A REPÜLÉS

FIZIKÁJÁNAK
ALAPISMERETEI
 ÁLTALÁNOS FIZIKAI ALAPISMERETEK
Ahhoz, hogy megértsük, hogy milyen erők és hogyan tartanak fent egy repülőgépet, előszőr
tisztában kell lennünk néhány alapvető fizikai fogalommal, összefüggéssel és törvénnyel. Ez
a segédlet éppen ezért ezek ismertetésével kezdődik, megteremtve a szükséges alapokat.

SI-mértékegységrendszer: Nemzetközi Mértékegységrendszer

Skalármennyiség: Csak nagysága van, iránya nincs
Vektormennyiség: Nagyságán kívül iránya is van

I. Alapmennyiségek:

Jel Mértékegység
SI Repülésben
Hosszúság l, s m (km) Magasság:
1 feet = 0,3048 m
FL (flight level) FL350 = 35000 feet
Távolság:
1 Nm (nautical mile / tengeri mérföld) =
1852 m.
Idő t másodperc (sec)

Tömeg m kg 1 lbs (pound / magyarul font) = 0,454 kg

1 kg = 2.2 lbs

Tömeg:
A test tehetetlenségének mértéke a mozgásállapotváltozással szemben. Skalármennyiség.

II. Származtatott mennyiségek:

Mozgástan (kinematika):
1. Haladó mozgás:

Sebesség:
Időegységre eső elmozdulás. Vektormennyiség.

Sebesség v m km Emelkedési sebesség:

vagy
s s ó feet m
v= = fpm; 1  200 fpm
t min s
𝑚 𝑘𝑚
1 = 3,6 Egyéb:
𝑠 ó
𝑁𝑚 𝑛𝑎𝑢𝑡𝑖𝑐𝑎𝑙 𝑚𝑖𝑙𝑒𝑠
( ) = 𝑘𝑛𝑜𝑡 (𝑐𝑠𝑜𝑚ó)
ó ℎ𝑜𝑢𝑟
 1 knot = 1,852 km/ó
Fejszámoláshoz 4x
megszorozni, majd (
𝑚𝑖𝑙𝑒𝑠
= 𝑚𝑝ℎ = 𝑠𝑧á𝑟𝑎𝑧𝑓ö𝑙𝑑𝑖 𝑚é𝑟𝑓ö𝑙𝑑 / ó𝑟𝑎)
ℎ𝑜𝑢𝑟
10%-ot kivonni. km
1 mph = 1,609
ó

Gyorsulás:
Időegységre eső sebességváltozás. Akkor is van, ha a sebesség nagysága nem, csak az
iránya változik. Vektormennyiség.

Gyorsulás a m (egyenletes körmozgás = forduló)

v s2
a= ;
t
Két komponense lehet:
Tangenciális
gyorsulás, ha a
sebesség nagysága
v
változik: at = ;
t
Normális irányú
(sebességre merőleges)
gyorsulás: ha a
sebesség iránya
változik.
Centripetális gyorsulás:
A kör középpontja felé
mutat.
v2
acp = = R 2
R
- Ahol: R a pálya
sugara;
v
- = (omega)
R
a mozgás
szögsebessége

Centrifugális gyorsulás:
A centripetális
ellentettje.
 2. Körmozgás:
Itt hosszúságnak a  (fí) szögelfordulás felel meg, amit radiánban mérünk. Egy körülfordulás
360º = 2π radián, így 1 rad = 57,3º

Szögsebesség:
Időegységre eső szögelfordulás. Vektormennyiség.

Jel Mértékegység
SI
Szögsebesség


=
t
ω 1
; Gyakorlati életben: n  ford 
(omega)  perc 
Pozitívnak vesszük, ha s  
az óramutató járásával
ellentétes a forgás. n
=
9,55
Vektor jelölés:
Merőleges a forgás Itt 60/2π = 9,55
síkjára és a
vektornyíllal Egy forgó test (pl. légcsavar) minden
szembenézve az pontjának azonos a szögsebessége, de a sugár
óramutató járásával mentén kifelé haladva lineárisan nő a kerületi
ellentétes a forgás. sebessége. A kerületi sebesség a forgássíkban
jelentkezik.

Az ábrán a megfúvási sebesség-eloszlás van

feltüntetve.
ω
ω

r v=rω
ω
Itt v = 0, mert r = 0
Szöggyorsulás:
Időegységre eső szögsebesség változás. Vektormennyiség.
Szöggyorsulás β (béta) 1 (pl.: a légcsavar fordulatszám állandó, de
fordulózik a gép)
 s2
= ;
t
Akkor is van gyorsulás,
ha a szögsebesség
nagysága nem, de
iránya változik.

Erőtan (kinetika):
1. Haladó mozgás:

Erő:
A test mozgásállapotát vagy alakját megváltoztató hatás. Vektormennyiség.
F=ma
𝑚
Mért. e.: Newton 1 𝑁 = 1 𝑘𝑔 𝑠2
Az erő adott tömeg gyorsulását okozza.
Súlyerő: A Föld nehézségi erőtere által adott tömegre ható erő. Ez a súly.
G = m g, ahol g=9.81 m/s2 a nehézségi gyorsulás.

Ahány kg egy test tömege, kb. tízszer annyi Newton a test súlya.
A repülőgép súlyát az angol elnevezés (weight) kezdőbetűje alapján W-vel jelöljük.

Impulzus (lendület):
Egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
I=mv
𝑚
Mért. e.: [𝑘𝑔 ]
𝑠
Nagysága arányos a tömeggel és a sebességgel.
Egy nagy tömegű, de lassú, valamint egy kis tömegű, de gyors testnek lehet azonos az impulzusa.

Impulzus- vagy lendületmegmaradási tétel:

Az impulzus időegységre eső megváltozása egyenlő a testre ható erők eredőjével, amely a
változást okozza.
𝛥𝑣 𝛥𝑚𝑣 𝛥𝐼
𝐹 = 𝑚𝑎 = 𝑚 = =
𝛥𝑡 𝛥𝑡 𝛥𝑡
Munka:
Annál nagyobb a munkavégzés, minél nagyobb erővel hatunk egy testre, és minél nagyobb
úton mozdítjuk el. Skalármennyiség.
W=Fs
Itt az s az erő irányába eső elmozdulás.
Mért. e.: 1 Joule = 1 N m

Energia:
Munkavégző képességet jelent. Skalármennyiség.
Mért. e.: 1 Joule = 1 N m
Származhat:
• Belső energiából
• Helyzeti energiából (adott szinthez viszonyítva)
• Mozgási energiából
Mechanikában az utóbbi kettőt vesszük figyelembe, és az energiamegmaradási törvény szerint ezek
egymásba átalakulhatnak.

𝐸ℎ = 𝑚 𝑔 ℎ
1
𝐸𝑚 = 𝑚 𝑣2
2
Eössz = Eh + Em = állandó

Teljesítmény:
Időegységre eső munkavégzés. Skalármennyiség.
Erő teljesítménye:

P=
W Fs
= =Fv W 
t t
Joule
Mértékegysége: 1 = 1 Watt
sec
Használatos egység:
Kilowatt: 1 kW = 1000 W
Lóerő: 1 LE = 0,735 kW

2. Forgó mozgás:

Nyomaték:
Az erő forgató hatása. Vektormennyiség.
M=Fk
Itt a k az erő karja, a forgástengely és az erő hatásvonala közti távolság.
Mért. e.: 1 N m

k . .
F
M

A nyomaték adott tömeg szöggyorsulását vagy -lassulását okozza.

M = Θ β ,ahol a Θ (théta) a tehetetlenségi nyomaték.

Tehetetlenségi nyomaték:
Forgó mozgásnál a tömeg helyett a test adott tengelyre vett tehetetlenségi nyomatéka
jellemzi a tehetetlenséget.
Tömegpont tehetetlenségi nyomatéka: Θ (théta) = m r2
Akkor lesz nagy, ha a tömeg a forgástengelytől távol van.

Perdület:
Egy test forgó mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
N=Θω
𝑘𝑔 𝑚2
Mért. e.: [ ]
𝑠

Nagysága arányos a tehetetlenségi nyomatékkal és a szögsebességgel.

Egy nagy tehetetlenségi nyomatékkal rendelkező, de kis szögsebességű, valamint egy kis tehetetlenségi
nyomatékkal rendelkező, de nagy szögsebességű testnek lehet azonos a perdülete.

Perdület - tétel:
A perdület időegységre eső megváltozása egyenlő a testre ható nyomatékkal, amely a
változást okozza.
Δ𝜔 ΔΘ𝜔 Δ𝑁
𝑀 = Θ𝛽 = Θ = =
Δ𝑡 Δ𝑡 Δ𝑡

Kétféle lehet a változás:

• ω változik, azaz N nagysága változik (pl.: légcsavarnál fordulatszám változás)
• ω iránya változik (ebből származik a légcsavar giroszkópikus nyomatéka görbevonalú repüléskor:
felvétel, forduló)
Munka:
Annál nagyobb a munkavégzés, minél nagyobb nyomaték hat egy testre, és minél nagyobb
a szögelfordulása. Skalármennyiség.
W=M
Mért. e.: 1 Joule = 1 N m

Forgó mozgás mozgási energiája:

1
𝐸𝑚 = Θ 𝜔2
2

Teljesítmény:
Időegységre eső munkavégzés. Skalármennyiség.
Nyomaték teljesítménye:

W M
P= = =M =
M n
W 
t t 9,55

Joule
Mértékegysége: 1 = 1 Watt
sec
Használatos egység:
Kilowatt: 1 kW = 1000 W
Lóerő: 1 LE = 0,735 kW
A motorok teljesítménymérésénél a nyomatékot és a fordulatszámot mérik és ebből számítják ki a
teljesítményt.