Elektotechnika

◼ Somogyiné Dr. Molnár Judit

egyetemi docens
◼ A3 épület, II. emelet, 7. ajtó
◼ Telefon: 12-13
◼ e-mail: gfmj@uni-miskolc.hu

1
 Elméleti anyag

A tantárgy követelményrendszerének ismertetése. Mértékegységek. SI

mértékrendszer. Elektromos alapjelenségek. Elektromos töltés, erőhatás
a villamos térben. Coulomb-törvény. Villamos térerősség, a tér munkája,
feszültség, potenciál.
Az elektromos kapacitás. Kondenzátorok soros, párhuzamos kapcsolása,
eredő kapacitás. A villamos tér energiája. Elektromos áram. Ellenállás.
Vezetők és szigetelők. Ohm és Joule törvény.
Villamos hálózatok fogalma, részei és elemei, aktív és passzív
kétpólusokkal felépített hálózatok. Kétpólusok alapösszefüggései.
Vonatkozási irányok.

Kirchhoff egyenletek és ezek alkalmazása. Soros, párhuzamos

kapcsolások eredője. Hálózatszámítás a Kirchhoff egyenletekkel.
Ellenálláshű átalakítás. Áram- és feszültségosztó összefüggések.

Egyenáramú munka és teljesítmény, teljesítményillesztés.

Egyenáramú munka, teljesítmény számítás.
2
 Hálózatszámítási tételek: szuperpozícó, reciprocitás,
Thevenin, Norton, Millmann tétel, hurokáramok és
csomóponti potenciálok módszere.
Mágneses tér: Mágneses indukció, fluxus, térerősség. A
gerjesztési törvény. Anyagok mágneses tulajdonságai.
Erőhatások mágneses térben. Mágneses kör. Mágneses
Ohm-törvény.
Változó mágneses tér. Mozgási és nyugalmi indukció.
Induktivitás. Ön- és kölcsönös indukciós tényező.
Mágneses tér energiája.
Váltakozó áramú áramkörök. Szinuszos mennyiségek
leírása, ábrázolása. Szinuszos hálózatok komplex számítási
módszere. Fazorábra. Áramköri elemek viselkedése
szinuszos feszültségre kapcsolva. Reaktanciák, impedancia.

3
 Váltakozó áramú teljesítmények: hatásos, meddő,
látszólagos teljesítmény fogalma, mértékegységek.
Teljesítménytényező.

A Fourier sor alkalmazása periodikus gerjesztésű

áramkörök számításánál. Többhullámú feszültségek és
áramok. A teljesítmény számítása.

Többfázisú rendszerek. Szimmetrikus háromfázisú

hálózatok. Aszimmetrikus háromfázisú rendszerek.
Teljesítmény számítása háromfázisú rendszerekben.

4
 Transzformátorok
Aszinkron gépek
Szinkron gépek
Egyenáramú gépek
Jelek értelmezése, csoportosítása, méréstechnika
alapjai
A folyamatipari, vegyipari, olajipari műszerezés
leggyakoribb mérési feladatinak ellátására alkalmas
műszerek

5
A tárgy lezárásának módja: aláírás, vizsga
Az aláírás megszerzésének feltétele:
Részvétel a gyakorlati órák legalább 50%-án (minimum
6 alkalom) és a félév során megírandó 2 db zárthelyi
dolgozat megírása (8-dik, 12-dik hét előadásán).
A zárthelyik elméleti kérdéseinek 40% alatti teljesítése esetén a
zárthelyi sikertelennek minősül!
Mindegyik zárthelyi 15 pontos, a félév során tehát 30
pont szerezhető. Az elégséges szint 50% (15 pont).
Akinek az összpontszáma 15 pont alatt van, de legalább
9 pontot elért, az utolsó hét előadásán megírásra
kerülő pótzárthelyin szerezheti meg az aláírást, ahol
a maximális 30 pontból szintén 15 pont a megfelelt
eredmény.
Végleges aláírás-megtagadásban részesül az a
hallgató, aki egyik zárthelyit sem írja meg, vagy
az összpontszáma nem éri el a 9 pontot!
6
Az aláírás pótlása:
A félév végéig meg nem szerzett aláírást a kar dékánja
által kijelölt időszakban, a tanulmányi és
vizsgaszabályzatban előírtak szerint lehet pótolni. Az
aláíráspótló zárthelyi anyaga az évközi zárthelyik
együttes anyagával egyezik meg.

Vizsga:
A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése.
A vizsga írásbeli, amely két részből áll:
• elméleti kérdések Pontszám Értékelés

(a sikeres vizsga feltétele 0-24 1

az elméleti kérdések 25-29 2

30-34 3
minimum 40%-os teljesítése!), 35-42 4
• 4 db számpélda. 43-50 5

7
A vizsgajegy megajánlása:
Azoknak a hallgatóknak, akik az aláírás megszerzésének
feltételeit teljesítették és a zárthelyik alkalmával
átlagosan legalább 70%-os eredményt értek el
(az elégtelen eredmény miatti pótzárthelyire nem
vonatkozik), vizsgajegyet ajánlok meg a következők
szerint:
• 70-85% közti átlageredményre 4-est,
• 86% feletti átlageredményre 5-öst.

8
 Ajánlott irodalom
◼ Uray–Szabó: Elektrotechnika, Tankönyvkiadó,
Budapest, 1980
◼ Dr. Tevanné Szabó Júlia: Feladatgyűjtemény I.
Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest,
1990
◼ Dr. Radács László: Villamosságtan I., Példák –
Feladatok, Miskolci Egyetem, 2014
◼ Fodor György: Elméleti elektrotechnika I-II.
◼ Demeter Károlyné - Dén Gábor –
Szekér Károly – Varga Andrea: Villamosságtan I.
9
 SI (Système International
d’Unités) mértékrendszer
Alapegységek: m, kg, s, A, K, cd, mol
Koherens egység: alapegységek
hatványainak szorzataként kifejezhető
származtatott egység
Elfogadott, nem koherens egységek:
csillagászati egység, nap, óra, perc,
km/óra, szögfok, szögperc és
szögmásodperc, elektronvolt, kWh, var,
hektár, neper, bel (dB), liter, tonna, bar 10
 Önálló nevű származtatott egységek/1

Egység neve,
Mennyiség neve Jele Kifejezés más egységekkel
jele
frekvencia f hertz, Hz f=1/T, [s-1]
erő F newton, N F=m.a, [mkgs-2]
munka, energia,
W joule, J W=F.s, [Nm]
hőmennyiség
teljesítmény P watt, W P=W/t, [J/s]
villamos töltés Q coulomb, C Q=I.t, [As]
villamos feszültség U volt, V U=P/I, [W/A]

11
 Önálló nevű származtatott egységek/2

Egység neve,
Mennyiség neve Jele Kifejezés más egységekkel
jele

ellenállás R ohm, Ω R=U/I, [V/A]

vezetés G siemens, S G=1/R, [A/V]
kapacitás C farad, F C=Q/U, [As/V]
mágneses fluxus Φ weber, Wb Φ=∫u.dt [Vs]
mágneses indukció B tesla, T B=Φ/A, [Vs/m2]
induktivitás L henry, H L=NΦ/I, [Vs/A]

12
 Prefixumok
101 deka da 10-1 deci d
102 hekto h 10-2 centi c
103 kilo k 10-3 milli m
106 mega M 10-6 mikro μ
109 giga G 10-9 nano n
1012 tera T 10-12 piko p
1015 peta P 10-15 femto f
1018 exa E 10-18 atto a

13
 Villamos alapmennyiségek
Töltés
Kémiailag tovább nem bontható anyag elem atom
Atom atommag neutron
proton mp=mn
elektronfelhő elektron Qp=-Qe=1,6.10-19 C
(valencia e-)
A töltés kvantált, az elemi töltés az elektron töltése.
Az elektromos töltésű részecskék erőhatást gyakorolnak
egymásra: azonos nemű töltések taszítják
különneműek vonzzák egymást.
Megállapodás: protonok töltése pozitív, az elektronoké negatív.
Semleges atomnál np=ne, különben ion (e- hiány vagy többlet).
14
 Töltéseloszlások
◼ Pontszerű - elhanyagolható méretű gömb töltése
(modell)

◼ Elektromos dipólus – két azonos nagyságú, de ellentétes

előjelű töltés közel egymáshoz.
dipólusmomentum: p=Q.ℓ [C.m]

◼ Töltéssűrűségek:
◼ Vonalmenti: λ=dQ/dℓ

◼ Felületi: σ=dQ/dS

◼ Térfogati: ρ=dQ/dV 15
 Coulomb törvény
Pontszerű töltések között fellépő erőhatás számítására

Q1 r Q2 F

1 Q1 Q2 r
A Q2-re ható erő:
F= N
(homogén izotróp közegben)
4   r2 r
Permittivitás: ε = εo εr [F/m]

1
Vákuumra: o = = 8,86 *10
−12
F / m
36 109

Relatív: εr > 1 (táblázatokból)

(levegőnél εr ≈1) 16
Különböző anyagok relatív permittivitása:
Anyag r (-)
paraffin 1,9 - 2,2
csillám 4-8
üveg 5 - 16
porcelán 6
speciális kerámiák ~ 100
báruimtitanát ~ 1000

víz 81
etilalkohol 24
petróleum 2,1
levegő 1,000 59
17
 Villamos térerősség
A Q1 töltés maga körül elektromos teret létesít, amelyben
egy másik töltésre (Q2:egységnyi és pozitív) erő hat.

Elektromos erőtörvény: F = Q2 E

Negatív töltés esetén az E és F iránya ellentétes.

Egységnyi pozitív töltésre ható erő.
Elektromos E=
F
Iránya megegyezik a pozitív
térerősség: Q
2 töltésre ható erő irányával.

18
 Villamos eltolás
(Villamos indukció)
A térerősség függ a teret kitöltő közegtől, annak permittivitásától

1 Q1 r V 
E= m
4  r2 r  

A közegtől független, a töltés és a villamos tér kapcsolatára

jellemző a villamos eltolás:

D= E =
Q1 r
C/ m 
2 V F C 
 m * m = m2 
4 r r
2
 
U *C = Q
19
 Az elektrosztatika Gauss-tétele
Q r
Pontszerű töltés terében: D=
4 r2 r

„r” sugarú gömbbel körülvéve, a felület minden pontján

azonos nagyságú és a felületre merőleges a „D”.
A felület szorozva az eltolással a közbezárt töltést adja:
Q = D. A

Általánosítva:  D dA = Q
A

A felület, mint vektor:

Tehát a D eltolási vektor tetszőleges zárt felületre vett integrálja a felület által bezárt töltéssel
azonos. Az összefüggés tetszőleges közegre érvényes! Az eltolási vektor egysége: [D]=C/m , 2

azaz a felületi töltéssűrűséggel azonos. 20

 A villamos tér szemléltetése
erővonalak

1. Az erővonal a + töltés felületéről indul és a – töltés

felületén végződik

2. Az erővonal a töltés felületéről merőlegesen indul ill. lép be

21
Két azonos nagyságú ellentétes ill. azonos előjelű
töltés erőtere

Homogén erőtér: a tér minden pontjában azonos a

térjellemző

22
 Villamos munka
A villamos tér munkavégzése a töltésen, amíg A-ból B-be viszi

A dℓ szakaszon végzett
elemi munka (skaláris szorzat):
dW = F d cos  = F d = Q E d

A-tól B-ig összegezve:

B B

W AB
=  dW = Q  E d J 
A A

WBA = - WAB

23
 B B
Feszültség, potenciál
W AB
=  dW = Q  E d J 
A A

Feszültség: egységnyi töltés által végzett munka

B Mérése:
U AB =
W AB
=  E d V  E d =0 voltmérővel
Q A
V
Potenciál: egységnyi töltésnek a tetszőlegesen felvett
vonatkoztatási pontba juttatásához szükséges energia.
Az A pont potenciálja:
O

U =U A AO
=W AO
=  E d V 
Q A

Az UAB feszültség:
UAB = UA - UB 24
 Kapacitás, kondenzátor
Kétpólus, amely két, egymástól
elszigetelt vezetőből (elektróda) áll.
Állandó U feszültséget rákapcsolva, az
elektródákon +Q ill. –Q töltés halmozódik
fel.
Az elektromos térerősség a lemezekre
merőleges irányú, és a lemezek szélétől távol
állandó nagyságú (homogén erőtér).

Q=CU
A felületi töltéssűrűség a
C – arányossági tényező = kapacitás, lemezen az eltolási vektor
mértékegysége: [F] farad nagyságával egyezik meg.
As
jele: [C ] = 1 = 1F DA = Q  D =
Q
[C / m 2 ]
V S
25
 Síkkondenzátor kapacitása
Q -Q
A lemezek
felülete: A

d
U
. A
Q D . A  .E A d = . A A
C= = = = C=  [F]
U U U U d d

A C kapacitás kizárólag a kondenzátor elektródáinak és szigetelő anyagának geometriai

elrendezésétől, valamint a szigetelőanyag εr relatív permittivitásától függ.
26
 Kondenzátorok kapcsolásai
Párhuzamos kapcsolás:

Q1 Q2 Qn Qp
U U
C1 C2 Cn Cp

n n n
Qp =  Qi =  Ci U = U  Ci = U Cp
i =1 i =1 i =1
n
Cp =  Ci
i =1
(kapacitás növelése) 27
 Kondenzátorok kapcsolásai
Soros kapcsolás:
+Q +Q +Q +Q
-Q -Q -Q -Q
C1 C2 Cn Cs
U1 U2 Un
U U

n n Q n 1 1
U =  Ui =  =Q  =Q
i =1 i =1 Ci i =1 Ci Cs
1 n 1
=
Cs i =1 Ci
(kapacitás csökkentése) 28
 Kondenzátorban tárolt energia
A töltésmentes kondenzátor
fegyverzeteire feszültséget
kapcsolunk → töltést
juttatunk → a
kondenzátorral energiát
közlünk .
Δt idő alatt végzett munka:
U0
W = u q = u C u /
0
A tárolt energia, amíg a töltés Qo-ra és a feszültség Uo-ra nő

2
1 1 1 Qo
W= Qo Uo = C Uo =
2
2 2 2 C

Tehát a kondenzátor elektromos energia tárolására alkalmas kétpólus. 29

 Áram
Töltések rendezett mozgása villamos tér hatására.
Áramerősség: egy A felületen időegység alatt áthaladó
töltésmennyiség.
i=
dQ
A 
dt

Ha a felület árama időben állandó egyenáram.

Q
I=
t
Az áram megállapodás szerinti iránya: a pozitív töltések
valóságos (pl. elektrolitok), vagy látszólagos elmozdulási
iránya.
Mérése: ampermérővel A
30
 Szilárdtestek áramvezetése
◼ Vezetők: szabad vegyértékelektronok könnyen elmozdulnak a
villamos tér hatására. (ρ≈ 10-8 - 10-7 Ωm)
◼ Fémek.
◼ Ideális vezetőben a töltések mozgatása munkavégzést nem igényel.

◼ Szigetelők: Ezekben gyakorlatilag nincs szabad töltéshordozó.

◼ Ideális szigetelőben a töltések villamos tér hatására nem mozdulnak el.
(ρ≈ 103 - 1016 Ωm)
◼ Ideális vezető és ideális szigetelő nincs. A valóságos fémekben a töltések
mozgatása munkavégzést igényel és a valóságos szigetelőkben a térerősség
hatására a töltések elmozdulnak.

◼ Félvezetők: alacsony hőmérsékleten szigetelők, termikus

gerjesztés hatására nő a vezetőképességük (ρ≈10-5 - 102 Ωm)
 Áramkör
i +
Villamos Vezető,
termelő, i u i Terhelés,
Generátor -
Fogyasztó
i
Generátor: valamilyen energia hatására (mechanikai, hő-, vegyi, fény…) a
+ és a - töltések szétválnak és a generátor egyik sarkán, (kivezetésén,
pólusán) +, a másikon - töltésű részecskék vannak többségben.
Vezető: villamos energiából valamilyen energiát (mechanikai, vegyi, hő, stb.)
állít elő
Vezetés alapja: a valencia elektronok elektromos térben a térerősség
irányával ellentétes irányban elmozdulnak.
A generátor pólusait a vezető két pontjával összekötve:
◼ a vezetőben áram folyik
◼ a generátor - töltésű pólusából elektronok lépnek a vezetőbe, a vezetőből pedig a + töltésű
póluson keresztül a generátorba 32
◼ a vezetőben kialakuló i áram a generátoron át záródik, mert a generátor
töltésszétválasztása folyamatos lesz.
 Áramkör
i +
Villamos Vezető,
Termelő (P<0), i u i Terhelés,
Generátor -
Fogyasztó
i (P>0)

Az áram valóságos iránya – megállapodás szerint: a pozitív

töltések mozgásirányával egyezik.
A feszültség megállapodás szerinti iránya: a potenciál
csökkenés iránya
Az u és i iránya:
◼ a generátoron ellentétes
◼ a fogyasztón azonos 33
 Generátor
Valamilyen nem villamos energia hatására a pozitív és
negatív töltések szétválnak, a pólusok között villamos
teret létesítenek.
pl. az akkumulátorok, a száraz elemek kémiai;
a villamos forgógépek mechanikai;
a fényelemek fényenergia villamos energiává alakítására alkalmasak.

Ideális
feszültséggenerátor (Rb=0) áramgenerátor (Rb=∞)
+
i
u

- 34
feszültsége állandó, független a forráson átfolyó áramtól árama állandó, független a feszültségétől
 Generátorok osztályozása
Forrásmennyiség
időfüggvénye
szerint

Egyenáramú Váltakozó áramú

(Periodikus, lineáris
(áram egyirányú lehet)
középértéke=0)

Egyéb
Állandó Változó Szinuszos
(Pl. négyszög)

Folyamatos Szaggatott

35
 Ohm-törvény
Vezető két végpontja közötti feszültség arányos
a rajta átfolyó árammal.
U=R.I
R - a vezető két pontja közötti ellenállás [Ω]
R≥0 az ellenálláson u és i iránya azonos
i R
Jele: R=0 rövidzár
u
R=∞ szakadás
Az ellenállás úgy magyarázható, hogy az elektromos tér hatására
felgyorsult elektronok a vezető atomjaiba ütköznek és energiájuk egy
részét átadják az atomoknak. R az anyag elektronáramlással szemben
fellépő ellenállását fejezi ki. 36
A vezető ellenállása (rezisztencia) az anyagától és geometriai
méreteitől függ
ρ - fajlagos ellenállás [Ωm]
 1
R = = σ - fajlagos vezetés [1/Ωm]
A A
Kis hőmérséklet
T = o [1 +  (T − To )] tartományban
érvényes (hatványsor)

α - hőmérsékleti együttható
ρ és α értéke táblázatból
Villamos vezetés (konduktancia):

1 A
G = = [G] = S (siemens)
R 
37
 Anyag Fajlagos ellenállás Hőmérsékleti együttható
ρ [10-8 Ωm] α [1/oC]
Ezüst 1,59 0,006 1
Réz 1,68 0,006 8
Alumínium 2,65 0,004 29
Wofram 5,6 0,004 5
Vas 9,71 0,006 51
Platina 10,6 0,003 927
Manganin 48,2 0,000 002
Ólom 22 ...
Higany 98 0,000 9
Konstantán 49 ...
Szén (grafit) 3 – 60 0,000 5
Germánium 1 – 500 0,05
Szilícium 0,1 – 60 0,07
Üveg 1 – 10 000 ...
Kvarc 7,5 ...
Keménygumi 1 - 100 ... 38
 A vezetőben mozgó töltés a vezető atomjaival ütközve
energiája egy részét átadja hő keletkezik (vagyis az
áram a vezetőt felmelegíti)
az átadott energia: W = U Q
Ha I=állandó, akkor a t idő alatt átáramló összes töltés:

Q=It

A végzett munka: W = U I t [J]

W
A teljesítmény: P= [W]
t
2 2
Joule-törvény P = UI = I2 R = U = U 2 G = I
R G

39
 Villamos hálózatok (áramkörök)
Kétpólusok összekapcsolásával létrehozott alakzatok.

Részei:
Csomópont: kettőnél több hálózati elem kapcsolódási
pontja
Ág: két csomópont közötti hálózatrész, amelyen ugyanaz az
áram folyik (aktív, passzív ágak)
Hurok: azon ágak összessége, amelyeken végighaladva a
kiindulási pontba jutunk anélkül, hogy bármely ágon
többször haladtunk volna

40
 Villamos hálózatok elemei
(kétpólusok)

◼ Aktív elemek (források) ◼ Passzív elemek

- Feszültséggenerátor - Energia fogyasztók:

- Áramgenerátor ellenállás
- Energia tárolók:
induktivitás (mágn. tér)
kapacitás (vill. tér)
41
 Kétpólusok
áramának és
feszültségének
fizikai kapcsolata

42
 Passzív kétpólusok alapösszefüggései

Tetszőleges
Egyenáram
időfüggvény

Ellenállás u = i.R U = I. R
di
Induktivitás u=L rövidzár
dt
du
Kapacitás i=C szakadás
dt

43
 Hálózatok osztályozása

Koncentrált paraméterű Elosztott paraméterű

Lineáris Nemlineáris
Invariáns Variáns
Koncentrált paraméterű: térbeli elrendeződéstől és mérettől eltekintünk
Lineáris: U-I függvény lineáris
Invariáns: a paraméterek értéke időben nem változik (pl. hőmérséklet elhanyagolása)

Feladat: Analízis Szintézis (hálózat tervezése)

Kikötés: csak stacioner állapotot vizsgálunk
(tranziens későbbi félévben)
44
 Referencia (vonatkozási, mérő)
irányok
Vonatkozási irány: az áramok és feszültségek előre,
önkényesen felvett iránya. Ha a számítás
eredménye pozitív, akkor „eltaláltuk” a
megállapodás szerinti irányt, ha negatív akkor nem.

Általában:
◼ a passzív kétpólusoknál a feszültség és áram
irányát egyezőre,
◼ aktív kétpólusoknál ellentétesre vesszük fel.

◼ Ha egyes mennyiségeknek adott az iránya, akkor

azt vesszük fel vonatkozási iránynak. 45
 Kirchhoff törvények
I. Csomóponti Töltésmegmaradás
Egy csomópontba be- és kifolyó áramok összege
zérus. (A vonatkozási irány szerint)
n
 ik = 0
k =1

Pl:

i1 – i2 + i3 + i4 – i5 = 0

46
 Kirchhoff törvények
II. Hurok Energiamegmaradás
Egy hurokban működő feszültségek összege zérus.
n
 uk = 0
k =1
Pl:

uL1 + uR1 – uG2 + uC2 – uR3 +uLM3 + uG3 – uC4 + uG4 –uR4 = 0
47
 Egyenáramú hálózatok
Valamennyi áram és feszültség időben állandó, ezért a
hálózatokban csak időben állandó forrásmennyiségű
generátorok és ellenállások találhatók.
A legegyszerűbb hálózat:
U Ug
U = Ug I= =
R R
2
U
P = U I = I2 R =
R
Pg = − U g I = − U I

P + Pg = 0

48
 Passzív hálózatrészek
Ellenállások soros kapcsolása (áramuk azonos)

U=U1+U2+ . . . +Un=I(R1+R2+ . . . +Rn)=IRs

n
Rs =  Ri
i =1
49
 Passzív hálózatrészek
Ellenállások párhuzamos kapcsolása (feszültségük azonos)

1 1 1 U 2 elem esetén:
I = I1 + I 2 + ... + I n = U( + + ... + )=
R1 R 2 Rn Rp replusz
1 n 1 R1 R 2
= Rp = = R1 * R 2
R p i =1 R i R1 + R 2
50
 Feszültség- és áramosztó

U R1 + R2
=  UR1 = U 1 ( R1 + R2 )
U1 R1

R1 R2 R2 R1
U1 = U U2 = U I1 = I I2 = I
R1 + R 2 R1 + R 2 R1 + R 2 R1 + R 2

51
 Passzív hálózatrészek
Csillag-delta, delta-csillag átalakítás (áthidaló ágak miatt
szükséges → Re számíthatóvá válik)
Hárompólusok

52
 Y Δ Δ Y

RR R 31R 12
R12 = 1 2 R1 =
RY R

R R R 12 R 23
R 23 = 2 3 R2 =
RY R

R R R 23R 31
R 31 = 3 1 R3 =
RY R

1 1 1 1
= + + R  = R12 + R 23 + R 31
R Y R1 R 2 R 3

53
 Valóságos generátorok
Thevenin generátor Karakterisztika

U k −U g + Rb I = 0
Ug
Uk = Ug − R b I I= Pg = U g I = I 2 R b + I 2 R t = Pv + Ph
Rb + Rt
U g2 Ph I2R t Rt
Ph = I 2 R t = Rt = = 2 =
(R b + R t )2
Pg I R b + I R t R b + R t
2

54
 U g2
Ph = I R t =
2
Rt
(R b + R t )
2

Ha: Rt=0 Uk=0 Ph=0 0≤Rt ≤ ∞ intervallumban

Rt=∞ I=0 Ph=0 Ph-nak maximuma van

Szélsőérték-számítással: Rt= Rb-nél Teljesítmény illesztés!

Teljesítmény
U g2 U g2
Ph max = Rb =
(R b + R b ) 2
4Rb

Rb Hatásfok
R = = 0,5
t =R b Rb + Rb

55
 Norton generátor I − I g + Ib = 0

I = Ig − Ib = Ig −
Uk /*Rb
Rb
U k = Ig R b − I R b

Ug=IgRb esetén megegyezik a Thevenin karakterisztikával,

tehát minden ottani megállapítás érvényes.
Ph max számítása: Rt=Rb és Ug=IgRb
U g2 (I g R b ) 2 I g2
Ph max = I R t =
2
Rb = Rb Ph max =
(R b + R b )
2
4R 2
b 4
Rb

56
 Hálózatszámítási feladatok
megoldhatósága
◼ A hálózat „megoldása” azt jelenti, hogy az ismeretlen
áramú ágak számával megegyező számú, lineárisan
független egyenletet kell felírni.
◼ Áganként 1 ismeretlen:
meghatározásuk az ágegyenletekből (I ugyanaz).
(pl. U=IR)
◼ Áganként 2 ismeretlen:
- a: ágáramok száma → a db ágegyenlet
- c: csomópontok száma (független: c-1) →
(c-1) darab független csomóponti egyenlet,
- h=a-(c-1) db független hurokegyenlet kell felírni.
◼ Áganként 3 ismeretlen:
nem oldható meg. 57
Hálózatszámítási módszerek
összefoglalása
 Hurokáramok módszere
◼ A Kirchhoff egyenletek ismeretlenjeinek a számához képest
az egyenletek, ill. az ismeretlenek száma kb. a felére
csökken (Megegyezik a független hurokegyenletek
számával.)
◼ Tennivalók:
1. Felveszünk fiktív hurokáramokat (független hurkokra)
2. Kifejezzük velük az ágáramokat
3. Megjegyzés: a hurokáramok a csomóponti egyenleteket
automatikusan kielégítik
4. Felírjuk a hurokegyenleteket az ágáramokkal
5. A hurokáramokkal kifejezett ágáramokat behelyettesítve
rendezzük az egyenletrendszert
6. Megoldjuk a hurokáramokra
7. Visszahelyettesítjük a 2.-be, megkapjuk az ágáramokat
59
 A módszer bemutatása
1. Felveszünk fiktív
hurokáramokat: a
példahálózat:
5 ismeretlen áramú ág
c=3 csomópont
h=5-(3-1)=3 független hurok

2. Kifejezzük velük az ágáramokat:

I1=Ia, I2=Ia-Ib, I3=Ia-Ic, I4=Ic-Ib, I5=-Ic
3. A hurokáramok a csomóponti egyenleteket automatikusan
kielégítik:
Pl: I1+I5-I3=0, Ia-Ic+Ic-Ia=0
60
4. Felírjuk a hurokegyenleteket az
ágáramokkal:

5. A hurokáramokkal kifejezett ágáramokat behelyettesítve

rendezzük az egyenletrendszert:

Átrendezve

61
Mátrix alakban:

-Főátlóban a hurkok saját ellenállásai;

-Azon kívül szimmetrikusan a hurkok közös ellenállásai:
az ellenálláson a felvett hurokáramok
ellentétesen mutatnak: -R
- A jobb oldalon a hurokban működő forrásfeszültségek:
ütköző: +, azonos irányítású: -

Ezen törvényszerűségek alapján az 1. lépés után a

mátrixos alak közvetlenül felírható, megoldás után a
2.-be helyettesítve megkapjuk az ágáramokat. 62
 Csomóponti potenciálok módszere
◼ A Kirchhoff egyenletek ismeretlenjeinek a számához képest
az egyenletek, ill. az ismeretlenek száma kb. a felére
csökken (Megegyezik a független csomóponti egyenletek
számával.)
◼ Tennivalók
1. Felveszünk egy alappontot és fiktív csomóponti
potenciálokat
2. Kifejezzük velük az ágáramokat
3. Megjegyzés: a csomóponti potenciálok a
hurokegyenleteket automatikusan kielégítik
4. Felírjuk a csomóponti egyenleteket az ágáramokkal
5. A csomóponti potenciálokkal kifejezett ágáramokat
behelyettesítve rendezzük az egyenletrendszert
6. Megoldjuk a csomóponti potenciálokra
7. Visszahelyettesítjük a 2.-be, megkapjuk az ágáramokat 63
 A módszer bemutatása
1. Felveszünk egy
alappontot és fiktív
csomóponti potenciálokat:
a példahálózat:
5 ismeretlen áramú ág
c=4 csomópont
3 független csomópont
2. Kifejezzük velük az ágáramokat:
I1=G1(UA-UB), I2=G2(UC-UB), I3=G3UA, I4=G4UA, I5=G5UC
3. A csomóponti potenciálok a hurokegyenleteket
automatikusan kielégítik
Pl: UA-UB-I1R1=0, UA-UB-G1(UA-UB)R1=0 64
 4. Felírjuk a csomóponti egyenleteket az ágáramokkal
A I1+I3+I4=0
B -I1-I2-Ig1=0
C I2+I5-Ig2=0

5. A csomóponti potenciálokkal kifejezett ágáramokat

behelyettesítve rendezzük az egyenletrendszert
A G1(UA-UB)+G3UA+G4UA=0
B -G1(UA-UB)-G2(UC-UB)=Ig1
C G2(UC-UB)+G5UC=Ig2
Átrendezve
A (G1+G3+G4)UA -G1UB 0 UC =0
B -G1UA +(G1+G2)UB -G2UC = Ig1
C 0 UA -G2UB +(G2+G5)UC = Ig2
65
Mátrix alakban

 G1 + G 3 + G 4 − G1 0  U A   0 
  
− G1 G1 + G 2 − G 2   U B  =  I g1 
  
 0 − G2 G 2 + G 5   U C  I g 2 

- Főátlóban a csomópontok saját vezetései;

- Azon kívül szimmetrikusan a csomópontok közös
vezetései, mindig negatív előjellel;
- A jobb oldalon a csomópontban működő
forrásáramok: befolyó áram: + előjelű!!!.

Ezen törvényszerűségek alapján az 1. lépés után a

mátrixos alak közvetlenül felírható, megoldás után a
2.-be helyettesítve megkapjuk az ágáramokat.
66
 Szuperpozíció elv
Több forrást tartalmazó lineáris, reciprok
hálózatokban a források együttes hatása
meghatározható egyenkénti hatásaik összegzésével.
Az egyes források hatásának vizsgálatakor a többit
dezaktivizálni kell.
(Feszültséggenerátor: Ug=0 rövidzár
Áramgenerátor: Ig=0 szakadás)

Akkor lehet és célszerű alkalmazni, ha a hálózatban

több generátor működik.
67
 Reciprocitás

◼ Kapcsoljunk az egyik póluspárra feszültségforrást, a

másikat zárjuk rövidre és mérjük meg az áramot
◼ Kapcsoljunk a másik póluspárra feszültségforrást, az
elsőt zárjuk rövidre és mérjük meg az áramot
' ''
◼ =
A hálózat a két kapura nézve reciprok, ha I2 I1
◼ T kapcsolásra példa
68
Helyettesítő generátorok tétele
Bármely lineáris, invariáns, aktív hálózat
helyettesíthető egy valóságos generátorral.

Ha feszültséggenerátor Thevenin tétel

Ha áramgenerátor Norton tétel
I A L
e
z
U
á
r
B á
s

U és I kapcsolatát kizárólag a lezárás határozza meg.

Akkor célszerű alkalmazni, ha csak 1 ág változik/változtatható a
hálózatban. 69
Thevenin tétel (Helmholz tétel)

Rb
A A

RABer
UABo Ug

B B

Ug = UABo és Rb = RABer esetén ekvivalensek

UABo: üresjárási feszültség A-B között

70
Norton tétel

A A

RABer Ig
IABz
Rb

B B

Ig = IABz és Rb = RABer esetén ekvivalensek

IABz: rövidzárási áram A-B között

71
 Millmann tétel (2 csomópont közti
feszültség számítása)

n
 G i U Gi
i =1
Uo = n
 Gi + Go
i =1

Alkalmazás: pl. háromfázisú rendszer csillagponteltolódásának

számítására
72
 U1 U00’
R0

I0

U00’ = I0*R0 → I0=U00’*G0 Ohm törvény

IA= UA*GA UA= U1-U00’

IB= UB*GB UB= U2-U00’
IC= UC*GC UC= U3-U00’

Ohm törvény Kirchhoff II.

I0 = IA+IB+IC Kirchhoff I.
U00’*G0 = (U1-U00’)*GA+(U2-U00’)*GB+(U3-U00’)*GC

U00’*(G0+GA+GB+GC)= U1*GA+U2*GB+U3*GC

U00’ = (U1*GA+U2*GB+U3*GC)/(G0+GA+GB+GC) 73
Millmann tétel duálja (2 csomópont
közti áram számítása)

n
 R i IGi
i =1
Io = n
 Ri + Ro
i =1

74
Soros és párhuzamos feszültséggenerátorok

p
s s  G i UGi p
Ub =  UGi és R b =  Ri Ub = i =1
p
és G b =  Gi
i =1 i =1 i =1
 Gi
i =1 75
 Soros és párhuzamos áramgenerátorok

s
 R i IGi s p p
Ib = i =1s és R b =  Ri Ib =  IGi és G b =  Gi
i =1 i =1 i =1
 Ri
i =1 76
 Mágneses erőtér
◼ Eddig: nyugvó töltések terét vizsgáltuk
◼ Thalész: ércek erőt gyakorolnak vasdarabkákra
◼ Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és
egyenáramok időben állandó mágneses tere (leírása: B)
◼ Az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat.
◼ Ha két vezetőben áram folyik, akkor – a tapasztalat szerint
– ezekre erő hat:
◼ Ezt a jelenséget úgy írjuk le, hogy az egyik vezetőben folyó áram
mágneses teret, B mágneses indukciót hoz létre. Az ebben a térben
elhelyezkedő vezetőben mozgó töltésre erő hat.
◼ A villamos forgógépek, mutatós műszerek működésének
alapja.

1
 Mágneses indukció
További elnevezések: - mágneses térintenzitás
- mágneses fluxussűrűség

A tér valamely pontjában az 1 amper áramot vivő,

1 méter hosszúságú egyenes vezetőre ható erő.
(vektoriális mennyiség)

B = F
=
N
=
VAs Vs
= 2 =T
I  A m Am m
2

W UQ UIt
F= = =
s s s 2
 I1 áramot vivő vezetőtől r távolságra a B nagysága
Egyenesen
B = 2 *10 −7 I1
T arányos I-vel.
Fordítottan
r arányos r-el.

iránya a jobbkéz szabály szerint:

Azonos indukciójú pontokat összekötő görbe indukcióvonal

(vezetőhöz közelebb sűrűsödnek az indukció vonalak) 3
Indukcióvonalak tulajdonságai

Zárt görbék, állandó mágnesnél É D

◼ Érintőjük megadja B irányát, sűrűségük

a nagyságát
◼ Egymást nem keresztezhetik
◼ Rövidülni igyekeznek (a fellépő erőhatás
miatt)
◼ Keresztirányban taszítják egymást
4
Két párhuzamos egyenes vezető

Azonos áramirány: vonzzák egymást

Ha két vezetőben áram folyik, akkor ezekre erő hat.

Ezt a jelenséget úgy írjuk le, hogy az egyik vezetőben folyó áram mágneses teret, B
mágneses indukciót hoz létre. Az ebben a térben elhelyezkedő vezetőben mozgó
töltésre erő hat.

Mindkét vezető hoz létre mágnes teret → indukció vonalak eredője 5

Két párhuzamos egyenes vezető
Ellentétes áramirány: taszítják egymást

6
Rúdmágnes környezetében

7
Két közeli rúdmágnes

8
Mágnespatkó környezetében

A 2 pólus közt a legerősebb a mágneses tér.

9
 Egyenes vezető állandó mágnes terében

A két mágneses tér eredője

(villamos gép forgásának
az elve)
A mágneses tér szegényedik (B ellentétes irányú)

A mágneses tér sűrűsödik (B azonos irányú)

10
 Erőhatások mágneses térben
Két párhuzamos egyenes vezető között (Ampère erőtv)

−7 I1
FI 2 = B1I 2l = 2 * 10 I 2l
r
I 1I2
F = 2 *10−7

r
Állandó mágnes terében egyenes m
e
vezetőre (Laplace erőtv) r
ő
l: vezető l
e
hossza a
F = BIl mágneses
g
e
térben s
e
Homogén térre érvényes! k 11
 Erőhatások mágneses térben
Inhomogén térben, tetszőleges alakú vezetőre
2 vektor Kis erők
F = I  dl  B vektoriális összegzése kis
szorzata vezetőkben
l

Mágneses térben mozgó pontszerű töltésre CRT

Q
Mágneses F = Q v B
mert I =
t

erőtörvény
s
és v =
t

Elektromágneses térben mozgó pontszerű töltésre

Villamos
térerősségnek
F = Q E + Q v B = Q ( E + v B) megfelelő
[V/m]
Villamos térre érvényes erő + mágneses térben ható erő
12
 Mágneses fluxus
Egy „A” felületen áthaladó összes indukcióvonal
száma.
Homogén térben a B -re merőleges „A” felületen
 = BA = 2 m2 =Vs = weber = Wb
Vs
Inhomogén térben: m

d = B cos  dA

 =  B cos  dA =  B dA
A 2 vektor A
skaláris
szorzata
13
 Mágneses térerősség
 B dl =   I
g

μ – anyagtól függő állandó;

abszolút permeabilitás
mértékegysége: H/m

−7 H
Vákuumra és a legtöbb anyagra: o = 410  m 
A többi anyagra: μ = μo μr
A μr relatív permeabilitás csak a mágnesezhető anyagoknál
tér el jelentősen 1-től.
14
 Mágneses térerősség
 B d =   I / : 
g

B  A Anyagtól független térjellemző

H= m
μ  

Gerjesztési törvény
 H d =  I = 
g
2 vektor (tekercsnél: N*I [Amenet] )
skaláris
szorzata

Ha a két vektor iránya azonos és H szakaszonként állandó:

 H i i =  Szakaszokra bontás →
összegzés
i

15
 Anyagok mágneses tulajdonságai

◼ Diamágneses μr < 1 ≈ 1-10-5

◼ Paramágneses μr > 1 ≈ 1+10-5
◼ Ferromágneses μr » 1 ≈ 103
B
μr nagy és nem állandó → H 


a B és H közötti kapcsolat nem lineáris →

megoldás: mágnesezési görbe
16
 Különböző anyagok relatív permeabilitása
Csoport Anyag µr
Ferromágneses Kobalt 100-400
anyagok Nikkel 200-500
Vas 300-6000
Permalloy ötvözetek 5000-300000
Paramágneses Platina 1,0000004
anyagok Alumínium 1,0000043
Mangán 1,0004
Diamágneses Arany 0,99997
anyagok Ezüst 0,999975
Kén 0,99998
Réz 0,99999
Víz 0,9999901 17
 Mágnesezési görbe

A mágneses
domének
beálltak az
alkalmazott
mágneses tér
irányába.

Szűzgörbe: az anyag (pl. vas) első mágnesezése.

A-B és C-D közel lineáris szakaszok. 18
 Hiszterézis görbe
◼ Br: remanens mágnesezettség
(valamekkora mágnesezettség
marad az anyagban miután a
gerjesztés megszűnt).
◼ Ellentétes irányú Telítési
mágnesezettséget alkalmazva mágnese-
zettség
(Hk: koercitív erő) → Br
eltüntethető.
◼ AC-vel gerjesztve az anyagot →
oda-vissza mágnesezzük →
melegszik → a disszipált energia
arányos a hiszterézis görbék
által befogott területtel.

19
Lágy és kemény mágneses anyagok

Pl: transzformátorlemez Pl: állandó mágnes

dinamólemez A remanens mágnesezettség
Kis eltérés van a fel- és majdnem a max. (telítési)
lemágnesezési görbék között → mágnesezettséggel azonos
20
kicsi a vasveszteség
 Egyenes vezető (r0) mágneses tere
Ha : r > r0 H=Θ l: indukcióvonal hossza
Vezetőn H 2 πr = I
kívül I I
vagyunk H= ha r = r0 H max =
2 πr 2 π r0

HIPERBOLA

Ha : r < r0 H=Θ = I
Vezetőn 2
r π A területekkel arányosan oszlik meg az áram
belül H 2 πr = I 2
vagyunk
r0 π
I I
ha r = r0 H
EGYENES H=
2 π r0
2
r
max
=
2 π r0
21
Szolenoid mágneses tere
A tekercs belsejében:
 H i i = 
Tekercsen kívül H kicsi
(szétszóródik) →
elhanyagolható
H =N I
NI
H=

  1 esetén elég pontos
D

(hosszú, kis átmérőjű szolenoid)

22
 Mágneses kör
◼ Olyan térrész, amelyet indukcióvonalak és
rájuk merőleges felületek határolnak.
◼ Önmagában zárt cső, amelyben a Φ állandó
(fluxuscső).
◼ A létrehozásához szükséges gerjesztés a
gerjesztési törvényből határozható meg.
◼ Általánosan különböző anyagú és
keresztmetszetű szakaszok alkotják.
23
 Mágneses Ohm-törvény
Szakaszonként azonos anyag és állandó keresztmetszet:

B  1 A
=H = = = n
μ Aμ μA a
U Θ

Villamos áramköröknél: Rm l I Φ
ó
 1 R Rm
U =I R=I ρ =I g
A σ A i
a
R
Mágneses ellenállás Mágneses vezetés
1  1 1
Rm = H  = =μ
A
H 
μ A   Rm 
24
 Mozgási indukció
Erő iránya: fékező
hatás a rúd
mozgatására

A B homogén mágneses térben v sebességgel mozgó vezetőben levő töltött részecskékre erő
hat. Ez az erő szétválasztja a töltéseket. A vezető egyik végén negatív töltések (elektronok) a
másik végén pozitív töltések (elektron hiány) halmozódnak fel, a vezető két vége között
feszültség keletkezik → I áram folyik. P P
vill. mech.

Energiamegmaradás: Ui I = F v = B I ℓ v : a vezető hatásos hossza

(ha B, l és v merőlegesek egymásra)
Ui = B ℓ v 25
 Lenz-törvény (1834)

◼ Az indukált feszültség olyan irányú, hogy az

általa létrehozott hatás (az általa létrehozott
áram) az indukciót létrehozó változás ellen hat.

◼ Azaz az indukált feszültség által létrehozott áram

iránya olyan, hogy gátolja az őt keltő
állapotváltozást.

26
B
α v
Mozgási indukció
Ha „v” α szöget zár be „B”-vel, akkor a merőleges sebesség:
vn = v sin α

U i = B  v sin   ( )
Ui = vB 

Ha „ℓ” sem merőleges „B”-re, hanem „β” szöggel eltér

(B-re merőleges komponens):
U i = B  cos  v sin   U i = v  B ( )
Ha B nem állandó, vagy a vezető dl szakaszainak a helyzete
nem azonos:
( )
d U i = v  B d  Ui =  (v  B ) d
vez

Feszültség csak akkor indukálódik, ha a vezeték mozgása

közben indukcióvonalakat metsz. 27
 Nyugalmi indukció
A mozgási indukció kísérleténél a hurok fluxusának megváltozása:
 = B A = B  x = B  v t

= B  v =U i
t
Akkor is igaz, ha a hurok áll és a Φ változik egyenletesen,
azaz nem kell hozzá mozgás.
d iránya a
Ha a Φ nem egyenletesen változik: u i = Lenz-törvény
dt
alapján

d d 
Tekercsnél: u i = N =  =N
dt dt
tekercsfluxus28
 Önindukció
Faraday-féle indukció törvény:
Zárt vezetőkeretet (induktivitást) időben változó áram (i(t))
mágneses terébe helyezve tapasztalható, hogy a keretben
feszültség indukálódik:
d
ui = a felület fluxusából számítható
dt
A vezetőben akkor is feszültség indukálódik, ha a vezető által
körülvett felület időben változó mágneses fluxusát ennek a
vezetőnek az árama hozza létre:

di
 (t ) = L * i (t ) ui = L
dt
L: öninduktivitási, vagy indukciós tényező [H] 29
Önindukció másképpen
Ha i(t) változik Φ is változik ui keletkezik
d
ui = N
dt

 Ni
 = B A= μ H A= μ A= μ A
 
NA
d = μ di

2
N A di di
ui = μ = L
 dt dt

30
 Kölcsönös indukció
(2 tekercs közti kapcsolat)

= d  21
ui 2 N2
dt

= M di1
ui 2
dt

Ha i1 változik Φ21 is változik ui2 keletkezik

M: kölcsönös indukciós tényező [H]

31
 Mágneses tér energiája
Légmagos tekercsre (L=állandó) feszültséget kapcsolunk: az
áram késve alakul ki
Önindukció

di
U =i R + L
dt * i dt
U i dt = i 2 R dt + L i di
A tekerccsel dt hővé
idő alatt közölt felhalmozódik,
alakul visszanyerhető:
energia
d W m = L i di
A mágneses energia, míg az áram 0-ról iv-re nő:
iv  i2  iv 1 2
Wm =  L i di = L   0 = L iv
0 2 2
32
 Mágneses tér energiája
Vasmagos tekercsnél (L≠állandó) csak a fluxussal számolhatunk
Indukált feszültség

d
U =i R + N
dt * i dt
Mágneses energia
U i dt = i 2 R dt + N i d megváltozása dΦ
hatására
d W m = N i d = N i A dB

Ha a tér homogén, akkor a gerjesztési törvényből: N i = H ℓ

B
d W m = H  A dB  W m =  A  H dB
:V
0
A tekercs térfogata, ahol a mágneses energia tárolódik. 33
 Mágneses tér energiája
A mágneses energiasűrűség: egységnyi térfogatban tárolt
mágneses energia
2
Wm
B
1 1 1 B
wm = =  H dB = B H = μ H 2 = B = μ*H
V 0 2 2 2 μ

Inhomogén térben a kicsiny (infinitezimális) dV-ben felhalmo-

zódó mágneses energia:
B 
d W m = wm dV =   H dB  dV
0 
Az egész tér energiája: az egész V térfogatra összegezve
B 
W m =    H dB  dV
V 0 
34
 Az áram hatásai
◼ 1) Hőhatás, fényhatás. Ezt a hatást fejezi ki Joule-törvény.
Alkalmazási példák: rezsó, vasaló, izzó, ívhegesztés, villamos fűtésű
kemencék, indukciós hevítés.
2 2
2 U 2 I
P = UI = I R = =U G =
R G
◼ 2) Mágneses teret okozó hatás, ezáltal erőt (ill.
nyomatékot) létrehozó hatás. Ezt fejezi ki a Laplace
erőtörvény. Alkalmazás pl. villamos műszerekben, és gépekben.

F = BIl Állandó mágnes terében egyenes vezetőre ható erő.

◼ 3) Vegyi hatás. Ezt fejezik ki az elektrolízisre vonatkozó Faraday

törvények. Példák: elektrolízis → alumínium gyártás, galvanizálás,
szárazelemek, akkumulátorok.

35
 Az áram hatásai
◼ 4) Élettani hatás.
◼ hasznos → gyógyászati alkalmazás (fizikoterápia, EKG,
pacemaker)
◼ káros → áramütés. Megelőzésével az áramütés elleni védelem
foglalkozik.

◼ A felsoroltakból látszik, hogy legtöbbször az áramot ill. a hatásait

hasznosítjuk. Nem véletlen tehát, hogy az elektrotechnikai
számításoknál mindenekelőtt az áramok számítjuk ki.
36
 Periodikusan változó mennyiségek
1T
Flin =  f ( t ) dt
T0

Egy függvény periodikus, ha

f (t ) = f (t + n T) n =  1,  2 ...
T – periódus idő: az a legkisebb idő, amelyre a
fenti feltétel teljesül
1
 Periodikus mennyiségek jellemzői
Frekvencia: az 1 mp alatti periódusok száma
1
f= [Hz ] Uváltakozó: 50 Hz → T=1/50=20 ms
T
Lineáris középérték (egyszerű, elektrolitikus közép)
(AC-vel azonos nagyságú DC elektrolízis során a periódusidő alatt ugyanennyi töltést szállít)

1T
Flin =  f ( t ) dt
T0
Abszolút középérték
1 T
Fa =  f ( t ) dt
T 0
Négyzetes középérték (effektív érték)
(az a DC, amely egy R-en a periódusidő alatt az AC-vel azonos mennyiségű hőt termel)
T
2
I R * T = R  i (t) dt 2 1T 2
Fnégyz =  f (t) dt
0 T0
2
AC által létrehozott
hőenergia
Váltakozó mennyiség: periodikus és a
lineáris középértéke 0.

Szinuszosan váltakozó mennyiség jellemzői:

2π
ω = 2 πf =
T
i (t) = I m sinωt
I lin = 0
2
Ia = Im
π
Im
I = I négyz = I eff =
2

3
 Szinuszos váltakozó feszültség
előállítása

Ui

u i =  v B = B  v sin  = B  v sin t = Um sin t

„v” α szöget zár be „B”-vel feszültség csúcsértéke

(a vezeték 90°-ban metszi a B vonalakat)
4
 Szinuszos jelalak jellemzői
u
10

6 u =Um.sint
4

2
t
0

-2
k
e -4 T
z -6

d -8

ő -10
f 0 2m 4m 6m 8m 10m 12m 14m 16m 18m 20m
á t [s]

z
i Az ábrán 10 V csúcsértékű, 50 Hz frekvenciájú szinuszos
s feszültség időfüggvénye látható. (valós időfüggvény)
A pillanatérték t=7 ms-hoz tartozik, tehát:
u=10.sin (2..50. 0,007) azaz u=10. sin 2,199 rad=8,09 V
5
 Szinuszosan változó mennyiségek
leírása
u(t) = Um cos (ωt + ρ1) 3 adat jellemzi:
vagy
Um – maximális érték
ρ - kezdőfázis
u(t) = Um sin (ωt + ρ2) ω - körfrekvencia
2
= = 2 f
T
Ha a generátor forrásmennyisége szinuszos, akkor egy
lineáris áramkör valamennyi mennyisége azonos ω–jú
szinuszos mennyiség → elegendő 2 adat (Um, ρ).
Állandósult állapotban a t=0-nak nincs jelentősége, egy
mennyiség kezdőfázisa szabadon megválasztható
(célszerűen pl. ρ1=0). 6
 Im
Komplex leírásmód
j ejρ
Komplex időfüggvény: j2 = -1 ρ
j( t +) j jt jt
u( t ) = Um e = Um e e = Um e ω → forgó 1 Re
síkvektor

Komplex amplitúdó: Um = Um e jρ

Komplex effektív érték:

Um Um jρ jρ
U= = e = U e = U cosρ + j U sin ρ
2 2
Euler formula
7
 Ábrázolás
A komplex időfüggvény ω-val forgó síkvektor, amelynek
valamely tengelyre vett vetülete megadja a valós
időfüggvényt.

8
 Komplex leírásmód előnyei
Könnyebb a matematikai műveleteket elvégezni és
a mennyiségeket ábrázolni, mint a valós
időfüggvényekkel.

= Um e j(t +) = j Um e j(t +) = j u

Deriválás d u d
dt dt
 +  1  +  u
Integrálás  u dt =  Um e j( t )
dt = Um e j( t )
=
j j
A mennyiségek komplex effektív
értékei síkvektorként ábrázolva fazorábra
(fázist mutató vektor)
9
 Ohmos ellenállás váltakozó áramú
körben

u( t ) = Um e j(t +) = Um e j e jt = Um e jt

U m = 2U
u= Ri
2 U e jωt = R 2 I e jωt
U
=R Nincs fáziseltérés!!!
I ρ=0 10
 Induktivitás váltakozó áramú
körben

di
u=L
dt
2 U e jt = jL 2 I e jt
U
= jL = j XL Az áram késik
I 90°-ot a
feszültséghez
XL = L [] X1 = B : induktív szuszceptancia
L
L
képest.
11

Induktív reaktancia: AC-vel szemben mutatott ellenállása az induktivitásnak.

 Kapacitás váltakozó áramú körben

du
i =C
dt
2 I e j  t = j  C 2 U e jt
U 1
= = − j Xc
I j C
Az áram siet
1
XC = [] 1 90°-ot a
= BC : kapacitív szuszceptancia
C XC feszültséghez
képest. 12

Kapacitív reaktancia: AC-vel szemben mutatott ellenállása a kapacitásnak.

 Impedancia
U
Általában: = Z [] Általánosított
I Ohm-törvény
Valós rész: R
1 Képzetes rész: reaktancia
Admittancia: Y= [S]
Z
Szinuszosan váltakozó áramú áramkörök a komplex effektív
értékekkel és a komplex impedanciákkal ugyanúgy
számíthatók, mint az egyenáramú áramkörök.

13
 Soros R–L–C kör

U = U R + U L +U C = R I + j X L I − jX C I

U = I [R + j (X L − X C )] = I Z

Z = R + j (X L − X C ) = Z e j

X L − XC
Z = R 2 + (X L − X C ) 2 ;  = arctg
R ρ: impedancia fázisszöge
(feszültség és áram közti 14

fázist szabja meg)

 Párhuzamos R–L–C kör

I = I R + I L + I C = GU − jBL U + j BC U

I = U [G + j (BC − BL )] = U Y

Y = G + j (BC − BL ) = Y e j

BC − BL
Y = G 2 + (BC − BL ) 2 ;  = arctg
G
15
 A váltakozó áram teljesítménye/1
Tetszőleges impedancia árama: i( t ) = 2 I sin t
feszültsége: u ( t ) = 2 U sin( t + )

A pillanatnyi teljesítmény:
p( t ) = u ( t ) i( t ) = 2 U I sin (t + ) sin t =
.....
= U I cos (1 − cos 2t ) + U I sin  sin 2t
P<0: tárolja az energiát
Lengő teljesítmény
P>0: fogyasztja az energiát P: ennyi munkát végez az i(t)
Q: ennyi lengést végez az i(t) 16
 A váltakozó áram teljesítménye/2

Wattgörbe
i vagy u=0 →
P=0 lesz
(zérus helyek)

U I cos (1 − cos 2t ) + U I sin sin2t

Sin és cos fv-ek teljes
periódusra vett
integrálja zérus!!!
T
1
P= ∫ p(t) dt = U I cos [W] Hatásos teljesítmény
T 0
(munkát végez)

Q = U I sin φ [var] Meddő teljesítmény 17

 A váltakozó áram teljesítménye/3

Látszólagos teljesítmény S = U I = P2 + Q2 [VA ]

P
Teljesítménytényező cos  =
S
18
 Ohmos ellenállás teljesítményei
p(t) nem lehet negatív → Q=0

p(t) = U I (1- cos2ωt )

2
2 U
P=UI=I R= Q=0 S= P
R
19
U*I*sinρ=U*I*sin0°=0
 Induktív reaktancia teljesítményei
az áram késik 90°-ot a
feszültséghez képest,
másképpen a feszültség
siet 90°-ot az áramhoz
képest

p(t) = U I sin 2ωt

2
2 U
P=0 Q = U I = I XL = S=Q
XL Tisztán meddő
20
U*I*cosρ=U*I*cos90°=0
 Kapacitív reaktancia teljesítményei
az áram siet 90°-ot a
feszültséghez képest,
másképpen a feszültség
késik 90°-ot az áramhoz
képest

p(t) = - U I sin2ωt
2
2 U
P=0 Q = U I = I XC = S=Q
XC Tisztán meddő
21
U*I*cosρ=U*I*cos90°=0
 Komplex teljesítmény

U = U e ju I = I e ji  = u − i
ρu + ρi = ρu + ( ρu − ρ)  ρu + ρi = ρu + ( ρ − ρu )

S = U I* = U I e j = S e j= S cos  + j S sin  = P + j Q

Áram szögét megfordítjuk → áram komplex effektív értékének konjugálása. 22
 Többhullámú mennyiségek
Mi van, ha nem szinuszos az áram?

Lineáris terhelés Nem lineáris terhelés

23
Determinisztikus jelek: matematikai kifejezésekkel leírhatóak és matematikai
összefüggésekkel kezelhetőek.

Sztochasztikus jelek: matematikai módszerekkel csak részlegesen kezelhetőek.

Statisztikai jellemzőkkel vázolhatók.

Tranziens jelek: egyszeri, nem periodikus folyamatok (Fourier és Laplace

transzformáció).

24
 Fourier sorfejtési tétele
• Periodikus függvény előállítható végtelen
tagszámú szinuszos és koszinuszos függvények
összegeként, amelyeknek körfrekvenciái az
alap-körfrekvencia (legkisebb körfrekvenciájú
tag körfrekvenciája) egész számú többszörösei.
• A periodikus jelet harmonikus komponenseire
bontjuk. f n = n f1
• Periodikus jel: f1: alapharmonikus frekvenciája

Vagy:

25
 Szinuszos jel
f (t ) = A sin(2πf t + φ)

26
• Összetett periodikus jel:

• Kvázi periodikus jel:

27
 Fourier transzformáció
• Szinuszos-koszinuszos leírásmód:
∞
f (t ) = F 0 + ∑ ( Ak cos kωt + B k sin kωt )
k =1

Nehezen ábrázolható (kétértékű lenne a függvény)

→ két együttható lesz ugyanarra a frekvenciára →
más leírásmód kell!

Egyszerűen megkapható a Fourier sor együttható

sorozata.
28
 Az együtthatók számítása

1 T
1 2π Lineáris
Fo =T ∫ f (t ) dt =
2π
∫ f (ωt ) d (ωt ) középérték
0 0 (DC összetevő)

T * 2π
2 1 

Ak = T ∫ f (t ) cos kωt dt =
π
∫ f (ωt ) cos kωt d (ωt )
0 0
T 2π
2 1
Bk = T ∫ f (t ) sin kωt dt =
π
∫ f (ωt ) sinkωt d (ωt )
0 0

k = 1, alapharmonikus
k > 1, felharmonikus
29
 Fourier transzformáció
• Abszolút érték és fázis leírásmód:

k = arctg A
2 2 Bk
C k = Ak + Bk
k

Ck: amplitúdó ρk: fázis

Sin-os és cos-os tag összevonása egy cos-os

komponensbe.
∞
f (t ) = F 0 + ∑ C k cos (kωt + ρk )
k =1
30
 ∞
f (t ) = F 0 + ∑ ( Ak cos kωt + B k sin kωt )
Szimmetria esetek k =1

1.) f(t) páratlan, f(-t) = -f(t) (csak képzetes komponense lesz a jelnek)

F0 = 0 Ak = 0
2.) f(t) páros, f(-t) = f(t) (csak valós komponense lesz a jelnek)

Bk = 0
3.) A két félperiódus egymásnak tükörképe
f(t + T/2) = -f(t)
F0 = 0 A2n = 0 B2n = 0
Egyszeri folyamatok: T→∞ frekvencia spektrum besűrűsödik → Fourier integrál
alkalmas a jel leírására (minden frekvencián értelmezve van):

− jωt
F (ω) =  f (t )e dt 31
−
 Nem szinuszos periodikus áramú
hálózatok számítása
Többhullámú feszültség generátor
• a periodikus jelet fogja szolgáltatni
• szuperpozíció elv alapján:

egyenáram alapharmonikus felharmonikusok

i(ωt) Uo u1(ωt) uk(kωt)

u(ωt)
Harmonikusokként rakjuk össze!!!

32
 egyenáram alapharmonikus felharmonikusok

Ellenállás
Uo U U Ik =Uk
Io = I1 = 1 ... Ik = k
R R R I1 U1

Induktivitás
alapharmonikus felharmonikusok
U U Ik 1 Uk
I1 = 1 ... Ik = k =
ωL kωL I1 k U1
Növekvő frekvencia elnyomja/fojtja a harmonikus áramokat.

Kapacitás
alapharmonikus felharmonikusok
Ik Uk
I1 =U1 ωC ... I k =U k kωC =k
I1 U1
Növekvő frekvencia megnöveli/kiemeli a harmonikus áramokat.
33
 Effektív érték, hatásos teljesítmény
Harmonikusok effektív értéke:
I km U km
Ik = Uk =
2 2

Teljes hullám effektív értéke:

∞ ∞
I= ∑I 2
k = I
2
o +
2
1I+
2
I
2 + .... U= ∑U k2 =
2 2 2
U o +U 1 + U 2 + ....
k =0 k =0

Hatásos teljesítmény:
∞ ∞
P = P o + ∑P k =U o I o + ∑U k I k cos φk
k =1 k =1

34
 Háromfázisú rendszerek
A tekercsek
kezdő és
végpontjainak jelölése

U V W

R S T

X Y Z

Ha egymással 120°-ot bezáró R-S-T tekercsek között

kétpólusú mágnest állandó szögsebességgel forgatunk, a
tekercsekben egymáshoz képest 120°-os fázistolású
szinuszos feszültség indukálódik.

35
 Háromfázisú feszültségrendszer
uA = UAm sin t → kezdőfázis: 0
uB = UBm sin (t - 120) → 120-kal késik
uC = UCm sin (t - 240) → 240-kal késik, azaz 120-kal siet)

Szimmetrikus a háromfázisú feszültségrendszer, ha

a fázisok feszültségei egyenlő nagyok:
UAm = UBm = UCm
és egymáshoz képest azonos szöggel vannak eltolva:
AB = BC = CA =120o

Ha valamelyik nem teljesül, akkor aszimmetrikus.

36
6 vezetékes háromfázisú rendszer

A háromfázisú feszültség szállításához

hat vezetékre lenne szükség.

Nem gazdaságos! 37
 Háromfázisú hálózat
A 120°-os fázistolás következtében a három szinuszos feszültség
pillanatértékeinek összege bármely időpontban nullát ad, ezért az
egymást követő tekercsek kezdő - és végpontjait összeköthetjük, a
sorba kötött tekercsekben áram nem folyik, Σu=0! Ezt nevezzük
delta (D), vagy háromszögkapcsolásnak. Elegendő 3 vezeték.

Össze lehet kötni a tekercsek végeit is, ekkor ipszilon (Y), vagy
csillagkapcsolásról beszélünk. Ebben az esetben négy vezeték
szükséges (csillagpont kivezetése miatt), azonban kétféle
feszültségszint áll rendelkezésre:
• a csillagpont és bármely tekercsvég között a fázisfeszültség,
• a szabad tekercsvégek között pedig a vonali feszültség.
38
Delta (D), vagy
háromszögkapcsolás:
a sorba kötött
tekercsekben áram nem
folyik, Σu=0!

Csillag, vagy Y
kapcsolás:
kétféle feszültségszint
áll rendelkezésre.
Ua: fázisfeszültség,
Uab: vonali feszültség.

39
Távvezetékek
 Csillagkapcsolás
f
t o
e g
r y
m a
e s
l z
ő t
ó
UA, UB, UC: fázis feszültségek
UAB, UBC, UCA: vonali feszültségek

UA + UAB - UB = 0 → UAB = UB - UA
Iv = If UB + UBC - UC = 0 → UBC = UC - UB
UC + UCA - UA = 0 → UCA = UA – UC
Vonali Fázis
áram áram Huroktörvények felírása
41
 Uv Csillagkapcsolás
3
cos 30 = 2 =
Uf 2

Uv = 3 Uf

Szimmetrikus háromfázisú fogyasztó:

UAB = UB - UA
= =
Z A Z B ZC = Z = Z e jφ UBC = UC - UB
UCA = UA – UC

IA + IB + IC = 0

42
 Háromszögkapcsolás

IA + ICA – IAB = 0 → IA = IAB - ICA

Uv = Uf IB + IAB – IBC = 0 → IB = IBC - IAB
IC + IBC – ICA = 0 → IC = ICA - IBC
Csomóponti törvények felírása 43
 Háromszögkapcsolás
Szimmetrikus háromfázisú fogyasztó:
Z = Z = Z = Z = Z e jφ
AB BC CA

Iv = 3 If

IA = IAB - ICA
IB = IBC - IAB
IC = ICA - IBC

44
 Szimmetrikus háromfázisú
rendszer aszimmetrikus terhelése
Négyvezetős rendszer csillagba kapcsolt fogyasztóval

UA = U ZA = ZA e jA IA = UA / ZA
UB = U e -j120 ZB = ZB e jB IB = UB / ZB
UC = U e -j240 ZC = ZC e jC IC = UC / ZC

IA + IB + I C + IO = 0
45
Nullvezetőben folyó áram
 Háromvezetős rendszer csillagba kapcsolt fogyasztóval
(csillagpont kivezetetlen → I0=0)

IA+ IB+ IC=0

Csillagpont IA = UA YA UA = UA' - U00'
eltolódás
mértéke IB = UB YB UB = UB' - U00'
IC = UC YC UC = UC' - U00'
U00' = ( UA' YA + UB' YB + UC' YC ) / (YA + YB + YC)
46
Millmann tétel felírása
 Háromvezetős rendszer
háromszögbe kapcsolt fogyasztóval
A
háromszög
eltorzul

UAB = U e j210 ZAB = ZAB e jAB IAB = UAB / ZAB IA = IAB - ICA
UBC = U e j90 ZBC = ZBC e jBC IBC = UBC / ZBC IB = IBC - IAB
UCA = U e –j30 ZCA = ZCA e jCA ICA = UCA / ZCA IC = ICA - IBC

IA + IB + IC = 0 47
 Háromfázisú teljesítmények
Aszimmetrikus terhelés
P = UAf IAf cos A + UBf IBf cos B + UCf ICf cos C
Q = UAf IAf sin A + UBf IBf sin B + UCf ICf sin C
S = P2 + Q2

Szimmetrikus terhelés
P = 3 Uf If cos  = 3 Uv Iv cos 
Q = 3 Uf If sin  = 3 Uv Iv sin 
S = 3 Uf If = 3 Uv Iv
Uv
P = 3U f I f cos φ = 3 I v cos φ
3 48
 Transzformátorok jelentősége

10,5 kV vagy
15,75 kV

400 kV vagy 120 kV

20 kV/10kV → 0,4 kV

A szállítási veszteségeket csökkentené a vezetékek ellenállásának csökkentése, azonban ez

nagyon drága, mert ehhez méretüket, tömegüket, a tartóállványok teherbírását kell növelni.
Az elektromos energia szállítása közben a vezetékekben áram folyik, így az ellenállásuk miatt
melegszenek. A vezetékek melegedése miatti energiaveszteség akkor kisebb, ha ugyanazt az
energia mennyiséget nagyobb feszültség, de kisebb áramerősség mellett juttatjuk el
rendeltetési helyére.
 2 𝑃 2
A távvezetéken elvesző energia, a veszteség: 𝑃𝑣 = 𝐼 𝑅𝑣 = 𝑅𝑣
𝑈
A távvezetékre kapcsolt feszültség négyzetével arányosan csökken
a veszteség!!!

Magyarország nagyfeszültségű villamosenergia-

hálózata:
• a leggyakoribb a 400 kV-os vezeték (400 000 V),
ennek teljes hossza közel 2000 km.
• valamivel rövidebb a 220 kV-os hálózat, amelynek
hossza majdnem 1500 km.
• a legnagyobb feszültségű az Ukrajna felől érkező
750 kV-os távvezeték, ami háromnegyed millió
voltot jelent! Ennek magyarországi hossza 268
km.
 Transzformátorok
Déri-Bláthy-Zipernowsky transzformátorai (1885)
A magtranszformátornál a
vasmag van belül, ezt öleli át a
réz/vashuzalból álló
áramtekercs, a ma ismeretes,
Fa szigetelés toroid transzformátorhoz
hasonló elrendezésben.

A köpenytranszformátor viszont
tulajdonképpen egy fordított,
mai toroid transzformátor, ahol
a réztekercset és vastekercset
felcserélik. Tehát a rézhuzalból
készült, gyűrű formájú
sokmenetű gerjesztőtekercset
acélhuzalból, vagy inkább
vékony lemezből készült
(tekercselt) vastest veszi körül.
Egyfázisú transzformátorok kiviteli formái
Mag Köpeny
400/120 kV-os átviteli hálózati transzformátor

400kV-os
oldal
A transzformátor működési elve:
kölcsönös indukció

I1

I2

U1 ZRtt
U2

Primer tekercs, N1 Szekunder tekercs, N2

 F F = Fm sin ωt
dF
U1 U i1 = N1 dt = N1F m cos t Ui1 N1
= =a
dF = Ui2 N2
U i2 N 2 dt N 2 Fm cost
=
F
a: transzformátor menetszám-áttétele

Mindkét tekercset ugyanaz a F fluxus járja át, a primer és a szekunder

tekercsekben indukált feszültségek aránya üresjárásban (azaz
terhelés nélkül) megegyezik a menetszámok arányával.

Ui1m 2
Az effektív értékek: Ui1 = = f N1 F m = 4, 44 f N1 F m
2 2
Ui 2 m 2
Ui 2 = = f N 2 F m = 4, 44 f N 2 F m
2 2
 A transzformátor üzemi tulajdonságai
A transzformátor üresjárásban működik, ha nincs a szekunder
kapcsain terhelés. Ideális transzformátornál szinuszos primer
feszültség esetén a mágnesező áram 90°-ot késik hozzá képest, a
szekunder feszültség 90°-ot siet a mágnesező áramhoz képest,
tehát a primer feszültséggel azonos fázisú.
A valóságos transzformátor üresjárási áramának (I0) fázistolása
kisebb 90°-nál, a mágnesezési veszteség és a tekercs ellenállása
miatt, melyek ohmos veszteségként jelennek meg, azaz
hőveszteségként. A veszteségi áram azonos fázisban van a
feszültséggel.

Upr

Usz I0
Im Iv F
 A transzformátor üzemi tulajdonságai

I1 F F2
Zt Zt
U1

F2 F

A transzformátor terhelésénél a szekunder tekercsben áram folyik,

amely a vasmagban ellentétes irányú Φ2 fluxust hoz létre. Az I1
primer áram megnő.
A két ellentétes gerjesztés eredője ugyanakkora, mint amekkora
üresjárásban volt, azaz az eredeti főfluxus.
Ez a gerjesztések egyensúlya törvény.

I1 N1 − I 2 N 2 = IO N1 üresjárási gerjesztés
A fluxus egy része a vason kívül záródik, nem kapcsolódik a másik
tekercs meneteivel, ezeket nevezzük szórt fluxusnak.
Áramköri modell származtatása

U1 = Ui1 + j I1 Xs1 + I1 R1
Ui 2 = U 2 + j I 2 Xs 2 + I 2 R 2
 Redukció
Összefüggő áramkör kialakítása érdekében a modellt
visszavezetjük egy a=1 áttételű transzformátoréra
Alapelv: a teljesítmények ne változzanak!
Összekötve:

Ig

I1 I’2

Vasveszteség:
Hiszterézis - Ph = kh f Bmax
2 V
Örvényáramú - = 2 2
Pö kö f Bmax V
Ui2
Pv = Ph + Pö =
Ro Vasveszteség állandó →
transzformátort nem célszerű
üresben járatni
Teljes áramköri modell
 Terhelési állapotok

Üresjárás:
az áthidaló
ág lesz a Zt = ∞
domináns!

100 %

U1=IgR1+ j Ig Xs1+ Ui
98 %

Ig ≈ 0,1 In cos o ≈ 0,1 Po ≈ Pvas

A hatásos teljesítmény a
vasveszteségre fordítódik
Névleges áram: a transzformátor
tartós üzemben ~∞ ideig
meghibásodás nélkül elviseli
 Terhelési állapotok
Rövidzárás:
áthidaló ág
„kivehető” Zt = 0

Rövidzárlat Rövidzárás
U1n =I1z R + j I1z Xs vagy U1z =I1n R + j I1n Xs

I1z = (10…25)In cos z ≈ 0,5 Pz ≈ Ptek

Pvas≈0
 Rövidzárási egyszerűsített áramköri modell
Rövidzárási impedancia:
R = R1 + R'2 Z z = R + j Xs
Xs = Xs1 + X's2 Zz = R2 + X2s

Százalékos rövidzárási feszültség – drop:

 = I1n Zz 100 [%] (4...10) %
U1n
100
Zz  áll I1z = I1n

A drop kiszámításával a transzformátor maximális terhelési értékét lehet meghatározni. A
rövidzárási mérés a rövidzárási impedancia (a tekercs veszteség) meghatározására szolgál.
Amennyiben egy transzformátor terhelését növelni kívánjuk akkor figyelembe kell venni a
drop-ot, mert a kis drop értékű transzformátor túlterhelődik, melegszik és tönkremegy.
 Terhelési állapotok
Terhelés

egyszerűsített
Z’t áramköri modellel

' '
U1 = U 2 + I R + j I Xs = U 2 + I Zz
Hatásfok Pv = f (Bmax , f )  állandó
Pt = Pt1 + Pt 2 = I12 R1 + I'2 '  2R
2 2 I
R
Pveszt = Pv + Pt

A hatásfok akkor a
P P 1 1
legjobb, ha a
= =
2 2
= =
P1 P2 + Pveszt 1+ Pveszt 1+ Pveszt
terhelés 60-70%!

P2 S cos 2
Háromfázisú transzformátor

B: primer
B: szekunder

Csillagpont kivezetve
 Kapcsolási példák

A primer oldalon
nincs „0” vezető
(szabványos
nagyfeszültség
rendszerek). A
kiegyenlítő áram a
fázistekercseken
keresztül tud folyni
oly módon, hogy
mindegyik üresjárási
áramhoz hozzáadódik
a kiegyenlítő
áram egy-egy
harmada.

Yy Dd
Transzformátorok párhuzamos kapcsolása

Indokai:
• Teljesítmény növekedés
• Karbantartás, javítás
• Gazdaságos üzemvitel

Feltételei:
1. A párhuzamosan kapcsolt transzformátorok
között ne folyjon kiegyenlítő áram.
2. A transzformátorok százalékos rövidzárási
feszültségei egyenlők (azonos drop).
1 Ne folyjon kiegyenlítő áram

- Primer és szekunder feszültségek megegyeznek,

azaz azonos az áttétel (a)
- Fázis feszültségek azonos fázisúak (kapcsolási
csoport)
- azonos fázissorrend.
2 A transzformátorok százalékos rövidzárási feszültségei
egyenlők (azonos drop)

 =
I II

Ha rövidzárási feszültségek nem egyenlők, akkor a terhelésmegoszlás egyenetlen:

• a nagyobb rövidzárási feszültségű transzformátor még nincs kihasználva,
leterhelve,
• amikor a másik már névleges áramával van terhelve.

A terhelés tovább már nem növelhető, mert a kis drop-ú transzformátor

túlterhelődik.

Párhuzamos üzemben csak olyan egységek alkalmazhatók, amelyeknek rövidzárási

feszültségei +/- 10% tolerancián belül – egyenlők.
 Mérőtranszformátorok

Az energetikában használatosak, azonban nem

energiaátvitelre készülnek a mérőtranszformátorok.
Nagy váltakozó feszültségek és áramok mérésére
alkalmas különleges transzformátorok.
Feladatuk:
- a nagy feszültségek és áramok átalakítása normál
műszerekkel mérhető tartományba
- a nagyfeszültség elszigetelése a kezelőtől és a
mérőműszerektől
 Feszültségváltó Áramváltó
Egy szigetelőbe épített, rövidre zárt Egy szigetelőbe épített Kombinált
szekunder tekercsű transzformátor egyfázisú transzformátor
Feszültségváltó
A feszültségváltó a nagy váltakozó feszültséget alakítja át közvetlenül mérhető értékre,
100V-ra. Működése egy üresjárásban dolgozó transzformátoréhoz hasonlít. A primer
tekercset a mérendő nagyfeszültségű hálózatra kapcsolják, míg a szekunder tekercsre
kötik a feszültségmérőt. Legfontosabb jellemzője az áttétel pontossága és a leképzés
hűsége, amely ideális esetben: U
a =
1n
u
U 2n

Feszültséghiba és szöghiba: U1 = a u U 2
leolvasott érték

a u U 2 − U1
h= 100[%] 0,1...3%
U1
δ = U1 , U 2 4...40'
Sn =15...1000VA
Feszültségváltók (3 – 25 kV)

Beltéri Kültéri
 Áramváltó
Az áramváltó a nagy váltakozó áramot alakítja át közvetlenül mérhető értékre, általában 1
vagy 5A-ra. Működése kissé eltér a hagyományos transzformátorétól. A primer tekercset a
mérendő nagy áram útjába sorosan kötik, míg a szekunder tekercsre kötik az árammérőt.
A primer és a szekunder oldali gerjesztések egyensúlya alapján:

Rövidzárás I1 N 2 1
= =
közelében I 2 N1 a leolvasott érték
üzemel
 Áramváltó 10% 100% 0%
Áramváltó szekunder I g N1 = I 1 N1 − I 2 N 2
áramkörét üzem közben
üresjárás I 2 = 0
megszakítani TILOS!
Ez a fontos megállapítás az áramváltó primer
tekercsének soros kapcsolásából következik: az
áramváltó primer tekercse kényszergerjesztésű,
áramát a mérendő hálózat mindenkori terhelése
határozza meg.

Szakadáskor megnő az indukció, s ennek hatásaként

• megnő a vasveszteség, így
• nagy feszültség lép fel a szekunder tekercsben,
ami életveszélyes is lehet!

Ezért a szekunder körben végzett javítások előtt a

beépített K kapcsolót rövidre kell zárni!
Lakatfogó:
• A mért vezeték a primer, a műszer
tartalmazza a szekunder tekercset és a
vasmagot-
• A mért vezetéken áthaladó áram által keltett
váltakozó mágneses tér áramot hoz létre a
szekunder tekercsben, ami (a többi állandó
körülmény mellett) arányos a mért
vezetéken átfolyó árammal.
Áramváltó család
 Motorok

AC DC
Aszinkron, szinkron egyenáramú

Villamos energia → mechanikai energia

Aszinkron gép
 Állórész (stator)
• Anyaga öntöttvas, de lehet alumínium is.
• Lemezelt hornyaiban 1 vagy 3 fázisú tekercselés helyezkedik el.
• Kapocskivezetés, csapágyak

Hornyok 3 fázisú tekercselés

 Forgórész (rotor)
Kalickás (rövidrezárt): Tekercselt csúszógyűrűs forgórész:
• Egyszerű szerkezet • Bonyolult felépítés
• Üzembiztos működés • Drága kivitel
• Olcsó megoldás • Nagy indítónyomaté
• Kíméletes indítás indító ellenállások
alkalmazásával
 Forgó mágneses tér létrehozása
3 f-ú tekercselés, póluspárok száma

A pólusosztás:
állórész (1)
állórész tekercs (2) A forgórész
forgórész (3) tekercsek száma

Váltakozó áramú, háromfázisú hálózatra kapcsoljuk az

állórész tekercselését → létrejön egy forgó mágneses
mező, fordulatszáma:

Létrejöttének feltétele: térben eltolt tekercsekben, időben eltolt

áramok folynak. Fáziscsere: ellentétes forgásirány.
 Tekercselési tényező
Azt mutatja meg, hogy a tekercselés elosztottsága
következtében milyen mértékben csökken az
indukált feszültség.

Ui = 4,44 f Nξ Φm
 Működési elv
Álló állapotban az aszinkron motor egy légréssel
rendelkező transzformátornak felel meg.
Az állórészben szinkron fordulatszámmal forgó mágneses
mező jön létre a légrésben.
A mágneses mező mozgási indukció révén feszültséget
indukál a rövidrezárt forgórészben.

U i2
= 4,44 f 2 N 2 2  m

Az indukált feszültség hatására áram indul meg. (Álló

állapotban f1=f2) A forgórész tekercselésére nyomaték
kezd hatni, és a forgórész megindul, mégpedig a
mágneses mező forgásának irányába.
A forgórész sebessége soha nem éri el a mágneses
mező forgási sebességét. Köztük lévő százalékos
különbséget slipnek (s) nevezzük.

A motor összes jellemzője a szliptől fog függeni!

n0 − n f 2
s= =
n0 f1
f1
n0 = ; n = n0 (1 − s )
p

Névleges értéke:
3-7 %
Ha terheljük a motort, fordulatszáma csökken, a
forgórészben nagyobb áram folyik, nagyobb
nyomaték keletkezik, a gép mechanikai teljesítményt
ad le a tengelyén.
Az ehhez szükséges villamos teljesítményt fel kell
vennie a villamos hálózatból, ezért az állórész árama
is megnő olyan mértékben, hogy a motor fluxusa
nem változik meg jelentősen.
A fordulatszám-csökkenés csak olyan mértékű, hogy a
gép szlipje néhány százalékos lesz, azaz a motor jó
közelítéssel fordulatszámtartó.
Az aszinkron gép áramköri modellje

Változó ohmos
ellenállással terhelt
transzformátor
 Az aszinkron gép teljesítményszalagja
P1 = 3U1 I1 cos 1
Pt1 = 3I12 R1 ; Pv1 = 3I v2 Rv
Á
Pá = Pt1 + Pv1 + Pj1  Pt1 + Pv1
L
L Plég = P1 − Pá ; Pt 2 = 3I 22 R2 = 3I 2'2 R2'
Ó
Pmech = Plég − Pt 2 ; Ph = Pmech − Ps
Ph
F =
O P1
R Pmech (1 − s ) Plég
G M= =
Ó
t (1 − s )0
Pmech = (1 − s ) Plég ; Pt 2 = sPl
 Nyomaték – szlip jelleggörbe
Kloss formula
Feltételek: R1=0 Forgó rész szórási
reaktanciája

3 U1f
2
MB = X s = X s1 + Xs' 2
2 MB 2 ωo X s
M=
sB s
+ R '2 Álló rész szórási
reaktanciája
s sB sB =
Xs
Az aszinkron gép teljes nyomatéki jelleggörbéje
 Aszinkron motorok indítása
Indításuk pillanatában névleges áramuk 3 - 9-szeresét veszik fel.

Kalickás forgórészű motoroknál:

• Közvetlen indítás: csak abban az esetben alkalmazható, ha
ezt a hálózat terhelhetősége lehetővé teszi.
• Közvetett indítás: a motor állórészére jutó feszültséget
valamilyen módon csökkentjük. Az alkalmazott módszerek:
– Ellenállásos, vagy fojtótekercses indítás
– Csillag-delta indítás

Csúszógyűrűs motoroknál:
• Forgórész-körbe iktatott, több fokozatú ellenállásos indítás.
Így R növelésével, változatlan feszültség mellett az áram
csökkenthető.
Aszinkron motorok fordulatszám-változtatása

60 f1
n = (1 − s)
p

• Az állórész frekvencia változtatása -

frekvenciaváltós hajtások
• A póluspárszám változtatása -
Dahlander-motorok
• A szlip változtatása –
csúszógyűrűs aszinkronmotorok esetében a
forgórész-körbe iktatott ellenállások segítségével
 Aszinkron motorok fékezése

• Energia-visszatáplálásos (generátoros) fékezés: n>n0

• Ellenáramú fékezés - a forgórész a forgó mágneses
mezővel ellentétes irányba forog
• Dinamikus fékezés: a motor állórészét lekapcsoljuk a
váltakozó áramú hálózatról és egyenárammal
gerjesztjük. A légrésben létrejövő álló mágneses
mező a forgásban lévő forgórész vezetőiben
feszültséget indukál, mely a Lenz-törvénynek
megfelelő irányú áramot hajt. A mágneses mező és a
forgórész áram kölcsönhatásaként fékező nyomaték
jön létre.
 Egyfázisú aszinkron motor
Háztartásban gyakoribb.
Egyfázisú állórész tekercselésre, egyfázisú feszültséget
kapcsolunk:
• Lüktető, pulzáló mágneses fluxus jön létre,
• Két ellentétes fluxus eredőjeként: nincs indítónyomaték
Mi=0
• Be kell rántani: mechanikusan, vagy segédfázis segítségével
(kondenzátorral (Xc): időben eltolt áram létrehozása →
forgó mágneses mező keletkezik → forgás!)
• Az aszinkron motor önmagában nem képes generátoros
üzemre (szélerőművek: energia visszatáplálása). Ehhez:
– külső hálózatra, vagy
– kondenzátor telepre van szükség.
 Adattábla és alkalmazás
Autók, Villás targoncák, Autóbuszok
Háztartási gépek
Szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok ipari szektorban
 Szinkrongépek
Működésük csak egy fordulatszámon, a szinkron
fordulatszámon lehetséges:
f1
n0 = 60
p

Az állórész kialakítása hasonló, mint az

aszinkrongépeké: az állórész hornyaiban
háromfázisú váltakozó áramú tekercselés
helyezkedik el.

Szinkron motor kötél emelésére:

 Forgórész kivitele
Hengeres Kiálló pólusú (p=3)

a mágneses tér előállítása

egyenárammal gerjesztett állandó mágneses

egyenáramú gerjesztő tekercs a csúszó gyűrűk (a gerjesztő áram
hornyokban → állandó mágneses hozzávezetése miatt), melyekhez
teret hoz létre szén, vagy bronzkefék csatlakoznak
 Gibárti Vízerőmű, Encs

50Hz-es
frekvencia kell

Vízimalomból vízerőmű
Ma is működik az eredeti alkatrészekkel
2*250 kW-os generátor 60𝑓 60∗50
150 l/perc 𝑝 = = = 20 → 40 pólusú a generátor
𝑛0 150
GANZ Villamossági Művek által gyártott, ORV
220 típusú, háromfázisú szinkrongenerátor:
Tisza II Hőerőmű, Tiszaújváros
 Paksi Atomerőmű
8 darab turbina és 8 darab
230 MW-os generátor
A gőzturbinák által hajtott
szinkrongenerátorok
általában egy forgórész
tekerccsel készülnek, tehát
p=1 (azaz kétpólusúak). Az
egy póluspárú gépek
forgórésze a nagy
fordulatszám miatt
hengeres kialakítású, a
pólustekercs a tömör acél
forgórészbe mart
hornyokban helyezkedik el.

Általában a forgórész gerjesztését a szinkrongéppel egy tengelyre kapcsolt

egyenáramú gerjesztő géppel oldják meg → külső gerjesztésű a szinkron generátor
Generátor: Az egyenárammal gerjesztett forgórészt
állandó fordulatszámmal forgatják (gőz-, víz-,
gázturbina, diesel motor) → az állórész tekercseiben
szinuszos háromfázisú feszültség indukálódik.
Motor: az állórész-tekercselésére szimmetrikus
háromfázisú feszültségrendszert kapcsolva a
légrésben létrejön a szinkron fordulatszámmal forgó
mágneses mező.
A forgórészt valamilyen módszerrel a szinkron
fordulatszám közelébe felpörgetve, a tekercselést
egyenárammal gerjesztve létrehozza saját mágneses
mezejét. Az indítónyomaték 0, azaz álló póluskereket
a forgófluxus elindítani nem tudja!
A két mágneses mező összekapcsolódását követően a
forgórész szinkron fordulatszámmal forog, a gép
motorként terhelhető.
A hengeres forgórészű szinkrongép áramköri modellje 1 fázisra

Ui: indukált feszültség

Ua: armatúra feszültség
Up: pólusfeszültség, a
gerjesztett forgórész
által üresjárásban az
U i =U p + U a állórész tekercselésben
indukált feszültség
Uk: kapocsfeszültség
Xa: armatúra reaktancia
Xs: armatúra szórási
reaktancia
Szórási reaktancia Armatúrahatást
leképező reaktancia Ra : állórész tekercsének
a légrés miatt
ohmos ellenállása

U k = U p + Ia X a + Ia Xs + Ia R a

Xs ≈ 10 R a X a ≈ 200 R a
 Egyszerűsített áramköri modell

U k = U p + Ia X

X = X a + Xs
szinkron
reaktancia

Fazorábra síknegyedeinek értelmezése

Re
Uk
Alulgerjesztett Túlgerjesztett
P>0 és Q>0 P>0 és Q<0
Motor (meddőt vesz fel)
Motor
(meddőt termel)

Im

Generátor Alulgerjesztett Generátor

Túlgerjesztett
P<0 és Q>0
P<0 és Q<0
(meddőt vesz fel)
(meddőt termel)
Túlgerjesztett szinkronmotor fazorábrája
Alulgerjesztett szinkronmotor fazorábrája

I X cos φ = Up sin δ
 Szinkron gépek nyomatéka

δmax=30°
M/2-vel
terhelhető
(sin30°=0,5)

Pmech Pvill
 A szinkron generátorok hálózatra kapcsolása
(előtte szinkronozás végrehajtása)

Üresjárásban (nyitott állórész kapcsoknál) a

forgórész póluskerék forgatásával forgó mágneses
mező jön létre, ami feszültséget indukál az állórész
(armatúra) 3 fázisú tekercseiben. A tekercsekben
indukált feszültségnek meg kell egyezni effektív
értékben, fázisban, frekvenciában, fázissorrendben
a hálózati feszültséggel:
• Frekvencia beállítás: fordulatszám változtatással
• Amplitúdó változtatás: gerjesztő árammal
• Fázis beállítás: fordulatszám nagyon finom
állításával
Szinkronmotorok indítása
– Segédgéppel – nem gazdaságos (pl. egyenáramú
motor kell hozzá)
– Aszinkron felfutással
• Indító kalickát igényel, a szinkronmotort
aszinkron motorként indítjuk.
• A pólussarukban beépített csillapítórudak a
rövidrezáró gyűrűkkel a kalickás aszinkron
motoréhoz hasonló kalickát alkotnak. Indításkor
a forgórész egyenáramú tekercselését rövidre
zárják, a motor aszinkron motorként elindul.
• Miután a szinkron fordulatszám közelébe kerül,
rákapcsoljuk a forgórészre az egyenáramú
gerjesztést, melynek hatására beugrik a
szinkronizmusba és motorként terhelhető.
Szinkronmotorok indítása
– Aszinkron felfutással

– Frekvenciafelfutással
• A szinkronmotort frekvenciaváltóról indítjuk,
gerjesztett forgórésszel.
 Szinkron gép veszteségei
Forgórészen:
- Súrlódási veszteség
- Gerjesztési veszteség

Állórészen:
- Armatúra tekercs veszteség
- Vasveszteség
- Járulékos veszteség
Egyenáramú gépek

1
 Szerkezeti kialakítás
• Állórész • Forgórész
- Tömör vastest
- állandó mágnes helyett gyakran
- Lemezelt vastest
alkalmaznak itt is tekercset, amit - Hornyaiban gerjesztő
egyenárammal gerjesztenek
(gerjesztő tekercs) tekercselés
A tekercselés önmagában
zárt, minden tekercs
1-1 kommutátorra,
azokon kefék csúsznak

2
 Működési elv - motor
A mágneses mezőben lévő vezető keretbe (armatúrába) külső áramforrásból egyenáramot
vezetünk a keféken keresztül. Az áram hatására a vezető körül mágneses mező alakul ki.
A forgórész mágneses tere a pólusok terével nyomatékot hoz létre. Ez a jelenség azt
eredményezi, hogy a forgórész elfordul, a motor tengelye terhelhető.
A valóságos egyenáramú gépekben a vezetőkeret helyett tekercselést alkalmaznak. A
tekercselés több kivezetése több kommutátor szegmenshez csatlakozik.

3
https://www.youtube.com/watch?v=F6f2QoE2zh8
Működési elv - generátor
Generátor: A pólusok mágneses
terében forgatjuk az armatúrát,
váltakozó feszültség indukálódik

4
A váltakozó feszültséget a kommutátor és
a kefék egyenirányítják, a kefékről egyenfeszültség
vehető le, terhelhető.
Ahhoz, hogy egyenáram folyjék a
kefékre csatolt terhelésen a
megjelenő szinuszos feszültséget
egyenirányítani kell!
Erre a gyakorlatban a
mechanikus egyenirányító a
kommutátor szolgál. Amikor a
keretben az indukált feszültség
iránya megfordul, a kefékkel
érintkező félgyűrűk is
megcserélődnek, így a kefék
közötti feszültség mindig
egyirányú marad.
Kommutátor: Egymástól és az armaturától szigetelt rézszegmensekből felépített
henger.
Kefék: A kommutátor hengerpalástjára szorulva azon csúsznak. Forgás közben5 kb.
1 V feszültségesés jön létre, mely a terheléstől függetlenül állandó.
 Indukált feszültség
A közepes indukció:
D
 p= 2p
 p
1
B k
=
  B x
dx
p 0
A főpólus mágneses terében forgó vezetőkeretben
indukálódó feszültség középértéke:
Z p
Ui = N Bk  v = Bk  D π n = ZΦ n =cΦ n
2a a

Ui = k Φ ω 6
 Nyomaték
Pmech Pvill

A belső teljesítmény: Pb = M ω = Ui Ia
U i Ia k Φ ω Ia
M= = = k Φ Ia
ω ω
Áramköri modell
IaG
Ra

Rg
IaM U g = Ig R g
Ui Uk

Ig
Uk = Ui  Ia R a
Ug

7
 Armatúra reakció
É É É

A B
+ A B
= A B

Semleges
vonal

D D D

8
Kefeszikrázás megszüntetése (csökkentése)

Pn < 1 kW kefeeltolás

1 kW < Pn < 100 kW segédpólus

100 kW < Pn a pólussaruk hornyaiba

kompenzáló tekercselést helyeznek el 9
 Egyenáramú gépek gerjesztési módjai

• Állandó mágneses (kis teljesítményük

miatt kicsi a gyakorlati jelentőségük)
• Külső (független) gerjesztés
• Párhuzamos (sönt, vagy mellékáramkörű)
gerjesztés
• Soros (főáramkörű) gerjesztés
• Vegyes (kettős, kompaund) gerjesztés

10
 Egyenáramú gépek gerjesztési módjai
Külső gerjesztés: Az Ug feszültség független
áramforrásból ered, ezen gépnek a
legdinamikusabbak a működési jellemzői,
ezek a legjobban szabályozhatóak.

Párhuzamos gerjesztés: a
gerjesztő tekercs
párhuzamosan van kötve az
armatúratekercseléssel
(Uk=Ug).

Soros gerjesztés: a gerjesztő

tekercs sorba van kapcsolva
az armatúratekercseléssel
(Ig=Ia). Ez a géptípus szolgál
a gépjárművek
indítómotorjaként, mert igen
kis fordulatszámon is nagy
nyomatékot ad le. 11
 Generátorok
IaG
Ra
Ui = k Φ ω
IaM
Rg Ui Uk
U =U −I R
k i a a

Ig Ug

A sönt generátor jellemző tulajdonsága,

hogy rövidzár-biztos, ezért ezt a típust
használták gépjárművek villamos energia
forrásaként (Jedlik Á.: öngerjesztés elve). I =I + I
a t g

12
 Motorok
M = f (Ia) – nyomatéki jelleggörbe

M = k Φ Ia

ω = f (Ia) – sebességi jelleggörbe

Uk
Uk R a = ω0
ω= − Ia kΦ
kΦ kΦ Ideális üresjárási
ω = f (M) – mechanikai jelleggörbe szögsebesség

Uk R a
ω= − 2 2M
kΦ k Φ
13
Külső és sönt gerjesztésű egyenáramú motor [Ф = áll]

14
 Külső és sönt gerjesztésű egyenáramú motor

Motorüzemben a sönt és a külsőgerjesztésű gép között nincs különbség:

a fluxus állandó. A motor egyik legfontosabb tulajdonsága a
fordulatszámtartás, azaz növekvő nyomaték mellett nem változik meg 15
lényegesen a fordulatszám.
Soros gerjesztésű egyenáramú motor [Ф = f (Ia)]

Az armatúra sorosan van kapcsolva a gerjesztő tekerccsel, ezért a gerjesztő áram

azonos az armatúraárammal.

hiperbola

16
Soros gerjesztésű egyenáramú motor [Ф = f (Ia)]

A soros gerjesztésű motornak

nincs üresjárási fordulatszáma →
terhelés nélkül indítani tilos.
A motor indulásakor:
• az armatúraáram nagy,
• a fordulatszám még kicsi,
• ekkor adja le a legnagyobb
nyomatékot

Ezt a viselkedést járműveknél

(troli, villamos, metro, vasút) és
különböző kéziszerszámoknál
ideálisan ki lehet használni, hiszen
ezeknek a gépeknek induláskor
van szükségük nagy nyomatékra,
az elért fordulatszámot már kisebb
nyomatékkal is fenn lehet tartani.
a motor teljesítménytartó 17
 Teljesítményviszonyok
Főáramköri veszteség:
- armatúra tekercs
- segédpólus tekercs
- kompenzáló tekercs Pf = Ra Ia2
- soros gerjesztő tekercs
- kefék átmeneti ellenállása
Gerjesztési veszteség:
- külső/sönt gerjesztő tekercs Pg = Rg Ig2 = UgIg
Vas- és súrlódási veszteség:
- hiszterézis és örvényáramú
Pv+s (mérésből)
- kefe, lég- és csapágy súrlódás
18
Teljesítményszalag (sönt motor)

I = Ia + Ig

P = Uk I
Pa = Uk Ia
Pb = Ui Ia = M ω
19
Egyenáramú motorok indítása (külső gerjesztés)

A cél az indítási áramfelvétel csökkentése:

- A kapocsfeszültség csökkentésével
- Az armatúraköri ellenállás növelésével
(soros kapcsolás)

20
Egyenáramú motorok fordulatszám-változtatása

Uk R a
n= − Ia
c c
U k − Ia R a
n=
c
𝑅1 <𝑅2 <𝑅3 <𝑅4
- A kapocsfeszültség változtatásával (veszteségmentes, ez
a leggyakoribb módszer)
- Főáramköri ellenállás változtatásával (az üresjárási pont
mindig ugyanaz, nincs üresjárási fordulatszám, de
veszteséges, hőenergiát termel: P=I2R)
- fluxus változtatásával (mezőgyengítéses fordulatszám-
változtatás) 21
 Egyenáramú motorok fékezése

Visszatápláló (generátoros fékezés)

• Generátoros fékezés esetén a motort, mint generátort üzemeltetik, és a motor által termelt
áramot a hálózatba visszatáplálják.
• Ez a fajta fékezési mód a soros motornál nem alkalmazható.
• Hátrány, hogy a motort nem lehet teljesen megállítani.

Ellenállásos (dinamikus)
• Ebben az esetben az armatúra körbe iktatott ellenállással fékezik a motort, ami a
keletkező áramot elfűti.
• Ugyanúgy nem lehet megállásig fékezni.

Ellenáramú (irányváltásos)
• Ebben az esetben, a motor kapocsfeszültségének a polaritását megcserélik, ezáltal a
motorban folyó áram ellenkező iránya miatt a motor a másik irányba akarna forogni, ez
azonban csak úgy lehetséges, ha a motor először megáll.
• Ezzel a módszerrel meg lehet teljesen állítani a motor forgását
• Nagy veszteségekkel jár!!.
22
23
24
25
26
27
28