Geometriai optika

A fény, mint hullámjelenség:

A fény egyszerre viselkedik részecskék és hullámok formájában. Az elektromágneses hullámok olyan energiát
hordoznak, amely a térben terjed.

Elektromágneses Spektrum:

Az elektromágneses spektrum a különböző hullámhosszú elektromágneses hullámokat tartalmazza, beleértve a

rádióhullámokat, mikrohullámokat, látható fényet, infravörös és ultraviola hullámokat, röntgensugarakat és
gamma sugarakat.

Színhőmérséklet:

A fény színét a színhőmérséklet írja le, amely a fehér testek hőmérsékletét jellemzi. A látható fény spektruma különböző
színhőmérsékletekhez társítható.

Geometriai optika tárgya:

A geometriai optika a fény terjedését egyszerű geometriai elvek alapján írja le. A geometriai optika egy olyan tartományra
használható első közelítés, amelyen a hullámhossz nem mérhető össze a mérőeszköz méretével, így eltekinthetünk a fény
hullámtermészetétől, illetve amelyen a foton-energiák meghaladják ugyan a mérőeszköz érzékenységi küszöbét, de nem
túlságosan nagyok így eltekinthetünk a foton természettől is.

Geometriai Optika Alapelvei:

 Fény nyílegyenes terjedése → a fény egyenes vonalban terjed egy homogén közegben.

 Fény tükröződése → a beérkező és kimenő szögek megegyeznek a tükröződés során.

 A fénysugár függetlenségének elve→ miszerint adott pontban, a különböző irányokba haladó

fénysugarak nincsenek egymásra hatással.

 A fénysugár megfordíthatóságának elve → visszafelé a fény ugyanazon az úton halad

Geometriai Optika Alaptörvényei:

 Fény törvénye → ahol n1 és n2 a közeg törésmutatói, θ1 a beesési szög, θ2 pedig a törési szög.

Fény és anyag kölcsönhatásai:

Fény tükröződik, törődik, elnyelődik és szóródik, amikor találkozik anyaggal.

Találkozás felülettel, képalkotás:

A találkozás során a fény a felülettel kölcsönhatásba lép, tükröződik vagy törődik, és képet hoz létre. A
képalkotás geometriai optika alapelvei alapján történik.

 Valódi kép → a tárgy pontjából induló fénysugarak egy képpontban koncentrálódnak. Mindig
fordított állású, ernyőn felfogható.

 Virtuális, látszólagos kép → a tárgyból kiinduló sugarak visszaverődés után nem fókuszálódnak
egy pontba, csak a széttartó sugarak meghosszabítása találkozik a
képpontban. Mindig egyenes állású, nem fogható fel az ernyőn, de
szemlélhető, újra leképezhető.

Homorú gömbtükör:

Képalkotás homorú gömbtükörrel függ attól, hogy az objektum hol helyezkedik el a fókusz előtt vagy után. A
homorú gömbtükörrel való képalkotás esetén a kép valós és megfordított lehet. Közel egy pontba fókuszálja a
fénysugarakat.

Domború gömbtükör:

Domború gömbtükör esetén a kép virtuális, és a képaránytól függően kifelé vagy befelé fordulhat.

Fénytörés:

Fénytörés akkor következik be, amikor a fény egy közegből átlép egy másik közegbe, és a sebessége vagy
iránya megváltozik.

Prizma:

A prizma egy optikai eszköz, amely a fényt törés és színeződés révén szórja. Ez a fény polikromaitikus.
Belépési és kilépési szög iránya közötti szög az eltérési szög. A belépő és kilépő oldal által bezárt szöget
törőszögnek nevezzük.

Lencsék:

 Homorú lencsék (konkáv) → másnéven szórólencsék, ezek széthúzzák, szórják a fényt. Homorú
mindkét oldala, vagy az egyik homorú a másik sima. Egymással
párhuzamosan érkező fénysugarakat szétszórja, beérkezési oldalon
van a fókuszpont. (közellátás)

 Domború lencsék (konvex) → másnéven gyűjtőlencsék, ezek összegyűjtik a fényt. Domború

mindkét oldal, vagy az egyik domború, a másik sík. Egy
fókuszpontban gyűjti össze a párhuzamosan érkező
fénysugarakat. (távollátás)
Képalkotásuk:

A képalkotás a lencse típusától és az objektum távolságától függ. A kép lehet valós vagy virtuális, kisebb vagy
nagyobb, egyenes vagy megfordított. A képalkotásra a lencseformula és a képalkotási szabályok alkalmazhatók.

 Homorú lencse képalkotása → az optikai tengellyel párhuzamos fénysugár úgy szóródik szét,
mintha a fókuszpontból indult volna. A fókuszpontba irányuló
fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan folytatja útját. A
geometriai középpontba irányuló fénysugár irányváltoztatás
nélkül halad tovább. A kép minden esteben látszólagos,
kicsinyített, azonos állású.

 Domború lencse képalkotása → az optikai tengellyel párhuzamos fénysugár úgy törik meg, hogy
a fókuszponton keresztül halad tovább. A fókuszponton kersztül
érkező fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan folytatja
útját. A geometriai középpontba irányuló fénysugár
irányváltoztatás nélkül halad tovább. Ha t<f, akkor a kép
látszólagos, azonos állású nagyított, ha t=f, akkor nem
keletkezik kép, ha t= 2f, akkor valódi, fordított állású azonos
nagyságú kép keletkezik, ha t>2f, akkor a kép valódi fordított
állású, kicsinyített és ha f<t<2f, akkor valódi, fordított állású,
nagyított képet kapunk.

Lencsehibák:

 Szférikus aberáció → nyíláshiba, gömbi eltérés

 Kromatikus aberráció → színhiba

 Kóma → üstököshiba

 Asztigmatizmus → pontnélküliség

 Képmező-elhajlás → képdomborúság

 Torzítások → disztorzió