16. lecke tk. 74-77.

Gyűjtőlencse és szórólencse
A távcsövekben, mikroszkópokban, szemüvegekben a fény útját fénytani lencsékkel változtatjuk
meg.
Fénytani lencse: két gömbfelületrésszel határolt átlátszó anyagú test. Lehetnek
- domború lencse: közepén vastagabb, mint a szélén
- homorú lencse: közepén vékonyabb, mint a szélén

A lencsék fénytörése a prizmákéhoz hasonló. A következő ábra ezt nagyon jól szemlélteti.
Domború lencsék – gyűjtőlencsék, mert a lencsére érkező
fénysugarakat úgy töri meg, hogy a másik oldalon egy pontba, a
fókuszpontba gyűjti össze.

Homorú lencsék – szórólencsék, mert a lencsére érkező

fénysugarakat úgy töri meg, hogy azok széttartóan haladnak
tovább, úgy mintha a lencse mögül egypontból, a fókuszpontból
indultak volna ki.

Nevezetes sugármenetek:

1. Párhuzamosan érkező sugármenet a fénytörés után a lencse fókuszán haladnak át.

2. Fókuszpont irányából érkező sugármenet fénytörés után a főtengellyel párhuzamosan haladnak
tovább.
3. A lencse O pontjába (optikai középpont) érkező sugármenet törés nélkül halad tovább.
Ellenőrző kérdések:
1. Mit nevezünk fénytani lencsének?
2. Mit nevezünk domború és homorú lencsének?
3. Melyek a lencsék nevezetes elemei?
4. Rajzold le a fénytani lencsék nevezetes sugármeneteit!
5. Mitől függ a gyűjtőlencse által alkotott kép?

Domború lencsékkel keletkezett kép:

1. Órai szerkesztés:
Ha a tárgyat az O pont és a F pont közé tesszük, akkor egyszerű nagyítóként működik.
A keletkezet kép: nagyított, látszólagos, egyenes állású