A görög dráma és színház

• Kr. e. 5. században a dráma lett a görög irodalom vezető

műneme.
• A dráma eredete vallási szertartásokhoz, Dionüszosz
ünnepéhez kötődik.
• Dionüszosz a szőlőművelés, a bor és a mámor istene
volt.
• Oltára előtt a kar (=kórus) kardalokat
(dithüramboszokat) énekelt.
• A dithürambosz: lírai műfaj, mely Dionüszosz isten
életéről szól, elragadtatott hangulat, stílus és dallam
jellemzi.
• A Dionüszoszt megszemélyesítő karvezető kivált, és
elmondott egy részletet az isten csodálatos
életéből. Ő lett az első „színész”.
• Később 2, majd 3 színész szerepelt, így
párbeszédük bonyolultabb cselekmény
megjelenítését tette lehetővé.
• Minden évben megrendezték Dionüszosz ünnepét,
melynek fénypontja volt a drámaverseny.
• A drámák témájukat a trójai, a mükénéi és a thébai
mondakörből merítették.
• A drámaversenyen tragédiaköltők (3 fő) és
komédiaszerzők (5 fő) vettek részt.
• Az ünnepségeken hatalmas tömegek vettek részt,
és a színházat is ennek megfelelően alakították ki.
• Domboldalra épített, félkör alakú volt.
• A színház közepét egy kerek vagy félkör alakú
térség foglalta el (orchestra= tánctér), itt
tartózkodott a kórus.
• A színpad keskeny volt, 2-3 színész fért el rajta.
• A színházi előadások egész nap tartottak.
• A közönség szabadon kinyilváníthatta véleményét.
• A színészek álarcot viseltek, a női szerepeket is
férfiak játszották.
• A művek a szereplők párbeszédeiből és a
kardalokból álltak.
• A jeleneteket kardalok választották el, illetve
kötötték össze.
• A kórus kísérte és magyarázta a cselekményt.
 Az ókori görög dráma sajátosságai
• A dráma szó cselekvést jelent.
• Legfontosabb eleme az egyetlen központi
konfliktus.
• Cselekménye egyenes vonalú, sodró lendületű.
• Egyetlen közlésformája a párbeszéd.
• Az eseményeket, a szereplők jellemét, gondolatait,
egymáshoz való viszonyukat a párbeszédekből
(dialógus) és a magánbeszédből (monológ)
ismerjük meg.
• A művek témája gyakran egy mitikus család
életének egy döntő eseménye (pl. a thébai
mondakör hősei).
• A hősök a könyörtelen sorssal állnak szemben.
• Jellemző a „klasszikus hármas egység”:
a hely, az idő, a cselekmény egysége.
• Hely egysége: egy helyszínen játszódik az
esemény.
• Idő egysége: az események néhány óra alatt
történnek, a 24 óra illúzióját kelti, jelképes idővel
dolgozik.
• Cselekmény egysége: egy fő konfliktus, egy
mitikus család életének egy lényeges
életeseményét jeleníti meg.
• Kiváltja a katarzis élményét: izgalom, együttérzés,
részvét, az emberi nagyság felemelő érzése.
• Híres görög drámaírók:
• Tragédiaköltők (”tragikus triász”): Aiszkhülosz,
Szophoklész, Euripidész
• Komédiaszerző: Arisztophanész