Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!!
Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben (számadatok nem kellenek)! Az
ábrázolásnál a függvény egyszerű vonalas rajzát kérjük!

Beugró
1. Írja fel az Einstein-Stokes egyenletet, amely a diffúziós együttható és a részecskesugár közötti kapcsolatot
írja le az alábbi módon:

Egyenlet:

Szimbólumok jelentése:

D a diffúziós együttható [m2/s] k a Boltzmann-állandó [J/K]

a a részecske sugara [m]
η a közeg viszkozitása [Pa∙s]
T a hőmérséklet [K]
NA az Avogadro-szám [1/mol] R a gázállandó [8.314 J/(mol∙K)]

2. A Langmuir izoterma az …adszorpció….folyamatának mennyiségi viszonyait tárgyalja, és leírja a

…az adszorbeált mennyiség… és …koncentráció… kapcsolatát.
Egyenlet: Függvény ábrája:

Szimbólumok jelentése:
Θ a felületi borítottság [egység nélkül]
Γ az adszorbeált mennyiség [mol/g]
Γm a teljes borítottsághoz szükséges mennyiség [mol/g]
b a szorpciós állandó [egység nélkül]
p a nyomás [Pa]

A fenti összefüggés az alábbi feltételek mellett érvényes:

 az adszorpciós réteg monomolekuláris
 a felületi sík és energetikailag homogén
 a felületen kötött adszorptíívum-molekulák közötti
kölcösnhatás elhanyagolható
 3. A Gibbs egyenlet a felületi anyagtöbblet koncentrációtól és felületi feszültségtől való függését írja le.
Egyenlet: Függvény ábrája:

Szimbólumok jelentése:

ci az i komponens koncentrációja [mol/m3]

Γi a felületi többlet-koncentráció [mol/m2]
γ a felületi feszültség [N/m]
R a gázállandó [8.314 J/(mol∙K)]
T a hőmérséklet [K]

4. A Kelvin egyenlet a görbült felület feletti gőznyomás értékét adja meg a

…a felületi feszültség .. függvényében.

Egyenlet:

Szimbólumok jelentése:
pr és p∞ a nyomás a görbült- és a sík felület felett [Pa] VL a folyadék moláris térfogata [m3/mol]
γ a felületi feszültség [N/m]
R a gázállandó [8.314 J/(mol∙K)]
T a hőmérséklet [K]
rm a folyadék görbületi sugara [m]

5. A Gouy-Chapman (más néven diffúz kettősréteg) modell a …elektrosztatikus potenciál…függését

írja le … a síkfelülettől mért távolság…. függvényében:
Egyenlet:
Függvény ábrája:

Szimbólumok jelentése:
Ψ0 az elektrosztatikus potenciál a síkfelületen [V]
Ψ az elektrosztatikus potenciál [V] a síkfelülettől x távolságra
x a távolság a síkfelülettől [m]
κ a Debye-Hückel paraméter [1/m]
1/κ a kettősréteg vastagsága [m]
 6. A Stern féle módosított kettősréteg modell a …elektrosztatikus potenciál…függését írja le a
…a síkfelülettől mért távolság …. függvényében:
Egyenlet: Függvény ábrája:

Szimbólumok jelentése:
ΨSt a Stern-potenciál [V]
Ψ az elektrosztatikus potenciál [V] a síkfelülettől x
távolságra
x a távolság a síkfelülettől [m]
xst a Stern-réteg vastagsága [m]
κ a Debye-Hückel paraméter [1/m]
1/κ a kettősréteg vastagsága [m]

7. Adja meg a felületi feszültség általános és tiszta folyadékokra érvényes definícióját! Írja fel a hozzátartozó
egyenleteket és a mértékegységet is!

Definíció (1) A felületi feszültség (jele γ) az az erő, amely a felület egy képzeletbeli, egységnyi hosszúságú (1 m)
szakaszának mentén, de arra merőlegesen hat [N/m].

Definíció (2) A felületi feszültség az az energia, amely egy kémiailag tiszta folyadék felületének egységnyi
mennyiséggel (1 m2) történő megnöveléséhez szükséges [J/m2].

Ahol:
γ = felületi feszültség (N/m2)
l = a vonal hosszúsága (m)
F = arra merőlegesen ható erő (N)
w = munka (J)
A = felület (m2)
X = a szakasz elmozdulása (m)
 Definíciók (rajzot is elfogadunk)

1. Bizonyos értelemben milyen rendszerek fizikai kémiájának tekinthetjük a kolloidikát?

Olyan rendszerek fizikai kémiája , melyben a szokásos intenzív változókon túl ( p, T,c ) szerepel a
méret , a felület , és az alak. A részecskék esetében 1-2 nm , és 500-1000 nm , és a rendszert leíró
változásokban a felületi szabadentalpia változás lényeges.

2. Mi a koherens rendszer definíciója?

A koherens rendszerek összefüggő szilárd vázat alkotnak . Diszperziós , makromolekulás,
asszociációs kolloidokból kialakuló pórusos , hálós , szivacsszerű, szerkezetű gélek , halmazok , és
pórusos testek.
3. Mi az inkoherens rendszer definíciója?
A részecskék egymástól függetlenek. A közeg folyékony jellege a mérvadó.Diszperz rendszerekben
a diszperz rész egyedi egymástól függetlenek , dinamikailag önálló egységek összefüggő vázat nem
képznek. Olyan kolloid rendszer, melyben a részecskék függetlenek egymástól, mert a hőmozgás
kinetikus energiája elegendő a vonzóerők (kohézió) legyőzéséhez.
Pl.: aranyszol, fehérje-, mosószer oldat, vér, tej, köd, füst.

4. Definálja a kolloidok fogalmát!

Kolloidok azok a diszperz rendszerek , amelyekben a méret legalább egy dimenzióban 1 és 500 nm
között van. Azok a rendszerek amelykben a felület meghatározó szerepet játszik.

5. Definálja részecske fogalmát!

A részecske olyan molekulahalmaz amely kinetikai egységet alkot .Megfelelő körülmények között
önálló transzlációs hőmozgást végez , vagy önálló kinetikai egységként mozog, például ülepszik.

6. Definiálja a diszperzitásfok fogalmát!

A diszperzitásfok a diszperzitás mértékét jellemzi. Minnél finomabb egy diszperz rendszer , minnél
kisebbek a részekéi , annál nagyobb a diszperztásfoka. A diszperzitásfokot a legegyszeűbb az
egyforma méretű , gömb alakú , részecskékre meghatározni. Számszerűen az egymástól független
részecskék méretének reciprok értékével jellemezhetünk

7. Definiálja a polidiszperzitást! (Egy képlet és a betűk jelentése)

ahol xw a tömegátlag, xn a számátlag

8. Definiálja az átlag fogalmát! (Egy képlet és a betűk jelentése)

9. Definiálja számátlag fogalmát. (Egy képlet és a betűk jelentése)

10. Írja le a heterogén rendszerekre érvényes Gibbs-féle fázistörvényt (képlettel és szimbólumokkal)!

F+SZ=K+2
Jelölések:
F a fázisok számát
SZ a szabadsági fokok (állapotjelzők) számát
K a komponensek számát jelenti.

11. Definiálja a diffúz térbeli eloszlást!

A diszperz rendszerek fő jellemzője a részecskék térbeli eloszlásának ún. szétszórtságának foka és
módja. A szétszórtság fokának a mértéke a diszperz rendszernek az a térfogata, amely a diszperz
rész egységnyi mennyiségét tartalmazza. A szétszórtság fokának a fogalma a higítás fogalmával
azonos. A térbeli eloszlás módját a részecskék térbeli szimmetriája jellemzi. Megkülönböztetünk
abszolút homogén, statisztikusan homogén, mezomorf, periódusos, diffúz és heterogén eloszlást.

12. Definiálja a homogén térbeli eloszlást!

Minden intenzív sajátság minden pontban azonos. a részecske méret 1 nm-nél kisebb; a részecskék
sem szabad szemmel, sem mikroszkóppal nem észlelhetők

13. Definiálja a heterogén térbeli eloszlást!

Gibbs félefázistörvény érvényes. Fázishatárok vannak, ahol az intenzív sajátságok ugrásszerű
változást mutatnak. A részecskeméret 500 nm-nél nagyobb; szabad szemmel,vagy mikroszkóppal
jól látható

14. Definiálja a nematikus eloszlást!

Anizometrikus részecskék mezomorf eloszlási típusa; szálszerű (egyirányú) rendezettséget jelent.

15. Definiálja a szmektikus eloszlást!

Anizometrikus részecskék mezomorf eloszlási típusa, kétirányú rendezett rétegek is létrejönnek.

16. Definiálja a taktoid eloszlást!

Anizometrikus részecskék mezomorf eloszlási típusa. Kétdimenziós (lapszerű) részecskék
egymáshoz viszonyított párhuzamos elrendeződését jelenti.

17. Definiálja és csoportosítsa az aeroszolokat!

Aeroszol: Kolloid rendszer. Gáz halmazállapotú anyagban (levegő) diszpergált folyadék vagy
szilárd részecskék halmaza.
L/G folyadék aeroszol: köd, permet
S/G szilárd aeroszol: füst, kolloid por
S/L/G légköri aeroszolok: szmog

18. Definiálja és csoportosítsa a lioszolokat! Lioszol: Kolloid oldat, folyékony közegű kolloid diszperz
rendszer. Mind a diszpergált rész, mind a közeg folyékonyfázisú.
G/L gázlioszol, hab
L/L folyadék lioszol, emulzió
 S/L kolloid szuszpenzió, szolok

19. Definiálja és csoportosítsa a xeroszolokat!

Xeroszol: Szilárd közegű rendszer.
G/S szilárd hab: polisztirol hab
L/S szilárd emulzió: opál, igazgyöngy
S/S szilárd szuszpenzió: pigmentált polimerek.

20. Adja meg a felületaktív anyagok definícióját!

A felületaktív anyagok – tenzidek vagy detergensek – az oldószer, például a víz felületi feszültségét
csökkentik azáltal, hogy molekuláik a folyadék felületén irányítottan helyezkednek el. Az ilyen
tulajdonságú anyagok – ún. amfipatikus jellegű vegyületek – egy hosszabb szénláncú liofób (vízre
vonatkoztatva hidrofób) csoportot és liofil (vízre vonatkoztatva hidrofil) atomot, vagy rövid
atomcsoportot tartalmaznak. A hagyományos szappan is ilyen szerkezetű: hosszú szénláncú,
természetes eredetű zsírsavak nátriumsói.

21. Adja meg a felületinaktív anyagok definícióját!

A felületinaktív anyagok a felületen elszegényedve növelik a folyadék-gáz, folyadék-folyadék vagy
folyadék-szilárd határfelületi-feszültséget.
Jól szolvatálódó (hidratálódó) anyagok pl.: erős elektrolitok, sóoldatok, szénhidrátok,
poliszacharidok tartoznak ebbe a csoportba.
A szolvatációs képesség növekedésével csökken az adott anyag felületi koncentrációja.

22. Definiálja az adszorpció jelenségét!

Az adszorpció egy vagy több komponens feldúsulását (pozitív adszorpció, vagy
röviden adszorpció) vagy elszegényedését (negatív adszorpció) jelenti egy határfelületen. Azt
az anyagot, amely a közegben (egyik vagy mindkét közegben) van jelen és adszorbeálódni
képes adszorptivumnak hívjuk, míg a határfelületen az adszorbens rétegben már megkötött
adszorbeált anyagot adszorbeátumnak nevezzük.

23. Adja meg a határfelület jelentését! Két homogén fázis közötti véges vastagságú réteg, amelyen
belül a sajátságok változnak. Molekuláris szinten a határfelület vastagsága jelentős, nem nulla.

24. Adja meg a Brown-mozgás definícióját!

Gázokban, folyadékokban lebegő parányi részecskék rendszertelen mozgása. A részecskék a
beléjük ütköző molekulák hatására mozognak. A jelenséget Robert Brown skót botanikus figyelte
meg először 1827-ben, végleges matematikai elméletét Albert Einstein írta le 1905-ben. A jelenség
iskolai mikroszkóppal is megfigyelhető; egyik legközvetlenebb bizonyítéka annak, hogy a
folyadékok és a gázok molekulái rendszertelen mozgásban, ún. hőmozgásban vannak.

25. Írja le a Hardy-Harkins elv lényegét!

A legfolytonosabb átmenet vagy a polaritások kiegyenlítődésének az elve. A felületi feszültség
csökkentésének módja az amfifil molekulák „többlet koncentrációja a felületen”.
26. Jellemezze a fiziszorpciót!
kis (-) ∆ad H0 kJ/mol
nagy távolság
többrétegű
nem specifikus
molekulaszerk. marad
27. Jellemeze a kemiszorpciót!
• nagy (-) adsz. entalpia
• kis távolság
• egyrétegű
• rendszerint specifikus
• molekulaszerk. változik

28. Adja meg a BET izoterma alkalmazásának feltételeit!

Több rétegű adszorpció, minden rétegre a Langmuir-egyenletet alkalmazva, adszorpció és
deszorpció, dinamikus egyensúly, az adszorbeátum megoszlása a rétegek között állandó.

29. Definiálja a kapilláris kondenzációt, és feltételeit!

Ha a felület homorú (r<0), ahogyan a Kelvin egyenlet mutatja, az egyensúlyi gőznyomás, pr,
jelentősen kisebb lehet, mint a sík folyadékfelszínnel egyensúlyban lévő p0 gőznyomás. Ezért a
kapillárisban kialakult meniszkusz esetében a gőz kisebb nyomáson kondenzálódik, pr /p0 <1. A
jelenséget kapilláris kondenzációnak nevezzük.
Feltételek: pórusos adszorbens, nagy relatív nyomás, és a gőz folyadékként jól nedvesíti a felületet,
azaz homorú meniszkusz.

30. Definiálja a stabilitási arány fogalmát (képletet is elfogadunk)!

W = kd/ks = az ütközések száma / az eredményes ütközések száma

31. Definiálja egy egyenlettel a viszkozitást, a sebesség gradiens és a nyírófeszültség segítségével!

τ = nyírófeszültség (Pa): egységnyi felületre ható nyíróerő
D = sebességgradiens (s-1): a deformáció sebessége
η = viszkozitás (Pas): a folyadékok egymáshoz viszonyított elmozdulásával
szembeni belső ellenállás mértéke (belső súrlódás).

32. Definiálja a szétterülési együtthatót (vagy szétterülési feszültséget)!

A szétterülési együttható a felület változásával járó szabad entalpia ellentétes előjellel,
vagyis a munkavégzés.
S=γalsó-(γfelső+γhatár)

33. Adja meg a Stokes sugár definícióját!

Szedimentációnál az ekvivalens sugár a részecskével azonos sűrűségű és ülepedési sebességű gömb
sugarának felel meg. Ezt nevezzük Stokes-féle rStk , sugárnak.

34. Mit értünk szedimentációs analízis alatt?

A szedimentációs analízis a diszperz rendszerek részecskeméretének és a méretek gyakoriságának
részecskeméret eloszlás meghatározását jelenti ülepedéssel, inkoherens rendszerekben. A legtöbb
méretanalízisnél a porszerű minta részecskéinek méretét valamilyen folyadékban eloszlatva,
diszpergálva tudjuk meghatározni. Ha a por felszíne liofób, a port nehéz diszpergálni, ha liofil,
akkor könnyű (víz esetében hidrofób ill. hidrofil a felület).

35. Adja meg az „áttöltés” definícióját!

36. Adja meg a diffúziós koefficiens definícióját!

Arányossági tényező, amely megadja az egységnyi idő alatt, egységnyi felületen átdiffundált anyag
mennyiségét, ha a koncentrációesés is egységnyi volt. Mértékegysége: m2/s
(FICK I. TÖRVÉNYE: Az anyagáram sűrűség a
koncentrációeséssel arányos vagy )
37. Milyen diffúziómérési eljárásokat ismer?
• Méretkizárásos kromatográfia (SEC)
– elv: porózus oszloptölteten a molekulák hidrodinamikai sugaruktól függően jutnak át (a
nagyobbak hamarabb)
• Fényszórás:
– elv: a sztatikus fényszórásból az Mw, a (a szórási sugár) Rg , és a B* a dinamikus
fényszórásból a diff. egy. D meghatározható (a hidrodinamikai sugár)
• NMR:
– mágneses magrezonancia: PGSE-NMR,
DOSY
– a diff. egy. D határozható meg

38. Mi a Donnan-potenciál definíciója?

A Donnan-potenciál: akkor alakul ki, ha egy többféle iont is tartalmazó rendszerben van egy
szemipermeábilis hártya (pl. a sejtmembrán), és annak egyik oldalán koncentrációeltérése van egy
olyan ionnak, ami nem képes azon a membránon átmenni, a többi viszont igen. (pl. a sejben van
DNS, ami negatív töltésű és nem tud a membránon átmenni.) Az ilyenkor kialakuló
potenciálkülönbség a membrán 2 oldala között a Donnan-potenciál, amit az elektrokémiai gradiens
tart fent. (pl. Ilyenkor ugyanis + töltés fog a sejtbe belépni, hogy csillapítsa az elektromos gradienst,
kívül pedig - töltés marad. Egy idő után beáll egyensúlyba a ki és beáramló + töltésű ion, hiszen
közben kifelé is diffundál a kémiai koncentrációgradiens miatt.)

39. Adja meg az ideális (newtoni) folyadék definícióját!

A deformáló erő hatására azzal arányos sebességű áramlás jön létre. Ekkor a nyírófeszültség és
sebesség gradiens hányadosa állandó, a viszkozitás a függvény meredekségéből meghatározható.
τ =η ⋅ D

40. Adja meg az elasztikus anyag definícióját!

Ideálisan rugalmas (elasztikus) test az, ami a deformáló erőhatás megszűnésekor visszanyeri
eredeti alakját. Deformáció hatására a testben rugalmas feszültségek támadnak, amelyek a
deformáló erő ellen hatnak. A tangenciális nyíróerő (a deformáló erőhatás) és a testben ébredt
rugalmas (reverzibilis) feszültség között időben statikus egyensúlyi állapot jön létre.

41. Adja meg a viszkoelasztikus anyag definícióját!

A viszkoelasztikus anyagok (Kelvin-test) a két ideális eset (elasztikus és viszkózus) között
helyezkednek el. Az ideális testeket modellező elemek (rugó, dugattyú) párhuzamos kapcsolásával
írhatjuk le. Kelvin-test megterhelésekor a rugó megnyúlna, de a párhuzamosan kapcsolt dugattyú
fékezi a deformációt. A terhelést megszüntetve, a rugó fékezve visszahúzza a dugattyút, a
deformáció reverzibilis. Ennél a testnél a deformáció késleltetése (retardációja) lényeges. Ilyen pl.:
gumi, aszfalt.

42. Adja meg a hiszterézis definícióját!

A hiszterézis a tixotróp (nyírásra vékonyodó) és a reopektikus (nyírásra vastagodó) anyagokra
jellemező. Tixotrópiának azt a jelenséget nevezzük, amikor egy anyag viszkozitása csökken a nyíró
igénybevétel, pl. keverés ideje alatt, de ha a keverést megszüntetjük (pihentetés), egy idő után
kisebb, vagy nagyobb eltéréssel visszaáll a kiindulási viszkozitás. A tixotróp anyag szerkezetének
átalakulása időben megy végbe, ezért a viszkozitás a mérés időtartamától is függ. A tixotrópia
mértékére a hiszterézis hurok nagyságából következtethetünk.

43. Adja meg a fényszórás magyarázatát!

Fényszórásnál a sugárzási energia változatlan hullámhosszon, de minden irányba más-más
intenzitással sugárzik ki. Egy része az áteső fény, ami egyirányú a belépő fénnyel és változatlanul
hatol át, másik része az oldalt kilépő fény, színe eltérő lehet az átesőétől a fénynek a részecskéken
való reflexiója miatt. A jelenség az opaleszcencia, oka az, hogy a rövidhullámú sugarak a
hullámhossznál kisebb részecskéken elhajlást, hullámhossztól függő mértékű szóródást
szenvednek, a hosszú hullámú sugarak változatlanul haladnak át.
 44. Mit nevezünk amfifil molekulának? Egy példát rajzoljon szerkezeti képlettel!
Olyan molekulák, amelyek egyaránt rendelkeznek
poláris (hidrofil) és apoláris (hidrofób) csoportokkal is.

45. Mik azok a micellák? Definiálja a kritikus micellaképződési koncentrációt!

Ionos és nem ionos molekulák egyaránt létrehozhatnak asszociációs kolloidokat oldatokban,
bizonyos kritikus töménység felett. Ez az ún. kritikus micellaképződési, vagy kritikus micella
koncentráció (szokásos jelölései cmc, vagy cM). Ekkor az amfipatikus molekulák és az oldószer
molekulák közötti kölcsönhatási energia (hidratáció) már kisebb, mint a hidratációban résztvevő
oldószer-oldószer molekulák kölcsönhatásából felszabaduló energia lenne (pl. víz esetében a
hidrogénkötés), vagyis energetikailag nem kedvező. A víz molekulák "kiszorítják" maguk közül az
újabb amfipatikus molekulák hidrofób csoportjait (kalitka effektus), a hidrofób csoportok
összekapcsolódnak (aggregáció) és a molekulák a poláris csoportokkal a víz felé irányítódva
micellát alkotnak.

46. Definiálja az asszociációs kolloidokat!

A poláris (hidrofil) és apoláris (hidrofób) csoportokat egyaránt tartalmazó ún. amfipatikus (vagy
amfifil) molekulák a folyadékban másodlagos kötőerőkkel összekapcsolódva asszociátumokat ún.
micellákat hoznak létre. Az ilyen rendszerek a kolloidok egyik jelentős csoportját, az asszociációs
kolloidokat alkotják.

47. Hogyan határozná meg egy asszociációs kolloid CMC értékét?

 A CMC felett a micellaképződés miatt az összes részecskeszám (egyedi +micella) nem
ugyanolyan ütemben nő az oldatban a koncentráció növekedésével, mint előzőleg, így a
kolligatív sajátságok (pl. felületi feszültség, ozmózisnyomás, zavarosság, fajlagos és
moláris fajlagos elektromos vezetés, stb.) változása a koncentráció növelésével törést
mutat. Ha ábrázoljuk a koncentráció függvényében a fajlagos vezetést, a törésponthoz
tartozó koncentráció a CMC értéke lesz.
 Színezék módszer: azon a jelenségen alapszik, hogy megfelelő festéket tartalmazó
felületaktív anyag oldatok színe jellegzetesen megváltozik, ha elérjük a cmc-nek
megfelelő koncentrációt. Olyan indikátort kell választani, amelyben a festő-ion töltése
ellentétes a felületaktív anyag micellájának töltésével.

48. Hogyan változik az ionos amfifilekből képződő asszociációs kolloidok cmc-je,

kismolekulájú sók hozzáadására és miért?
Mivel a poláris részek az ionos tenzidek hidrofil csoportjai közé épülnek be, csökkentik az
elektrosztatikai taszítást (az ellenionok kompenzáló hatása miatt) és a micellaképződés munkáját.
Minden szennyezés, elektrolit, amely a disszociációt csökkenti, csökkenti a tenzid oldhatóságát, a
CMC csökken.

49. Definiálja a szolubilizáció fogalmát!

A szolubilizáció az az önként végbemenő folyamat, amely során az asszociációs kolloidok,
a cM feletti koncentrációknál, a közegben nem, vagy csak rosszul oldódó anyagok bizonyos
mennyiségét képesek kolloid oldatba vinni. A szolubilizáció során a közegben nem oldódó
anyag (szolubilizátum) bekerül a micellába (szolubilizátor). A szolubilizátum (hidrofil-
hidrofób jellegétől függően) vagy a micella magjában vagy a micellát alkotó tenzid láncok
között helyezkedik el, a polaritások kiegyenlítődésének megfelelően.
50. Mi a HLB érték? Mit jelent, ha a tenzid HLB értéke kicsi (pl. 1-3) és mit jelent, ha nagy (pl.
15-18)?
A HLB mozaikszó jelentése Hydrophilic Lipophilic Balance (hidrofil-lipofil egyensúly).
Minden nemionos felületaktív anyagnak van HLB értéke. A kisebb HLB értékű anyagok
inkább olajban oldódnak jobban, a nagyobb HLB értékű anyagok inkább
vízoldékonyabbak. A felületaktív anyag HLB értékének kiszámításához a molekula hidrofil
részének a teljes molekulatömeghez viszonyított tömegszázalékos arányát 5-tel osztjuk.
HLB = Mhidrofil/M molekula×100/5 (1)
Nemionos tenzidek esetén a gyakorlatban 0,5 és 19,5 közötti értékek léteznek.

Számos emulgeálószer amfifil jellegét ki lehet fejezni a HLB empirikus skála értékkel
(főleg a nemionos tenzidekre alkalmas)
HLB=7+ hidrofil csoportok – lipofil csoportok

Alkalmazás Diszpergálhatóság vízben

3-6 W/O emulgeáló szer nem
7-9 wetting agents 3-6 gyengén
8-15 O/W emulgeáló szer 6-8 nem stabil tejszerű diszperzió
13-15 mosószer 8-10 stabil tejszerű diszperzió
15-18 szolubilizálószer 10-13 átlátszó diszperzió vagy
oldat 13- víztiszta oldat

HLB arányos az víz / oktanol oldhatóság aránnyal (-8.ea. 33.dia)

51. Mik az emulgeátorok és mi a szerepük az emulziók készítésénél?

Az emulziók stabilizációja emulgeátorral történik.
Az emulziók előállítására számos eljárás ismeretes, az emulgeátor és a kívánt emulzió
sajátságaitól, s bizonyos esetben mennyiségétől is, függően.
Az emulgeátorok fő típusai:
 Anionos: negatív töltésű hidrofil csoportottal rendelkeznek, pl. alkil- és
arilszulfátok, valamint szulfonátok, zsírsavak sói (szappanok). Samponok,
mosószerek fő alkotói.
 Kationos: pozitív töltéssel rendelkeznek pl. alkil/arilaminok, foszfinok. Általában
tartósítószerek, kondícionálók összetevőiként szerepelnek.
 Amfoter: két ellentétes töltéssel rendelkező csoportot vagy csoportokat
tartalmaznak pl. Cocamidopropyl Betaine, Zwittergent, proteinek, kazein,
tojásfehérje, lizerginsav, pszilocibin. A töltés pH függő.
 Nemionos: oldatban sincs elektromos töltésük, ilyenek például a különböző
Tween, SPAN, BRIJ márkanevű tenzidek. Ide tartoznak az amin-oxid típusú
detergensek is, melyekben a N=O kötés erősen polározott, de semleges ill. bázikus
közegben nincs töltésszétválás.
 Pickering: finom porok (bentonit, szilika, szén) a folyadékcseppek felületén
megkötődve igen hatékony emulgeátorok lehetnek a koaleszcencia sztérikus
gátlásával.
http://dragon.unideb.hu/~kolloid/kolloid/orak/kemmsc/317_gyakorlat.pdf
 
52.

53. Röviden írja le a mosás folyamatát (a szennyezés jellege, nedvesítés -kitérve a

kontaktszögre is, kioldás,szolubilizáció, modern mosószerek kémiai összetétele, adalékok
szerepe)!

• Mosás: a hidrofób szennyeződes leválasztása szilárd felületről.

• Mosóhatás (technikailag):
 Nedvesítés (hidrofil, hidrofób)
 Kioldás
 Szolubilizació
Szolubilizació: Az asszociaciós kolloidok képesek az adott közegben nem oldódó (pl.
apoláris anyagok) nagyobb mennyiségét kolloid oldatban tartani. (A zsirszerű anyagok
felszivódása, epesavak emulgeáló hatása, micellák. Lásd biokolloidok)

Modern mosószerek
 Tenzid:
• ionos, nemionos keveréke, enzimek (bontó hatás, vigyázat allergének)
 Adalékok:
• a mosohatást segitő (polifoszfátok, lágyitók, korroziógátlók)
 fenyesitok, fehéritők, (bleachers)
 • nátrium per-borate (nascens oxigen)
• fluoreszcensz anyagok

Mososzer adalekok (kiemeles)

• 2. Nem tenzidek:
– polifoszfátok, szilikatok: Ca2+ es Mg2+ oldatban tartasa(kal…)
– CMC (karboxi-metil celluloz, védőreteg)
• 3. fehéritők, fenyesítők:
– NaBO4 (perborat)
– fluorszecens anyagok: UV-t nyelnek, keket emittalnak
• 4. elektrolitok:
– Na2SO4 csokkentik a CMC-t.
– oblitok (kationos tenzidek, alkillal kifele kotodnek, mert a felulet -)

54. Mit nevezünk makromolekulás kolloidnak?

Inkoherens rendszerek (a részecskék külön állnak)
pl. fehérjék, nukleinsavak, polimerek oldatai
termodinamikai értelemben stabilak

Azok a nagy molekulájú szerves vegyületek (pl. fehérjék, nukleinsavak), amelyek vízben
ugyan oldódnak, de méretük meghaladja az 1 nm-es határt, szintén kolloid rendszert
képeznek. Az ilyen, ún. makromolekulás kolloidokban a kolloid részecske egy-egy nagy
molekula az oldószer burkába csomagolva.

55. Mi a szám szerinti molekulatömeg-átlag definíciója?

56. Mi a tömeg szerinti molekulatömeg-átlag definíciója?

57. Mit nevezünk diszperzitásfoknak vagy más néven polidiszperzitás-indexnek?
tömegátlag és számátlag hányadosa

58. Mit értünk féligáteresztő (szelektíven áteresztő) membrán alatt?

„Félig áteresztő” hártyák (szemipermeábilis membránok)
Olyan a membránok, amelyek a kisméretű – többnyire semleges – molekulákat átengedik,
de a nagyobb méretű molekulákat és/vagy ionokat nem, (pl. a természetben előforduló
növényi, állati sejtfalak, cellulóz.) (11.ea. 27.)
A féligáteresztő hártya pórusain az oldószer molekulák haladnak át az oldat felé és vissza

59. Mi az ozmózis definíciója?

Oldószer áramlása szelektíven áteresztő membránon keresztül nagyobb kémiai potenciálú
(oldószer) helyről kisebb kémiai (oldószer) potenciálú hely irányába, oldottanyag-gradiens
ellenében (11.ea. 27.)

Membránon (féligáteresztő hártyán) keresztül végbemenő anyagvándorlás (diffúzió). Ha a

membrán két oldalán különböző koncentrációjú oldatok találhatók, akkor megindul két
oldalon levő oldatok koncentrációjának kiegyenlítődése. A féligáteresztő hártyák a nagy
molekulákat nem engedik át, csak a kis molekulákat, és főleg az oldószert.
A Π ozmózisnyomás a folyadék átáramlásának megakadályozásához szükséges külső
nyomás, értéke ideális esetben: ahol Π az ozmózisnyomás (Pa), c az oldat
koncentrációja (mol∙m-3), T pedig a hőmérséklet (K).
Az ozmózis egyik legfontosabb példája a sejtek membránján át lejátszódó folyadékszállítás,
de ezen alapszik az ozmometria is, az ozmózis mérésén alapuló, különösen a
makromolekulákra alkalmazott, molekulatömeg-meghatározás.
http://www.chem.science.unideb.hu/fogtar/kolloidika.html

60. Definiálja a dialízis fogalmát?

A dialízis veseelégtelenség esetén a vér salakanyagoktól való megtisztítására szolgáló
eljárás. Lényege, hogy egy féligáteresztő hártya egyik oldalán a vért, másik oldalán
adialízisoldatot áramoltatják, és a salakanyagok a hártyán keresztül a vérből a
dialízisoldatba mennek át.

ami az előadásanyagban van:

61. Írja le, mekkora egy m tömegű molekula kinetikai energiája egy adott T hőmérsékleten!
Em=1/2mv2

62. Írja le a Stokes-Einstein egyenletet a szimbólumok jelentésével és mértékegységével

együtt!

63. Definiálja a szedimentáció fogalmát!

szedimentáció=ülepedés
célja: részecske tömegének vagy alakjának meghatározása
a szedimentáció elve, alapegyenlete és annak értelmezése:
 Példák
1. Mik a liofób kolloidok? Írjon két konkrét példát!
A liofób (ha a diszperziós fázis víz: hidrofób) kolloid rendszerekben a diszpergált részecske és a
diszperziós fázis között nincs kölcsönhatás; ehhez emulgeátorra van szükség. Pl. agyagok
(montmorillonit, bentonit)

2. Mik a liofil kolloidok? Írjon két konkrét pédát!

A liofil (ha a diszperziós fázis víz: hidrofil) kolloid rendszerekben a diszpergált részecske és a
diszperziós fázis között erős kölcsönhatás van, a micellát szolvátburok (vízben: hidrátburok) veszi
körül. Pl. zselatin, kazein, keményítő oldat

3. Írjon példát liofób szolra!

aranyszol, fogpaszta

4. Írjon példát makromolekulás kolloid rendszerre!

fehérjék, poliszacharidok, nukleinsavak oldatai, kaucsuk

5. Írjon példát asszociációs kolloid rendszerre!

szappanoldat, foszfatidok, tenzidek oldata

6. Írjon példát spongoid koherens rendszerre!

szivacs, kenyér

7. Adjon példát szmektikus elrendezésű kolloid rendszerre!

tenzidek tömény oldata, (folyadékkristályok)

8. Írjon példát anionos felületaktív anyagra!

Na-sztearát (zsírsavak sói), alkil-szulfonsavak, alkil-foszfátok

9. Írjon példát kationos felületaktív anyagra!

alkil-ammónium sók, aminok

10. Írjon példát nemionos felületaktív anyagra!

alkoholok, éterek, zsírsavészterek

11. Írjon példát felületinaktív anyagra!

cukrok, szervetlen sók (elektrolitoldatok), glicerin

12. Soroljon fel legalább 3 mérési technikát, amely részecskeméret meghatározást tesz lehetővé!
o Lézer-diffrakció
o Foton korrelációs spektroszkópia
o Ülepítés
o Adszorpció
13. Soroljon fel legalább 3 kromatográfiás módszert!
o Adszorpciós kromatográfia
o Megoszlásos kromatográfia
o Méretkizárásos kromatográfia
o Ioncsere kromatográfia
o Affinitás kromatográfia

14. Sorolja fel a Langmuir-féle izoterma alkalmazhatóságának feltételeit!

o homogén felület, azaz minden adszorpciós hely azonos erősségű és független
 o az adszorbeált molekulák helyhez kötöttek
o monomolekuláris borítottság
o dinamikus egyensúly

15. Soroljon fel 5 módszert, mely a szilárd felület vizsgálatát teszi lehetővé!
o Fotoelektron spektroszkópiák
o Auger-elektronspektroszkópia
o szekunderion-tömegspektroszkópia
o LEED (kisenergiájú elektrondiffrakció)
o GIXD (érintőleges beesési X-ray (röntgen) diffrakció)
o pásztázó alagúteffektus-mikroszkópia
o Atom-erő mikroszkópia

16. Soroljon fel legalább 3 mérési módszert, mely alkalmas a diffúziós együtthatók
meghatározására!
o Méretkizárásos kromatográfia
o dinamikus fényszórásból
o NMR (mágneses magrezonancia)
o vezetőképesség mérésével (elektrolitoknál)
17. Írjon példát tixotróp anyagok gyakorlati alkalmazására!
o ragasztóanyagok (tapéta)
o bevonó anyagok
o hézagkitöltő anyagok (építőipar)
o festékek

18. Írjon példát nyírásra vékonyodó anyagokra!

festékek, joghurt, kocsonya

19. Írjon példát nyírásra vastagodó anyagokra!

műanyagok, nedves homok, keményítő

20. Írjon legalább 3 példát viszkozitás mérésére alkalmas műszerre!

o Ostwald-féle kapilláris viszkoziméter
o „Eső gömb” viszkoziméter
o Forgódobos viszkoziméter

21. Írjon példákat diszperz rendszerek részecskeméret eloszlás meghatározási módszereire!

o Ülepedés folyadékközegből gravitációs térben
o ultracentrifugás szedimentációs vizsgálat alapján
o dinamikus lézer fényszórásmérő
22. Írjon példát polipeptidre!
kollagén, zselatin, inzulin

23. Írjon példát mesterséges homopolimerre!

polietilén (PE), polipropilén (PP), polivinilklorid (PVC), polisztirol (PS)

24. Írjon példát poliszacharidra!

keményítő, cellulóz, glikogén

25. Írjon példát térhálós polimerre!

bakelit, poliészter gyanta, epoxigyanta

26. Adjon példát oldott polimerek molekulatömegének meghatározására használható módszerre!

1. Közvetlen módszerek
A polimer molekulatömegével függnek össze
 o Tömegspektrometria
o Végcsoport-analízis
2. Közvetett módszerek
a) Molekulaszámmal (molaritással) összefüggő módszerek
o Fagyáspont-csökkenés
o Forráspont-emelkedés
o Ozmózisnyomás-mérés és gőznyomás-ozmometria
b) Molekulamérettel összefüggő módszerek
o Viszkozitásmérés
o Közvetlen képalkotó eljárások (pl. elektron- és atomerőmikroszkópia
o Szedimentációs eljárások (ülepítés, centrifugálás/ultracentrifugálás)
o Fényszórásmérés
o Gélszűrés és méretkizárásos kromatográfia
o Diffúziómérés egyéb módszerrel (pl. NMR)
 Teszt (egyszerű választás)

1) Az alábbi állítások közül melyik állítás igaz a kolloidikára?

a) A kolloidika a mikroszkópos mérettartomány tudománya
b) A kolloid rendszereket leíró változásokban lényeges tényező a belső energia változása
c) A kolloid jelenségeknek nincs különösebb jelentősége a biológiai rendszereknél
d) A kolloidika által vizsgált egyik legfontosabb jelenség a felületi feszültség

2) Az alábbi rendszerek közül melyik nem tartozik a kolloid rendszerek közé?

a) Zselatinoldat
b) Vörös aranyszol
c) Kálium-klorid oldata
d) Szappanoldat

3) Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a normál eloszlásra?

a) A normál eloszlás differenciális függvénye haranggörbe alakú
b) Normál eloszlásnál az átlagértékhez képest ±σ tartományba esik az összes részecskék
95,5%-a
c) Normál eloszlásnál az átlagos méretet a differenciális eloszlási görbe legmagasabb pontjának x
koordinátája adja meg
d) Normál eloszlásnál a mintában ugyanolyan gyakorisággal fordul elő az átlagértéknél δ értékkel
nagyobb, mint δ értékkel kisebb részecske

4) Melyik részecskealak nem anizometrikus?

a) Prolát
b) Oblát
c) Oktaéder
d) Rúd

5) Az alábbi fogalmak közül melyik nem jelöl kolloid rendszert?

a) Liofób szol
b) Liogél
c) Liotróp sor
d) Liofil polimer oldata

6. Melyik módszer nem tartozik a szedimentációs eljárások közé?

a) ultracentrifugálás
b) ülepítés
c) gélszűrés
d) centrifugálás

7. Milyen módszerrel nem lehet következtetni egy makromolekula méretére?

a) fényszórás mérés
b) szedimentációs eljárások
c) fénymikroszkópia
d) viszkozitás mérés

8. Milyen módszerrel nem lehet következtetni egy makromolekula méretére?

a) diffúzió mérés
b) gázadszorpció
c) gélszűrés
d) elektron mikroszkópia
9. Milyen eszközzel nem lehet viszkozitást mérni?
a) Ostwald féle viszkoziméter
b) tenziométer
c) rotációs viszkoziméter
d) reométer

10. Az alábbi állítások közül melyik igaz a fényszórás mérés technikára?

a) a megvilágító fény frekvenciája különbözik a szórt fény frekvenciájától
b) fényszórás technikával makromolekulák méretét is meg lehet határozni
c) a szórt fény intenzitása a tér minden irányában mindig egyenlő
d) a fényszórás jelensége csak lézerrel történő megvilágítás esetén jelentkezik

11) Az alábbi állítások közül melyik igaz a micellákra?

a) olyan részecskék, amelyek amfifil molekulák asszociációjával alakulnak ki termodinamikailag instabilis
állapotban.
b) az inverz micellában a poláris fejrész a micella belsejében helyezkedik el.
c) a hengeres micellákat másképpen vezikuláknak hívják
d) a tenzid alakja nincs hatással a kialakuló micella szerkezetére

12) Az alábbi kategóriák közül melyik nem tartozik a nemionos tenzidek közé?
a) zsírsav-észterek
b) éterek
c) alkil-szulfonsavak
d) savamidok

13) Az alábbiak közül melyik állítás igaz a tenzidekre a Kraft hőmérséklet felett?
a) minden típusú tenzid oldhatósága nő
b) csupán a memionos tenzidek oldhatóságára van hatása
c) az ionos tenzidek oldhatósága nő
d) a memionos tenzidek oldhatósága nő

14) Mi az összefüggés a tökéletes nedvesítés és a peremszög (θ) között?

a) θ = 180 °
b) θ = 90 °
c) θ < 30 °
d) θ ~ 0 °

15) Az alábbiak közül melyik nem egy létező micella szerkezet?

a) hengeres micella
b) bipiramidális micella
c) vezikula
d) inverz micella

16) A koncentráció CMC körüli változtatása mely fizikai tulajdonságra van a legkevésbé hatással egy tenzid
oldat (pl. Na-dodecil-szulfát) esetében?
a) mosóhatás
b) sűrűség
c) ozmózisnyomás
d) felületi feszültség
17) Az alábbi állítások közül melyik hamis a polimerekre?
a) A fémeknél és kerámiáknál általában olcsóbban állíthatók elő.
b) Tulajdonságaik igen széles határok között változhatnak.
c) Monomerekből épülnek fel.
d) A mikroelektronikában eddig még nem nyertek felhasználást.

18) Az alábbi állítások közül melyik igaz a Donnan-egyensúlyra?

a) Egyensúlyban a féligáteresztő membrán két oldalán az egyes ionok koncentrációja azonos
b) A makromolekulás ionok a kismolekulájú ionok diffúzióját „gátolják”
c) A féligáteresztő membrán két oldalán az oldatok között potenciálkülönbség van
d) A kismolekulájú kationok nagyobb hidrátburkuk miatt Donnan-egyensúlyban kisebb mennyiségben
diffundálnak a kismolekulájú anionoknál

19) Az alábbiak közül melyik állítás igaz a polimerekre?

a) A térhálós polimerek a makromolekulás kolloidok közé tartoznak
b) Az alternáló polimerek ismertetőjegye az elágazó láncszerkezet
c) A lineáris polimerek oldatban statisztikus gombolyag alakot vesznek fel
d) A világon termelt acél mennyisége jelenleg még meghaladja a polimerekét

20) Melyik esetben nincs közvetlen összefüggés a két tulajdonság között?

a) Makromolekula elágazásának mértéke és molekulatömege
b) Lineáris polimer átlagos láncvég-távolsága és szegmenshossza
c) Makromolekula hidrodinamikai sugara és a diffúzióállandója
d) Adott összetételű és szerkezetű polimer átlagos molekulatömege és oldatának viszkozitása

21) Az alábbiak közül mit nem befolyásol a makromolekulás kolloidok hidrodinamikai sugara?
a) Méretkizárásos kromatográfiával mért retenciós idő
b) Végcsoportok száma
c) Fényszórás mértéke
d) Diffúziós állandó értéke

22) Melyik állítás hamis a méretkizárásos kromatográfia esetében?

a) A méretkizárásos kromatográfia alapja az álló- és mozgófázis közötti megoszlási egyensúly
(Levente szerint)
b) A nagyobb molekulák a kolonnáról hamarabb eluálódnak
c) Nemcsak méret-, hanem méreteloszlás meghatározására is alkalmas
d) A retenciós idő nem a molekulatömegtől, hanem a molekulák hidrodinamikai sugarától függ
 Adatok

1. Párosítsa az alábbi vegyületeket és a mN m-1 egységben megadott felületi feszültségeket! Indokolja!

víz 72,8
oktanol 27,5
hexán 18,4
oktán 21,8
higany 485

Indoklás: A felületi feszültség annál nagyobb, minél nagyobb a molekulák közötti kohézió.

2. Párosítsa az alábbi elektrolitkoncentrációkat a megadott elektromos kettősréteg vastagságával! Indokolja!

1.00 mol·dm-3 0.256 nm

0.10 mol·dm-3 0.811 nm
0.01 mol·dm-3 2.56 nm
0.0001 mol·dm-3 25.6 nm

A kettős réteg annál tömörebb, minél nagyobb az ellenionok koncentráiója (és értékűsége). (Ábra 12. feladat)

3. Gél elektroforézissel (SDS-PAGE) választunk el különböző proteineket, mely során mérjük az injektálás és a
detektorba érkezés között eltelt időt (migrációs idő). Párosítsa az alábbi fehérjéket (zárójelben azok
molekulatömege van feltüntetve kDa egységben) a tapasztalt migrációs időkkel! Indokolja!

albumin (67) 10,9 min

ferritin (450) 31,2 min
citokróm-c (12) 2,3 min
kataláz (250) 18,1 min

Indoklás: A gélelektroforézis egy gyakran alkalmazott változata az SDS-PAGE (sodium dodecyl sulfate -
polyacrylamide gel) módszer, melynél a fehérjék denaturálódnak a felületükre adszorbeálódó negatív töltésű
SDS következtében. Az adszorbeálódott SDS miatt a tömeg/töltés arány állandóvá válik, így a fehérjék
elválasztódása a molekulatömegük alapján történik.) Mivel ennél a módszernél a fehérjék elektroforetikus
mobilitása logaritmikusan arányos a tömegével, így a kisebb molekulatömegű protein fog a detektorba érni a
leghamarabb, ennek lesz a migrációs ideje a legkisebb.

4. Párosítsa az alábbi részecske átmérőértékeket a megadott elmozdulás és diffúziós együttható értékekkel!

Indokolja!

átmérő(a) diffúziós együttható (D) elmozdulás 1 óra alatt

m m2 s-1 mikron
1x10-9 2x10-13 1230
1x10-8 2x10-12 390
1x10-7 2x10-11 123
1x10-6 2x10-10 39
Indoklás 1: Einstein-Stokes egyenlettel számolva. (20 °C-ot véve és ezen a hőmérségleten a víz viszkozitása: 0,001
Pas (2-es számolási feladatból vett adat))
Indoklás 2: Minél kisebb a részecske, annál könnyebb elmozdítani, annál nagyobbnak számít arányaiban a vele
ütköző közegrészecskékből érkező lendület. (Brown-mozgás)
(Gravitációs ülepedésnél ez pont fordítva van, ott minél nagyobb a részecske, annál gyorsabban ülepszik =>annál
nagyobb az elmozdulás)
 Ábrák
1. Rajzolja fel egy monodiszperz és egy polidiszperz részecskékből álló rendszer differenciális és integrális
részecskeméret-eloszlási görbéjét!

2. Az alábbi ábra az izopropanol felületi többletkoncentrációját mutatja a koncentráció függvényében.

Értelmezze az ábrát!

A 𝐵𝑐
Γ = RT ∗ 1+𝐵𝑐

Gibbs-féle izoterma: állandó hőmérsékleten írja le a felületaktív anyag koncentrációja (c) és a felületi anyagtöbblet
(Γ) közötti kapcsolatot.
Egy telítési görbét kapunk, azaz: a koncentráció növekedése ellenére nem fog több anyag adszorbeálódni a felületen.
Az adszorpció monomolekukáris.

3. Nevezze el a következő izotermákat!

Langmuir-féle izoterma Kapilláris kondenzáció BET típusú izoterma

4. Az alábbi ábra 5 alkohol, etanol, propanol, butanol, pentanol és hexanol vizes oldatának felületi
feszültségét mutatja (mN m-1) a koncentráció függvényében. Írja rá a görbékre az alkoholok nevét!

5. Az ábrán szerves savak adszorpciós izotermája látható oldatokból. Írja az ábra alá az adszorbens és az
oldószer jellemző tulajdonságát, hidrofób vagy hidrofil!

Oldószer: hidrofil Oldószer: hidrofób

Szorbens: hidrofób Szorbens: hidrofil

6. Értelmezze a Langmuir-izoterma linearizált formáját az alábbi ábra alapján. Adja meg a monomolekuláris
teljes borítottság értékét (am)!

meredekség = 29773, meredekség = 1/a m => a m=1/29773 mol/g

7. Magyarázza meg az alábbi ábrát a Hardy-Harkins elv alapján:

8. Milyen típusú és milyen egyenlettel írható le az ábrán látható izoterma?

9. Értelmezze az első ábrán látható adszorpciós izotermát, és magyarázza meg a folyamatot a második ábra
segítségével!

Az 1. ábra a kapilláriskondenzásiókor mérhető folyadéktenzióban tapasztalható hiszterézist ábrázolja.

Felszálló ág: Amikor a kapillárisban egyre több a folyadék, először az a kapilláris falát fogja borítani. Ekkor síknak
tekinthető a kapillárisban lévő folyadék felszíne addig, amíg az meg nem telik teljesen. (a folyadék a kapilláris
közepén összeér)
Leszálló ág: Ezután amikor kiszárítjuk a kapillárist, az nem úgy fog kiszáradni ahogyan a kapilláris megtelt vízzel: a
2. ábrán is látható módon a folyadékoszlop magassága fog csökkenni. (nem pedig folyadékgyűrűt képez) Ez azzal
jár, hogy a folyadékoszlop 2 végén homorú alakot vesz fel a kialakult meniszkusz (ez az ábrán nem látszik). Ha a
felület homorú (r<0), ahogyan a Kelvin egyenlet mutatja, az egyensúlyi gőznyomás, pr, jelentősen kisebb lehet mint
a sík folyadékfelszínnel egyensúlyban lévő telített p0 gőznyomás. Ezért a kapillárisban kialakult meniszkusz
esetében a gőz kisebb nyomáson kondenzálódik, pr /p0 <1.
Ezt Zsigmondy írta le. A kapilláris kondenzáció feltétele, hogy pórusos legyen az adszorbens, nagy legyen a relatív
nyomás, és a gőz folyadékként jól nedvesítse a felületet azaz homorú meniszkusz adjon. (Hiszterézis jelentése:
felszálló és leszálló ág közötti különbség.)
10. Egy kvarcrészecske felületi potenciálja -240 mV, amely nátrium-dodecil-szulfát hatására a felülettől távolodva
tovább csökken, majd exponenciális tendenciával közelít a nullához. Milyen jelenségre következtetünk a
megadottakból? Milyen modell írja le ebben az esetben a kettősréteg szerkezetét (egyenlet, jelölések)? Vázolja
az elektromos potenciálkülönbség változását a részecskétől mért távolság függvényében!

A sztérikus stabilizáció jelenségére következtethezünk

belőle, ezzel írhatjuk fel a kettősrétegre vonatkozó
egyenletet: (Stern-modellt alkalmazva)
VTeljes = VA + VR + VS

ahol:
VTeljes: potenciálgát (VT)
VA: vonzási potenciál
VR: taszítási potenciál
Vs: sztérikus taszítás

Az entrópiagát-elméletek írják le a sztérikus gátlást: a

taszító hatás a töltésmentes adszorpciós rétegek kölcsönhatásaiból fellépő szabadenergia-változásból
származik. Két, tenzid molekulákkal körbevett részecske közeledésekor a tenzidek átlapolódnak. Ezzel a
részecskék szabad rotációja gátolt, ami az entrópia csökkenésével jár (nem kedvezményezett). Persze itt
érvényes a DLVO is. És van töltés is, így a sztérikus gátláson kívül jelen van a nagy távolságokból ható
elektromos taszítás is. (Ha ez nem lenne jelen, akkor nem exponenciálisan közeledne a 0-hoz, hanem szinte
azonnal el is érné azt)

11. A korund (Al2O3) vizes közegben +120 mV felületi potenciállal jellemezhető, amely Na3PO4-oldatban megadott
távolságon belül -70 mV-ra csökken, majd tovább távolodva exponenciális tendenciával közelít a nullához.
Milyen jelenségre következtetünk a megadottakból? Milyen modell írja le ebben az esetben a kettősréteg
szerkezetét (egyenlet, jelölések)? Vázolja az elektromos potenciálkülönbség változását a részecskétől mért
távolság függvényében!

Elektrosztatikus stabilizációra következtethetünk belőle,

így a kettősrétegre vonatkozó egyenlet: (Stern-modellt
alkalmazva)
VTeljes = VA + VR

ahol:
VTeljes: potenciálgát (VT)
VA: vonzási potenciál
VR: taszítási potenciál

A DLVO-elmélet írja le a részecske-részecske kölcsönhatásokat. (nem csak az elektrosztatikus stabilizációt)

A DLVO elmélet szerint egy liofób szolt tartalmazó kolloid rendszer stabilitását a van
der Waals vonzó (VA) és az elektromos kettősréteg taszító (VR) erőinek összege határozza
meg, amelyek a Brown-féle mozgás folytán egymást megközelítő részecskék között lépnek
fel. Alapfeltevése, hogy egy adott távolságon belül, a részecskék mindig vonzzák egymást.

Ahol a Vteljes értékek csúcsokat érnek el (ábrán), azok a Vmax (potenciálgát) értékek, melyek által jelölt
energiaértékeken nem tud átlépni a részecske, ha a hőmozgási energiája nem nagyobb legalább 1
nagyságrenddel.
 12. Az alábbi ábra egy kolloid részecske kettősrétegében mért potenciálkülönbségét mutatja a részecskétől mért
távolság függvényében, 0.1 mol·dm-3 ionerősségű közegben. Hogyan változik meg a görbe, ha az inert elektrolit
koncentrációját növeljük? Vázolja ezt a megadott ábrán, és indokolja!

13. Rajzolja fel a tipikus folyás- és viszkozitásgörbéket! Ide kell az összes görbe lent
14. Rajzolja fel az ideális (Newtoni) folyadékok folyás- és viszkozitásgörbéjét! 1 és 4. görbék
15. Rajzolja fel a nyírásra vékonyodó anyagok folyás- és viszkozitásgörbéjét! 2 és 5. görbék
16. Rajzolja fel a tixotróp anyagok folyás- és viszkozitásgörbéjét! 2. és 5. görbék
17. Rajzolja fel a nyírásra vastagodó anyagok folyás- és viszkozitásgörbéjét! 3. és 6. görbék
13-17-ig ezek a görbék kellenek:

Lehetséges, hogy a 16. feladathoz egy hiszterézisgörbét kérnek. (Bár azt lehetne rajzolni a 15. és 16.-hoz is. Ha
hiszterézisábrát kérnek, akkor oda lesz valószínűleg írva, hogy “időfüggő” görbéket kérnek.) (következő oldalon)
18. Magyarázza meg és rajzzal illusztrálja a fényszórás jelenségének molekuláris magyarázatát.

19. Rajzolja fel a felületi feszültség változását egy tenzid (pl. Na-dodecil-szulfát) vizes oldatában a
koncentrációjának függvényében! Induljon az ábra a zérustól a vízszintes tengelyen!
20. Rajzolja le egy lineáris polimer sematikus alakját jó oldószerben, théta-oldószerben és rossz oldószerben!

21. Rajzolja le egy random kopolimer, egy alternáló kopolimer és egy blokk-kopolimer sematikus ábráját, ha a
polimerek mindegyike kétféle monomerből áll!

22. Rajzolja le egy dializáló berendezés sematikus ábráját és jelölje meg a részeit!
 Igaz vagy hamis?

1. A kolloid rendszerek olyan rendszerek, amelyek 1–500 nm méretű diszkontinuitásokat tartalmaznak. I

2. A kolloidok heterogén rendszereket alkotnak, mert sajátságaikat tekintve nem tekinthetők izotropnak. H
3. A Zsigmondy és Siedentopf által tervezett ultramikroszkóp bebizonyította az oldatelmélet helyességét. I
4. Az aranyszol színét csak az aranyrészecskék mérete határozza meg. I
5. A kolloid rendszerek esetében, csakúgy, mint a heterogén rendszereknél, a felület döntő szerepet játszik. H
6. Részecskének hívjuk azt a molekulahalmazt, amely kinetikai egységet képez. I
7. A kolloid állapot a diszperzitás mértékétől és a kémiai sajátságoktól függ. H
8. Egy polidiszperz rendszer részecskéinek szám szerinti átlaga mindig kisebb, mint a tömeg szerinti átlaguk. I
9. Minden kolloid rendszer termodinamikailag instabilis és legfeljebb csak kinetikai értelemben lehet stabilis. H
10. Szoloknak nevezzük azokat a koherens rendszereket, ahol a folyamatos fázis folyadék. H
11. Minél nagyobb egy kolloid rendszer diszperzitásfoka, annál nagyobb méretű részecskéket tartalmaz. H
12. Az inkoherens rendszerek olyan rendszerek, amelyeket különálló részecskék alkotnak. I
13. A makromolekulás kolloidok oldatai termodinamikailag stabilisak. I
14. A retikuláris szerkezetű gélek a koherens rendszerek közé tartoznak. I
15. A felületaktív anyagokból létrejövő kolloid rendszereket diszperziós kolloidoknak is nevezzük. H
16. Az opál és az igazgyöngy kolloidikai értelemben L/S diszperziónak (szilárd emulzió) tekinthető. I
17. A gél a spongoid szerkezetű koherens rendszerek rövid megnevezése. I
18. A termodinamikailag stabilis rendszerek képződésekor lezajló szabadentalpia-változás negatív előjelű. I
19. A kinetikailag stabilis rendszerek termodinamikailag is lehetnek stabilisak. I
20. Egy kolloid rendszer előállítása során nincs jelentősége a komponensek összekeverési sorrendjének. H
21. A kolloid rendszereket alkotó részecskék alakjának nincs különösebb hatása a rendszerek tulajdonságaira. H
22. A normális eloszlást más szóval Poisson-eloszlásnak is hívják. H
23. Normális eloszlásnál a szórás (σ) értéke a haranggörbe maximális magasságának 16-, illetve 84%-nál
olvasható le. H
24. Az elektronmikroszkóp kisebb részecskék méretének meghatározására használható, mint a fénymikroszkóp. I
25. Szolok átlagos részecskeméretének meghatározására jól használható a fényszórás fotometria. I
26. A felületaktív anyagok alkalmazása növeli a nedvesítési hajlamot. I
27. Az alkoholok növelik a víz felületi feszültségét. H
28. A felületi többletkoncentráció értéke mindig pozitív. H
29. ΔG negatív az adszorpciós folyamatra, tehát önként végbemegy. I
30. Vizes oldatból a vajsav kisebb mértékben adszorbeálódik az aktív szén felületén, mint az ecetsav. H
31. A szorbeálódó képesség függ a C-atomok számától. I
32. A kromatográfiás eljárások során az elválasztani kívánt komponenseket minden esetben külön fázisba (egy
álló és egy mozgó fázisba) visszük. I
33. A diffúziós együttható fordítottan arányos a közeg viszkozitásával és a hőmérséklettel. H
34. A felületaktivitás csökken a szénatom számmal. H
35. A Freundlich-izoterma oldatok esetén a felületi koncentráció és az egyensúlyi koncentráció viszonyát írja le. I
36. A nátrium-klorid felületaktív anyag. H
37. Egy adszorbens fajlagos felületének meghatározása indigókarmin és nitrogén gáz adszorpcióval azonos
eredményt ad. H
38. Az etil-alkohol felületinaktív anyag. H
39. A fiziszorpció során az adszorbátum kémiai szerkezete nem változik, szabadsági fokai nem csökkennek. H
40. A gázok szilárd felületen történő adszorpciója nem egyensúlyi folyamat. H
41. A gázok szilárd felületen történő adszorpciója egyensúlyi folyamat, de nem függ a hőmérséklettől. H
42. A BET izotermát több rétegű adszorpció leírására alkalmazzuk, az adszorbeátum megoszlása a rétegek közt
állandó. I
43. A Langmuir izoterma feltétele a monorétegben történő adszorpció, inhomogén felület, dinamikus egyensúly
az adszorpció és deszorpció folyamata dinamikus egyensúlyt mutat. H
44. Az adszorpció során a szilárd felület felületi feszültsége növekszik. H
45. A Van der Waals kölcsönhatás mindig vonzó természetű. I
46. A diszperziós kölcsönhatás nagysága függ a molekulák alakjától. I
47. Fehérjék alakját a hidrofób kölcsönhatás is befolyásolhatja. I
48. A szol-gél átalakulásra jellemző Vmax potenciális energia SI mértékegysége m3. H
49. A Gibbs féle fázistörvény kolloid rendszerekre is igaz, ebből vezethetők le a határfelületek
törvényszerűségei. I
50. A folyadék közegű kolloidok stabilitása befolyásolható a közeg anyagi minőségével. I
51. A hőmérséklet csökkentésével a kolloidok kinetikai stabilitása csökken. H
52. A polimerek kis koncentrációban stabilizáló hatásúak H
53. A polimerek koncentrációjától függ, hogy stabilizálnak vagy érzékenyítenek. I
54. Gélek esetén a potenciálgát (Vmax) értéke nagyobb a hőmozgás energiájánál. H
55. A gélek stabilitása független a térfogattól. H
56. A viszkozitás befolyásolja a stabilitási arányt. I
57. Elektroozmózis során a semleges részecskék is mozognak. I
58. A töltött kolloid részecskék körüli elektromos kettősréteg vastagsága befolyásolható a hőmérséklettel. I
59. Elektroforézis során a töltött részecske mozgása által kiváltott nyomáskülönbséget mérjük. H
60. Az elektromos kettősréteg vastagsága növelhető, ha hígabb elektrolitot használunk. I
61. Az ezüst-jodid vizes közegben semleges részecske, hiszen az ezüst- és jodidionok koncentrációja azonos. H
62. Töltött kolloid részecske nem jöhet létre csupán vízmolekulák adszorpciójával. I
63. A nátrium-dodecilszulfát felületi feszültsége negatív érték, hiszen a belőle képződő micella negatív töltésű. H
64. Egy kolloid részecske töltése (abszolút értékben) akár növekedhet is a egy adott távolságon belül. I
65. Izoelektromos pH-értéken a fehérje töltését nem befolyásolja az elektrolit koncentrációja. H
66. Áramlási potenciál mérése során a részecske Stern potenciálja határozható meg. H
67. Az elektroforetikus mozgékonyság függ a zéta-potenciál értékétől. I
68. Elektroozmózis során külső térerő hatására a folyadék mozog a kapillárisban. I
69. Izoelektromos fókuszálás során elektromos potenciál-gradienst használunk. I
70. A magnetit (Fe3O4) nanorészecskék (izoelektromos pontja pH=6.9) lúgos közegben pozitív töltésűek. H
71. Töltött nanorészecskék állíthatók elő egyenlő térfogatú és koncentrációjú AgNO3 és KI oldatok
összeöntésével. H
72. Elektromos kettősréteggel bíró részecskék nem koagulálnak (amíg töltésük megmarad). H
73. Egy pozitív felületi töltésű nanorészecske töltése tovább növelhető megfelelő nemionos tenzid
adszorpciójával. H
74. Ülepedési potenciál technikánál a részecske mozgása által kiváltott felületi feszültséget mérjük. H
75. Minden fehérjének van izoelektromos pontja. I
76. Az álló és mozgó réteg közötti ún. nyírási síkban mérhetjük egy kolloid részecske izoelektromos pontját. H
77. Szedimentációs módszerrel csak a kolloid mérettartományba eső részecskék méreteloszlás vizsgálatára van
lehetőség. H
78. Centrifugálás során a hajtóerő a centrifugális erő. I
79. Az ultracentrifugálás során a hajtóerő a gravitációs erő. H
80. NMR technikával nem lehet diffúziós állandót meghatározni. H
81. Newtoni folyadékok esetén a nyíró feszültség és a sebesség gradiens egyenesen arányos. I
82. A fúróiszap tixotróp anyag. I
83. A krémek nyírásra vastagodó anyagok. H
84. Az élelmiszeriparban fontos szerepe van a viszkozitás mérésnek. I
85. Egy diszperz rendszer reológiai osztálya nem függ a diszpergált részecskék alakjától. H
86. Az anyagok viszkozitása nem függ a hőmérséklettől. H
87. O/W emulziók viszkozitása vízzel történő hígítás során csökken. I
88. Höppler féle viszkoziméterben egy golyó segítségével történik a viszkozitás meghatározása. I
89. Az Ostwald féle viszkozitás meghatározási módszer nem érzékeny a hőmérsékletváltozásra. H
90. Viszkozitás mérés segítségével polimerek átlagos molekulatömege meghatározható. I
91. Van olyan fényszórás technika, amellyel meghatározható a szóró centrumok diffúziós állandója. I
92. Dinamikus fényszórás mérési technikával megtudjuk határozni a Mw-t. H
93. Dinamikus fényszórás mérési technikával tudjuk meghatározni a diszpergált részecskék diffúzió állandóját. I
94. Kolloid rendszereket csak szerves anyagból állíthatunk elő. H
95. A szappanoldat tetszőleges koncentráció mellett kolloid rendszer. I
96. Egy nemionos tenzid koncentrációját növelve, a felületi feszültség növekszik. H
97. ΔG értéke negatív a micellaképződés folyamatára. I
98. Amfifil molekulák szénláncának növekedése növeli a cmc értékét. H
99. A nátrium-dodecil-szulfát HLB értéke 40, így a V/O típusú emulziókat stabilizálja. H
100. A felületaktív anyagok alkalmazása növeli a nedvesítési hajlamot. I
101. A NaCl amfifil vegyület, de a NaI nem. H
102. A tenzidek HLB értéke azok kinetikai stabilitását jellemzi. H
103. Az emulziók sztérikusan stabilizálhatók. I
104. A micellaképződés hajtóereje a felületi feszültség csökkenése. I
105. A micellaképződés hajtóereje a víz szerkezetének a visszarendeződése I
106. A micellaképződés hajtóereje a rendszer szabadenergia változásának csökkenése I
107. A nátrium-sztearát egy kationos tenzid. H
108. Cetil-trimetil-ammónium-bromid egy kationos tenzid I
109. Az ikerionos felületaktív anyagok minden körülmény között zérus felületi töltéssel rendelkeznek. H
110. Ionos tenzideknél a melegítés késlelteti a micella képződését. H
111. Nemionos tenzideknél minden elektrolit, amely a disszociációt csökkenti, csökkenti a CMC-t. H
112. Ionos tenzidek melegítve bezavarosodnak (Krafft pont). H
113. Nemionos tenzidek melegítve bezavarosodnak (felhősödési pont). I
114. A micellák két réteg, a vezikulák egy réteg amfipatikus molekulával vannak határolva. H
115. A mosóhatás annál hatékonyabb, minél hígabb a mosószer.
116. A kalgon kémiailag többek között polifoszforsavat tartalmaz, ami védi a mosógépet a vízkőképződéstől. I
117. A szennyezés a textílián kolloidikai értelemben mindig hidrofil sajátságú H
118. A polimerek átlagos sűrűsége a fémekénél alacsonyabb, emiatt keménységük is kisebb. H
119. A random (véletlenszerű) kopolimerek esetén a momomerek eloszlása a láncon belül statisztikus. I
120. Egy polimer molekulatömege és hidrodinamikai sugara között nem feltétlenül van arányosság. I
121. A lineáris polimerek theta-oldószerben olyan alakot vesznek fel, mint tömbfázisban. H
122. Egy lineáris polimer kontúrhossza egyenlő az átlagos láncvégtávolsággal. H
123. Megfelelő oldószerben a térhálós polimerek is feloldhatók. H
124. Egy polidiszperz polimer szám szerinti molekulatömeg-átlaga mindig kisebb a tömeg szerinti
molekulatömeg-átlagánál. I
125. Megfelelően nagy nehézségi gyorsulást használva minden polimer szedimentálható. H
126. Ozmózisnak nevezzük az oldott anyag áthaladását egy féligáteresztő membránon keresztül. H
127. A diffúzió kizárólag a koncentrációgrádiens irányában történik. H
128. Egy állati sejt hipertóniás oldatban a vízkiáramlás miatt összehúzódik. I
129. Izotóniás oldatot csak elektrolitok oldatából készíthetünk.
130. Az ozmózisnyomás az oldott makromolekulák molekulatömegétől is függ. I
131. A fényszórás-fotométer a fényt részben elnyelő anyagok mennyiségének meghatározására használatos. H
132. Az ég kék színét az okozza, hogy a vörös színű napsugarak jobban szóródnak a levegő molekuláin, mint a
kék színűek. I
Számolási feladatok
 Egyebek

1. Mi az ultramikroszkóp elve?
Az ultramikroszkóp elve a Tyndall jelenségen alapul. Alapelve:amennyiben egy oldatban a részecskék
mérete nem haladja meg a megvilágító fény hullámhosszát (kb. 500 nm-es méretről van szó), az adott
részecske nem látható. Ha viszont a rendszert oldalról erős fénnyel világítjuk meg, és ezzel fényszóródást és
visszaverődést okozunk, a fenti méretnél sokkal kisebb részecskék is megfigyelhetővé válnak.
A sötét háttér előtt a fénysugár útjába helyezett fémszolokban a fényátmenet látható, a valódi oldatban nem.
A kolloid oldat zavarosságát tehát az okozza, hogy az oldalról beeső fénysugár a kicsiny részecskékről
minden irányba szóródik.

2. Írja fel a Gibbs-féle fázistörvényt! Mi az oka, hogy kolloid oldatokra nem érvényes?
F + SZ = K + 2
Ok: A kolloid oldatokról nem lehet eldönteni, hogy heterogén rendszerek vagy homogén rendszerek

3. Használja a X/Y jelöléseket a következő kolloidok azonosítására (X és Y lehet G=gáz, L=liquid és

S=szilárd)
sörhab: G/L
ezüst kolloid: S/L
színes polietilén: S/S
krém: L/L
kenőcs: L/L
bordói lé: S/L
oltott mész: S/L
purhab: G/S
kocsonya (étkezési): L/S
köd: L/G
füst: S/G
hungarocell: G/S

4. Sorolja be a következő rendszereket (liofil vagy liofób, és koherens vagy inkoherens)!

szappan vizes oldata: liofil és inkoherens
szappan: liofil és koherens
vaj: liofób és inkoherens
tejszín: liofób és inkoherens (emulziók)
igazgyöngy: liofób és koherens
fehérje vizes oldata: liofil és inkoherens (makromolekuláris rendszerek)
halászlé leve: liofil és inkoherens
5. Jelölje T betűvel a következő kolloidok stabilitását, ha termodinamikailag és K betűvel ha kinetikailag
stabilis a rendszer!
emulziók: K
szolok: K
gélek: T
asszociációs kolloidok: T
makromolekulás kolloidok: T
habok: K
füst: K
köd: K
mikroemulziók: T

6. A makromolekulás kolloid átlagos moláris tömegét ozmózisnyomás mérésével határozzuk meg. Milyen
átlagot kapunk?
Számátlagot kapunk

7. Diffúzió (dinamikus fényszórás) méréssel határzzuk meg egy szol átlagos méretét. Milyen átlagot kapunk?
Térfogatátlagot kapunk

8. Soroljon fel alapvető részecskealakokat!

Forgási ellipszoid=prolát
Forgási ellipszoid=oblát
Rúd
Lemez
Statikus gombolyag
9. A gömb alaknak milyen módosításait szoktuk figyelembe venni és minek alapján?
10. Milyen három rendezett szerkezetet szoktunk megkülönböztetni?

Nematikus
Szmektikus
Taktoid
11. Adja meg a szétterülési együttható egyenletét, az adhéziós és a kohéziós munka segítségével!

Piros körvonalas: a szétterülési együttható egyenlete.

12. Mely hőmérsékleten válik a felületi feszültség zérussá?
Kritikus hőmérsékleten. A kritikus hőmérsékleten megszűnik a folyadék és annak gőze közötti különbség, a
fázishatár is eltűnik, a felületi feszültség nullára csökken.

13. Hogyan változik a kritikus micellaképződési koncentráció idegen elektrolit hozzáadására annak
koncentrációja növekedésével?
Az ellenionok koncentrációjának növekedésekor azok leárnyékolják a micellék töltéssel rendelkező felszínét
(ellenion-hatás), ami így kevésbé fog oldódni vízben, tehát a cmc még kisebb lesz.

14. Milyen töltésű lesz az üveg felülete, ha desztillált vízbe helyezzük, és miért?
Az üveg SiO2-nek tekinthető. A desztillált víz pH-ja 7, ezen pedig a SiO2 felületi töltése negatív, hiszen a
zérus töltéspontja kisebb pH=7-nél. Ha pedig kisebb, akkor a felületén -O- csoporok lesznek.
15. Mitől függ az elektroforetikus mozgékonyság? (Egyenlet és a szimbólumok jelentése)

Elektroforetikus mozgékonyság a zéta potenciállal kifejezve. A részecske elektroforetikus mozgékonysága (μ)

megmutatja, hogy az adott részecske (adott közegben) egységnyi térerő esetén mekkora sebességgel
vándorol.
ζ = zéta potenciál
η = vizskozitás
ue = elektroforetikus mozgékonyság
C = konstans
ε = permittivitás
κ=kettős vastag réteg
16. A Hamaker-egyenlet a diszperziós kolloidok gömb alakú részecskéi közötti kölcsönhatást a távolság
függvényében írja le. Írja fel az egyenletet!

17. Hogyan függ az ozmózisnyomás a koncentrációtól ideális kolloidok esetén?

18. Milyen alapállapotai (4) vannak a felületi un. monorétegnek az oldalnyomástól függően?

Gáz, kiterjed folyadék film, folyadék kondenzált és szilárd.

19. Mi a különbség a vezikulák és a micellák között, az oldószer tekintetében?

A vezikulák belsejében van oldószer, a micellákéban nincs.
20. Írja fel az ion-ion kölcsönhatás energiájának egyenletét a hatótávolság függvényében!

Mekkora a hatótávolság? (Coulomb kölcsönhatás)= 50nm

21. Írja fel a dipólus-dipólus kölcsönhatás energiájának a hatótávolság függvényében „nagy” hőmérsékleteken!

Mekkora a hatótávolság? 1-2 nm

22. Írja fel diszperziós kölcsönhatás energiájának egyenletét a hatótávolság függvényében!

Mekkora a hatótávolság?=0,4nm

23. Írja fel a dipólus-dipólus kölcsönhatás energiájának egyenletét „kis” és „nagy” hőmérsékleten!
Magas hőmérséklet: Kis hőmérsékleten:
24. Milyen hibák fordulhatnak elő egy-egy szilárd anyag felületén?
Sík terasz (ez igazából nem hiba)
Lépcső
Beszögellés
Csúcs
Egyedi atom

25. Egy diszperziós kolloid rendszer koaguláltatható az alábbi elektrolitokkal: 51 mmol dm-3 NaCl, 0.65 mmol
dm-3 CaCl2 és 0.095 mmol dm-3 AlCl3. Milyen töltésű a diszpergált részecske? Indokolja!

Negatív töltésű a diszpergált részecske.

Indok: Látható, hogy a növekvő értékűségű pozitív töltésű ionokból egyre kevesebbet kell bevinni a
koagulációhoz, vagyis az oldhatóság csökkentéséhez. Ez egybevág az ellenionhatással, vagyis az ellenionok
leárnyékolva a felületi töltéseket csökkentik az oldhatóságot. És a nagyobb értékű ionok hatékonyabban. Ha
pedig az ellenion +, akkor a diszpergált részecske – kell legyen.

26. Egy pozitív töltésű szol esetén melyik elektrolittal érhető el a legkisebb koncentrációban a koaguláció:
CaCl2, NaCl, Na2SO4, MgSO4, AlCl3; Al2(SO4)3, Na3PO4? Indokolja!

(Hasonló mint az előző feladat.) Na3PO4-el

indok: pozitív töltésű szolnak negatív töltésű az ellenionja. És minél nagyobb az ellenion értékűsége, annál
kevesebb is elég belőle a koagulációhoz. (ellenion hatás)

27. Az alábbi fehérjék elválasztása a feladatunk: albumin (67 kDa, pI=5.7); pepszin (34.6kDa, pI=1.0);
citokróm-c (12kDa, pI=9.2) és kataláz (250 kDa, pI=6.7) (zárójelben a moláris tömeg és az izoelektromos
pont van feltüntetve). Nevezzen meg olyan módszert (több is van), amely alkalmas a fenti proteinek
elválasztására. Írja le azt is, mi alapján válnak el a fehérjék, és mi a várt eredmény!

Kétdimenziós (2D) elektroforézis: A 2D elektroforézis az izoelektromos fókuszálás és az SDS PAGE

kombinációja. Először izoelektromos pont, majd méret szerint választjuk el a fehérjéket. Az első lépésben
alkalmazott technika az izoelektromos fókuszálás, amelynek során a fehérjéket izoelektromos pontjuk
szerint választják el egymástól. Ennél a lépésnél egyetlen mintahelyet alkalmaznak, és az elválasztás egy
egy-mintahelyes gélcsíkban történik. Az izoelektromos pont szerint válnak el. IEP alapján elválasztott
fehérjéket végrehajtanak SDS PAGE elválasztást. Tehát amennyiben az izoelektromos fókuszálás során egy-
egy térrészben még több, azonos IEP értékű fehérje volt jelen, úgy ezek most méret szerinti elválhatnak
egymástól.

28. Kolloid részecske izoelektromos pontját kell meghatározni. Nevezzen meg egy olyan módszert, amely
alkalmas e feladatra! Vázolja röviden a- meghatározás menetét!

Elektroforézis: Külső elektromos tér hatására a részecskék mozgása azok töltésétől függ. Ennek megfelelően
az izoelektromos pontban a részecskék vándorlási sebessége szintén minimumot mutat. Az izoelektromos
pontban, a töltéssel rendelkező részecske elektromosan semleges.

29. Külső elektromos forrás nélkül milyen lehetőség van töltéssel rendelkező kolloid részecskék létrejöttére?

A pH változtatásával.

30. Ezüst-klorid nanorészecskéket juttatunk tiszta vízbe, 1M AgNO3 illetve 1M KI oldatokba. Milyen töltésű
részecskékhez jutunk? Indokolja!

Semleges töltésű részecskéket kapunk. AgI csapadék keletkezik és KNO3. (Mivel a KI nincs feleslegben,
nem fogja feloldani az AgI-t) (IH 71-es feladat)
31. Az agyagásványokat gyakran használják tisztított (csökkentett iontartalmú) vizek előállítására. Mi ennek az
alapja, milyen folyamat játszódik le eközben?
Ioncserélő adszorpció az alapja. A szilárd felületen már eleve vannak ionok, melyek az elektrolitoldat kationjával
vagy anionjával cserélhető.
Izomorf helyettesítés játszódik le:

32. Töltse ki a táblázat hiányzó celláit!

33. Hogyan változik meg egy elektrosztatikusan stabilizált vizes kolloid rendszer stabilitása ha,
a, a rendszert tiszta vízzel hígítom:
A kettős réteg vastagsága is nő, és a részecskék is ritkábban ütköznek egymással. A stabilitás nő.
b, a folyadékhoz nagy mennyiségű inert sót adunk:
Az inert kifejezés jelentése, hogy nem befolyásol semmit. Tehát a stabilitás nem változik.
c, felmelegítem a mintát?
Nő a hőmozgási energiája, könnyebben le tudják küzdeni a potenciálgátat. Csökken a stabilitás.
Válaszát indokolja!
34. Milyen irányú (katód vagy anód felé) egy bevonat nélküli kvarc kapillárisban az elektroozmotikus áramlás?

A bevonat nélküli kvarc kapillárisban a negatív töltéssel rendelkező molekulák és ionok a kapilláris
felszínére tapadnak. A pozitív töltéssel rendelkezők pedig a negatív írányba az katód felé fog áramlani.

35. Egy kolloid részecske felületi potenciálja negatív előjelű, elektrokinetikai (zéta)-potenciálja viszont negatív.
Mi okozza ezt? Milyen előjelű a Stern-potenciál ebben a rendszerben?

36. Egy kolloid részecske felületi és Stern-potenciálja is pozitív érték. Milyen előjele lehet az elektrokinetikai
(zéta)-potenciál értékének? Indokolja!

A zéta potenciál a nyírási síkban mérhető potenciálérték. A Stern-potenciál meghatározása szintén ez. Tehát
ha a Stern potenciál pozitív, a zéta is az lesz.

37. Kolloid rendszer reológiai típusát kell meghatározni. Nevezzen meg egy olyan módszert, amely alkalmas e
feladatra! Vázolja röviden a- meghatározás menetét!
Rotációs vizskoziméter = módszer
A rotációs viszkoziméterben két koncentrikus henger között vizsgálhatjuk az anyag reológiai viselkedését. A
külső henger rögzített, a belső henger különböző szögsebességgel forgatható. A vizsgálandó anyag a henger
forgatásával szemben súrlódási ellenállást fejt ki, így a henger forgási sebességét csökkenti. A belső henger
különböző szögsebességekkel forgatható és meghatározható a hozzátartozó nyírófeszültség. A forgató
tengely forgása a spirál rugón keresztül áttevődik a belső hengerre. A forgató tengely fordulatszáma egy
sebességváltóval különböző értékekre állítható. A sebesség gradiens D (s-1) a motor fordulatszámával
(RPM) arányos. A viszkozitás (Pas), illetve a nyírófeszültség N/m2meghatározható. A nyírófeszültség
ismeretében elkészíthetjük a kolloid rendszer folyás és viszkozitás görbéjét a nyírófeszültség függvényében.
A kapott ábrákból pedig meghatározhatjuk a tulajdonságát a kolloid rendszernek.
Meghatározás menete:
-5-5 cm^3 vizet adunk a rendszerhez, s minden alkalommal növekvő, majd csökkenő fordulatszámmal
lemérjük a szögelfordulást.
viszkozitás= z (orsó ) * szögelfordulás/1000-ből viszkozitást meghatározunk
nyírófeszültség = viszkozitás* D ( D= RPM/60) ból a nyírófeszültség meghatározása
Ábráoljuk a viszkozitás (viszk- nyírófesz.) és folyásgörbét (D-nyírófesz), kiértékeljük és reológiailag
besoroljuk.

38. Hogyan változik meg egy O/W emulzió viszkozitása ha,

a, a rendszert tiszta vízzel hígítom: csökken, mert vízzel való hígításra az emulzó viszkozitása a vízéhez
közelít (ami a kisebb viszkozitású komponens)
b, a folyadékhoz nagy mennyiségű inert sót adunk: nem változik (inert = a vizsgált folyamatot nem
befolyásoló)
 c, felmelegítem a mintát?: csökken, a részecskék nagyobb hőrezgése miatt gyorsabban fognak mozogni
Válaszát indokolja!

39. Mi a különbség a normál és az ultracentrifugálás között?

A két centrifugálás között a g gyorsulás nagyságában van különbség.