III. 1.

A VÍZ HALMAZÁLLAPOTAI
CSEPFOLYÓS:
Rendezetlen mozgások a molekulák között
MELEGÍTÉS:
Rendezetlenség fokozódik végül teljesen elválnak egy mástól
HŰTÉS:
Molekulák mozgása csök ken merev kapcsolat jön létre meghatározott elrendezés jön létre.
FIZIKAI MENNYISÉGEK
Sűrűség:
Az anyag sűrűsége arról ad felvilágosítást,hogyan oszlik meg az anyag tömege a térfogaton belül.
Ha sűrűség térben és időben állandó összenyomhatatlannak nevezzük.
A sűrűség meghatározásának képlete:
ρ = m/V [ kg/m3 ]
Ez a képlet egységnyi térfogatú közeg tömegét fejezi ki.
Fajsúly:
A fajsúly egységnyi térfogatú közeg súlyát fejezi ki
FIZIKAI MENNYISÉGEK(folytatás)
Nyomás:
A nyomás a környezetnek a folyadékelemre gyakorolt hatása.
Képlete: p = F / A [ N / m2 ]
A nyomás meghatározására vonatkozó képlet egységnyi felületre ható,arra merőleges irányú erőt
(fajlagos nyomó- erőt) fejez ki,ami okkor pozitív,ha az erő a felületbe befelé mutat.
KONTINUITÁSI TÖRVÉNY.
A kontinuitási ( folytonosság) törvénye anyag megmaradással összefüggő törvényszerűség.
Kifejezi hogy az egyes folyamatokban résztvevő anyag változatlanul megmarad,azaz tömeg nem
keletkezhet és nem tűnhet el.
A folytonosság törvényének alkalmazása folyadékokra.
Nézzünk erre egy példát !
KONTINUITÁSI TÖRVÉNY.
Vegyünk alapul egy áram csövet, nincs folyadék elvé-tel sem hozzá adás.
A folytonosság törvénye ki mondja,hogy az áramcsőbe időegység alatt belépő folyadéktömeg meg
egyezik az áramcsőből idő egység alatt kilépő folyadék tömeggel.
M=ρXAXV
ρ(ró) = sűrűség
A = átáramló felület
V = a folyadék sebessége
m1= p1 ×A1× v1 m2 = p2 × A2 × v2
P1 × A1 × v1 = p2 × A2 × v,2
a folyadék össze nyomhatatlan sűrűsége nem változik p 1 = p2
A1 × v1 = A2 × v2 ebből v1/v2 = A2 / A1
Fordított arányosság ál fenn , így ebből következik ha a csővezeték keresztmetszete nő, a folyadék
sebessége csökken, és fordítva is igaz.
KONTINUITÁSI TÖRVÉNY.
Az áramlás folytonosságának törvénye a csőelágazásokra is érvényes ,ez úgy fogalmazható, hogy a
gyűjtőpontokba beáramló összes folyadékmennyiség meg egyezik a gyűjtőpontokból ki áramló összes
folyadék mennyiséggel.
AFOLYADÉKOK ENERGIÁI.
A folyadékok energiájának (munkavégző képességének) három fajtája van.
1, mozgási
2, nyomási
3, potenciális-vagy helyzeti energia.
jele: E mérték egysége: Nm
Az áramlási tér különböző részein ezek eltérő nagyságúak lehetnek. Egyes energia fajtákat a
fajlagos(folyadékegységre vonatkoztatott) értékükkel jellemezhetjük.
AFOLYADÉKOK ENERGIÁI.

1
A fajlagos energiák lehetnek
Fajlagos energiák jele: E
1, súlyegységre [m]
2, térfogategységre [ N/ m2 ]
3, tömegegysége [m/ s2 ]

AFOLYADÉKOK ENERGIÁI.
Mozgási energia A folyadék mozgásából ( áramlásából) származó energia.
Em= Wm = ½ m×v2 [Nm]
Fajlagos energia ( egységnyi térfogatra vonatkozóan)
Em = ½ ρ × V2
m-tömeg [kg]
v- a folyadék sebessége [m/s]
ρ(ró) a folyadék sűrűsége [ kg/m3 ]
V-térfogat [ m3 ]
Súlyegységre vonatkoztatva sebességmagasságként értel-mezzük a fajlagos mozgási energiát.
AFOLYADÉKOK ENERGIÁI.
Potenciális ( helyzeti )
A helyzeti energia a folyadékoszlop magasságából származó munkavégző képesség.
Egy viszonyítási szinttől h magasságban a helyzeti energia nagysága:
Eh = m × ρ ×h Eh = ρ ×V × g ×h
A fajlagos energia egységnyi térfogatra:
E h= ρ × g ×h
Súlyegységre vonatkoztatva statikus magasságként értelmezzük a fajlagos helyzeti energiát.
(ρ=sűrűség [kg/m3] g=nehézségi gyorsulás [m/s2] h= magasság [ m] )
AFOLYADÉKOK ENERGIÁI.
Nyomási energia.
A folyadék belső nyomásából származó munkavégző képesség.
F = p ×A m- tömeg [ kg ]
s-úton Eny =Wny = F × s = p ×A × s F- erő [N]
s- úthossz [ m ]
p - nyomás [ N/ m 2 ]
Fajlagos energia: Eny=Wny =p×V/V = p [ N/m2 ]
(egységnyi térfogatra vonatkoztatott energia )
BERNOULLI TÖRVÉNY
A bernoulli törvény az energia-megmaradás törvényé- nek speciális alakja.
az áramcső egyik vége az áramcső másik vége
A1 A2
v1-sebesség v 2-sebesség
ρ 1-sűrűség ρ 2-sűrűség
W1pot-energia W2pot-energia
A tömegmegmaradás törvénye megköveteli, hogy amennyi tömeg belép az A1 felületen ugyanannyi
távozzon az A2 felületen.
BERNOULLI TÖRVÉNY
A bernoulli egyenlet azt mondja ki,hogy a nyomásból származó erők munkája az ideális folyadék
potencio - nális és mozgási energiáját változtatja meg,abban az esetben,ha a folyadékba munkát nem
vezetünk be és nem veszünk ki belőle.
Az áramvonal mutatja,hogy a folyadék az -1 es ponttól a 2-es pont felé áramlik,a tűzoltói
gyakorlatban leginkább nehézségi erőtérben történő áramlás lép fel,ezért ezért a potenciális energia a
helyzeti energia. ( Magasba szerelés)
az 1 es pont összenergia megegyezik a 2-es pont összenergia mennyiségével
BERNOULLI TÖRVÉNY
Összenergia=helyzeti+nyomási+mozgási energia.
Eössz= Eh+ Em+ Eny E1össz = E2össz
E1h+ E1m+ E1ny= E2h+ E2m+ E2ny

2
A bernoulli tőrvény és az azt leíró egyenlet energiamérleget állít fel,ahol az érvényességi feltételek
mellett, a folyadéktér két tetszés szerinti,de egyértelműen meghatározható pontjára vonatkozóan a
helyzeti,a mozgási és nyomási energiák összege egyenlő.
E1 = = E2
BERNOULLI TÖRVÉNY
A bernoulli egyenlet egységnyi térfogatra vonatkoztatott alakja
ρ x g x h + ½ x v2 + p = állandó
ρ x g x h = helyzeti energia
½ ρ x h = mozgási energia
p = nyomási energia
v [ m/s ] = sebesség
p [ N/m2 ] = nyomás
h [ m ] = folyadékoszlop magassága adott szinttől
ρ [ kg/m3 ] = sűrűség
g [ m/s2 ] = nehézségi gyorsulás ( 9.81 )
Az egységnyi térfogatra vonatkoztatott energiák mindegyike N/m 2
mérték egységű. Ezért ezen egyenletet, a bernouli egyenlet nyomásképben felirt
alakjának is szokták nevezni.
BERNOULLI TÖRVÉNY
Bernoulli egyenlet egységnyi súlyra felírt alakja:
h + v2 /2g +p / ρ x g = állandó
h = helyzeti energia
v2/2g = mozgási energia
p / p x g = nyomási energia
Az egységnyi súlyra vonatkoztatott energiák mindegyikének [ m ] a mértékegysége méter. Ez alapján
a fenti egyenletet a Bernoulli egyenlet magasságképben felírt alakjának is nevezik.
BERNOULLI TÖRVÉNY
A bernoulli egyenlet egységnyi tömegre vonatkoztatott alakja.
g x h + v2/ 2 +p / ρ = állandó
ebből- g x h =helyzeti energia
v2 / 2 = mozgási energia
p / ρ = nyomási energia
Az egységnyi tömegre vonatkoztatott energiák mindegyike m2 / s2 mértékegységű, ezért ezt az alakot
a bernoulli egyenlet potenciálképben felirt alakjainak is nevezzük.

III.6. Ismertesse az éghető folyadékok és gázok kijutása során alkalmazható műszaki

mentési eszközöket - és anyagokat!

Nem véletlen, hogy a VBCS, népszerűbb nevén vegyi konténer az elsők között került rendszeresítésre.
Kevés tűzoltóságnak volt eszköze veszélyesanyag kijutás kezelésére. Jobbára a műszakimentő
szereken akadt néhány eszköz mintegy „mellékesen”. Bár a nagyobb mérvű vegyi balesetek
elhárításánál a koncepció számol a vegyipari vállalatok szakembereire és eszközrendszerére, ezek
többségében nem készenléti rendszerben vehetőek igénybe, és sokszor nagy távolságot kell
megtenniük a kárhelyig. A gépjárműfecskendők és a vegyipari eszközök kiérkezése közti rést hivatott
kitölteni a vegyi konténer. Az RST alapján leriasztható erőivel együtt, felderítő műszerei, felitató
anyagai, léktömítő esztközei, veszélyes folyadékszállító szivattyúi, folyadék felfogó edényzetei,
kádjai, mentesítő sora és a málházott egyéni védőeszközök lehetővé teszik egy közúti balesetnél az
első pár órában a hatékony beavatkozást, de természetesen egy ilyen esemény komplex kezelése
meghaladja a szer képességeit. Erősségének mondható, hogy általa lehetséges a beavatkozás éghető
gázok gőzök párák és levegő keveréke képezte robbanásveszélyes térben. Nem oldja meg a Nem
véletlen, hogy a VBCS, népszerűbb nevén vegyi konténer az elsők között került rendszeresítésre.
Kevés tűzoltóságnak volt eszköze veszélyesanyag kijutás kezelésére. Jobbára a műszakimentő
szereken akadt néhány eszköz mintegy „mellékesen”. Bár a nagyobb mérvű vegyi balesetek
elhárításánál a koncepció számol a vegyipari vállalatok szakembereire és eszközrendszerére, ezek
többségében nem készenléti rendszerben vehetőek igénybe, és sokszor nagy távolságot kell

3
megtenniük a kárhelyig. A gépjárműfecskendők és a vegyipari eszközök kiérkezése közti rést hivatott
kitölteni a vegyi konténermentesítést, csak részlegesen és gondot jelent a szennyezett eszközök és
felhasznált anyagok pótlása. Két gyártó konténere is rendszeresítésre került. A SMITZ nagyobb múltra
visszatekintő felépítménygyártó összeállításának erőssége a nagyobb számú gáztömör védőruha, a
holland ITC (e pályázatra összeállt csoport) konténerében a mentesítő sor alapját képező felfújható
zuhanysátorral jeleskedett. Mindkét felépítményben található tömlőszivattyú, mely az anyagok
rendkívűl széles skáláját képes akár kevéssé folyékony állapotában is szállítani. Továbbgondolásra
érdemes, hogy egy bázis elsődleges működési körzete országunk 1/9-ed része, ám a VBCS-en
található eszközök megszerelését leginkább a befogadó tűzoltóparancsnokság állományának van
módja begyakorolni. A raj szintű szerelésektől függ többek közt, hogy az első szennyezett zónába
indulókkal egy időben rendelkezésre áll-e a mentesítő sor is.
A VBCS fontosabb alkalmazási lehetőségei:
 Mérgező, maró, tűzveszélyes folyadékok szivattyúzása
 Veszélyes folyadékok felitatása
 Csővezetékek (max 3 bar), tartályok, vasúti tartálykocsik, tartályautók hengerpalástján támadt
lékek tömítése 3,3m átmérőig, (amennyiben nem állnak nyomás alatt)
 Hengeres keresztmetszetű csatornák lezárása 0,1 és0,5m átmérő között pneumatikus
eszközökkel.
 Kisebb lékek tömítése műanyag és fa ékekkel, dugókkal ill. tömítőpasztával
 Kárhelyi megvilágítás korlátozott víz elleni védettség melett
 Saját elektromos berendezéseinek tápenergíával való ellátására
 8 m3 kevésbé agresszív folyadék ideiglenes kárhelyi tárolása (pl a mentesítés után maradt
mosóvíz)
 A beavatkozók és tecnikai eszközök vizzel történő részleges mentesítése
 A legmagasabb védelmi szinten legalább 4, ha kevesebb védelem is elegendő, akkor több
személy egyéni védőeszközzel való ellátása.
 Távolsági felderítés hőkamerával, távcsővel, szélerősség és szélirány mérővel.
 Szennyezett zónán belüli felderítés, több gázmérő készülékkel, vagy akciócsöves készlettel
 Sérült hordó izolálása, lefejtése
Robbanásveszélyes zónán belül végzett munkák szikramentes kéziszerszámokkal

III.9 Ismertesse a tűzoltó járművek csoportosítását és jellemezzen egy közepes tömegosztályú

gépjárműfecskendőt!

Fogalom meghatározások
Gépjármű: olyan – beépített erőgéppel hajtott – négy vagy többkerekű, nem sínpályán közlekedő
közúti jármű, amelynek alapvető rendeltetése:
- személy- és/vagy teherszállítás (áruszállítás),
- személy és/vagy teherszállító (áruszállító) járművek vontatása,
- különleges alkalmazás.
Hordozójármű: zárt kialakítású, személyzet és felszerelés szállítására alkalmas gépjármű.
Tűzoltó gépjármű: tűzoltásra és/vagy mentésre használt hordozó gépjármű.
Cserefelépítmény: adott célra kialakított konténer, amely erre alkalmas járműre egyszerűen
feltehető és arról levehető.
Vontatott jármű: beépített erőforrással nem rendelkező, gépjárművel vontatható közúti jármű,
amelynek rendeltetése személy- vagy teherszállítás (áruszállítás). Ebbe a kategóriába tartozik
a félpótkocsi is.
Kétéltű gépjármű: szárazon és vízen is mozgásra képes gépjármű.

Gépjármű tömegosztályok
A szabvány megjelenését megelőzően is a gépjárműfecskendőket kategóriába sorolták. (Könnyű,
félnehéz, nehéz) az új szabvány valamennyi tűzoltó járműnél bevezette a kategóriába sorolást, itt a

4
kategória szó helyett a tömegosztályt alkalmazza. Minden 2 tonnánál nagyobb terhelt össztömegű
gépjárművet terhelt össztömegétől függően a következő három osztály valamelyikébe kell besorolni.

Kategória Jele Tömeg

Könnyű (L) 2 t <össztömeg <=7,5 t

Közepes (M) 7,5 t < össztömeg <= 14 t

Nehéz (S) össztömeg> 14 t.

Gépjárműcsoportok
Fő alkalmazásuktól függően a tűzoltó gépjárműveket a következő csoportokba soroljuk be:
Oltógépjárművek:
Megfelelő tűzoltószivattyúval, rendszerint víztartállyal és más, a tűzoltáshoz szükséges
felszerelésekkel ellátott tűzoltó gépjármű.
Gépjárműfecskendő,
Különleges oltó gépjármű: adott célra alkalmas, oltóanyaggal vagy anélkül használatos, adott célú
felszereléssel ellátott tűzoltó gépjármű.
Magasból mentő gépjármű:
Létrás gépjármű: létra alakú hosszabbítható szerkezet kosárral, vagy anélkül. A létra az alapon
körbe forgatható.
Emelőkosaras gépjármű: hosszabbítható szerkezet kosárral, mely egy, vagy több merev, vagy
teleszkópos, csuklós vagy ollós mechanizmusú, vagy ezek bármely kombinációja gém és/vagy
létra alakban. A szerkezet az alapon elforgatható.
Műszaki mentő gépjármű:
 Műszaki mentési feladatok, pl. személyek felkutatására és mentésére, baleseti műszaki
mentésre, stb. elvégzésére alkalmas tűzoltó gépjármű.
Tűzoltósági betegszállító gépjármű:
 A tűzoltó személyzet által kezelt gépjármű, melyet sérültek ellátására és szállítására
alakítottak ki. Biztosíthat ezen kívül egyéb a tűzoltóság különleges igényeinek megfelelő
szolgáltatást is.
Veszélyelhárító gépjármű:
 Katasztrófavédelmi gépjármű olyan felszereléssel, mely képes védeni az értékeket és
csökkenteni a környezeti károkat, pl. a légszennyezés veszélyét, a vegyi veszélyt, a radiológiai
veszélyt, a biológiai veszélyt, a vagyoni kárt.
Bevetés irányító gépjármű:
 Olyan tűzoltó gépjármű, mely rendelkezik a beavatkozó egységek irányításához szükséges
információhordozókkal és kommunikációs felszerelésekkel.
Személyszállító gépjármű:
 Tűzoltók és egyéni felszereléseik szállítására szolgáló tűzoltó gépjármű.
Ellátó gépjármű:
 Tűzoltó gépjármű felszerelés, vagy tűzoltó anyag utánpótlás szállítására a bevetésben
résztvevő egységek számára.

Egyéb különleges gépjármű:

 Különleges vagy egyedi feladatra, pl. légi járművekkel kapcsolatos bevetésekre, vízi vagy víz
alatti bevetésekre, kötöttpályás járművekkel kapcsolatos bevetésekre alkalmas gépjármű.

MERCEDES-ROSENBAUER TLF 2000 AT

Alváza a Mercedes-Benz 1124AF típusjelzést viseli. A motor megfelel az Euro II. előírásainak, így a
rendszeresítéskor műszaki és környezetvédelmi szempontból korszerűnek volt tekinthető.

5
A gépjármű állandó összkerékhajtású, a tengelyek közötti differenciálmű a motor nyomatékának 30%-
át az első, 70%-át a hátsó tengelyre juttatja. Ez a differenciálmű – ahogy a hátsó tengelyi
differenciálmű is – zárható. Mivel a gépjármű terepváltóval is rendelkezik, ezért nehéz terepviszonyok
között is felhasználható.
A fékberendezés sűrített levegővel működik és ABS rendszerrel látták el. (ABS = Anti Block System)
A jármű legnagyobb sebessége 95 km/h, mely a megkülönböztető jelzés bekapcsolása esetén érhető el.
Ennek hiányában egy sebességhatároló az elérhető végsebességet kb. 85 km/h-ban korlátozza.
A gépjármű típusjelzésében szereplő AT betűk a vezetőfülke mögött elhelyezkedő felépítményt
jellemzik. A felépítmény, döntő részben alumíniumból készült, különböző profilelemek és
szendvicsszerkezetek felhasználásával.
A tűzoltótechnika legfőbb elemeit a hátsó tengelyek fölé szerelt, polietilénből készült víztartály, a
szivattyútérben elhelyezett habképző-anyag tartály, a normál- és magasnyomás létrehozására alkalmas
NH30 típusjelzésű szivattyú és kezelőszervei, valamint a jármű tetején elhelyezett RM 24M típusú
hab-vízágyú képezik.
A tűzoltáshoz szükséges egyéb felszerelések egy része a kor követelményeinek megfelelő, kifordítható
rekeszekben került rögzítésre, hozzáférésük jól biztosított. A jármű két oldalán 3-3 db, redőnnyel
zárható málharekesz van. A hátsó rész a szivattyútér fölfelé nyíló ajtóval került kialakításra.
A felépítmény különlegessége az első részében kialakított legénységi fülke. A jármű billenthető
vezetőfülkével rendelkezik, a legénységi fülke viszont nem az. A legalább részben közös légteret
biztosítani kellett, ezért a fülkék hátsó, illetve első részén nagyméretű nyílást hoztak létre. Mivel a két
egység egymástól független mozgását is lehetővé kellett tenni, így azok között gumiprofil tömítés
helyezkedik el.
A gépjárműfecskendő szivattyúja, mely axiális csúszógyűrűs tömítéssel rendelkezik, felépítésében
megegyezik a TLF 1000 típusnál ismertetettekkel, műszaki adatai azonban attól eltérőek. A
típusjelzésben szereplő 30-as szám a normálnyomású rész maximálisan 3000 l/min folyadékszállításra
utal.

A gépjárműtechnika főbb műszaki adatai A tűzoltótechnika főbb műszaki adatai

Gépjármű típusa MERCEDES- Gépjármű típusa MERCEDES-

ROSENBAUER TLF ROSENBAUER
2000 AT TLF 2000 AT
Az alváz típusa Mercedes-Benz 1124 AF A víztartály térfogata 2000 liter
A motor típusa, főbb Mercedes-Benz OM 366 A habképző-anyag tartály 200 liter
jellemzői LA.III/3 térfogata
Hengerszám 6 A szivattyú típusa, főbb Rosenbauer
jellemzői
Hengerelrendezés soros, álló kivitelű Típusjel NH30
3
Hengerűrtartalom 5958 cm Lépcsőszám 1+3
Névleges teljesítmény 240/177 Nyomástartomány normál és
LE/kW magasnyomás
Névleges 2600 1/min Hasznos folyadékszállítás 2400 l/min
fordulatszám

6
Egyéb jellemző közvetlen Geodetikus szívó- 3m
befecskendezéses magasság
négyütemű diesel
turbófeltöltővel, levegő
visszahűtővel

Az erőátvitel állandó összkerék Manometrikus szállító 100 m

jellemzése meghajtás terepváltóval magasság
A sebességváltó típusa 6+1 fokozatú Fordulatszám 3600 1/min

A sebességváltó Szinkronizált Hasznos folyadék-szállítás 250 l/min

kivitele
Egyéb tulajdonságok Tengely-közti és Geodetikus szívó- 3m
hátsótengelyi magasság
differenciálzárral
A fékrendszer kétkörös, pneumatikus, Manometrikus szállító 400 m
jellemzése ABS magasság

Hossz 6840 mm Fordulatszám 3600 1/min

Szélesség 2340 mm Egyéb jellemzők 1 db A szívó-, 4
db B
nyomócsonk
Magasság 3120 mm A légtelenítő szivattyú ékszíjjal hajtott
típusa, jellemzője félautomatikus
működésű
dugattyús
Össztömeg 12580 kg A habképző-anyag szívóoldali
bekeverési rendszer mellékáramú
típusa, jellemzője FIX-MIX
egységgel,
bekeverési
érték: 0-190
l/min
Szállítható személyek 1+5 fő A gyorsbeavatkozó egység Rosenbauer
száma típusa NE-PI-RO
Végsebesség 95 km/h Nyomás 40 bar
Átáramló folyadék 200 l/min
mennyisége
Tömlőhossz 60 m
A hab-vízágyú típusa Rosenbauer
RM24M
Nyomás 10 bar
Átáramló folyadék 800, 1200, 1600
mennyisége vagy 2400 l/min
A habképző-anyag Nincs
szivattyú

III.10 Ismertessen és jellemezzen egy műszaki mentő gépjárművet!

1. Műszaki mentő gépjárművek
A műszaki mentőgépjárművek a málházott szakfelszerelések alkalmazásával aktívan
közreműködhetnek a káresetek felszámolásában. Maga a jármű egy olyan célszerűen kialakított
szállítóeszköz, ami sokrétűen alkalmazható szerszámok, berendezések és anyagok kárhelyre szállítását

7
végzik. Némelyik típusa maga is képes munkavégzésre beépített csörlője, generátora, daruja vagy
világítóberendezése igénybevételével.
A műszaki mentő gépjárművekkel megoldható fontosabb feladatok:
 közúti baleseteknél vágási, darabolási, emelési teendők ellátása
 csörlőzések, vontatás, húzások, kiemelések
 épületek, munkagödrök kitámasztása, alátámasztása, - áramszolgáltatás, világítás,
füstelszívás
 emberek, állatok, anyagi értékek mentése kútból, gödörből,
 viharkárok felszámolása, kidőlt fák, oszlopok eltávolítása

A Csepel D 744.23 típusú baleseti műszaki mentőgépjármű

A gépjármű főbb műszaki adatai

Hengerszám 6
Hengerelrendezés Soros 4 ütemű diesel
Hengerűrtartalom 10350 cm3
Névleges teljesítmény LE/kW 200 / 147
Össztömeg 14360 kg
Szállítható személyek száma 2 fő
Végsebesség 76 km/h
A tűzoltótechnika főbb műszaki adatai
Járműdaru
Típusa KCR-5000 vagy (KCR-6020 járműdarú)
Daru kinyúlása
- kitolt teleszkóppal 4,89 m
- behúzott teleszkóppal 3,89 m
Daru terhelhetősége normál
emelőnyomaték 50 kNm
4.89 m gémkinyúlásnál 9,5 kN
3.89 m gémkinyúlásnál 12,0 kN
Fényárbóc
Max. kinyúlása 6,5 m
fényszórók 2 x 1000 W
Felépítménybe málházott berendezések
Búvárszivattyú típusa BS 2102
Meghajtó villanymotor P=5,2 kW
Szivattyu folyadékszállítása 2850 l/perc
Szinkron generátor típusa SHX 200 M4
Teljesítmény 20 kVA (cos  =0,8)
Hegesztő és vágóberendezés dissous gázos
Hidraulikus emelő berendezés Emelőerő: 80 kN
Hidraulikus vágó SP 90 WEBER
- feszítő berendezés SP 30 WEBER 34 kN
Hidraulikus körmös emelő 75 kN és 200kN
Hordozható ventilátor típusa DIAX-CS. 40-7
- légszállítása 2600-3600 m3/óra
Hordozható elektromos fényszórók
Hordozható kézilámpák
Légzőkészülékek

8
 Kézi mentőszerszám – készlet típusa FORCE típus
Motoros kőzettörő és fúró típusa Pionjär 120
Motoros kötélcsörlő típusa Multi KBF
Motoros forgótárcsás vágó típusa STIHL TS 350
Motoros láncfűrész típusa STIHL 045
Négyrészes alumínium dugólétra
Sűrített levegős emelőpárna típusa VETTER
Vonókészülék típusa VE-2,5 max. 25000 N
Kiemelhető konténer (egyedi málházással) Például: olaj baleseti felszerelés

III.11 Jellemezzen a magasból mentő járművek közül egy tetszőlegesen választott

platformot (létrás -, emelőkosaras jármű)!
A létrás és emelőkosaras gépjárművek a magas és középmagas lakó- és ipari épületek elterjedésével
nélkülözhetetlen eszközeivé váltak a katasztrófavédelemnek. Az egyre magasabb lakóépületek,
valamint a lakóövezetek kialakításának következtében a magasból mentő és létrás gépjárművek
alapvető problematikája a helyszín megközelítés, az ott történő megtelepítés és működtetés.
Hazánkban elterjedt legfeljebb 44m-es lakóépületek magasságához még elfogadható méretű és tömegű
járművek tartoznak, amelyek általában képesek a szűk utcákba is bejutni és ott működni. A további
magasság növekedéssel azonban csökken a mentési kapacitás és jelentős mértékben növekednek a
kezelési és üzemeltetési problémák. Továbbá szintén problémát szokott jelenteni, a lakóövezetekben
parkoló gépjárművek okozta megtelepülési nehézségek.
A magasból mentő gépjárművek csoportosítása
 Létrás gépjárművek:
- esési záras kivitelű
 mászható
 liftes
 kosaras
- Kötél vezérelt kivitelű
 mászható
 kosaras
 csuklógémes
 Emelőkosaras gépjárművek
- Ipari kivitel:
 ollós szerkezetek
 csuklós szerkezetek
 teleszkópos szerkezetek
 kombinált szerkezetek
- Tűzoltó kivitel:
 csuklós szerkezetek
 kombinált szerkezetek
 Darukra szerelt mentőkosár*

Az emelőkosaras gépjármű felhasználásának lehetőségei

Életmentés:
 Folyamatos életmentés (kosáron keresztül a gémszerkezettel párhuzamosított mentőlétra
készlettel,
 Szakaszos életmentés kosárral,
Távolsági felderítés
Vízüzem:
 vízágyú használata kosárból,
 oltóvíz magasba juttatása
Műszaki mentési feladatok a kosárból (pl: favágás, tetőbontás, daruüzem)

9
 IVECO
MAGIRUS DLK
37 VARIO CS
Létratagok száma: 4+1

Névleges mentési magasság 37,7 m

Legnagyobb kinyúlása 17,2 m

1 fős kosárüzem

- Hídüzem 21,5 m

- három fő a kosárban esetén 14,6 m

Felállítási szögtartomány -170- +750

Használati mód

- szabadállásban mászható tagonként 1 fő

- feltámasztott létracsúcsnál tagonként 2 fő

mászható (hídüzem)

- kosár: van
területe; 0,9 m2
Terhelés 3 személy 270 kg

10
 Hab-vízágyú teljesítménye 1700 liter/ perc
(7bar nyomáson)

IVECO Járműtechnikai
MAGIRUS leírás
DLK 37 VARIO
CS
9,6 m Hosszúság

2,5 m Szélesség

3,3 m Magasság

14800 kg Tényleges
bevetési tömeg:

III.12. Ismertessen és jellemezzen egy a tűzoltóságokon készenlétben tartott habbal oltó

tűzoltó járművet!
1.1.1. Habbaloltó gépjárművek
Az éghető folyadékok tüzeinek oltásánál nagy jelentősége van az oltóhabok alkalmazásának. A nagy
olajipari létesítmények tűzvédelme megkívánja, hogy jelentős mennyiségű oltóanyagot tartsanak
készenlétben. A nagy mennyiségű oltóhab előállításához, és gyors bevetéséhez olyan különleges
tűzoltójárműveket építettek, amelyek több ezer liter habképzőanyagot szállítanak a helyszínre, és nagy
teljesítményű vízszivattyújuk, valamint habképzőanyag bekeverő berendezésük segítségével
hatékonyan tudnak beavatkozni
A habbaloltó gépjárművek rendeltetése a jelentős mennyiségű habképzőanyag tárolása, a bevetés
helyszínére szállítása és a helyszínen az oltóhab előállítása. A oltójármű rendelkezik az oltóhab
előállításához szükséges gépészeti berendezésekkel, valamint szállítja a beavatkozáshoz szükséges
szakfelszereléseket. Képes az általa szállított beavatkozó eszközök és a beépített eszközök oltóanyag
ellátására. A habbaloltó gépjármű, csak a szer kezelőjét szállítja a helyszínre. A szer kezelője az a
kezelői vizsgát tett személy, aki a gépjárműfecskendőkön a helyszínre érkező erőkkel együttműködve
a szer kezelőszervei segítségével üzemelteti az oltójárművet.

A Tű-4-es típus főbb műszaki jellemzői

A gépjármű főbb műszaki adatai

Hengerszám 6
Hengerűrtartalom 10688 cm3
Névleges teljesítmény LE / kW 230/196
A jármű méret és tömeg adatai
Össztömeg 22500 kg
Szállítható személyek száma 1+3 fő
Végsebesség 62 km/h
A tűzoltótechnika főbb műszaki adatai
A víztartály térfogata nincs
A habképző-anyag tartály térfogata 6000 liter
A szivattyú típusa, főbb jellemzői Rosenbauer
Típusjel R480 II
Lépcsőszám 2
Nyomástartomány normál

11
 A normálnyomású szivattyú névleges üzemi
paraméterei
Hasznos folyadékszállítás 4500 l/min
Geodetikus szívómagasság 1,5 m
Manometrikus szállító magasság 78 m
Fordulatszám 1800 1/min
Egyéb jellemzők 2 db A szívó-, 6 db B normálnyomású
nyomócsonk
A légtelenítő szivattyú típusa, jellemzője bordásszíjjal hajtott, dugattyús
A habképző-anyag bekeverési rendszer típusa, nyomóoldali, 9 db.ZR8, 1 db.ZR24 bekeverő,
jellemzője bekeverési érték 0-8 %
A gyorsbeavatkozó egység típusa Rosenbauer NE-PI-RO
Üzemi paraméterei
Nyomás 40 bar
Átáramló folyadék mennyisége 200 l/perc
Tömlőhossz 60 m
A hab-vízágyú típusa Rosenbauer RM-24
Üzemi paraméterei -
Nyomás 80 bar
Átáramló folyadék mennyisége 1600 / 2400 l/perc
A habképző-anyag szivattyú Rosenbauer 58000
Hasznos folyadékszállítás 400 l/min
Geodetikus szívómagasság 1,5 m
Manometrikus szállító magasság 150 m

III.13. Mutassa be a katasztrófavédelem szervezetén belül készenlétben tartott

tematikus kialakítású cserefelépítményes, ún. konténeres járműveket!

Cserefelépítmény hordozó járművek és cserefelépítmények

Az 2001 előtti időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a veszélyes anyag szállítás és a nagy tömegű
járműpark növekedése szükségessé teszi készenléti rendszerben vonultatható nagyobb volumenű
műszaki mentő technika és vegyi baleseteknél használható speciális eszközrendszer létét a
Katasztrófavédelem szervezetén belül. A kor kihívására válaszként 2001-ben kezdődött meg a
Katasztrófavédelmi Mentőbázisok felszerelése kilenc stratégiai helyen lévő tűzoltóságon. Ennek
részeként kezdetben egy járműdaru, két konténerhordozó jármű és egy Műszaki Mentő
Cserefelépítmény, ill, egy Vegyi Balesetelhárító Cserefelépítmény került a Bázisokra.
A döntés, miszerint a fix felépítmény helyett a görgős konténerekkel és horgos konténeremelőkkel
legyen megoldva, a következő előnyökkel járt:

 A rendszer rugalmasan bővíthető újabb speciális célú konténerrekel (amire később sor is
került)
 A hordozó járművek egymást kiválthatják javítás idején, vagy több mentőbázist is
igénybevevő káreset felszámolásnál
Mivel a konténer felvétele több időt vesz igénybe, a szokásos 2 helyett 6 percben határozták meg a
riasztási idejét. Természetesen a kárhelyen a málházott eszközök használatbavételére csak a lerakást
követően kerülhet sor. A konténerszállítók súlypontja magasabban van, ami rontja a kanyarstabilitást.
A bázisként szolgáló tűzoltóság elsődleges vonulási körzetén kívül hosszabb vonulási időre kell
számítani. Ezen tényeknek köszönhetően azonos feltételek mellett optimális körülmények esetén is, 5-
10 perc késéssel tudnak a káresetbe hasznosan bekapcsolódni.
A konténerszállítók nem a klasszikus elsőlépcsős technika, viszont hatékonyan terjesztik ki a
gépjárműfecskendők és a műszaki mentő szerek technikai lehetőségeit. Ez utóbbit szolgálja a
hordozójárművekre szerelt 50 kN vonóerejű csörlő.

Hordozóként két típus került rendszeresítésre

12
2. Renault Kerax hordozójármű
A Kerax járműcsalád legkisebb tagja a 340 LE-vel az erősebbik tagja a hordozóflottának.
Fejlett fedélzeti számítógép és egy nagyon jól használható Rotzler csörlő jellemzi. A Palift PLT 15
konténeremelő berendezése gond nélkül mozgatja az általában 7 t körüli cserefelépítményeket.

3. MAN konténerhordozó jármű

284 LE-vel sem a motort sem az alvázat nem terheli határai közelében, de talán éppen ezért nagyon jó
szerviz statisztikáival büszkélkedhet. Sajnos, a beépítésre került csörlő beszerelési és kezelési
sajátosságai miatt nem tudunk eredményes káreseti használatról. A horgos konténeremelője gyorsabb
felvételt tesz lehetővé.
Konténer típusok:
Vegyi Baleseti Cserefelépítmény (VBCS)

Nem véletlen, hogy a VBCS, népszerűbb nevén vegyi konténer az elsők között került rendszeresítésre.
Kevés tűzoltóságnak volt eszköze veszélyesanyag kijutás kezelésére. Jobbára a műszakimentő
szereken akadt néhány eszköz mintegy „mellékesen”. Bár a nagyobb mérvű vegyi balesetek
elhárításánál a koncepció számol a vegyipari vállalatok szakembereire és eszközrendszerére, ezek
többségében nem készenléti rendszerben vehetőek igénybe, és sokszor nagy távolságot kell
megtenniük a kárhelyig. A gépjárműfecskendők és a vegyipari eszközök kiérkezése közti rést hivatott
kitölteni a vegyi konténer.
Műszaki Mentő Cserefelépítmény (MMCS)

Elterjedt nevén műszaki konténer felszerelései, már szélesebb körben ismeretek, mivel hozzávetőleg
egy középkategóriás műszaki mentő szer felszereléseit tartalmazza, csak nagyobb mennyiségben és
típusválasztékban. Nagy tömegű járművek baleseteinél, épületkároknál hasznos elsősorban a MMCS
alkalmazása. Ezen káreseteknél az első kiérkezés után 10 percel, de még egy órával is tart az érdemi
beavatkozás.
Por-hab konténer (PHK 500/4000)
PHK 500/4000 és hordozójármű
A porral és habbal oltó konténer – továbbiakban PHK – a tűzoltóságok alkalmazásában lévő görgős
cserefelépítmények olyan kialakítású változata, amely a méreteiben illeszkedik a cserefelépítményt
szállító gépjármű méreteihez és teherbírásához, és egyúttal lehetővé teszi az elöregedett habbal, porral
oltó szerek kiváltását. Feladatát tekintve a PHK kialakításánál fogva lehetővé teszi az ABC tüzek –
habbal kompatibilis – oltóporral történő oltását, valamint a szilárd tüzek és tűzveszélyek folyadékok
habbal történő oltását.
Az oltókonténer felépítménye technológiailag három részre osztható:
 Porral oltó rendszer
 Habképző anyag tartálya
 Habbal oltó rendszer

13