Egy síkban két egyenes vagy párhuzamos,azaz nincs közös pontjuk,vagy metszi

egymást,azaz 1 közös pontjuk.

Ha két egyenes metszi egymást,de nem merőleges egymásra,akkor a keletkező
hegyesszöget nevezzük az egyenesek szögének.
A párhuzamos szárú szögek elhelyezkedésük szerint egyenlők vagy 180°-ra egészítik ki
egymást
Azokat a szögeket,melyek összege 90°,pótszögeknek hívjuk.
Egyenlő szögek: egyállású szögek,váltószögek.Kiegészítő szögek: 180°-ra egészítik ki
egymást.

Minden háromszögre igaz:

- a belső szögek összege 180°
- minden belső szög és a mellette fekvő külső szög összege 180°pl: a+a'=180
- mindegyik külső szög egyenlő a két nem mellette fekvő belső szög összegévela'=
b+y
- a külső szögek összege 360°
- bármely két oldal hosszúságának az összege nagyobb,mint a harmadik oldal:a+b > c
- bármely két oldal hosszúságának különbsége kisebb,mint a harmadik oldal: |a-b| < c
Egyenlő szárú háromszögek:
Ha egy háromszögnek van két egyenlő hosszúságú oldala, akkor ezeket a háromszög
szárainak nevezzük, és azt mondjuk, hogy a háromszüg egyenlő szárú.A harmadik oldal
pedig a háromszög alapja.
Minden egyenlő szárú háromszögre igaz:
- van két egyenlő nagyságú szöge
- tengelyesen szimmetrikus
- szimmetriatengelye a háromszög egyik oldalának(alapjának) felezőmerőlegese,
egyben a szárszög(a szárak által meghatározott szög) szögfelezője is.
Szabályos háromszögek:
Ha egy háromszögnek mondhárom oldala egyenlő, akkor szabályos háromszögnek
nevezzük.
Minden szabályos háromszögre igaz:
- minden szöge egyenlően 60°-os
- tengelyesen szimmetrikus
- 3 szimmetriatengelye van

Ha a háromszögben két oldal nem egyenlő,akkor a nagyobb oldallal szemközti szög

nagyobb,mint amelyik a kisebb oldallal vam szemben
Ha a háromszögben két szög nem egyenlő,akkor a nagyobb szöggel szemközti oldal
nagyobb,mint amelyik a kisebb szöggel van szemben.

Pitagorasz tétele:
A derékszögű háromszög két befogójának négyzetösszege egyenlő az átfogó négyzetével.
Pitagorasz tétel megfordítva:
Ha egy háromszög két oldalának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldal
négyzetével,akkor ez a háromszög derékszögű.

Az a befogójú egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójának a hossza a befogó

hosszának a √2-szerese, vagyis a√2.
Az a oldalú négyzet átlójának hossza a négyzet oldalának √2-szerese,vagyis a√2.

A szabályos háromszög magasságának hossza megegyezik a háromszög oldalhosszának

√3/2-szeresével.Ha a szabályos háromszög oldalának hossza b,akkor a magassága b*√3/2
hosszú.

Térelemek távolsága
D:Két pont távolsága az általuk meghatározott szakasz hossza.Ha a két pont
egybeesik,akkor távolságuk nulla.

D:Ha két térelemnek van közös pontja,akkor a távolságuk 0.Ha nincs közös pontjuk,akkor a
pontjaik közötti távolságok közül a legkisebbet nevezzük a két térelem távolságának.Jele:d

Pont és egyenes távolsága a pontból az egyenesre állított merőleges szakasz hossza.Ha

a pont illeszkedik az egyenesre,akkor atávolságuk nulla.

Két különböző egyenes párhuzamos, ha egy síkban vannak és nincs közös pontjuk.
Két párhuzamos egyenes távolsága az egyik egyenes tetszőleges pontjának a másik
egyenestől való távolsága.

Pont és sík távolsága a pontból a síkra állított merőleges szakasz hossza.Ha a pont
illeszkedik a síkra akkor a távolságuk nulla.

Egy egyenes merőleges egy síkra, ha az egyenes merőleges az egyenes és a sík

metszéspontjára illeszkedő minden síkbeli egyenesre.

Egy egyenes és sík párhuzamosak, ha nincs közös pontjuk.A Sík és az azzal párhuzamos
egyenes távolsága az egyenes egy tetszőleges pontjának a síktól való távolsága.

Két sík párhuzamosy, nincs közös pontjuk.Párhuzamos síkok távolsága az egyik sík egy
tetszőleges pontjának a másik síktól való távolsága.

Tavolsággal megadhato nevezetes ponthalmazok a sikban

A matematikában az adott tulajdonság pontok összességét mértani helynek, ezek közül a

speciális tulajdonsággal rendelkezőket nevezetes ponthalmaznak nevezzük.

A sík egy adott pontjától adott távolságra lévő pontok halmaza a körvonal. Az adott pont a
kör középpontja, az adott távolság a kör sugara.

A sík két pontjától egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a síkban a két pont által
meghatározott szakasz felezőmerőleges egyenese.A felezőmerőleges illeszkedik a
szakasz felezőpontjára, és merőleges a szakaszra

A sik egy egyenesétől adott távolságra lévő pontok halmaza a síkon két olyan egyenes,
melyek párhuzamosak az eredeti egyenessel, és amelyek távolságát felezi as eredeti
egyenes.
A sik két párhuzamos egyenesétől egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a síkon a két
egyenes középpárhuzamosa. A középpárhuzamos a két egyenessel párhuzamos és
távolságukat felezi.

A sík két metsző egyenesétől egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a síkon a két
egyenes által meghatározott szögek szögfelező egyenesei, melyek merőlegesek
egymásra.
A kör
Adott egy kör a középpontjával és a sugarával.
A siknak azok a pontjai, amelyek kisebb távolságra vannak a kör középpontjától,mint
amekkora a sugár, nyílt körlemezt (körlapot) alkotnak.
Ha ehhez hozzávesszük még a körvonalat is, akkor zárt körlemezhez (körlaphoz) jutunk.
Ha csak egyszerű- en körlemezt emlitünk, akkor zárt körlemezre gondolunk.

A körnek minden olyan egyenes szimmetriatengelye, amely benne van a síkjában, és

átmegy a középpontján.

Egy síkban egy körvonalnak és egy egyenesnek 0, 1 vagy 2 közös pontja lehet. A közös
pontok száma attól függ, mekkora távolságra van az egyenes a kör középpontjától.

Ha az egyenes és a kör középpontjának a távolsága:

- nagyobb a kör sugaránál, akkor nincs közös pontjuk (vagyis 0 a közös pontok
szama)
- egyenlő a kör sugarával, akkor 1 közös pont van; az ilyen egyenest a kör érintőjének
nevezzük.
- - kisebb a kör sugaránál, akkor 2 közös pontjuk van, az ilyen egyenest a kör
szelőjének nevezzük.
Tétel.A kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra.
Tétel.Egy körhöz a síkjának egy körön kívüli pontjából két érintő húzható.A körön kívüli pont
és az érintési pont által meghatározott két érintő szakasz egyenlő hosszúságú.

A szelőnek a körlemezen lévő szakaszát a kör húrjának nevezzük.A kör középpontján

átmenő húr átmerő,ez kétszer olyan hosszú,mint a sugár.Az átmérő a kör leghosszabb
húrja.

A Háromszög nevezetes
vonalai és pontjai
D: A háromszög oldalának felezőmerőleges egyenesét a háromszög oldalfelező
merőlegesének nevezzük

Azt a kört, melyre illeszkedik egy adott háromszög mindhárom csúcsa, a háromszög köré
írható körnek (vagy másként körülírt körnek) nevezzük. Minden háromszög esetén egyetlen
ilyen kör található.

Tétel: A háromszög három oldalfelező merőlegese egy pontban metszi egymást. Ez a pont
egyenlő távol van a háromszög csúcsaitól, ezért ez a pont a háromszög köré írható kör
középpontja.
D: A háromszög belső szögének szögfelező félegyenesét a háromszög belső
szögfelezőjének nevezzük. (Sokszor így nevezzük a fél- egyenesnek a háromszög
belsejébe eső szakaszát is.)

Azt a kört, amely adott háromszög mindhárom oldalát érinti, a háromszögbe írható körnek
nevezzük. Minden háromszög esetén egyetlen ilyen kör található.

Tétel: A háromszög három belső szögfelezője egy pontban metszi egymást. Ez a pont
egyenlő távol van a háromszög oldalegyeneseitől, ezért ez a pont a háromszögbe írható
kör középpontja.

D: A háromszög csúcsán átmenő és a szemközti oldal egyenesére merőleges egyenest a

háromszög magasságvonalának nevezzük.
Magasságnak nevezzük a magasságvonalnak a csúcs és az oldalegyenes közé eső
szakaszát, illetve ennek a szakasznak a hosszát. (Másképp: a háromszög magassága a
háromszög egy csúcsának és a csúccsal szemközti oldalegyenesnek a távolsága.)

Tétel: A háromszög három magasságvonala egy pontban metszi egymást.Ezt a pontot a

háromszög magasságpontjának nevezzük.

A háromszög magasságpontja hegyesszögű háromszög esetében a háromszög belsejében,

derékszögű háromszög esetében a derékszögű csúcsban, tompaszögű háromszög
esetében a háromszögön kívüli síkrészben van.

D: A háromszög csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakaszt a háromszög

súlyvonalának nevezzük.

Tétel: A háromszög három súlyvonala egy pontban metszi egymást.

D: A súlyvonalak metszéspontja a háromszög súlypontja. (A bevezető feladat

alátámasztási pontja éppen ez a pont!)

Tétel: A súlypont harmadolja, vagyis 1:2 arányban osztja két részre a súlyvonalat úgy, hogy
a háromszög csúcsától van távolabb, az oldalfelező ponthoz közelebb.

D:A háromszög két oldalfelező pontját összekötő szakasz a háromszög középvonala.

Tétel.A háromszögben a középvonal párhuzamos a háromszög harmadik oldalával,és fele

olyan hosszú.

Thalész tétele.
Ha egy kör átmérőjének két végpontját összekötjük a körvonal egy harmadik
pontjával,derékszögű háromszöget kapunk.A harmadik pont lesz a derékszögű csúcs.
Thalész tételek megfordítása.
A derékszögű háromszög köré írt kör középpontja az átfogó felezőpontjában van.