B1.

tétel

Lézerek a mikroszkópiában
Lézerek alkalmazásai:
• Spektroszkópia (monokromatikus fény)
• Holográfia, interferometria (nagy időbeli és térbeli koherencia)
• Távolságmérés, iránykijelölés (kis divergencia)
• Anyagmegmunkálás (nagy teljesítménysűrűség)
• Sebészet, szemészet, bőrgyógyászat (nagy
teljesítménysűrűség)
• Lézercsipesz (foton impulzusa, jó fókuszálhatóság)
• Atomok hűtése (foton impulzusa)
• CD író-olvasó (jó fókuszálhatóság)
• Vonalkódleolvasó
• Nanotechnológia
• Litográfia
Hagyományos fénymikroszkóp: az egész mintát egyszerre világítja
meg a fényforrás, és a mikroszkóp objektív lencséje a mintáról
szóródó, vagy a kiváltott fluoreszcencia fényt mind összegyűjti, a
fényérzékeny detektoron egyszerre alakul ki a kétdimenziós kép.
Kép minőségét rontó tényezők:
• a felbontást a fényelhajlás korlátozza
• a fókuszponton kívülről érkező fénysugarak nagy
hátteret okoznak

Konfokális pásztázó mikroszkóp: egy olyan fénymikroszkóp, amiben

a tárgy képe konfokális (közös gyűjtőpont) leképezés révén, a tárgy mozgatásával, pontról
pontra készül.
A tárgyat megvilágító fényforrás – rendszerint lézer
Kétfoton pásztázó mikroszkóp: lehetővé teszi, hogy feltérképezzük az idegsejt különböző
részein elhelyezkedő jelfogók (receptorok) hatásait és meghatározzuk, hogy egy adott
gyógyszermolekula mely sejteket, mely részükön, milyen időbeni felbontásban aktivál vagy
gátol, ami azért kulcsfontosságú, mert így ítélhető meg legpontosabban egy adott gyógyszer
ideghálózatban kifejtett hatása.
Ti: zafír lézer
Kvadráns detektor a lézersugár központosításához
Atomierő mikroszkóp (AFM)
A képalkotás a felületet pásztázó tű és a felület atomjai között fellépő erő mérésén alapul.
Az információgyűjtés a felület „letapogatása” által történik egy mechanikus szonda
segítségével.
Három fő funkciója van az AFM-nek: erőmérés, képalkotás és anyagmanipuláció.

B2. tétel
 Holográfia, optikai fénykapcsoló

1971. Nobel díj a holográfia felfedezéséért, Gábor Dénes

1963. első hologramok

• transzmissziós hologram, csak a felvételhez használt lézerfénnyel
rekonstruálható: Emmett Leith - Juris Upatnieks (USA)
• reflexiós hologram, fehér fénnyel rekonstruálható: Yuri Denisyuk (Szovjetunió)
A fényhullámok interferenciája:
A mechanikai hullámok tanulmányozásakor tapasztalhattuk, hogy az azonos fázisban
találkozó hullámok maximálisan erősítették, az ellenkező fázisban találkozók pedig
gyengítették (esetleg kioltották) egymást.
Mivel a fény elektromágneses hullám, ezért elvárható, hogy a fénnyel is sikerül interferenciát
megvalósítani.
A mechanikai hullámok tanulmányozásakor tapasztalhattuk, hogy az azonos fázisban
találkozó hullámok maximálisan erősítették ∆𝜑 = 𝑚2𝜋, az ellenkező fázisban találkozók
pedig gyengítették ∆𝜑 =(2m+1)𝜋 (esetleg kioltották) egymást.
Mivel a fény elektromágneses hullám, ezért elvárható, hogy a fénnyel is sikerül interferenciát
megvalósítani.
Holográfia:
Közönséges fénykép: csak a tárgyról visszaverődő fényhullám (helyfüggő)
intenzitását rögzíti, a (helyfüggő) fázisát nem. → térhatás elvesztése
Térhatás megőrzése: a tárgyról érkező fényhullám (tárgyhullám) fázisát is rögzíteni kell
A tárgyról érkező fényhullám fázis csak úgy rögzíthető, ha van mihez viszonyítani. →
referencia hullám
Mach.Zehnder interferométer:
Olyan eszköz, amely meghatározza a két kollimált nyaláb közötti relatív fáziseltolódás
változásait , amelyek egyetlen forrásból származó fény felosztásával származnak.
Alkalmazás: gázok nyomásának, sűrűségének és hőmérséklet-változásainak mérésére.
Transzmissziós hologram felvétele és rekonstrukciója:
Fényforrásnak lézerdiódát használunk, mely nagyfokú koherenciája révén biztosítja az
interferenciaképességet. Ehhez továbbá ki kell zárni más természetes és hagyományos
fényforrásokat, tehát a tárgyat külön meg kell világítani a lézerfénnyel. A diódalézer fénye
nyalábformáló előtétlencse nélkül kb. ellipszis keresztmetszetű nyalábként tágul (divergens), így a
tárgy- és referenciahullám úgy hozható létre, hogy a nyaláb egy része közvetlenül, a másik fele pedig
a tárgyról szóródva jut a hologramlemezre, és ott interferálnak.
Reflexiós hologram felvétele és rekonstrukciója:
A nyalábok a lemez normálisával nulla vagy kis szöget zárnak be, valamint reflexiós elrendezésűek: a
referencia és a tárgynyaláb a lemez átellenes oldaláról érkezik, rekonstrukciókor pedig a megvilágítás
és a megfigyelés van azonos oldalon. A reflexiós hologramok rögzítésének elrendezését a 2/a. ábra
mutatja. Ilyen hologramok esetén is megfigyelhető valós és virtuális rekonstruált kép, az ezekhez
tartozó elrendezés a 2/b. és 2/c. ábrán látható.

Holografikus interferometria, duplaexpozíciós holográfia:

Rögzítsük egy hologramon a vizsgálandó tárgyról szórt fényt.
• Ezután a szórt hullámfront bárhol, bármikor rekonstruálható.
• Például interferáltathatjuk a tárgyról egy deformált állapotban visszaverődő hullámfronttal →
Holografikus interferometria
Kettős expozíciós interferometria: ugyanazon a hologramon rögzítjük a tárgy két állapotát
(pl. terhelés nélkül és terhelés alatt). A rekonstrukció során a két állapothoz tartozó hullám
egyszerre keletkezik, és interferál egymással
Valós idejű holografikus interferometria: felveszünk egy hologramot majd egyszerre nézzük a
rekonstruált hullámot és a valós tárgyról érkező hullámot. A valós időben változó interferencia
kép pl. filmre rögzíthető, később elemezhető
Fehérje alapú integrált
optikai fénykapcsoló:

B3. tétel

Lézerfénnyel készült szerkezetek, lézerfénnyel mozgatott szerkezetek,

lézercsipesz
Lézeres mikromegmunkálás: polimerizáció
Apró és bonyolult alkatrészek mikron pontosságú megmunkálásával foglalkozik.
kis energiákat és teljesítményeket használunk, jellemzően magas frekvencia és a rövid impulzushossz
mellett, aminek következtében nagyon egyenletes, jó minőségű a vágási felület és kicsi a
hőhatászóna.
A vágási rés 25-50 mikrométeres tartományba esik, így az általunk alkalmazott lézeres technológiával
finomstruktúrákat tudunk létrehozni. A fenti előnyös tulajdonságok miatt a technológia jól
használható például precíziós orvosi eszközök, implantátumok, precíziós fúvókák, finommechanikai
eszközök, optikai elemek, elektrotechnikai alkatrészek gyártására.

Lézerfénnyel készült szerkezetek: lézeres polimerizációval, fényérzékeny műanyagból

Lézerfénnyel mozgatott szerkezetek:
• A fény az anyagba ütközve arra nyomást fejt ki (a fény nyomását a mindennapi
• életünkben nem tapasztaljuk, nagysága elhanyagolható)
• Nem nagy intenzitású lézerfényt fókuszálva parányi testekre, a fény nyomása
elegendő azok mozgatására is
Sejtválogató: a fogaskerekek forgási sebességét a fény erősségével lehet
szabályozni
• A szétválasztandó sejtek az Y elágazású csatorna folyadékában vannak.
• A folyadékot a kis propellerek áramoltatják, melyeket optikai szálon vezetett
lézerfény működtet.
 • Az Y elágazás után mindig azt a fényt kapcsolja be a vezérlés, amerre a kiválasztott
sejteket kell szállítani.
Lézercsipesz: Arthur Ashkin (1970)
• A működés elve: a környezeténél nagyobb törésmutatójú parányi testre olyan erők
hatnak, hogy az nem tud a fókuszból elmenni.
• Ebben a méret-tartományban a lézercsipesz valóságos csipeszként működik. Meg
lehet vele fogni egy molekulát vagy egy sejtet és elvinni a kívánt helyre, hosszabb
molekulát nyújtani és csavarni is lehet.

• Az alkalmazott fény számára átlátszó test

• A fotonok törés miatti irányváltoztatása impulzusváltozással jár, ami a nagyobb
fotonsűrűség (optikai tengely) felé tereli a testet
• A fény-nyomás egyensúlyt tart a gravitációval
Titin molekula megnyújtása lézercsipesszel:
A lézercsipeszben impulzuskicserélődés lép fel egy diffrakciólimitált fókuszponton áthaladó
fotonok és egy mikroszkópikus méretű fénytörő részecske között, és emiatt optikai erők
lépnek fel, melyek egyensúlyi helyzet irányába tolják a részecskét. Erőegyensúly esetén – egy
potenciálvölgy mélyén – a részecske térbeli helyzete rögzül. Mivel az egyensúlyi helyzetből
való kitérés bizonyos határok között egyenesen arányos a részecskére kívülről ható erő
nagyságával, a lézercsipesz erőmérőként is használható.

Csomó kötése aktin filamentumra lézercsipesszel:

Aktin szálat két végénél fogva plasztik gömböcskéhez "kötötték", majd a gömböket
lézercsipesszel megragadva csomót kötöttek az aktin szálra.
 B4. tétel

Lézeres anyagmegmunkálás, festmények restaurálása lézerrel

A lézeres anyagmegmunkálás fajtái
• Szerkezeti változás (structural change)
• Felületkeményítés (hardening)
• Deformáció és törés (deformation and fracture)
• Felszíni olvasztás (surface melting)
• Bevonatolás (cladding)
• Keveréses kötés (conduction joining)
• Vágás (cutting)
• Jelölés (marking)
• Hegesztés (keyhole welding)
• Atermális megmunkálás (athermal processing
A kontraszt létrehozásának mechanizmusa szerint lehet:
• elszínezés
• kifakítás
• metszés, gravírozás
• habosítás
• abláció
Ipari alkalmazások: Turbina lapátok lézeres bevonatolása, 3D lézer bevonatolás
Kerámia mikrofeldolgozás: rideg anyagok vágás törése, fúrása, karcolása
- tartós
- nagy precizitású
- kopás ellenállóbb, mint a mechanikailag feldolgozott
Fém precíziós forgácsolása: óragyártás (számlap, fogaskerék)
- nincs mechanikai és hőhatás
Tervezés: Kiváló minőségű perforált bőr, lakk eltávolítás (szivárvány hatás feketére festett
acélon), üvegjelölés hőroncsolás és törés nélkül
Festmények restaurálása:
A lézersugár kölcsönhatásba lép az anyaggal, amelyre irányul
Abláció: Az anyag eltávolítása a felszínről (fototermikus/fotomechanikus/fotokémiai)
- nincs fizikai kontaktus, azonnali spektroszkópiai diagnózis (LIBS), oldhatatlan rétegek
eltávolítása, száraz tisztítás, a lézernyaláb kis foltra fókuszálható

B5. tétel

Lézeres méréstechnika, LIDAR

Lézeres méretellenőrzés letapogatással, diffrakció: forgó tükör
Lézeres távmérő működési elve:
Lézernyaláb divergenciájának csökkentése.
LIDAR fényforrások:
• Folytonos lézer – fázis mérése
• Impulzuslézer – impulzusok közötti idő mérése
Topográfiai LIDAR:
Az impulzuslézer optikailag egy sugárirányítóhoz van csatlakoztatva, amely a
lézerimpulzusokat egy terepsávon pásztázza le, általában annak a repülőgépnek a repülési
pályájának középpontjában, amelybe a rendszer fel van szerelve, és azzal egy vonalban, a
pásztázás iránya merőleges a repülési útvonalat. A lézerimpulzusok repülõgéprõl a földre
való oda-vissza útidejét egy precíz intervallum-idõzítõ méri, és az idõintervallumokat a
fénysebesség ismeretében tartománymérésekké alakítja át. A repülőgép helyzetét az egyes
mérések korszakában fáziskülönbség-kinematikus GPS határozza meg. A sugárirányító forgási
pozícióit kombinálják az inerciális navigációs rendszerrel (INS) meghatározott repülőgép
dőlés-, dőlés- és irányértékeivel, valamint a távolságmérésekkel, hogy vektorokat kapjanak a
repülőgéptől a földi pontokig. Ha ezeket a vektorokat hozzáadjuk a repülőgépek helyéhez,
pontos koordinátákat adnak a terep felszínén lévő pontokhoz.
Mélységmérő LIDAR:
A LiDAR-t kezdetben legtöbbször vízmélység mérésére használták. A víz tisztaságától függően
a LiDAR 0,9 és 40 méter közötti mélységet tud mérni �15 cm-es függőleges és �2,5 m
vízszintes pontossággal. Amint az 5. ábrán látható, egy lézerimpulzus továbbítódik a víz
felszínére, ahol a Fresnel-reflexió révén az energia egy része visszakerül a levegőben lévő
optikai vevőbe, míg az impulzus fennmaradó része a vízoszlopon keresztül folytatódik a
fenékig, majd ezt követően. visszatükröződik a vevő felé. A kapott felszíni és
fenékimpulzusok között eltelt idő lehetővé teszi a vízmélység meghatározását. Egy adott
lézerrendszer maximális mélységi behatolása nyilvánvalóan a víz tisztaságának és a
fenékvisszaverődés függvénye. Ezen paraméterek közül a víz zavarossága játssza a
legjelentősebb szerepet. Megjegyezték, hogy a víz behatolása általában egyenlő a Secchi-
mélység két-háromszorosával. Ezenkívül a vízmélység kiszámításához a fenék és a felszíni
jeleknek egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lenniük. Sekély mélységek esetén ezek a
jelek átfedik egymást, így lehetetlen a vízmélység meghatározása. A használt hullámhossz
ebben az esetben kék vagy zöld, mivel ezek képesek átereszteni a víztestben, így
maximalizálva a LiDAR-ral mérhető mélységet. A hibrid LiDAR rendszer infravörös és zöld
lézert (koncentrikus) egyaránt alkalmaz. Míg az infravörös lézer a szárazföldről vagy a víz
felszínéről verődik vissza, addig a zöld hullámhossz a víztest fenekére halad és visszaverődik.
Ez lehetővé teszi mind a föld domborzatának, mind a vízmeder batimetriájának egyidejű
rögzítését.
Magasság és mélység mérése LIDAR-ral:
Több visszaverődést regisztráló LIDAR:
A lézerimpulzusnak véges átmérője van (~10 cm és nagyobb). Lehetséges, hogy az
átmérőnek csak egy része találkozik egy tárgyon. Az impulzusnak ez a része onnan fog
visszaverődni, míg az impulzus többi része addig halad, amíg más tárgyakkal nem találkozik,
amelyek az impulzus más részeit tükrözik vissza. A visszavert lézerimpulzus vételekor a
detektor aktivál, amikor a bejövő impulzus elér egy beállított küszöböt, így méri a repülési
időt. A vett lézerimpulzus mintavételezése többféleképpen történhet – mintavételezés a
legjelentősebb hozamra, mintavételezés az első és az utolsó jelentős hozamra, vagy az
összes olyan visszatérés mintavétele, amely a visszavert lézer hullámforma különböző
szakaszaiban meghaladja a küszöbértéket. Ennek megfelelően a tartományt minden olyan
ponthoz mérik, ahonnan visszatérés történt, hogy megkapja a koordinátákat. A fenti ábrán
az első hozam a legjelentősebb hozam. Csak a legjelentősebb hozam rögzítése esetén csak a
megfelelő pont koordinátája (itt a fa teteje) kerül kiszámításra. Az első és az utolsó
visszaadás rögzítése a fentiek szerint a fa magasságának meghatározását eredményezi.
Fontos megjegyezni, hogy az utolsó visszatérés nem mindig a földről történik. Abban az
esetben, ha egy lézerimpulzus egy vastag ágat ér a föld felé, az impulzus nem éri el a talajt,
így nincs utolsó visszatérés a földről. Az utolsó visszatérés abból az ágból érkezik, amely a
teljes lézerimpulzust visszavert. A kereskedelemben kapható érzékelők jelenleg legfeljebb 4
visszaadást támogatnak minden egyes kilőtt lézerimpulzusból, és lehetőséget biztosítanak az
első, az első és az utolsó, valamint mind a 4 visszatérési adat közötti választásra.
Erdők alatti felszín mérése LIDAr-ral:
A LiDAR impulzusok képesek áthaladni az erdő lombkorona kis résein. Így az adatpontok
elérhetőek lesznek egy fa lombkorona alatt. Léteznek olyan algoritmusok, amelyek el tudják
különíteni a fákon és a talajon lévő adatpontokat, így az erdő talajának DEM-jét állítják elő .
Az erdőtalaj DEM-nek van alkalmazása az erdőtűz-veszélyességi zónákban és a
katasztrófavédelemben
� Mivel a LiDAR adatpontok az egész lombkoronán el vannak osztva, modellek fejlesztése
folyik a biomassza térfogatának LiDAR adatok felhasználásával történő becslésére.
� A fa lombkoronájába behatoló pontok százalékos arányára vonatkozó információ a Leave
Area Indexhez (LAI) kapcsolható.
Épületek alakjainak mérése LIDAR-ral:
A LiDAR adatok felhasználhatók városi területek térképeinek nagy léptékű generálására. A
LiDAR megkönnyíti az épületek azonosítását az adatpontok pontfelhőjéből, amelyek
fontosak a térképezéshez, a bevételbecsléshez és a változásészlelési vizsgálatokhoz. A városi
területek vízelvezetésének tervezéséhez pontos topográfiai adatokra van szükség, amelyeket
a forgalmas utcákban hagyományos módszerekkel nem lehet előállítani. A LiDAR azon
képessége, hogy a városok szűk és árnyékos sávjain is gyűjtsön adatokat, ideális erre a célra.
A topográfiai adatok pontos, sűrű és gyors gyűjtése hasznosnak bizonyulhat számos egyéb
városi térinformatikai alkalmazáshoz, pl. vizualizáció, vészhelyzeti útvonaltervezés stb
LIDAR-ral mérhető: légszennyezés, ózon koncentráció, szélsebesség, hőmérséklet

B6. tétel

Lézerek orvosi alkalmazásai

Lézerfény-szövet kölcsönhatás:
A lézerfény élő szövetre gyakorolt hatása függ:
• a lézerfény paramétereitől (hullámhossz, impulzusidő, fényteljesítmény) • a szövet
jellemzőitől (abszorpció, víztartalom, hővezetés)
• a lézeres kezelés közben alkalmazott egyéb technikáktól (hűtés, elszívás, stb.)
A besugárzott szövetben elnyelődött fényenergia a szövet anyagában változásokat hoz létre.

• fotokémiai hatások
• fototermális hatások
• lézer ablációs hatások
• fotodisztrupciós hatások
Lézerfény fotokémiai hatásai:
A lézerfény fotonjainak energiája elegendően nagy ahhoz, hogy képes a besugárzott
szövetben lévő molekulák kémiai kötéseit módosítani.
fotodisszociáció: a fotonok (UV) energiája elegendően nagy az elsőrendű kémiai kötések
felszakításához (alkalmazás: fotodinamikus terápia)
fotokompozíció: a fotonok (UV) energiája elegendően nagy két molekula
összekapcsolódásának kiváltásához
fotoizomerizáció: a fotonok (UV) energiája elegendően nagy az abszorbeáló molekulából
izomer molekula létrehozásához
biostimuláció: a sejtek által elnyelt fotonok hatással vannak a sejtek energetikai viszonyára,
a sejtek anyagcseréjére (alkalmazás: a kis teljesítményű lézerek sebgyógyulást serkentő,
fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki)
Lézerfény fototermális hatásai:
A szövet által elnyelt lézerenergia nagy része a szövet hőmérsékletének növelésére
fordítódik. Attól függően, hogy mennyire melegszik fel az adott szövet a besugárzás
hatására, más és más biológiai válaszreakciókat tapasztalhatunk.

fototermolízis: a szövet hőmérséklete < 45 C zódás a szövet sejtjei között

fotohipertermia: a szövet hőmérséklete 45-60 C roncsolódása, kifejezett ödéma

fotokoaguláció: a szövet hőmérséklete 60-100 C pusztulása

fotokarbonizáció: a szövet hőmérséklete 150 C víztartalom elpárologtatása

közben elszenesedik

fotovaporizáció: a szövet hőmérséklete 300 C helyükön vágás alakul ki

Lézerfény ablációs és fotodisztrupciós hatásai:
Abláció: Nagyteljesítményű impulzuslézer nyalábját egy szövetre fókuszálva, a besugárzás
hatására a felületre merőlegesen plazmaállapotú anyagfelhő lép ki
Az abláció bizonyos mértékig keveréke a termális és fotokémiai reakcióknak.
Fotodisztrupció: a lézernyalábot egy nagyon kicsiny térfogatba fókuszálják össze, ahol ennek
következtében mikrorobbanás jön létre, mely lökéshullámot kelt a mintában. A
hullámfrontban uralkodó óriási nyomás hatására komoly roncsolódás alakul ki az anyagban.
A víz hullámhosszfüggő abszorpciója:
A víz által könnyen elnyelt hullámhosszak (pl.: CO2) képesek pontosan levágni (a sejtváz
elpárologtatásával), anélkül, hogy jelentős hőkárosodást okoznának a szomszédos
szövetekben.
Ez azonban azt is kizárja, hogy folyékony környezetben használják őket, mert akkor az
energia elnyelődik, mielőtt elérné a célszövetet.
Lézerek sebészeti alkalmazásai:
• „lézerszike”: a lézerfénnyel vágott felület alig vérzik
• a gyógyulás sokkal gyorsabb, mint a hagyományos sebészeti eljárás után •
daganateltávolítás, tetoválás-eltávolítás
• CO2 és Nd:YAG lézer
Lézerek szemészeti alkalmazásai: retinaleválás, szemfenék fotokoagulációja, glaucoma,
fotorefraktív keratektomia (PRK)
Lézeres látáskorrekció:
Lézeres tetoválás eltávolítás:
A rubin lézer fénye elnyelődik a tetováló festékekben → a festékben lévő kettős kötéseket
felbomlanak → a festék elszíntelenedik és ilyen formában a fehérvérsejtek számára is
hozzáférhetővé válnak, amelyek tovább bontják őket
Lézeres fotodinamikus terápia:
A lézerfény fotodisszociációs hatásán alapul: a lézerfény hatására beinduló kötésfelszakadás
nascens oxigén keletkezéséhez vezet, amely a szelektíven fényérzékenyítő anyagot
tartalmazó rákos sejtekben szöveti bomlást eredményez.