepszertien, konnyen ertheto m6don es elvezetesen ismerteti a korszeni sugarbiologiai es sugaregeszsegtani isrnereteket iigy, hogy a kerdeskorrel csak feliiletesen talalkozo szakemberek eppugy haszonnal forgathatjak, mint a lakossag erdeklodo tagjai, a diakoktol kezdve a nyugdijasokig bezarolag. A konyv kerdes-f'elelet formaban, oJyan medon oldja meg a sugarzas egeszsegre gyakorolt hatasanak ismerteteset, hogy az olvaso vilagos valaszt kaphat meglehetosen bonyolult kerdesekre is, mint pl. a sugarzas dozisa vagy determinisztikus es sztochasztikus hatasa, Az anyagot szamos illusztracio igyekszik szemleletesse tenni.

A fentiek alapjan a konyv j6 szivvel ajanlhato mindenkinek, aki megbizhato ismeretek birtokaban akarja sajat allasfoglalasat kialakitani a sugarzasr61 es annak eletiinkre, egeszsegiinkre es utOdaink egeszsegere gyakorolt hatasairol,

Bevezetes

Az emberekes folytonosan eri termeszetes es mesterseges eredetil sugarzds. Az ionizaci6 kivdlttisdra kepes sugdrzo anyagokjelen vannak a kornyezetunkben, mind az eletteien anyagokban, mind az eUJUnyekben, s fgy kivetel neLkiil valamennyi emberben is.

Dr. Sztanyik B. Laszlo egyetemi tanar

Ez a konyv tiz sugaregeszsegiigyi targyti kerdescsoportra - s ezen beliil 45 kerdesre - valaszol tudomanyos-nepszeruslto f'ormaban azzal a cellal, hogy hozzajaruljon

- az lonizalo sugarzas hatasaival kapcsolatos tudomanyos ismeretek kozzetetelehez;

- a sugaregeszsegugy] kerdesek irant erdeklddok minel teljesebb es korrektebb tajekoztatasahoz;

- az ionizalo sugarforrasok (igy az atomerdmfivek) veszelyesseget elnilzo tevhitek eloszlatasahoz, valamint

- a sugaregeszsegiigyi okratast es/vagy ismeretterjesztest, de akar (a mindennapi teendoik kozepette a bizalmukat elvezd szemelyek koreben) eseti sugaregeszsegugyi Ieivilagositast vegzo orvosok es sugarvedelmi szakemberek, ilIetve pedagogusok es orvostanhallgat6k ez iranyii munkajanak megkonnyitesehez,

Ha a fenti celkinizesek Iegalabb egy reszenek valera valtasat elosegiti e konyv, akkor a munkat - amelyet mindvegig elvezettel es az alkotas oromevel vegeztem - mar nem erzem hiabavalonak,

')

Ezuton is tisztelettel k6szonom a keziratrol megfogalmazott alapos lcktori velernenyeket es ertekes eszreveteleket:

Dr. Kertesz Ldszlonak, az orvostudornany kandidatusanak, laborat6riumi es izot6pdiagnosztikai szakorvosnak, a soproni AUami Szanatoriurn Kozponti Laborat6riuma vezeto f6orvosanak;

Dr. Otos Miklos belgyogyasz es laborat6riumi szakorvosnak, a Paksi Atomeromf Reszvenytarsasag Uzemegeszsegugyi Szolgalata vezetc foorvosanak;

Dr. Pethes Gyorgy professzornak, az Orszagos Atomenergia Hivatal tudomanyos tanacsadojanak;

Rosa Gezanak es Kovats Baldzsnak, a Paksi Atomeromf Rt. Tajekoztatasi lroda korabbi es jelenlegi vezetojenek;

Dr. Sztanyik B. Laszlo tanszekvezeto egyctemi tanarnak, az Orszagos "Frederic Joliot-Curie'' Sugarbiologiai es Sugaregeszsegiigyi Kutato Intezet f6igazgato f6orvosanak;

Dr. Veress Katalin higienikus szakorvosnak, a Semmelweis Orvostudomanyi Egyetem Kozegeszsegtani es Jarvanytanl Intezete oktatojanak, sugaregeszsegiigyi szakreferensenek e.s

Dr. Virdgh Elemernek, a fizikai tudomiiny kandidatusanak, a Paksi Atomerdrmi Rt. Sugarvedelmi Osztalya vezetojenek,

1. Milyen sugarzasfajtak

es bomlastipusok ismeretesek?

Mi a radloaktivltas es a dozls fogalma es egysegei?

Sugarfizikai es sugarbiologia! szemszogb61 ket alapveto sugarzasfajtat kiilonboztethetilnk meg: azionizal6 es a nemionizalo sugarzasokat, Az utobbiak - a kiilonbozQ frekvenciaju elektromagneses sugarzasok.Iezerek vagy· az ultrahang - ionizaciora nem kepesek, igy egeszsegtigyi szempontbol kevesbe veszelyesek. Igaz, a bio16giai hatasukrol is lenyegesen kevcsebbet tudunk. Ismeretes, hogy a hohatas mellett (amelyet a hazai haztartasokban is egyre eiterjedtebben hasznositanak a mikrohullamu siitdkben) vannak bizonyos atermalis - hdkozvetites nelkiili - hatasaik is. (Gondoljunk csak pI. a lezerek alkalmazasara iziileti gyulladasok csokkentese avagy akupunkturas kezeles celjabol.)

Budapest, 1993. marcius

1.1 Mi a radioaktivitas?

Dr. Turai Istvan

az orvostudomany kandidatusa sugaregeszsegilgyi szakorvos

A radioaktivitas az a jelenseg, amelynek soran az instabil atomrnag energlaleadas kozben elbomlik, stabil allapotba kertil Cs uj elem keletkezik. Az energialeadas n-, 13-, "1-, ilIetve egyeb sugarzasok utjan tortenhet, (A radioaktivitast Henri Becquerel f'edezte fel I 896-ban.)

1.2 Mi jellemzo a f6bb bornlastipusokra?

e-sugarsas. Alf'a-bomlas soran nagy tomegii pozitiv tOltesu reszecskeket, heliumatommagokat bocsatanak ki a (82-nel nagyobb rendszamu) nehezelemek. Termeszetes u-sugarzo elemek az uran, a tori urn es bornlastermekeik, a mestersegesek kozott pedig legfontosabb a plutonium. Anagymeretil o-reszecskek barmely anyag atomjainak elektronjaival igen sokszor iitknzve gyorsan elvesztik az energiajukat, Levegoben 1-2 em, vizben vagy

II

emberi szovetekbcn csak nehany p.m megtetclcrc kepcsek. Egy vekony papirlapban mar teljesen c1nycl6dnek. Ennelf'ogva kill so sugdrf orrdskeru nem j el entenek veszei yt az em berre, mivel a bdr legf'elso, elhalt hamsc j tekbdl alia retegen athatolni nem kepesek, Annal artalmasabbak lehetnck azonban, ha levegovel, ivovizzel vagy taplalekkal bejutnak a szervezetiinkbe. Isrneretes, hogy az uranbanyaszok kozott 2-5-szor gyakoribb a tudortik. Ennek egyik oka az uran o:-sugarz6, legnemii bomlastermekeinek a belegzese. Termeszetesen, egyeb karosito tenyezok - mint pI. a por, a magas homerseklet es a talajbol parolg6 vegyi anyagok avagy a dohanyzas merteke - jelentosen bef'olyasoljak az uranbanyaszokban eszlelt tilddrak gyakorisagat, Szeles korii epidemio16giai vizsgalatok soran kimutattak, hogy a napi cigarettaadag, valamint az uranbanyaban mert radonkoncentnicio fiiggvenyeben aUag ot-tizszer tobb dohanyos banyasz halt meg tiiddrakban, mint a hasonlo korillmenyek kozott foglalkoztatott, de soha nem dohanyzo tarsaik,

azokban a szervekben es szovetckbcn, amclyckbcn a (3-bom16 uuklidok fclhalmozodnak. (PI. a [3- es v-sugarzast egyarant kibocsato j6d-131 izot6pt61 szarmazo pajzsmirigydozisnak mindossze a 6%-aert f'elelosek a 'Y-fotonok a Ielnotteknel, illetve 3%-aert a csecserndknel. Nagyobb ugyanis a valoszinusege annak, bogy a csecsemok kis tomegf (2-3 grammos) pajzsmirigyebol karositas nelkiil kirepiilnek a 'Y-fotonok, igy a 1311-t61 szarmazo szervdozis csaknem egeszet a J3-rcszecskek okozzak.)

J3-sugarzas. Beta-bomlas soran az atornmagban levo egyik neutronbol egy proton es egy elektron keletkezik. Vannak tiszta [3-sugarzo (csak elektront kibocsato) nuklidok, mint a tricium eH). valamint a szen-La (14C), a foszfor-32 e2p), a stroncium-90 (90Sr) es az utobbi leanyeleme, az ittrium-90 (90y). Aszamok a tornegszamot, azaz a magban a protonok es neutronok osszeget jelolik. Nagyobb szamban ismeretesek olyan elemek, amelyek (3-bomliisa 'Y-sugarz<issal parosul: az cnergiafelesleg elektrornagneses fotonok formajaban tavozik, lIyen radionuklidok pl. az izotopdiagnosztikaban meg helyenkent hasznalt j6d-131 (1311), az embed szovetekben mindig Jelen h~vo termeszetes radioizotop, a kalium-df) (40K), avagy a h~gkori atornfegyver-kfserletek kovetkezteben a kdrnyezeuinket leginkabb szennyezo radioaktiv elcmek koze tartozo ceziumizotopok (a J34Cs es a 137Cs).

A [:I-reszecskek a levegoben es a testszovetekben mar lenyegesen nagyobb tavolsag megtetelere kepesek, mint a naluk tobb ezerszer nagyobb alfa-reszecskek (mereteik kb. ugy aranylanak, mint a borsoszem es a futball-labda), Ennelfogva a [:I-sugarziis mar kiilsd sugarf'orraskent is okozhat egeszsegkarosodast. A borre kerillt [:I-bomlo izotopok a borszovetet sulyosan karosithatjak. (Ez okozta a csernobili reaktorbaleset soran elhunyt tuzoltok tobbsegenek halalat.)

A J3-sugarzo izotopok belegzese, illetve taplalekkal valo lenyelese - az n-reszecskekhez hasonloan - ugyancsak jelentos sugarterhelest okozhat

,),-sugarzas. A gamma -sugarzas magatalakulasok soran keletkezik, amikor a ger jesztett mag kisebb energiaszintre vagy alapallapotba jut, mikozben energiafelesleget ,),-fotonok f'ormajaban leadja. A v-sugarzas es a rontgensugarzas termeszete, jellemzoi hasonloak, csak a keletkezesiik helye es m6dja eltero. Mindket sugarzasnak nagy az athatolokepessege, Igy pl. a ,),-sugiirz6 izotopok nagy .Ievegdben akar tobb szaz rneternyi tavolsagrol karosithatjak az embert (gondoljunk az atombombara, vagy a cscrnobiIi atomeromu sulyos balesete soran keletkezett radioaktiv felhdre),

A v-sugarz» izotopok (pI. a ceziumizotopok) a szervezetbe keriilve nemcsak abban a szervben okoznak sugarterhelest, amelyben f'elhalmozodtak, de nagy athatolokepessegiik miatt a szomszedos es a tavolabb levdkben is. A nagy energiaJu -y-fotonokat kibocsato nagy aktivitasu cezium- vagy kobaltizotopok (1 7Cs es 60Co) felhasznalhatok a daganatok elpusztitasara a sugarterapiaban, illetve a novenyi elelem-alapanysgok (burgonya, hagyrna. bab stb.) csiratlanitasara, az elelrniszerek sugartartositasa soran (I. reszletesebben a 6.1 pontban).

A fentieken kfvill egyeb sugarzasf'ajtak is ismeretesek (igy a neutron- es a protonsugarzas), ezekkel azonban a mindennapi gyakorlatban nem, csak nehany specialis munkahelyen talalkozhatunk,

1.3 Mit ertunk aktivitason?

Aktivitas - valamely radioaktiv anyag egysegnyi iddtartam alaU elboml6

(atalakulo) atomjainak a szama. .

Egysege a becquerel (Bq) (ejtsd: .,bekkerel "),

Egy Bq aktiviuisu az a radioaktiv anyagmennyiseg, amelyben mdsodpercenkent egy bomlds (avagy magatalakulas) megy vegbe.

(Regi, hivatalosan ma mar nem hasznalhato egysege a curie (Ci). 1 Ci = 3,7x 1OIOBq.)

12

13

Nehany osszchasonlito pclda az aktivitasertekck sugarcgeszse.giigyi hasznalatara:

Egy Ielnott ember tcsteben atlagosan 5500 Bq aknvttasu 40K tcrmeszetes radioaktiv kalium van, ett(il a termeszetes eredeni evenkenti sugarterhelesiinknek minlcgy a 6%-iit kapjuk,

A pajzsmirigy funkcioniilis allapotanak (jodfelvevo kepessegenek) megitelese celjabo! minimum 40000 Bq 1311 j6dizot6pot itattak meg a pacienssel egy rei pohar vizben, mig e szerv alaktani vizsgala tara (lekepezesere) 1-2 m illi6 Bq (1-2 MBq) 131 I -olda t bevetele sziikseges.

A csernobili reaktorbaleset utan hazank lakosaiban maximum 900, atlag 400 Bq 131 I vol t merheto.

1.4 Melyek a legfontosabb d6zisfogalmak es dozisegysegek?

ElnyeU (abszorbealt) dozls. A besugarzott anyag egysegnyi tomegeben elnyelt energia. Jele: D. Egysege a gray (ejtsd; "gref') (Gy). 1 Gy = I J/kg. (Regi egysege a rad. 1 Gy ~ J 00 rad.)

Dozisteljes(tm~ny. Az ioniZlilo sugarzas idoegysegre jut6 d6zisa. Jele:

D. Egysege: Oy/s, levegoben: nOy/h, I nOy (nano Gy) = 10-9 Gy. [Regi egysege: aRih (rontgen/ora).] I j.1RJh (mikro R) = 8,7 nGy/h.

A talaj f'elett J meterre mert atlagos dozisteljesitmeny hazankban 1990- ben 80-100 nGy/h volt a szabadban es 90-140 nGy/h kozott ingadozott a lakasokban. A gozrobbanas altai szetroncsolt csernobili reaktor tetejen a dozisteljesitmeny a fenti normal atlagertek millioszorosat is elerte, termeszetesen akkor ott nem tartozkodtak emberek, illetve kesobb, bizonyos helyreallitas] munkalatok sonin 2-3 percenkent valtottak a teton a specialis vedoruhazatban ott dolgozokat, hogy ne kaphassanak nagy dozist.

Doztsegyenertek. Az ionizal6 sugarzas egeszsegkarosito hatasanak megitelesere szolgalo, a sugarvedelemben hasznalatos fogalom. Erteke megegyezik egy adott emberi (vagy egyeb eto) szovetben elnyelt dozis es az alkalmazott sugarzas tipusato! es ionlzacios kepessegetdl fiiggo minosegi tenyezo (Q) szorzataval. Jele: H. Egysege a slevert (Sv) (ejtsd: "szivert"). 1 Sv ~ 1 J/kg. (Regt egysege: a rem. I Sv - 100 rem.)

14

A minosegi tenyez{) erteke I es 20 kozolt valtozhat a kiilonbozo sugarzasfajlik csctcn, A nagy ionizacios kepcsscgu neutron-, proton- vagy alfasugarzas ugyanakkora elnyelt dozisanak 2-20-szor nagyobb az cgeszscgkiirosit6 veszelyessege, mint a rontgen-vagy gamma-fotonokkal, illctve a beta-reszecskekkel valo besugarzase,

A Nemzetkozi Sugarvedelmi Tarsasag (ICRP) legujabb ajanlasaban (az 1991 majusaban kozzetett 60. sz, kiadvanyban) a korabbiaktol elter a minosegi tenyezok egy reszenek szamszeru erteke, Mindez azt tiikrozi, hogy a kiilonbozd tipusu sugarzasok biologiai hatasara vonatkoz6 ismeretek korantsem veglegesek, azok a tudomany f'ejlddesevel es a sugarzas egeszsegkarosito hatasanak mertekevel kapcsolatos ujabb adatok alapjan modosulhatnak.

Effektfv dozlsegyenertek. A killonbozo szovetekrc vouatkozo kozcpes dozisegyenertekek es az erintett szovetek sugarerzekenyseget tukrozo sulyozo tenyezok szorzatainak osszege. Megegyezik azzal az egesztcstdozissal, amely a k656i sugarhatasok (a daganatos betegsegek CS orokl6d6 artalmak) ugyanakkora kockazataval jar, mint a kapott szoveti dozisok egyiittesen,

Jele: HE - hazankban jelenleg ez ervenyes, illetve az ICRP 1991. evi 60. sz, ajanlasaban javasolt uj jeloles; E. Egysege: Sv,

Valamely szovet annal sugarerzekenyebb, minel gyorsabban osztodo es kevesbe differencialt sejtek alkotjak. Leginkabb sugarerzekeny szervek: a voros csontvelo, a gyomor, a belek, a ttido es az ivarszervek. igy az JCRP 60. sz, kiadvanyaban az elobbiek szoveti su/yzotenyezoje 12-szer, az ivarszervek eseteben pedig 20-szor nagyobb, mint a sugarzas hatasanak jobban ellenallo bOre es csontsejteke, Kozepesen sugarerzekeny szervek a pajzsmirigy, a h6lyag, a n6i mell, a maj es a nyeJ6cs6 - ezek szoveti sutyzotenyezoje otszor akkora, mint a bOre es a csontsejteke (I. meg 2.4 pont).

Kollektfv dozts.Ismert letszarnu embercsoport osszesitett sugardozisa az egesz testrc (kollektiv ejjektiv dozisegyenertek], avagy egyes szervekre szamitva (kollekitv dozisegyenenek ) egy adott sugarf'orrastol egy bizonyos idotartam alatt. Egysege: szemely- Sv,

2. Milyen hatast valt ki az lontzalo sugarzas az emberben?

Mind a kiils6 (testiinkon kiviili) sugarf'orrasok reven, mind a szervezetiinkbe keriilt radioaktiv izotopok altai besugarzott szovetekben - vagyis akar kiilso, akar belso sugarterheles eseten - az ionizalo sugarzas elobbjizikai es kemiai jelensegeket okoz. Ezek az ionizacio, a viz radiolizise (azaz a vizmolekulak elbomlasa szabad gyokok keletkezesevel), es molekulaszerkezeti valtozasok, amelyek egy masodpercen beliillezajlanak. Az ionizalo sugarzasok hatasanak akar a masodperc toredekeig kitett szemelyekben a biologiai valtozasok kialakulasa azonban idoben elnyujtva - Orak. napok, hetek, honapok, evek, sot evtizedek mullan - Iigyelhetd meg.

2.1 Mi a sugarterheles, a sugarartalom, a sugarkarosodas, a sugarbetegseg es a helyi sugarserules?

A sugarterheles a szervezetet ero ionizalo sugarzas dozisa. Ennek hatasara fellepo fizikai es kemiai folyamatok a sejtek, a szovetek es a szervek mtikodesi (funkcionalis) zavaraihoz, illetve koros alaki es szovettanl (morfol6giai) elvaltozasaihoz vezethetnek. Mindezen koros elvaltozasok. ameJyek a sugarterheles utan rovidebb-hosszabb ida multan klinikai tiinetekkel jelentkeznek, avagy laboratoriumi modszerekkel mutathatok ki, anelkiil, bogy a besugarzott szemelyben egeszsegi panaszokat okoznanak, sugarartalom neven foglalhat6k Ossle.

Ha megfelel6en nagy sugardozis erte a szervezet egeszet, akkor viszonylag rovid idon belill megfigyelhetd a sugarkarosodas altalanos nem-specifikus tiinetegyiittese, a sugarbetegseg, Ha csak egyes szervek, illetve testreszek nagy d6zisu besugarzasara keriilt sor, akkor ezen szervekre vagy testreszekre korlatozodo helyt sugarserules (pl. ooreges, szemlencseho-

16

maly, tiidcgyulladas stb.) lep fel. Itt is megemlitjilk, s az 5. fejezetben reszletesen indokoljuk, hogy "sugarfertozes" nines. e fogalom hasznalata teves, mivel a sugarzas nem fertoz,

2.2 Mi a determinisztikus es a sztochasztikus sugarhatas?

A biol6giai sugarhatasok ket csoportra oszthatok, Megktllonboztetiink determinisztlkus, azaz bizonyos - meglehetosen nagy - dozis, az uu. "kiiszobdozls" felett mindenkinel f'ellepd, illetve sztochasztikus, azaz valoszinflsegi, kiiszobdozis nelkiili sugarhatasokat (1. dbra).

,. ,. ,.

,.

as

.Ii :g

~.

~

!j kU5zobd6zis

~

Dozisegyenertek (Sv) b

Elnyelt d6zis (Gy)

a

1. abra: Determinisztikus (a), ilIetve sztochasztikus (I.» sugarhatasok

Az I. abran lathato, hogy a sugarterheles (a dozis) novekedesevel a hatas su/yossdga fokozOdik a determinisztikus, illetve a karosodas valoszinusege no a sztochasztikus sugarartalom eseten. A harmadik Ienyeges kiilonbseg a ketfele sugarhatas kozott az, hogy amig a determinisztikus sugarkarosodas minden szemelyen bekovetkezlk a kiiszobdozis felett, addig a sztochasztikus sugarkarosodas eseten elOre nem mondhat6 meg. hogy az azonos dozist kapott szemelyek koziil kine! jelentkezik majd evek mtiltan a sugarkarosodas es kinel nem. Csak azt tudjuk bizonyosan, hogy minel nagyobb az adott csoport egyedeinek sugarterhelese, annal gyakrabban lesz eszlelheto dagana tos betegseg a vizsgalt csoportban.

17

2.3 Mikor alakul ki a korai, illetve a keso: sugarkarosodas?

A sugarkarosodas korai (akut) dltaltinos vagy heivi f'ormaja akkor alakul ki, ha kelloen nagy a sugarterheles, Minel nagyobb sugardozis erte a besugarzott szernelyt, avagy annak bizonyos testreszeit, annal hamarabb es annal sulyosabb forma ban jelentkeznek az akut sugarseriiles tiinetei, A lappangas szakasza napokig, sot hetekig is eltarthat,

Az akut szakasz elmultaval - honapok, evek, sol evtizedek elteltevel - jelenhet meg a kes6i sugarkarosodas, Ez ugyancsak a kezdeti sugarbehahis (expozicio) kovetkezmenye, de a lassu korelettani folyamatok miatt csak hosszu ida rnultan mutatkozik. Arnig a korai sugarkarosodas Icggyakoribb kiv8Jto oka a sejtpusztulas, ad dig a kesoi sugarkarosodasra jellemzo, hogy a sugarhatasnak kitett sejtek nem pusztulnak el, de serill a genetikai allomanyuk, azaz mutaciok mennek vegbe benniik. Ezek kovetkezteben alakulnak ki a daganatok vagy a magzati artalmak, amennyiben a sugiirhatas a testi sejteket erte, illetve az i::irokletes (a majdani utodokban megjeleno) betegsegek, ha a sugarzas az ivarsejteket karositotta.

2.4 Mi jellemzi a korai sugarserulest?

A korai sugarseriiles csak determinisztikus tipusu lehet. Ez azt jelenti, hogy a korai sugarseriilesek megjeleneset es sulyossagat a sugardozis meghatarozza, determinalja. A determinisztikus sugarsertilesek koze tartozik pI. a nehezen csillapithato hanylnger-es hanyas, a feherversejtek szamanak csokkenese, a bdrpir, az atmeneti, illetve maradand6 sterilitas vagy a szorzet klhullasa. Bizonyos egyedi elteresek itt is lehetsegesek, azaz ugyanak-

_ kora dozis egyes szemelyekben mar kivalt valamilyen koros reakci6t, mig a kevesbe sugarerzekeny egyedekben az adoU elvaltozas megjelenesehez avagy ugyanolyan siilyossagahoz valamivel nagyobb sugaradag sziikseges, A sugardozis tovabbi novekedesevel a karosodas sulyosabba valik es gyorsabban alakul ki.

Minel sugarerzekenyebb sejtekbol all valarnely szerv vagy szovet, annat kisebb az akut sugarkarosodasanak kilszobdozisa. Barmennyire is meglepd, a rontgensugarzas es a radioaktivitas felf'edezese utan mindossze lOII evvel Bergonie es Tribondeau mar 1906-ban leirta a sejtek es a szove-

18

I

~

tck sugarerzekenysegevcl kapcsolatos S rna is maradektalanul ervenycs szabalyt, Eszerint egy szovet vagy szerv annal sugarerzekenyebb, mine! gyorsabban osztodo es minel jobban differencialt sejtekbol all. E szabaly ertelmeben legsugarerzekenyebb a nyirokszovet (a limf'ocitak kepzodesi helye). a csontveld (a verkepzes szerve), a feherversejtek, a belhamsejtek. az ivarsejtek es a bor osztodo (utanpotlast biztosito) sejtjei, Kevesbe sugarerzekenyek az erek, a mirigyszovetek, a maj, 5 leginkabb ellenalloak a sugarzas iran t az erzekszervek, az ideg- es az izomszovet, a bor, a csont.

Ennelf'ogva, a viszonylag kisebb sugarterheles kovetkezteben az elso koTOS elvaltozasok a legjobban sugarerzekeny szovetekben varhatok, igy 0,5 Gy egesz testben abszorbealt dozis mar kivalthatja a verben kering6 nyiroksejtek (limfocitak) szamanak enyhe csokkeneset. 1 Gy sugarterhelestol az erzekeny szernelyekben altalanos tiinetek (pI. hanyinger, hanyas, hasmenes), illetve 2 Gy feleUi dozis escten koros helyi elvaltozasok (pI. borpir) mar jelentkezhetnek, Az ivarszerveket era 2 Gy-nel nagyobb dozis sterilitast vagy a szemlencseben abszorbealt 3 Gy feletti d6zis halyogot ( .. sugarka taraktat") okozhat.

A tobbi szerv es szovet korai sugarserillesenek kiiszobd6zisa ennel nagyobb, 3 es 10 Gy kozotti. Az osszehasonlitas kedveert most csak megemlitjiik, de a kovetkezo ket fejezetben majd reszletesebben bernutatjuk, hogy a fentebb idezett dozisok a termeszetes fornisokb61 szarmazo, egy eyre jut6 atlagos sugarterhelesiiukhoz kepest oriiisi sugaradagok, azt mintegy ezerszeresen meghaladjak (2. dbra}.

Az iibriin lathato, hogy a klinikai tiinetek (panaszok) klvattasara egyaltalan kepes, illetve az orvosi ellatas hianyaban halalos sugardozis igen sziik tartomanyba esik, csupan otszor05 elterest mutat.

2.5 Melyek a sugarbetegseg tunetei es szakaszai?

Olyan specifikus tiinetek, amelyek csak a sugarbetegsegre Iennenek jellemzoek, nincsenek. Annak ellen ere igy van ez, hogy az akut sugarseriiles iiltalanos forrnaja, azaz a sugarbetegseg mintegy szazezer em bert erintett Hiroslmaban es Nagaszakiban, tovabba 145 fon volt megtigyelhetd 1986- ban Csernobilban is. A tobbi sugarbaleset soran alkalmankent csupan nehany - ilIetve 1987 -ben a braziliai Goianiaban 20 - fond alakult ki sugarbetegseg, Sugarbetegseg csak akkor alakul ki, ha az egesz testet, avagy a torzs nagyobb reszet legalabb I Gy dozisu besugarzas eri,

19

10 000

5 000

2000

1000

500

200

100

50

20

mGy/alklilom

rendkivlil sulyos sugarbetegseg: a besugarzott szemelyek .. special is orvosi eUatas nelkul ket het alatt elhalaloznak ~ halalos dozi! emberre: orvosi eUatas nelkul ket honapon ....... belLiI meghalnak a besugarzott emberek

.. 18lhal8.l0s d6zis emberre: orvcsl e!latas "elkGI ket honapon belli I meghal a besugarzott emberek fele

.. klinikai tunetekkel jaro enyhe sugarbetegseg also hatara

3. abra. A sllgiirbetegseg s(iiyossiiganak elorejelzese

a Iimfocitaszam kezdeti csokkenesc alapjan

3,0
2,5 } .o""~ '''''mO.,

2,0

1,5
a sug'rserules:
enyhe
1,0
sulyos
0,5
nagyon sulyos
0,1 halalos
0 0 2
napok .. a kimutathato (de meg tunetmentes) sugarserules also hatara.

mSv/ev

! foglalkozasi doziskorlat Oelenleg elVenyes erteke) termeszetes eredetii sugarterheles a ielentos hSttersugarzasu teruleteken

foglalkozasl d6zlskorlat (ajanlott ui erteke)

10

5

.. lakossagl doziskorlat Oelenleg ervenyes erteke)

• a termeszetee sugarterheh!s atlagerteke Magyarorszagon

2

.. lakossagi d6ziskorlat (ajilnlott uj erteke)

2. abra. A sugarserules kivaltasara kepes dozistanomanyok a tcrmeszetes sugarterheles evenkenti atlagertekei es az eves doziskorlatok tukreben

A heveny sugarbetegseg negy szakaszra oszthato:

a) Kezdeti szakasz: a testet ert sugardozistol fiigg6en egy-ket avagy tdbb 6ra multan hanyinger, hanyas, etvagytalansag, emelyges, fejfajas, levertseg, rossz kozerzet, sulyosabb esetben hasmenes, verejtekezes, laz, ingerlekenyseg es a mozgaskoordinacio zavara lep fel; a limfocitak szamanak csokkenese a besugarzas utani els6 napok alatt prognosztikai ertekii (3. abra).

20

b) Lappang dsi szakasz: a tiinetek eltunnek, a serillt jol erzl magat, munkakepes, Minel nagyobb a dozis, annal rovidebb a tiinetmentesseg, 2-3 Gy dozisnal akar 3-4 het is lehet, de lOGy sugarterheles eseten akar el is maradhat,

c) Kritikus szakasz: a kezdeti tiinetek sulyosabb f'ormajahoz pontszerfi borbeverzesek, veres szeklet, s az immunrendszer karosodasa miatt fert6- zesek tarsulhatnak. A versejtszam csokkenesenek merteke es sebessege aranyos a dozissal. A tuleles szempontjiib6i kritikus idoszak a besugarzas utani 3-6. hetre esik.

A sugarsertiles diagnosztizalasaban a barrnely klinikai laboratoriumban elvegezheto hematologiai m6dszerneI pontosabb es kb. haromszor erzekenyebb a special is laboratoriumi felszerelest es szakismeretet igenyld citogenetikai eljdras. E "biodozimetriai" m6dszerrel, azaz a sugarsertllttol levett verbal tenyesztett Iimfocitakban a rendcllcncs krornoszomak, avagy a kromoszomatoredekek, mikronukleuszok gyakorisaganak ertekelese utjan mar 0.15 Gy sugarterheles kimutathat6, amikor a paciensnek egyeb tunetei meg egyaltalan nincsenek. A citogenetikai modszereknek az az egyik t'o hatranyuk, hogy nem sugarspecif'ikusak, azaz egycb f'izikai vagy kemiai hatasokra is novekszik a rendellenes kromoszomak, iIIetve a mikronukleu-

21

szok gyakorisaga, tovabba akkor scm alkalmasak a sugardozis becslesere, ha csak kis tcstfeliilctct (pI. a kezeket) erte a sugarzas, Mindamellett, az osszes ismert biologiai eljaras koziil a citogenetikai modszerekkel lehct a legpontosabban megbecsillni az egesz testben elnyelt sugarzo energia mennyiseget, ezert alkalmazhat6k "biodozimetriai" celokra,

3-4 Gy egesztest-dozis - ke1l6 orvosi eHatas hianyaban - 60 napon beliil az erintett szemelyek felenek okozhatja a hahilat a versejtkepzes csokkenese es a fertdzesek miatt. Ugyanakkor megfclelO orvosi kezeles - igy k6rhiizi nyugalom, sterilitas, antibiotikumok, verkeszitmenyek adasa es folyadekpotlas - lehetosege eseten a t61eles eselye szamottevoen javithat6: igy a 4,2-6,3 Gy dozist kapott 21 csernobili serult koziil14 volt megmentheto, mig a 2-4 Gy sugarterhelest szenvedett 43 fo koziiI mindossze 1 fo halt meg (az 50%-ost meghalad6, gy6gyithatatlan sulyos boreges miatt).

d) Ldbadozdsi szakasz: a felepiiles lassu, honapokig is elny6l6 iddszaka.

2.7 Milyen tipusuak a kesoi sugarserulesek?

A kesdi sugarseriiles a hatas jelJcgc szcrint lehet mind determinisztikus, mind sztochasztikus, A ketfele kesoi sugarkarosodas k6zott a Ienycges kiilonbseg abban all, hogy amig a determinisztikus sugarseriiles abban a szemelyben jelentkezlk, akiben az evek soran bizonyos mennyisegf sugarterheles felhalmoz6dott, s ez meghaiadta a bor vagy a szemlencse kronikus sugarkarosodasanak .Jcumulativ kiiszobd6zisat", addig a sztochasztikus sugarhatas eseten soha nem mondhat6 meg elore, hogy a vizsgalt nagyszamil embercsoportban szemely szerint kine! alakul ki daganat a sugarzasnak - rendszerint viszonylag kicsiny egy fore jut6 dozisa - kovetkezteben, Ennek az a magyarazata, hogy egyeb fizikai, illetve kemiai es biologiai tenyezok miatt sok ezerszer tobben betegszenek meg daganatos megbetegedesben, mint az iouizalo sugarzas hatasara.

2.6 Melyik a leggyakoribb sugarserules?

2.8 Melyek a determinisztikus jellegu kesoi sugarserulesek?

Akut (korai) sugarserilles leggyakrabban a kezek bbrfeluletenek killoubozo mertekii karosodasa f'ormajaban figyelheto meg. Ha a bdrben elnyelt d6zis 2 Gy-nel kisebb, bdrpir vagy ideiglenes szorzetkihullas (epilacio) ncm varhato, mivel ennyi a bdr sugarseriilesenek kiiszobdozisa. A 2 GY-nt!1 nagyobb bordozis hatasara fellepo korai borpir (eritema) bekovetkeztenek ideje, majd a tiinetmeutes (latens) szakasz idotartama a dozissal forditottan, a borpir intenzitasa pedig a bOr sugarterhelesevel egyenesen aranyos, 3-10 Gy-tol a tartos bdrpir es az epilacio az 5-15. napon jelentkezik. E felett felholyagzas, hamfoszlas, pigmentacio es fekelyesedes is kialakul.

A kezek utan afe} es a nyak helyi sugdrsiriJ./ese ford III eld a leggyakrabban. Mintegy 3 Gy fejet ero bordozis eseten mar az elsd napokban jelentkezhet borpir, k6tohartya-gyulladas es atmeneti epilacio (hajhullas), valamint szajszarazsag, femes Iz erzes es a fiiltomirigyck duzzadasa, 4 Gy alatt csak igen ritkan, de e felett meglehetosen gyakran a 15-17. napon a szemold6k kihullik. Meglepd, de a szernpillak - a szemoldok teljes lecsupaszodasakor is - megmaradnak.

A sugarexponalt testresz (leggyakrabban a kez) emelkedett homerseklete meg a klinikai tiinetek - igy borpfr, Ielholyagzas, epilacio stb, - megjelenese eldtt, illetve azok elmulasa utan is kimutathat6 termogrtifidval (hohatasra szfniiket valtoztato f'olyadekkristalyokkal).

Ezek a kronikus bOrgyul/adds, a szemlencsehdlyog , illetve a magzati (teratol6giai) kdrosoddsok. Kozos jellemzdjiik, hogy viszonyJag hosszabb idoszak alatt felhalmozott (kumulalt) kiiszobdozis felett jelennek meg a besugarzott szervezetben. Amig az elso ket koros elvaltozas csak akkor varhato, ha az evek alatt kumulalt dozis legalabb 5-15 Gy, addig az ioniza- 16 sugarzas indukalta fejlodesi rendellenesseg (kisf'ejflseg es szellemi viszszamaradottsag) mar ennel joval kisebb, de legalabb 0,1 Gy magzatot (es nem a tcrhes not) ero d6zis hatasara fellephet.

Sugarzas okozta kr6nikus bOrgyul/addst evtizedeken at vilagszerte tapasztaltak a betegek rontgenvizsgalata soran rendszeresen a hasznos sugarnyalabba benyulo orvosok kczen. A "rontgenkez"-re jellemzo volt a szaraz, szortelen, elvekonyodo, seriilekeny, konnyen kifekelyesedo kezf'ejbcr s a vekony, berepedezett kormok, A bOT alaLti erek karosodasa s a minduntalan kifekelyesedes miatt gyakran valt sziiksegesse az ujjak (vagy az ujjpercek) amputalasa, Az utobbi, igen sulyos kovetkezmeny kivaltasahoz 10-20 Gy kumulativ dozis volt sziikseges.

Aszemlencsehomdly kialakulasi ideje es a szemlencseben elnyelt sugardozis forditottan aranyos: 2-7 Gy eseten kb, 8 ev, 7-12 Gy eseten pedig 4 eva lappangasi idd,

22

23

A teratologiai elvaltozasok szcmpontjabol legkritikusabb a terhesseg 8-15. hcte. Mindamellett az ionizalo sugarforrasok orvosi haszuositasaval kapcsolatos eddigi tapasztalatok szerint 0, I Gy magzati dozis alatt ilyen rendellenesseg nem varhato. Ne fe1edjiik, hogy ez a dozis meg legalabb harmincszor meghaladja az evenkenti atlagos sugarterhelesilnket es a terhes oak igen sulyos baleseti besugarzasa eseten fordulhat csak elo, hogy a magzat ekkora adag sugarzast kapjon, Ennek ellenere az ionizll16 sugarf'orrassal dolgoz6, fogamzaskepes korban levo naknek erre gondolniuk kell, es terhesseguket mie16bb be kell jelenteniiik az iizemorvosuknak es/vagy a munkahelyi sugarvedelmi fele16snek, hogy az sugarveszelytdl mentes munkakorbe athelyeztethesse oket.

A csernobili baleset miatt kitelepitett 135 ezer fa kozott 1630 terhes no volt. Ezek gyermekei koreben a velesziiletett rendellenessegek aranya nem tert el az orszagos atlagt61 (ugyancsak 0,5% volt). A spontan vetelesek es a koraszillesek szama azonban - nyilvanvaloan psziches okok miatt, a korabbi helyi adatokhoz kepest - megduplazodott,

orokJetes karosodasok - gyakorisagat, a nagyobh biztonsag erdekeben azt a f'eltetelezest fogadjuk el, hogy a jarulekos sugarterheles legkisebb erteke is valamilyen csekely mertekben mar kepes fokozni a sztochasztikus sugarhatasok valoszintiseget. Ezt ttikrozi az 1. dbra jobb oldalan a nullatol kiindul6 szaggatott egyenes.

Fontos itt megjegyezni, hogy a jelentos hattersugarzasu teriileteken e16 nepesseg kdreben - ahol az atlagos evenkenti sugarterheles a vilagban (es hazankban) tapasztalhat6 iitlagerteket lO-20-szor meghaladja - a kes6i sugarkarosodasok gyakorisaganak novekedeset kimutatni ez ideig oem sikeriilt(I. meg 3.3 pont).

2.10 Honnan tudunk a sztochasztikus sugarkarosodasokrol?

2.9 Mi jellemzi a sztochasztikus sugarhatasoka t?

Bizonyos tobbletsugarhatasnak kitett nepessegcsoportok koreben megf'igyeltek, hogy egyes kesdi sugarkarosodasok gyakrabban fordulnak eld,

A sztochasztikus sugarkarosodasokkal kapcsolatos adatok forrasai: a) az atomrobbantasok tuleloi. b) bizonyos sugarveszelyes munkakorokben foglalkoztatott dolgozok, valamint c) a diagnosztikai vagy terapias cellal orvosi besugarzasban reszesitett szemelyek egyes csoportjai koreben vegzett sugarepiderniologiai felrneresek adatai. Ezek szerint:

Sztochasztikus sugarhatasok csak a keson (evekkel-evtizedekel a sugarexpozicio utan) mutatkoznak vagy a besugarzott szemelyben, vagy az utodaiban.

A sztochasztikus sugarhatasok nem specialis korkepek, Ezek olyan k6- ros jelensegek, amelyek bizonyos "termeszetes gyakorlsag't-gal a sugarhatasnak nem kitett populacioban is elotordulnak. Mind a rosszlndulani daganatos megbetegedesek (fokeppen a rak), mind a genetikai karosodasok (mutiici6k, orokiodo betegsegek) meglehetosen gyakoriak a tobblet-sugarterhelesben nem reszesiilt emberek koreben, Igy pI. az utobbi evtizedben evente atlagosan 28 ezer szemely hal meg daganatos betegsegben Magyarorszagon, avagy az oroki6do karosodasok "spontan gyakorisaga" 10,5%, azaz minden tizedik ujsziilott valamilyen - ritkan sulyos, ti:ibbnyire csak csekely jelen tosegii - genetikai artalommal jon vilagra.

Bar nines ra bizonyitek, hogy a termeszetes sugarterhelessel osszevetheto nagysagu (azaz evenkent nehany, vagy nehanyszor nz mSv-nyi) tobbletsugarzas mar megnovelne a sztochasztikus sugarhatasok - vagyis a besugarzott szemelyekben a rosszindulatti daganatok, ut6daikban pedig az

a) A japan varosokra (Hirosimara es Nagaszakira) ledobott atombombdk azon tu/eLOi koreben, akik nem kaptak akkora adag sugarzast, hogy akut sugarkarosodas alakuljon ki, evek multan megf'igyeltek a rosszindulattl daganatos betegsegek - elobb a feherveruseg, majd kb. masf'el evtized elteltevel a tamar daganatok - gyakoribb eloforduIasat. Mine] nagyobb volt egyes csoportokban az atlagos sugardozls, annal gyakrabban f'ordult elo az erintett szemelyek koreben a Iehervenlseg, 20-25 esztendd mullan a leukemia elOforduliisi aranya mar nem tert el a tobbi japan varosbau eszlelt gyakorisagtol.

Az egyeb (tomor, koriilhatarolhat6) daganatok (az un, "solid tumorok") kialakulasanak atlagos lappangasi ideje 25 evnek bizonyult. Ezert clfogadhatatlanok azok a - nem tudomanyos lapokban 2-4 eve megjelentetett - cikkek, amelyek szerint a csernobili katasztrofa kovetkezteben pl. a szajrak vagy a gegerak gyakorisaga egyes korzetekben megtobbszbrozcdou. A csernobili sugarszennyezodes altai kivaltott daganatok (solid tumorok)

24

25

klinikai kif'ejlodesehez az eddig cltelt hel esztcndo rovid ido volt. (Ezck Feltetelezett halmozodasa legkorabban csak a kilencvencs evek masodik feletol lesz kimutathato.)

1954 marciusaban a Marshatl-szigetek kozeleben vegrchajtott kiserl eti atomrobbanuis kovetkezteben a szigetlakok radioaktiv jodizotopokat tartalmaz6, nagy aktivitasu levegot lelegeztek be. Etl6120 ev multan az eriutett kis szamu nepesseg 5%-aban pajzsmirigyrak alakult kit ugyanakkor pI. az USA-ban szazezer szemely kozott diagnosztizalnak eveate 5 tij esetet, azaz a normal gyakorisag ezerszer kisebb. Bar a j6dizot6pok pajzsmirigyrak-keltd hatasa vitathatatlan, a fenti vizsgalat statisztlkal ertekeleset neheziti, hogy az erintett szigeteken mindossze 244 fo elt a nuklearis fegyverkiserlet idejen. (Jollehet, a daganatokra vonatkozo adatokat altalaban 100000 fore vonatkoztatjak.)

b) Egyes rosszindulatu daganatos megbetegedesek gyakoribb elof'ordulasat megf'igyeltek az evtizedekkel korabban sugiirveszelyes munkahelyeken dolgozok bizonyos csoportjaiban is. Az uran- es egyeb ercbanyaszok koreben annal nagyobbnak taliiltak a tiidorak gyakorisagat, mind nagyobbnak becsiiltek a radon es o-sugarzo bomlastermekei belegzesebol eredd kumulativ hdrgodozist, Mindarnellett a kimutathat6 tobblet-tildorak kivaltasara igen nagy dozisoknak kellett halmoz6dnia a horgokben es a tiiddholyagocskakban - igy peldaul ezer uranbanyasz kozdtt evente ottel tobb tudorakot akkor eszleltek a termeszetes elofordulas felett, amennyiben valamennyi banyasz lcgalabb 70 Sv kumulativ horgddozist kapott.

Szazadunk 2-3. evtizedeiben Amerikaban, Nyugat-Europaban, illetve Joachimstalban (a cseh Erchegysegben) radiumtartalmu festekkel festettek a vilagH6 szarnlapu orakat, mikozben az ecsetet az ajkukhoz erintve nedvesitettek (es .Jiegyesitcttek"). Az igy lenyelt radium hatasara evek rmiltan a nodolgozok koreben gyakoribb volt a csontrak.

A rontgenologusok, 60-80 ewe I ezcldtt, gyakran nyultak be a vizsgalat soran a sugarzasi terbe. Evtizedekkel kesobb kezhatukon, rendszerint fekelyedest kovetoen, gyakran alakult ki borrak. Az esetek nagyobb reszeben az ujjaikat vagy ujjperceiket amputalni kellett, de csaknem 400 ri:intgenorvos meghalt a borrak kovetkezteben. Az ut6bbiak neve a hamburgi Szent Gyorgy Korhaz parkjiban felallitott marvanyoszlopon olvashat6, kozottiik 18 magyar radiol6gus neve is.

Erdekessegkeppcn rnegemlithetd, hogy az elsd, sugarzas kivaltotta borrakot 1902-ben - azaz mindossze 7 evvel a rdntgensugarzas felfedezese utanl - irta Ie Frieben, nemet orvos,

c) Az ionizd16 sug drforrdsok. orvosi al kal mazdsa is hozzajarult egyes daganatos betegsegek megszaporodasahoz. Az USA-ball - az emlorak eI6- f'ordulasa es az evtizcdekkel korabban vegzett tiidorontgenezesek (alvihigitasok) evenkenti szama kOZOll allapitottak meg llnearis i:isszefiiggcst.

Bechterew-k6r (gerincgyulladas) miatt radiummal kezelt brit betegek koztil kereken tizszer annyi halt megjehifrverasegben, mint a hasonlo letszamu es korosszetetelfi kezeletlen lakossagi csoportban.

E megfigyelesek azt sugalltak, hogy a sugarkarosodas megelozese erdekeben a sugarterhelessel jar6 vizsgalati vagy terapias beavatkozasokat az adott eel eleresehez minimalisan sziikseges sugaradaggal ken vegezni.

26

3. Melyek a lakossag sugarterhelesenek fobb osszetevol? Milyen forrasokbol, mikor, mennyi sugardozlst kapunk?

Barhol elilnk, barhol tart6zkodunk a Foldon, mindig es mindenhol er benniinket tobb-kevesebb ionizalo sugarzas, "Sugarozi:inben eliink", ina igen talaloan egyik konyve cimeben Oveges professzor, a hatvanas evek nepszenl, kivalo fizikusa. E sugarzasok reszben fer meszetes, reszben mesterseg es eredetuek,

3.1 Melyek a terrneszetes sugarterheles

fontosabb osszetevoi? Mekkora az atlagerteke a Folden es hazankban?

A termeszetes sug drzdsok a kozmikus terbol (a Napbol es a meg tavolabbi (irbol), valamint a foldkeregb61 eredo sugarzasok, amelyek mar a f'oldi elct kialakulasat megelozoen is leteztek. Az ember sugarzasi terben fejlodott ki. A testiinkel f'elepito atom ok koziil sok milliardnyi radioaktiv, Ezek a radioaktfv atomok ugyanolyan szerepet toltenek be a sejtepitesben es a szervek rnfikodeseben, mint ugyanezen elemek stabil (nem radioaktiv) atomjai. A fentiek ertelmeben tulzas nelkiil allithatjuk, hogy norrnalis elet- es munkakorillmenyek kozott a terrneszetes sugarterheles nem jelent veszelyt az emberek egeszsegere, s6t az elet elvalaszthatatlan resze.

A termeszetes radioaksiv anyagok (fokeppen az urau- es a toriumsor elemei, valamint a kalium 40 tomegszamri radioaktfv izot6pja, a 40K) kiszurhetetleniil es allandoan jelen vannaka kornyezetiinkben (a talajban, az epitoanyagokban, a Ievegoben, az elelmiszerekben es az iv6vizben), valamint a szervezetiinkben. A testiinkben jelen Iho, a sejtjeinket alkoto tcrmeszetes eredetu radioaktiv elemek atomjainak a Slama egy 75 kg-os feln6ttben atlagosan 3.2x1021. Ezek kozott a Icgnagyobb aranyban fordul ela a 87Rb (rubidium). s ennel kb, nyolcszor kevesebb a 40K. A szerveinkben

28

talalhato 40K atomok szama csaknem egymilli6szor nagyobb, mint a 14C atomoke, s ehhez kepest kozel ketszazezerszer kevesebb a 3H, a testiink osszes atornjanak (7,5xl027 db) csaknem ketharmadat kitev6 hidrogenatomok radioaktiv izot6pja atomjainak a mennyisege, A szervezetiinkben levd radioaktfv atornok kozill minden oraban kozel lf millie bomlik el. Sugaregeszsegiigyl szernpontbol kevesbe a radioaktiv atomok szama, mint inkabb az aktivitasuk, s lebomlas kozben a szerveinkben elnyelt sugarzo energia mennylsege a fontos. Az iment felsorolt 4 radioaktlv izot6p aktivitasa az attagos testtomegu feln6tt emberben: 5500 Bq 4oK, 3000 Bq 14C, 100 Bq 87Rb. illetve 10 Bq 3R. Ezek sugarzasat61 eredo bels6 sugarterhetes vegigkiseri egesz eletiinket, nemcsak a sziiletestdl, hanem mar a Iogamzast61 egeszen a halalig,

Egy atlagos felnott ember a testeben levd, elobb emlitett negy radioaktiv izot6pt61 evente osszesen 190 tJ.Sv sugarterhelest kap az alabbi megoszlasban: 180 ~v-t a 40K-t61, 5-5 tJ.Sv-t a 87Rb-t61 es a 14C-tol, s csupan 0,01 J..LSv-t a 3H-t61. Hiaba van nyolcszor annyi 87Rb atom a testiinkben, mint 40K-atom, az utobbi sokkal gyorsabban bomlik, ezert 55-szor nagyobb az aktivitasa, s a bomlasa saran keletkez6 nagy energiaju beta-reszecskek elnyelddese kapcsan mintegy 35-szor nagyabb sugarterhelsst kapunk (1. uibtdza»),

I. tdbldza:

Egy 75 kg-os dtlagemberben talalhaio termeszetes eredeui radioaktiv atomok szdma, aktiviuisa es a t6lak szarmazo suganerheles

Radioaktfv Aktivitas Effektfv
Radlonuklid atornok szarna a testben, Bq dozisegyen-
a testben, db ertek, j.l.Sv/ev
3H 9 10 0,01
4,5xlO
14C 7,5x1014 3000 5,00
40K 3,5x102O 5500 180,00
87Rb 28x1021 100 5,00
, A termeszetes radioaktivitas okozta sugarterhelesilnk forrasai kikilszobolhetetlenek, a merteke pedig bolygonk nepessegenek tobbseget illetoen viszonylag kicsiny eltereseket mutat. Ezen elteresek oka egyreszt a lakohely fOidrajzi, geol6giai sajatossagaiban, masreszt az adott teriiletre jel-

29

lemz6 lakasviszonyok, epitkezesi szokasok, valamint az epiiletben toltdtt atlagos id6tartam kiili:inboz6scgcben rejlik, Igy nehanyszor nagyobb a kozmikus sugarzastol szarmazo sugardozis a magas hegyek lak6i koreben, mint a tengerszinten ela embereknel, mivel a surii (tengerszint kozeli) legretegek sugarzaselnyelo kepessege a magassag novekedesevel egyre kevesbe ervenyeslil.

Az ENSZ Atomsugarhatasokat Vizsga16 Tudomanyos Btzottsaganak Jegut6bbi (1988. evi) felmerese szerint a Fold nepessege termeszetes Iorrasokbol: (kozmikus es f6ldkergi sugarzasbol) evente atlagosan 2,4 mSv effektiv dozlsegyenerteknyi sugarterhelest kap (4. dbra), Ennek kereken

reszt belegzes Ihjan. A kozmikus sllgarz;is, illetvc a fold, eredetii 40K (radioaktiv kalium) a Fold nepessege termeszetes sugarterhelesenek mcgkozelitoleg egyaraut az egyhetedeert felelosek,

Hazdnkban a termeszetes sugarterheles a vilagatlagnal mintegy 20%kal nagyobb - 3 mSv/ev -, mivel azon orszagok koze tartozunk, amelyek lak6i viszonylag tobb idot toltenek epiiletben. Az emberiseg letszamanak jelentos hanyadat kepviselo tropusi nepek epitoanyagoktol szarmazo sugarterhelese kisebb az egy fore juto vilagatlagnal. Az epitoanyagok okozta sugarterhelesiink legf6bb osszetevoje a Ielszini kozetekben es taJajokban bizonyos koncentracioban mindig jelen lev6 uran bomlasakor felszabadu- 10 radongaz es egyeb legnemu radioaktiv anyagok belegzesenek tulajdonithat6. Ez a hazai nepesseg termeszetes sugarterhelesenek tobb mint a 70%at okozza.

Az eszaki orszagokban pedig, ahol az emberek a hosszu tel es a tartos hideg miatt meg tobbet tart6zkodnak j6 hoszigetelesu es kisebb terrneszetes szellozesu epiiletekben. akar 50%-kal nagyobb a lakossag terrneszetes sugarterhelese a magyarorszaginal. lgy a skandinav allamokban - Finnorszagban, Norvegiaban es Svedorszagban - csupan a radon belegzesebdl eredd dozis megegyezik a hazai nepesseg termeszetes eredetii osszes sugarterhelese (3 mSv/ev) ertekevel,

TERMESZETES (2,4 mSv/ev)

MESTERSEGES (0,4 mSv/ev)

nukl. ipar 0,0002

A radont61 szarmazo sugardozis annal nagyobb, minel tobbet tart6zkodunk rosszul, avagy nem sze1J6ztetett foldszinti helyisegben, amelynek a Ievegojeben a talajbol fs a falakb61 kiszivargo radon es bomlastermekeinek koncentracioja mindig nagyobb, mint az azonos legcsereju erneleti helyisegekeben, amelyekbe a talajb61 sokkal kevesebb radongaz keriilhet.

A csukott ajtajf es ablaku epiiletek levegojebeu a radon koncentracioja akar szazszor nagyobb lehet az egyide jiileg a sza bad levegon mert koncen tracional, melynek atlagerteke 5 8q/m3. Sot - amint az 5. dbrdn lathato, egy ajto kinyitasa utan orakkal is tiz-huszszorosan haladja meg a radonkoncentracio a szabadban ugyanakkor mert erteket, Ezert (is) celszenl a huzamos tartozkodasunkra szolgalo helyiseg gyakori, orankenti nehany perces szelloztetese -lehet6leg kereszthuzattal.

kozmikus balsa 0,015

atomrobbantas 0,01

foldkergi kllls6 0,5

3.2 Hogyan csokkenthetjuk a radont61 szarmazo sugarterhelesunket?

foldkergi belso 1,6

-I. abra. A fOld uepessegc sugar!crhclcscnck fobl.> l'orrasai es atiagerUike 198B-ban

ketharmada be/so, egyharmada pedig kulsa forrasokbol er benni.inket. A belsd sugarterheles csaknem teljes egeszeben a fOldkeregb6J a szervezeti.inkbe juto radionuklidokt61 -3/4 reszben a radont61 - ered. A ki.ilso sugarterheles 3/8-a kozmikus, 5/8-a pedig fOldkergi eredenl.

A termeszetes sugarterheles kb. 417 -et az uransor elemei (foleg a radongazok), 117-et a t6riumsor elemei (foleg a torongazok) okozzak, ttilnyomo-

30

31

Bq/mJ 600r----------------------=~~--------------~

500

400

300

200

30 35

[]azablak

is nyitva

5. abra. A szelldztetes szerepe a helyisegek levegojeben felhalmoz6d6 radon-aktlvitaskoncentraclojara

3.3 Eszleltek-e a termeszetes sugarterheles kiugr6an nagy ertekeit a Folden? Tapasztaltak-e ezzel osszefuggo egeszsegkarosodast?

Az elsa kerdesre igen. a masodikra nem a rovid valasz, Igen, Hoek a Poldon olyan termeszetes radioaktiv anyagokat (f6keppen t6riumvegyiileteket) bdsegesen tartalmazo teriileteken em berek, ahol a termeszetes sugarterneles atlagerteke a mienknel ot-tizszer nagyobb, maximalis erteke pedig akar otvenszer is nagyobb lehet. Ilyen .. magas hattersugarzasu'' teriiletek ismeretesek a brazil tengerparton (pI. Guarapari kornyeken), Indiaban (Kerala allamban), Iranban (Ramsar videken), tovabba Franciaorszagban. Madagaszkaron es Nlgeriaban.

32

Miisfel61, a tcngerszint feletti magassag emelkedesevel cgyrc novekszik a kozmikus sugarzas merteke, igy pI. a 4000 m magas hegyekben elO pasztorok ebbol eredo sugarterhelese kb, hetszer akkora, mint a tengerparti telepiilesek lakoie, Angliai f'elmeres szerint az utasszallito pilotak evente 1,5-2 mSv -tel tobb sugarterhelest kapnak a kozrnikus sugarzas mia tt, min t hazajuk nepessege altalaban, (Az angliai atlagertek megegyezik a magyarorszagival, ugyancsak 3 mSv/ev.)

Evtizedek 6ta szeles korfl orvosi.Jaboratoriumi lis cpidemiol6giai (orvos-statisztikai) vizsgalatokat vegeznek a fenti, tobb tizezernyi fobal all6 nepessegcsoportokban, ez ideig kOri.ikben semmilyen sugarzasnak tulajdonithato egeszsegkarosodast vagy k6ros elvaltozast kimutatni nem sikerill t.

3.4 Mibol ereda mesterseges sugarterheles?

Ez mennyire veszelyes az emberisegre?

A mutt szazad legvege 6ta a termeszetes sugarzason kiviil az emberiseget mesterseges eredetii (az ember altel letrehozott) forrasokbol szarmazo sugarterheles is hi. A'mesterseges sugarzasok kozott elsokent az 1895-ben Wilhelm Conrad Rontgen altal leirt, majd r6la elnevezett rontgensugarzas valt ismertte, A rontgensugarzas a nepesseg mesterseges eredetii atlagos sugarterhelesenek mind a mai napig messze a legnagyobb reszet okozza.

A rontgenvizsgalattol megriadni es attol elzarkozni azonban nem indokolt, mivel felbecsiilhetetlen es teljesseggel potolhatatlan informaciot ad a mar kialakult betegsegekrol, avagy a meg csak kialakuloban leva koros allapotokrol, igy az orvosi celu sugarterhelesbol szarrnazo esetleges kar (egeszsegkarosodas) eltorpul a haszon mellett, amelyet a rontgenvizsgalatok jelentenek a betegsegek megelozeseben es a megfele16 gyogykezelesi mod megvalasztasaban.

A mesterseges forrasokbol szarmazo osszes sugarterhelesiink (mind a Fold, mind hazank egy lakosara szamitva) kevesebb, mint a termeszetes eredetii evenkenti sugardozisunk 20%-a. Ennek legjelent6sebb osszetevdje a sugarforrasok orvosi alkalmazasa, amelyek reven evente atlagosan 0,4 mSv sugarterhelest kapunk, A FOld nepessegenek mesterseges eredetii osszes sugarterhelesenek mintegy 97%-iit teszik ki az orvosi celu besugarzasok.

33

orvosi besugiuzasokt61:

2 000 000 szemely. Sv

atomrobbantaaok lei.ileped6 hulladekat61: 50 000 szemely. Sv

vllagft6 szamlapu 6rakt61: 2 000 szemely. Sv nuklesrls ipar - foglalkozasi: 5 000 szemely. Sv 0------ nuklearis ipar - lakosssgi: 1000 szemely. Sv

(', c u» c i \ I 'old I H,'-'jl"\.' ...... q.!,t' J Ivh h.lilkh.11 \ t 11'·,:-,/, ... ·:...11 cu ) ~ugarLt"rlll.:-le:-,e I H'l'sll'r~l'i-!..L"~ I OrT""f)h,i H)!, l'JtHl-U<lJI

A korabbi kiserleti atomrobbantasok es az atomcromuvi kibocsatasok kovetkezteben is cri sugarzas a nepesseget, Ennek merteke azonban akar a terrneszetes, akar az atlagos orvosi celli sugarterheleshez kepest elenyeszoen kicsi, kevesebb nehany szazaleknal - (I. 4. dbra).

Barmennyire is hihetetlennek tunik (vilagszerte vegzett meresek es szamitasok szerint), a lakossag atomcncrgetikai ipartol szarmazo kollektiv sugarterhelese (azaz a nuklearis letesitmenyek korzeteben elo nepesseg oszszesitett sugardozisa) - beleertve a csernobili reaktorbalesetbol ercdd lakossagi sugardozist is - kisebb, mint a Fold nepessegenek vi!agit6 szamlapu oraktol szarrnazo egyi.iUes sugarternelesel S ez utobbit 1988-ban csupan 2,5-szer haladta meg a viliig nuklearis energiaterrnelesenek tulajdonithat6 f'oglalkozasi sugarterheles (6. dhra).

Meresl adatok tehat nem tamasztjak ala az atornerdmfivektol valo t61- lOU felelmet. Fontos ezt hangsulyozni egy olyan egyeb cncrgiafornisokban szukolkOdo orszagban, mint hazank, ahol a Paksi Atomeromf a villamosenergia-termelesiink felet szolgaltatja, kirnutathato lakossagi tobbletsugarterheles nelkiil! Amig hazank Iakossaga a csernobili reaktorbalesct miatt egy ev alatt annyi sugarterbelest kapott, mint az eves termeszetes sugardozis egy honapra esd resze, addig - a kereken tizeves iizernelesi tapasztalat alapjan - a Paksi Atomeriimil reven a kornyezOl akossdgot even-

J4

L __

te l eg fel jebb 2 ordra juto termeszetes sug drdozisnak meg f el eio tobbl etsugtirterheles eri! Ez a tobblet olyannyira keyes (viszonyitva az ev 8 760 oraja alatt elkeriilhetetlen termeszetes sugarterheleshez), hogy cnnek kovetkezteben az egeszseg semrnikeppen nem karosodha t.

Az atomreaktorok meghibasodasakor nagyobb a veszely, A kozelrnultban mar halalos kovetkezmenyii reaktorkatasztrof'a is elof'ordult. Az atomeromtl-balesetek - az egyeb termeszeti es ipari katasztrofakhoz kepest - rendkiviil r itkak. A nagy mennyisegfi radioaktiv anyag kibocsatasaval es az egeszsegkarosodas egyeni kockazataval (heveny sugarbetegseggel es halalos kovetkezmennyel) jaro sulyos atomerormi-baleset valoszinflsege elenyeszoen kicsi. Jelen ismereteinket es a jelenlegi biztonsagi berendezeseket alapul veve, a kockazatelemzesek szer int 500 iizemelo atomreaktorban 2000 evente Iordulhat eI6 egyetJen sulyos, halalos sugarserillessel jaro reaktorbaleset.

Realis az a f'eltetelezes is, hogy a reaktorbiztonsagi rcndszerek a jovoben tovabb tokeletesednek;« ami talan a legf'ontosabb. az emberi tevedesbol vagy helytelen ddntesbol bekovetkezo atomeromtivi katasztrof'ak - ilyen volt 1986-ban Csernobil - teljes mertekbcn kikiiszobolhetoek lesznek, A csernobili atomeromil viszonylag regi, korszenitlen tipusu. Az utobbi ket evtizedben hasonl6 mar nem epiilt. Az atomerdmuvek napjainkban is sokkal biztonsagosabbak, mint a vlzerornuvek (a duzzasztogatak atszakadasai rniatt) vagy a hagyomanyos (szen-, olaj- vagy gaztiizelesii) hoeromiivek, Az ut6bbiakban a halalos kimenetelii baleset elofordulasi valoszimlsege 500-1 OOO-szer nagyobb, mint az atcmerdmiivekben.

4. Mely sugarvedelmi alapelvek betartasa garantalja

a sugarkarosodasokelkeruleset?

A mesterseges sugarrorrasok koze! egy evszazados alkalmazasa soran olyan sugaregeszsegiigyi es sugarvedelmi eldirasok kidolgozasara es tovabbf'ejlesztesere keriilt sor, amelyek egyre biztonsagosabba tettek es teszik az ionizalo sugarzas hasznositasat. E torekveseket es eloirasokat tukrozik a sugdrvedeiem alapelvei: az Indokoltsag, az optimalas es a dozlskarl ii tozas,

a) I ndokoltsdg . Valamcly sugartcrhelessel jaro cljaras bevezetesere vagy tovabbi alkalmazasara csak akkor ker iiljon sor, amennyiben az abbol eredo haszon (egeszsegiigyi, gazdasagi stb.) nagyobb, mint az annak tulajdonithato kar (egeszsegi artalom, penztigyi-gazdasagi raforditasok egyiittesen). Kovetkezeskeppen, az illetekes hatosagok csak olyan sugarterhelessel jar6 tevekenyseget engedelyezhetnek, amely pozitiv nett6 haszonnal jar.

b) Optimdlds. A sugarf'orrasokat oly m6don kell tervezni, i.izembe heIyczni es mfikodtetni, hogy a sugarterheles olyan csekely legyen, amilyen csak esszenien elerhetc az adott orszagra jellemzo gazdasagi tenyezok figyelembevetelevel (ez az un. "ALARA" elv),

c) Doziskorl dtozds. A doziskorlatok a sugarforrasok alkalmazasatol szarmazo foglalkozasi es lakossagi sugarterheles azon hatarertekei, amelyeket nem szabad tullepni (annak erdekeben, hogy a sugarveszelyes munkahelyen dolgoz6 szemelyek, illetvc a nepesseg koreben a korai es a kesoi sugarkarosodasok biztonsaggal elkerillhetok legyenek). A doziskorlatok nem vonatkoznak a kikiiszobolhetetlen terrneszetes eredetfi, valarnint az egyen erdekeben vegzett, orvosi eljarasokbol szarrnazo, illetve a baleseti sugarterhelesre.

A sugarforrasokkal dolgoz6, rendszeres orvosi es dozimetriai elleuorzesben reszesillo egeszseges felnottekre megallapitott doziskorlatok altalaban egy nagysagrenddel nagyobbak, mint az egesz nepessegre javasoit

36

ertekek, mivcl az utobbi magaban foglalja a ~llgiirzas irant erzckcnycbb magzatokal, kisgycrmekeket es betegeket is. Az egyes szervek (vagy testreszek) sugarterhelescre vonatkoz6 dozisegycnertek-korla t altalabau ugyancsak tizszer nagyobb, mint az cgesztest-besugarzasra mcgallapitott effektiv doziskorlat (hiszen egy testresz besugarzasatol varhato egeszsegkarosodas mindig lenyegesen kisebb, mintha az egesz szervezetet erne kiilsd es/vagy belso sugarterheles).

igy a hazankban - es a vilag sok orszagaban - jelenleg ervenyes fogJalkozasi doziskorlat (a sugarveszelyes munkakorokben dolgoz6kra ~egallapitott evi effektiv dozisegyenertek-korlat) 50 mSv/ev, a nepesseg egyedeire pedig 5 mSv/ev, de tobb even at tarto sugarterhelesre csak 1 mSv/ev. Ez ut6bbi ervenyes pI. egy atomeronnl kozeleben elO lakossagra,

. A sugarbiologiai es sugaregeszsegi.igyi ismeretek f'olyarnatos boviilesevel, az egyre tokeletesebb sugarvedelrni eljarasok es miiszaki megoldasok alkalmazasanak lehetosegevel parhuzamosan a sugarveszelynek kitett dolgoz6k es a nepesseg sugarzas elJeni biztonsagosabb vedelme erdekeben az elmult evtizedekben egyre alacsonyabb doziskorlatok bevezeteset javasolta a Nernzetkozl Sugarvedelmi Bizottsag, Az 1991 tavaszan kozzetett ajanIasban - amelynek atvetelere elorelathatotag mind az Eur6pai Kozi:isseg tagallamaiban, mind a hazai szabalyozasban 1994-ben sor keri.il - a fogJalkozasi eff'ektiv doziskorlat ertckct 100 rrrSv/Sev-re avagy atlagosan 20 ntSv/evre, a nepessegit pedig egysegesen 1 mSv/cv-re javasoljak csi.ikkentcni. A foglalkozasi sugarterheles egy evben elerheti majd ugyan az 50 rrrSv-t, de ot egymas utani esztendoben nem haladhatja meg a 100 mSv-t (azaz 4 ev alatt osszesen csak 50 mSv dozist kaphat az a szemely, akit a mege16z6 evben mar 50 mSv eff'ektiv dozis ert a munkakorevel kapcsolatosan).

5. Miert helytelen es elfogadhatatlan

a "sugarfertozes" kifejezes hasznalata?

valadekokkal (szcklet, vizelet stb.) es a kilckgJ.:elt levegovel mas ember szcnuyezodik, cz nem okozhat egeszsegkarosodast,

A sugarszennyczctt szemelybol a radioaktiv anyagok biologlai uton korfolyamatot kivalto mertekben tehat nem juthatnak at egy rnaslk emberbe. A gyorsan bornlo radioaktiv izot6pok - fgy a csernobili rcaktorbaleset utani elsa hetekben oly soka t ernlegetett, nyo1c nap felezesi ideju 131 I - rovid iddn beliil eltiinnek a szervezetbol, a kornyezetbol. A lassan boml6 sugarzo anyagok t6bbnyire igen kis koncentracioban tavoznak az el6lenyekb61, masreszt altalaban hosszabb idore beeplilnek es raktarozodnak a szervekben es szovetekben. Igy a esemobili baleset utan a legnagyobb sugaregeszsegiigyi jelentosegu, taplalekkal felveLt 137Cs izot6p mennyisegenek a feJe feln6ttekb6l mintegy szaz nap alatt, gyermekekbol ennel meg gyorsabban ilriilt ki (f6leg a vizelettel, rendkfviil csekely es fokozatosan csokkeno koncen traci 6ban).

AroIg cscrnobili eredetu radiojodot 1986 juniusaban mar nem lehetett mern. a hazai lakosok pajzsmirigyeben, addig a radiocezium csak 1990 nyara iiriilt ki teljesen a Iegtobb magyar ember szervezetebol.

Ha cgy szemelybe valamilyen oknal fogva uil sok radioaktiv anyag keriil, megfertozni ugyan ekkor sem!, de bizonyos mertekben karositani kepes a sugarszennyezett ember a kornyezeteben leva tarsait, Peldaul, ha egy pajzsrnirigyrakos beteg teritpiits cellal annyi radioaktlv jodot kap, amenynyi a rosszindulatu daganatos sejtjeiben halmozodva kepes azokat elpusztitani, akkor ez a beteg "ei6 sugarforrasnak" tekinthetd. Kiilso (kiviilrdl hato) sugarterhelest okozhat a kozvetlen kornyezetebcn (ugyanabban a szobaban vagy korteremben) tartozkodo szcrnelyeknek. Ennek elkerillesc erdekeben a radiojod-kezclesben reszesitett betegct elkiilonitik, s a minimumra csokkentik az elliit6 szemelyzet tart6zkoditsi idejet a betcgszobaban.

Masreszt a 131 I-gyel vegzett gyogykezeles utani nehany uapon at a beteg oly mertekben iirtti a vizelettel a radioaktiv j6dot, hogy az a szennyvizzel kozvetleniil bekerillve a felszini vizckbe (Iolyoba vagy toba), majd az ivovizzel avagy a taplaleklancon at bejuthat az ernberekbe es eimeletiteg igy bels6 sugarterhelest idezhet eld, Ennek azonban a rendkiviil nagyf'oku higulas miaLt elhanyagolhat6an kicsi a val6sziniiscge es a gyakorlali jelent6- sege meg akkor is, ha 131 f-terapiara nehany milli6szor annyi radioj6dot adnak be a betegnek, mint amennyi 1311 maximalisan rnerhetd volt a hazai lakosok pajzsmirigyeben a esernobili atomeromu balesete ulan.

Barmennyire is elterjedt e fogalom hasznalata, "sugarfertozes" nines, mivel nem lehetsegesl "Sugarfertozott" gyerek, felndtt, aUat vagy teriilet nem vol t es nines, mivel ez a fogalom nem ertelmezheto,

A sugarzas uern f'ertozl A sugarzas - s pontosabban, az ionizalo sugarzast kibocsato radioaktiv anyagok - ugyanis nem jutnak at k6rfolyamatot elindito mennyisegben az egyik szemelybol a mitsikba sem a kilegzett Ieveg6vel (vagy tiisszentessel), sem a kivalasztott anyagokkal (verejtekkel, vizelettel, szeklettel), mint a virusok vagy a bakteriumok,

Ennek ellenere sajnos, meg egeszsegiigyl dolgoz6k koreben is hallhat6 a helytelen "sugarfertozes" vagy "sugarfertozoLt" kif'ejezes a szakmailag elfogadhat6 es ertelmezheto "sugarszennyezodes es sugarszennyezettseg" avagy a "sugarszennyezett" szavak helyett, Pedig a fertozes es a sugarszennyezodes Jolyamataban, mechanizmusaban es jellemzoiben alapveto kiilonbsegek vannak! Olyannyira Ienyegesek ezek az elteresek, hogy a sugarzas es a tertozes - mint fogalmak - osszevonasal, osszevont ertelmezeset sem teszik lehetove,

A fertdzes forrasabol betegseg kivaltasara kepes Cl61cnyek (virusok, bakteriurnok vagy parazititk) iiriilnek s jutnak itt egy befogad6 szervezetbe. Ekozben e korokozo rnikroorganizmusok mind a gazdaszervezetben, mind a recipiensben (a megfertozctt szcmelyben) szaporodnak. A sugarszcunyczett szemelyben ezzel szemben a radioaktiv anyagok gyorsabban vagy lassabban, de allando sebesseggel bomlanak, mennyisegiik tehat folyamatosan csokken, Fertozes eseten az atad6d6 mikroorganizmus szaporodasa a fertdzo megbetegedesek lancolatat, azaz jarvanyt hoz letre. A radioaktiv anyagok a sugarszennyezett szemely szervezeteben, majd a kornyezetbe kiiirlllve is, allandoan bomlanak, aktivitaskoncentraciojuk, s igy sugarzasuk merteke is olyannyira csokken, hogy ha az oket tartalrnazo biol6giai

38

39

Osszefoglalva, a sugarfertozes kif'ejezes hasznalatanak az a veszelye, hogy egy tartalmaban nem letezo fogalommal (2. tdb/mat), fcleslegesen riogatja az cmbereket s indokolatlan fenntartasokat kelt a sugarzas orvosi es gazdasagi hasznositasa ellen.

6. Mire hasznosftjak Magyarorszagon az lonlzalo sugarforrasokat

es ez mekkora sugarterhelessel jar?

2. uibldza:

A !ert6zes es a sugdrszennyez6des ktJzti elteresek

6.1 Mire hasznositjak hazankban az ionizalo sugarforrasokat?

Fert6zts Sugarszennyezodes
Okozoja mikroorganizmus radioaktfv anyag
A koroki tenyezd
az erintett
szemelyben szaporodik fogy
(rnajd urul) (elbomlik es UrO])
Testnedvekkel
vagy valadekkal
mas emberekre atterjed nem terjed at
Az Urftd szernely a
tertozes, iIIetve a
sugarszennyezodes
forrasakent szerepel gyakorlatilag nem
jatszhat szerepet Hazankban tobb evtizede meglehetosen szeles korben hasznositjak az ionizal6 sugarforrasokat egeszsegiigyi, ipari, mezogazdasagi, oktatasi es kutatasi celokra. (1-6. Up) Az ut6bbi evekben atlagosan 1200 munkahelyen, mintegy 15 czer szemely alkalmaz sugarf'orrasokat - hermetikusan zart tokban leva, illetve nyitott radioaktiv izotopokat (es keszitmenyeket), avagy ionizalo sugarzas eloallitasara alkalmas berendezeseket (pI. rontgenkesziilekeket, gcnenitorokat vagy gyorsitokat), Mindezen dolgoz6k sugarterheleset 1965-tOi folyamatosan ellenorzik (fOleg filmdozimeterekkel) es rendszercsen (tiibbnyire kethavonta) ertekelik az Orszagos "Frederic Joliot-Curie" Sugarbiologiai es Sugaregeszsegiigyi Kutat6 Intezetben (OSSKI), Budafokon.

Magyarorszagon - a fejlett europaiorszagokhoz hasonloan - az ionizalo sugarf'orrasok elsodleges hasznositoja az orvostudomdny, Az tin. sugarveszelyes munkahelyek kereken 70%-a az egeszsegiigyben talalhato, sa szemelyi dozimetriai ellenorzesben reszesiilo dolgoz6k nagyobbik fele a beregsegek feltsmeresere vagy orvoslasara alkalmazza a radioaktiv izotopokat vagy egyeb sugarforrasokat, Hazankban mintegy 2500 rontgenberendezes es kozel l St) orvosi izot6plaborat6rium iizemel.

Az ionizalo sugarzas orvosi alkatmazasa felbecsiilhetetlen erteku, es ma egyeb m6dszerekkel teljesseggel meg p6tolhatatlan diagnosztikai informaciot ad a mar kialakult, kezdcti suidiumban avagy meg csak kialaku16- ban leva koros allapotokrol, Diagnosztikai celokra hazankban is egyre nagyobb mertekben hasznaljak a radioaktiv izot6pokat - s koztlliik fokeppen a gyorsan lebom16akat (igy a generator- es ciklotrontermekeket, mint a technecium, iIletve a tallium, a gallium vagy a j6d bizonyos izot6pjait) -, amelyek kisebb sugarterhelest okoznak mind a vizsgalt, mind a vizsgalatot vegzo szernelyekben. Ennek megfele16en ma hazankban az esetek 70%aban a mindossze 6 6ra felezesi idejil techneciumot (99mTc) tartalmaz6

41

diagnosztikai anyagot adjak be a bctcgbc, amcly igen gyorsan lehomlik CS cltiinik a szervczctbol. A radioizotopokkal jclzett diagnosztikai (radioimmunoassay, RIA) keszitrnenyek megfelel6 eloallitasi es alkalmazasi modjainak kidolgozasa, valarnint a szervezetbeni viselkedesiik es hatasuik tan ulmanyozasa az OSSKl egyik f on tos ku ta tasi es gyakorla ti felada tat

Mind a beteg, mind a tarsadalom szempontjabol igen nagy jelcntosegfl az ionizalo sugarzas hasznositasa a gy6gyfrdsban - fokeppen a rosszindulatu daganatok elpusztitasaban. Erre a celra mintegy szaz hazai korhazban hasznalnak rontgenbesugarzo berendezest es egy tucatnyi helyen kobaltvagy cezlumf'orrassal miikod6 teleterapias kesziileket, amelyckkel a daganatra - annak blztonsagos elpusztitasa erdekeben - 50-60 Gy dozist adnak Ie. Ez legalabb tizszeres halalos dozis lenne, ha nerncsak a rosszindulatu daganatot, de az egesz testet erne. Az i.ircges szervek (f6leg a mehnyak) rakos betegseget pedig a szervbe idolegcsen felhelyezett, kis tubusban lev6 gamma-sugarzo izotopokkal gy6gYItjak - hazankban mintcgy 40 klinika vagy korhaz radiologiai osztalyain,

A ma mar hazankban is minden orvosi rendeldben cs korhazban rnegtalalhato egyszcr hasznalatos eszkozok - tecskendok, injekclos tfik, kateterek, szondak stb. - es miiteti felszerelesek gyari steritezesesoc is nelktilozhetetlen az ionizalo sugarzas (erre a celra hasznositjak a Medicor Debreceni Gyaregysege kobaltsugarf'orrasat).

Az egesi seriiltek ellatasaban rna igen j6 eredmenyekkel hasznalhato az egett szemclyek borf'elilletenek potlasara az a sertesbor, amelyet - az egyszer hasznalatos eszk6z6khi:iz hasonl6an az OSSKl-ban kidolgozott eljaras szerint - ionizal6 sugarzassal sterileznek,

Hazankban az ionizalo sugarzas ipari es egyeb munkahelyekcn valo hasznositasanak is nagy a nemzetgazdasagi jelentosegc, Az e teriileteken foglalkoztatott (III. "sugaras" (azaz szcmelyi dozirnetriai ellenorzes alatt a1I6) dolgozok fele a hazai elektrornosenergia-termeles f'elet ado Paksi Atomeninni Reszvenytarsasag (a tovabbiakban: PARt) alkalmazottja. Az ut6bbiak kozel cgyharrnadanak - mintegy czcr f6nek -, akik az atlagosnal nagyobb sugarveszelyessegu munkalatokat is vegeznek, nem kethavouta (mint a tobbi dolgozo eseteben), hanern havonta ellendrzik es ertekelik a sugarterheleset.

Az iparban a legtobb munkahelyen radiogrii.fiai celokra (pl. hegesztesi varratok es ontvenyek minosegenek etlenorzesere - a leggyakrabbau csdvezetekek osszebegesztesekor), valamint finomszerkezeti es minoscgvizsgalatokra, igy pl. f61iak retegvastagsaganak meresekor, szintjelzesre vas-

I ~ I

'I '!

:'

)

;

42

tagsag-, ncdvesseg-, sfirtlscg- vagy tomcgmercskor, avagy kar otazsvizsgalatra az olaj- es foldgazmezok fclder'itesekor orszagszcrte kb. 1500 zart sugarforrast hasznositanak.

A meziigazdasdgban pedig az elelrniszerek besugarzas utjan valo tartositasara hasznalnak sugarforrasokat (frikeppen az Agroster f'ovarosi kobaltbesugarzo jaban).

Magyarorszagon csaknem szaz kuuuo- es felsboktauisi intezmenyben hasznositanak sugarforrasokat, A Kozponti Fizikai Kutat6 Intezetben ket nuklearis reaktor iizemel kutatasi, Izotoptermelesi es kiserletl besugarzasi celokra, A Budapesti Muszaki Egyetemen egy reaktor szolgalja az oktatast.

Az ionizalo sugo1rforrasok fentiekben leirt alkalmazasa engedelyhez ki:itott, mely engedelyt - a szigoru sugarvedelmi eloirasok maradektalan betartiisa eseten - az Allami Nepegeszsegiigyi es Tisztiorvosi Szolgalat (ANTSZ) teriiletileg illetekes intezetei adjak meg a f'elhasznaloknak.

Az emlitettektol elteroen bizonyos, sugarf'orrasokat tartalmazo 1'0- gyasztasi cikkek kiildn engedely nelkiil hasznalhatok: ilycnek pI. a fiislcrzekelok, a vilagit« szamlapu orak, kijelzok, mtiszerek es villanykapcsolok, amc1yekben a radioaktiv anyagok koncentracioja nem hi el a 100 kBq/kg, ilIetve termeszetes radioaktiv anyagok eseteben az 500 kBqlkg erteket (az ezektol szarmazo egyeni sugarterheles clhanyagolhat6an csekely).

6.2 Mekkora foglalkozasi es nepessegi sugarterhelest okoz a sugarforrasok hazai alkalmazasa? Ez mennyire veszelyes?

Ketsegtelen, hogy a sugarf'orrasokkal dolgozo szernelyek a toglalkozasuk reven, tovabba a sugsrhatasnak kitett lakosok ugyancsak kapnak valamennyi - az esetek tUInyom6 tobbsegeben a termeszetes ercdettinel j6val kisebb - sugarterhelest. A 4. obran bemutattuk, hogy a Fold nepessegenek evenkenti atlagos sugarterhelesebol az orvosi es ipari ceJu besugarzasoktol egytittesen kevesebb mint ZO%-nyi ered. Ennek 97%-at az orvosdiagnosztikai vizsgii.latok okozzak (6. dhra). Az ionizalo sugarzas osszes tobbi alkalmazasi m6dja a teljes oepesseg evcnkenti sugarterhelesebol 1% alaUi arii.nyban reszesedik, Az OSSKl-ban vegzett rneresek cs szarnitasok szerint ezek az adatok kozelitoleg hazimk lakossagara is ervenyesek.

43

S bar nalunk a termeszetes crcdctii sugarterheles kozepertekc a 2,4 rn.Sv/ev vilagatlago; kb. 20%-kal mcghaladja, mivel tobbet tartozkodunk epiiletben, s ezaltal a radonnak tulajdonithato (termeszetes eredetii) sugardozisunk nagyobb a Fold nepessegere szamitott atlagerteknel, az orvosi celu besugarzasokbol szii.rmaz6 sugarterhelesiink reszaranya az egy fore jut6 teljes eves d6zisb61 feltehet6en megsem kisebb a viliigiiUagkent megadott 20%-nii.1. Hazankban ugyanis meg mindig igen nagy az aranya a sokszor elavult rdntgenkesziilekekkel megismeteltetett, ilIetve a feltetleniil sziiksegesnel hosszabb besugarzast ida alatt elvegzett diagnosztikai vlzsgalatoknak. es beavatkozasoknak. (A lakossag orvosi besugarzasok okozta sugarterhelesenek pontos felrneresere jelenleg folynak szeles korii vizsgalatokazOSSKI-ban.)

Termeszetes sugarterhelesiinkkel (3 m Sv/ev) val6 osszehasonlitas kedveert kozoljiik a lengyel lakossag diagnosztikai rontgenvizsgalatoktol szarmazo 1987. evi sugarterhelesenek adatait, miutan a rontgenberendezeseik szinvonala a mieinkhez kozel all. Eszerint egy fogrontgen 0,02, egy rnellkasfelvetel 0,06, egy mellkasatvilagitas 0,22, egy gyomor- es belrontgen 4,2, egy Ilrogriifias vizsgalat pedig 17,8 mSv sugarterhelest jelent az egesz testre.

A 4. fejezetben azt tiirgyaItuk, hogy a sugarf'orrasokkal dolgoz6 szemeIyek indokolt korulmenyek kapcsan szerzett foglalkozasi sugarterhelesenek dozlskorlatja hazankban, az ervenyes (7/1988. sz.) egeszsegugy: rendelet ertelmeben, 50 mSv/ev. A Ioglalkozasi doziskorlatot meghalad6 szemelyi d6zis 1990-ben es1991-ben nem fordull elo, a korabbi evtizedekben pedig 15 ezer dolgoz6 koreben evente legfcljebb 1-2 ilyen esctet eszlelt az OSSKJ-ban rmikodc Orszagos Filmdozlmetriai Szolgalat.A hazai foglalkozasi sugarterhelesrendkivlil csekely rnerteket tiikrozi, hogy a teljes ellenorzott szemelyzetre (az osszes sugaras dolgoz6ra) 1978-1990 kozott megallapitott egyeni evi d6zisok kozeperteke mindossze 0,35 mSv, 1991-ben pedig 0,46 mSv volt, azaz nem erte el a foglalkozasi doziskorlat I %-at, avagy alig haladta meg a termeszetes eredetii sugarterheles magyarorszagi atlagertekenek a 1O-I5%-iit! Ez ut6bbi adat osszevethetd a terrneszetes f'orrasoktol sziirmaz6 sugarterheles hazai atlagertekenek teriileti es/vagy idobenl ingadozasaval, s veszelyesnek egyaltalan nem mindsltheto,

6.3 Mennyiben ter el a sugarterheles

az orszagos atlagtol a Paksi Atomerormiben es Paks kornyeken?

A Paksi Atomerbmu Rt. sugarveszelyes munkahelyein dolgozo tel jes szemelyze: (kb. 3500 fo) koreben az egyen evi sugarterhelesenek kozeperteke 1984-1990 k6z6lt 0,65, mig 1991-ben 1,17 mSv volt, azaz az elobb idezett, az osszes foglalkozasi sugarterhelesnek kitetl hazai dolgoz6ra vonatkozo erteket mintegy ketszeresen meghaladta. De meg igy sem erte el a terrneszetes sugarterheles evenkenti atlagertekenek egynegyedet, illetve ketotodetl Mint barhol a vilagon, a reaktorblokkok oregedesevel parhuzamosan

szemely Sv/GW fiN

20,Or-----------------------------,

15,0

Belgium Finnorszig Hollandia SVedorsz8g USA

Franaaorszag NSZK Japan Sv9jc Magyaro~zag

7. abra. Nyomottvizes atomerormlvek egys6gnyi villamosenergla-termelesre csl! kollektiv d6zisai killonbtlz6 orszagokban

44

45

(ha klsmertekben is, de) folyamatosan novckszik a PARt sugarveszelyes munkaki:iri:ikbcn f'oglulkoztatott dulgoz6inak az atlagos sugarterhelese,

A PARt dolgoz6inak sugarvedelmi helyzete korantsem mondhat6 kedvezotlennek. A szigoru sugarvedelmi es sugareges7..segiigyi elolrasok megfeleld betartasat es annak kovctkezetes, minden reszletre kiterjed6 iizemi es batosagi ellenorzeset tiikrozi, hogy a Paksi Atomer6mii sugaras dol gozoinak az egyscgnyi villamosenergia-termelesre esd kollektfv d6zisa a legkisebb a hasonl6 tipusu, de j6val i:iregcbb kiHfi.ildi atomerormlvekben foglalkoztatott szemelyek csoportjaihoz kepest, Igy pI. az USA-ban vagy Hollandiaban hetszcr, Japanban i:itszi:ir, az NSZK-ban pedig negyszer akkora az atomerdmuvekben dolgoz6k azonos mennyisegu elektromos aram megterrnelesere szamitott kollektiv d6zisa, mint Magyarorszagon (7. abra).

A Paksi A tomer6m (j korilli 30 km sugaru korzetben eliJ nepes seg PARtt61 szarmazo sugarterhelese elenyeszoen csekely merteket pedig talan az jellemzi a legszemieletesehhen, ha osszehasonHtjuk azt az egy eyre jut6 termeszetes sugarterhelessel, Az OSSKl-ban vegzett ellenorzd mereseink, szarnitasaink cs ertekelesiink szerint a fenti lakossag evenkenti tobbletsugarterhelese nem Iepte lui a termeszetes sugardozis eves 8.tlaganak tizezred reszet, azaz 2 orara juto hanyadatl

Kiili.inOsebb kockazatbecsles nelkiil is Ielelosen allithatn, ez utobhi "ti:ibbletsugarzas" olyan csekely, hogy semrnilyen egeszsegkarosodast scm okozhat,

7. Hogyan merheto es ertekelheto a hazai nepesseg kornyezeti sugarterhelese?

7.1 Kik foglalkoznak a kornyezeti sugarzas

es radioaktivitas ellenorzesevel hazankban?

Magyarorszagon 1950-t61 vegeznek kornyezeti sugarzas- es radioaktivitas-mereseket. Jelenleg az egesz orszagbau - s kiemelten a Paksi Atomcromti 30 krn sugani korzeteben - folynak sorozatos meresek a kornyezeti sugarzas intenzitasanak (dozisteljesitrnenyenek) meghatarozasfira, szabadban es epiiletekben, valamint a (termeszetes es mesterseges eredetu) radioaktiv anyagok koncentraciojanak nyornon kovetesere a Icveg6ben, a talajban, az epitoanyagokban, a vizi kornyezetben, novenyi es allati mintakban, az elelmiszerekben es az emberi szervezetben,

E tevekenysegbcn reszt vesz a Nepjoleti Miniszteriurn (NM), a Foldmuvelesilgyi Mlniszterium (FM), valaminl a Kornyezetvcdelmi es Tertiletfejlesztesi Miniszterium (KTM) mint hatosag, tovabba az Orszagos Meteorologiai Szolgalat (OMSZ) szakintezmenyei es orszagos halozatai:

igy az NM reszerdl - az Allami Nepegeszsegiigyi es Tisztiorvosi Szolgalat kereteben - az Orszagos "Frederic Joliet-Curie" Sugarbiologiai es Sugarcgeszsegiigyi Kutat6 Intezet (OSSKI) es 7 sugaregeszsegtigy] decentrum (Budapest, Debrecen, Gyor, Miskolc, Pees. Szeged es Szekszard) munkatarsai az orszagban 123 helyeu, s az ellenorzesi szcmpontb61 kiernelt paksi korzetben tovabbi 55 helyen kovetik nyomon a kornyezeti sugarzas szintjenek valtozasa! a szabadban es az eptlletekben, tovabba evente - az egesz orszag teriileterol begyiijti::itt - mintegy 8000-9000 kornyezcti es emberi minta radioaktivitasat elleuorzlk, es ertekelik a nepesseg kornyezeti sugarterhelese mertekct,

Az OMSZ 24 allomasan folyamatosan merik a koruyczeti sugarzas d6- ztsteljesitmenyet, s az eredmenyt naponta telexen kozlik az OMSZ kozpontjaval.

A KTM reszerol a Kornyezetgazdalkodasi Intezet es a viziigyi igazgat6- siigok ellenorzik a radioaktiv kibocsatasokat a Ielszini vizekben,

47

Az FM Allategeszsegiigyi es ElelmiszerelJenorzo Szolgalata orszagszcrte 30 laboratoriumban koveti nyomon az elelmiszerekben a sugarzo anyagok koncentracio ja t.

A Magyar Tudomanyos Akademia Kozponti Fizikai KUla to Intezetenek Sugarvedelmi Poosztalya evtizedek 6ta reszt vesz a telepitett es rnozgo (gepkocsira szerelt) sugarzasmerc es -ertekeld rendszerek kialakitasaban es tovabbrejleszteseben, tovabba a KFKl teruleten kornyezeti sugarellenorzo mereseket vegeznek.

7.2 Hogyan rmikodik a Paksi Atomeronui kornyezet-ellenorzo rendszere?

A Paksi Atomeromu kornyezeti sugaregeszsegiigyl hatasainak megltelesere hoztak letre es iizemeltetik az Uzemi, illetve a Hatosagi Kornyezeti Sugarvedelmi Ellendrzo Rendszereket (UKSER, illetve HAKSER). A meresek kiterjednek mindazokra a modokra, amelyeken az atomeromfibdl kikeriild radioaktfv anyagok ktilso vagy belsd sugarterhelest okozhatnak a kornyeklakossliganak.

Amint a 8. libra mutatja, rendszeresen merni kell:

- az atomeromubdl tavozo Iegnemti es folyekony radioaktiv anyagok mennyiseget es koncentracio jat;

- a talaj feletti sugarzasl szintet (ez novekedhet a radioaktiv anyagok fokozott kiiilepedese eseten);

- a sugarzo anyagok koncentraciojat kiilonbOzo kornyezeti mintakban.

Ezenkivill folyamatosan regisztratni kelJ a meteorologiai adatokat (amelyek befolyasoljak a legterbe kibocsatott radioaknv anyagok koncentnici6jat es higulasuk merteket egy bizonyos teriileten).

A Paksi Atomeromuben a sugarzo anyagok kibocsatasi helyein: a 100 m magas szellozokemenyekben es az elf'olyo hiJtov{zben allandoan iizernelo tavmero detektorokkal merik a tavozo kozeg radioaktivitasat, E ket helyrol, vaIamint a szennvvtzceasomabo; rendszeresen mintakat is vesznek reszletes laboratoriumi vizsgalatra,

Ha radioaktiv anyagok jelennek meg a kornyezetben, a talajfelszin kozeleben, arrol az atomeromu kdrtil kb, 1.5 km tavolsagra telepitett 8 tavmerd aIlomas nyujt inf'ormaciot (9. libra).

48

• tavmero es mintavevo 81Jomas (A tfpusu) I mintavevo 81lomas (8 es C tipusu) _ vizmero es mintavevo 81lomas .6 meteorol6giai mer6torony • az UKSER ki:izpon~a (KAR) ... kornyezeteJlenorzo laborat6rium

8. libra. Az atornerormibol kibocsatou radioaktlv anyagok utja HZ emberig

a ki bocsatas

folyadek.

. kibocsiltas

- - ~ -

r~unaf6ldvar 22 km

E

CD

o

15

I Fi:ildespuszta

23 14

I I Uz6 30 km

9. libra, A tavmer6

19

I Tengellc 1 0 km

es a mintavev6 AlloIllJi",~ elhelyezkedese

a Paksi Atomeroruu kornyezeteben

20 I

Kalocsa 12 km 18

'()FOkt6

122

I Szekszlird 28 km

A uivmero detektorok a meresi jeleikct (automatikusan, ejjel es nappal) orankent, ilzcmzavar eseten pedig 10 percenkent az eronnl egyik vezerlojeben I{:vo kozpon ti ada tgyii jtd rendszerbe ju t tatjak,

A Ncmzetk6zi Atomenergia Ugyn6kseg (NAU) szakertoi szernlel soran tobbszor megallapitottak, hogy a PARt korszerfi kiepitesf es nagy teljesitrnenyii tavmero halozata megbizhatoan mukodik es a fejlett nyugati orszagok a tomerom ii veiben levokkel osszehasonlitva megall ja a helyet.

A Paksi. Atomeromu 30 km sugaru korzeteben 22 telepitctt (es keritessel elkeritctt) allomasrol rendszcresen gyiijtenek kiilonbozd kornyezcti mintakat (levcgo, tala], fii stb.), Ezeket a mintakat a fcnti korzet egyeb heIyeirol szarmazo viz- (felszini, talaj- es ivoviz), iszap-, hal-, uoveny-, tcjstb. mintakkal cgeszitik ki, majd a paksi lakotelepen letesitett Kornyczetellen6rz6 Laborat6riumban - amely az UKSER resze - hatarozzak meg benniik a radioaktiv anyagok koncentraciojat,

A HAKSER kereteben az emlitett hatosagok szakintezcteinek es halozatainak meresi adatait az egyseges kiertekeles es a lakossag kornyezeti sugarterhelesenck minel korillteklntobb es pontosabb becslese celjabo! az OSSKl-ban osszesitik es rendszercsen feldolgozzak. A kornyezeti sugaregeszsegiigyi-sugarvedelmi vizsgalatok f'ontossagat es volurnenet tiikrozi, hogy a HAKSER evente 4-5000, az UKSER pedig mintegy 20 000 k6rnyezeti merest vegez es ertekel.

Nepegeszsegiigyi szempontbol szamunkra az a fontos, hogy a Paksi Atomeromtl az iizembe helyezes 6ta (tobb mint tiz eve) meg egyszer sem bocsatott ki a levegobe vagy a vizekbe a hatosag] hatarerteket elero menynyisegben radioaktiv anyagokat. A Paksi Atomerdmutdl 3-5 km-re elO nepesseg atomer6mii eredetii sugarterhelesenek jclenlegi batosagi doziskorlatja 400 j.LSvJev. Ezzel szemben a tenyleges radioaktiv kibocsatasok alapjan (a HAKSER altai) becsiilt dozis mindossze 0,3 f.LSv/ev, ami a termeszetes eredetu sugartcrhelesiinknek csupan a tizezred reszel Ennyi tobbletsugarzasnak egeszsegkarosito hatasa nines, sot a mai sugarbiologiai es sugaregcszsegiigyi isrneretek alapjan az el sem kepzelheto,

l

'I

II

~

50

7.3 Milyen mertekii a hazai lakossag tcrmeszctcs kornyezeti sugarterhelese?

Amint a 3. kerdescsoportban mar isrnertettilk, az emberiseget folyamatosan eri kornyezeti sugarzas, Ez csaknem egeszebcn - mintegy 99%-ban - termeszetes f'orrasokbol (az iirbol es a fOldkeregb(1) szarmazik. A mesterseges eredetu kornyezeti sugarzas a nepesseg kornyezeti sugarterhelesenek csupan 1 %-a.

ViJagatiagban a terrneszetes eredeni kornyezeti sugarterheles ketharmadat kapjuk a talajban es az epitcanyagckban mindig jelcn levd termeszetes radioaktiv anyagokb61 felszabadul6 radon- es torongazok es ezek rovid felezesi idejii alfa-sugarzo szilard bomlastermekei belegzesebol, valamint a szervezetunkbe a komyezetbdl fokeppen taplalekkal felvett es beepillt radionuklidokt6l (belsd sugarterheles), egyharmada pedig olyan foldkergi es kozmikus eredeui sugarzas, amely kiviilrol hi a testiinket (kiilso sugarterheles) (va. 4. libra).

Hazankban a terrneszetes eredetu kornyezeti sugarterheles osszetcvoi es fontossagi sorrendje nem kiilonbozik a vilagatJagt61, de a rnerteke attol valamelyest elter, Ez a kiilonbseg kb, 25%-os tobblet-sugarterhclest jelent, ami alapvetoen a hazai lakasokban mert nagyobb radonkoncentracionak koszonheto az ala bbi meresi adatok szerin t:

Az OSSKI es az ATOMKI (Magyar Tudomanyos Akadernia Atommagkutato Intezete, Debrecen) k6z6s vizsgalatai soran a hazai epiiletek levegojenek radonkoncentracioja igen szeles tartomanyban, 20-220 BqJm3 kiizott tngadozott. Az atlagertek 55 Bq/m3-nek adodou, mig hazankban a radon szabadban mert atlagos koncentracioja 5 Bq/m3 (1. 3.2 pont). Annak ismereteben, hogy a magyar ember az egesz esztendo atlagaban a nap 80%-at tolti cpiiletben, s a belegzett levego a fenti radonkoncentracio mellett mindig tartalmaz valamennyi toront es annak leanyelemeit is, ez a hazai nepessegnek evente iitlagosan 2,0 mSv sugarterhelest okoz. Annal nagyobb a radonnak, a toronnak es bomlastermekeiknek koszonhetO sugardozis, minel tobbet tart6zkodik valaki epiiletben (s azon bellil foldszinti vagy netan alagsori helyisegben) az eletvitelevel, munkajaval vagy egeszsegi allapotaval osszef'iiggden, s minel kisebb e helyisegben a legcsere merteke,

A K6zponti Fizikai Kutat6 Intezet Sugarvedelrni Foosztalyan mar harom, az OSSKI-ban, az ATOMKI-ban es a PARt Sugarvedelmi Osztalyan

51

---

pedig kb. egy evtizede rrnikodik egesztestszamlaln berendczcs az embcr i szervezetbcn leva radioaktiv anyagok rnennyisegenek meghatarozasara. Amig a kornyezethot felvctt mesterseges er edeni radionuklidok csak a katonai celu legkori atomtegyver-kiserletek utan (a hatvanas evekben), iIletve a csernobili reaktorbalesetet kovetden 1986-88-ban voltak merhetok a hazai lakosokban, addig a termeszetes eredetii (taplalekkal f'elvett) radioaktiv kalium (40K) mindig meghatarozhato az emberi szervezetben. Ennek mennyise~e a testtorneggel aranyosan no. A felndtt ferfiakban atlagosan 5,5 kBq 4 K talalha to, amely 0,18 nrSv/ev sugartcrhelest okoz. Ha figyelembe vesszilk a testi.inkbe beepiilt egyeb f61dkergi eredeui terrneszetes radionuklidokat is, akkor ezektol kerekitve 0,2 mSvi€:v sugarterheles] kapunk (va. 1. tdbl dzas ),

A f6ldkergi sugarzas d6zisteljesitmenyenek orszagos atlaga (az OSSKI Kornyezetl Dozimetriai Osztalyan vegzett meresek szerint) 1983-85-ben, majd 1989-91-ben szabad terilleten 55 nGy/h, epiiletben pedig 80 nGy/h

a kozmikus sugarzas 100 km

~~~~~~~~~~~~~~~1' 20000 m

~ 13,""Sv/6ra

o km

1 km

/11. uhm." kozinikus sugarzas illlclizililsnilak valtozasa a teugersziut l'cletti llIagass;"lgt61 fiigg6en

52

I

volt. (A cseruobili reaktorbalcset miatti 19S(,-aS. evi novckmcuyr ol kc sobb lesz sz6, mivcl az mar a mesterseges eredetii koruyezeti sugarlerhelb targykorebe tarlozik.) A ri:ildkergi eredetu termeszctes .sugiirzast61 - a nap 20%-at a szabadban, 80%-at pedig epiiletben toltve - kcrckitve 0,5 m Sv/cv kiilsd sugardozist kapunk.

A kozmikus sugarzas intenzitasa a Fold felszinen a tengerszint felelti magassag novekedesevel gyorsan emelkedik (10. dbra). Hazank teriileten a kozmikus sugarzas dozisteljesitmenyenek kozeperteke (a Bala ton ki:izepe felett merve a f'oldkergi sugarzas kikuszobolese cetjab61) 32 nGy/h, am elyto1 iitlagosan 0,3 mSv/r~v kiilsd sugarterhelest kapunk. A kozmikus sugarzas hatasara keletkezo radionuklidok belegzesebol eredd belso sugarterheles elhanyago1hat6an kicsiny, hazankban scm ter el a 4. dbrdn bemutatott vilagatlagt61 (0,015 m.Sv/ev),

A fenti komponensek i:isszege adja a hazai lakossag termeszetes eredeui kornyezeti sugarterhelesenek 3 mSv/ev atlagerteket. S jollehet, ennek Jegnagyobb hanyada - mintegy 70%-a - a radon belegzesenek koszonheto, ez utobbi egeszsegkarosito hatasanak nilbecsiilesere manapsag egyre tobben hajlamosak. Mindamellett, a legujabb angliai f'elmeres szerint dohanyzas miatt ott kereken 16-szor tobben halnak meg evente tiiddrakban, mint a radon es leanyelemei okozta sugartcrhelestol.

S bar Magyarorszagon az iitlagos terrneszetes sugarterhelcs 25%-kal nagyobb a 2,4 mSv/cv vilagatlagnal, em ian aggodaJomra cgyiiltaliin nines ok, hiszen amint mar utaltunk ra az 1-.3 kerdesnel, ismcrctcsck a Fi:ildi:iu olyan teriiletek, ahol a nepesscg nemzedekek ota az atlagosnal IO-20-szor nagyobb sugarzesi terben 61 barmilyen kim utatha t6 egeszsegkarosodas nclkiil,

7.4 Mibol szarrnaznak es mekkora jelentoseguek a hazai nepesseget era mesterseges eredeni kornyezeti sugarhatasok?

Mesterseges eredetfi ki:irnyczeti sugarhatasok, azaz ember alkotta f'orrasokbol kijuto radioaktiv anyagokhatasai, csak a xx. szazadtol erik az emberiseget, Ezen ut6bbi f'orrasok kozott a Fold egesz nepessegc szcmpoutjab61 a katonai celu legkori atomfegyver-kiserl eiekues: volt a legnagyobb sugaregeszsegilgyi jelentdsege. A legt6bb legkor] atornrobbantast 1952 es 1963 kozott vegeztek, 1980-tol az "atomcsend"-egyczmcnyhcz Hem csat-

51

lakoz6 kinaiak es franciak is lealltak (a kornyezetvedd mozgalmak nyornasara) a lcgki:iri kfserlett nuklearis robbantiisokkaI.

Az OSSKI Kornyezeti Sugaregeszsegiigyi Osztalya, valamint a teriileti sugarcgeszsegiigyi laborat6riumok munkatarsai naponta rner ik a 24 orankent rendszeresen bcgyiijtott aeroszolmintak osszes beta-aktivitasat. A hetvenes evek kozepetdl ennek atlagerleke 3-8 mBq/m3 ki)zott valtozott. Ezen aktivitaskoncentracio tulnyomo tobbsege termeszetes eredetii, ebbol a hatvanas evek eleji legkori atomrobbantasokbol visszamaradt radioaktiv anyagok reszesedese elhanyagolhat6an kicsiny. Ugyanakkor, az aktualis legkori atomfegyver-kiserletek hatasa jol kimutathato: fgy peldaul 1977 oktobereb~n a Csendes-ocean felett vegrehajtott kiserleti fran cia atomrobbantas utan ket hettel az OSSKI udvaran, Budafokon begyiijt6tt aeroszolminta osszes beta-aktivitas-koncentraci6ja az atlagertek rnintegy 20- szorosara novekedett (J J. libra).

A f'elszmi vizeinkben merheto tricium eH) kisebb reszben a kozmikus sugarzas hatasara jott letre, jelent6s hanyada pedig a kiserleti atomrobbantasok kovetkezteben keriiit a kornyezetbe. Az OSSKI rneresei szerint a 3H koncentracioja a Duna, a Sio-csatorna es a Szelidi-to vizeben folyamatosan csokken (1980-ig kb. 3 evente a f'elere, azota egyre lassabban).

mBq/m3

60r-~------------------------~ ~

20r------------------------------- __

50r-----------------------------------~-------- __ ~

40r--------------------------------- __ ~ __ --------~

30r----------------------------------- __

5

9

13

17

21

25 29 33

hetek

37

41

45 49 52

11. ubra.lluclai'okl aeroszohninuik osszes-beta aktivitasn ['i77-uell

54

Bq/l 3H-koncentrilci6 Bq/l

20~------------------------------------------------~20

15

~---------------------------------------------------~15

1980

1983

1989

1992

1986

evek

12. dbra. A Dunn-viz 3H-kollcelllr{lci6j{mak vfllloz{lsa 1977 -92 kOZOl t

Az 1986. evi csernobili reaktorbaleset e teren valtozast ncm okozott (12. cibra).

.Az atomf'egyver-kiserletek kovetkezteben a kornyezetiinkbe kerillt radioaktfv anyagok kozill a hosszu f'elezesi idejii ceziumnak, (137Cs) es s tronciurnnak (90 Sr) van a legnagyobb sugaregeszsegiigyi jelen t6sege.

A 137Cs (a kalium biologiai analogjakent) a higy szovetekben tobbnyire egycnletescn oszlik el, s ha nagy rnennyisegben jut be a szervezetiinkbe (taplalekkal, ivovizzel vagy levegovel), elsosorban a meglehet6sen sugarerzekeny sejtekbol aBo nyirokszerveket es ivarszerveket karosithatja.

A 90Sr - ugyamigy viselkedik az e16lenyekben, mint a kalcium - a csontszovctben dusul, s enuelfogva fokeppen a verkepzes le~6bb szervet, a voros csontvelot erheti koros sugarhatas. A csontszovet °Sr-konccntraci6- jiit altalaban a kalciumtartalomra vonatkoztatva adjak meg.

Hazankban a Kozponti Fizikai Kutato Intezetben a hatvanas evek kozepetol mertek rendszeresen, egesztestszarnlalo berendezesscl f'ovarosi lakosokban az atornf'egyver-kiserletek kapcsan a kornyezetbe, majd onnan az emberi szervezetbe kerillt 30 ev felezesi idejii radionuklid, a 1 7Cs menynyiseget. Az id6 tajt atlagosan 10-12 Bq/kg koncentraciokat rnertek, majd a radioaktiv cezium viszonylag gyorsan iiriilt az emberi szervezetbol s a

55

o

70-c~ evek elejere mar 1-2 Bq/kg szintre csokkcnt. A cezium tcnylcgcs kiiir iilesi ideje az cmberbol ugyanis leuyegesen gyorsabb a fenti fizikai feJezesi idonel - az elenk anyagcserejfi csecsemoknel mindossze 20 nap, a f'elnotteknel pedig mintegy 120 nap az effektiv felezesi ida (amely alatt a szervezetben leva radioaktiv cezium feIe kitirill).

Az eddig vegrehajtott atomfegyver-kiserletekb61 az eszaki mersekelt ovezetben eta - igy a magyarorszag] - lakosok atlagban osszesen 4,5 mSv sugardozist kaptak, amelynek 3/4 resze a tiipliilekkal es iv6vizzel Ienyelt radionuklidokt61 (belso sugarzasbol), egynegyede pedig az atomrobbantasok fOidfelszlnre lerak6dott hulladekatol (radioaktiv portol) eredo kulsd sugii.rzii.sb61 szii.rmazott.

Meresek alapjii.n vegzett szamitasok szerint kornyezetunk Ieginteuzlvebb nuklearis szennyezadese eveben, 1963-ban sem haladta meg az atomrobbantii.soknak tutajdonithato sugarterhelesilnk a termeszetes eredetu eves sugardozisunk 5%-at! 1963-ban az atomf'egyver-kiserletek a lakossag atlagos hi kornyezeti sugarterheleset 0.14 mSv eff'ektiv dozisegyeuertekkel noveltek. Ez az ertek a nyolcvanas evek elejere vilagszerte 0,02 mSv/ev alii. csokkent.

A ICgkori atomfegyvcr-kiserlctek soran evtizedekkel konibban a kornyezetiinkbe keriilt radioakuv anyagokt61 az utobbi tiz esztendoben Iegfcljebb 0,0 i m Sv/ev sugarterhelest kaptunk. Vagyis a legkori atomrohbantii.sok kovetkezteben a talajf'elszinre leiilepedett radioaktiv anyagok oly csekely hanyada jutott be taplalekkal a szervezetiinkbe, hogy ez mindossze 0,3%-kal novelle meg az evenkenti termeszetes eredetii sugardozisunkat. Ez sokkal kevesebb annal, mint amennyi valamilyen egeszsegkarosito hatast egyaltalan kivalthatna.

7.5 Merhetok-e ez ida tajt a katonai celu kiserleti atomrobbantasokbol szarrnazo radioaktiv anyagok a hazai lakosokban vagy az emberi szovetmintakban?

A szervezeriinkben leva gamma-sugarzo radioaktiv izot6pok egesztestszamlal6val merhetok. Az atomrobbantasokbcl szarmazo I 37Cs azonban a hetvenes evek kozepere mar kiiiriilt az emberek szervezetebdl, s az6ta nem merneto. 1975-86 kozott - azon egy-ket esettdl eltekintve, amikor munka-

56

\

helyi bclso sugarszennyezodes (gondauansag miatti, kist'oku radioizotopf'elvetel) fordult eld - a fenti m6dszcrrel hazai Iakosokban csak terrneszetes radioaktiv anyagok, foieg 40K volt kimutathato, (1986 majusaban, a csernobili reaktorbaleset kovetkezteben a mesterseges radioizotopok mennyisege ismet merneto lett a magyar emberekben, de errol majd a kovetkezo pontban lesz sz6.)

Az atomfegyver-kiserletekbdl szarmazo masik sugaregeszsegugyi jelentosegu, 29 ev fizikai felezesi idejii, tisztan j3-sugarz6 radioizot6p, a 90Sr in vivo m6dszerrel nem merheto, mivel a bomlasa soran keletkezo beta-reszecskek mar a lerakodasi helyen, a csontszovetben elnyel6dnek.

A hatvanas evek kozepen vegzett kisszarnti emberi csontrnintamerestdl eltekintve, rendszeres vizsgalatok a hazai lakossag 90Sr-t61 szarmazo sugarterhelesenek ertekelesere es nyomon kovetesere nem folytak. Ezert kezdtiik el az Orszagos "Frederic Joliet-Curie" Sugii.rbiol6giai es Sugaregeszsegtigyi Kutato Intezetben 1977-t61 osszegyiijteni afovdrosi [ogiiszatokon kihuzott fog akat, A munka az6ta folyamatosan tart, eddig tobb mint 12 ezer rnarado es lejfogat dolgoztunk f'el, Ezekben rna is merhcto az

140

9OSr-aktivitas-koncentnici6, mBqJgCa

120







§ ~ n 100

80

60

40

20

o 1956

1975

1980

1960

1965 1970

a fogzils eve

_ marado fogak

~ leitogak

57

atomrobbantasokbol sziirmaz6 s taplalcklanc {lljan evekkcl korabban IelveLl 9()Sr. A f'ogakat a f'ogzas eve, azaz a f'ogf'ejlodes lcgintenzfvcbb idriszaka szerint csoportositjuk. fgy lehetiisegiink nyilt a retrospekttv elemzesre evtizcdckre visszamenoleg is.

Meresi eredmenyeink azt mutatjak, hogy az atomrobbantasokat megetozoen kifejl6d6tt embcri fogakban 90Sr nem rnutathato ki, Az i:itvencs evek kozepeto! a fogak 90Sr-aktivitas-koncentracioja gyorsan ernelkedett, s 1965-ben crte el a maximumot. Majd a kornyezet globalis (kurnulativ) 90Sr-szennyezettscge valtozasanak megfele16en 11 hetvenes evek ki:izepeig gyorsabban, azota pedig lassan csokken (13. dbra).

Az 1965-ben kifejlddott emberi I'ogak 90Sr-tartalma alapjan 11 voroscsontvelo-dozlst 0,05 rnGy/ev-nek becsliltiik, 1980-ra ez ut6bbi ertek 0,01 mGy/ev ala csi:ikkent. E sugardozisok mintegy ket nagysagrenddel kisebbek a termeszetes eredetii sugarterhelesiink (Magyarorszagon beliHi) teriileti es idobeni ingadozasanal, ennClfogva ezektdl barkinel is kirnutathato egeszsegkarosodas nem lephet fel es nem is varhato.

7.6 Mekkora velt, illetve tenyleges veszelyt jelentenek az atomeromuvek a nepesseg kornyezeti sugarterheleseben?

A mesterseges eredetii kornyezeti sugarterhelesiink masik f6 f'orrasanak a nuklearisenergia-termelest tartjak, Ketsegtelen azonban, hogy a lakossag vilagszerte sokezerszer veszelyesebbnek veli az atornerdmiiveket, mint amilyeu mertekben azok tenylegesen hozzajarulnak a nepesseg sugarterhelesehez. Pedig a ki:irnyezet ki.ilonbozo komponenseiben (a lcvcgoben, a vizekben, a talajban es a novenyekben). az elelmlszerekben es az embed szervezetben elvegzett radioaktivitas-meresek eredrnenyei ciifoljak a fenti hiedelmet, amely feltehetoen arra - az i:itvenes evekben belenk plantalt - teves nezetre vezethetd vissza, hogy az "atom" csak pusztito es artalmas lehet.

Barrncnnyire is hihetetlen, a nuklearis ipartol szarmazo, a Fold cgy Iakosara jut6 sugarterheles 1988-ban mindossze 0,0002 mSv volt! Az emberiseg atomer6miivekt61 szarmazo sugarterhelese 1988-ban 50-szer volt kisebb, min t az a tomfegyver-kiserteteknek, illetve 12 OOO-szcr (1), min t a terrneszetes forrasoknak tulajdonithato az evi sugardozlsa,

58

Amint az 1988-as evszam jelzi, a Ieuti atlagcrtekben a cscrnobili reaktorbalesetbol szarmazo ki:irnyezeti sugarterheles egy fore jut6 atlaga is bele van szamitva, Termeszetesen, a Csernobilt61 csak par szaz km-re lako emberek sugardozisa, s kiilouosen nehany evvel korabban, a: fenti atlagertek sokszorosa volt.

7.7 Milyen meresek alapjan s hogyan ertekelheto a csernobili reaktorbaleset rnagyarorszagi hatasa?

A leveg6b6l 1986. aprilis 30-an Budafokon kisziirt aeroszol i:isszes !3-aktivitasa a korabbi atlagertek (3 mBq/m3) kozel ketezerszeresere, majus 1- jen pedig az otezerszeresere emelkedett. Ezt f6leg gyorsan elboml6, szamottevo sugarterheles kivaltasara nem kepes radioaktiv anyagok okoztak,

kdztiik a j6d 131 es 132 tomegszamu izotopjai, -

_B~~m~3 -,

20 ....

x

15~---Ar---------------------------------------~

5/15

5/1

5/3

5/5

5/7 1986

5/9

5/11

5/13

-x- osszes-beta aktivitas ~ 1311

1-1. abra.lIlidafoki acroszohuintak osszes beta- c.s 1311-aklivil{ls-kollcelllf{u;loja 1 'll:\u. iiprilis 29. es majus 16. kozou

59

n .. G~y~~ ~

500 ~

400~----------------------------------------------------~

5/5 10/5 15/5 20/5 25/5 30f5 5/6 10/6 15/6 20/6 25/6 30/6 datum

15. libra. A komyezeti suglirziis intenzitasanak valtozasa Budaf'okon 1986 majusaban es jlllliusAlJall

A majus 9-i eso megtisztitotta hazank levegojet, s ezutan az acroszol osszes l3-aktivitasa mar 0,02-0,2 Bq/m3-re csdkkent az orszag kiilonbozd reszein, 1988 elejere pedig elerte a korabbi hattererteket (] 4., ] 5. abra).

1986. majus elejen a (nycrsen vagy f6zelekkent f'ogyaszthato leveles) n6- venyekben maximalisan 10, a h6nap kozepen atlagosan 1, majd a honap vegen mar csak 0,1 kBq/kg koncentracioban mertiik a radioj6dot az OSSKIban. A komyezetiinkben levQ radionuklidok f'elveteleben legfontosabb taplaleklanc elemeitfu ...... tehen ...... tej ...... ember nyomon kovetve a - kiserleti cellal - 4 napig legeltetett tehenek tejeben majus elsd napjaiban kozel 1,6 kBq/J 131 I -koncen traciot talal tunk.

Ha a tehenek ezutan csak szaraztakarmanyt kaptak (amelyet a Ievegobol leiilepedd radioj6d gyakorlatilag ncm szennyezett), akkor a tej radioj6dtartalrna ugrasszenien csokkent, s a honap kozepen mar nem haladta meg a 100 Bq/l ertekct, Ha azonban a legeltetest majus 8-t61 iijra kezdtek es meg 5 napon at f'olytattak, akkor a tehentej 1311-aktivitas-koncentraci6ja rnajus lO-cn meg 1 kBq/l fOie emelkedett, de ezutan (a majus 9-i tartos ejszakai cso tisztito hatasa kovetkezteben) rohamosan csokkcnt (I 6. abra).

60

1800 Bq/l
1600
1400
1200
1000
SOO
600
400

200
0 29/4 1/5 15/5

13/5

11/5

a fejes datuma

_ maj us 4-ig legelt

~ maju5 S·13·an is legelt

16. abra. A 1 311 aktlvitas-koncentracio valtozasa legele tehenek tejeben 1986 majusaban

Ugyanakkor a szaraztakarrnanyon tartott tehenck tejeben - amelyct akkor orszagszerte fogyasztottunk (a takarmanykeszletek teljes rnerteku feletetesenek elrendelese es a szarvasmarhak legeltcresenek betiltasa kovetkezteben) - a fenti, maximalis aktivitasnak legfeljebb az egytizedet mertiik (17. dbra). S a lakossag radioaktiv jodfelveteleben ez volt a mervado, mivel - nehany egyedi haztaji termelotdl eltekintve - mindannyian a tejipari vallalatok .zacskos" tejet fogyasztottuk, amely szaraztakarmanyon tartott tehenektol szarmazott,

1986. majus-jiiniusban a szarvasmarha j6dot diisit6 pajzsmirigyeben a 131 I aktivitas-koncentracioja t6bb mint ezerszer nagyobb volt, mint a tejeben. 1986. augusztus vegere a haszonallatok - igy a ]8. dbrdn a marha es a sertes - pajzsmirigyebcl is elnint a radioaktiv j6d. Az allati pajzsmirigyek nagy jodkoncentracioja nem okozott sugarterhelest az emberben, mivel a pajzsmirigyet nem fogyasztjuk.

A nepesseg sugarterhelesenek ertekelesehez a legfontosabb adatokat magaban az emberben mert radioizotop-aktivitasok es -koncentraciok szolgaltatjak, 1986 majusaban a hazai lakosok pajzsmirigyeben atlagosan

61

200~8~q/~I------------------------------------------------,

15/5 datum

17. libra. A szaraztakarmanyon tnrtou tehenek tejeben mert 1311 aktiviuis-koncentracio valtozasa 1986 majusaban

30/4

10/5

5/5

BW~g~ __

250,

-x- marha

-0- sertes

150

50

o~----~~~o-~~~~~~~~~~~~ 5/20

6/1

7/1

7/15

8/15

8/30

8/1

datum

18. libra. A 1311 aktivitas-koncentnki6janak valtozasa a szarvasmarha es a sertes pajzsmirigyeben 1986nyaran

62

0,15 kBq, maximum 0,5 kBq 1311_t tudtunk kimutatui, mig a Kijevbol hazatert honfitarsaink pajzsmirigyeben atlagosan 3,0 s maximum 12,8 kBq 1311 volt mcrheto, Hogy ezck az aktivitasok viszonylag mennyire alacsonyak, szabadjon azzal erzekeltetni, hogy az orvosi izotopdiagnosztikaban csupan nehany evvel ezelott a pajzsmirigy funkcionalis vizsgulatara 40- 400 kBq, szcintigrariara (lekepezesre) 1-2 MBq, mig a pajzsmirigyrak atteteinek kimutatasara 40-80 MBq 131I_t itattak meg a pacienssel (ma mar egyre gyakrabban hasznalnak 99111Tc_t a 131( helyett, mivel att61 joval kisebb a paciens sugarterhelese). Mivel pajzsmirigy-karosodas 1-2 MBq 1311 f'elveteltol meg biztonsaggal nem varhato, igy hazankban ez utobbinal tizezerszer (!) kisebb, csernobili eredetii radiojod-inkorporacionak tulajdonithato (vagy velt) barmilyen egeszsegromlasrol beszelni teljes mertekben megalapozatlanlenne.

A csernobili reaktorbaleset utani etso honapban a masik sugaregeszsegtigyi f'ontossagu elem, a cezlum radioaktiv izot6pjainak egyi.ittes koncentracioja a zoldsegfelekben nem erte el az 1 kBq/kg, a tejben pedig a 0,06 kBq/l erteket, A tovabbiakban a radioj6d nehany hct alatt cluint a kdrnyezetbol, a cezium azonban - bar Iolyamatosan csokkeno CS rcndkiviil kis koncentracioban meg evekig kimutalhat6 volt az alapveto elelmiszerekben. 1990-ben a tehentejmintak tobbsegenek I 37Cs-aktivil<'lsa mar nem haladta mega 2-5 Bq/l kimutatasi hatart,

1980 es 1986 tavasza kozott a Duna-viz 137Cs aktivitas-konccntracioja atlagosan 1 mBq/1 volt. 1986 II. negyedeveben 34, egy ev mulva 12, mig ket ev mulva 4, 1992-ben pedig mindossze 2 mBq/l atlagos koncentriiciokat hataroztak meg az OSSKJ-ban (19. dbra),

A Duna-viz I 37Cs-koncentraci6janak ugrasszcru emclkedese 1986 kozepen, j61 tiikrozddott a dunai hal ak 1986. evi 1 37Cs aktivitasanak kifejezett novekedeseben is. A 20. dbra oszlopdiagramjai j61 erzekeltetik, hogy ez a tobb szazszoros novekmeny csak igen rovid ideig tartott. 1987-ben az eI6z6 evi atlagerteknek mar mintegy a huszadreszere esett vissza a dunai halak husaban a 137Cs koncentracioja az OSSK! Kornyezeti Sugaregeszsegiigyi Osztalya meresei szerint. Ke; ev multan az 1985. evl attagot mar csupan nehanyszor haladta meg a halakban a ceziumakttvitas-koncenrracioja, 1991-ben pedig a "Csernobil clotti" szintrc csctt vissza.

A halak izomszoveteben 1986-ban mert tobbszazszoros 137 Cs-koncentracio-novekmennyel szernben a halcsont 90Sr-kollcentraci6ja az 1985. evi atlagerteknek csupan a nyolcszorosat erte el (I. 20. dbra) s az eltelt 6 esztendoben a rnaximumertek (2,7 Bq/kg) egynegyedere esett vissza (3 evig lassu, majd gyorsabb csokkeno tendenciat mutatva).

63

m8q/l lJ7Cs-koncentraci6 m8q/l

40~~----------------------------------------------------,40

351-----------------------------_____i 35

30

----------------------------------------------------430

25

------------------------_____i25

20

~~--------------------------------------~20

15

~~~---------------------------------------------;15

10

5

~~,_-----------------_____i5 ~~~~~~~~~~O 123412341234123412341234123

I 1986 I 1987 I 1988 I 1989 I 1990 I 1991 I 1992 I

negyedev/ev

19_ abra. A Duna-viz 137 Cs aktivitas-konccntracicja negyedevenkeuti atlagertekeinek valtozasa 1986- [ 992 kozott

9OSr, Bq/kg csont 3

600
500

400

300

200

100
0
1985 1986 1987 x

1991

1988

1992

1989

1990

evek

20_ abra, A dunai halak 1 37Cs es 90Sr aklivitas-koncentraci6janak valtozasa 1985-92 koz61l

64

Mindamellett, a dunai halak viszonylag nagy 1 37Cs-konccntraci6ja aggodalomra 1986-ban sem szolgaltatott okot, mivela hal reszesedese a magyar ember eves atlagos elelmiszer-fogyasztasabol elhanyagolhat6an kicsiny (tengeri hallal es halkonzervvel egyiitt is kevesebb 2 kglfO/ev-nel).

Ugyanakkor a marha- es a serteshusban az OSSKI Szamitas- es Merestechnikai Osztalyan (de hasonlokeppen a MEM allategeszsegiigyi allomasain) gamma -spektrometrlai analiza torral maxim urn 60-70 Bq/kg 137 Cs-t mertek. E maximum idoszaka 1986. junius masodik f'elere esett (mig a 10 Bq/kg koriili maximalis 1 311-koncentraci6t majus masodik feleben hataroztuk meg a haszonallatok husaban). A tehentej 50-60 Bqll kozotti rnaximalis 137Cs-koncentraci6jat 1986. majus vegen eszleltek, amely junius kozepere mar 10 BqlI-re csokken 1.

Hogy mennyire csekelyek ezek az aktivitaskoncentraciok, osszcvcteskeppen hadd utaljunk itt a feot emlitett radioizotopoknak arra a mennyisegere, amely meg egeszsegkarosodas kockazata nelkiil bejuthat taplalekkal a sugarveszelyes munkahelyeu dolgoz6 szemelyek szervezetebe. Ez a mennyiseg az 60. "eves felveteli korlat" (E,FEK). amely mind a 1 37Cs, mind a 1311 eseteben I MBq/ev_ Vagyis a fenti maximalis koncentracioju elelmiszerekbol is tobb ezer kg-ot kellett volna elfogyasztaoi egy even at, hogy az EFEK-et elerjiik. Valojaban azonban az idezett maximalis koncentraciokat nem egesz even at. csupan nehany (avagy egyetlen) napig mertiik a kiilonfeJe elelmiszerekben.

Azt a tenyt, hogy a csemobili rcaktorbaleset kovetkezteben hazank lakosaiba keriilt radioaktiv cezium rnennyisege milyen tavol alit az EFEKtol, j61 tiikrozik az OSSKI-ban embereken vegzett (un. "egesztest-szamla- 16s") meresek:

A hazai lakosok szervezeteben 1986. majus kozepen nyomokban mar kimutathat6 volt a 137es, de merhetove csak a honap vegere valt (azaz elerte a 0.3 kBq-t). Ezutan, a radioaktiv ceziumot tartalmaz6 elelmiszerekkel (f61eghusfelekkel, tejtermekekkel es gabonafelekkel), ha csekely mennyisegben is, de folyamatosan bejutott a szervezetiinkbe, igen lassu diisulasi

tendenciat mutatva (21. dbra). .

Az 1987. elsa feleben mert maxima lis I 37es-tartalom f'erfiban 2,6, n6- ben 1,6 es serdiiloben 2,0 kBq volt, azaz atlagosan 500-szor volt kisebb az EFEK-nel. A maximumertek 18 Bq/kg aktivitas-koncentracionak felelt meg. Ha a nepesseg egeszere az EFEK -nek csak az egytizedet tartjuk elfogadhat6nak - mivel a felnott dolgozokkal szemben, e csoportban elofordulnak terhesek, gyerekek es betegek is -, meg ebben az esetbeu is SO-szer

I.

65

137Cs-aktivitas 8q

1600 '

1400




....
/ r-,
~ r-,
/
I._ a/ "
I~I I It_ B
~ III 1200

1000

800

600

400 200

o 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 B 9 10 11 12 1 2 3 4

1986

1987 datum

1988

-.- nepessegi BtJag

• n6k

I§§J ferfiak

~ serdul6k

21. libra. A I 37Cs-lartalo1T1 valtozasa f6varosi lakosokban 1986-87-bcn

137Cs-aktivitas-koncentraci6, 10~~~~~~~~~~~~------------------------------~

6

8~-----+----------------------------------------------~

4

2

o

5

8

8

11

8 88

89 dBtum

~ majszovet

5 90

11

2

5

2

_ izomsz6vet

22 libra. Emberi szovctmintak 137 Cs aktivitas-koncentraciojsnak valtozasa 1988-90-bclI Budapesten

66

kisebb volt a hazai nepesseg egyes tagjainak maximalis 137Cs-felvetele az esetlegesen karosito mennyisegnel. A 21. dbrdn lathato, nemenkenti elteres oka az atlagos testtomeg-kiilonbseggel magyarazhato (a sulyosabb ferfiakban es serdiilokben tobb 137Cs halmozodlk, mint az atlagosan konynyebb nokben).

1988 tavaszatol egesztest-szamlalonkkal az emberi szervezetben levQ igen keyes ceziumot kimutatni mar oem lehetett. Ekkor kezdtiik el emberi izom- es majszovetmintak 137Cs-koncentriici6jiinak mereset. 1988-ban 5,0, 1989-ben 1,2 es 1990-ben pedig 0.5 Bqlkg atlagertekeket mertilnk (22. dbra), amelyek alapjan a felndttek sugarterheleset 4, 1, illetve O,4I-LSv/ev-oek becsliltiik. A radioaktiv ceziumizotopok felvetelebol varhato teljes sugarterheles pedig 60-70 fLSv-re teheto.

Az 1983-92 kozott a f6varosban elhalt szemelyek csontjaiban 20- 40 mBq 90Sr/g Ca-t mertiink, az atlagertekek folyamatosan csokkend tendenciiit mutatnak, amelyben Csernobil nem okozott semmilyen valtozast (23. dbra).

SOSr-aktlvltU-koncentulci6, mSq/gCa

50~------------------~-------------------------------,50

--------------------------------------------------~40

10

1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992

evek

I J

23. abra. Emberi csontmintak 90Sr aktivitas-koncentraciojanak csokkenese 1983-92 kozou

Budapesten ~

67

1990-92-ben a hazai nepesseg mesterseges credetu kornyezeti sugarterhelese evente mindossze 0,02 mSv-t teu ki. Ez a 3 mSv/ev iitlagos terrneszctes eredetii kornyezeti sugarterhelesiink 1 %-anal is kevesebbl Ugyanakkor a termeszetes sugardozisunk terben (az orszag kulonbozo teri.iletcin) es idoben (az ev kiilonbozd ket hOnapos idoszakaiban) 20-30%-os ingadozast mutatott.

Az egy fore jut6 0,02 mSv/ev sugardozis 90%-at kiilsd es 10%-at belsd sugarterheles kepezte, Ez a legk6ri atomrobbantasok es a csernobili reaktorbaleset kovetkezteben hazank talajara leiilepedett radloaktiv anyagoknak - elsosorban a 137 Cs-nak - tulajdonithat6.

I· : ..•.. :. ••

, .

j.

, ,.

I

8. Hogyan er'heto el, hogy ne szennyezzek a kiirnyezetet a radloaktfv hulladekok?

8.1 Milyen aranyban reszesednek az atomerormivek az energia-, illetve a hulladektermelesbol?

Csaknem valamennyi termelotevekenyseg soran keletkeznek a kornyezetet, azelovilagot es magat az embert veszelyezteto hulladekok, A veszely merteke fiigg aU61, hogy milyen rnennyisegii hulladek keletkezik, es attol, bogy a hulladek mennyire veszelyes a komyezetre. Nines maskepp ez az ionizalo sugarzas orvosi, ipari es egyeb celokra val6 hasznositasa soran sem,

Az ut6bbi 15 evben a fejlett ipari orszagokban az elektromosenergia-fogyasztas 55%-kal ndtt, mig a nem villamos energiak felhasznalasa 7%-kal csokkent. 1990-ben az USA-han 112, a tobbi orszagban egyiittesen 316 atomreaktor iizemelt. S bar a koriibbi Szovjetunio tcrilleten talalhato a FOld olajkeszletenek 30, a f'oldgaztartalekok 40, a szenkeszletek 50%-a, megis - fokeppen gazdasagossagi es kisebb reszben kornyezetvedelmi szempontok miatt -az cnergia 12%-at az utodallamokban rna is atomcromuvekben termelik.

A nuklearisenergla-termeles reszesedese Franciaorszagban es Belgiumban a legnagyobb - 70%. Energiahordoz6kban mcglehetosen szegeny hazankban a megtermelt elektromos energia csaknem f'elet adja a Paksi Atomeromu. Ugyanolyan aranyban, mint a j6 minosegd feketeszenben es hegyi foly6kra epitett vizeromuvekben bovelkedo Svedorszagban.

A nuklearis energia az "iiveghazhatasert" fclelds, sulyos egeszsegkarosodast kivalto szennyezoanyagok - igy szen-dioxid, nitrogen- es kenoxidok - kibocsatasa nelkiil biztositja szarnunkra a lctfontossagu elektromos energiat, Evente 2 milliard tonnaval tobb szen-dioxld termelodne vi lagszerte, ha az atomerdmiivekben jelenleg eloallitott elektromos energiat szentilzelesfi hoeromtivek szolgaltatnak. A Fold 5 milliard lakosanak mindegyikere evente igy is atlagosan 1 tonna szendioxid-termeles jut, evente egyre fokoz6d6 kornyezetszennyezodest okozva. Emiatt csak az Amerikai Egyesiilt Nlamokban atlagosan tizezer ember hal meg minden

69

evben. Ugyanakkor a nUklearisenergia-tcrmeles valamennyi fiizisa - igy az uranbanyaszat, a nuklearis fiitoelemgyartas, az atomcr6miivek Iizemeltetcse, valamint a radioaktiv hulladekok kezelese - egyiittesen kevesebb, mint 0,1 %-kal noveli meg az amerikai lakossag terrneszetes eredetii evenkenti sugarterheleset.

Magyarorszagon pedig - ahol nines sem nuklearis fiit6elemgyartas, scm a kiegett (elhasznalt) fiit6elemek njrafeldolgozasara nem keriil sor (e fel~datokat szerzddes alapjan Oroszorszagban vegzik el szamunkra), meg jobb a helyzet, A Paksi Atomerdmu kornyezetellenorzd rendszereinek evtizedes meresi eredmenyei szerint a kdmyezeti radioaktfv kibocsatasok reven Jegfeljebb 0,01 %-kaJ aovekedett a kornyek nepessegenek sugarterhelese a Paksi Atomeromu Iizembe helyezese eldtti 1982. evi ertekhez viszonyitva.

8.2 Mennyire aggaszt6 a radioaktiv hulladekok kepzodesenek merteke?

~ .

!

Radioaktiv hulladekok keletkeznek a nuklearis energiaciklus valamennyi fazisaban, illetve hazankban csak az atomerdmuvek es a kiserleti atomreaktorok iizemeltetese, valamint a nyitott es zarl sugarforrasok felhasznalasa soran,

Az USA-ban - ahol a vilag atomer6miiveinek egynegyede iizemel - ez ideig osszesen 17 ezer tonna kiegett fiit6elem keletkezett. Ugyanakkor csak vegyi hulladekbol evente kepzodik 300 milli6 - az Eur6pai Kozosseg allamaiban pedig 40 milli6 - tonna!

S amig az eldbbi a kornyezetet nem szennyezbeti, hlszen biztonsagos tartalyokban, szigoni eloirasok szerint taroljak, addig az ut6bbi jelentos resze kozvetleniil kikeriil a kornyezetbe (7 -8. jenykep).

1000 MWe energia megtermelese szenerdmuben naponta kozel 7000 tonna szenet igenyel es evente fetmilli6 tonna hamu kepzodesevel jar, amely olyan soha nem elbornlo toxikus anyagokat is tartalmaz, mint a kadmium, az arzen, az olom, a vanadium es a higany. Ez utobbiakbol evente f'elezer, nitrogen- es kenoxidokbol 5,5 ezer, mig szen-dioxidbol 6,5 milli6 tonna keriH ki a k6rnyezetbe.

Ugyanennyi energia eIOallitasahoz atomer6miiben - igy a paksi ban is _ csak napi 80 kg uran sziikseges, es mindossze e m3 nagy aktivitasu, megszilarditott es 300 m3 kls es kozepes aktivitasu radioaktiv hulladek keletke-

70

zik evente, S ami meg inkabb lenyegesse teszi a. f'euti kiilonbseget, amig a szeneromilben evrol evre keletkezo sok millie tonna hulladek - egeszsegrombolo vegyi anyagok es toxikus nehezfem-tartalmu porok - teljes mennyisegben kijutnak a kornyezetbe, sulyosan veszetyeztetve a nepesseget, addig az atomeromuben keletkezo radioaktiv hulladekok egesze hermetikusan zart tartalyokba majd betontarozokba keriil, olyan kezelest (tomoritest es/vagy szilarditast) kovetoen, amely az eddigi tapasztalatok szerint evtizedeken at - de a realis f'eltetelezesek es szamitasok alapjan evszazadokon at - kepes meggatolni a radioaktiv hulladekok okozta kornyezetszennyezest,

8.3 Milyen m6dszereket alkalmaznak a radioaktiv hulladek biztonsagos feldolgozasara

,:$ taro lasara ?

Az ervenyes hazai egeszsegiigyi rendelet (7/1988. SZEM) szerint a radioaktiv hulladek olyan hulladekanyag, amelynek aktivitas-koncentracioja nagyobb, mint 100 kBq/kg, illetve termeszetes izot6pokat tartalmaz6 szilard anyagok eseten 500 kBq/kg f'eletti.

A radioaktiv hulladekokat a keletkezesilk hclycn kell gyiijtcni zarhato (befedheto) tartalyokban (edenyekben, kannakban stb.), es nyilvantartast kell vezetni r61uk (a hulladek megnevezesevel, a keletkezesi hely, ido es az Izotoposszetetel f'eltiintetesevel). A radioaktiv hulladekfeldolgozas celja a leheto legkisebb terfogatu es szilard halmazallapotu radioaktiv hulladek eloallitasa.

A szilard radioaktiv hulladekok tomoritesere legbiztonsagosabb modszerek a preseles es a hamvaszuis. Az utobbi kevesbe terjedt el, mivcl a specialis hamvasztoberendezes draga, Preselessel a szilard hulladekok terfogata atlagosan az egyotodere csokkentheto, igy konnyebb a vegleges elhelyezesilk, A hamvasztas a biologiai radioaktiv hulladekok (pI. radioizotopes kiserleti allattetemek) artalmatlanitasara - a keletkezd kis mennyisegii radioaktiv hamu tarolasa mar sokkal egyszenibben megoldhat6.

Ajolyekony radioakitv hull adekok szildrdtuisa cement vagy bitumen hozzaadasaval, illetve iivegbe agyazassal (vagy porcelanna egetessel) az egyik legegyszeriibb, vilagszerte elterjedt es blztonsagosnak talalt modszer. A zart tartalyban vegzett beparlas az egyik Icggyakoribb terf'o-

71

gatcsokkento eljaras. Az ioncserelokkel j6 hatasl'oku dezaktivalas erheto cl, de a m6dszer dragasaga akadalyozza a gazdasagos hasznositast,

A legnemu radioaktiv hulladekok megkotesere f6keppen membransziiroket hasznalnak, amelyek 99%-nal nagyobb sziiresi hatasf'okot biztositanak aeroszolok eseten. Alkalmazzak meg az elektrosztatikus Iecsapast is. A hasznalt szuroket, illetve a levalasztott port a tovabbiakban szilard hulladekkent kezelik.

A radioaktiv hulladekok vegleges elhelyezesere tin, izotoptemetokei letesitenek, Erre a celra alkalmasak a mar nem muvelt bany6.k (f6keppen a s6banyak) (9.jenykep), a barlangok, a rnesterseges iiregek, illetve a magaslati tarolohelyek, ahol a talajvizzel vale klrnosodas veszelye nem all fenn. Korabban alkalmazt8.k az oceanokba valo slillyesztest is (5-10 km melysegbe), de a kornyezetvedok tiltakozasara ezzel rna tobbnyire mar felhagytak, Igaz, az utobbi tiltakozas indokoltsagat sokan vitatjak.fuszen azt meresi eredmenyek nem alapozzak meg.

Igy pl. Kanadaban 1959-ben nagy aktivitasu radioaktiv hulladekot iivegbe agyaztak, majd 4 m melyen kozvetlenill a nedves talajba raktak az tivegtomboket (lO.jenyh!p). Husz even at teszteltek a talajvizet, de abban kiold6d6 radioaktiv anyagot kimutatni nem lehetett, Ez erthetd es igy varhat6, mivel az iivegbe agyazott anyagok (71. jenykl!p) kioldodasa evszazadok alatt scm varhato, A regeszek 3500-4000 eves iivegtargyakat is talalnak, amelyeken az erozio legcsekelyebb jelci sem mutatkoznak - sziniiket es formajukat tokeletesen megorzlk (12. jenykep).

8.4 Mennyi radioaktiv hulladek keletkezik hazankban? Ez hova keriil vegleges elhelyezesre, es jelent-e kornyezetszennyezesi veszelyt?

A nagy aktivttasu radioaktiv hulladekot - a kiegett nuklearis iizemanyagkazettakat - 5 evig a PARt tarolja a reaktorok melletti "pihenteto medencekben", majd specialis kontenerekben vasuton Oroszorszagba szallittatjak u] ffitoelernek gyartasa ("uJrafeldolgozas") celjabo].

Hazankban evente 40-50 m kis es kozepes radioaktivltasu hulladek keletkezik a PARt-Oil kiviili valamennyi radioizot6pos munkahelyen. Ezt 1978-t61 a Ptispokszilagyon - az MIami Nepegeszsegugyi es Tisztiorvosi

72

~

,-~'.j. ,

1':"

~ •.......

l

·1··.··

::

i-

lJ

:t fr.

Szolgalat (A.NTSZ) Fovarosi Intezete aHal - iizcmcitetett Radioak tiv Hulladekf'eldolgozoba es Taroloba (RHFf) szallitjik, dolgozzak fel es taroljak a nemzetkbzi ajanlasoknak megfelelO korszerii es biztonsagos technologiaval. A korabbi solymari izotoptemetdbol is ide szallitottak at - specialisan kialakitott betonmedencekbe - a veddtartalyokban lev6 radioaktiv anyagot. 1983-161 a PARt-bol mintegy 1300 m3 kis es kozepes aktivitasu szilard radioaktiv hulladekot is itt helyeztek el. Az RHFT -ben es a PARt-ban a szilard radioaktiv hulladekok terfogatat preselessel csokkentlk, a rolyekony hulladekokat pedig cementbe agyazva szilarditjak meg.

A szoci8.1is e.s egeszsegugyi miniszter (fentebb mar idezett) 711988. 5Z. rendelete eldirja, hogy az RHFT kdrnyezeteben eJo lakossag sugarterhelese a radioaktiv hulladekok vegleges elhelyezesebol eredoen nem haladhatja meg az evi 0,25 mSv effektiv dozisegyenertek-korlatot,

Az RHFT-ben es kornyezeteben az ANTSZ folyamatosan vegez sugarvedelmi mereseket, igy pl. a radioaktiv hulladektarolo aknak teruleterol lefoly6 csapadekvizet "ellenorz6 kutakban" (betontartalyokban) gyiijtik ossze, es csak ellenorzd meres utan engedik ki. Az OSSKI munkatarsai pedig rendszeresen merik az RHFT kornyezetebol szarmazo mintak (patakok es halasto vize, iszap, tala], novenyek, hal) radioaktivitasat, Megallapitottuk, hogy ez ideig sernmilyen radioaktiv izot6p sem "szivargoll ki" a piispoksztlagyi RHFT teriileterol, sa kornyek lakossaga a radioaktiv hulladektaro16t61 sugarterhelest egyaltalan nern kapott. Mindamellett az RHFf befogad6 kapacitasa veges, tovabba arra is fel kell kesziilniink, hogy - a jelenlegi szerzodesek lejartaval - Oroszorszag esetleg majd nern veszi at a Paksi Atomeromu nagy aktivitasu radioaktiv hulladekait, s 10-15 even belul varhatoan mar magunknak kell gondoskodni azok biztonsagos hazai elheLyezeserol.

----

9. Mekkora az atomerdrnu-balesetek kockazata, es milyen kovetkezmenyekkel jartak az eddigi nuklearls balesetek?

9.1 Hogyan Itelik meg az emberek az atomerormivi nuklearis balesetek kockazatat, mit mutatnak az eddigi tapasztalatok

es a realis becslesek?

Ismeretes, hogy az emberek bizonyos veszelyforrasok kockazatat csak ritkan itelik meg pontosan. Szubjektiv tenyezok alapjin egyes foglalkozasok, tevekenysegek, szokasok vagy letesitrnenyek veszelyesseget ala-, mig rnasoket tobbe vagy kevesbe, de vilagszerte tulbecsillik. Igy pI. az Amerikai Egyesiilt Mlamokban vegzett felmeres szerint a dohanyzast, a tiizolt6 vagy a render foglalkozasiit az eletkorcsokkenesben kifejezett tenyleges kockazatnal mintegy tizszer kevesbe veltek veszelyesnek. Ugyanakkor az autoban utazas, az alkoholfogyasztiis vagy a f'egyverviseles kockazatat csupan valamelyest, mig a fogamzasgatlo tablettak es az orvosdiagnosztikai routgenvizsgalatok okozta egeszsegkarosodast ki:izel tizszeresen becsiiltek feliil.

A velt es a tenyleges kockazat kozotti legnagyobb elterest az atornerdmfivek kockazatanak megiteleseben tapasztaltak, ugyanis az atomerormivek alkalmazasanak tulajdonithat6 atlagos eletkor-csokkenest 250 napra becsiiltek a 0,04 nap tenyleges kockazat helyett! Ugyancsak amerikai statisztika szerint a szen- vagy olajtilzelesu hoeromuvek okozta tenyleges atlagos eletkorcsdkkenes 20 nap (24. dbra), azaz otszazszor nagyobb, mint az atomerormivek eseteben,

A 24. dbrdbol az is kitfinik, hogy a vizbe Iulladas (elettartarn-rovldiilesben jelentkezo) kockazata ezerszer, a gepkocsibalesete otezerszer. a tultaplaItsage (a sulyf'eleslege) tobb, mint hiiszezerszer, mig a dohanyzase eppen otvenezerszer nagyobb, mint az atorneromuvekel

Az USA-ban vegzett reszletes kockazatelemzes - az un. .Rasmussen-jelentes" - szerint az atomeromfiveknek tulajdonithat6 sulyos egeszsegkarosodas vaioszimlsege mind a termeszeti katasztrofak, mind a civili-

74

2000

Ti
Q
(i)
";
T1
r:;
r~i
'" 0
"
,n e-n .11> en
o· m '"
:1; ,t u, c ~
'·1 >., ~I
, '; ..... C (ij
n ,- q, (U
u 'v C"I N Q_
.L Q, U ~
t» U tJ .(J)
" Ll u) -" .:! .:..:
G)
,~
E
'2
Gl il
.~ ~
:i .~
.5j E
"5 E '0
- Gi
II) ~ E
.Q ~
.~ 0
> .s: iii
- -
40 20 0,04 II

-

2000 2000 1500 1500 900 200 74

KocKAzATFORRAsOK

24. libra. Az atlagos eletkor csokkenese; okozo kockazatforrasok

halaleset"k azama a

hahilesetek szama b

25. abra. Szliz atamer6mO kockazat a nehany civiliztici6s artaJ ommal (a), illetve termeszeti kalasztr6fiival (b) osszehasonlitva

75

zacios artalmak kockazatahoz kepest elenyeszoen kicsiny. fgy pl. annak a valoszmiisege, hogy 100 atomer6mii iizerneltetese soran olyan baleset ki:ivetkezik be, amelytol 100 halaleset varhato, tizezerszer kisebb, mint ugyanekkora kovetkezmeny egy repiilo Iezubanasa, avagy hurrikan kovetkezteben, Az eddigi tapasztalatok szerint olyan atornerdrniivi baleset pedig, amely 100 atomeromuben egy halalesethez vezet, mintegy ezerszer ritkabban varhat», mint a legi kozlekedes, a tuzvesz, a fiildrenges avagy a hurrikanok hasonl6 kockazata (25. dbra).

9.2 Mi a kulonbseg az uzemzavar, a baleset,

a sugarbaleset es a nuklearis baleset kozott? Milyen kovetkezmenyei voltak az eddigi legsulyosabb eseteknek?

Dzemzavar. VaJamely berendezes vagy letesitmeny azon allapota, amikor a technologiai parameterek erteke tullepi az iizerneltetesi eloinisokbun megadott ilzemzavari szinteket. Sem az egeszsegkarosodas veszelye, scm az anyagi javak karosodasa nem all fenn,

(Ez tortent peldaul a szentpetervari "Szosznoviij Bor" Atomer6miiben 1992. marcius 24-en.)

Baleset. Szerencsetlenseg, muszaki hiba, emberi gondatlansag vagy beavatkozas miatt bekovetkezd esemeny, amely egy vagy tobb szemely egeszsegi allapotaban, ilIetve az anyagi javakban kart okoz.

Az eddigi legsulyosabb ipari baleset Bhopalban; Indiaban tortent 1984- ben, amikor a kiszabadulo metilizocianad-gaz 2500 embert olt meg. ugyanennyit tett maradandoan nyomorekka, s 150 000 korhazi kezelese valt sziiksegesse. Ugyancsak 1984-ben Mexikiivtirosban egy folyekony gazzal tolt6tt tartaly robbant fel, ami 452 ember eletet oltotta ki es 4200 fot sulyosan megsebesitett, 1984 harmadik nagy ipari szerencsetlensege Cubataoban, Brazilidhan tortent: egy szivargo olajvezetek berobbanasa utani tuzveszben 500 ember vesztette eletet.

Sugarbaleset, A radioaktiv anyagok Ielhasznalasaval vagy az ioniziil6 sugarf'orrasok alkalmazasaval kapcsolatos rendkiviili eserneny, amely soran az iizemviteli szemelyzet es/vagy a veszelyeztetett kornyezetben tar-

76

tozkodo Vagy el6 tovabbi szemCiy(ck) doziskorla ton feliili sugarterbelcst kaptak vagy kaphatnak, illetve a doziskorlat tullepeset eloidezo mertekben szennyezodnek radioaktiv anyagokkal.

A doziskorlat tervezett ttillepese (pl. eletmentes celjiib61, avagy katasztrofalis kovetkezmenyek megeldzesere) - a rendkivi.ili sugarterhelesre vonatkoz6 eloirasok betartasakor - nem tekinthetd sugarbalesetnek,

A:z ionizalo sugarforrasok alkalmazasaval kapcsolatos eddigi legsulyosabb, nem nuklearis jellegu baleset a braziliai Goianidban torrent 1987- ben. Egy megsziintetett korhaz 51 TBq aktlvitasu teleterapias ceziumforrasanak vedoburkat eltavolitottak, majd a kezbdl kezbe, hazrol hazra "vandorI6" sugarforras a varos nagy reszet elszennyezte es sok emberben sulyos sugarkarosodast okozott: 4 ember sugarbetegsegben meghalt, 24 bdre sugaregest szenvedett. 112000 szemely sugarszennyezettseget kellett muszeresen ellendriznl. Az osszegyujtott radioaktiv hulladek terfogata 3500 m3-t tett ki,

Nuklearts baleset. A hasadoanyaggal iizemel6 letesitmenyben (Igy atomeromiiben, kutatasi vagy oktatasi eel okra szolgal6 atomreaktorban, illetve urandusito es ujrafeldolgozo iizemben) bekovetkezd sugarbaleset. A kornyezetbe ellen6rizetleniil kiszabadulo radioaktiv anyagok - a helyi szemelyzeten tul-a lakossag egyedeiben is okozhatnak egeszsegkarosodast,

Az atomenergetika tortenetenek legsulyosabb szerencsetlensege - az 1986. apr. 26-i csemobili baleset 31 ember halalat okozta, Akut sugarbetegseg es sulyos egesi seriiles tiinetcivcl203 embert (f61eg erom uvi uizol tokat) kellett korhazba szallitani - kozuliik 29-et nem sikeriilt megmenteni. Rajtuk kivi.il kett6 halt meg. meg a helyszinen, a gozrobbanas kovetkezteben. A csernobili katasztr6fa utanl napokban a tdmeges sugarkarosodas megelozese celjabol kitelepitettek a 30 km sugaru korzetben elO lakossagot, mintegy 135 ezer embert.

77

9.3 Mi jellernzi a kulonbozo sulyossagu atomerormivi iizemzavarokat es baleseteket? Ezek mekkora veszelyt jelentenek a nepessegre?

A Nemzetkozi Atomenergia Ugynokscg (NAU, IAEA) altai osszeallitott "Nemzetkozi Nuklearis Esemeny Skala" az atomeromuvi iizemzavarok harom es a nuklearis balesetek negy szintjet kiilonbozteti meg (hasonloan a f'oldrengesek ercssegenek jelzesehez) (26. libra).

Az 1. szlntfi esemeny valojaban meg iizemzavarnak sem, csupan rendeiienessegnes: nevezhetd, Ekkor valamilyen m(iki:idesi vagy iizemviteli szabalytalansag (a lcggyakrabban emberi tevedes) kapcsan a biztonsagi intezkedesekben blzonyos hianyossag mutatkozik. Ez nem jelent kockazatot sem az atomeromu dolgoz6ira, sem a kornyek lakossagara nezve.

A franciaorszagi atomeromfivek 55 reaktorblokkjaban 1989-ben 77, 1990-ben ped ig 91 elsd szin ta esemen y f ordu 1 t elo, A Paksi A tom erom (i 4 blokkjaban eddig 27 reaktorev alat151 ilyen esemeny volt,

r : i;

A 2. sztntu esemeny olyan ikemzavar. amelynek biztonsagi kovetkezmenyei mar Iehetnek, de az atomerdmii dolgoz6i nem kaphatnak a normalis iizemvitelre megallapitott doziskorlaton felilli sugarterhelest.

1992. marc. 24-en a szentpetervari atomerdmfiben bekovetkezett meghibasodas (az egyik f(it6elem-csatorna torese) s amelyet a nemzetkozi egyezmeny ertelmeben az atomeromu iigyeletes fomemoke egy oran beliil telexen jelzett a NAU beesi kozpontjaba - az ut6bbi kriterium alapjan inkabb ebbe a kategoriaba sorolhato, hiszen az atomerdmfi egyetlen dolgoz6- ja sem kapott doziskorlat feletti sugarterhelest. Ugyanakkor. mivel radioaktiv nemesgiizok es illekony jodizotopok jutottak ki a kornyezetbe, felvetodott az esemeny atsorolasa a kovetkezo iizemzavarszintbe. Sugaregeszsegiigyi szernpoutbol lenyeges, hogy a kornyezo lakossag sugardozlsa a kibocsatott radioaktiv anyagok igen csekely mennyisege alapjan elhanyagolhat6an kicsiny volt. A szomszedos Pinnorszagban a fenti incidens lllkossagi sugarterhelest nem okozott, Magyarorszagon a sugarzasi szint nem valtozott.

r.

78

A 3. szlntfi esemeny a sulyos uzemzavar, amikor a nuklearis dolgozok sugarterhelese meghaladhatja a doziskorlatot, de a ki:irnyezeti kibocsatas oly csekely, hogy a kozelben elO legjobban veszelyeztetett szernely legfeljebb nehany tized mSv d6zist kaphat (ami a termeszetes eredetii eves su-

@ •

IAEA OECD NEA

Nemzetkozi Nuklearis Esemeny Skala

A biztonsag szempon1jabol jelentos esemenyek azonnali jelentesere

0,

nagyon sulyos bale~

®

sulyos bale set

BALESET

®

telephelyen kiWli

kock8zattaJ jaro baleset

elsOsorban ~sItrn8nyen beliili hat8sU baleset - -------I=:::::::::::::==~===~

®

SUlyos uzemzavar

uzemzavar

CD

rendellenesseg

skSla alatti esemenyek

a biztonsag szempon1jab61 nines jelentoseguk

26. dbra. Az atomer6m6vi uzemzavarok es a nuklearis balesetek sulyossagi szintjei a Nernzetkozi Atomenergia Ogynl)kseg nyoman

79

garterbelesiink egytizede kor iili ertek), llyen esemeny fordult eld 1989- ben Spanyolorszagban a Vandellos-iAtomerdmfiben.

A 4. szintfi esemeny az .. elsosorban letesttmenyen beluii hauisu baleset", a reszleges zonaolvadas kovetkezmenye, Ekkor a kornyezetben a legjobban veszelyeztetett szemely legfeljebb nehany mSv sugarterhelest kaphat. A kozelben el6 emberekben nem, de az atomer6miivi dolgoz6k egy kis reszeben akut egeszsegi hatasok jelentkezhetnek. A telephelyen kivtil vedelmi intezkedesek altalaban nem sziiksegesek. legfeljebb a helyi termesztesii elelmianyagok sugarszennyezettsegenek az ellenorzese lehet indokolt. Franciaorszagban, a Saint Laurent-i Atomer6miiben 1980-ban bekovetkezett baleset ebbe a csoportba sorolhat6.

Az 5. szlntu esemeny elnevezese .. telephelyen kivuli kockazauat jar6 baJeset" mutatja, hogy ebben az esetben a reaktorz6na sulyos karosodasa (pI. nagyfoku megolvadasa) kovetkezteben a radioaktiv anyagok kornyezetbe val6 kibocsatasanak merteke mar veszelyezretheti a lakossagot. Ennek megelozesere a baleset-elharitasi tervek reszleges vegrehajtasa sziikseges. Ez ideig ket reaktorbaleset fordult elO ebben a kategoriaban: Windscale-ben, Angliaban 1957-ben es Three Mile Islandon az USA-ban 1979- ben.

A 6. szintfi esemeny a "sulyos baleset", amikor a radioaktiv anyagok jelentds kornyezeti kibocsatasa kapcsan feltetelezhetd sulyos egeszsegi hatasok megelozesere a helyi baleset-elharitasl terv teljes korii alkalrnazasa sziikseges. Ilyen reaktorbaleset ez ideig nem ismeretes,

A 7. szlntfi esemeny a ,,nagyon suJyos baleset", amikor a reaktortartalyban ievc; radioaktiv anyagok nagy resze kijutott a kornyezetbe, Ekkor fennall az akut egeszsegkarosodas (korai sugarserules) veszelye az atomerdmtlben, illetve annak kozvetlen kornyezeteben tart6zkod6 szemelyeknel, A kes6i egeszsegi, illetve a kornyezeti hatasok pedig nagy tertileten - feltehet6en a szomszedos orszagtokjban is - jelentkezhetnek. Ez ideig egy reaktorbaleset fordult eld ebben a kategoriaban - Csernobilban, 1986. aprilis 26-an.

A Nemzetkozl Nuklearis Esemeny Skala barmely szintjehez tartozo esemenyt azonnal (telexen, telefaxon) kell jelenteni a NAO becsi kozpontja-

80

ba. Ezen, un, korai ertesitesi es kolcsonos segitsegnyujtasi egyezmenyeket valamennyi nuklearis energetikaval rendelkezd allam - koztiik Magyarorszag is - alairta (es Csernobil ota pontosan betartja),

9.4 Mekkora az energiatermeles halalos kockazata a nuklearis, illetve a hagyomanyos er6miivekben?

A csernobili reaktorbaleset utan publikalt kockazatelemzesek szerint, a f'osszilis tizemanyagu (szen-, olaj- vagy fOldgazttizelesu), illetve a vizeromiivekben a halalos kimenetelf balesetek valoszinusege 500-1000-szer nagyobb; a szenbanyaszatban pedig 5000-szer nagyobb, mint az atomeromiivekben. Az energiatermelesben halalozassal juo legkomolyabb balesetek a duzzasztogat-szakadasok voltak; Indiaban (Morvi), 1979-ben 15000, Olaszorszagban (Vacint), 1963-ban 3000, Franciaorszagban (Malpesset), 1959-ben 600 ember eletet oltottak ki.

Ugyanakkor a nuklearisenergia-termeles eddigi legsulyosabb katasztr6- faja 31 ember haIalat okozta, s a nagy mennyisegii radloaktiv anyag kibocsatiisaval es egyeni kockazattal jaro sulyos atomeronnlvi baleset valoszimlsege mindossze 1Q-6/ev/reaktor, azaz a csernobilihoz hasonlo sulyossagu baleset legfeljebb 2000 evenken t varhato. Jgaz persze, hogy az atomeromfivek szarnanak novelese a hagyomanyos energiaforrasok kimeriilesevel . vaJ6szinUleg elkeriilhetetlen lesz a jovoben, de a technikai szfnvonal fejJ6- desevel realisan tetelezheto rei a reaktorbiztonsagi berendezesek tokeletesedese es a teves embed beavatkozasok lehetosegenek csokkenese is.

9.5 Milyen merteku egeszsegkarosodast okoztak es okozhatnak az eddigi nuklearis balesetek?

1957-ben a windscale-i (angliai) plutoniumtermeld reaktor grafitbelesenek tulmelegedese miatt nehany, termeszetes ursnt tartalrnazo ffitoelem megolvadt. A kornyezetbe f6keppen radioaktiv nemesgazok es mintegy 740 T8q 1311 (j6dizot6p) kertilt ki. Ezek kb. 700 km2 terilletet szennyeztek, amelyen egy h6napig betiltottak a JegelO tehenek tejeuek fogvasztasat,

81

Itt a gyerrnekeknel mert rnaximalis pajzsmirigyd6zis 160 mSv volt, a felnotteknel pedig 40 mSy. Az eff'ektiv dozisegyenertek-lekotes (az egesz elet alatt varhato egesztestdozisok) kozepertekeit 6,4 es 4 mSv-re becsiiltek a f'enti korcsoportokban, Ilyen kicsiny dozisoktol sem korai, sem kesdi sugarkarosodasokat nem eszleltek, s azok nem is varhatok,

1979-ben a Three Mile I si and-i Atomeromiiben (TMI, Harrisburg, USA) az egyik f6 tapszlvattyu meghibasodasa kapcsan a reaktorz6na nilhevlilt, s a reaktort le kellett allftant, A ki:irnyezetbe osszesen legfeljebb 740 GBq 131 I jutott ki (azaz ezerszer kevesebb, mint Windscale-ben). Ett61 20 ev alatt csupan eggyel tobb halalos daganatos megbctegedes becsiilheto a varhato 325 000 esetnyi termeszetes gyakorisag felett a kozelben elO 2 millie lakos koreben, akiknek az atlagos tobblet-sugarterhelese csupan 0,015 m Sv volt (azaz az evenkenti termeszetes eredetii sugardozis ri:l szazaleka)] Mindamellett, az egymasnak tobbszorosen ellentmond6 tajekoztatas miatt kitort panik hatasara a fenti nepesseg 39%-a id61egesen elhagyta a kornyeket, amivcl ki:izell0 millie dollaros kart okozott.

1986. aprilis 26-an a. csernobili atomeromiiben bekovetkezett gozrobbanas hatasara nyitotta valt reaktorbol kiszabadulo radioaktiv anyagokat ti:ibb ezer km tavolsagra is ki lehetett mutatni a kornyezetben cs az emberekben. A kozvetlen egeszsegkarosodas mertekere az el6z6ekben mar utaltam -a meghalt 31 ember ki:izi:itt ti:ibbnek a hahilat a sulyos boreges okozta, 13 elhunyt borf'eliiletenek tobb, mint 50%-a, tovabbi 35 borfeliiletenek 1O-50%-a maradand6an karosodott (f6leg a fedetlen testreszeken, ilIctve az atnedvesedett ruhazat es labbeli alatt).

A baleset kovctkezteben az elkovetkezo 70 evben a daganatos betegsegek termeszetes gyakorisaga (ami korabban ott is 20% volt, a magyarorszagi adatokhoz hasonloan) varhatoan 0,6%-kal novekszik az attelepitettek koreben, illetve 0,03-0,15%-kal emelkedik majd Oroszorszag europai reszen, Belorussziaban es Ukrajnaban, a nemzetkozi szakertdi bizottsag becslese szerint.

Nyugat-eur6pai es eszak-amerikai orvosokbol es kutat6kb61 aH6 bizottsagok 1989-92-ben vegzett helyszini felmeresei szerint sem a leukemia. sem a pajzsmirigydaganatok vagy egyeb daganatok szamanak, iIletve a velesziiletett rendellenessegek gyakorisaganak emelkedese ez ideig Hem tapasztalhato, sa termeszetes elofordulashoz viszonyitva varhato rendkiviil kis mertekii novekmeny kapcsan ezek sugarzasi eredete feltchet6en a ji:ivoben scm Icsz bizonyithato, a gyermekkorban exponaltak pajzsmirigydaganatai kivetelevel. Ez ut6bbiak gyakorisaganak novekedese azonban csak tovabbi 10-15 ev rnulva varhato, a rendkiviil hosszu lappangasi idd miatt.

82

10. Mi a teend6 sugarbaleset eseten?

10.1 Mikor van szukseg baleset-elharitasi intezkedesre?

Az alabbi kerdescsoportban azokat a baleset-elharitasi intezkedeseket es egyszeru m6dszereket ismertettiik, amelyek az ionizalo sugartorrasok alkalmazasa saran bekovetkezo rendkfviili esemeny hatasara fellep6 (avagy viirhat6) foglalkozasi es/vagy Iakossagi doziskorl dt-udlepes elkeridesere es a sugorkdrosodds megelbzesere irdnyuinak.

Kovetkezik ebbdl, hogy dozlskorlat alatti (akar nuklearis vagy sugarbaleset, illetve iizemzavar soran fellepd) sugarterheI€:s eseten a baleset-elharitasi intezkedesek tomeges alkalmazasara nines sziikseg, mivel az abbol sziirmaz6 haszon (mind az egyen, mind a tarsadalom szempontjabol) kisebb, mint a beavatkozas kockazataval, esetleges artalmas mellekhatasaival es koltsegeve! kapcsolatos kar,

A 3. tablazatban azok a d6zisszintek lathatok, amelyek alatt az Egeszsegiigyi Vilagszervezet szerint baleset-elharitasi intezkedesek elrendelese nem indokol t.

3. uibtaza:

Doslssziruek; amelyek alau baleset-elhariuisi intezkedes foganatosttasara NINes szUkseg

Ab s z o r b e a l t d oz i s , mGy
Intezkedes egesz pajzs- tudoben
testben mirigyben
Elzlirk6zas 5 50 50
Kitelepites 50 100 200
J 6dprofilaxis 100 83

A f'enti dozisok korai sugarserilles kivaltasara nem kepesek, hiszen a verkep valtozasai csak 500 mSv, mig a klinikai tiinetek csak 1000 mSv egesztestdozis, illetve legalabb 2000 mGy helyi sugarterheles ("szervd6- zis") Ielett varhatok,

Ennelf ogva m indazok (f okeppen bdr- es nyalkahartya -irri tacios) a ti.inetek, amelyekre a csernobili reaktorbaleset utan hazankban kiilonbozo egeszsegiigyi intezmenyekben, s kozttik az OSSKI-ban is tobben panaszkodtak, sugarzas eredetunek nem tekinthetdk, hiszen az 1986. majus-juniusi tobblet-sugarterheleslink legfeJjebb 0.1 mSv volt az egesz testre, es a legrosszabb esetben is kevesebb, mint 10 mSv az egyes szervekre vonatkoztatva,

Azt, hogy a 3. tablazatban szereplo d6zisok mennyire kicsi daganatkclt6 kockazattal jarnak, szabadjon azzal erzekeltetni, hogy 1000 mGy sugarterheles hatasara 1000 szernely koziil Itl-ben fej16dik ki pajzsmirigyrak es 1000 no ki:iziil mindossze lO-ben alakul ki emlorak a besugarzas utan legalabb 10-15 ev multan, Jollehet, a pajzsmirigyrak es az emlorak a Jeggyakoribb sugarzas okozta daganat, szerencsere, mindket daganatfeleseg eredmenyesen gy6gyithat6. Igy a pajzsmirigyrakok kozott legfeljebb 10%, mig az emlorakok kozott kevesebb, mint 50% halalos kimenetehl. Ezzcl szemben a ti.idOrak szinte minden esetben halalos, de 1000 mGy ttidodozist kapott 1000 szemely koziil legfeljebb 4-5 hal meg tiidorakban, Erthet6 tehat, hogy a 3. tablazatban a fenti d6zis huszadresze alatti sugarterheles esetere baleset-elbaritasi beavatkozast nem javasolnak.

10.2 Melyek a legfontosabb tomeges balesetelharitasi intezkedesek? Mekkora ezek hatekonysaga es kockazata?

Elzarkozas. Az igen egyszeriien kivitelezhet6 elzarkoztatas (csukott ajtaju es ablaku, s lehet61eg az epiilet kozepen leva belsd helyisegben val6 tartozkodas) utjan mind a kiilso, mind a legnemii radioaktiv anyagok belegzesebol szarmazo belso sugarterheles atlagosan az egyotodere csi:ikkenthet6. Lenyeges elteresek lehetsegesek az elzarkozratas hatekonysagaban az epillet anyaga, falvastagsaga, merctc, valamint a nyilaszarok tipusa es allapota fiiggvenyeben.

84

Mivel ennek az intezkedesnek a f'enntartasa a rudioaktiv felho tovahaladasanak - realis becsles szerint legfcljcbb - nehany orajaru sziiksegcs, igy kockazata elhanyagolhat6an kicsi, Nehany 6ras elkillonitctt clzarkoztatast (munkahelyen, oktatasi vagy gyermeklntezmenyben) ugyanis a csaladtagok altalaban nagyobb ellenszegliles nelkiil elviselnek.

A sugarszennyezett terulet lezarasa, A sugarszennyezett teriiletre va- 16 bejutas, illetve az onnan vale kijutas ellendrzese, korlatozasa (avagy tiltasa) arra iranyul, hogy minimalisra csdkkentsek a sugarexpozicionak kitett szemelyek szamat a baleset kiili:inbozQ szakaszaiban, avagy a sugarmentesitesi munkalatok soran, illetve megakadalyozzak a radioaktiv anyagok kihordasat a nem sugarszenn yezett, "tiszta" teriiletekre.

A fenti intezkedes kiterjedtsege igen tag hatarok ki:izi:itt varialhat. Vonatkozhat ez mindossze nehany helylsegre (pI. az ipari radiograf'Iai sugarforras arnyekolasanak meghibasodasa, seriilese eseten), de nagy teriiletre is (mint pI. atomerornu-baleset soran a legterbe kijut6 radioaktiv anyagok altai erintett hatalmas korzetre - igy pI. a csernobili reaktorbalesel utan a 30 Jan sugaru ovezetrc).

E beavatkozas kivitelezesenek nehezsege, koltscge es kockazata arauyosan no az erintett teriilet nagysagavat s az ott e16 emberek szamaval, valamint az intezkedes sziikseges fenutartasanak idotartamaval. Gondoskodni kell a lezart teri.ileten levo ingosagok vagyonvedelmerol is. Ki.ilOnbi:izO mentesi, ellato es rendf'enntarto csoportok jol osszehangolt, begyakorlott munkajara van sztikseg.

Kttelepnes. Az emberek eltavolitasa a sugarbaleset helyszinerdl az egyik legfontosabb es leghatasosabb m6dszer a baleseti sugarterheles megelozesere, Az ionizalo sugarforrasok kutatasi, oktatasi, orvostudomanyi cs ipari alkalmazasa soran rendkiviil kicsiny valoszinfiseggel fordulhatnak eIO olyan balesetek, amikor sziiksegesse valhat a ki:izelben lako emberck kitelepitese is.

Egy nuklearis baleset soran a kitelepites elrendeleset a baleset sulyossagaes a kornyezeti sugarszennyezodes rnerteken kiviil olyan koriilmenyek is befolyasoljak, mint a kitelepitendd szemelyek szama, kormegoszlasa, a kozlekedesi eszkozok es utvonalak elegscgcs volta, cvszak, idojaras, a kitelepitettek bef'ogadasara, elhelyezeserc alkalmas cpiiletek es helyiscgek szama es kialakithatosaga,

85

Arnennyiben a veszelyeztctett nepesseg egeszenek egyidejii kitclcpitcsere nines kello szamu s az adott idojanisi viszonyoknak mcgfelelO llPUSU szallitoeszkoz (lehet61cg autobusz es szernelygepkocsi), akkor eloszor a terhes nok es kisgyermekes anyak elszallitasarol kell gondoskodni -lchctoleg csaladostol, a csaladtagokat egymastol nem elvalasztva. A csernobili reaktorbaleset masnapjan czer autobusszal ket ora alatt koltoztettek cl az atomer6miit61 5 km-re leva Pripjaty varos 45 ezer lakosat, a csaladtagokat nem elvalasztva egymastol,

A kitelepites elrendelesenek indokoltsagat - a fenti tenyezok figyelembevetelevel - alaposan at keU gondolni, nehogy a beavatkozas kockazata (az ilyenkor realisan feltetelezheto panik, hiszteria, a tulekedesben elszabadulo indulatok, engedetlensegi megnyilvanulasok, seriilesek, gazolasos balesetek stb.) lenyegesen feltilmulja az esetleges sugarseriiles kockazatat,

Ez utobbira j6 pelda az 1979. hi Three Mile Island-i atomeromuben (TMI, USA) bekovetkezett baleset, amikor a tajekoztatas ellentrnondasai miatt 800 ezer ember felcslegesen hagyta el a lakhelyet, hiszen a baleseti sugarterheles merteke nem erte cl a terrneszetes eredeni eves sugardozis 1 %-at.

Ugyanakkor I 957-ben a del-urali, kistimi nuklearis katonai bazison leva nagy aktivitasu radioaktfv hulladektaroloban tortent kemlai robbanas kovetkezteben mintegy szazezerszer annyi (7 ,4x I 016 Bq) radioaktiv anyag jutott ki a kornyezetbe, mint Three Mile Islandon, A nagy ereju vegyi robbanas eredmenyekent a radioaktiv anyagok I km magassiigig emelkedtek, majd tobb mint 16 ezer km2-nyi teriileten szorodtak szet. A nagyf'oku higulas, valamint kozel tlzezer fa idejeben vegrehajtott indokolt kitelepitese kovetkezteben a sugarszennyezddesnek tulajdonithato egeszsegkarosodast 30 even beliil nem eszleltek,

10.3 Mi a j6dprofilaxis es a golyvaprofilaxis?

Mikor es hogyan alkalmazand6k?

A j6dprofilaxis a stabil j6dot nagy, a szervezet napi jodigenyet kozel ezerszeresen meghalad6 dozisban tartalmazo szervetlen vegyiiletek egyszeri vagy - sziikseg eseten - nehany napon at megismetelt bevetele a szervezetbe keriilt, avagy rovid idon beliil feltetelezhetoen bejut6 radioaktiv jodizotopok pajzsmirigyben tOrteno felhalmozodasanak es a radiojod-f'elvetelbol szarmazo sugarkarosodas megelozesenek celjabol, Sokszor egesz-

86

segiigy! dolgoz6k is osszctevesztik a golyvaprof'Ilaxlssal, ami pedig ncm mas, mint a szervezet napi j6dszUkseglelt~nek potlasa a j6dhianyos teriileten elolakossag koreben eveken, sot evtizedeken at, rendszerint a konyhas6 jodozasa vagy egyeb elelrniszerek (pl. kenyer, etolaj) jodtartalrnanak novelese utjan, a jodhianyos allapot megszilnterese es a golyva megelozese avagy gyakorisaganak visszaszoritasa erdekeben,

Jodprofilaxis celjara a legelterjedtebb kemiai es gy6gyszerliiri kiszerelesi f'ormak; a kaliumjodid (KI) tabletta vagy oldat, ritkabban a jodat (KID3) tabletta es a Lugol oldat, illetve joderzekenyseg eseten a perklorat (KCI04) por vagy tabletta.

A j6dprofilaxis hatekonysaga fiigg az alkalmazas Idejetol, a jodadagtol es a [cdellatottsagtol (az atlagos napi jodfelvetel merteketol),

Arnint a 27. abran lathato, a pajzsmirig? sugarterhelese 80-100-szorosan csokkentheto a radiojod-felvetelt (I I I) kozvetleniil (legfeljebb nehany 6raval) megeldzoen, azzal egy iddben, vagy roviddel az utan (t'el-egy oran L eliil) bevett KI tabletta hatasara. A vedohatas merteke erosen idafi.igga igy az 5 ora elteltevel vegzett j6dprofilaxis eredmenyekent mar

ooa SREDUKCI6

1,0

27. libra. A pajzsmirigydozis csokkeuese a kontrollhoz kepest 130 mg KI

(100 mg jodid) beadasi idejet61 fUgg6ell (Az abriin az eltero~ jelek az onkentes kfserleti szemetyek klilonboz{) csoportjaii jelt\lik)

30

t 1311 ID6 (h)

H7

I ~'~==~~----------------------~-------------------------

csak a felere csokken a pajzsrnirigydozis, mig a 24 ora multan bevett nagy dozisu stabil j6d gyakorlatilag mar hatastalan.

Kovetkezeskeppen, ha az egeszsegiigyi batosag indokoltnak tartja es elrendeli a j6dprofilaxist, akkor mindenkinek sajat erdeke, hogy miel6bb bevegye az eletkoranak megfelelO jodtablettat, de csak annyit es csak annyiszor, ahanyszor es amennyit a szakemberek javasolnak,

Az onkenteseken vegzett kiserletek eredmenyei szerint 200 rng-nal nagyobb napi j6dadag mar nem fokozza tovabb a vedohatast, amely - a j6dtabletta iddben val6 bevetele eseten - elerheti a 99%-ot, csak a mellekhatasok kockazatat ndveli, Ezert a legut6bbi evekben kozzetett ajanlasokban a j6dprofilaxist negy-ot korcsoport szerint 12,5-150 mg k5l0tti j6dadaggal javasoljak vegeznl - az elettani jodsziiksegletet, valamint a j6dprofilaxis esetleges mellekhatasainak korfiiggeset alaposabban figyelembe veve. Az utobbival kapcsolatosan allatkiserletekben az OSSKl-ban kimutattuk, hogya nilzottan nagy j6dadagoknak magzat- es ujsziilott-karosito mellekhatasa van. (Hasonl6 cellal terhes non kiserletet vegezni a vilagon sehol sem szabad.)

Kiserleti eredmenyeink alapjan javasoltuk a terhes naknek es a szoptato anyaknak a csecsemoadagnyi (25 mg) stabil jod melle 800 mg kaliumperklorat (egy mas hatasmechanizmusu pajzsmirigyblokkolo szer) bevetelet a baleseti radiojod-f'elvetel napjan s legfeljebb meg a kovetkezo napon.

Amennyiben a radioaktiv j6d belegzesenek a veszelye meg ezutan is megvan, a terhes nok, a szoptat6 anyak es a kisgyermekes csaladok kitelepltese az inkabb celszeru - nagyobb vedelrni biztonsagot nyujto - balesetelhar itasi in tezkedes, min t a j 6d profilaxis f olyta tasa.

A j6dprofilaxis optimalis hazai alkalrnazasara iranyul6 sugaregeszsegiigyi vizsgalataink tovabbi eredmenyei szerint a jodprofilaxis hatekonysaga jelent6s rnertekben (es f'ordltott aranyban) fUgg a jodellatottsagtol, azaz a taplalekkal es az ivovizzel naponta atlagosan felvett j6d mennyisegeto1. Miutan az esetleges baleseti radiojod-kibocsatas altal leginkabb veszelyeztetett Paks kornyeki nepesseg jodellatottsagat a normal intervallurn also hatara koriillnek talaltuk, az OSSKI javaslatara, az all ami kozegeszsegiigyi es jarvanyiigyi f6feliigye16 I 989-ben elrendelte a golyvaprof'ilaxis kovetkezetes vegrehajtasat a Paksi Atomeromu koriili 30 km sugani korzetben a jodozott konyhaso allando f'orgalmazasa es kizarolagos kozetkeztetesi hasznalata utjan. Ezzel az intezkedessel az csetleges baleseti radicjod-f'elvetelbdl szannaz6 pajzsmirigy-sugarterheles kb, a felere csokkentheto,

88

Mivcl (az Orszagos Ki:\zegeszscgiigyi lntezet vizsgalatai szerint) hazank nepessegenek tulnyomo resze jodhianyos, igy a golyvaprofilaxis orszagos merenl kiterjesztese sugaregeszsegiigyi szernpontbol is indoko!t egy esetleges globalis radiojod-szennyezodes miatti egeszsegkarosodasi kockazat csokkentese cCljab61. Hiszen balcset a szlovak atomeromuvekben is elof'ordulhat, Igaz, ezek a csernobilinal biztonsagosabb tipusuak.

, A jodprof'ilaxis kockazata elhanyagolhat6an kicsiny, Ellenjavallt a jodtablettak adasa jodtulerzekenysegben es sulyos pajzsmtrigy-tultengesben. Ez ut6bbi esetben kalium-perklorat alkalmazando a pajzsmirigy radioaktfv jodfelvetelenek gatlasara.

Hiaba hangsulyoztuk a csernobili baleset Ulan tobbszor is, hogy a levegOben. a hazai elelmtszerekben, illetve az emberekben mert radiojod mennyisege a j6dprofilaxis elrendeleset Indoklo ertekek 1 O%-8.t sern eri el, nehany pajzsmlrigytultengeses betegnel toxikus tiinetek leptek rei, mivel megis beszedtek a jodtablettat.

10.4 Melyek a legfontosabb egyeni vedekezesi m6dszerek es eszkozok sugarbaleset eseten?

V edekezes a kOlsll sugarterheles ellen.

A gamma-, a rontgen- es a neutronsugarzas (az un. dthatolo sugtirzdsok) elleni egyeni vedekezes harem f6 tenyezoje - az id6, a tavolsag es az amyekolas.

Minel rovidebb ideig tartozkodunk megnovekedett sugarzasi terben, annal kisebb sugarterhelest kapunk, A dozisteljesitmeny a sugarf'orrastol tavolodva negyzetesen csokken. 19y, ha a duplajara noveljiik a tavolsagot magunk es a sugarforras kozott, akkor mar negyszer kisebb sugarzasi terbe keriiliink, Vegezetiil meg kisebb sugardozlst kapunk, ha a Iorrast valarniIyen sugarzaselnyeld anyaggal (pl. rontgen- es gamma-sugarzas eseten al~mmal, vassal vagy betonnal) vessziik koriil, "Ieamyekoljuk". Az epiiletekben valo elzarkozas ugyancsak amyekolo hatasu, ezert kornyezeti sugarszennyezodes eseten elsodleges jelen t6segu, amin t elobb u taltunk ra.

A bonakarora kiidepedett sugarz6 anyagok kirosit6 hatasa elleni egyeni vedekezes Ieghatasosabb m6dja a mielobbi szernelyi dekontaminacio isugtirmentesites], Ennek egyszeni, de eredrnenyes rnodszere a sugarszennyezett oltozek tisztara cserelese, az alapos zuhanyozas, hajmosas (hajvagas), szem, szaj- es orrtiregoblites utan,

89

Egyszer(i eszkoznk a belso sugarterheles megeldzesere. Bar radioakt iv anyagok belegzesscl, lenyelessel vagy a bortakaron at egyarant bejuthatnak az emberi szervezetbe, a sugarbaleset korai fazisaban a bel egees elleni vedekezes a legf'ontosabb. Erre a celra egyszeru haztartasi eszkozok is igen j6 hatasfokkal hasznalhatok, igy pI. a 16 retegbe hajtott ferf'i pamutzsebkendo (az orra es szajra szoritva) mintegy 16-szorosan csokkenti a belegzett sugarzo anyagok mennyiseget, 8 retegbe hajtva pedig a nyolcadara.

Frottirtoriilkdzdvel az egynegyedere, pamut ruhaanyaggal pedig atlagosan az egyharmadara csokkentheto a belelegzett levegd radioaktivitasa.

I I

Ii

I

10.5 Mikor indokolt a sugarserultek orvosi ellatasa? Hal keri.ilhet erre 80r?

Orvosi vizsgalatra es egeszsegiigyi intezkedesre akkor van szilkseg, ha a sugarbalesetet szenvedett szemely az evi dozisegyenertek-korlat otszoroset meghalad6 kiilsd sugarterhelest kapott, vagy szervezetebe az evi felveteli korlatot meghalad6 mennylsegu radioizot6p keriilt,

Kombinalt sugarseriiles eseten az eletmento beavatkozasok (verzescsilIapitas, sokktalanitas, sebellatas stb.) mindig elozzek meg a sugarmentesitest (a dekontaminalast es dekorporalast, azaz a testfeliilet megtisztitasat a borre, hajra keriilt radioaktiv anyagoktol, illetve az utobbiak kiilritesenek serkenteset, amennyiben a levegovel, taplalekkal, ivovizzel vagy a bdrtakar6n at bejutottak a szervezetbe), a surgosseg] ellatiis altalanos szabalyai szerint,

A sugarserilltek egeszsegugy! ellatasa soran is ervenyesiteni kell a progressziv betegellatasi rendszert: 1 Sv egesztestdozist meghalad6 baleseti sugarterheles eseten a seriilt a reglonalis (megyei) korhaz' hematol6giai profilii belgyogyaszati osztalyara szallitando, amcnnyiben oxiol6giai vagy traumatologiai ellatasra nines sziikseg, Ha a seriilt ellatasa regionalis szinten nem biztosithato, akkor a specialis szakellatast az Orszagos Onkol6giai Intezetben, illetve az Orszagos Hematol6giai es Vertranszfuzios Intezetben vegzik az OSSKI szakemberei bevonasaval,

90

10.6 Milyen tovabbi intezkedesek valhatnak meg szuksegesse sugarbaleset eseten?

f ~ ...

Az ionizalo sugarzas basznosi tasa soran az orvost udomanyban, az i parban, a mezogazdasagban vagy a kutatasban csak nagyon kis valoszimiseggel tetelezhet6 fel a kornyezet olyan merteku radioaktfv elszennyezodesevel jaro sugarbaleset, amely indokolna tovabbi baleset-elharitasi intezkedesek elrendeleset, igy az elelmiszerek es az ivovizkeszletek fogyasztasanak korlatozasat, illetve betiltasat vagy a haszonallatok legeltetesenek tdeiglenes sziinetel teteset.

Mindamellett - amint a csernobili reaktorbaleset utan tobb orszagban kialakult sugarzasl viszonyok ezt indokoltak - crre is sor kerUlhet. Fontos azonban, hogy barrnely baleset-elharitasi intezkedesre csak akkor keriiljon sor, ha arra val6ban sZiikseg van, de akkor mine! el6bb! Hiszen ettol fligg a hatekonysaguk, az ertelmlik. S ebben nem csekely az orvosok, a tobbi egeszsegilgyi dolgozo, az orvostanhallgat6k es a pedag6gusok feladata es felelossege.

I

I

L

Felhasznalt irodalom

[I] Andrdsi, A, Feher, t.: 137('-5 burdens in the adu It population of Budapest.

Kernenergie. 12:134-141, 1969

[2J Blix; H.: Az atomenergia es a kornyezet. Energia es Atomtechnika, 290-294, 1991

[31 Boice, 1. D., Fraumeni; Fl. eds.: Radiation Carcinogenesis. Epidermiology and Biological Significance. Raven Press, New York, 1984

[41 Bojtor 1.: A foglalkozasi kOL<;6 sugarterheles hazai ertekei kOlOnbOzd agakban, A Magyar Biofizikai 'Iarsasag XVI. Vandorgyiilese, Budapest, 1991

[5] Conard, R. A.: A twenty year review of medical findings in a Marshallese population accidentally exposed to radioactive fallout. Report, BNL-50424, New York, 1975

[61 Crick, M. I.: The collective dose from the 1957 Windscale fire. Radiot, Prot.

BulL 46: 13-17, 1982

[7) Darby, S. & Doll, R.: Radon in houses: how large is the risk? Rad. Prot. in Australia, 8:83-88, 1990

[81 Feher I. szerk.: Alapfoku sugarvedelmi ismeretek. Budapest, 1992

[9) German E.: A Paksi Atomerorml radioaktfv anyag kibocsatasanak es kornyezetenek uzemi es hatosagi sugarvedelmi ellenorzese (1983-87).

Budapest, 1990 .

[10] German E.: A Paksi Atomeromd kornyezetenek sugarvedeimi ellencrzese, PAY. Paks, 1990

[111 Guczi 1.: A Duns-viz radioaktfv szennyezettsegere vonatkozo rneresi adatok.

Szemelyes kozles, OSSKI, Budapest, 1992

[12] /AEA: The management of radioactive wastes.lAEA Vienna, 1981 [13] lAEA: Summary report on the post-accident review meeting on the Chernobyl accident. Safety Series 75. Vienna, 1986

[14] lAEA: In perspect ive - the role of safety assessment and risk management. lAEA BUlletin, Vienna, February 1987

(l51 lAEA: Emergency planning and preparedness for accidents involving radioactive materials used in medicine, industry, research and teaching. IAEA Safety Series 91, Vienna I 1989

93

[161 LAEA: Nuclear Engineering Internauonal.Le.Ea, Vienna, 1989 [17] L4EA:l'ower Info. IABA, Vienna, 1990

[18] lAEA.: The international Chcrnobyl project. An overview. Report by an Internal!' Advisory Committee. Vienna, 1991

[19] Johnson, E. R.. & McBride, J. A. eds.: 01)' Storage & Spent Fuel Elements.

Proc. NEA Workshop. Paris, 1982

[20J Juhasz t.. A puspokszilagyi RHFT makodese. OSSKI. Budapest, 1989 [21) Juhasz 1. is Turai I.: Az RUFf kornyezeti sugaregeszsegugyi ellenorzesi programja es az 1991. evi kornyezeti meresek eredmenyei, OMFB kutatasi jelentes, OSSKl, Budapest, 1991

[22] Kanyar B.: Az atomeromu hatosagi kornyezeti sugarvedelmi ellenorzd rendszerenek eredmenyeirol, 1989. Izotoptechnika, Diagnosztlka, 33: 237-247, 1990

[23J Kanyar B. szerk.: Kornyezeti sugaregeszsegagyi meres; eredmenyek 1990.

Egeszsegtudomany, 35: 291-303,1991

[24J Kerekes A.: Eletkorfuggd belso sugarterheles szamftasok, ELTE doktori ertekezcs, Budapest, 1990

fl.S] Kerekes, A. & Sztanyik; L. B.: Radiological monitoring in Hungary after Chernobyl: whale-body measurements and internal doses. Proc. of Workshop on the Long-term Follow up of the Chernobyl Disaster. rUAc. HCS. WHO. Publ, Hellenic Cancer Society, Athens, 103-108, 1991

[26) KOteles Gy., Pap 2.: Sugarserultek oxiologiai ellatasa. Bencze 8., G6bl O. szerk.: Oxiologia. Bp, Medicina, 1987

[27] Koteles Gy.: Ionizalo sugarzasok az egeszsegugyben, Fizikai Szemle, 42: 422-426, 1992.

[28] Kunacs E.: Dunai halrnintak radioaktivitasanak merest adatai, Szemelyes k6zles, OSSKI, Budapest, 1992

f29] Maschek I.: Aeroszot es fall-out mlntak radioaktivitasanak merest adatai, Szemelyes kozles, OSSKI, Budapest, 1992

[30] McDermott, J. 1.: Three Mile Island (az uzemzavar es annak az arnerikai kozvelemenyre gyakorolt natasa), Fizikai Szemle, I: 15-19, 1982

[3 L] Marx Gy.: Csernotiil leckeje, Fizikai Szernle, 3: 85-93,1990

[32] Niehaus F.: Az energiatermel6 rendszerek kockazatanak osszehasonhtasa Fizikai Szemle, 4: 116-122, 1990

[33J Nikll: A kornyezeti sugarzas dozisteljesftmenyenek merese. OKKFf 9-41 temajelentes, Budapest, 1990

[34] NRPB: Radon - Living with Radiation. HMSO. London, 1991

[35] OAB., Ea Min, PAV: Kerdesek es valaszok az atomenergiarok Milyen kockazatot jelentenek a k01()nb/jz6 ercrmivek? OMIKK, Budapest, 1989 [36] Orszagos Atomenergia Hivatal: Nemzetkozi Nuklearis Eserneny Skala.

OAR Budapest, 1991

;

; ,

94

)

r

[37] Rasmussen-jelerues: ("WASH-1400") Reactor Safety Study.

NUREG-75-0l4, Washington DC, 1975

[38] Rosa G.: Atornenergiaval a tisztabb kornyezctcrt. PAY, Paks, 1991

[39] Rosa G.: A Paksi Atorneromu Vallalat tajekoztatasi tevekenysege es az lNES Skala bevezetese, Energia es Atomtechnika, 330-332, 1991

[401 S ajg6 MiMlyne, Farkas Ildik6: Iv6vfz jodtartalrna es a lakossag jodellatottsaganak mutat6i. Egeszsegtudomany, 34: 28-33. 1990

[41] SlUr D., Guczi J., Kanyar B., Kerekes A., Kurtdcs E., Maschek I., Szabo Gy., Szerbin P., SzJanyik B. L., Turai 1., Ugron A.: Hosszu eleul mesterseges radionuklidok viselkedesenek vizsgalata szarazfoldl es vfzi komyezetben, OKKFT G-l1!9.43. jelentes, Bp., 1990

[42J A szocialis es eg6zsigllgyi minisner 7//988. sz. rendelete. Magyar KozlOny, 33: 863-878,1988

[43] Snanyik B. L.: Elelrniszerek radioaktfv szennyezettsegenek higienes ertekelese. Egeszsegtudomany. 31: 400-415,1987

[44] Suanyitc B. L. szerk.: A csernobiti reaktorbaleset sugaregeszsegugyi kiharasai hazank takossagara OSSKI. Budapest, 1987

[45 J SzJanyik B. L. szerk.: "SugarserU lesek megelozese es gy6gykezelese". Znnyi Kiado, Budapest, 1989

[46] SzJanyik B. L.: Ionizalo sugarzas es egeszseg, Magyar Tudornany, 3: 196-201, 1989

[47] Snanyik. B. L.: Vizsgalatok a hazai lakossag kornyezen sugarterhelesenek meresere. Egeszsegtudomany, 36: 195-202, 1991

[48] Sztanyik B. L.: Sugarzas es egeszseg, Energia es Atomtechnika, 295-300, 1991

[49] Sztanyik B. L: Summary account ofthe Chernobyl accident. Proc. of Workshop on the Long-term Follow up of the Chernobyl Disaster. IUAC. He'S. WHO. Publ, Hellenic Cancer Society. Athens, 173-181,1991

[50J Snanyik; L B.: Radiation Hygiene - Radiation Protection. Science & Technology in Hungary, 49-53, Budapest, August, 1992

[51) Toivonen, H et al: Radioactive release from Sosnovyy Bor. SI. Petersburg, in March 1992. STUK-A 104, Helsinki, 1-19, 1992

[52] Turai, 1. & Toivonen, H: Radiohygiene of fission isotopes of iodine:

Experiments in rats and model studies in man. STL-A 42. Helsinki, 1-46, 1983

[53J Turai I., Sztanyik B. L.: A magzati radiojod-felvetel gy6gyszeres csokkentese.

Egeszsegtudomany, 29: 403-412, 1985

[54] TuraiJ., Varga P. L, Sztanyik: B. L.: A tomeges j6dprofilaxis sugaregeszsegugyi jelentosege. Izotoptechnika, 28: 28-41, 1985

95

155J Turai I., Kovacs L, Vaneresz Gy., Keomley G.: A Paksi Atorneromu kOr[.iI tid takossag jodetlatousaganak vizsgalata a pajzsrnirigy es a vizelet jodkoncentraciojanak vizsgalata Lit jan. Kfserletes Orvostudomany,

38: 22.'i-234, 1986

[56] Turai L, Sztanyik B. L., Stur D.: A hazai lakossag togazatanak radioaktfv stronciumtartalma. Egeszsegtudomany, 32: 388-391, 1988

[57] Turai I.: A jodellatottsag javitasanak sugaregeszsegugyi jelentosegero'.

Egeszsegtudomany, 33: 234-243, 1989

[58] Turai, I., Sztanyik, L B.: Effectiveness of stable iodine prophylaxis in rats and their offsprings depending on the dietary iodine supply (experimental and compartment modelling study). in: "Frontiers of Radiation Biology". ed. E. Riklis, Balaban Pub!. Weinheim, 611-623,1990

[59] Turai I.: Sugaregeszsegugyi vizsgalatok a j6dprofilaxis optimalis hazai alkatmazasara. Kandidatusi ertekezes, Budapest, 1990

[60] Turai, L: Evaluation of 90Sr and 137 Csactivity concentration in human tissues in Hungary. "New Developments in Fundamental and Applied Radiobiology" eds. Seymour C. B. & Mothersill C., Taylor & Francis, London, 419-42."i, 1991

[61] Turai 1.: Experimental optimisation of iodine prophylaxis for prevention radiation injury from accidental intake of radioiodine. (in Russian) Radiobiologiya, 32: 30-34, 1992

[62] UNSCEAR: Sources, effects & risks of ionizing radiation, 1988 Report. UN, New York, 1988

[63] Viragh E.: Atorneromuvek szemelyzetenek, iIIetve a kOrnyezetben e16k. sugarzas ellen] vedelrne, NIMDOK-81.546, Budapest, 1981

[64] VuaghE., Palmai Gy.: Atorntechnika es kornyezetvedetem. Budapesti

Mllszaki Egyetem, Budapest, 1986

[651 VirdghE.: Sugarvedelern a Paksi Atomerdrmlben. Paks, 1991 166] VuaghE.: Radioaknv hulladekok. PAY, Paks, 1991

[67] WHO: Emergency plan in the event of an accident in a nuclear installation.

World Health Organization International Collaborating Centre in Radiopathology. Fontenay-aux-Roses, 1983

[68] WHO: Guidelines for iodine prophylaxis following nuclear accidents. World Health Organization, Regional Office for Europe, FADL Publ, Copenhagen, 1989

I

A hegesztesi varratok m"im5segenek ellenilrzese. illetve

a retegvastagsag merese sugarlorrasok alkalmazasaval

SUGARZAsSAL

nem kezatt kezel!

~ BAB ~

kezel! nem kezelt

T BURGONYA ~

azonos larolbi id6 ulan

1-6. kep. Az ionizal« sugarzas hasznositasa a miudennapi eletben

7. kep, A kornyczetszeunyezes mertekc - slllyos a szeneromuben

8. kepA komyezetszennyezes - nem kimutathato az atomeromubcn

I

·.I!i.~.: .... :.

.....

f

1lf;

I:

I

,to

.

• _.J.

.

:.:,].

9. kep, Cemcntbe agyazou radioaktiv 11IIIlad6kOk veg[cges elhclyezesc mar ncm termcld banyavagarokhan

10. k6p. Radioaktiv hulladekot tartalmazo iivcglOllliJ

r •

!

i-!

1 I. kep, OveglJe figyaziis - a nagy aktivitasii rolyekony radioaktfv hulladekok kezelesenek es liiroliisfinak legbiztonsagosalJb modja

12. kep. 3500 evesdisztiirgy - i'lveglJ61

'I r!~