Körmozgás és jellemzése

I. Periodikus mozgás
 Periodikus mozgásról akkor beszélünk, ha a vizsgált test mozgásállapota
meghatározott időnként (periódusidőként) megegyezik.
 példák: ingaóra ingája, rugó rezgőmozgása, Föld forgása, körhinta, óra
mutatója, bicikli kereke
 A periodikus mozgásokat alapvetően három fajtája van: a körmozgás, a
rezgőmozgás és a hullámmozgás.
 periódusidő: két időben legközelebb eső mozgásállapotbeli egyezés közt eltelt
idő, az az időtartam, amennyi idő alatt a tárgy, test 1 teljes kört megtesz
 jele: T, mértékegysége: s
 fordulatszám: az egységnyi idő alatt megtett fordulatok (n) és az az idő
hányadosa
 jelen: n, mértékegysége: 1/s /Hz fordulatszám=frekvencia itt
 frekvencia: az egységnyi idő alatt megtett periódus, 1 s alatt megtett körök
száma
n
 kiszámítása: f =
Δt
 jele: f, mértékegysége: 1/s /Hz (hertz)-> ezt a rezgések vizsgálatában
nyújtott kiemelkedő munkásságának elismeréseként Hertz német
fizikusról hertzként is szokás emlegetni
 összefüggés a periódusidő és a frekvencia között: T=1/f,
egymás reciprokai
II. Egyenletes körmozgás
 körmozgás: ha a test pályája egy kör
 egyenletes körmozgás: a kört a tárgy, test mindig ugyanannyi idő alatt teszi
meg, sebességének nagysága állandó
 periódusidő, frekvencia: 
 kerületi sebesség: a tárgy sebessége (a körpálya kerületén), amely a kör
érintőjének irányába mutat, és iránya folyamatosan változik
 kerületi sebességének nagysága állandó, iránya mindig a körpálya
érintőjébe esik

 jele: v, mértékegysége: m/s

Δi
 kiszámolása: Δs/Δt = ω*r= (Δi= ívhossz)
Δt
 szögsebesség: 1 s alatti elfordulás szöge radiánban
 jele: ω, mértékegysége: 1/s
 kiszámolása: ω = Δα/Δt
 centripetális gyorsulás: a sebesség iránya változik, ezért van gyorsulása a
körmozgásnak, ami a kör középpontja felé mutat
  jele: acp, mértékegysége: m/s2
 kiszámítása: acp = v2/r= v · ω=r· ω2

 összefüggések:
1 2∗r∗π 2π
f= T v=
T
=2r∗π∗f =ω∗r ω=
T
ω=2
·π · f acp = v · ω = v2 / r
 Dinamikai feltétele, hogy a testre ható erők eredője minden időpillanatban
megegyezzen, és a kör középpontja felé mutasson.
 A definícióból adódóan a test kerületi és szögsebessége állandó, vagyis a
kerületi gyorsulása és a szöggyorsulása 0.
 A testre ható erők eredőjének nagysága állandó és merőleges a sebességre

III. Forgómozgás
 Körmozgást nemcsak pontszerű testek tudnak végezni, hanem kiterjedt testek
pontjai is. Ennek fennállása esetén forgómozgásról beszélhetünk.
 A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a
testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.

IV. Gyakorlati példák:

 ingaóra ingája, rugó rezgőmozgása, Föld forgása, körhinta, óra mutatója
 értelmezni