PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Természettudományi Kar
Földrajzi Intézet

DIPLOMAMUNKA

REFLEKTORFÉNYBEN A SÖTÉTSÉG
Az urbanizáció ismeretlen kísérője, a fényszennyezés

Készítette: Urbanics Magdolna Rita

Geográfus hallgató

Konzulens: Dr. Hajnal Klára

Egyetemi adjunktus

Pécs, 2009
 TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés, célkitűzés ....................................................................3

2. Kutatási módszerek .......................................................................4
3. A fényszennyezés fogalma, típusai és okozói ..............................5
3.2 A fényszennyezés fogalma, típusai ............................................5
3.2 A fényszennyezés okozói ...........................................................8
4. A fényszennyezés hatásai, következményei .................................9
4.1. Energiapazarlás ..........................................................................9
4.2. A fényszennyezés hatása az emberi egészségre és a
közlekedésbiztonságra..............................................................11
4.3. Az élővilágra, ökoszisztémára gyakorolt negatív hatás ...........13
4.4. A fényszennyezés csillagászatra kifejtett hatása......................17
5. A fényszennyezés jogi szabályozása ..........................................19
5.1. Nemzetközi példák ...................................................................19
5.2. Hazai szabályozások, rendeletek..............................................22
6. Európa és hazánk fényszennyezettségi térképe ..........................25
7. A csillagos égbolt védelme .........................................................28
7.1. Az IDA tevékenysége...............................................................28
7.2. A Zselici Csillagoségbolt-park.................................................29
8. Kérdőíves felmérés .....................................................................32
8.1. Eredmények..............................................................................32
9. Interjúk ........................................................................................38
10. Összegzés ....................................................................................47
11. Irodalomjegyzék..........................................................................49
12. Melléklet .....................................................................................52

2
1. Bevezetés, célkitűzés

…és setétség vala a mélység színén,

és az Isten Szelleme lebeg vala a vizek felett.
És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
És látá Isten, hogy jó a világosság;
és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.
És nevezé Isten a világosságot nappalnak,
és a setétséget nevezé éjszakának:
és lőn este és lőn reggel, első nap.
(Mózes I. könyve a Teremtésről, 1:2b–5.)

A minket körülvevő Univerzum látványa minden időben jelentős hatással

volt az emberi gondolkodásra és kultúrára, a filozófiától a vallásokig, a
művészetektől az irodalmon át egészen a tudományokig. A csillagos égbolt
természeti és kulturális örökségünk része, ezért mindenkori kötelességünk
látványának megőrzése.
Az emberiség jelentős része hatalmas kiterjedésű városok fénykupolái alatt
éli életét. Hétköznapi életünk ma már elképzelhetetlen köz-, dísz- és
reklámvilágítás nélkül. A mai modern városképhez hozzátartoznak a fények, ezek
sokféle funkciót tölthetnek be, hatnak esztétikai érzékünkre, növelik
biztonságérzetünket és nélkülözhetetlenek a közlekedésben. A mesterséges
világítás azonban a legtöbb esetben indokolatlanul sokszorosa az adott esetben
szükségesnek, emellett káros következményei vannak (KOLLÁTH Z. 2003,
NIZALOWSKY A. 2000, CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2006). Az urbanizációs
folyamatok következtében egyre jobban terjeszkedő városok fényei hatására
égboltunk lassan láthatatlanná válik. Néhány évtizeddel ezelőtt csillagászok
figyeltek fel először a fényszennyezés problémájára (a kifejezés az angol light
pollution szó fordítása), azóta több tudományterület – légkörfizika, a természet-,
környezet- és társadalomtudományok – szakemberei is felismerték hatásainak
jelentőségét.

3
 A fényszennyezés nem egyeztethető össze az egészséges környezet iránti
növekvő társadalmi igénnyel, sérti a csillagászati és természetvédelmi érdekeket,
illetve jelentős energiapazarlással jár (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2006).
Napjainkra elértük azt, hogy az emberek jelentős részének ismeretlenek az égbolt
halványabb jelenségei. A fényszennyezés következtében a Tejút tulajdonképpen
eltűnt a városlakók szeme elől.
Munkám célja elsősorban figyelemfelhívás a fényszennyezés aktualitására,
mivel úgy gondolom, hogy ezzel a témával leginkább szűkebb szakmai csoportok
foglalkoznak. Az emberek többsége nem is hallott, vagy nem ismeri ezt a
problémát, amely pedig hatással van mindennapi életünkre. Arra keresem a
választ, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a fényszennyezés és negatív
hatásai csökkenjenek? Kíváncsi voltam arra, hogy a mai fiatalok tudatában
vannak-e állandóan változó környezetünk életünkre gyakorolt hatásaival, különös
tekintettel a fényszennyezésre.
Témám aktualitását jelzi, hogy idén november 16-án a Zselici Tájvédelmi
Körzet és a skóciai Galloway Forest Park elnyerte – Európában elsőként – a
Csillagos Égbolt Park címet (http://www.darksky.org).

2. Kutatási módszerek

Munkám készítése során arra törekedtem, hogy általános és átfogó képet

adjak a fényszennyezés problémájáról. 2009 novemberében, mint érdeklődő
hallgató részt vettem a III. Fényszennyezés Konferencián Budapesten, az MTA
Székházban. A témával elsősorban csillagász-fizikusok, világítás-technikusok és
ökológusok foglalkoznak. Összegyűjtöttem, feldolgoztam és értelmeztem az
elérhető magyar és nemzetközi irodalmat, illetve az interneten fellelhető
anyagokat is felhasználtam a szükséges kritikával válogatva azokat. A nemzetközi
szakirodalomban kiemelkedő jelentőségűek az olasz Pierantonio Cinzano és

4
munkatársainak (CINZANO, P. et al 2000, 2001, 2002) kutatásai. Hazánkban úttörő
jelentőségű Kolláth Zoltánnak, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökének
tevékenysége a témakörben.
A fényszennyezés fogalmának, hatásainak hétköznapi életben való
ismertségét kérdőívezéssel mértem fel. A vizsgálat célcsoportját középiskolás és
egyetemista fiatalok alkották, hiszen ők azok, akik már beleszülettek a fényárban
tündöklő települések világába. Ennek előnyei mellett, vajon tisztában vannak sok
kártékony hatásával is?
A negatív hatások elkerülése érdekében a legfontosabb teendő a
megelőzés. Ehhez azonban az szükséges, hogy ismerjük a problémát és annak
hatásait. Felkerestem és interjút készítettem olyan elhivatott szakemberekkel, akik
sokat tesznek és tettek a csillagos égbolt védelmének érdekében.

3. A fényszennyezés fogalma, típusai és okozói

3.1. A fényszennyezés fogalma, típusai

A fényszennyezés/fényterhelés (angol nyelvű szakirodalomban a

lightsmog elnevezést is használják) csak néhány évtizede ismert jelenség.
Problémájára először a csillagászok figyeltek fel, hiszen egyes területeken szinte
lehetetlenné váltak a csillagászati megfigyelések a mesterséges megvilágításból
származó zavaró fények következtében. Ez az egyik oka annak, hogy a fejlett
országok csillagvizsgálóikat a Föld elhagyatott területein, például sivatagokban,
magas hegycsúcsokon, illetve a legújabb tervek szerint az Antarktiszon építik fel
(KOLLÁTH Z. – GYARMATHY I. 2009, KISS L. 2009).
A fényszennyezés az éjszakai égbolt háttérfényességének növekedése az
ember által létrehozott, üzemeltetett, mesterséges fényforrások által, melyek
szétszóródnak az atmoszférában. A mesterséges fényforrások fölösleges és káros
emissziói szennyezik a természetes éjszakai sötétséget, ezért a

5
környezetszennyezés egy speciális típusának tekinthetjük (KOLLÁTH Z. 2001). Ide
tartoznak az egymást túlharsogó, az eget pásztázó reklámfények, a helytelenül
megtervezett vagy kivitelezett közvilágítás, vagy az idegenforgalmi
nevezetességek átgondolatlanul megvalósított díszkivilágítása.
Jogi értelemben ''környezetterhelés valamely anyag vagy energia közvetlen
vagy közvetett kibocsátása a környezetbe.'' (1995. évi LIII. tv. a környezet
védelméről 4.§ f) pont). Így értelemszerűen a fényterhelés a fény közvetlen vagy
közvetett kibocsátása a környezetbe. Nehezebb a helyzet a fényszennyezés
fogalmának esetében, mivel a hatályos törvényi rendelkezések szerint
''környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket
meghaladó terhelése.'' (1995. évi LIII. tv. a környezet védelméről 4.§ g) pont). Ez
a definíció feltételezi, hogy az adott anyag vagy sugárzás kibocsátására valamiféle
határértékek vonatkoznak, és olyan – esetünkben sugárzás – tekintetében, amelyre
nincs megállapítva kibocsátási határérték, nem lehetséges környezetszennyezés
sem. Így normatív értelemben fényszennyezésről sem lehetne beszélni, mint a
környezetszennyezés egyik lehetséges változatáról. A köztudatban azonban
általánosan elfogadottá vált. Az égbolt kifényesedését eredményező
fényszennyezésre a holdmentes éjszakai tiszta csillagos égbolt fénysűrűsége egy
jól definiálható mérőszám. A mesterséges fényekből származó értéket
(La=lambert) célszerű az égbolt természetes fénysűrűségéhez hasonlítani, ami
körülbelül Ln=0,000250 cd/m2 (cd=kandela, a fényerősség mértékegysége). A
természeteshez teljes mértékben közeli égboltot csak La/Ln<0,01 esetén találunk.
Kiemelten védett területeken – mint például a tervezett csillagoségbolt-parkok –
ez az érték nem lehet nagyobb egynél, és még elfogadható az égbolt fénylése, ha
La/Ln<3,0 (KOLLÁTH Z. 2001).
A Cseh Levegőtisztasági Törvény definíciója szerint „fényszennyezés a
mesterséges fényforrásokból származó bármely fény, amely kívül jut azon a
területen, amelyre szánták, különösen az a fény, amely a horizont síkja fölé
irányul.” Ez a meghatározás a témával foglalkozó magyar tudósok, elsősorban
csillagászok és ökológusok között is általánosan ismert és elfogadott. A Magyar
Világítástechnikai Társaság szerint ezen a megfogalmazáson túl

6
„fényszennyezésnek tekinthető az a megvilágítás is, amely az adott feladathoz
szükséges világítási szinteket, szabványos értékeket többszörösen meghaladja.”
A nemzetközi elnevezések alapján azokat a mesterséges fényeket, amelyek
ártalmasak illetve káros hatásúak zavaró fényeknek nevezzük. A téma újszerűsége
következtében, több angol kifejezés magyar megfelelője még nem terjedt el a
szakirodalomban. A téma összetettsége következtében több fogalom
magyarázatára van szükség (KOLLÁTH Z. 2001).
ƒ A jogrendszerbe korábban csupán a káprázás fogalma került be, miszerint:
„A látás kényelmetlensége és/vagy a tárgyak felismerhetőségének csökkenése, a
fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy
időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében.” (MSZ 9620-2) Ebbe a
kategóriába tartoznak pl. a gépjárművezetést zavaró fények. A járművezetőket
zavarhatja a közvetlenül a szembe kerülő erős fény. A káprázás három
kategóriáját szokták említeni: a vakító, az akadályoztató és a kényelmetlenséget
okozó fények. A vakító fények nem megengedhetőek, de hasonlóan el kell kerülni
a vezetőket bármilyen mértékben akadályozó fényeket is. Általában minden
káprázó forrás megszüntethető, illetve elkerülhető, jól tervezett és megfelelően
irányított világítótestekkel.
ƒ Birtokháborítás fénnyel (light trespass) kifejezést használhatunk abban az
esetben, amikor a fény a megvilágításra szánt területet övező ingatlanokra esik és
ott kellemetlenséget, zavart okoz. Ilyen lehet pl. az ablakon beszűrődő, így az
éjszakai pihenést zavaró fény, vagy a védett természeti területekre jutó fény. Az
embereknek joguk van ahhoz, hogy lakásukban élvezzék a nappalok és éjszakák
váltakozásának természetes folyamatát. A lakásba beszűrődő közvilágítás zavaró,
a villódzó reklámfények különösen megkeseríthetik az ott lakók életét. (KOLLÁTH
Z. 2003).
ƒ Az éjszakai égbolt mesterséges fénylése (skyglow): Az égbolt
megnövekedett fénysűrűsége, amely felhők megvilágításából, ill. a levegő
molekuláin és aeroszoljain szóródó mesterséges világításból eredő fényből
származik.
KOLLÁTH Z. (2001) az előbbiek alapján a zavaró fényeket azok hatása
szerint definiálja: zavaró az a fény, amely káprázást, birtokháborítást, az égbolt

7
mesterséges kifényesedését vagy bármely más nemkívánatos környezeti hatást
okoz. Tehát zavaró fény a megvilágításnak az a része, ami nem a megvilágítandó
felületre, irányba és nem a megfelelő időszakban jut.
Az optimális eset az, amikor a világítótestből csak a megvilágítandó
területre jut fény. Azonban még ebben az esetben is elkerülhetetlen az, hogy a
megvilágított objektumról fény verődjön vissza olyan területre, ahol az nem
hasznosul. A veszteség így csak a legritkább esetben csökkenthető nullára, de
törekedni kell arra, hogy megközelítsük a legoptimálisabb megoldást (KOLLÁTH
Z. 2001).
ƒ A megvilágítandó felületen kívül jutó fényre a kieső fény (spill light)
kifejezést használják a szakemberek. Ide tartozik az összes fényáram, ami nem
hasznosul. A kieső fény azon része, amely a horizont síkja fölé mutat, a felfelé
irányuló fényáramhányad (upward light output ratio, ULOR) járul hozzá
legjobban az égbolt kifényesedéséhez.

3.2. A fényszennyezés okozói

A fényszennyezés okozói a következők lehetnek:

ƒ közvilágítás
ƒ díszvilágítás - akkor alkalmazzák, amikor egy létesítmény jellegzetességeit
akarják kiemelni, ezzel növelve a városképben betöltött szerepét (1. kép):
o fényárvilágítás
o füzérvilágítás - pl. a Lánchíd kivilágítása (2. kép), ahova kompakt
fénycsöves lámpatesteket telepítettek. Ezekből a fény körülbelül
50%-a felfelé távozik!
o keretvilágítás, élvilágítás
o park- és kertvilágítás
ƒ reklámvilágítás
ƒ sprotvilágítás.

8
1. kép Az esztergomi Bazilika díszvilágítása. Fotó: URBANICS M. R. 2008.

2. kép A Lánchíd füzérvilágítása. Fotó: www.hirado.hu

9
A fényszennyezés forrása szerint a következő kategóriákat különböztetik meg:

ƒ rosszul irányított, szórt, elkerülhetően visszavert fények

ƒ a szükséges szintet meghaladó világítás
ƒ egyes időszakokban szükségtelenül használt fények (KOSZTOLICZ I. 2009).

4. A fényszennyezés hatásai, következményei

4.1. Energiapazarlás

A nélkülözhető, felesleges világítással jelentős mennyiségű elektromos

energiát, ezzel pénzt pocsékolunk el. Tesszük mindezt azért, hogy az égboltot
világítsuk meg. Az 1960-as évek óta a többszörösére növekedett a mesterséges
világítás mértéke, az 1990-es évek óta körülbelül ötévente megkétszereződik (1.
ábra). Az eltékozolt energia jelentős részben fosszilis energiahordozók
elégetéséből származik, ez pedig a levegő fokozott szennyezésével jár. Ez csupán
része egy bonyolult rendszernek, így közvetett módón az energiapazarlásnak
szerteágazó következményei vannak (KOLLÁTH Z. 2001).

1. ábra A mesterséges fények exponenciális növekedése. Forrás: www.mcse.hu

10
 A fényszennyezés oka tulajdonképpen a legtöbb esetben a rossz
megszokás, helytelen tervezés eredménye, mivel nem veszik figyelembe, hogy
ténylegesen mekkora megvilágításra van szükség. Jellemző jelenség a világítás
túltervezése, az újonnan városiasodó területeken és üzletközpontok környékén a
hivalkodó mesterséges fényekkel a lokális fejlődés mértékét igyekeznek
bizonyítani, vagy a távolabb elhaladók figyelmét próbálják felhívni, nagyobb
haszon elérésének reményében. Erre a jelenségre több fényszennyezés elleni
törvénytervezetet előkészítő csoport figyelmeztet (KOLLÁTH Z. 2001).
A köz-, dísz- és térvilágítás optimális, intelligens megvalósításával jelentős
mértékben csökkenthető a fényszennyezés, anélkül, hogy a világítás célja
csorbulna. A probléma megoldásával foglalkozó szakemberek szerint az ezzel
megtakarítható energia mennyisége tekintélyes, és a megfelelően tervezett
világítás hosszabb távon megtérül. A fölösleges világításra elpazarolt
energiamennyiségről konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, azonban
világviszonylatban az elektromos energia 18 %-át használják világításra, ami az
összes széntüzelésű erőmű kapacitásának felel meg (KOLLÁTH Z. - GYARMATHY I.
2009). Sok esetben egyszerű elvek alkalmazásával megszüntethető a feleslegesen
használt világítás (pl. szükségtelen világítótest kikapcsolása). Ha minél többen
alkalmaznák ezeket, és törvényi szabályozás is késztetné a fényt kibocsátókat,
akkor biztosak lehetnénk abban, hogy a Tejutat utódaink is láthatják majd, akár
száz év múlva is (KOLLÁTH Z. 2009).

4.2. A fényszennyezés hatása az emberi egészségre és a

közlekedésbiztonságra

Az orvosok felfigyeltek arra, hogy a fényszennyezésnek az emberi

egészségre is káros, sőt súlyos hatásai vannak (VARRÓ M. J. 2009). A szervezet az
éjszakai sötétben tud megfelelően pihenni, ennek hiányában kedvezőtlenül
alakulhat az éjszakai vérnyomás, egyes hormonok termelődése, a szervezet
általános stressztűrő képessége. Több, világszerte elvégzett vizsgálat is

11
kapcsolatot talált bizonyos daganatos megbetegedések számának növekedése és
az embereket a pihenés idején érő mesterséges megvilágítás között. Aki
rendszeresen városi fények között alszik, nem tudja kellőképpen kipihenni magát,
fáradtabb, stresszesebb lesz, és ez egy idő után egészségi állapotára is visszahat.
Hazánkban erre a problémára először az az eset hívta fel a figyelmet,
mikor egy lakos pert indított a települési önkormányzat ellen, mivel az általuk
felszerelt közvilágítás zavarta éjszakai nyugalmát. Az orvosi kutatások
kiderítették, hogy az éjszakai fény (light at night = LAN) gátolja a melatoninnak,
egy erősen antioxidáns hormonnak a termelését, ennek csökkent koncentrációja
különféle daganatok fejlődését segíti elő (VARRÓ M. J. 2009). A Haifai
Egyetemen végzett kutatások alátámasztják, hogy a túl sok éjszakai fény az
emberi szervezetben a rákos daganatokat visszaszorító hormonok termelődését
gátolja, ezáltal növekszik a megbetegedés kockázata.
Érdekes eredményekről számolnak be környezet-epidemiológiai
tanulmányok világszerte, megállapították hogy az éjszaka is dolgozó nőknél a
mellrák előfordulásának valószínűsége 60 %-kal magasabb. Az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) figyelembe véve az eredményeket bejelentette, hogy a
váltóműszakot lehetséges karcinogénként, vagyis rákkeltőként sorolja be. Ez azt
jelenti, hogy az éjszakai műszak azonos egészségkockázati kategóriába került,
mintha a dolgozó bizonyos toxikus kémiai anyagok (pl. triklóretilén, vinil-klorid)
környezetében végezné munkáját (http://www.who.int/en/).

A fényszennyezésnek negatív hatásai vannak a közlekedésbiztonságra

nézve is. A rosszul megtervezett közvilágítás, az erős reflektorok, a túlságosan
megvilágított reklámfelületek és a villanófényes, mozgásérzékelős őrlámpák
balesetek okozójává válhatnak. Az autóforgalom biztonságát a túlzott fény nem
elősegíti, hanem inkább veszélyezteti. Egy erősebb reflektorral ugyan jobban lát
az autóvezető, de a szembejövő forgalmat és az útra kiugró vadállatokat elvakítja,
ezzel növelve a balesetek valószínűségét (SCHWARCZ P. 2009).

12
4.3. Az élővilágra, ökoszisztémára gyakorolt negatív hatás

Az élettér, az erdők, tavak elvesztése, szennyezése döntő tényező az

állatvilág zavartalan működése szempontjából, de akár a fényeken is múlhat egyes
fajok fennmaradása. Úgy gondolom, hogy érdemes elsőként néhány jellemző
példával rávilágítani a probléma súlyosságára.
Floridában található a tengeri teknőcök legnagyobb tojásrakó helye az
Egyesült Államokban. A megszülető teknőcök az éjszakai sötétség védelmét
kihasználva másznak ki tojásaikból, és életükért küzdve másznak a tengerbe (3.
kép). A helyes irányt a vízfelületről visszaverődő Hold és csillagok fénye mutatja,
vagyis tökéletesen alkalmazkodnak a természetes fények váltakozásához. A part
menti szállodasor mesterséges fényeinek hatására azonban a teknőcök a szárazföld
belseje felé indulnak, ez pedig pusztulásukat jelenti. Ezt felismerve Floridában
minisztériumi javaslat született a teknőcök védelmébe
(http://www.geographic.hu).

3. kép Floridai teknős. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J.

13
 Svájc egyes mélyvölgyi településeinek környezetében megcsappant az
európai kis patkósdenevér egyedszáma, miután az utak mentén erős fényű
lámpákat helyeztek üzembe. A törpedenevérek gyorsan alkalmazkodtak az új
helyzethez, rájöttek hogy a fény összegyűjti a rovarokat, ezzel rendszeres és
bőséges táplálékot biztosítanak. Ennek hatására elszaporodtak és kiszorították
élőhelyükről a kis patkósdenevéreket. Ez jellemző példa arra, amikor ugyanazon
hatás egyes fajoknak előnyt, másoknak hátrányt jelent. Bizonyos fajok
gyorsabban alkalmazkodnak, miközben más fajok élőhelyét veszélyeztetik. Egyes
hatások megtévesztően pozitívnak tűnnek, azonban végeredményben káros
következményekkel járnak.
A mesterséges fények hatására a nappali élőlények úgy érzékelik, hogy
tovább tart a nappal, így több idő jut a táplálkozásra. Megfigyelések alapján a brit-
szigeteken áttelelő kis hattyúk gyorsabban halmozzák fel a vonulásukhoz
szükséges zsírtartalékaikat, így hamarabb indulnak el Szibéria felé, mint
korábban. A madarak időzítése a vonulás idejét illetően azonban nem véletlen, ha
korábban indulnak, akkor előfordulhat, hogy a célterületen még nem megfelelőek
számukra a létkörülmények.

4. kép Kivilágított toronyházaknak ütközött madarak tetemei. KLINKENBORG, V. 2008.

Fotó: RICHARDSON, J.

14
 Végül a következő adat jól tükrözi, hogy egy nagyváros kivilágított
épületei milyen károkat okozhatnak az élővilágban: Torontóban 3 hónap alatt 89
madárfaj több mint ezer egyede pusztult el a kivilágított toronyházak miatt. A
szerencsétlenül járt madarakat a Royal Ontario Múzeumban mutatták be (4. kép)
(KLINKENBORG, V. 2008, http://en.wikipedia.org/wiki/Light_pollution).

A fényszennyezés élővilágra gyakorolt negatív hatásai alapján a

szakemberek (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2009) a következő kategóriákat
különböztetik meg:

ƒ direkt hatás: az állatokra gyakorolt fiziológiai-etológiai-ökológiai hatás –

hazai viszonylatban a negatív hatás a rovarokat, denevéreket és madarakat
érinti (világviszonylatban ezeken kívül pl. halak, tengeri teknősök,
kétéltűek),
ƒ indirekt hatás: növények esetében például beporzás elmaradása; állatoknál
például predátorok csoportosulása.

A hazai ökológus szakemberek megfigyelései alapján a fényszennyezés

élővilágra kifejtett negatív hatásai direkt módon a fényre repülő rovarok és a
vonuló madarak populációinál jelentkeznek. Indirekt módon tulajdonképpen a
teljes ökológiai rendszert érinti a probléma. A fajokat érő károsodások az élő-
illetve táplálkozóhelytől való elcsalogatástól, akár a populáció teljes
összeomlásáig, vagyis lokális kipusztulásáig terjedhetnek.
Kutatások alapján a rovarok esetében a mesterséges fényforrások
vonzerejét azok kihelyezési magassága és emissziós spektruma befolyásolja
leginkább, míg a teljesítmény változása kisebb hatású. A mesterséges fények
hatása direkt módon bizonyos rovarfajok megritkításában vagy esetenként teljes
kiirtásában jelentkezik, indirekt módon pedig a rovarokat fogyasztó állatok
összegyűjtése érhet el jelentős méreteket.

15
A madárvilág szempontjából két fő hatást különböztethetünk meg:

o költő- és telelőterületeken jelentkező negatív hatások, vagyis olyan

helyeken jelentkező problémák, ahol a madarak hosszabb időt töltenek:
ƒ költőterület választáskor bizonyos fajok a kivilágított
objektumoktól távolabb választanak költőhelyet (amennyiben az
rendelkezésre áll),
ƒ az állandó mesterséges megvilágítás fényhatása következtében a
nappali madarak éjszaka is aktívak (táplálkoznak, énekelnek),
vagyis felborul bioritmusuk,
ƒ a közvetett hatások egyik jellegzetes példája, amikor az utak menti
lámpák fénye összegyűjti a rovarokat, ami vonzza az ezekkel
táplálkozó madarakat, amelyek aztán autógázolás áldozataivá
válnak.
o éjszaka vonuló és alapvetően a csillagos égbolt alapján tájékozódó
madarakra kifejtett hatás:
ƒ tájékozódás megzavarása, vagyis a mesterséges fényforrások
megzavarják a vonuló madarak orientációját,
ƒ leszállás kényszerhelyzet esetén, ami tulajdonképpen a tájékozódás
megzavarásának következményeként alakul ki. A vonuló madarak
mielőtt útnak indulnak zsírtartalékot halmoznak fel, hogy nagy
távolságokat tudjanak a levegőben megtenni, alkalmas
pihenőhelyen pedig újabb tartalékokat gyűjtenek. Az útvonal
eltérítése miatt azonban felborul rendszerük, és legtöbb esetben
számukra kedvezőtlen helyeken szállnak le, ami pedig végzetes
lehet, ha nem érnek el megfelelő pihenőhelyet.
ƒ ütközés kivilágított objektumokkal. Tulajdonképpen ezek jelentik a
legnagyobb problémát. A világítótornyok, felhőkarcolók,
díszkivilágított épületek vonzzák a madarakat, tulajdonképpen
ezek az objektumok felelősek a tájékozódás megzavarásáért. Az
épületekkel való ütközés a madarak pusztulásához vezet. Egy
észak-amerikai felmérés szerint évente 4-5 millió madár válik

16
 ennek a szerencsétlenségnek az áldozatává. Egyedi eset volt,
amikor egy kivilágított TV-torony egyetlen éjszaka 20000 madár
pusztulását okozta (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2009)!

A fentiekből jól látható, hogy a fényszennyezés milyen jelentős

változásokat idéz elő az élővilágban, természeti környezetünkben. Az
ökoszisztéma és az élővilág a nappalok és éjszakák váltakozásának állandó
ritmusát követi. Vannak olyan fajok, amelyek éjszaka táplálkoznak, a
körülményekhez alkalmazkodó speciális képességeiket kihasználva vadásznak,
vagy éppen a sötétségben találnak menedéket. A mesterséges fények szerteágazó
következményeket idéznek elő az élővilágban, a hatások külön-külön nem
feltétlenül végzetesek, azonban más környezeti ártalmakkal együtt
hozzájárulhatnak bizonyos fajok eltűnéséhez (KOLLÁTH Z. 2003).

4.4. A fényszennyezés csillagászatra kifejtett hatása

A túlvilágítás, vagyis a mesterséges fényforrások fokozott és sokszor a

szükséges mértéket jelentősen meghaladó használata, az utóbbi évtizedekben
növekvő mértékben zavarja a megfigyelő csillagászatot. Tulajdonképpen ez volt
az első olyan következménye a fényszennyezésnek, amelyre felfigyeltek a
kutatók. A Világegyetem működésének, természetének megértése az emberiség
legősibb vágya. Az égitestek megfigyelése által olyan ismeretekhez jutottunk,
melyek nélkül a fizika, technika és más tudományok sem jutottak volna el arra a
szintre, ahol ma állnak. A fényszennyezés tehát a megfigyelő csillagászatot, az
égitestek tanulmányozását és a Világegyetem fejlődésére, eredetére irányuló
tudományos kutatásokat is veszélyezteti (http://en.wikipedia.org/wiki/Light
pollution).
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) XXIII. Közgyűlésének (1997)
állásfoglalása a csillagos égbolt védelmében született: „A csillagos ég az egész
emberiség öröksége, amit ezért érintetlenül meg kell őrizni. [...] a csillagos ég

17
kapjon legalább annyi védelmet, mint amennyit a világörökség részét képező
helyek kapták a földön.” Később az IAU egy kibővített állásfoglalást jelentetett
meg: „A nagyvárosokban, azok környékén vagy az iparvidékeken élő milliók
számára ismeretlen az éjszakai sötét ég látványa. Odafentről lenézve világosan
látható, hogy ez a fosszilis és atomenergia céltalan pazarlása, ami ráadásul
elnyomja a kozmoszból a Földre érkező gyenge sugárzást is. A fényszennyezés
elleni fellépéssel a gazdaság érdeke teljesen egybeesik a tudományéval. Egyszerű
szabály, hogy a fényt a megvilágítandó tárgy felé kell irányítani, amivel nemcsak
energiát lehet megtakarítani, hanem az égbolt eredeti látványa is megőrizhető.
Csupán ennek a fizikai szabálynak közigazgatási szabályként történő alkalmazását
kell elérni. Az IAU méltányolja és támogatja az ennek a gondnak a tudatosítására
és megoldására irányuló valamennyi nemzeti és helyi kezdeményezést.”
A fentiekből is kitűnik, hogy a csillagos égbolt védelme mindenkinek az
érdeke, és nem csak a tudományos szempontok számítanak. Aki látta már az
égboltot olyan helyről, ahol mesterséges fényeknek a nyoma sem látszik, és
élvezhette a Tejút csodás sávjának a látványát (5. kép), az sohasem felejti el azt
(KOLLÁTH Z. 2009, http://www.iau.org/).

5. kép Felkelő Tejút a Zselici-dombok között. KOLLÁTH Z. – GYARMATHY I. 2009.

Fotó: KOLLÁTH Z.

18
5. A fényszennyezés jogi szabályozása

5.1. Nemzetközi példák

A jogi szabályozással kapcsolatos kérdésekkel külön szakdolgozatok

foglalkoznak. Munkámban a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhány példát. A
törvényi szabályozás a megelőzés és védelem szempontjából döntő fontosságú. A
fényszennyezés jelensége csak néhány évtizede ismert jelenség, ezért a jogi
szabályozások területén még sok tennivaló van. Kevés azon országok száma, ahol
átfogó, konkrét országos szabályozás, törvény készült a fényszennyezés kapcsán.
Az USA-ban is csupán az 1980-as évek közepén jelent meg az első
jogszabály az arizonai Tucson városában – a közelben működik a híres Kitt Peak
Nemzeti Obszervatórium (KPNO). Ennek a jogszabálynak (önkormányzati
rendelet) a jelentősége és értéke, hogy nem egyoldalú tiltással igyekezett célját
elérni – elsődleges célja az volt, hogy a szabadtéri világítások ne zavarják a
csillagászati megfigyeléseket – hanem figyelembe vette az egymással ellentétes
érdekeket is. Tulajdonképpen egyensúlyba hozta a csillagászati megfigyelésekkel,
közbiztonsággal, pihenéssel, szórakozással és kereskedelemmel kapcsolatos
elvárásokat, miközben szem előtt tartotta az energia-megtakarítás kérdését.
Legfontosabb rendelkezése, hogy bármely szabadtéri világító berendezés
üzemeltetéséhez az építésügyi hatóság engedélye és ellenőrzése szükséges. A
KPNO mellett a Mount Hopkins Obszervatórium 25 mérföldes környezetében, és
az adott megyében is jelentősen szabályozzák a kültéri világítást. Az alacsony
nyomású nátriumlámpák használatát támogatják, melyeket kötelezően árnyékolni
kell (6. kép, ellenben a 7. képen erősen fényszennyező lámpabúrákat láthatunk). A
higanygőzlámpákat tiltják, az ilyen típusú világítótestek felszerelése, árusítása,
kölcsönzése és megvásárlása is tilos! Kizárják a lézerfény használatát is, ha a
fénynyaláb a horizont síkja fölé irányul (NIZALOWSKI A. 2000). Fontos
megjegyezni még azt is, hogy a kültéri világítóberendezések zavaró hatásaival
világítás-technikusok csaknem három évtizede foglalkoznak (HORVÁTH J. 2000).

19
6. kép Árnyékolt utcai lámpa Floridában. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J.

7. kép Fényszennyező lámpabúrák Torontó üzleti negyedében. KLINKENBORG, V. 2008.

Fotó: RICHARDSON, J.

20
 Csehország 2002-es Levegőtisztasági Törvénye meghatározó jelentőségű a
fényszennyezés szabályozásával kapcsolatban, ugyanis ez az első törvény, mely
egy ország teljes egészére kiterjed. A rendeletben fogalmi meghatározást is
találunk: „A fényszennyezés a mesterséges fényforrásokból származó bármely
fény, amely kívül jut azon a területen, amelyre szánták, különösen az a fény, amely
a horizont síkja fölé irányul”. A levegőtisztasági törvény feltétele volt az Európai
Unióhoz való csatlakozásnak is (Clean Air Act), ezt egészítették ki azzal, hogy a
túlvilágítás is szennyező lehet. Európában elsőként az olaszországi Lombardia
tartományában hozták létre a legjelentősebb szabályozást a fényterheléssel
kapcsolatban, tulajdonképpen ezt vették át és alkalmazták Csehországban is. A
jogszabály szigorú előírásokat tartalmaz. A törvény bevezetése sok pozitív
változást idézett elő, és fontos eredménye, hogy a lakosság is meg van vele
elégedve. A szükséges utcai megvilágítás elegendő, miközben energiát takarítanak
meg és a csillagos égbolt is jobban látható (http://www.konkoly.hu).
Szlovéniában 2007 nyara óta létezik fényszennyezés elleni törvény. Az
elmúlt évtizedben megfigyelték az ország területén a fényszennyezés káros, gyors
ütemű növekedését. A törvény fontos eleme, hogy tiltja a horizont síkja fölé
irányuló világítást és megköveteli, hogy a lámpatestek árnyékoltak legyenek. A
törvény kitér az energiahatékonyság kérdésére is, hiszen megköveteli a
települések gazdaságosabb energiafelhasználását, előírja a közvilágításra használt
energia csökkentését. Az egyik legfőbb problémára, az indokolatlan világításra is
választ adnak: azokon a helyeken és azokban az órákban használható világítás,
amikor arra feltétlenül szükség van. A törvény a világítás irányát is meghatározza
települési szinten. Kulturális örökség védettsége alatt álló épületeiket és a
templomaikat is csak kisebb mértékben világítják meg. A törvény alkalmazása
által jelentős mértékben csökkent az energiafelhasználás. Ennek több pozitív
hatása is van, mivel csökkentek a kiadások, pénzt takarítanak meg,
környezetvédelmi szempontból pedig csökken az üvegházhatású gázok
kibocsátása is. A szigorú törvényi szabályozás elfogadása és megvalósítása
szükséges, de nem egyszerű, hiszen ellenérdekek tucatjaival állnak szemben. Az
energiát előállító erőművek és a szolgáltatók érdeke anyagi szempontú, több
energia előállítása nagyobb anyagi hasznot jelent. A törvény a Környezetvédelmi

21
Minisztérium, kormányzati hivatalok, természetvédők, világítás-technikusok
sokoldalú, sikeres koordinálása által jöhetett létre. Szlovénia a határozat
megalkotásával modellként szolgál a többi Európai Uniós országnak. A
szabályozás létrehozásával hozzájárultak természeti környezetük megőrzéséhez,
ezzel együtt az életminőség javulásához is (KOLLÁTH Z. 2007).

A folyamatosan növekvő környezetterhelés és azok csökkentését

követelők hatására, a környezetünkkel kapcsolatos jogszabályok területén
érezhetők a legdinamikusabb előrelépések is. Csepregi I. (2004) a szabályozások
indokoltsága alapján a következő főbb csoportokat különíti el, különös tekintettel
a fényszennyezésre:

ƒ környezetvédelmi: indokolatlan mértékű mesterséges világítás negatív

hatásai a környezet különböző nagyságú területeire,
ƒ természetvédelmi: populációk méretét és összetételét zavaró, módosító
fényterhelési hatások,
ƒ energiagazdálkodási: energiapazarlás csökkentése, energiahatékonyság
növelése,
ƒ közlekedésbiztonsági: rosszul tervezett közvilágításból eredő zavaró
fények hatása, balesetveszély,
ƒ humán-egészségügyi: fényszennyezés egészséget befolyásoló hatásai,
stressz növekedése, daganatos megbetegedések,
ƒ tudományos okok: a fényszennyezés csillagászati megfigyeléseket zavaró,
vagy ellehetetlenítő következménye,
ƒ kultúrtörténeti: a csillagos égboltnak, mint az emberiség örökségének
megőrzését zavaró fényszennyezés.

Fontos megjegyezni azt, hogy jelenlegi, urbanizált világunk

elengedhetetlen része a világítás. A cél az lehet, hogy ne növeljük tovább a
fényterhelést, illetve megfelelő műszaki megoldásokkal csökkentsük a felesleges
világítást. Azokon a területeken, ahol minimális a fényszennyezés mértéke, ott
őrizzük meg az éjszakai égbolt sötétségét.

22
5.2. Hazai szabályozások, rendeletek

A legtöbb országban nem veszik komolyan a fényszennyezés problémáját,

ennek következtében a megfelelő ide vonatkozó szakmai és jogi kifejezések sem
alakultak ki. Hazánkban sem született még egységes jogi rendelkezés, illetve
szabályozás a fényszennyezéssel kapcsolatban. Példaértékű helyi rendelkezést
csupán Dág települése készített. Magyarországon jelenleg nincs olyan országos
hatókörű szabályozás, amely kezelné a zavaró fények hatását, közvilágítás
létesítését és üzemeltetését.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt módosító 2008. évi
XCI. törvény 19. §-át kell megemlíteni, amely áttörésnek tekinthető a
fényszennyezéssel kapcsolatos hazai jogi szabályozás történetében: „…Védett
természeti területen a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást
külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen – a közcélú közlekedési
létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges megvilágítástól eltekintve –
úgy kell kialakítani, hogy a védett vagy a közösségi jelentőségű állatfajokat ne
zavarja, veszélyeztesse, károsítsa”. A törvény magát a fényszennyezés jelenségét
nem definiálja, általánosan fogalmaz, konkrét utasítást nem ad, azonban már
lehetőséget ad arra, hogy a védett területeken bizonyos szabályozásokat
léptessenek életbe (KOLLÁTH Z. 2009).
Kolláth Z. (2001) két pontban foglalja össze a fényszennyezés
szabályozásának legfontosabb elemit:

„1. Szabályozni kell a közvilágításban használt világítótestek felépítését: A

fénynek oda, és csak oda kell irányulnia, ahol ténylegesen megvilágításra van
szükség. A felesleges irányokba kisugárzott fényenergia kiküszöbölésével jelentős
elektromos energia is megtakarítható, és a járművezetőket zavaró káprázás is
csökkenthető.
2. Szabályozni kell az éjszaka megvilágított reklámok, és más a figyelem
felkeltésére szánt fényforrások (pl. diszkó fények) működtetését, s azok
teljesítményét.”

23
 Hazánkban eddig egyetlen település, a Komárom - Esztergom megyei Dág
község helyi rendelete (8/1998. (VIII. 31.) Dág Kt. Rendelete) szabályozza a
világítást. Engem személy szerint is büszkeséggel tölt el, hogy éppen itt született
ez a későbbiekben híressé vált szabályozás, ugyanis a szomszéd településen,
Sárisápon lakom. A szankcionálás hátterében itt is csillagászokat találunk. A falu
határában több alkalommal szerveztek csillagászati észlelő táborokat az 1990-es
években. A megfigyelések további sikerességének érdekében, Wieszt Krisztián
amatőrcsillagász, a település akkori alpolgármestere kezdeményezte a készülő
környezetvédelmi rendeletbe a fényterhelésre vonatkozó szabályok beiktatását.
A fényszennyezés elleni védelem felhasznált eszközei itt is hasonlóak a
külföldi példákhoz. Legfontosabb rendelkezései közé tartozik, hogy a
fényforrásból sugárzó fénynek 20 fokkal a horizont síkja alatt kell maradnia.
Emellett rögzítik, hogy a kültéri világításnak a lehető legkevésbé szabad zavarnia
az élőlények természetes viselkedését és a csillagászati észleléseket. Azt is
szabályozzák, hogy mikor és milyen izzókkal lehet világítani. Hatósági ellenőrzés
bejelentés alapján történik. Aki a rendeletben foglaltakat nem tartja be, az
szabálysértést követ el és pénzbírsággal felel érte.
Ezen határozat közvetlen hatása országos szinten ugyan elhanyagolható,
jelentősége mégis nagy, mivel bizonyítja, hogy nem ütközik akadályba az az
önkormányzat, mely szabályozni szeretné a fényterhelést.

24
6. Európa és hazánk fényszennyezettségi térképe

Az elmúlt néhány évtizedben sokat romlott az égbolt állapota, vizsgálatok

szerint egyes országokban akár tízszeresére növekedett az égbolt háttérfényessége.
A szabad szemmel látható csillagok száma drasztikusan csökkent (KOLLÁTH Z.
2009). Az éjszakai űrfelvételeken szépen kirajzolódnak a fényszennyezett
területek (10. kép).
Pierantonio Cinzano vezetésével Olaszországban külön kutatóintézet
(Istituto di Scienza e Tecnologia dell'Inquinamento Luminoso ISTIL) alakult a
fényszennyezés vizsgálatára (http://www.inquinamentoluminoso.it/). Cinzano és
munkatársai (CINZANO, P. et al. 2001/a) a védelmi meteorológiai műhold adatai
alapján feltérképezték a földfelszínt a világűrbe távozó, és a visszaszórt
fényenergia szempontjából. A meglévő adatok alapján (kb. 1km-es felbontással)
kiszámolták az európai éjszakai égbolt háttérfényességét, figyelembe véve a
fényszóródás fizikájára vonatkozó törvényeket, illetve a domborzati viszonyokat.
Színskálás ábrát készítettek (2. ábra), ahol az egyes színek az égbolt
háttérfényességét jelzik, a természetes állapothoz képest. Az egyes színekhez
tartozó értékek a következők: fekete: kisebb mint 0,11; kék: 0,11 – 0,33; zöld:
0,33 – 1,0; sárga: 1 – 3; narancs: 3 – 9; vörös: több mint 9-szeres. Az értékek
zenitre és tiszta időre vonatkoznak, ha a levegő párás, szennyezett, akkor
lényegesen rosszabb az égitestek megfigyelhetősége. A csillagászati szempontból
megadott határérték alapján a szerzők már akkor fényszennyezésről beszélnek,
amikor a mesterséges háttérfényesség eléri a természetes háttér 10 %-át.
A térkép alapján Budapest és környéke fölött az égbolt több mint
kilencszer fényesebb, mint természetes háttérfényesség esetén (3. ábra).
Magyarország majdnem teljes lakossága (kivéve a ritkán lakott Zselic, Somogy,
Őrség és Hortobágy jelentős részét, ahol az érték 0,33, vagyis kék alatti) olyan
helyen él, ahol az égbolt fényessége meghaladja ezt a 10 %-os küszöböt. A
csillagászati megfigyelések esetében a megfelelő határérték, amely nem
veszélyezteti a megfigyeléseket 0,1 lenne (KOLLÁTH Z. 2004).

25
 2. ábra Mesterséges éjszakai égboltfényesség Európában. CINZANO, P. et al. 2001/a

Egy Európáról készített másik térkép (CINZANO, P. et al. 2001/b) a szabad

szemmel még megfigyelhető csillagok fényességét ábrázolja egy színskálán, ez az
ún. szabadszemes háttérfényesség. Az ideális körülmények között még
megfigyelhető leghalványabb csillag fényessége 6, míg a legfényesebb 1
magnitúdó érték körüli.

26
 3. ábra Magyarország és környezetének mesterséges éjszakai égboltfényessége.
CINZANO, P. et al. 2001/a

Cinzano és munkatársai (CINZANO, P. et al 2001) kutatásai szerint a világ

népességének kétharmada, míg az USA (kivéve Hawai és Alaszka lakosságát) és
az Európai Unió lakosságának 99 %-a él a olyan területen, ahol az éjszakai égbolt
fényszennyezettsége eléri a szennyezettségi határértéket. Megállapították, hogy a
Föld lakosságának egyötöde, az USA kétharmada, míg az Európai Unió fele
elveszítette a szabad szemmel megfigyelhető Tejút látványát
(http://www.savethenight.eu).

27
7. A csillagos égbolt védelme

A városok területi terjeszkedésének és számának növekedése

következtében a 20. század második felétől sokszorosára nőtt az éjszakai égbolt
fényszennyezettsége. Egyre kevesebb helyen nyílik lehetőség arra, hogy az
emberek természetes valójukban figyeljék meg az égitestek végtelen birodalmát.
Az éjszakai fényszennyezés okozta problémák kiküszöbölése az utóbbi években
hangsúlyosabbá vált az európai és észak-amerikai környezetvédelmi
programokban is. Egyre több értekezletet tartanak a témával kapcsolatban. Ezek
közül ki kell emelni a La Palmában (Kanári-szigetek) tartott Starlight 2007
Konferenciát (Az éjszakai égbolt minősége és a csillagok megfigyelése jogának
védelmében.), ugyanis itt fogadták el azt a deklarációt, mely a csillagos eget az
emberiség közös örökségének nyilvánította (http://www.starlight2007.net/).

7.1. Az IDA tevékenysége

Az Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetséget (International Dark-Sky

Association, IDA) 1988-ban David L. Crawford és munkatársa Tim Hunter
alapította azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a fényszennyezés növekvő
problémájára.
Az IDA feladatának tekinti, hogy megőrizze és védje örökségünket, az
éjszakai sötét égboltot a társadalom hasznára, azáltal hogy támogatja a megfelelő,
környezettudatos kültéri világítások tervezését, alkalmazását és megtanítja az
embereket arra, hogy mindenki számára fontos a csillagok látványa. Felhívják a
figyelmet arra, hogy a fényszennyezés jelentősen szűkíti a csillagászati
lehetőségeket, veszélyezteti az érzékeny ökológiai területeket, az
energiafogyasztásunkat és az emberiség örökségét (http://www.darksky.org).

28
7.2. A Zselici Csillagoségbolt-park

Kiemelkedő fontosságú azoknak a területeknek, egyre szűkülő foltoknak a

megőrzése, ahol az éjszakai csillagos égbolt látványát nem veszélyezteti semmi. A
kivilágított városok központjából csupán néhány csillagot láthatunk, egy átlagos
településről pár száz, míg például a Zselic vagy a Hortobágy területéről akár
kétezer csillagot érzékelhetünk (KOLLÁTH Z. 2009).
A hazai védett területek részben átfedésben vannak a fénnyel kevésbé
szennyezett éjszakai égboltú területekkel. Azonban a nagyvárosoktól távolabbi
területek fényszennyezettsége is megnövekedett, így nehezebbé vált ezeknek a
területeknek a kiválasztása. A csillagoségbolt-park program hazai
kezdeményezése 2006-ban indult, azzal a céllal, hogy hosszú távon megőrizzenek
olyan területeket, ahonnan biztosan megfigyelhető az éjszakai égbolt, akár szabad
szemmel is. Elsőként a Kaposvártól délre fekvő Zselici Tájvédelmi Körzetből
(Zselici TK) indult az akció, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI)
és a Magyar Csillagászati Egyesület összefogásával (MCSE), később csatlakozott
hozzájuk a Világítástechnikai Társaság, a Zselica Szövetség és a SEFAG
Erdészeti és Faipari Zrt. A sokoldalú együttműködés is jól mutatja, hogy a
csillagos égbolt megőrzése hozzáértéssel és jó szándékkal őrizhető csak meg
(KOLLÁTH Z. - GYARMATHY I. 2009). A csillagoségbolt-parkok lehatárolására és
kijelölésére az IDA javasolt egy kritériumrendszert, ami alapján a Zselici TK
ezüst minősítést kapott (az arany szint csak a Föld elhagyatott területein jellemző).
A Zselichez hasonló adottságokkal rendelkezik a Hortobágy is, remélhetőleg ez
lesz majd a második csillagoségbolt-park hazánkban. Jelentőségét alátámasztja az
a tény is, hogy madárvándorlási útvonalak metszéspontjában fekszik.
A Zselici TK IDA-parkká való felterjesztéséről a 2006-ban Pécsett
megrendezett II. Fényszennyzési Konferencián döntöttek, itt írták alá a
megállapodást az MCSE és a DDNPI képviselői. Csillagászati tanösvény
létrehozását tervezik, együttműködnek a térség turisztikai, kulturális,
ismeretterjesztő és természetvédelmi lehetőségeinek kiaknázásában
(http://ddnp.nemzetipark.gov.hu).

29
 Az írországi Armaghban, ezév szeptemberében megrendezett „9. Európai
Szimpózium az Éjszakai Égbolt Védelméért” című konferencián nyújtották be
hivatalosan a Zselici TK felterjesztését „Nemzetközi Sötét Égbolt Park” címre. A
dokumentum tartalmazza számos IDA tag támogató levelét, a terület Kezelési
Tervének éjszakai környezettel kapcsolatos részeit, a hozzátartozó Világítási
Tervet, valamint az égbolt minőségének többéves felmérését. Európából ez volt az
első ilyen felterjesztés (a skóciai Galloway Forest Park kérvényével egyidőben),
ami az IDA felé érkezett, eddig csak észak-amerikai területek kaptak hasonló
kitüntetéseket. Az első csillagoségbolt-park címmel Utah állam büszkélkedhet.
Nemrégiben értesülhettünk az IDA hivatalos honlapján arról, hogy a
Zselici TK és a skóciai Galloway Forest Park elnyerte a Csillagoségbolt-Park
címet (8. kép, http://www.darksky.org).

8. kép A Zselici TK és a skóciai Galloway Forest Park csillagos ege.

Forrás: www.darksky.org

A sötét égbolt megőrzését célozza a zselickisfaludi Kardosfa Hotelben

felszerelt lámpák formája, mennyisége és világításának hatékonysága, amelyet a
Magyar Csillagászati Egyesület elfogadott. A zselici szálloda azért különleges,

30
mert ők az elsők, akik csillagászokkal egyeztettek, hogy ne zavarják a világítással
a tiszta égboltot, ezért speciális lámpatestekkel világítanak (9. kép).

9. kép A Kardosfa Hotel ernyőzött lámpatestei.

Forrás: Zselic Starry Sky Park – Nomination Package 2009.

A fényszennyezés elleni védekezésre, ezáltal a csillagos égbolt védelmére

több lehetőség is van. Többek között ilyenek a világítástechnikai megoldások, a
jogi szabályozások, csillagoségbolt-parkok létesítése. Úgy gondolom, hogy ezek
mellett a legfontosabb mégis az, hogy az emberek ismerjék a fényszennyezés
problémáját és annak káros hatásait – sokak észre sem veszik, hogy eltűnik a
tiszta égbolt látványa, de talán felfigyelnek a problémára, ha tudják, hogy az
emberi egészségre is káros hatásai vannak. Ennek eszközei az oktatás,
ismeretterjesztés, figyelemfelhívás kampányokkal pl. Globe at Night, Föld Órája.
A 2008-as Globe at Night akcióban Magyarország nagyon jól szerepelt, csak az
USA előzte meg a beküldött adatok számában.

31
8. Kérdőíves felmérés

A fényszennyezéssel kapcsolatos vizsgálataimhoz módszerként kérdőíves

felmérést választottam. Célcsoportként a középiskolás korosztályt (I. korosztály)
és fiatal értelmiségieket (II. korosztály) választottam. Lakóhely alapján az ország
eltérő területein élők vettek részt a felmérésben, például pécsi, szegedi, budapesti,
esztergomi lakosok, csak a nagyobb városokat említve, de kisebb településekről is
sok válasz érkezett. A feltett tíz kérdésre adott feleleteket kiértékeltem, majd
Excel program segítségével diagramokat készítettem, a jobb értelmezhetőség és
látványosabb megjelenítés érdekében. Két kérdés esetében a válaszok indoklását
kértem. Azért, hogy a felmérés reprezentatív legyen, mintegy 400 db kérdőívet
töltettem ki, amely kb. fele-fele arányban oszlik meg a két korosztály között.
Hipotézisem szerint az emberek többsége nem ismeri a fényszennyezés
kifejezést, miközben a problémához kapcsolódó Föld Órája (alapvetően energia-
megtakarítási kampány) akcióról sokan hallanak. A csillagászati ismeretek
hiányosak, az oktatásban kevésbé foglalkoznak ezzel a témával. A legalapvetőbb
csillagképeken (Nagy- és Kis Göncöl) kívül nem ismerik, nem érdekli a fiatalokat
a csillagos égbolt látványa. Feltételezem továbbá, hogy a válaszadók a városi
létforma velejárójának tartják az éjszakai fényeket, a közvilágítást pedig
megfelelőnek tartják. Tehát nincsenek tudatában annak, hogy éjszakai fénykupola
zavarja pihenésüket, és a túlzott mesterséges világításnak káros következményei
vannak.

8.1. Eredmények

1. kérdésem a következő volt: Hallotta-e már a fényszennyezés kifejezést?

A 4. ábrán megfigyelhető, hogy a megkérdezett középiskolás korosztály
mindössze 30 %-a felelt igennel. Ez az eredmény megegyezik a hipotézisemben
állítottal, miszerint kevéssé ismert a jelenség. Érdekes módon a Föld Órájával – 2.
kérdés: Hallott-e már a Föld Órája kezdeményezésről? – kapcsolatos

32
visszajelzések is ugyanilyen arányúak, annak ellenére, hogy egy jól propagált
akcióról van szó (http://www.earthhour.org/Homepage.aspx). Különösnek
találom, hogy a középiskolai tanárok nem tájékoztatják erről a diákokat, miközben
környezetünk megóvására hívja fel a figyelmet. A fiatal értelmiségieknél az I.
korosztályhoz képest már fordított az arány, 73 %-.uk ismeri a fényszennyezés
fogalmát, tehát fokozottabban érdeklődnek a környezetünket érintő kérdések iránt,
vagy felsőfokú tanulmányaik során találkoztak a kifejezéssel. Úgy gondolom,
hogy a legtöbb esetben azonban csak a szó ismert, a jelenség nem. Talán
árnyaltabban megfogalmazott kérdéssel ez kiderült volna. A Föld Órája akciót a
II. korosztály válaszadóinak több mint fele, 56 %-a ismeri. Értelmiségiek esetén
ez is alacsony aránynak tűnik, hiszen 2008-ban már Magyarország is csatlakozott
ehhez az egyszerű, mégis sokat jelentő energia-megtakarítási programhoz.

I. korosztály II. korosztály

30% 27%

70% 73%

Igen Nem Igen Nem

4. ábra Hallotta-e már a fényszennyezés kifejezést? – kérdésre adott válaszok eredménye.

I. korosztály II. korosztály

30%
44%

56%
70%

Igen Nem Igen Nem

5. ábra Hallotta-e már a Föld Órája kezdeményezésről? – kérdésre adott válaszok

eredménye.

33
 A Föld Órája akció kapcsolódik a 9. kérdéshez is, mely arra irányul, hogy
a válaszadók mennyire veszik figyelembe a villamos energia megtakarításával
kapcsolatos hirdetéseket. Ennél a pontnál az I. korosztályhoz tartozók 56 %-a
válaszolt igennel, miközben csupán 30 %-uk ismeri az egyik legjobban hirdetett
villamos energia megtakarítási kampányt, a Föld Óráját. A II. korosztály 80 %-a
figyelembe veszi a témával kapcsolatos hirdetéseket, műsorokat (9. kérdés), ennek
ellenére mindössze 56 %-uk ismeri ez említett kezdeményezést.

100% 92%
90% 81% 82%
80%
70% 59%
60%
50% 41%
Igen
40%
30% 19% 18% Nem
20% 8%
10%
0%
3. kérdés 5. kérdés 3. kérdés 5. kérdes
I. korosztály II. korosztály

6. ábra A 3. kérdésre – Egyetért-e azzal, hogy a csillagos és az egész emberiség öröksége,

ezért érintetlenségét meg kell őrizni? Valamint az 5. kérdésre – Fontosnak tartja a Tejút
látványát? adott válaszok.

A 3. és 5. kérdésekre adott válaszokat összehasonlítottam, mivel a kettő

összefüggésben van. A Tejút az éjszakai égbolt része, a magyar-székely
mondavilág fontos eleme, a Hadak Útja népünk történelmének hagyatéka. Az I.
korosztálynál a válaszadók 81 %-a egyetért azzal, hogy a csillagos égbolt emberi
örökségünk része (3. kérdés), ennek ellenére mindössze 59 %-uk tartja fontosnak
a Tejút látványát (5. kérdés)! A II. korosztálynál összehasonlítva a két kérdésre
adott „igen” válaszok arányát, érthetőbb eredményt kapunk: 92 % fontosnak tartja
a csillagos égbolt megőrzését, 82 % a Tejút látványát. A fiatal értelmiségiek
esetében számomra ez is következetlenségnek tűnik. Ha fontosnak tartják a
csillagos égbolt megőrzését, akkor miért nem jelentős számukra ugyanannyira a

34
Tejút látványa is? Sokan még soha nem látták a Tejutat, illetve elképzelhető, hogy
nem ismerik fel az éjszakai égbolton áthúzódó ezüstös sávot. Néhány példa arra,
hogy hol figyelték meg: Zselic, Balaton-part, erdei táborok, Erdély.

A 4. kérdés alapján azt kutattam, hogy mennyire ismertek a csillagok,

illetve csillagképek. Ezt azért tartom fontosnak, mert csak akkor védhetünk meg
valamit – élőlényeket, jelenségeket, történeti emlékeket stb. – ha ismerjük azokat.
A kérdések kiértékelése során azt tapasztaltam, hogy hiányosak, illetve tévesek a
csillagászati ismeretek. Sajnálatos módon a középiskolákban elhanyagolják, vagy
teljesen kihagyják ennek oktatását. A Nagy- és Kis Göncölön kívül más
csillagok/csillagképek alig ismertek. A középiskolások közül 33-an, a fiatal
értelmiségiek közül 39-en írták az Esthajnalcsillagot (Vénuszt) az általuk ismert
csillagok közé! A csillagászati ismeretek megdöbbentő hibája, hogy egy bolygót
csillagnak vélnek (csupán a népies elnevezés elég a megtévesztéshez). Az I.
korosztályból 10-en ismerik az Orion csillagképet, és mindössze 2-en a
Fiastyúkot. Többen nem tudtak megemlíteni egyet sem. A II. korosztályból 31-en
írták az Oriont, 14-en a Fiastyúkot. Egy válaszadó volt, aki csillagképekből
készítette a szakdolgozatát, természetesen rengeteg konstellációt sorolt fel.

A 6. kérdés így szólt: Elképzelhetőnek tartja, hogy a hatalmas kiterjedésű

agglomerációkból 100 kilométerre is ellátszik a mesterséges fény? A
középiskolások 65 %-a válaszolt igennel, miközben csupán 30 %-uk (4. ábra)
ismeri a jelenséghez tartozó kifejezést. A fiatal értelmiségiek esetében ez az arány
86 %, illetve 73 % (4. ábra). Ezek szerint többen ismerik a fényszennyezés
jelenségét, de még nem „találkoztak” a fogalommal.

A 7. kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók indokoltnak

tartják-e a mai modern városképhez hozzátartozó éjszakai fényeket. A
középiskolások és fiatal értelmiségiek esetében is hasonló a válaszok aránya:
„igen” – 60 % illetve 57 %, „nem” 40 % és 43 %. Az indokok között a következő
szempontokat említik: közbiztonság, baleset-megelőzés, közlekedés és esztétika.
A reklám- és kirakatfényeket sokan túlzott mértékűnek tartják. Megemlíteném,

35
hogy a közhiedelemmel ellentétben a közvilágítás mértékének növelése nem
eredményezi a bűncselekmények számának csökkenését, sőt azzal fordított
arányban áll.

I. korosztály I I. korosztály

27% Igen
39%
47% Nem, kisebb annál
49%

Nem, nagyobb
annál
26%
12%

7. ábra A közvilágítás mértéke megfelel-e az indokolt értéknek?

A 8. kérdés a következőképpen hangzott: Ön szerint a közvilágítás

mértéke megfelel-e az indokolt értéknek? A 7. ábrán lévő diagramok bemutatják,
hogy a válaszadók közel fele megfelelőnek tartja – az I. korosztálynál 47 %, a II.
korosztálynál kevesebb, 39%. A középiskolásoknál szinte azonos arányban
válaszoltak azok, akik az indokoltnál nagyobb (27 %), illetve annál kisebbnek (26
%) vélik az utcai fények mértékét. A fiatal értelmiségieknél azok vannak
többségben (49 %), akik szerint túlméretezett a közvilágítás.

I. korosztály I I. korosztály
7%
9%
Csillagos ég
18%

Mesterséges
fények 14%
Mindkettő
77%

75%

8. ábra Az Ön számára melyik fontosabb, a csillagos égbolt látványa, vagy a mesterséges

fények?

A 10. kérdésre adott válaszok alapján kimutatható (8. ábra), hogy a

megkérdezettek háromnegyede (I. korosztály 75 %, II. korosztály 77 %)

36
fontosabbnak tartja a csillagos égbolt látványát, mint a mesterséges fényeket. A 3.
kérdés esetében bemutatott eredmények is ezt támasztották alá, csupán a
középiskolások 5. kérdésre adott válaszainak aránya ellentmondásos. Az I.
korosztály esetében a diákok majdnem egyötöde számára fontosabbak a
mesterséges fények!
Összehasonlítva a fenti eredményeket a 4. kérdésre adott válaszokkal,
érdekesnek találtam, hogy miközben a megkérdezettek többsége a csillagos ég
látványát igényli, csillagképeket nem tud felsorolni, tehát valójában nem is ismeri
azt. Érdemes még megemlíteni néhány indoklást a csillagos égbolt fontosságát
választók közül:

„El lehet merülni a számomra ismeretlen csillagképekben. Nyáron volt egy

érdekes tapasztalatom: nomád körülmények között éltünk egy alkotótáborban. Se
áram, se fények. Az volt a megdöbbentő, hogy a Hold, illetve a csillagok fénye
tiszta idő esetén bőven elég fényt szolgáltatott mindennapi életünkhöz. Bár tudom,
hogy ez egy elég esetleges szituáció, mégis ráneveli az embert arra, hogy
alkalmazkodjon környezetéhez és visszavegyen abból a rohanásból, ami őt
körülveszi. Ugyanakkor bekerülve a városi szférába elkényelmesedünk és tényleg
mindenért fényt kapcsolunk.”

„A csillagos égbolt hozzátartozik az emberiség történetéhez, az

állandóságot sugallja, megnyugvást és biztonságérzetet ad.”

„E látvány mellett eltörpül az ember, s segít helyesen értékelni önmagát.

Mindenkire ráfér egy kis alázat a természettel szemben! Emellett megnyugtat a
látványa, akár egy hegygerinc, egy erdő, vagy a tenger látképe. Az ember csak
csendben áll, s szemei legelésznek a tájon, jóllakik a tekintet.”

37
9. Interjúk

Munkám készítése során felkerestem olyan kutatókat, szakembereket, akik

kompetensek a fényszennyezés problémáját illetően. Önzetlen segítségükért itt
szeretnék köszönetet mondani! Hazánkban még sok tennivaló van, hiszen még
nem született átfogó országos törvényi szabályozás sem. A fényszennyezés
növekedését és káros hatásait elsősorban a csillagászattal foglakozók érzékelik.
Arra voltam kíváncsi, hogy azok a csillagászok, akik régóta végeznek
megfigyeléseket, milyen negatív változásokat tapasztaltak az elmúlt években,
évtizedekben az éjszakai égbolt háttérfényességének növekedése következtében.
Milyen személyes tapasztalataik vannak a témakört illetően.

Gyenizse Péterrel (műkedvelő csillagász, egyetemi adjunktus), a PTE

Földrajzi Intézetének munkatársával készített interjú:

– Mikor kezdődött a csillagos égbolt megfigyelése iránti vonzalma?

1987-ben, amikor Egyházi Klára tanárnő Csillagászat szakkört indított a

gimnáziumban. Erre azért mentem el, mert nem találtam jobbat. Később ez lett a
szívem csücske.

– Mit jelent Önnek a csillagos ég?

Nem egyszerűen a csillagképeket egy félgömbre ragasztva. Egyrészt egyfajta

művészi szépséget. Amikor egy kusza nyílthalmazt, vagy egy halvány csillagközi
ködöt, pamacsot figyelek meg, akkor a természet változatos alkotóerejére
gondolok. Ezek látványa hasonló érzeteket kelt bennem, mintha egy modern festő
műveit nézném (bár azok annyira nem bűvölnek el). Másrészt persze – a reális
részét tekintve – rádöbbentett, hogy milyen kicsi is vagyok, sőt milyen
elhanyagolható méretű és jelentőségű az egész Naprendszer, valamint, hogy
milyen rövid pillanat az Univerzum idejéhez képest az, amit emberi történelemnek

38
hívunk. Tehát a Világegyetem szerénységre és önmérsékletre int mindenkit, már
persze azokat, akik hajlandóak felnézni az égre és nem csak az üzletek kirakatáig
látnak el, valamint hajlandóak gondolkodni egy kicsit ezen.

– Mikor találkozott először a fényszennyezés problémájával?

Már rögtön azután, hogy elkezdtem magamtól megtanulni a csillagos égen való
tájékozódást. A 2. emeleti lakásunk erkélyére ugyanis felvilágítottak az utcai
lámpák. Folyamatosan árnyékot kellett keresnem. Később a lámpafény tönkretette
sok fényképfelvételemet, és persze mivel alig engedte kitágulni a pupillámat, ezért
alig láttam az erkélyről a halványabb objektumokat távcsővel. Ennek
kiküszöbölésére anyukám varrt egy fekete kapucnit, amit a fejemre, és részben a
távcsőre borítottam. Később esténként, vagy hajnalonként kicipeltem a
felszerelésemet a városszéli garázsunkhoz, ahol csak néhány távoli ipartelep
reflektora, és a jövő-menő autók zavartak. Ez a hely Komló keleti felén volt, így
délkelettől északig és a zenit környékén jó egem volt. Azóta Pécsre költöztem, de
itt is állandóan lámpák vesznek körül. Most éppen nyugat-északnyugat felé van jó
egem.

– A Pécsi Bemutató Csillagvizsgálóból milyenek a megfigyelési

lehetőségek?

Ma már nincs Pécsett bemutató csillagvizsgáló. A Szőlő utca beépülésével

folyamatosan romlott a helyzet, ugyanis egyre több utcai és udvari lámpa települt
a közvetlen környezetébe az 1980-as, 1990-es években. Részt vettem az 1998-as
újra nyitásban, szervezésben. Az elmúlt évtizedben már nem romlott jelentősen a
helyzet a közvetlen fények terén (már nem tudott), de az ég háttérfényessége a
város fényszennyezése miatt jelentősen emelkedett. Magyarország első fix
felállítású planetáriuma volt. Az ingatlan 2006-ban eladásra került, majd az
épületeket 2008 őszén lebontották. Működésének 21 éve alatt kb. 6300
planetáriumi előadást tartottak benne 200 ezer látogatónak, illetve udvarában
mintegy 450 nyilvános távcsöves bemutatót 14 ezer embernek.

39
 – Hogyan változott a fényszennyezés mértéke az utóbbi években?

Természetesen növekedett. Sőt szerintem az emberi igényeket meghaladó

mértékben nőtt. Ezt a saját utcánkkal lehet illusztrálni. Korábban csak minden
második oszlopon volt egy kisebb teljesítményű higanygőz lámpa, ami azért elég
jól megvilágította az utat, egy kanyar kivételével. Kb. 5 éve sárga halogén
lámpákra cserélték ezeket, amelyek több fényt adnak, sőt most már minden
oszlopra szereltek. Olyan fényár van az utcán és a kertünk szélén, hogy újságot
lehet olvasni éjszaka. Ezek úgy gondolom, elsősorban nem a lakók igényei miatt
kerültek felszerelésre, hanem, mert a szolgáltató több áramot akar eladni. (Érdekes
módon a lakosságot viszont a takarékosságra ösztönzik – ld. energiatakarékos izzó
vs. hagyományos égő. Ez is biznisz. Vedd meg a tízszer olyan drága égőt, aminek
az előállítása drágább, az elektromágneses szmogja és a környezetszennyezése
magasabb. Az utcai pazarlás mellett ez a megtakarítás másodlagos probléma
szerintem.)

– Saját megfigyelései honnan sikeresek leginkább?

Sajnos az elmúlt évtizedben egyre kevesebb időm van megfigyelésre. Ha valami

érdekes dolog történik az égen, azt a kertünkből próbálom megfigyelni. Ennek az
az oka, hogy a felszerelést nem egyszerű messzire elcipelni. Napfogyatkozások
megfigyeléséért persze elmentem Spanyolországba és Törökországba is. Amúgy
igazán sötét eget a nyári csillagászati táborokban szoktam látni (pl. Tarján,
Ágasvár, Szentlélek, Palé).

– Érezhető a fényszennyezés növekvő negatív hatása a megfigyeléseknél?

Természetesen. Jómagam korábban még tudtam kelet felé is nézelődni, de a

korábban említett átalakítások óta ennek alig van értelme. A távcsövekben
kevésbé látszanak a halvány csillagok, üstökösök, a fényképeken rövidebb
expozíciót lehet csak használni, mivel különben kivilágosodik az egész kép (így
persze csak a fényesebb objektumok rögzíthetők). Pécsről korában a pogányi

40
reptér környékére mentünk ki észlelni. A reptér reflektorai azonban az utóbbi
időben olyan fényárat eredményeznek, hogy távolabb kellett mennünk tőle. A
másik, ritkábban használt megfigyelőhelyünk Reménypuszta, ahol idén egy óriási
körforgalmat építettek, közepén brutális reflektorokkal. Erről a helyről is
lehetetlené vált a megfigyelés. Pécs városa fölött folyamatosan egy narancssárga
búra van. A belvárosból, lámpák közelében alig pár csillag látszik. Kb. másfél
évtizede tartunk nem rendszeres módon a Széchenyi-téren és környékén távcsöves
bemutatókat. Méréseink nincsenek, de azóta szerintem 1-2 magnitúdóval csökkent
a határmagnitúdó. Budapest fénybúrája olyan mértékben nőtt, hogy most már a
mátrai (Piszkéstető) obszervatórium megfigyeléseit is zavarja, a budai (Svábhegy)
obszervatóriumét lehetetlenné teszi.

– Az Ön véleménye szerint mennyire ismert probléma a fényszennyezés?

Szerintem igen kevéssé. Az emberek nem tudják miről van szó. Nem értik, hogy a
fénnyel hogyan lehet szennyezni. Ez ugyanis nem kézzel fogható, nem szemét,
nem szennyvíz. Olyan, mint amikor az ukrán néninek nem lehetett
megmagyarázni, hogy ne menjen vissza Csernobilba, mert ott sugárszennyezés
van.

– Hogyan lehet megelőzni negatív hatásait?

A fényszennyezésnek különböző negatív hatásai vannak, amelyek közül csak az

egyik a csillagászokat érintő égi háttérfényesség növekedés. Erről már írtam. Ezt
ugye a városok légkörében különösen nagy mennyiségben előforduló por
fényszóró képessége eredményezi, párosulva fölöslegesen sok és rosszul beállított
lámpák hadával. Különösen fényszennyezőek a műemlékek kivilágításánál
alkalmazott reflektorok, amik szinte mindig felfelé világítanak és fényük döntő
része nem is a célpontot éri. Ami a célpontot éri, az is visszaverődik és nagyobb
része nem a szemünkbe, hanem a légkörbe jut. Megoldás: megfelelő jogszabályok
kidolgozása a világítás szabályozására (erre vannak példák, ha jól emlékszem
Dágon és persze a Zselicben), illetve a világítás technikusok véleményének

41
kötelező kikérése. Hatás az emberekre: ha nappal és éjszaka is világos helyen
tartózkodunk, az gátolja a melatonin hormon termelését, ami mindenféle
problémát eredményez, pl. rák kialakulását. Megelőzés: ne aludjunk olyan
szobában, ahol világos van a bevilágító lámpák miatt. A nem megfelelően
beállított reflektorok vakíthatják a gépkocsivezetőket, balesetet okozhatnak. Sok
helyen láthatók nem lefelé, hanem oldalra világító fényszórók. Megelőzés: ezeket
szakértőkkel meg kell terveztetni, be kell állítani. Másik probléma a biztonság
kérdése: a nagy fényáron kívüli területek teljesen feketének tűnnek a polgárok
számára. Az árnyékból kilépve villámgyorsan ki tudják őket rabolni, majd
eltűnnek a tettesek. Hatása az állatvilágra: Egyes éjjeli rovarokat magához
csábítja a fény. A különböző nemű egyedek így nem találják meg egymást és a faj
egyes területekről kihal. A nagyvárosok magas házainak kivilágított ablakai egyes
madarakat is csábítanak. Éjjel nekirepülnek az üvegnek és elpusztulnak.
Megelőzés: csak olyan lámpatesteket kellene használni, amelyek csak lefelé
világítanak a célpontra, az útra, járdára. Bizonyára van hatása a növényvilágra is,
de erről még nem olvastam konkrétumokat.

– Hogyan került kapcsolatba az IDA-projekttel?

Dr. Kolláth Zoltántól (csillagász, MCSE elnök, PAB Csillagászati Munkabiz.

elnök) hallottam a szervezetről. 2007. októberében részt vettem a 7.
Fényszennyezés-elleni Konferencián Bledben. Ez nagyrészt az IDA rendezvénye
volt. 2009. szeptembere óta vagyok tagja az IDA-nak. Erre azért volt szükség,
mert kellet egy ajánlást írnom a Zselic Csillagos Égbolt Parkká nyilvánításához,
amit Kolláth Zoltán terjesztett fel az írországi ülésen.

– Milyen jelentősége van az Ön számára a Zselici Csillagoségbolt-

parknak?

Úgy gondolom, hogy a fent vázolt problémák ma már a világ jelentős részén nem
küszöbölhetők ki, csak maximum mérsékelhetőek. A Zselicben azonban ezek még
alig érvényesülnek. Ennek az állapotnak a megtartása nagyon jó lenne, mert akkor

42
lenne olyan hely, ahol bárki láthatná pl. a Tejutat. A városi emberek többsége
ugyanis nem is látott még igazi sötét, csillagos eget. Reméljük ez a mozgalom
erősödik a jövőben, és tudom, hogy a Hortobágyon is vannak törekvések ebbe az
irányba. Ott még talán jobbak is a viszonyok, mert nagyobb a terület.

– Milyen konkrét esetekkel találkozott, amikor rádöbbent arra, hogy a mai

városlakó emberek nem ismerik az éjszakai égbolt jelenségeit?

Az elmúlt két évtizedben sok tucat távcsöves bemutatót és több száz

ismeretterjesztő előadást, planetáriumi vetítést tartottam. Ezek során általában az
volt a kivétel, ha valaki ismerte az elmondott csillagképeket, bolygókat,
galaxisokat, stb. (Persze majd minden alkalommal voltak üdítő kivételek!). A
közoktatásban ugyanis gyakorlatilag nincs szó a csillagászatról. Talán a
bolygókról és a Holdról pár bekezdést tanítanak. A Világegyetem döntő részét
kitevő, Naprendszeren kívüli világról lényegében nincs is szó. A tanárok ugyanis
nem szeretik, nem is értik ezt a részt a könyvekből, és nem tanítják (tisztelet a
kivételnek!). Az emberek nagy részét pedig nagyon érdekli a csillagászat, mivel
azt izgalmasnak, rejtélyesnek tartják, amiben van igazság. Leginkább az
Interneten és TV-ben szereplő híreket szoktuk visszahallani. Persze számos kacsa
és féligazság is van köztük, mint a médiában általában.

– Aktív oktatóként és amatőrcsillagászként milyen lehetőségeket javasol a

fényszennyezés problémájának megismertetésére? Sokan nem is hallottak erről a
kifejezésről. Hogyan lehet tenni ez ellen?

A széleskörű, tömegekhez eljutó ismeretterjesztésnek ma két eszköze van: a

média (TV, rádió) és az Internet. Amennyiben szenzációs és egyedülálló
eseményekről tudósítunk, akkor be lehet kerülni a nagy TV-kbe, ld. a Zselic
esetét, vagy a Globe at Night programot. Ilyen esetekben százezrek fejében
ragadhat meg a fényszennyezés szó. Persze a mögöttes tartalomból így nem sokat
ismernek meg. Ha érdeklődik a polgár, akkor utána öntevékenyen utánanéz. Ma
ez általában az Interneten keresztül történik. Amennyiben talál egy jól kinéző, jól

43
átlátható, informatív lapot, ami a Google-ben valahol elsők között jön be, akkor
hajlandó tájékozódni az ügyben. A témáról magyar nyelvű könyv tudtommal nem
jelent meg. Folyóiratokban is alig olvasható a témában pár cikk. Bár ezen utóbbi
két forrás a széles néptömegek felé irányuló ismeretterjesztésben nem játszik
nagyon jelentős szerepet, általában csak a szakemberek olvassák őket.
Fényszennyezés témájú konferencia eddig tudtommal három volt az országban.
Az egyiket tavaly rendeztük itt Pécsett. Ezeken néhány tucat átlag feletti
érdeklődésű ember hallgatja meg barátait és ismerőseit, szélesebb körű
ismeretterjesztés nem történik. Nagyon jó kezdeményezés volt Kolláth Zoltán és
Gyarmathy István részéről, hogy a Zselicben és a Hortobágyon csillagnéző
éjszakai túrákat szerveztek. Ezek is olyan unikális dolgok, amire az emberek
felfigyelnek és elmennek egyszer. Utána már könnyebben lehet őket fertőzni
csillagászattal és fényszennyezés-ellenességgel.

A továbbiakban terjedelmi okok következtében csak egyes, általam

fontosabbnak/érdekesebbnek ítélt feleleteket szeretnék kiemelni.

– Véleménye szerint mennyire ismert probléma a fényszennyezés?

Katona András (műkedvelő csillagász): Csak az olvasott emberek hallottak róla.

Ma, amikor a TV-ben megkérdezte valaki, hogy az elektroszmog ellen segít-e az
esti szellőztetés – már semmin nem lehet meglepődni.

– Mit jelent az Ön számára a csillagos ég? (A kérdés az érzelmi részére

vonatkozik.)

Dr. Hetesi Zsolt (csillagász, az ELTE kozmológia tanára): Kapcsolat a

Teremtővel és a teremtés művével. Lenyűgöz.

Szalai Tamás (okleveles csillagász): A Mindenséget, a teljes anyagi világot, és

végtelen nagy munkaterületet.

44
 – Aktív csillagászként, műkedvelő csillagászként, vagy
ismeretterjesztőként, oktatóként milyen lehetőségeket javasol a fényszennyezés
problémájának szélesebb körű megismertetésére?

Horváth Attila Róbert (műkedvelő csillagász): Természetesen minden távcsöves

bemutatón felhívom erre a problémára a figyelmet. Véleményem szerintem össze
kellene állítani egy viszonylag rövid, lényegre törő anyagot, mely bemutatja a
fényszennyezés összes káros hatását, energiapazarlását, valamint azt a néhány
pozitív példát a világban (ha jól tudom épp Szlovéniában született egy jó törvény
ez ügyben), majd ezt eljuttatni MINDEN polgármesternek, világítástechnikai
szakembernek és természetesen az iskoláknak, parlamenti képviselőknek.

Hevesi Zoltán (műkedvelő csillagász): Olyan "mintaszabályzatot" kellene

kidolgozni az önkormányzatok számára, amit az illetékes építési osztályok,
területfejlesztők a saját működési rendszerükbe illeszthetnének, és a beruházások
engedélyeztetése során, mint értékelendő szempontot vennének figyelembe. Az
önkormányzatok részére, amennyiben saját határozataikban is figyelembe vennék,
valamiféle támogatást kellene kidolgozni, mely inkább erkölcsi lenne, pl. egy
esztétikus oklevél, amit a polgármester büszkén kiakaszthatna az irodája falára,
vagy egy jelképes "cím" adományozása a településnek. Ezt az egész folyamatot
pedig egy pályázat formájában lehetne meghirdetni az önkormányzatok felé, pl.
"Felettünk még csillagos az ég!" néven. Aki bizonyos kritériumoknak megfelelne,
azok kapnák meg a megtisztelő címet, oklevelet, stb.

Hódi Gyula (műkedvelő csillagász): Ismeretterjesztőként elsőként az égbolt

látványának igényét tartanám fontosnak, amelyhez viszont a csillagászati
alapfogalmaknak az iskolai kötelező műveltség részévé kellene válniuk. Egy író
születési helyének ismerete számomra nem lényegesebb része a kultúrának, mint
hogy vázlatosan hogy néz ki a Naprendszerünk; hogy nem azért van súlytalanság
az űrhajóban, mert az űrben vákuum van; hogy a fényévvel távolságot mérünk,
nem időt; hogy egy napfogyatkozáskor mi takar el mit. Én is előbb ismerkedtem
meg az ehhez hasonlókkal, mint hogy a csillagok iránti közvetlenebb

45
érdeklődésem megszületett volna. Ha már tudja az ember, hogy elméletben mi
van odakint, akkor talán már kíváncsivá tehető aziránt is, hogy az valójában hogy
néz ki, mit lehet belőle látni az égen. Ekkor már meg lehetne mutatni neki egy
egyszerű távcsővel, hogy még miket lehet látni ott, ahol sötét van. Ezek után az
emberekben talán feltámadhatna az érzés: kár, hogy innen nem látni!

– Milyen konkrét esetekkel találkozott, amikor rádöbbent arra, hogy a mai

városlakó emberek nem ismerik az éjszakai égbolt jelenségeit?

Rosenberg Róbert (műkedvelő csillagász): Sok ilyen esettel találkoztam, pl. egy
felsőfokú végzettségű ember azt mondta a sarlós Holdra, hogy a Föld árnyéka van
a sötét felén!

Keszthelyi Sándor (műkedvelő csillagász, csillagász-történész): Egy nyári

csillagászati táborunkban felhőtlen és tiszta ég alatt gyönyörűen látszottak a
csillagok és a Tejút. A közeli település 40 éves polgármestere a családjával
kilátogatott hozzánk és nagyon elcsodálkozott ezen, mert ő még sosem látta a
Tejutat! Nagyon megörült ennek, és főleg annak, hogy ez az ő falujának a széléről
látszik. Tehát egy 1000 fős nagyközség (nem is város) közepén élő értelmes
ember nem is látta, nem is sejtette, hogy a Tejút látható szabad szemmel.
Reklámozni akarta ezt, mint helyi unikumot, csak nehezen tudtuk elmagyarázni,
hogy ne tegye, mert sötét és csillagos ég minden település határában, vagy két falu
között szintén van.

46
10. Összegzés

Magyar nyelven csak 1988-ban jelent meg először nyomtatásban a

fényszennyezés szó (MIZSER A. 1988). 2001-ben erre a kifejezésre keresve az
interneten, a magyar nyelvű dokumentumok között mindössze 50-60 előfordulásra
bukkanhattunk (NIZALOWSKI A. 2001). 2009-re 15700-ra bővült a találatok száma.
Ez az adat jól mutatja, hogy egyre többet foglalkoznak a kérdéssel. Azonban
kérdőíves felmérésem során bebizonyosodott, hogy a középiskolás és a fiatal
értelmiségi korosztály nem ismeri kellőképpen ezt a témát. Valószínűnek tartom,
hogy az iskolai oktatásban sem fektetnek rá elég hangsúlyt.
A fényszennyezés csökkentése nem jelenti azt, hogy a településeknek
sötétbe kell borulniuk; megfelelő világítótestekkel, azok szakszerű méretezésével,
elhelyezésével, működtetésével jelentősen mérsékelhető lenne a fényterhelés
negatív hatása, közben pedig energiát takaríthatnánk meg. Úgy gondolom, hogy
intelligens világítástechnikai megoldások és egy megfelelő jogi háttér
megalkotása mellett, a legfontosabb a városlakó emberek tájékoztatása, felhívása
lenne erre a problémára, ugyanis a fényszennyezés súlyosságát még ma is kevesen
látják. Minden ember és a jövő nemzedékek is megérdemlik, hogy
részesülhessenek a csillagos égbolt látványában úgy, ahogy azt őseink is
megtehették.
Végezetül álljon itt Kulin Györgynek, a magyar amatőrcsillagászat
atyjának jelmondata: „Az égbolt mindenkié!” és egy idézete

(http://gyarmathy.csillagaszat.hu/):
"A szemlélődő ember számára nagyon sok új érzés forrása a csillagos ég.
Egyik legnagyobb tanítása az, hogy nem magától értetődő dolgok e világ
jelenségei. A földi világ felett naponta megújuló napfény, a légkörnek az élet
fenntartásához szükséges oxigéntartalma, az évszakok váltakozásában megújuló
élet, a csillagos ég egy roppant nagy csoda megnyilvánulásai. Nem lehet, és nem
is szabad másképpen felfogni e világ dolgait, mint így. Ez a szemlélet ad ízt,
értelmet és értéket az emberi életnek. A büszke és öntelt ember a mindenségi

47
szemléletben mélyen alázatossá lesz, el kell ismernie, hogy e földi világon kívül
egy mérhetetlenül nagy világ van s ebben a rend uralkodik. El kell ismernie, hogy
e világ fölött van Valaki, aki ezt az egészet kigondolta, és kormányozza. Vágy
ébred benne, hogy az ott látott rendből és igazságból minél több valósuljon meg
itt a Földön. Ilyenné lesz az ember a Mindenség tükrében."

10. kép Éjszakai fények Európa felett. Forrás: www.europemapofeurope.net

48
Irodalomjegyzék

CINZANO, P. – FALCHI, F. – ELVIDGE, C. D. – BAUGH, K. E. 2000. The artifical

night sky brightness mapped from DMSP satellite Operational Linescan
System measurements. – Mon. Not. R. Aston. Soc. 318, pp. 641-657.

CINZANO, P. – FALCHI, F. – ELVIDGE, C. D. 2001/a. The first World Atlas of the

artifical night sky brightness. – Mon. Not. R. Aston. Soc. 328, pp. 689-707.

CINZANO, P. – FALCHI, F. – ELVIDGE, C. D. 2001/b. Naked-eye star visibility and

limiting magnitude mapped from DMSP-OLS satellite data. – Mon. Not. R.
Aston. Soc. 323, pp. 34-46.

CSEPREGI I. 2004. A hazai jogi szabályozás lehetőségei – Konferencia a

fényszennyezésről értekezleten elhangzott előadás, Debrecen, DAB
Székház.

CSÖRGITS G. – GYARMATHY I. 2006. A fényszennyezés természetvédelmi-

ökológiai aspektusai. – Elektrotechnika, 99/9. pp. 22-24.

CSÖRGITS G. – GYARMATHY I. 2009. Fényszennyezés és természetvédelem. – A

III. Fényszennyezés Konferencián elhangzott előadás, Bp., MTA Székház.

FALUSI E. – TÓTH A. 2009. Napjaink környezetszennyezője, a poláros

fényszennyezés. – Tájökológiai lapok, 7/1. pp. 1-8.

HORVÁTH J. 2001. A lektor megjegyzései. – Elektrotechnika, 94/2. p 62.

KISS L. 2009. Fényszennyezés és a csillagászati obszervatóriumok. – A III.

Fényszennyezés Konferencián elhangzott előadás, Bp., MTA Székház.

KLINKENBORG, V. 2008. Our Vanishing Night. – National Geographic 2008/11.

pp. 102-123.

KOLLÁTH Z. – GYARMATHY I. 2009. Száműzött mesterséges fények: ahol a

csillagos ég az úr. – Természetbúvár, 64/2. pp. 16-19.

49
KOLLÁTH Z. 2000. A fényszennyezés – Csillagászgondok Magyarországon. – Élet
és Tudomány, 55/27. pp. 847-848.

KOLLÁTH Z. 2001. Fényszennyezés és világítástechnika. – Elektrotechnika, 94/5.

pp. 183-186.

KOLLÁTH Z. 2002-2003. Fényszennyezés – a mesterséges fény környezeti

ártalmai – In: Világítástechnikai Évkönyv, Világítástechnikai Társaság, Bp.

KOLLÁTH Z. 2009. Lehet-e száz év múlva is Csillagászat Nemzetközi Éve? –

Magyar tudomány, 170/10. pp. 1213-1220.

KOSZTOLICZ I. (szerk.) 2009. Közvilágítási kézikönyv. – MEE Világítástechnikai

Társaság: Magyar Világítástechnikáért Alapítvány, Bp., 310 p.

MIZSER A. 1988. Vigyázat, fényszennyezés! – Meteor, 18/2. pp. 1-2.

NIZALOWSKI A. 2000. A fényszennyezés – Hogyan védhető a tiszta égbolt? – Élet

és Tudomány, 55/27. pp. 848-850.

NIZALOWSKI A. 2001. A fényszennyezés, mint szakmai és etikai kérdés. –

Elektrotechnika, 94/2. pp. 60-62.

Nomination Package International Dark Sky Park Designation Zselic Landscape

Protection Area. – Zselic Starry Sky Park. – Submitted to International
Dark-Sky Association. September 2009. 32 p. Prepared by: KOLLÁTH, Z. –
PINTÉR, A. – SZEGVÁRI, Z.

SCHWARCZ P. 2009. Zavaró fény és energiahatékonyság a közvilágításban. – A

III. Fényszennyezés Konferencián elhangzott előadás, Bp., MTA Székház.

VARRÓ M. J. 2009. Fejezetek az éjjeli fényterhelés egészséghatásaiból. – A III.

Fényszennyezés Konferencián elhangzott előadás, Bp., MTA Székház.

50
Internetes hivatkozások:

http://www.inquinamentoluminoso.it/
http://www.darksky.org
http://en.wikipedia.org/wiki/Light_pollution
http://www.savethenight.eu
http://www.starlight2007.net/
http://www.earthhour.org/Homepage.aspx
http://www.europemapofeurope.net/index.htm
http://www.mcse.hu/
http://hirek.csillagaszat.hu
http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu
http://www.konkoly.hu
http://gyarmathy.csillagaszat.hu/
http://ddnp.nemzetipark.gov.hu
http://www.geographic.hu
http://www.who.int/en/
http://www.hirado.hu/Hirek/2009/03/16/17/Marcius_vegen_elsotetul.aspx

Jogszabályok:

1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről 4.§ f) pont

1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről 4.§ g) pont
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
8/1998. (VIII. 31.) Dág Kt. Rendelete
2008. évi XCI. törvény a természet védelméről 19. §

51
12. Melléklet

Kérdőív

Kérdőíves felmérést végzek diplomamunkámhoz a „fényszennyezés” témájával

kapcsolatban. Kérem, az alábbi kérdőív önkéntes kitöltésével segítse munkámat!

Kor: Lakóhely: Iskolai végzettség:

1. Hallotta-e már a fényszennyezés kifejezést?

□ Igen □ Nem

2. Hallott-e már a Föld Órája kezdeményezésről?

□ Igen □ Nem

3. Egyetért–e azzal, hogy a csillagos ég az egész emberiség öröksége,

ezért érintetlenségét meg kell őrizni?
□ Igen □ Nem

4. Mely csillagokat/csillagképeket ismeri fel az égbolton?

5. Fontosnak tartja a Tejút látványát? Mikor és honnan látta utoljára

szabad szemmel?
□ Igen □ Nem
Mikor:
Honnan (település, tájegység):

6. Elképzelhetőnek tartja, hogy a hatalmas kiterjedésű

agglomerációkból 100 kilométerre is ellátszik a mesterséges fény?
□ Igen □ Nem

52
7. Indokoltnak tartja a mai modern városképhez hozzátartozó éjszakai
fényeket? Ha igen, miért?
□ Igen □ Nem

Indoklás:

8. Ön szerint a közvilágítás mértéke megfelel-e az indokolt értéknek?

□ Igen □ Nem, kisebb annál □ Nem, nagyobb annál

9. Figyelembe veszi a villamos energia megtakarításával kapcsolatos

műsorokat, hirdetéseket?
□ Igen □ Nem

10. Az Ön számára melyik fontosabb, a csillagos égbolt látványa, vagy a

mesterséges fények? Indokolja meg válaszát!
□ csillagos égbolt □ mesterséges fények

Indoklás:

Köszönöm a segítségét!
Urbanics Magdolna
Geográfus hallgató

53