A kör és a gömb

Homorú gömbtükör nevezetes sugármenetei: Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugár visszaverődés után a
fókuszponton (F) megy keresztül. A fókuszponton keresztül érkező fénysugár az optikai tengellyel
párhuzamosan verődik vissza. Az optikai középpontba (O) érkező eső fénysugár az optikai tengely másik oldalán
ugyanolyan szöggel verődik vissza. A körvonal azoknak a pontoknak a halmaza a síkban, amelyek a sík egy
adott pontjától adott távolságra helyezkednek el. A körlap azoknak a pontoknak a halmaza a síkon, amelyek a
sík egy adott pontjától egy adott távolságnál nem nagyobb távolságra helyezkednek el. A kör érintője olyan
egyenes, amely a kör síkjában van, és a körvonallal van egy közös pontja. A kör érintője merőleges az érintési
pontba húzott sugárra. A parabola azoknak a pontoknak a halmaza a síkban, amelyek a sík egy pontjától és egy
a pontra nem illeszkedő egyenesétől egyenlő távolságra helyezkednek el. Az adott pont a parabola fókuszpontja,
az egyenes pedig a vezéregyenese. A fókuszpont távolsága a vezéregyenestől a parabola paramétere. A
paraméter felezőpontja a tengelypont. Az ellipszis azon pontok halmaza a síkon, amelyek a sík adott két
pontjától mért távolságának összege – az adott pontok távolságánál nagyobb – állandó. A két adott pont az
ellipszis fókuszpontjai. E két fókuszpontra illeszkedő szimmetriatengelynek az ellipszissel két közös pontja van.
Az ezekkel meghatározott szakaszt az ellipszis nagytengelyének nevezzük. A hiperbola azoknak a pontoknak a
halmaza a síkon, amelyek a sík adott két pontjától mért távolságának az eltérése – az adott pontok távolságánál
kisebb – állandó. Az adott pontok a hiperbola fókuszpontjai. A geometriai középponton (C) érkező fénysugár
önmagába verődik vissza. Domború tükör alkalmazásai: Domború tükrök a gyakorlatban. Domború
gömbtükör elé helyezett tárgy képe egyenes állású és kicsinyített, függetlenül attól, hogy hol van a tárgy.
Domború tükröt használunk visszapillantó tükörként a járműveken és az utcákon. Mivel a kép kicsinyített, ezért
messzibbnek tűnik, mint valójában van a tükörben látott jármű vagy gyalogos. Homorú tükör alkalmazásai:
Homorú tükrök a gyakorlatban. Ha f > t, a keletkezett kép: látszólagos, a tárggyal azonos állású és nagyított, a
tárggyal ellentétes oldalon, a tükör mögött található. A borotválkozó tükör is homorú tükör, amelyben éppen az
ily módon nagyított, egyenes állású képünket szemléljük. A fogorvos is kis homorú tükörben szemléli fogaink
nagyított képét. A homorú tükör az optikai tengellyel párhuzamosan érkező, párhuzamos sugarakat a
fókuszpontba gyűjti össze. Ha megfordítjuk a fény terjedését, a fókuszból induló fénysugarak párhuzamosan
verődnek vissza. A zseblámpában is homorú tükör van az izzó mögött és így állíthatunk elő közel párhuzamos
fénynyalábot. Homorú tükröt találunk az autók reflektorában is. 1.6. Párhuzamosság, merőlegesség Fontos
különbség sík és gömb között, hogy a gömbön nem létezik párhuzamosság. A síkon két kü- lönböző egyenesnek
nulla vagy egy közös pontja van. Nulla közös pont esetén párhuzamos a két egyenes, egy közös pont esetén
pedig metsző. A gömbön bármely két különböző egyenesnek pontosan két közös pontja van. A merőlegesség
gömbön is létezik, ám míg a síkot két merőleges egyenes négy végtelen egybevágó tartományra bontja, a
gömbfelületet két merőleges főkör négy véges egybevágó tartományra bontja. 1.7. Gömbkétszög,
gömbháromszög A gömbkétszög a síkhoz képest gömbi sajátosság. Mivel a gömbön bármely két merőleges
főkör pontosan két pontban metszi egymást, létezik olyan alakzat, melynek két csúcsa van és oldalai egyenesek.
Ez a gömbkétszög. A gömbkétszög két szöge megegyezik egymással, és nem lehet nagyobb 180°- nál. A
területegység definíciójából következően a gömbkétszög területe szögeinek összege: T=2α . T ≤ 360 . A
gömbvillám: Keletkezése és mibenléte még mindig rejtély a tudomány számára, habár már 150 éve
próbálják megfejteni. Most két új-zélandi kutató, J. Abrahamson és J. Dinniss érdekes elméletet dolgozott ki a
gömbvillámok keletkezéséről. Munkájuk során csak elbeszélésekre tudtak támaszkodni, laboratóriumi
körülmények között ugyanis eddig még nem sikerült gömbvillámot előállítani. Véleményük szerint ez a jelenség
nem más, mint vattacukorszerű, izzó szilíciumgömb, amely akkor keletkezik, amikor egy villám belecsap a
földbe. A hatalmas áramerősség és a keletkező hő hatására a föld szilícium-dioxid-tartalma alkotóelemeire
bomlik, és a szilícium-ionok ritkás gömb alakot vesznek föl. A több ezer beszámoló alapján egy gömbvillám
fehér vagy sárgás fényű, nem fényesebb egy 100 wattos izzónál, kiterjedése egy golflabda és egy strandlabda
mérete között változik. A szemtanúk elmondása szerint átlagosan 15 másodpercig látható, és robbanásszerűen,
vagy fény és hangjelenség nélkül tűnik el. A gömbvillám úszik a föld közelében, mozgásirányát látszólag nem
befolyásolja a szél. Megfigyelték, hogy a földnek ütközve visszapattan, elektromos tér hatására pedig eltérül.
Miért van gömb alakja a buboréknak? Egyszerű válasz:
A felületi feszültség jelensége miatt.
Részletes válasz:
A gázmolekulákra egy bizonyos erő, a felületi feszültség hat, amely összetartja az anyagi halmazt és a
lehető legkisebb felület kialakítására törekszik. A legkisebb felülete, felszíne pedig a gömbnek van,
ezért gömb alakú a buborék.
Megjegyzés:
Az esőcsepp is ezért majdnem teljesen gömbölyű. A sejtek is nagyjából gömb alakúak.

Áramvonalas testek: az áramvonalak követik a test felületét, a nyomáseloszlásból származó

ellenálláserő elhanyagolható. Az ellenálláserő fő forrása a fali csúsztatófeszültség 0 , így az eredő cD
kicsi. GÖRDÜLÉSI ELLENÁLLÁS : A testek könnyebben mozgathatók akkor is, ha érintkező felületeik
közé görgőket helyezünk, vagy maguk a testek gördülnek el egymáson. Elfordulás közben a felületi
egyenetlenségek – mint a fogaskerekek – kiemelkednek egymásból. Ez az oka annak, hogy azonos
feltételek mellett a gördülési ellenállási erő kisebb, mint a csúszásnál fellépő súrlódási erő. Ezért nagy
jelentőségű találmány a kerék.