A homorú tükör

A homorú tükör fókusza

Homorú tükör fókuszcsíkja

Ha a gömbtükör belső, homorú fele tükröz, akkor homorú tükörről beszélünk.

Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugarak a tükörről visszaverődve a tükör előtt, az optikai tengely egy
pontjában, a tükör gyújtópontjában (fókuszpontjában, F ) metszik egymást. A fókusztávolság, a fókusznak az
optikai középponttól mért távolsága, a tapasztalat szerint a gömb sugarának a fele:

A z optikai tengellyel nem, de egymással párhuzamos sugarakat is egy pontba gyűjti a homorú tükör. Ez a pont az
optikai tengelyre a fókuszban állított merőleges síkon van. Ezért nevezik ezt a síkot fókuszsíknak.

A homorú tükör képalkotása

A homorú tükör könnyen szerkeszthető nevezetes fénysugarai:

1. Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugár a visszaverődés után a gyújtóponton halad át.

2. Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik vissza.
Homorú gömbtükör elé elhelyezett gyertya fordított képét ernyőn felfoghatjuk. A gyertya mozgatásával az ernyőt is
el kell mozdítanunk, hogy ismét éles képet kapjunk. Távolról közelítsük a gyertyát a homorú tükörhöz és keressük
meg az ernyő mozgatásával az éles képet. Figyeljük meg, hogyan változik a kép nagysága és állása közben.

A távoli tárgyról fordított állású kicsinyített képet kapunk a tükör közelében. A gyertyát közelítve a tükörhöz, a kép
távolodik, és mérete növekszik. Amikor a képtávolság és a tárgytávolság egyenlő, akkor a kép és a tárgy nagysága is
egyenlő. A gyertyát tovább közelítve a kép nagyított lesz. A fókusztávolságon belül elhelyezett tárgyról nagyított,
egyenes állású képet kapunk. Ez a kép a tükör mögött van, ernyőn nem fogható fel, látszólagos kép.

Domború tükör
A domború tükör fókusza

A domború tükör fókuszsíkja

A gyakorlatban leggyakrabban használt görbült felületű tükrök a gömbtükrök. A gömbtükör egy gömbszelet,
amelynek külső vagy belső felülete tükröz. A gömbtükör szimmetriatengelyétoptikai tengelynek, ennek a
gömbszelettel közös pontját optikai középpontnak (O), a gömb középpontját geometriai középpontnak (G)
nevezzük. A továbbiakban gömbtükrön mindig kis görbületű gömbtükröt értünk.

Ha a tükör külső, domború fele tükröz, akkor domború tükörről beszélünk. Ha a tükör belső, homorú fele tükröz,
akkor homorú tükörről beszélünk.

A külső, domború fele tükröz, akkor domború tükörről beszélünk.

A domború tükör az optikai tengellyel párhuzamos fénysugarakat úgy veri vissza, hogy azok meghosszabbításai a
tükör mögött egy pontban, a domború tükörfókuszpontjában metszik egymást. A fókusztávolság, a fókusznak az
optikai középponttól mért távolsága, a tapasztalat szerint a gömb sugarának a fele, de a tükör mögött adódik, s ezt
negatív előjellel jelezzük.
A domború tükörre az optikai tengellyel nem, de egymással párhuzamos sugarakat is úgy veri vissza, hogy a
visszaverődésének meghosszabbításai egy pontban metszik egymást. Ez a pont az optikai tengelyre a fókuszban
állított merőleges síkon van. Ezért nevezik ezt a síkot fókuszsíknak.

Domború tükör képalkotása

A domború tükör könnyen szerkeszthető nevezetes fénysugarai:

1. Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugár úgy verődik vissza, mintha a fókuszból indult volna ki.
2. Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik vissza.

Domború tükör

Domború tükör képalkotása

Domború gömbtükör elé helyezzünk gyertyát és szemléljük a képet a tükörben. A kép egyenes állású és kicsinyített,
függetlenül attól, hogy hol van a tárgy.

A nevezetes sugármenetek segítségével meg is szerkesztettük domború gömbtükör előtt álló tárgy képét.
Természetesen az A-ból kiinduló és a tükröt elérő minden fénysugár úgy verődik vissza, hogy meghosszabbításaik
az A’ képpontban metszik egymást a tükör mögött. A kép látszólagosságát a „képnyíl” szaggatott rajzolásával
jeleztük. A keletkezett kép: látszólagos, a tárggyal azonos állású, kicsinyített.