● energiaátalakulás rezgőkörben: kondenzátorból és tekercsből álló zárt vezetőkörben a

feltöltött kondenzátor elektromos mezőjének energiája átalakul a tekercs mágneses

mezőjének energiájává, és viszont
● rezgőkör periódusideje: Thomson képlet: T =2 π ⋅ √ L ⋅C f=1/T (L – tekercs
induktivitása) [L]= H

● Faraday: időben változó mágneses mező elektromos mezőt kelt

● Maxwell: időben változó elektromos mező mágneses mezőt kelt

● az időben változó mezők egymást keltik, és leválhatnak a forrásról, így létrejön az

elektromágneses hullám
● elektromágneses hullámok létezésest Hertz kisérlettel igazolta

● elektromágneses rezgést rezgőkörrel hozunk létre, mely induktív csatolással rezgést kelt egy
dipólantennában, és az kisugározza az elektromágneses hullámot

elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai:

egyenes: Huygens – Fresnel -elv: a hullám úgy terjed, hogy a hullámtér minden pontja elemi
hullámforrás, és a későbbi hullámfront ezek interferenciájaként jön létre

Snellius- Descartes törvény (törés törvénye): a beeső sugár, beesési merőleges, és a megtört sugár
egy síkban vannak és a beesési és a törési szög szinuszainak aránya egyenlő a két anyag relatív
törésmutatójával:

sin sin α c 1
C2>C1 = =n <1 β >α
sin sin β c 2 2 ;1

sin sin α C1 C0
határszög: 0
= =n2 ;1 vákuumban: 1<n v = - abszolút törésmutató
sin sin 90 C2 Cv
visszaverődés törvénye: a beeső sugár, beesési merőleges, visszavert sugár egy síkban, beesési szög,
visszaverődési szög egyenlő

● elektromágneses hullám teljes spektruma: TK/63

● a látható fény elektromágneses hullám(400-800 nm)

 ● fény terjedési sebességének mérése: fényforrás, egy forgó és egy fix tükör egymástól jó

messze, fényforrás 🡪 forgó 🡪 fix 🡪 forgó 🡪 megfigyelő, forgó tükör szögelfordulásából lehet
számolni, ha kicsi , akkor a fény gyors
● fehér fényben a látható tartományba eső valamennyi hullámhosszúságú fény megtalálható:
ibolya, kék, zöld, sárga, narancs vörös
● egyszerű optikai eszközök: tükrök, lencsék

● optikai leképezés: egy pontból induló fénysugarak újra egy pontban találkoznak

● törésen alapuló eszközök: lencsék, nevezetes sugármenetek, fókusztávolság a sugár fele,

dioptria=f/2 fókusztávolság fele
● visszaverődése alapuló eszközök: tükrök, nevezetes sugármenetek, fókusztávolság

leképezési törvény:

1 1 1
● = + f: fókusztávolság, k: képtávolság, t:tárgytávolság (optikai középponttól vett
f k t
távolság az optikai tengelyen)
● síktükör esetében a fókusztávolság végtelen 🡪 1/f=0

● homorú tükörnél, és domború(gyűjtő)lencsénél a fókusztávolság pozitív f>0

● domború tükörnél és homorú(szóró)lencsénél a fókusztávolság negatív f<0

● virtuális kép esetében a képtávolság negatív k<0

● nagyítás: N, ha N 1-nél nagyobb akkor nagyítás, ha kisebb akkor kicsinyítés

, ha N pozitív akkor valós kép, ha negatív akkor virtuális
K k
N= = K: képnagyság, T:tárgynagyság D=1/f – dioptria
T t

λ
vékonyhártya interferencia: TK/84-85 Δs=( 2 k +1 ) - füzet ábra lapján
2
optikai rács és rés füzetben ábrával + képlettel