1:Koszinusztétel

Bármely háromszög egyik oldalának négyzetét megkapjuk, ha

a másik két oldala négyzetének összegéből kivonjuk-e két
oldal és az általuk közbezárt szög koszinuszának 2-szeres
szorzatát.
2 2 2
a =b +c −2 ∙ b ∙ c ∙ cosA
2 2 2
b =a +c −2 ∙ a ∙ c ∙ cosB
2 2 2
c =a + b −2 ∙ a ∙b ∙ cosC

Koszinusz tétel következménye:

Legyen a, b és c a háromszög oldalainak hossza, ahol az a
oldal a leghosszabb.
Ha a < b +c , akkor a háromszög hegyesszögű.
2 2 2

Ha a > b +c , akkor a háromszög tompaszögű.

2 2 2

Ha a =b +c , akkor a háromszög derékszögű.

2 2 2

2:Szinusztétel
A háromszög oldala arányos a vele szemben lévő szög
szinuszával.
a
=2 R/∙ sinA
sinA

a=2RsinA
2RsinA=a/: 2sinA
a
R= 2 sinA
Lemma: a körvonal húrja egyenlő az átmérőjének és a neki
megfelelő kerületi szög szinuszának szorzatával.

MP-átmérő
MN-húr
MN=MP∙sinL

3:A háromszög területének meghatározására szolgáló

képletek
h-magasság
a-a három-
 szög oldala

a∙h
S = 2

1
S = 2 ∙ a ∙h

Tétel:
A háromszög területe két oldalának és az általuk közbezárt
szög szinusza szorzatának felével egyenlő.
1
S = 2 a ∙ b ∙sin
a ∙b ∙ sin
S = 2

Hérom képlete:
Az a, b és c oldalú háromszög területét a következő képlettel
határozzuk meg.
S =√ p ∙( p−a)( p−b)(p−c )
ahol a, b, c – a háromszög oldalai
p-félkerület
a+b+ c
p= 2

Tétel:
Az a, b, c oldalú háromszög területét a következő képlettel
határozzuk meg.
 abc
S =4R
abc
S= 4R
/4R

R=?
4RS =abc/:4S
abc
R= 4 S
Tétel:
A háromszög területe egyenlő a fél kerületének és a beírt
körvonal sugarának szorzata.
S =p∙r
p-félkerület
r-a beírt kör sugara
S =p∙r r=?
p∙r=S /:p
S
r= p

4: Szabályos sokszögek. A szabályos sokszög köré írt és beírt

körvonal sugarainak meghatározására szolgáló képlet.
Meghatározás:
A sokszöget szabályosnak nevezzük, ha minden oldala és
minden szöge egyenlő.
Bármilyen szabályos n szög szögeinek összegét a következő
képlettel számítjuk ki:
180(n-2)
n- oldalak száma
Szabályos n szög szögét a következő képlettel számítjuk ki:
180(n−2)
n

Tétel:
Bármilyen szabályos sokszög egyszerre lesz beírt és kör-köré
írt is, ahol a két középpont egybeesik.
A szabályos sokszög köré írt kör sugarát a következő képlettel
számítjuk ki:a- a szabályos sokszög oldalának hossza
a
R= 2sin 180
n

A szabályos sokszögbe írt kör sugara:

a
rn= 2tg 180
n

5:A körvonal hossza és a körlap területe. A körív és a körcikk

meghatározására szolgáló képlet.

OA=B=sugár C=2ПR
 AB=D-átmérő

C=körvonal hossza (kerület)

D
R= 2
D=2∙R
C=D∙П
S=П∙ R - a körlap területe
2

П- állandó szám; R-sugár;

П ∙ R ∙n
A körív meghatározására szolgáló képlet: l= 180
2П ∙R∙n П ∙ R∙n
l= 360
=
180 n - középponti szög

A körcikk számítására szolgáló képlet( terület).

2
П∙ R ∙n
S körcikk= 36

6: Két pont közötti távolság képlete

AB=√ ¿ ¿

7:A szakasz felezőpontjának koordinátái

(a−b)
f= 2 f-felezési pont
 8: A körvonal egyenlete
Az xy síkon az F alakzat egyenletének azt a z és y kétváltozós
egyenletnek nevezzük, mely a következő tulajdonságokkal
rendelkezik. Ha a pont illeszkedik az F alakzathoz, akkor
koordinátái igazzá teszik az egyenletet.

R=OM
OM=√(x 2−x 1) +( y 2− y 1) =√(x−a) +( y−b)
2 2 2 2

OM2=(x−a) +( y−b)
2 2

R2¿( x −a) +(x−b)

2 2

(x-a)2(y-b)2=R2

Meghatározás:
Az R sugarú és O(a,b) középponti kör egyenlő: R2=(x-a)2+(y-b)2

Abban az esetben, ha a kör középpontja egybeesik a

koordináta rendszer kezdőpontjával (origó), akkor a kör
egyenlete: x2+y2=R2
 9:Az egyenes egyenlete
Tétel:
Az egyenes egyenlete a következő alakban írható fel:
ax+by=c, ahol az a,b,c valamilyen szám, de az a és a b
egyszerre nem egyenlő nullával.
Ha b=0 és a≠0, akkor az ax+by=0 egyenes egyenlete egy
függőleges egyenest ad meg;
c
ax+by=c ax=c x= a
A lineáris függvény grafikonja y=kx+b alakban írható fel.
 10: Vektorok koordinátáinak meghatározására szolgáló
képlet. A vektor skaláris szorzata.
Meghatározás:
Vektornak nevezzük az irányított szakaszt.
Két vektor egyenlő, ha hosszuk és irányuk megegyezik.
Egységvektor: egységnyi hosszúságú vektor.
Nullvektor: 0 hosszúságú vektor, olyan vektor melynek
megegyezik a kezdőpontja és a végpontja. Irányát
tetszőlegesnek tekintjük.
Az a vektor ellentetje: azt a vektort, amelyik vele egyenlő
abszolút értékű, egyenlő állású, de vele ellentétes irányú.
Vektorok kivonása
Az a és b vektorok különbségét úgy képezzük, hogy közös
kezdőpontból mérjük fel őket. A végpontjaikat összekötő, a
végpontja felé mutató vektor az a-b vektor.
10-hez tartozik
Az a(a1; a2) és b(b1;b2) vektorok skaláris szorzatát a következő
képlettel kell kiszámítani:
a∙b= a1∙b1+a2∙b2
hajlásszöge alapján: a∙b= |a|∙|b|∙cos(a;b)
Két a(a1;a2) és b(b1;b2) vektor kollineáris, ha megfelelő
koordinátái arányosak.
 a 1 a2
kollináris-párhuzamos =
b1 b2

Két a(a1;a2) és b(b1;b2) vektor merőleges, ha skaláris szorzatuk

nullával egyenlő.
a∙b=0 a1∙b1+a2∙b2=0

11: A vektorok hosszának meghatározására szolgáló képlet

a=(a1, a2) és b=(b1, b2)
Az a vektor hossza:
|a|=√ a 1 + a 2
2 2

Az AB vektor hossza:
AB= |b-a|= √ ¿ ¿

12: A vektorok hajlásszögének meghatározására szolgáló

képlet
hajlásszöge alapján: a∙b= |a|∙|b|∙cos(a;b)
Két a(a1; a2) és b (b1; b2) nem nullvektor közötti szög
koszinuszának meghatározására szolgáló képlet:
a ∙b
cos(a;b)<= ¿ a∨∙∨b∨¿ ¿
a 1 ∙ b 1+ a 2∙ b 2
cos(a;b)<= √ a +a 2 ∙ √ b 1 + b 2
2 2 2 2