Az egyenletes körmozgás

A gépeknek és a motoroknak sok forgó alkatrésze van, ezért a körmozgásoknak is fontos szere-
pe van az életünkben.

Figyeljük meg egy modellvonat moz-

gását a körpályán. A tápegységet ne
babráld!

A vonat egyenlő idők alatt egyenlő

íveket futott be, azaz ugyanakkora idő alatt ugyanakkora szöggel fordult el. Mivel a kör egy sík-
görbe, a hely megadásához két adat szükséges. A körmozgást végző test koordinátái közötti
kapcsolatot a Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben egy másodfokú implicit függ-
 
vény adja meg x2  y2  r 2 , ezért célszerű máshogy megadni a test helyét. / Ha azt mondom,
hogy derékszögű koordinátarendszerben macerás a körpálya leírása, akkor vagy hiányérzeted
lett volna, vagy nem hiszed el, hogy mennyire az. Így legalább lenyűgöztelek egy csöppet./

Az (x;y) derékszögű koordináták helyett használjuk a sugarat és a  forgásszöget:  x;y    r;  

 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög. A forgásszöget nem fok-

ban, hanem radiánban mérjük.

 : a forgásszög megváltozása a szögelfordulás.

Olvasnivaló: a radián

Egyenletes a körmozgás, ha a forgásszög megváltozása egyenesen arányos az idővel:

 ~ t
  áll  t

Az arányossági tényezőt omegával () jelöljük. áll     = t


Ha kifejezzük az egyenletből az arányossági tényezőt, akkor megkapjuk a jelentését:  
t
Ez az időegység alatti szögelfordulás. Minél nagyobb az értéke, annál gyorsabban kering a test,
1
ezért szögsebességnek nevezzük. Mértékegysége:    
s

: a szögsebesség, amely megadja az időegység alatti szögelfordulást. Az egyenletes körmoz-

gást jellemző fizikai mennyiség még a periódusidő és a fordulatszám.

T: Az egyszeri körülfordulás ideje a periódusidő. Ha az időtartam éppen a periódusidő (t = T),

akkor a test egy kört tesz meg, azaz a szögelfordulása 3600 = 2 rad (  = 2), tehát
 2
 
t T

Az egyenletes körmozgást általában a fordulatszámmal jellemezzük. Megnézzük, hogy a test

adott idő alatt mennyit fordul, és a fordulatok számát elosztjuk az idővel. Ez megadja az időegy-
ségre eső fordulatok számát. / pl. ha a test 4 s alatt hússzor fordul körbe, akkor 1 s alatt négyet
fordul. /

A fordulatok száma 1 1 2
n   n    2 n
az idő tartama T T T

Például a centrifugák fordulatszáma 500 1/perc és 1000 1/perc közé esik. Ha a fordulatszám 800
1/perc, akkor a dob 1 perc alatt 800 teljes fordulatot tesz meg. 1 s alatt 800:60 = 13,3-szer fordul
körbe. A fúrógépek fordulatszáma általában 0 és 4000 1/perc között változtatható, a flexeké elér-
heti a 11000-t. Az újabb winchesterek lemezei 7200-t fordulnak percenként.

A kerületi sebesség

A körmozgást végző test egy kör kerülete mentén mozog, ezért a sebességét kerületi sebesség-
nek nevezzük. A pálya görbe vonalú, ezért a sebesség mindig érintő irányú. Mivel a test ugyan-
annyi idő alatt ugyanakkora szöggel fordul el, ezért ugyanannyi idő alatt ugyanakkora ívet fut be,
így a sebesség nagysága áll. Mivel a sebesség iránya állandóan változik, a sebességvektor nem
állandó ( v  áll. ), tehát az egyenletes körmozgást végző testnek van gyorsulása. Határozzuk
meg!
s ívhossz 2r 2r
v    r 
t t t T
2
t T 
T

A centripetális gyorsulás

Ha minden pillanat-
ban közös kezdő-
pontból felmérjük a
pillanatnyi sebes-
ségvektorokat, ak-
kor ott a sebesség-
vektor  szögse-
bességgel egyenle-
tesen körbe forog,
hiszen mindig me-
rőleges a sugárvek-
torra, tehát mindig
ugyanakkora szög-
gel fordul el, mint
 
az r sugárvektor.
Ennek a külön felmért sebességvektornak a kerületi sebessége = v , ami megadja a test sebes-
ségének időegységére eső megváltozását, azaz az eredeti mozgás gyorsulását. Ez mindig merő-
leges a sebességre és a középpont felé mutat, ezért centripetális /középpont felé mutató/ gyorsu-
lásnak nevezzük.

v r 

 v    r    r 2

acp  v v2 v2
 v    v    acp  r 2 
 r r r

v

r

Olvasnivaló: A centripetális gyorsulást más módon is meghatározhatjuk

A forgómozgás

Egy test forgómozgást végez, ha minden pontja

ugyanazon pont, vagy egyenes körül kering.
Például az óriáskerék kabinjai nem forgómoz-
gást végeznek, mert a pontjaik olyan körpályán
keringenek, amelyek középpontjai nem esnek
egy egyenesbe.
A testet merev testnek nevezzük, ha a mozgás
során a pontjainak az egymáshoz viszonyított
helyzete nem változik meg. Ugyanannyi idő alatt
a merev test minden pontja ugyanakkora szög-
gel fordul el, ezért minden pontjának ugyanak-
kora a szögsebessége.
Maga a kerék forgómozgást végez. Minél távo-
labb van egy pontja a forgástengelytől, ugyan-

annyi idő alatt annál nagyobb ívet kell befutnia, tehát annál
nagyobb a kerületi sebessége. Naná! vker = r
 Összetett mozgások

Ha a test minden pontja ugyanabba az irányba mozog ugyanakkora sebességgel, akkor azt
mondjuk, hogy tiszta haladó mozgást (transzláció) végez. Egy test végezhet egyszerre haladó és
forgó mozgást is. Pl. az autó kereke menet közben együtt halad a kocsival és forog a tengelye
körül. Ha a haladó mozgás sebessége megegyezik a forgómozgás kerületi sebességével, akkor
azt mondjuk, hogy tisztán gördül.

Mintafeladatok:

1. Egy 1,5 m sugarú körpályán mozgó test, 5 s alatt 20 fordulatot tesz meg. Mekkora a fordulat-
száma és a periódusideje? Mekkora a kerületi sebessége?

r = 1,5 m 1. mo. (IQ):

t = 5 s
Z = 20 Ha 5 s alatt 20-t fordul, akkor 1 s alatt négyet! Tehát a fordu-
T; n; vker = ? latszám: n = 4 1/s. Ha 1 s alatt négyet fordul, akkor 1 fordulat-
hoz egynegyed másodperc szükséges.

A periódusidő: T = 0,25 s

2 6 ,28 m
A kerületi sebesség: vker = r   r  1,5   37 ,68
T 0 ,25 s s
2. mo. (IQ):

Z 20 1 1 1
n  4 T   0 ,25 s
t 5 s s n 1
4
s
2 6 ,28 m
vker  r  r  1,5 m  37 ,68
T 0 ,25 s s

2. A játékvonat a 80 cm átmérőjű körpályáján 5 s alatt 1 méteres utat tett meg. Mekkora a sebes-
sége, a szögsebessége, a periódusideje és a fordulatszáma?

r = 0,4 m Ha 5 s alatt 1 métert tesz meg, akkor a sebessége:

t = 5 s
s = 1m s 1m m
v   0 ,2  vker
; T; n; vker = ? t 5s s
 vker = r

A kerületi sebességből meghatározhatjuk a szögsebességet, abból pedig

a keringési időt és a fordulatszámot.

m
0 ,2
vker s  0 ,5 1 2 6 ,28
  T   12 ,56 s
r 0,4m s  1
0 ,5
s
2

T
1 1 1 1 1
n   0 ,0796  0 ,0796  4,776
T 12 ,56 s s 1 perc
perc
60

3. Egy 1,25 m sugarú körpályán mozgó test fordulatszáma 0,5 1/s. Mennyi idő alatt fut be 20 mé-
teres utat?

Adott az út, az időhöz a sebességet kell meghatározni.

r = 1,25 m s
s = 20 m t vker = r
v
n = 0,5 1/s A szögsebességet ki tudjuk számolni a fordulatszámból:
t =?
1 1
  2n  6,28  0,5  3,14
s s
1 m
vker  1,25 m  3 ,14  3 ,925
s s
s 20m
t   5 ,1 s
v m
3 ,925
s

4. 80 km/h sebességgel haladunk, egy 70 m sugarú kanyarban. Mekkora a centripetális gyorsulá-

sunk?

v = 80 km/h =  m
2

v2 
= 22,22 m/s 22 ,22 
s m
r = 70 m acp    7 ,05 2
acp = ? r 70m s
5. Egy egyenletes körmozgást végző test 1200-os szöget 1 s alatt fut be. A pálya sugara 1,2 m.
Mekkora a sebessége, a szögsebessége, a periódusideje és a fordulatszáma? Mekkora a centri-
petális gyorsulása?

 = 1200 1. mo. (IQ):

t = 1 s
r =1,2 m A 1200 vajon hányadrésze a teljes szögnek?
v; T; n; acp = ? Ha 1s alatt fordul 120 fokot, akkor 3 s kell a teljes fordulathoz. T = 3 s

A periódusidőből megvan a fordulatszám és a szögsebesség:

1 11 2 2 1
n     2 ,09
T 3s T 3s s

1 m
A kerületi sebesség: vker  r    1,2m  2 ,09  2 ,51
s s

2
 1 m
A centripetális gyorsulás: acp  r  2  1,2m   2 ,09   5 ,25 2
 s s
2r
s
3

 = 1200 2. mo.:
t = 1 s
r =1,2 m A test pont a kerület harmadát futja be:
v; T; n; acp = ? 2r
s 2r 2  1,2m  3,14 m
v  3    2 ,51
t t 3t 3s s
m
2 ,51
v s  2,09 1 2 2 1 11
   T   3s  n 
r 1,2m s  1 T 3s
2,09
s
2
 m
2  2 ,51 
v  s m
acp    5 ,25 2
r 1,2m s

 = 1200 3. mo.:
t = 1 s
r =1,2 m A test pont a kerület harmadát futja be:
v; T; n; acp = ?
 2
 1 2 2 1 11
  3  2,09  T   3s  n  
t 1s s  1 T 3s
2,09
s
1 m
vker  r    1,2m  2 ,09  2 ,51
s s
2
 m
2  2 ,51 
v  s m
acp    5 ,25 2
r 1,2m s

6. Egy test egyenletes körmozgást végez. A pálya sugara 2 m. Az áb-

rán megadtuk a forgásszöget az idő függvényében. Számítsd ki a kör-
mozgást jellemző fizikai mennyiségeket!

r=2m Na mi a szögsebesség definíciója?

 = 20 rad  20rad 1
  4
t = 5 s t 5s s
n; T; ; vker; acp = ? A szögsebességből mindent ki tudunk számolni (ha megtanultuk a képle-
teket):
1
4
 s  0 ,64 1 1 1
  2n n   T   1,57 s
2 6 ,28 s n 1
0 ,64
s
2
1 m  1 m
vker  r    2m  4 8 acp  r  2  2m   4   32 2
s s  s s