BIFIZ SZIGÓ - Gyakorlati kérdések

1. Hogyan változik a lencse törőereje, ha a görbületi sugarát csökkentjük?

Nagyobb lesz a törőképesség.

2. Hogyan változik a lencse törőereje, ha a görbületi sugarát növeljük?

Kisebb lesz a törőképesség a fenti képlet miatt.

3. Mi a lencse görbületi sugara?

A lencsét határoló gömbfelület előjeles sugarát görbületi sugárnak nevezzük.Ha a felület

a közeg felől nézve domború(KONVEX), akkor a neki megfelelő görbületi sugár pozitív,
ha a felület a közegből nézve homorú(KONKÁV), akkor a görbületi sugár negatív.

4. Hogyan változik a lencse törőereje, ha anyagának törésmutatóját növeljük?

Egyenesen arányos a lencse törésmutatója a törőerősséggel, így törmut. növelésével D is

nő.

5. Számítsa ki a lencse törőerejét, ha a fókusztávolsága 25 cm!

1/0,25=4 dpt f: méterben

6. Számítsa ki a lencse törőerejét, ha a fókusztávolsága 20 cm!

1/0,2=5 dpt

7. Számítsa ki a lencse törőerejét, ha a fókusztávolsága 17 mm!

1/0,017=58,8 dpt

8. Jellemezze a keletkező képet, ha a tárgy egy gyűjtőlencse egyszeres

fókusztávolságán belül található!

látszólagos, egyenes állású, nagyított (mert tárgy 1xes fókusztávolságon belül)

9. Jellemezze a keletkező képet, ha a tárgy egy gyűjtőlencse egyszeres és kétszeres

fókusztávolsága között található!

valódi, fordított állású, nagyított (tárgy az egyszeres és a kétszeres fókusztávolság között)

10. Jellemezze a keletkező képet, ha a tárgy egy gyűjtőlencse kétszeres
fókusztávolságán kívül található!

valódi, fordított állású, kicsinyített (tárgy a 2xes fókusztávolságon kívül)

11. Milyen kép keletkezik az összetett fénymikroszkópban?

közbülső kép: valódi, fordított, nagyított

végső kép:látszólagos, fordított állású, közbülsőhöz képest is nagyított kép

12. Mekkora a fénymikroszkóp teljes nagyítása, ha az objektív 100x és az okulár 20x
nagyítású?

N(mikr.)=N(okulár) x N(objektív) 100 x 20= 2000x-es nagyítású

13. Mutassa be az okulárskála kalibrációjának lépéseit!

-hitelesítési érték meghatározása (éppen használt objektív nagyításától függ).

Hitelesítéskor tárgyként az objektívskálát (beosztása ismert) helyezzük be

-okulárskálát fedésbe hozzuk objektívskála képével→ leolvashatjuk, hogy

okulársála hány osztásköze mennyi objektívsála osztásközt fed le

-kiszámíthatjuk, hogy okulárskála 1 osztásköze mekkora távolságnak felel meg

14. Milyen prizmák találhatók az Abbe-féle refraktométerben?

megvilágító prizma, mérőprizma, Amici-prizma(színkompenzátor)

15. Milyen minták vizsgálhatók az Abbe-féle refraktométerrel?

Olyan fényáteresztő folyadékok törésmutatójának mérésére jó, amelyek törésmutatója

kisebb, mint a mérőprizmáé. (mérőprizma flint üvegből → nagy törésmutató)

16. Mire szolgál az Amici-féle prizma?

Színkompenzátor=Olyan prizmarendszer, mely a színeire bontott fehér fény

újraegyesítésére szolgál. A 2 Amici-féle prizma helyzete változtatható, így különböző
mértékű és irányú színbontás kompenzálására alkalmas.

17. Mi az optikai diszperzió jelensége?

=színszóródás. A törésmutató értéke függ a fény frekvenciájától, ill. a vákuumban mért

hullámhosszától, tehát a közegen áthaladva a fehér fény színeire bomlik. Diszperzió
miatt a közeghatárra bocsátott fehér fény a szivárvány színeire bomlik, mert a különböző
színű (hullámhosszú) fénysugarak különböző szögek alatt törnek meg.
18. Milyen tényezők befolyásolják a törésmutató értékét?

függ: hőmérséklettől, fény frekvenciájától ill. vákuumban mért hullámhosszától,

bizonyos oldatoknál: koncentrációtól n1=n0+k*x*c

19. A Snell-kör kialakulása

Minden irányból érkező belépő fénynyalábok helyett, csak a surlófényt (beesési

szög=90° ⇒ sinα=1) ábrázolva, a párhuzamos megtört sugarak a fókuszsíkban
találkoznak, és egy kör alakú fénykorongot, Snell-kört hozzák létre. A sötét és világos
részt elválasztó határvonal helyzete (Snell-kör átmérője) a β határszögtől, a határszög
pedig a közegek törésmutatójától függ. 1/sinβh=n2/n1

20. Hogyan történik a koncentráció mérése a refraktométerrel?

A folyadéknak a törésmutatóját mérjük, amiből n1=n0+k*x*c képlettel meghatározható a

koncentráció.

-megvilágító fehér fény a megvilágító prizma felületén lévő folyadékrétegen minden

irányba szóródik→ súrlófény keletkezése

-mérőprizmán határszögben megtört sugarak beállítással a távcsőbe jutnak, az objektív

fókuszsíkjában megjelent fonálkeresztre állított határvonalat az okulárral nézzük

-Amici-prizmákat addig állítjuk, míg a határvonal színességét megszüntetjük, ekkor a

skálán leolvasható a törésmutató

21. Mennyi a desztillált víz törésmutatója?

nvíz = 1,333

22. Definiálja az abszorpciós spektrum fogalmát!

Az abszorbancia (A, OD) ábrázolása a hullámhossz függvényében.

23. Milyen információk nyerhetők az abszorpciós spektrumból?

Az oldat abszorbanciáját megmérve (legpontosabban a spektrum maximumának

hullámhosszán lehet) ε(λ) és x ismeretében a koncentráció meghatározható.

24. Hogyan történik a koncentráció mérése az abszorpciós

spektrofotométerrel?
lg(J0/J)=ε(λ)*c*x (több mérés kell)

Felvesszük a komplex oldat abszorbciós spektrumát, majd az abszorpiós maximum

hullámhosszán tiszta oldattól a tömény oldatig (komplexképzőre nézve) mérjük az
intenzitásgyengülést, ahol a függvény nem nő tovább (töréspont), maximális a
komplex mennyisége cfém=cPAR

esetünkben a komplexképző a PAR ion pedig a Cu2+(teljesülnie kell, hogy a

komplexképző komplex formában más λ-ú fényt abszorbeál a legjobban)
UNICAM: korszerű spektrumfelvétel

SPEKOL: elavult maga a mérés

24. Definiálja az optikai denzitás (abszorbancia) fogalmát!

abszorbancia (A), extinkció (E) optikai denzitás (OD): Az anyagra merőlegesen
beeső (J0) és a merőlegesen kilépő fényintenzitás (J) hányadosának tízes alapú
logaritmusa (lg J0/J). A 3 elnevezés ugyanazt jelenti.

25. Definiálja a transzmissziós tényező fogalmát!

Az anyagokat elnyelőképességük alternatívájaként áteresztő képességükkel is
 jellemezhetjük. Áteresztőképességen vagy transzmissziós tényezőn (T) a hányadost
értjük, amit legtöbbször százalékban adunk meg.

T=J/J0*100 (%) J és J0 ugyanazt jelenti, mint OD-nél!

27. Mennyi fényt ereszt át az a minta, amelynek abszorbanciája 1?

28. Melyik minta ereszt át több fényt: amelynek

OD-je 1 vagy 3? Mennyivel nagyobb a
fényáteresztő
képessége?

Az ereszt át több fényt, amelyiknek kisebb az

optikai
denzitása. 100-szor nagyobb a fényáteresztő
képessége.

29. Hogyan változik az abszorpciós spektrum, ha a

minta koncentrációját megduplázzuk?
Az abszorbancia is megduplázódik a hullámhosszokon, mert egyenesen arányos a
koncentrációval.

30. Hogyan változik az abszorpciós spektrum, ha a minta koncentrációját megfelezzük?

Felére csökken (magyarázat ugyanez csak visszafelé (29.))
31. Mire jellemző az abszorpciós spektrum maximumértéke?
Vizsgálandó anyagra jellemző (molekulaszerkezetre jellemző gerjesztési energiától függ)
különböző anyagoknak lehet ugyanaz, de anyagra jellemző.

32. Mi a monokromátor feladata?

A fehér fénytől egy bizonyos hullámhosszt (vagy nagyon szűk tartományt?) kiszűr, amit
monokromatikus fénynek nevezzük. (monokromatikus=1 színű)

33. Definiálja az optikai aktivitást a törésmutató alapján!

Azokat az anyagokat nevezzük optikailag aktívnak, melyekben a balra és jobbra cirkulárisan
poláris ( azonos minden más tulajdonsága a két fénynek) fényre vonatkozó törésmutató eltér,
emiatt a lineárisan poláris fényt elforgatják.

34. Definiálja a Biot-törvényt!

Biot törvény azt mondja ki, hogy az elfordulás szöge (α) arányos a koncentrációval (c ) és az
oldat rétegvastagságával (l). Az arányossági tényező a fajlagos forgatóképesség [α] D20

(20→ T (OC); D→ hullámhossz, Na D-vonal 589nm)

35. Mutassa be a lineárisan poláros fényt!

A fénynyaláb elektromos térerősség-vektora egyetlen, a terjedés irányát magába foglaló

síkban rezeg. A rezgések a terjedés során 1, a terjedési irányon átfektetett síkban maradnak.

előállítása: polarizátorral

36. Mutassa be a cirkulárisan poláros fényt!

A fénynyaláb elektromos térerősség-vektora állandó nagyságú, végpontja a terjedési irány

körüli csavarvonalat követ.

előállítása: két, egymásra merőleges orientációjú, azonos amplitúdójú és hullámhosszú, de

egymáshoz képest negyedhullámhosszal eltolt lineárisan poláros fény összegzése

37. Milyen fényforrást használunk a polariméternél és miért?

Monokromatikus fényforrást (legtöbbször Na-lámpát), mert az optikai aktivitás függ a fény

hullámhosszától. Monokrom. fénnyel a fény útjába kerülő királis molekulák forgatásából
összeadódó végleges elforgatás szöge arányos lesz az oldal koncentrációjával és a cső
hosszával.
38. Hogyan változik az elforgatás szöge, ha a polariméter csövének hosszát
csökkentjük?

csökken, mert a szögelfordulás egyenesen arányos a cső

hosszával 39. Hogyan változik az elforgatás szöge, ha a polariméterben vizsgált
minta koncentrációját növeljük?

nő (ld. 38)

40. Mi az a királis molekula? Mondjon rá példát!

olyan térszerkezetű molekula, aminek nincs szimmetriasíkja, tükörképével nem hozható

fedésbe. pl alanin

41. Milyen tényezőktől függ a fajlagos forgatóképesség?

anyagi minőségtől, hullámhossztól, hőmérséklettől

42. Hogyan történik a koncentráció mérése a polariméterrel?

1. ismert koncentrációjú oldat forgatási szöge és a

polariméter-cső hossza alapján kiszámoljuk a fajlagos
forgatóképességet
 2. a fajlagos forgatóképesség ismeretében a csőhossz és a forgatási szög
alapján kiszámoljuk az ismeretlen koncentrációt (képlet: 38)

43. A szem törőközegei. A szem képalkotása.

törőközegek/törőfelületek: szaruhártya, elülső csarnokvíz, szemlencse, üvegtest

képalkotása: valódi, fordított, kicsinyített kép keletkezik a retinán

9+

44. Mekkora a nem akkomodált emberi szem törőképessége?

59 dpt

45. Melyik törőfelület járul hozzá a legnagyobb mértékben az emberi szem

törőképességéhez?

levegő-szaruhártya határ: 40-48 dpt

46. Hogyan változik az emberi szem törőképessége az akkomodáció során?

a szemlencse görbületének növelésével a törőképesség is nő

47. Mutassa be az emberi szem távolsági akkomodációjának folyamatát!

A ciliaris izomzat (sugártest) elernyedt állapotban van, a lencsefüggesztő rostok

megfeszülnek, ezért a (rugalmas) szemlencse ellapul

48. Hogyan számolható ki az emberi szem

akkomodációs képessége? távolságméréssel: saját

közel-és távolpont meghatározásával

49. Hogyan határozza meg a vakfolt helyzetét és átmérőjét?

● d=60 mm +

letakart jobb szemnél, bal szemmel figyeljük a piros kereszetet

fejünket lapra merőleges irányba addig közelítsük, amíg a piros pont el nem tűnik - x1 (mm)
tovább, amíg újra előjön -x2 (mm)
vakfolt horizontális átmérője:

vakfolt kp-fovea

centralis távolsága:
50. Mi az a myopia és hogyan korrigálható?
A myopia magyarul közellátás, azt jelenti,
amikor a
szem hossztengelye fokozott, ezért a távolpont
a
retina előtt helyezkedik el. Homorú lencsével
korrigálható.

51. Mi az a hypermetropia és hogyan

korrigálható?
A hypermetropia magyarul távollátás, azt
jelenti
hogy a szem hossztengelye csökkent ezért a
közelpont a retina mögött helyezkedik el. Domború
lencsével korrigálható.

52. Mi az a presbyopia és hogyan korrigálható?

öregkori távollátás: a közelpont távolsága az életkor előrehaladtával nő, ezt főleg a lencse
merevségének fokozódása okozza (a sugártest összehúzódásakor is lapos marad). Öregkorban
ezért az akkomodációs képesség lecsökken.

olvasószemüveg: konvex lencse, de csak részleges korrekciót nyújt, mivel a lecsökkent

akkomodációs képesség miatt csak közeli tárgypontokra nézve lesz kielégítő.

bifokális/multifokális(=progresszív) lencse jelenthet megoldást, ha presbyopia + myopia vagy

hypermetropia egyszerre van jelen

53. Mi az a látásélesség és hogyan számolható?

látásélesség=szem felbontóképessége=visus=VA: a normális 1’-es látószöghatárnak a

tényleges (saját) látószöghatárhoz viszonyított, százalékban kifejezett értéke. A szem optikai
leképezési hibái, a pupillán végbemenő fényelhajlás és a retina receptorainak sűrűsége szabja
meg.

54. Hogyan mértük meg a látásélességet?

Landolt-gyűrűkkel, a=0,4 mm-es résű sorozattal

x: az a távolság az egyén és a tábla között, ahonnan még épp meg tudja határozni, merre
mutat a gyűrű nyílása

látószöghatár:

55. Mutassa be a redukált szem modelljét!

egyetlen törőfelülettel rendelkező homogén test

törésmutatója: n=1,34

törőfelület görbületi sugara: r=5,1 mm

görbület középpontja: K csomópont, 17 mm-re a

sárgafolttól

56. Milyen tényezők befolyásolják a

látásélességet?
szem optikai leképezési hibái, pupillán végbemenő fényelhajlás, retina fényérzékelő
receptorsejteinek sűrűsége

57. Mutassa be a fotoreceptorok eloszlását az ideghártyán!

58. Mekkora a látásélessége annak a szemnek, melynek látószöghatára 2'?

ha látószöghatár 2’, akkor a visus ½*100= 50% 59.

Mutassa be a szcintillációs számláló részeit!
szcintillátor kristály: NaI(Tl): RTG/gamma fotonok --›másodlagos folyamatok--›primer
e- --›sorozatos ionizációk--›szcintillátor gerjesztése --› alapállapotba kékfény-foton
emissziójával kerül vissza

fotoelektron-sokszorozó (=pm-tube): vákuumban elhelyezve

● fotokatód: “féligáteresztő”: kékfény-foton nekiütközik a kristályból--›fotoelektron

kerül a sokszorozóba
● dinódák: 8-14: katódtól távolodva egyre nagyobb pozitív feszültségre kapcsolva; 1 e
beleütközik--›több elektron leválik- szekunder emisszió
● anód: megsokszorozott elektronokat összegyűjti --› anódköri feszültségimpulzus
amplitúdója arányos a beérkező (gamma/rtg) foton energiájával
60. Zajok forrása a szcintillációs számlálóban.

külső: radioaktív szennyeződésből, kozmikus sugárzásból, falak és berendezési tárgyak

radioaktív sugárzásából

belső: elektronikus zajok: dinódák közti feszültség akkor is kiszakít 1-1 elektront, ha nincs
beérkező foton

61. Hogyan lehetséges a külső zaj csökkentése a szcintillációs számlálás során?

ólom árnyékolással + kollimátorral = szűk sugárbemeneti nyílással

62. Hogyan lehetséges a belső zaj csökkentése a szcintillációs számlálás

során?

különleges méréstechnikával: jelszelektáló áramkörrel: integrál-diszkriminátor (ID)

63. Mutassa be az integráldiszkriminátor működését!

csak a diszkriminációs-szint (Ud)/BASELINE feletti impulzusokat veszi figyelembe

64. Definiálja a jel/zaj viszonyt!

������/������ �������������� =������

(���������������������)

����
������ (���������������������) =
����

detektálás sikerességének mérőszáma, azt mutatja, hogy a hasznos jel impulzusainak

száma hányszorosa az érdektelen zaj impulzusainak számának

65. Hogyan határozza meg az integrál diszkriminátor-szint optimális értékét?

optimális beállításnál a jel/zaj viszony a lehető legnagyobb

66. Hány elektron érkezik a PM-cső anódjára minden egyes fotoelektron hatására,
ha a dinódák száma 8 és a dinóda sokszorozó tényezője 2? (Miért?)
2 , mert 8 dinódán 8-szor duplázódik meg az elektronok száma (kiind.: 1) 8 =
256 67. Definiálja a tömeggyengítési együtthatót!

μm : az anyag minőségétől és a sugárzás energiájától függő együttható (sűrűségtől nem

függ!!), ami azt jellemzi, hogy milyen mértékben nyeli el az adott anyag a sugárzást
me.: cm2/g (m2/kg)

68. Definiálja a felületi sűrűséget!

xm: az abszorbens 1 cm2felülete mögött elhelyezkedő tömeg

me.: g/cm2(kg/m2)
69. Definiálja a lineáris gyengítési együtthatót!

μ: az anyag minőségétől és sűrűségétől, valamint a sugárzás energiájától függő együttható,

azt jellemzi, milyen mértékben nyeli el az adott anyag a sugárzást
me.: 1/cm (1/m)

70. Definiálja a felező rétegvastagságot!

D: az a rétegvastagság, ami J0 belépő intenzitást a felére

csökkenti.

71. Definiálja a tizedelő rétegvastagságot!

x1/10: az a rétegvastagság, ami J0 belépő intenzitást a tizedére

csökkenti.

72. Mutassa be az ólom tömeggyengítési együtthatójának

energiafüggését (diagram a képlettárban)!

kisebb energiáknál a fotoefffektus

dominál, nagyobb E felé haladva ennek
valószínűsége csökken, Compton-szórás
lép előtérbe. 1 (1,022) MeV fölött a
párképződés valószínűsége és jelentősége
is egyre nő

τm=fotoeff. sugárgyengítési együtthatója

σm=Compton-szórásé

κm= párképződésé

73. Hasonlítsa össze a víz és vízgőz lineáris gyengítési együtthatóját és
tömeggyengítési együtthatóját!

A tömeggyengítési együttható nem függ a sűrűségtől, csak az anyagi

minőségtől és a sugárzás energiájától, ezért a víz és vízgőz μm -je
egyenlő.

A lineáris gyengítési együttható függ a sűrűségtől,( egyenesen) arányos vele, a víz sűrűsége
nagyobb, mint a gőzé, ezért lineráris gyengítési együtthatója is nagyobb.
74. Hányad részére csökken a belépő intenzitás egy olyan elnyelő anyagon
áthaladva, melynek rétegvastagsága a felező rétegvastagság duplája (x=2D)?

75. Hányad részére

csökken a belépő intenzitás egy olyan elnyelő anyagon áthaladva, melynek

rétegvastagsága a felező rétegvastagság háromszorosa (x=3D)?

76. Harmonikus rezgés (definíció, egyenlet, grafikon).

Egy pontszerű test harmónikus rezgőmozgást végez, ha a nyugalmi helyzetből
kimozdított pontra ható visszatérítő erő arányos a pont kitérítésével és a nyugalmi
helyzet felé mutat.

Ilyenkor a kitérés időbeni változása szinuszos

Egyenletek: x=A*sin(ωt) (legfontosabb) ; f0=1/2π; v=A*ω*cos(ωt)

a=-Aω2sin(ωt)=- ω2x; ɸ=ωt; ω=2πf=2 π/T; f=1/T

grafikon: 21.4. oldal 2.ábra Talán

 77. Csillapított szabadrezgés.
Gyakorlatban a surlódás miatt a rezgő rendszer energiája hővé alakul.
Közegellenállási erő okozza, akkor viszkózus csillapításnak hívjuk. A rezgés
amplitúdója időben exponenciálisan csökken. δ csillapítási tényezővel adjuk meg a
rendszer csillapodását. x=A0*e- δt*sin(ωt)

Kritikus csillapítás esetén nem is

lendül át a test a
másik irányba, így ez a mozgás
aperiodikus

gyenge csillapítás: δ<<2πf0

erős csillapítás: δ<2πf0

kritikus csillapítás: δ=2πf0

78. Kényszerrezgés, rezonancia.

Kényszerrezgés: olyan rezgés, mely akkor lép fel, ha a rezgő rendszerre a visszatérő
erőn kívül még egy váltakozó külső kényszerítő erő is hat, amely pótolja az
energiaveszteséget. Egy idő után a rezgő rendszer frekvenciája azonos lesz a
kényszerítő frekvenciával (gerjesztő rezgés frekvenciája), amplitúdója pedig állandó
lesz.

Rezonancia: olyan kényszerrezgés, amelynél a külső kényszererő frekvenciája közel

esik a rezgőrendszer saját frekvenciájához, vagy azzal megegyezik. Ilyenkor igen
nagy amplitúdók fordulhatnak elő.

79. Rezonanciagörbe.

A kényszerrezgés amplitúdó-frekvencia függvénye

rezonanciafrekvencia: a rezonanciagörbe maximumhelye,

értéke
megyegyezik a sajátfrekvenciával

80. Hogyan változik a sajátfrekvencia, ha a rezgő

tömeget
megduplázzuk?

a sajátfrekvencia fordítottan arányos a tömeg

négyzetgyökével, ezért ha a tömeget megduplázzuk,
a sajátfrekvencia a √2-ed részére csökken.

81. Hogyan változik a sajátfrekvencia, ha a rugóállandót megduplázzuk?

a rugóállandó gyöke egyenesen arányos a sajátfrekvenciával, ezért ha a rugóállandót

megduplázzuk, a sajátfrekvencia a √2-szeresére nő.
82. Definiálja a sajátfrekvenciát!

Az a frekvencia, amelyen a szabadon hagyott rezgőrendszer rezeg. a sajátfrekvencia

független az amplitúdótól, értékét csak a rendszer tulajdonságai szabják meg

83. Hogyan határozza meg a rugólapka rugóállandóját?

A rugóállandó kiszámítható, ha ismerjuk, hogy mennyivel nő a deformáció (Δx), ha a kulső

erő (F) ΔF-el nő
D=ΔF/Δx

84. Az impedancia definíciója és összetevői.

Olya elektromos áramkör adott frekvencián mérhető váltóáramú ellenállása, ami vegyesen
tartalmaz Ohmos ellenállást és frekvenciafüggő elemeket (kondenzátort, tekercset) jele :
Z, me: Ω (ohm)
85. A bőr elektromos modellje.

86. A kapacitív ellenállás definíciója és mértékegysége.

A kondenzátor váltóáramú áramkörben a frekvenciával fordított arányban lévő ellenállást

képvisel: Xc=1/(2πfC)
me: ohm - Ω

87. A bőr fajlagos ellenállása.

egységnyi felületű bőr ellenállása: ρ*=RA

me: Ωm2, kΩcm2
88. A bőr fajlagos kapacitása.

egységnyi felületű bőr kapacitása: γ*=C/A

me: F/m2, μF/cm2
89. A bőrimpedancia melyik összetevője a meghatározó az egyenáram (DC) esetén,
a nagyfrekvenciás váltóárammal (AC) összehasonlítva?

Egyenáramú mérés során az áram kizárólag az ellenállásokon folyik, a kondenzátorok nem

játszanak szerepet.

Elegendően nagy frekvenciájú váltóáram esetén az áram csak a kondenzátorokon folyik, mert
kapacitív ellenállásuk elegendően kicsi a velük párhuzamosan kapcsolt ellenállásokhoz
képest

90. Mi a különbség a bőrimpedancia méréséhez használt mérőelektróda és

segédelektróda között?

(egyenáram )A segédelektróda felülete sokkal nagyobb, és mivel az ellenállás fordítottan

arányos a felülettel, ezért a mérőelektród ellenállása nagyobb, a segédelektródé
elhanyagolható.

(nagy f váltóáram) A segédelektróda felülete sokkal nagyobb, a bőr kapacitása az elektródok

alatti felülettel arányos, így a segédel. alatt sokkal nagyobb. A kapacitív ellenállás (Xc) a
kapacitással ford. arányos, ezért a segédelektródaé nagyon kicsi, elhanyagolható.

91. A kapacitás definíciója és mértékegysége.

A kapacitás a kondenzátor (két, egymástól szigetelő anyaggal elválasztott vezető lemez)

elektromos töltésgyűjtő képességét fejezi ki- jele: C, me: F -farád

ε: szigetelő anyag dielektromos állandója

A: lemez felülete
l: lemezek közötti távolság

92. Definiálja Ohm törvényét!

Egyenáram esetén U=IR. Az elektromos feszültség egyenesen arányos az áramerősséggel.

Az arányossági tényező az R ellenállás,

Váltakozó áram esetén Ueff=IeffZ. Az elektromos feszültség effektív értéke egyenesen arányos
az áram effektív erősségével. Az arányossági tényező a Z impedancia.

93. Váltóáram és effektív feszültség.

váltóáram: az áramerősség és a feszültség nagysága és iránya periodikusan változik

effektív feszültség: Ueff: értéke megegyezik annak az egyenáramnak a feszültségértékével,

ami ugyanazon az ellenálláson ugyanannyi idő alatt ugyanannyi munkát képes végezni, mint
az adott váltakozó áram.

94. Az erősítő erősítése és erősítésszintje.

erősítés: a kimenőjel és a bemenőjel amplitúdóinak hányadosa.

erősítésszint: a decibelben kifejezett teljesítmény-erősítés vagy feszültségerősítés

95. Hasonlítsa össze az feszültségerősítést és a teljesítményerősítést!

teljesítményerősítés:
feszültségerősítés:

mivel P=U/R2, a teljesítményerősítés kifejezhető a feszültségerősítéssel

(Rbe≈Rki)

96. Mekkora az erősítésszint, ha a feszültségerősítés 1000?

--› 20log1000= 60 dB az erősítésszint

97. Mekkora az erősítésszint, ha a feszültségerősítés 1?

20log1=0 dB

98. Mekkora a teljesítményerősítés, ha az erősítésszint 3 dB?

--› Ap=10n/10=1,995≈2
99. Az erősítő frekvencia-
átviteli karakterisztikája.

frekvencia-átviteli
karakterisztika=az
erősítés frekvenciafüggését leíró
görbe
A különböző f-ú szinuszos
jeleket a valóságos erősítők nem
egyformán erősítik.

100. Hogyan határozza meg egy erősítő átviteli sávszélességét?

Az a frekvenciatartomány, amelyen belül az erősítés mértéke állandónak tekinthető. Határai:

alsó és felső határfrekvencia. Megállapodás szerint határait a nmax-3dB erősítésértékhez
tartozó frekvenciaértékek adják. A torzítatlan jelerősítés érdekében az átviteli sávot, ahol
n=konstans optimálisan úgy kell kialakítani, hogy illeszkedjen a jel tipikus
frekvenciatartományához.

101. Hogyan változik az átviteli sáv szélessége negatív visszacsatoláskor?

megnövekszik, kiszélesedik

102. A negatív visszacsatolás előnyei, hátrányai az erősítő esetében.

előny:javul az átviteli függvény linearitása, csökken a torzítás, javul a stabilitás, szélesebb az

átviteli sáv, csökken a kimenőjelhez hozzáadódó külső zavaró jelek hatása

hátrány: mivel a kimenőjel egy részét kivonjuk a bemenőjelből, csökken az erősítés (több
egymás után kapcsolt erősítő egységgel kompenzálható)

103. Feszültségosztó áramkör.

Két sorosan kapcsolt ellenállásból álló

alapáramkör. Az ellenállások aránya
határozza
meg, hogy a bemenő feszültségnek
mekkora
hányada jelenik meg kimenő jelként.

A feszültséget R2/(R1+R2) aránynak

megfelelően csökkenti.

104. A Coulter-elv.

Automatizált vérsejt-számlálás

Az elektromosan rosszul vezető alakos elemeket tartalmazó, de egyébként jól vezető híg
diszperziót egy kis nyíláson (kapilláris) szívják át.Ha részecske kerül a nyílásba, a
keresztmetszet leszűkül, így a nyílásban lévő oldat ellenállása megnő,a részecske térfogatával
arányos amplitúdójú jelet mérhetünk.
105. A Coulter-számláló felépítése és működése.
működése: a fiziológiás sóoldatban (elektrolit, jó vezető) hígíttott vérmintát egy szivattyú
felszívja a mérőcsőbe a mérőcső alján lévő kis nyíláson, a kapillárison keresztül. Amint az
elektrolit eléri a mérőcsőbeli elektródot, záródik a mérőáramkör, amelynek ellenállását a
mérőcső kapillárisában lévő elektrolit ellenállása adja (az egyéb ellenállások ehhez képest
elhanyagolhatók). Amíg tiszta elektrolit tölti ki a kapillárist, annak ellenálásán az állandó
intenzitású mérőáram állandó intenzitású
feszültséget hoz létre. Amikor (eltérő fajlagos
ellenállású) alakoselem (rossz vezető) kerül a
kapillárisba, annak áramvezető
keresztmetszete
lecsökken, a kapilláris ellenállásának
pillanatnyi
ellenállása megnő, így a feszültség is az
áthaladás
idejére, azaz minden áthaladó részecske
feszültségimpulzust vált ki.

Az oldat beszívása addig tart, amíg az

elektrolit el
nem éri a szintérzékelő segédelektródot.,
amelynek
áramköre ekkor kifúvásra állítja át a szivattyút. A
alakos elemeket a kiürülés során is számolja, tehát
a mérőcső által meghatározott térfogatban kétszer
méri meg az alakos elemek számát (ezt automatikusan figyelembe veszi a kijelzett
eredményben)

106. Hogyan függ a feszültségimpulzus amplitúdója a részecske méretétől a

Coulter-számlálóban?

Az impulzus amplitúdója a részecske térfogatával arányos

107. Hogyan lehetséges a Coulter-számlálóban a vörösvértestek és fehérvérsejtek

jeleinek elkülönítése?

Vörösvértestek számlálásához az integráldiszkriminátor-szintet úgy állítjuk be, hogy a kisebb

méretű vérlemezkék ne kerüljenek megszámlálásra. Ilyenkor a fehérvérsejtek is
megszámlálásra kerülnek, de koncentrációjuk 1-2 ezrede a vvt-konc.-nak, ami még a mérési
pontatlanságnál is jóval kisebb, ezért nem okoz problémát.

Fehérvérsejt számláláshoz a vvt-k nagy száma és a két mérettartomány közötti átfedések

miatt a mérés előtt a vvt-ket hemolizálni kell.

108. Hogyan lehetséges a Coulter-számlálóban a vörösvértestek és vérlemezkék

jeleinek elkülönítése?

integrál-diszkriminátorral
 109. Mi a differenciál diszkriminátor szerepe a Coulter-számlálás során?

A DD alapáramkörében 2 diszkriminátor szint van, csak az ezek közötti csatornába eső

impulzusok kerülnek megszámolásra. Sok DD-áramkör egymás melletti működésével
sokcsatornás analizátorhoz jutunk, amivel ábrázolható az impulzudok amplitúdó szerinti
gyakorisági eloszlása. --›HISZTOGRAM

110. Miért szükséges a vér hígítása a Coulter-számlálás során?

Mert a fiziológiás sóoldat, amivel hígítunk, biztosítja a méréshez szükséges vezetőképességet
és épségben tartja az alakos elemeket.

111. Milyen oldattal történik a vér hígítása a Coulter-számlálás során?

Fiziológiás sóoldattal

112. Hogyan változik az anyagáram-sűrűség, ha a koncentráció-gradienst

megkétszerezzük?

a kétszeresére változik az is, mert az anyagáram-sűrűség a koncentrációeséssel arányos

(Fick I.)

113. Nevezze meg azokat a mennyiségeket, amelyek a diffúziós együttható értékét

befolyásolják!

D (arányossági tényező, ami az egységnyi idő alatt, egységnyi felületen, egységnyi

koncentrációesés mellett átdiffundált anyag mennyiségét adja meg)

függ a diffundáló részecske méretétől, alakjától, a közeg viszkozitásától, hőmérsékletétől

114. Melyik diffundál gyorsabban: egy kálium ion vagy egy vírusrészecske?

a K+ion diffundál gyorsabban, mert kisebb a mérete, a méret ford. arányos a diff.
együtthatóval, tehát diff. együtthatója nagyobb. D egyenesen arányos az
anyagáramsűrűséggel, a K+ anyagáram-sűrűsége így nagyobb, tehát gyorsabban
diffundál.
115. Hogyan függ a diffundáló részecske által megtett átlagos út a diffúziós időtől?

A részecske diffúzió miatt bekövetkező várható elmozdulása a kiindulóponttól az eltelt idő

négyzetgyökével arányos. Ezért a diffúziós időtartam a távolság négyzetével arányosan
növekszik.

116. Milyen távolságban hatékony transzportfolyamat a diffúzió?

mikrométeres távolságban, pl. alveolus-kapilláris közt gázcsere diffúzióval

117. Hogyan változik a röntgenspektrum határhullámhossza az anódfeszültség

növelésével?

csökken, mert fordítottan arányos az anódfeszültséggel

DUANE-HUNT törvény: λmin=hc/eUanód
(előnyös: csontok vizsgálatánál, mert ott nagyobb áthatolóképesség igénye miatt rövidebb
hullámhossz kell)

118. Hogyan változik a röntgenspektrum határhullámhossza az anódáram

növelésével?

Az anódáram növelésével a spektrum nem tolódik el. A sugárzás intenzitása minden

hullámhosszon arányosan nő, de az elektronok energiája nem változik.

119. Mekkora a röntgenfotonok maximális energiája 50 kV anódfeszültség

mellett?

Veszteségmentes energiaátalakulás, az elektron teljes eU energiájából=(elektron

mozgási energiája) egy hfmax energiájú rtg foton keletkezik.

eU=Emax=hfmax

tehát 50 kV→ 50 keV

120. Milyen elemek alkalmasak a röntgencső anód-anyagának?

volfrám (W), molibdén (Mo)

121. Mire jellemzőek a röntgenspektrum karakterisztikus csúcsai?

Az anód atomjainak energiaszintjeire.

122. Miért szükséges a röntgencső anódjának hűtése?

Az elektronok mozgási energiájának nagyrésze az anódba csapódáskor hővé alakul,

amitől az anód felforrósodik, hűtés nélkül megolvadna.
123. Hogyan függ a röntgensugárzás abszorpciója az elnyelő anyag rendszámától?

A μm tömeggyengítési együttható a különböző elnyelődési folyamatoknál különböző

módon függ a rendszámtól:

fotoeffektusnál τm=λ3*Z3*C, tehát a rendszám 3. hatványával arányos

Compton-szórásnál σm független a rendszámtól
párketés κm-jéről itt nem beszélünk (nem elég nagy az E) ⇒ μm= σm+τm
 abszorpció: A=lge*μ*x=lge* μm*ρ*x ⇒ 3. hatványos összefüggés Z-vel
124. Jellemzően a röntgenspektrum melyik tartományát szűrjük ki szűrők
alkalmazásával?

Al szűrővel hosszú hullámhosszúak kiszűrése: csontok vizsgálatához

125. Melyik elem nyeli el jobban a röntgensugárzást: Al vagy Ag?

Az ezüst, mert nagyobb a rendszáma.

126. Melyik sugárgyengítési mechanizmus dominál a röntgendiagnosztikában?

A fotoeffektus és a Compton szórás. Ezért áll két tagból a tömeggyengítési együttható

is.

127. Milyen részei vannak a gamma-sugárzás

impulzusamplitúdó- spektrumának?

fotocsúcs: kissé kiszélesedett, normáleloszlást követ,

impulzusamplitúdója arányos a a fotoeffektussal
detektált
gamma-fotonok energiájával. Helye függ a
fotoelektron-sokszorozó anódfeszültségétől is.

Compton-tartomány: közel egyenletes eloszlású rész

zaj-tartomány: kisebb energiáknál zajok is torzítják a

spektrumot (nagyobb amplitúdójú zajimpulzus nem
jellemző)

128. A gamma-sugárzó izotóp aktivitásának hatása az

impulzusamplitúdó- spektrumra.

A mért összes impulzusszám arányos az aktivitással. Ha nő az aktivitás, nagyobb lesz a görbe

alatti terület.
129. Az anódfeszültség hatása a gamma-sugárzó
izotóp
impulzusamplitúdó-spektrumára.

Ha nő az anódfeszültség, akkor nő a
dinódák közti feszültség is, a
megnövekedett szekunder elektron-
sokszorozódási tényező (erősítés) miatt
nagyobb amplitúdójú impulzusok
keletkeznek, a görbe jobbra tolódik. Az
anódfesz. növelésével a zaj mértéke is
növekszik.
130. Hasonlítsa össze két gamma-sugárzó izotóp impulzusamplitúdó- spektrumát!

króm(51) és cézium(137) izotópok

131. Hogyan határozná meg egy radioaktív izotóp gamma-energiáját a szcintillációs

számlálóval?

A szcintillációs kristályban a fotoeffektus során elnyelődött gamma-foton az energiájával

arányos intenzitású szcintillációt kelt, amivel arányos lesz a fotoelektron-sokszorozó
kimenetén mérhető feszültségimpluzus amplitúdója is. Differenciáldiszkriminátorral
osztályozva a fotocsúcs meghatározható.

132. Milyen diszkriminátort használunk az impulzusamplitúdó-spektrum

regisztrálásához?

DD=differenciáldiszkriminátort, mert ez a jelek amplitúdó szerinti osztályozására alkalmas,

meg lehet vele különböztetni a fotoeffektusból és a Compton-szórásból eredő
feszültségimpulzusokat.
133. Az emberi hallástartomány (hallásküszöb, fájdalomküszöb, határfrekvenciák).

hallásküszöb: a legkisebb intenzitású hang, amit adott frekvencián az emberi fül érzékelni
képes. Hallásküszöbgörbe: hallásküszöb ábrázolása a frekvencia függvényében.

fájdalomküszöb: az a maximális intenzitás, amit rövid ideig még károsodás nélkül elviselünk
(kb. 10 W/m2)

normál hallású ember határfrekvenciái: 20 Hz - 20000 Hz

134. Melyik hangot halljuk hangosabbnak: 50 Hz, 120 dB vagy 1 kHz, 110 dB
(képlettár, izofon görbék)?

izofon görbe alapján egyenlően hangosnak halljuk őket

135. Melyik hangot halljuk hangosabbnak: 30 Hz, 90 dB vagy 1 kHz, 70 phon

(képlettár, izofon görbék)?

1 kHz 70 phonosat, mert a 30 Hz-90dB rácsponton átfutó izofon görbe 1000 Hz-n 60 dB-s
értéket vesz fel⇒ 60 phonos (tehát halkabbnak hallott intenzitásokat köt össze a 70 phonos
görbénél).

136. Mennyivel hangosabb egy 80 dB 1000 Hz-es hang a 70 dB-esnél?

A 10 dB különbség 1000Hz-n 10 phon különbséget jelent, ami pedig kétszer olyan hangos
hangérzetet.
137. A nagyobb dB-érték mindig hangosabb hangot jelent?

Nem, az izofon görbék különböző dB értékeket kötnek össze, amiket ugyanolyan hangosnak
érzékelünk a különböző frekvenciákon. Az állítás csak adott frekvenciához tartozó különböző
dB értékekre igaz.
138. A nagyobb phon-érték mindig hangosabb hangot jelent?

Igen. A phon-skála a hangosságérzetet számszerűsíti, az intenzitás-hangosságérzet függvény

nem lineáris, de szigorú monoton növekvő.

139. A nagyobb son-érték mindig hangosabb hangot jelent?

Igen. A son-skála a hangosságérzetet számszerűsíti (lineáris hangérzetváltozást).

140. Az audiogram definíciója és értelmezése.

Audiogram: hallásvizsgálatnál felvett diagram, mely képet ad az adott személy

hallóképességéről. A diagram x tengelyén a frekvencia (Hz), y tengelyén az intenzitásszint
(dB) értékek vannak. A felvett értékek a hallásküszöböt adják meg → megállapítható a
halláskárosodás/hallásveszteség.

141. Hallásveszteség és túlhallás definíciója.

Hallásveszteség: a hallásküszöb adott frekvencián a normálishoz képest magasabb.

Túlhallás: az átlagnál alacsonyabb hallásküszöb adott f-en, és/vagy az átlagnál szélesebb

érzékelt frekvenciatartomány.

142. Impulzusjel jellemzése.

Kétállapotú rendszerben küszöb feletti ingerrel (=trigger impulzussal) gyors lefolyású

állapotváltozást válthatunk ki.

Az impulzusjel jellemezhető a feszültségamplitúdójával, és az időállandójával (MMV-nél: az

az időtartam, aminek elteltével a rendszer visszatér nyugalmi, stabil állapotába. BMV-nél
nincs ilyen, mivel mindkét állapot stabil.)

143. Monostabil multivibrátor és alkalmazásai.

MMV: Olyan impulzusgenerátor, amiben küszöb feletti

(trigger) impulzus hatására egyetlen, meghatározott
ideig
tartó impulzus (ált. négyszögimpulzus) keletkezik. Az
alapállapotba visszatérés trigger nélkül, az időállandó (τ)
elteltével magától bekövetkezik.

alkalmazása: defibrillátor: mellkasra helyezett

elektródák az
indítógomb megnyomásakor (trigger) a feltöltött kondenzátor
elektromos töltését vezetik a szívbe

144. Bistabil multivibrátor és alkalmazásai.

BMV: Bármely irányú állapotváltozásához aktiváló impulzusra
(triggerre) van szükség. Két, egyenértékű, stabil állapota van.

alkalmazás: kapcsolók, memóriaelem, több BMV sorba

kapcsolásával bináris számlálólánc alakítható ki

145. Astabil multivibrátor és alkalmazásai.

AMV: Olyan
impulzusgenerátor,
amivel impulzus-sorozat
állítható
elő. Megvalósítható pl 2
MMV
gyűrűbe kapcsolásával. Az
egyik
MMV kimenőjele triggerként
beindítja a másikat, majd az
újra az
elsőt. Így periodikus
négyszögjel-generátorhoz juthatunk.
Az összekapcsolt ki-és bemenetek
bármelyike használható az AMV
kimeneteként.

alkalmazás: pacemaker
146. Milyen speciális pacemaker-üzemmódokat ismer?
147. A pacemaker-impulzusok jellemző adatai: periódusidő, amplitúdó,
kitöltési tényező, energia.

periódusidő: két MMV impulzusidőtartamának az összege:

amplitúdó: U=5V

kitöltési tényező: megmutatja, hogy a teljes

periódusidő
hányad részét (százalékát) teszi ki az impulzus,
vagyis az
aktivált állapot

energia: 1 impulzus energiája (2 ms aktív állapot és 5

V
impulzusamplitúdó mellett):

148. Az EKG-görbe értelmezése.

EKG-görbe: a testfelület meghatározott pontjai

(elvezetési helyek) között a szívizomzat
elektromos
tevékenysége következtében létrejövő feszültség
időbeli
lefutását ábrázoló grafikon (U(t) függvény)
A hullámok magassága a töltésszétválás max.
értékétől,
a szélessége az események időtartamától függ.

P-hullám: pitvari depolarizáció, összehúzódás

QRS-komplexum: kamrai izomzat

összehúzódása+pitvar repolarizációja

T-hullám: kamrai repolarizációs front

149. Hasonlítsa össze a vázizom és a szívizom depolarizációs és repolarizációs
folyamatait!

vázizom: rövid, de azonos időtartamú akciós potenciállal (1-2 ms) rendelkeznek, ezért a külső
elektródokkal mért elektromyogram (EMG) pozitív depolarizációs frontját ugyanolyan
irányban haladó negatív repol. front követi (ellentétes polaritású de-és repol. hullámok)

szívizom: kamrai izomsejtekre az endocardiumtól az epicardiumig egyre csökkenő

időtartamú akciós pot. jellemző. Ennek következménye, hogy a később aktiválódott
epicardialis sejtek előbb fognak repolarizálódni, mint az endocardialis sejtek. Az
endocardiumtól az epicardiumig belülről kifelé haladó pozitív depolarizációs frontot egy
visszafelé tartó, de pozitív repolarizációs front követi (azonos polaritású de - és repol.
hullámok)

150. AZ EKG-elvezetések típusai I.: bipoláris elvezetések.

Einthoven-féle standard elvezetések: két differens elektród közti potenciálkülönbség

regisztrálására szolgálnak.

3 elvezetési pont között (bal váll(L)-jobb váll(R)-bal csípőtájék(F); a végatok csak vezetőként
szolgálnak) EINTHOVEN-háromszög

151. AZ EKG-elvezetések típusai II.: unipoláris mellkasi elvezetések. differens

és indifferens elektród közötti potenciálkülönbség regisztrálására szolgál.

Unipoláris akkor, ha a testfelület egy adott pontjának potenciálingadozásait egy állandó

potenciálon lévô ún. indifferens elektródhoz hasonlítjuk, amelynek a potenciálját
önkényesen 0-nak tekintjük. → kell egy indifferens pont: a JK, BK és BL elektródokat
nagy ellenállásokon keresztül (5000- 10000 Ω) összekötjük⇒ WILSON-PONT

(differens: potenciál függ a szívciklustól→ követi annak változásait)

Wilson féle mellkasi elvezetések

horizontális vetület

V1-V2→ JK
V3→ septum
V4-V6→ BK

152. AZ EKG-elvezetések típusai III.: unipoláris végtagi elvezetések.

Goldberger-féle mellkasi elv.

nem igazi unipoláris

referencia pont kialakítása (nem igazi centrál terminál), ehhez kell a V mérőt kapcsolni

frontális vetület
153. Számolja ki az R(III) értékét, ha R(I)= 0,2 mV és R(II)= 1 mV a standard
EKG-elvezetések esetében.

UII = UI + UIII ⇔ RII = RI + RIII

vagyis R(III) = 1mV - 0,2 mV = 0,8 mV

154. Einthoven-háromszög, integrálvektor.

Az Einthoven-féle elvezetés során felvett 3
 elektródpont geometriailag összekötve közel egy
egyenlő oldalú háromszöget alkot, melynek közepe
táján van a szív. A megfelelő feszültségeket a
megfelelő oldalakra felmérve (úgy hogy a nyilak
pozitív érték felé mutassanak), a három komponenes
közül bármely kettőből merőleges vetítéssel
szerkeszthető a egy eredő integrálvektor.
Ennek iránya közelítőleg reprodukálja a szív
pillanatnyi dipól-dipól irányának frontális síkra eső
vetületét, és nagysága is arányos vele. Az R hullámból készített integrálvektort (ez a
legnagyobb) nevezzük szív elektromos tengelyének. A szív elektromos
tengelyének
vízszintessel bezárt szöge a tengelyállás (α).

155. Differenciálerősítő az EKG-készülékben.

A differenciálerősítő 2 érzékeny bemenettel rendelkezik, és a bemenőjelek közti különbséget

erősíti, így a “differenciál módusú” EKG-jel kerül erősítésre. Az EKG gyenge jeleinek
erősítésére és zajelnyomásra használják.

például: két kar közötti EKG-jel potenciálja (ΦL és ΦR) közötti különbséget (UI=ΦL-ΦR)
erősíti, a hálózati zajt pedig elnyomja

(UI+UZ)-UZ=UI
156. Mekkora a feszültség amplitúdója, ha az R(I) jel 12 mm magas és a
függőleges érzékenység 1 mV/cm?

U = 1,2 cm * (1 mv/cm) = 1,2 mV

157. Mekkora az időtartama egy 2 mm szélességű QRS komplexnek, ha a

papírsebesség 25 mm/s?

t = 2 mm / (25 mm/s) =0,08s

158. A röntgendenzitás és jelentősége a CT-képalkotásban.

- egy voxel denzitása (voxel=térfogategység): D=lg(J0/J)=μΔxlge → eredő

denzitás: a röntgensugár útjába kerülő összes voxel denzitásának összege ⇒ A
RÖNTGENDENZITÁS ADDITÍV → ez a CT alapja
 -
- CT-képalkotás elve: minden irányból körbejárjuk a testet, és adott síkban
megmérjük minden irányból az eredő denzitást. Minden egyes voxel legalább
2 mérési vonalban szerepel (azaz járul hozzá egy-egy eredő denzitáshoz) → a
számítógép az eltárolt adatokkal megoldja az egyenletrendszert, és kiszámolja
minden voxel egyéni denzitását → ebből alkot digitális képet az adott síkról

-
159. Hasonlítsa össze a röntgensugárzás elnyelődését csontban és izomszövetben!

Zeff(csont)=14, Zeff(izom)=7 → 143/73=23=8 ⇒ a csontban 8-szor jobban nyelődik el.

160. Hasonlítsa össze a röntgensugárzás elnyelődését tüdőben és izomszövetben!

Tüdőben sok a levegő ⇒ kisebb átl. sűrűség ⇒ gyengébb elnyelés (a gyengítési

együttható arányos a sűrűséggel)

161. Mekkora annak a voxelnek a röntgendenzitása, amely a belépő

röntgensugárzás 90%-át elnyeli?

90%-t elnyel, tehát 10% jut át: J=J0*0,1 ⇒ J0/J=10 ⇒ D=lg(J0/J)=lg10=1 162.
Miért előnyös a komputertomográfiában a röntgendenzitás használata

Mert additív és az eredő denzitások jól mérhetők. A diagnosztikai röntgensugárzás

energiája úgy van beállítva, hogy az elnyelődés főleg fotoeffektus formájában
történjen, itt a tömeggyengítési együttható τm=λ3*Z3*C a rendszám (a szövet effektív
rendszámára is igaz!) 3. hatványával arányos ⇒ nagy különségek lesznek a
 különböző szövetek röntgendenzitásában is, ami kontasztos képet ad.

163. Hogyan lehetséges a CT-vizsgálat során a háromdimenziós struktúrák

megjelenítése?

Ha az érintett területen minden vízszintes síkot sorban beszkennelünk, és egy

függőleges tengelyre “fűzzük” őket + spirális CT