Irodalom 9 10

9-10.
évfolyam
Irodalom
Célok és feladatok
A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló,
változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális
identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és
elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak
hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi
életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a
műholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még
előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére.
Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi
művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány,
a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi
manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály.
Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen
egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési,
gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az
érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe.
Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb

értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi
dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat,
amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások,
életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, így fejleszthető a szociális, életvitel és
környezeti kompetencia. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv
szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot,
amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a
tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan
tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.
Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a „szót értés"
jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az
érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy
sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában, felkészítve őket az
élethosszig tartó tanulásra. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a
civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és
érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek.
Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század
információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a
személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.
Fejlesztési követelmények
A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény
a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció
minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a
másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve
korrigálását.
Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus
magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos
kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a
nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást
a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe
a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult
műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás
néhány publicisztikai műfajban.
A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési
jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel
és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos,
publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában
foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését,
jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes
jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok
vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle
műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra.
A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a
személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége
ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden
szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-
ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt
közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos,
hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban
egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó
tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos
szövegátalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő
tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata
biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a
fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is
kifejező bemutatását.
A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az
együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a
gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt
a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a
problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az
indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak
alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle
információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő
problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk
világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon
alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai,
helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak
tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi
állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi
normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az
aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az
anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről,
rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés
elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a
fokán nyílik valódi lehetőség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen
nyelvek tanulásában.
Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb
szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az
irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás
élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái
között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is.
Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma
változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata,
milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a
kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb
irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának
fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb
természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-
szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében.
Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek
jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a
tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának
és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és
az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és
műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb
állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi
tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről,
különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.
Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőtt kor küszöbére ért ember
meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep
hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék
folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó
megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre,
segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a
derűre, a szépségre.
Értékelés
Irodalom
Rendszeres és változatos formájú szóbeli feleltetés során az elméleti tudás ellenőrzése, a
szövegelemző, értelmező képesség szintjének, az önállóság, kreativitás mértékének követése,
értékelése.
A fogalmazási készség szintjének mérése házi fogalmazások, dupla órás iskolai dolgozatok és
rövid lélegzetű feladatmegoldások formájában. Az objektív értékelés biztosítására tesztes
elemeket is tartalmazó feladatlap íratása.
Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Tankönyv:
- tartalmazza a kerettanterv által kívánt új elemeket, módosulásokat
- jól strukturált legyen, kiemelésekkel segítse a tanulók tájékozódását
- vázlatértékű széljegyzetekkel súlypontozzon
- gazdag képanyaga legyen
- a képzőművészeti alkotások lehetőleg színes kivitelezésűek legyenek
- az anyanyelvi tankönyv áttekinthető, rendszerező táblázatokat, szemléletes ábrákat,
kreativitást is igénylő, szellemes feladatokat is tartalmazzon
- felmenő rendszerű tankönyvcsalád tagja legyen lehetőség szerint
Tanulmányi segédletek, taneszközök

- a tantárgy nem eszközigényes
- a kötelező olvasmányok, forrásművek többségét a könyvtár biztosítja
- a tanulmányi segédletek kiválasztásakor arra törekszünk, hogy a művészi élmény
közvetítésének hagyományos és korszerű eszközei egyaránt segítség kultúraközvetítő és
érdeklődésébresztő munkánkat
Megjegyzés
- a 7-8. évfolyamnál jelölt eszköztípusok szolgálják a 9-12. osztályokban folyó munkát is,
ezért ezt évfolyamonként külön már nem említjük
- a tankönyvválasztást a tankönyvpiac kínálatához igazítjuk, így az évfolyamoknál
jelzettektől később eltérhetünk
9. évfolyam
Évi óraszám (nyelv:74, irodalom:74), Heti 2-2 óra
Belépő tevékenységformák
Kulturált nyelvi magatartás
A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömeg-
kommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív
szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok
tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a
képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más
szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező
kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az
irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok
felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a
színpad és a film világában.
Szövegértés
Szövegátalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben,
szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és
mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos,
publicisztikai és szépirodalmi művekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a
kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó
többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során
különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a
köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek
megértésére.
Szövegalkotás
A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő
szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia,
kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a
beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével.
különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle
műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. Kreatív gyakorlatok az
„alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából,
jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-
változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok,
illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető
gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép,
színpadi mozgás, díszlet, jelmez.
Tanulási képesség
Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és
köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése
önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári
kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD)
kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmai szintű
megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban
Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok,
egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-
tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk,
jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az
aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás
alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás
értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök
szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében,
felolvasásában, memoriterek előadásában.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata

Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és
a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás
történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a
görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban
utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok
fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok,
sziget, hegy, kert, tűz, utazás).
Irodalmi kifejezésformák
Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak
szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet
(fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők
megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet
(látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és
késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a
jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben
megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és
megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének
(például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény
hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének
és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a
szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak
meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok
azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban;
párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése.
A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció,
az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának,
kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy
korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom
kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos
részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a
tanult irodalmi művek és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának
ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai
irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az
irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben.
Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat
felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése
és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott
különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy
egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy
cáfolata saját érvekkel.
Irodalom
Magyar irodalom 9.
Tematikai egység/ Szövegvilágok Órakeret 2
Fejlesztési cél óra
Előzetes tudás Szóbeliség, írásbeliség, népköltészet, népszerű irodalom, szépirodalom, elbeszélés,
novella,
További feltételek Személyi: magyar szakos tanár
Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla
A tematikai egység Az irodalom fogalma, kialakulása, írásbeliség; irodalom, művészet összefüggései; az
nevelési-fejlesztési irodalom mint világalkotás, szövegvilág, fikció; a szövegköztiség (intertextualitás);
céljai a szerző-mű- befogadó kapcsolata
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tan-
eljárások, pontok eszközök
módszerek,
szervezési és
munkaformák
Az irodalom fogalma, A tanuló Tanulói Történelem:
eredete, szóbeliség és – pontosítja az tevékenységek őskor, írásbeliség
írásbeliség. Az irodalom mint irodalom és az szervezése kialakulása,
világalkotás. írásbeliség, irodalom pármunka,
Szerző – mű – befogadó és művészet csoportmunka, Vizuális kultúra:
(Karinthy: A cirkusz ) összefüggéseit prezentációkészítés filmplakát, internetes
Az alábbi témák közül – megismeri és képregény, kapcsolat
kettő: Népszerű irodalom – értelmezi az irodalmi Néhány grafikai filmes műfajok,
szépirodalom; Az irodalom művek szervező falfirka filmrészle-
mint szövegvilág (Mándy, fikcionalitását, megismerése képelemzés tek, képregé-
Varró Dániel szövegrészletek nyelvi (fürtábra, INSERT- nyek
alapján) megalkotottságát technika,
Szövegek párbeszéde (József – tudatosítja a pókhálóábra,
Attila Születésnapomra c. szépirodalom és a Venn-diagram,
versének összehasonlítása népszerű irodalom kettéosztott napló,
Tóth Krisztina-, Orbán Ottó- kapcsolatát, / T-táblázat)
és Kovács András Ferenc megismeri a
versrészletekkel) szövegek közti listakészítés, rövid
Témák, művek, olvasók az párbeszéd esszé, értelmezés,
időben – (Jókai, Karinthy, lehetőségeit / ismeri megbeszélés, vita
Ottlik szövegrészletei vagy a az irodalmi
Prométheusz-téma alapján) műnemek, műfajok
Műnemek, műfajok: rendszerét
rendszerezés
Kulcsfogalmak/ fogalmak irodalom, szóbeliség, írásbeliség, esztétika, népszerű irodalom, szépirodalom,

fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, lírai én, elbeszélő, beszédhelyzet,
vershelyzet , szövegköztiség (intertextualitás), időbeliség, irodalmi
közlésfolyamat (szerző, mű, befogadó), megértés, értelmezés
Tematikai egység/ Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és Órakeret 10
Fejlesztési cél líra óra
Előzetes tudás Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia,
epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás.
Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció
meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai.
A tematikai egység Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati,
nevelési-fejlesztési erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény
céljai erősítése.
Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és
esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák,
műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az
antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszközö
eljárások, pontok k
módszerek,
szervezési és
munkaformák
Mitológiai történetek A tanuló Tanulói Vizuális kultúra: az történeti
és hősök különféle – felismer, azonosít tevékenységek antik görög művészet atlasz, az
feldolgozásokban; alapvető emberi szervezése: néhány alkotása; antik világ
történettípusok. magatartásformákat pármunka, illusztrációk és atlasza,
Homérosz: Iliász és mitológiai csoportmunka, irodalmi művek internetes
Odüsszeia (részletek). történetekben és prezentációkészítés párhuzamai, későbbi kapcsolat,
Szemelvények a görög eposzokban Listakészítés, rövid korok filmrészle-
lírából (Ana- – megismer irodalmi esszé, értelmezés, témafeldolgozásai. tek
kreón, Szapphó, alapformákat, összehasonlítás, Földrajz:
Alkaiosz), műfajokat, megbeszélés, vita tájékozódás térben.
prózaepikából motívumokat; Történelem,
(Aiszóposz – elemzi a társadalmi és
fabuláiból). történetmesélés állampolgári
A szerzőkhöz, ill. formáit, az elbeszélői ismeretek: az antik
hősökhöz kapcsolódó nézőpontokat és a világ nagy szónokai,
toposzok. Irodalmi narratív struktúra történetírói.
alapformák, történetek szerepét Matematika; fizika:
és motívumok hatása, – felismeri a görög tudománytörténet; az
továbbélése többféle kultúra máig tartó antik világ
értelmezésben az hatását (archetipikus tudományosságának
európai és a magyar helyzetek, mitológiai öröksége.
irodalomban, és irodalmi Filozófia: antik
képzőművészetben, adaptációk, filozófusok, filozófiai
filmen. intertextualitás; mai irányzatok.
magyar szókincs).
Kulcsfogalmak/ szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók,
fogalmak kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz,
időmértékes verselés, versláb, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula,
archetípus, toposz, poétika.
Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Órakeret 5
Előzetes tudás Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus.
A tematikai egység Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi
nevelési-fejlesztési magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége,
céljai az erkölcsi gondolkodás fejlesztése
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tanesz-közök
eljárások, pontok
módszerek,
szervezési és
munkaformák
Az antik görög A tanuló Tanulói Vizuális kultúra; internetes
színház jellemzői. – képes dialogikus tevékenységek történelem, hozzáférés
Drámai előadások szervezése társadalmi és drámaelőa-
(tragédia és
művek olvasására, pármunka, állampolgári dások részletei
komédia), befogadására, csoportmunka, ismeretek: görög és képek a görög
versenyjátékok. értelmezésére, egy prezentációkészí-tés római színházról,
Szophoklész: drámarészlet Listakészítés, rövid színházépítészet. PowerPoint-
Antigoné (és az előadására; esszé, értelmezés, Földrajz: 1-2 bemutató
Oidipusz király összehasonlítás, fennmaradt antik
részlete).
– felismer különféle megbeszélés, vita színház helyének
Az antik dráma magatartásformákat beazonosítása.
hatása a konfliktusokat, Etika; filozófia:
drámatörténetre. értékeket és hibákat Arisztotelész
(harmónia, Poétikájának
néhány alapvetése.
mértéktartás, Tánc és dráma:
hübrisz); ezek színházművé-szet,
elemzésével, színháztörténet.
értékelésével
fejlődik erkölcsi
érzéke;
– pontosítja a
katarzis fogalmát;
felismeri, hogy a
befogadóra tett
hatások
változatosak;
– képes a műről szóló
vélemények kritikus
befogadására.
Kulcsfogalmak/ színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció,
fogalmak dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis
Tematikai egység/ Világirodalom – antik római irodalom Órakeret 4
Előzetes tudás Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés.
Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon/interaktív tábla
A tematikai egység Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének
nevelési-fejlesztési képessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel.
céljai Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatásértelmezés,
kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tan-eszközök
eljárások, pontok
módszerek,
szervezési és
munkaformák
Szemelvények a A tanuló Tanulói Történelem, internetes
római lírából és – azonosít, értékel tevékenységek társadalmi és hozzáférés
epikából. emberi szervezése állampolgári szövegrész-
Catullus, Vergilius, magatartásformákat a pármunka, ismeretek; földrajz: letek
Horatius, Ovidius, művek, illetve a szerzők csoportmunka, az antik római
Phaedrus néhány portréi alapján; prezentációkészí-tés kultúra kiterjedése.
műve (vagy – véleményezi a Listakészítés, rövid
részletek). horatiusi életelvek esszé, értelmezés, Vizuális kultúra:
érvényességét; összehasonlítás, korabeli művek és
A római irodalom – megismer irodalmi megbeszélés, vita későbbi
műfajainak, műfajokat, feldolgozások.
témáinak, versformákat;
motívumainak – értelmezi a görög és
hatása, továbbélése. római kultúra
viszonyát;
– felismeri a római
kultúra máig tartó
hatását (mitológiai és
irodalmi adaptációk,
intertextualitás;
Catullus / Horatius
noster; latinizmusok a
mai magyar
szókincsben).
Kulcsfogalmak/ eposz, dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozástörténet
fogalmak
Tematikai egység/ Világirodalom – Biblia Órakeret 10
Előzetes tudás Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.
A tematikai egység A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek,
nevelési-fejlesztési magatartásformák, témák, motívumok megismerése, befogadásának képessége,
céljai továbbélő hatásuk tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközö
módszerek, szervezési pontok k
és munkaformák
Szemelvények az A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális bibliai
Ószövetségből – megismer/ szervezése kultúra; atlasz,
(Teremtéstörténet, A felismer bibliai pármunka, ének-zene: internetes
vízözön, Káin és Ábel, csoportmunka, a Biblia hatása hozzáférés,
Bábel tornya, József
élethelyzeteket, prezentációkészítés. más művészeti biblikus
története, Mózes és a magatartásformákat, Listakészítés, rövid esszé, ágakra; témájú
tízparancsolat, témákat, értelmezés, összehasonlítás, különböző festmények,
próféták Jónás könyve, motívumokat; megbeszélés, vita. korok bibliai Power-
zsoltárok). – tudja néhány témafeldolgoz Point-
Portfóliókészítés. ásai, különféle bemutató
Szemelvények az
közkeletű bibliai művészeti zeneműrészl
Újszövetségből szólás, állandósult ágak etek
(Máté evangéliuma; kifejezés eredetét és példáival. internetes
példabeszédek: A jelentését; kapcsolat
magvető példázata – ismeri a Bibliához vagy CD-
esetleg A tékozló fiú kapcsolódó ünnepek, lejátszó
története, Az irgalmas hagyományok
szamaritánus, Pál (karácsony, húsvét,
apostol pünkösd, vízkereszt stb.)
„szeretethimnusza”; az eredetét, tartalmát;
Apokalipszis egy – tudatosítja a bibliai
részlete). motívumok, témák,
műfajok továbbélését a
A bibliai hagyomány kultúrában;
továbbélése az európai – ismeri a Biblia máig
és a magyar szóbeli és tartó hatását az európai
írásos kultúrában (pl. irodalomra és művészetre
szókincsben, (zene, képzőművészet,
szólásokban, film; dramatikus
témákban, hagyomány;
motívumokban). parafrázisok, adaptációk
többféle művészeti
ágból).
Kulcsfogalmak/ Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár,
fogalmak próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis
Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században Órakeret 6
Fejlesztési cél (középkori) óra
Előzetes tudás Himnusz, verses epika, rím, középkor.
A tematikai egység Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.
nevelési-fejlesztési A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak (ókor- középkor-
céljai reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom
sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának
támogatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszköz
módszerek, szervezési és pontok ök
munkaformák
Szemelvények a 4– A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális inter-netes
14. századi európai – megérti a történelmi és szervezése pármunka, kultúra; ének- hozzáférés
irodalomból, művelődéstörténeti csoportmunka, zene: a képzőmű-
himnuszköltészet korszakolás problémáit prezentációkészítés középkori vészeti,
(Assisi Szt. Ferenc, (ókor- középkor- listakészítés, rövid esszé, építészet, kultúrtörté
J. da Todi), reneszánsz fogalmak értelmezés, összehasonlítás, képzőművésze neti
vallomás koordinátái); megbeszélés, vita, t, zene néhány diasorok,
(Augustinus); – megismerkedik a reflektálás alkotása. PowerPoin
középkori irodalom tbemutató
legendák; hősi jellegével az ókeresztény Informatika:
ének (Roland- és középkori szakaszban; tájékozódás a
ének), a vallásos és világi Villon-
trubadúr- és lovagi irodalom együtthatásával; fordításokról.
költészet (W. von – tud példákat hozni a
der Vogelweide), különféle
vágánsdalok. irodalomtípusokra (pl.
Dante: Isteni kolostori, lovagi és
színjáték (részlet/ek vágáns irodalom),
a Pokolból). összhangban a korszak
Villon művei világképével,
(egy-két részlet a értékrendjével;
Nagy – felismeri az antikvitás
testamentumból, 15. hatását a középkorra;
sz.). néhány szemelvény
alapján értékeli Dante és
Villon életművének
jelentőségét.
Kulcsfogalmak/ középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra,
fogalmak nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén
Tematikai egység/ Középkori nyelvemlékek Órakeret 3
Előzetes tudás Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda,
himnusz.
A tematikai egység A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.
nevelési-fejlesztési Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megértése,
céljai értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek
jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsoló-dási Tanesz-
módszerek, szervezési és pontok közök
munkaformák
Középkori A tanuló Tanulói tevékenységek Történelem és internetes
írásbeliség, műfajok, – értelmezi a magyar szervezése pármunka, állampol-gári kapcsolat
nyelvemlékek. nyelvű kultúra csoportmunka, ismeretek: a szöveg-
legkorábbi emlékeit prezentációkészítés, grafikai könyvkészítés részletek
Halotti beszéd és (kötelező művek: HB, szervezők használata történetéről:
könyörgés; ÓMS); listakészítés, rövid esszé, kéziratoktól a
Ómagyar Mária- – megismeri a értelmezés, összehasonlítás, könyvnyomtat
siralom. középkori írásbeliség reflektálás, megbeszélés, vita ásig;
sajátosságait; könyvtártörtén
– tudatosítja a et.
nyelvemlékek szerepét,
jelentőségét és
továbbélésüket későbbi
korokban (l. „Halotti
beszéd”-ek –
Kosztolányi, Márai)
Kulcsfogalmak/ írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció
fogalmak
Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században Órakeret 5
Fejlesztési cél (reneszánsz) óra
Előzetes tudás Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.
További feltételek Személyi:
A tematikai egység Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A
nevelési-fejlesztési reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása
céljai révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti
korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella,
szonettforma, versciklus).
módszerek, szervezési és pontok k
munkaformák
Szemelvények a 14– A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális zenei anyag,
16. századi európai – értelmezi a szervezése pármunka, kultúra; ének- CD-lejátszó
reneszánsz művelődéstörténeti és csoportmunka, zene: a vagy
irodalomból. stílustörténeti korszakolás prezentációkészítés, reneszánsz internetes
problémáit (középkor/ grafikai szervezők építészet, hozzáférés
Az itáliai kora reneszánsz és 16–17. sz.); használata képzőművésze képző-
reneszánsz – tudatosítja a listakészítés, rövid t, zene néhány művé-szeti
legfontosabb reneszánsz esszé, értelmezés, alkotása. diák,
irodalomból: eszményeket, értékeket, összehasonlítás, PowerPoint-
Petrarca: tárgyakat, témákat; reflektálás, megbeszélés, vita bemutató
Daloskönyv (egy-két – Petrarca és Boccaccio
szonett) néhány műve alapján
Boccaccio: megismerkedik a kor
Dekameron (egy lehetséges/ sajátos alkotói
novella) magatartásaival
(kettősségek: tudós
humanizmus és
személyes élményanyag,
ill. a szórakoztatás
szándéka); pontosítja
ismereteit műelemzés
alapján a novella
műfajáról; felismeri a
szonettformát.
Kulcsfogalmak/ reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus
fogalmak
Tematikai egység/ Janus Pannonius portréja Órakeret 6
Előzetes tudás Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica.
Humanizmus, humanista.
Ismétlés: Pannónia dicsérete (memoriter is).
A tematikai egység A hazához való felelős kötődés felismerése. Egy humanista alkotó portréjának
nevelési-fejlesztési megismerése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi
céljai lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési
módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei.
A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó
jelentésének megértése.
eljárások, pontok
módszerek,
szervezési és
munkaformák
Janus Pannonius A tanuló Tanulói Történelem, zenei részletek
lírája, jellemző – megismeri egy tevékenységek társadalmi és internetes
témái (humanista humanista alkotó szervezése állampolgári kapcsolat vagy
természet- és portréját, költői és pármunka, ismeretek: a 15. sz. CD-lejátszó
értékszemlélet, emberi szerepvállalását; csoportmunka, kulturális élete
búcsúvers, személyes prezentációkészí-tés, Magyarországon.
költészetének élményanyagának grafikai szervezők
utóélete költészetformáló használata Vizuális kultúra;
Epigrammák és szerepét; listakészítés, rövid esszé,ének-zene: a
elégiák Egy – tudatosítja, értékeli az értelmezés, reneszánsz kultúra
dunántúli életmű néhány fontos összehasonlítás, Magyarorszá-gon.
mandulafáról, Búcsú témáját, a lírai alany refelktálás, megbeszélés,
Váradtól, Saját magatartását (pl. költői vita
lelkéhez). öntudat, művészi
becsvágy, búcsúzás,
betegség, katonáskodás,
test és lélek);
– megismeri néhány
fogalom változó
jelentését (pl. elégia,
epigramma);
– elemzési minimuma:
Pannónia dicsérete és
Janus Pannonius még
egy műve
Kulcsfogalmak/ elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny,
fogalmak interkulturalitás, újplatonizmus
Tematikai egység/ Balassi Bálint portréja Órakeret 7
Előzetes tudás Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.
A tematikai egység A magyar nyelvű költészet megbecsülése, a Balassi-versekben
nevelési-fejlesztési megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers
céljai
és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák
találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét.
Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv;
különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését
támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek,
ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa
azonosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Tan-
módszerek, szervezési és pontok eszközök
munkaformák
Balassi Bálint lírája; A tanuló Tanulói tevékenységek Történelem, internetes
költői tudatosság; az – megismeri az alkotó szervezése: pármunka, társadalmi és hozzáférés,
életmű néhány költői portréját és csoportmunka, állampolgári diasorok
tematikus és formai magatartását (az életmű prezentációkészítés, grafikai ismeretek: a PowerPoint-
jellemzője. 3-4 darabja nyomán); szervezők használata 16. sz. bemutató
Egy katonaének – tudatosítja az listakészítés, rövid esszé, kulturális élete
(kompozíció, életmű értelmezés, összehasonlítás, Magyarország
értékrend). reflektálás, megbeszélés, vita on.
Legalább további
megközelítési Vizuális
két mű értelmezése problémáit kultúra: a
Hogy Júliára talála, (kötetkompozíció; reneszánsz
így köszöne néki, kéziratos kultúra
Kiben az Celia énekeskönyv; Magyarország
szerelméért való on; az arany-
gyötrelméről szól
különféle metszés.
Istenes tematika, felfogások:
könyörgésvers, Adj kompozíció/tematik
már csendességet; a);
Szövegvers, – megkülönbözteti a
Megformáltság, dallamvers és
szerkezet szövegvers fogalmát;
(aranymetszés, – tud ritmizálni
hárompillérű
kompozíció).
ütemhangsúlyos
formákat, felismeri
a Balassi-strófát;
– elemzési minimuma:
Egy katonaének és még
egy-két műve.
Kulcsfogalmak/ kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés,
fogalmak Balassi-strófa
Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Órakeret
Fejlesztési cél 1 óra
Előzetes tudás Dramatikus megjelenítés, előadási formák.
A tematikai egység A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban,
nevelési-fejlesztési váratlan helyzetek kezelése.
céljai A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése.
Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő
megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és
elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Tan-eszközök
eljárások, pontok
módszerek,
szervezési és
munkaformák
Néhány sajátos A tanuló Tanulói tevékenység Tánc és dráma: internetes
színjátéktípus a 10– – részt vesz a szervezése dráma és hozzáférés
16. században (a témakörhöz kapcsolódó Pármunka, színháztörténet, filmrész-
középkor és drámajáték csoportmunka, játéktípusok. letek
reneszánsz vallásos előkészítésében és karaktertípusok
és világi előadási előadásában; alkotása,
formái). – képes rögtönzésre cselekményváz írása,
(cselekményváz és színpadképek
adott állandó típusok
alapján);
– megismer néhányat az
európai színjátszás
máig élő
hagyományaiból;
– felismeri az
előadásmódok és
színpadformák
sokféleségét a
középkori
játéktípusokban.
Kulcsfogalmak/ misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, színpadformák.
fogalmak
Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században Órakeret 4
Fejlesztési cél és Shakespeare óra
Előzetes tudás A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.
Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete.
A tematikai egység A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.
nevelési-fejlesztési Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása.
céljai
munkaformák
Az angol színház A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális kultúra; internetes
a 16–17. – ismer néhány szervezése pármunka, ének-zene; hozzáférés
században Shakespeare-témát, csoportmunka, mozgókép- drámaelőadá
(színház, előadás szállóigét; prezentációkészítés, kultúra és sok részletei
és dramaturgia – képes egy mű részletes grafikai szervezők médiaismeret: képek az
összekapcsolódás elemzése kapcsán a hősök használata illusztrációk, angol
a). jellemzésére, listakészítés, rövid esszé, zenei és filmes színházról,
magatartásuk, értelmezés, összehasonlítás,feldolgozások PowerPoint-
Shakespeare egy konfliktusaik értékelésére; megbeszélés, vita Shakespeare- bemutató
drámája Romeo – megérti a befogadói reflektálás, művekből.
és Júlia, Hamlet elvárások (korabeli
közönség) és a Dráma és tánc:
dramaturgia összefüggését; színháztörténet,
– részt vesz egy jelenet színházművészet,
kidolgozásában és színpadi hatás.
előadásában;
– felismeri a dráma másik
létformáját (aktuális
színházi előadások,
rendezői értelmezések
hatásával); értékeli az
újrafordítások, filmes
feldolgozások szerepét;
– lehetőség szerint
megtekint egy színházi
előadást (vagy felvételét);
– műismereti minimuma:
egy Shakespeare-dráma
elemző feldolgozása és
memoriter: egy
monológ/részlete;
– alkalmassá válik az adott
műről szóló vélemények
kritikus befogadására; egy
szóbeli érettségi témakör
anyagának összeállítására
és az abban megjelölt
feladat kifejtésére.
Kulcsfogal- drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse
mak/ fogalmak
Tematikai egység/ Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. Órakeret 3
Fejlesztési cél század) óra
Előzetes tudás Reneszánsz, humanizmus, reformáció.
Tárgyi: internetes kapcsolat, projektor, vetítővászon/interaktív tábla
A tematikai egység A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai.
nevelési-fejlesztési Annak belátása, hogy a különböző korszakok egyaránt gazdagították az
céljai
emberi kultúrát.
A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése
(pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett
élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és
stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére.
eljárások, pontok
módszerek,
szervezési és
munkaformák
A reneszánsz A tanuló Tanulói Vizuális kultúra; internetes
kései szakasza – ismeri a tevékenységek ének-zene: az kapcsolat
(manierizmus). szervezése irányzatokhoz zenei-részletek
Szemelvény a
fogalomhasználati pármunka, kapcsolódó, diasorok:
korszakból: problémákat csoportmunka, jellemző alkotások barokk
Cervantes: Don (művelődéstörténeti prezentációkészí-tés, formajegyei klasszicista
Quijote (részlet). korszak, korstílus, grafikai szervezők (minden művészeti épületek,
stílusirányzat); használata ágból). szobrok,
listakészítés, rövid esszé, festmények
– tisztában van értelmezés, PowerPoint-
irányzatok egymás összehasonlítás, bemutató
mellett élésével; megbeszélés, vita,
– meg tudja különböztetni reflektálás
a reneszánsz / barokk
alapvető formai és
stílusjegyeit, ismeri ezek
esztétikai hátterét;
Műismereti minimuma:
Cervantes: Don Quijote
(részlet).
Kulcsfogalmak/ reneszánsz, barokk; korstílus, stílusirányzat
fogalmak
Tematikai egység/ Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Órakeret 4

Előzetes tudás Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).
A tematikai egység A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális
nevelési-fejlesztési gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához
céljai
való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása.
Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk
formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások
összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban).
A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek
befogadásának, megértésének támogatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközök
módszerek, szervezési és pontok
munkaformák
Magyar barokk A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes
irodalom. – felismeri a barokk szervezése kultúra; ének- kapcsolat
Szemelvény: formajegyeit az irodalmi pármunka, csoportmunka, zene: a barokk festmények,
Pázmány Péter művekben és más prezentációkészítés, formajegyei képek,
értekező prózájából művészeti ágakban is, grafikai szervezők más művészeti PowerPoint-
(hitvita, összhangban az használata listakészítés, ágakban. bemutató,
prédikáció). irodalommal; rövid esszé, értelmezés, zenei
– megismeri világkép és összehasonlítás, részletek
Zrínyi Miklós: műfajok, poétikai / megbeszélés, vita
Szigeti veszedelem retorikai megoldások reflektálás
(vagy részletek); a összefüggését;
barokk eposz – tisztában van az eposzi
(szerkezet; kellékek
koncepció; hagyományozódásával,
embereszmény/ a az antik és barokk
főhős mint Krisztus eposzok különbségével
katonája; (koncepció, szerkezet,
értékrend). értékrend,
embereszmény);
Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem ( részlete).
Kulcsfogalmak/ barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat
fogalmak
Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. Órakeret 4

Fejlesztési cél század) óra
Előzetes tudás Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica.
Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.
Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.
A tematikai egység Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.
nevelési-fejlesztési Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.
céljai A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a
korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum
műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való
részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök
jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi
előadás élményének megbeszélése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszközök
módszerek, szervezési és pontok
munkaformák
A klasszicizmus A tanuló Tanulói tevékenységek Tánc és internetes
elvárásai. Tragédia – felismeri a klasszicista szervezése pármunka, dráma: hozzáférés
és komédia. normatív esztétika csoportmunka, színháztörténe drámaelőa-
A francia színház a sajátosságait (műfaji prezentációkészítés, t, a színpadi dások
17. században hierarchia, szabályok); a grafikai szervezők kísérő zene, a részletei
(színház, előadás és korabeli elvárások és a használata listakészítés, koreográfia. képek a
dramaturgia dramaturgia rövid esszé, értelmezés, francia
összekapcsolódása) összefüggését; összehasonlítás, színházról,
. – megérti a komikum megbeszélés, vita PowerPoint-
Molière: Tartuffe. műfajformáló minőségét reflektálás bemutató
A komikum és változatait (helyzet- és
megjelenési formái. jellemkomikum);
– képes egy mű részletes
elemzése kapcsán a
hősök jellemzésére,
magatartásuk,
konfliktusaik
értékelésére;
– részt vesz egy jelenet
kidolgozásában és
előadásában;
– lehetőség szerint
megtekint egy színházi
előadást (vagy
felvételét);
egy Molière-mű elemző
feldolgozása és
memoriter: egy részlet;
– alkalmassá válik az
adott műről szóló
vélemények kritikus
befogadására; egy
szóbeli érettségi témakör
anyagának
összeállítására és az
abban megjelölt feladat
kifejtésére.
Kulcsfogalmak/ felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás,
fogalmak helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr
Tanulási és tanítást-tanulást segítő taneszközök
Irodalom
Magyar irodalom
Középpontban a befogadó
Tankönyv és szöveggyűjtemény egyben
17120/I-II Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. I-II. kötet
vagy
Tankönyv és szöveggyűjtemény külön kötetben
17120 Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. tankönyv
17545 Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. szöveggyűjtemény
A továbbhaladás feltételei
Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A
kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a
beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól,
eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus
magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos
kommunikációs viszony fölismerése.
Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott
terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének,
témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és
többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a
szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek
megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő
nézőpontjából.
A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi
megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási
készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati
tájékozottság.
Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők
és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet
bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont,
a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének
(beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes
verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek
elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok
fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.
Magasabb évfolyamra lépés feltételei

Irodalom
Olvasott művek szabatos ismertetése szóban és írásban, művekben megjelenített érzelmek,
élethelyzetek, emberi problémák, erkölcsi kérdések megnevezése, elemzése saját szavakkal.
Gondolatok, eszmék, állásfoglalások néhány szempont szerinti magyarázata.
Megfelelő idézés szóban és írásban.
10. évfolyam
Évi óraszám: 148 (nyelv: 74; irodalom: 74) Heti óraszám: 4
2+2
Belépő tevékenységformák
Kulturált nyelvi magatartás
A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és
szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos
témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben.
Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai
ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő
álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése.
Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása,
értékelése.
Szövegértés
A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti
ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és
különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek
megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a
ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása
néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak
megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például
kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben.
Szövegalkotás
Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi
kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás,
elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás
e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló
kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás,
cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen
eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó
kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.
Tanulási képesség
Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és
szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló
adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata
mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő
információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása.
Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és
alkalmazása.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően
döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng
eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos
írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek
megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök
használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek
felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök
megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában,
publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a
tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű
idegen szavak helyesírása.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata

Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő
alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az
olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának,
olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok
néhány alapvető példájának bemutatása.
Irodalmi kifejezésformák
Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben.
A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak
bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle
kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult
epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek
feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.
Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani
motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták
azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.
Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Órakeret 7
Előzetes tudás Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.
Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla
A tematikai egység Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése
nevelési-fejlesztési többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség
céljai fejlesztése.
Felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság
eszményének különböző megközelítései. A művekben megjelenített erkölcsi és
világképi problémák mérlegelő értékelése.
Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat
és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása.
Szemelvények, művek értelmezése.
munkaformák
A felvilágosodás A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes
irodalmának – megkülönbözteti az szervezése kultúra; ének- kapcsolat
jellemző műfajai és eszmetörténeti koszak, pármunka, csoportmunka, zene: festmények,
stílusirányzatai: filozófiai irányzat és prezentációkészítés, klasszicizmus, képek,
klasszicizmus, stílusirányzat kategóriáit; grafikai szervezők rokokó más PowerPoint-
szentimentaliz-mus – megismeri a bölcseleti használata listakészítés, művészeti bemutató,
(érzékenység), háttér és a stílusirányzat, rövid esszé, értelmezés, ágakban; zenei
rokokó. műfaj, tematika néhány összehasonlítás, megzenésített részletek
Művek, összefüggését, az egyes megbeszélés, vita, irodalmi
szemelvények az irányzatok jellemző reflektálás művek (pl.
angol, francia és tendenciáit, irodalmi Goethe,
német irodalomból, műfajait az európai Schiller
Voltaire Candide, irodalmakból vett egyes alkotásai).
részletek Defoe szemelvények alapján;
Robinson Crusoe, – felismeri a preromantika Történelem,
Swift Gulliver jellegét, szerepét; társadalmi és
utazásai c. – választható beszámolót állampolgári
regényeiből, készíthet olvas- ismeretek;
Rousseau, Goethe, mányélménye vagy látott filozófia;
Schiller különféle színházi élménye alapján etika: a
műfajú (Defoe, Swift, Schiller felvilágosodás
alkotásaiból. művei); korának
A választott – műismereti minimuma: bölcselete;
szerzőkhöz, Swift, Voltaire, Goethe értekezések a
művekhez egy-egy művének/ kor szerzőitől
kacsolódó fogalmi részletének ismerete.
ismeretek.
Kulcsfogalmak/ felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői
fogalmak nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény,
ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem)
Tematikai egység/ Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Órakeret 20
Fejlesztési cél Mihály, Berzsenyi Dániel óra
Előzetes tudás Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője.
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
A tematikai egység Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti
nevelési-fejlesztési és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai
céljai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság.
Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések
megbecsülése.
A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések
gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának,
irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom
jelentőségének tudatosítása.
Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése,
összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével
munkaformák
A 18. század A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális kultúra; művelődéstö
irodalma a – ismereteket szerez a szervezése ének-zene: rté-neti
felvilágosodás előtt kuruc kor irodalmáról; pármunka, csoportmunka, stílusirányzatok atlasz
(a kuruc – ismeri a magyar nyelv prezentációkészítés, egymásmellettis
költészethez ügyében született listakészítés, rövid esszé, ége a 18. internetes
kapcsolódó irodalmi legfontosabb értelmezés, században. kapcsolat
formák; Mikes programok, értekezések összehasonlítás, festmények,
Kelemen: gondolatait; Kazinczy megbeszélés, vita, Földrajz: a képek,
Törökországi levelek tevékenységét; a reflektálás témakörhöz, az PowerPoint-
részlete). magyar felvilágosodás alkotókhoz bemutató,
időszakának, irodalmi kapcsolódó zenei
A felvilágosodás életének néhány tájegységek, részletek
korának irodalma. sajátosságát; települések
Művelődési – tudatosítja a
programok. nyelvújítási mozgalom
Bessenyei György jelentőségét;
értekező prózai – tisztában van
művének részlete – Csokonai és Berzsenyi
Magyarság. életművének jellegével,
Alkotói csoportok, az alkotók helyével,
irodalmi központok, szerepével a magyar
sajátos életutak irodalom történetében;
Batsányi János, felismer jellemző
Kármán József. stílusirányzatokat,
Kazinczy Ferenc műfajokat,
irodalomszervező verstípusokat és
tevékenysége és írói versformákat;
munkássága, – műismereti
epigrammái (A nagy minimuma: Mikes
titok, Írói érdem) Kelemen: Törökországi
levelek (részlet),
Csokonai Vitéz Kazinczy Ferenc egy
Mihály portréja; epigrammája;
életművének műfaji, Bessenyei György egy
formai és stiláris értekező prózai részlete;
sokszínűsége Csokonai Vitéz Mihály:
A Reményhez, A A Reményhez (ált. isk.,
tihanyi Ekhóhoz, és memoriter is); A tihanyi
a Tartózkodó Ekhóhoz Tartózkodó
kérelem alapján. kérelem; Berzsenyi
Dániel: A közelítő tél, A
Berzsenyi Dániel magyarokhoz I.
portréja; jellemző Levéltöredék
műfajok, témák, barátnémhoz c. mű.
életérzések – Csokonai és
költészetében. Berzsenyi kapcsán
A közelítő tél, A alkalmassá válik
magyarokhoz I. . legalább 3-4 alkotásuk
Levéltöredék és a műveikről szóló
barátnémhoz, vélemények, elemzések
értelmezése. értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör
Csokonai és kifejtésére;
Berzsenyi hatása, memoriterek
továbbélése a tolmácsolására
későbbi magyar
költészetben.
Kulcsfogalmak/ nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus,
fogalmak bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus,
antik strófaszerkezetek
Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében Órakeret 11
Fejlesztési cél (romantika, romantika és realizmus) óra
Előzetes tudás Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és
realizmus
A tematikai egység Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismerése által a
nevelési-fejlesztési nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának
céljai értelmezése különböző korstílusokban.
Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése.
A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista
szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi
összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás,
szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása,
beszámoló készítése
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá- Taneszközö
módszerek, szervezési és si pontok k
munkaformák
A romantika A tanuló Portfólió készítése. Történelem, internetes
irodalmának jellemzői – felismeri az Tanulói tevékenységek társadalmi és kapcsolat
(esztétikai elvek, életművek szervezése: állampolgári festmények,
művészi szabadság, egymásmellettiségét pármunka, csoportmunka, ismeretek; képek,
stílus- és formajegyek; az 1830-as években prezentációkészítés, vizuális kultúra; Power-
ironikus látásmód, (klasszika, romantika, listakészítés, rövid esszé, ének-zene: a Point-
groteszk minőség). realizmus tendenciái, értelmezés, romantika bemutató,
Új műfajok, formák l. Goethe/ összehasonlítás, művészete. zenei
(pl. történelmi regény, Hugo/Stendhal, megbeszélés, vita, részletek
bűnügyi történet, Balzac) és a reflektálás Mozgóképkultúr
drámai költemény, romantika korstílus- a és
verses regény). jellegét, jelentőségét; médiaismeret: a
Társadalmi típusok a romantika és a romantika,
(felesleges és kritikus, realista romantikus mai
karrierista hősök, szemlélet médiaértelmezé
hivatalnokok) együtthatását; se
megjelenése a – megismeri az
romantikával egyidejű, irodalmi liberalizmus
realista szemléletű szerepét és hatását az
művekben. esztétikára (új műfaji
változatok; stiláris és
Művek, szemelvények hangnemi
az angol/ amerikai, összetettség, irónia és
francia, német és orosz groteszk);
irodalomból: Novalis, – műismerete:
E. T. A. Hoffmann, Shelley, Keats, Poe,
Poe; Scott, Victor V. Hugo, E. T. A.
Hugo, Puskin, Hoffmann, Puskin,
Hölderlin, illetve Balzac,
Wordsworth, Shelley, Stendhal, Gogol egy-
Keats; illetve Balzac, egy művének/
Stendhal, Gogol részletének ismerete;
műveiből. – képes egy
A választott választott/kijelölt
szerzőkhöz, művekhez epikai alkotás (házi
kacsolódó fogalmi olvasmány) elemző
ismeretek. bemutatására a közös
értelmezés után;
– beszámolót/
könyvajánlót
készíthet egyéni
olvasmányélménye
alapján a korszak
műveiből;
alkalmassá válik a
korszakról, a
szerzőkről, művekről
szóló vélemények
kritikus befogadására,
egy lehetséges
szóbeli tétel
kifejtésére.
Kulcsfogalmak/ műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi
fogalmak regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény
Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Órakeret 5
Előzetes tudás Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása.
További feltételek Személyi:
A tematikai egység Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában.
nevelési-fejlesztési A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint
céljai közös ismeret.
A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése.
Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai
szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok
megismerése, összevetése, értékelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsoló- Tanesz-
módszerek, szervezési dási pontok közök
és munkaformák
Katona József: Bánk A tanuló Tanulói tevékenységek Ének-zene: interne-
bán – sok – ismeri a magyar színház szervezése operafel- tes
szempontú történetének néhány sajátosságát pármunka, dolgozás kapcsolat
műértelmezés. (az állandó magyar színház csoportmunka,
– magánéleti és hiányát, törekvéseket a prezentációkészí-tés az opera
közéleti konfliktus, létrehozására); listakészítés, rövid esszé, részletei,
alapkérdések; – képes elemezni nemzeti értelmezés, filmrészlet
– a szereplők körei, tragédiánk sajátosságait összehasonlítás,
Bánk összeomlása; a (problematika, drámai szerkezet és megbeszélés, vita,
címszereplő nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) reflektálás
megítélésének – megismer néhány álláspontot a
változatai; felépítés, műértelmezéshez;
szerkezeti – lehetőség szerint megtekint egy
megoldások (az V. színházi előadást (vagy felvételét),
felvonás szerepe). és közös elemzéssel értékelik az
adott interpretációt;
– műismereti minimuma: a
tragédia (házi olvasmány) elemző
feldolgozása és memoriter:
részlet(ek) a műből;
– alkalmassá válik a mű
értelmezéseinek kritikus
befogadására; egy szóbeli érettségi
témakör anyagának összeállítására
és az abban megjelölt feladat
kifejtésére.
Kulcsfogalmak/ vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv,
fogalmak klasszicizmus és romantika
Tematikai egység/ Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Órakeret 15
Fejlesztési cél Ferenc, Vörösmarty Mihály óra
Előzetes tudás Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról.
Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt (ált. isk.; memoriter is); Vörösmarty Mihály: Szózat
(memoriter is).
A tematikai egység Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi
nevelési-fejlesztési hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A nemzeti
céljai romantika sorskérdéseinek elemzése. Az alkotók műveiben megjelenített egyéni és
nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika–
népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése.
Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése,
jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási
képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszkö-zök
eljárások, pontok
módszerek,
szervezési és
munkaformák
Magyar irodalmi élet A tanuló Tanulói Vizuális kultúra; internetes
a 19. század első – ismeri a magyar tevékenységek ének-zene: a kapcsolat
felében; orgánumok, irodalom néhány szervezése pármunka, magyar romantika festmények,
folyóiratok, alkotói sajátosságát a 19. csoportmunka, más művészeti képek,
csoportok. A század első felében; prezen-tációkészítés ágakban; népdalok. épületek,
reformkori nemzeti – felismeri a reformkor- listakészítés, rövid esszé, szobrok a
romantika. nemzeti romantika- értelmezés, Földrajz: az magyar
A népiesség népiesség fogalmak összehasonlítás, alkotókhoz romantiká-ból
programjai. tartalmát, szerepét és megbeszélés, vita, kapcsolódó PowerPoint-
jelentőségét; reflektálás tájegységek, bemutató,
Kölcsey Ferenc – tisztában van Kölcsey települések. zenei részletek
alkotói portréja; és Vörösmarty
közéleti szerep, életművének jellegével, Történelem,
egyéni és közösségi az alkotók helyével, társadalmi és
sors. Hymnus; és szerepével a magyar állampolgári
még egy lírai irodalom történetében; ismeretek: a
alkotása (Vanitatum – műismereti reformkori
vanitas; Zrínyi dala; minimuma: Kölcsey: művelődés és
Zrínyi második Hymnus, Huszt és még társadalmi élet.
éneke). egy lírai mű, egy
Értekező prózája értekező prózai részlet;
Nemzeti Vörösmarty: Szózat,
hagyományok és a Előszó és még egy-két
Parainesis részlete. lírai mű, valamint a
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde;
portréja. Romantikus memoriterek;
világlátás, tematika – Kölcsey és
és képalkotás lírában Vörösmarty kapcsán
és drámában a alkalmassá válik
Szózat; Előszó; legalább négy alkotásuk
Gondolatok a és a műveikről szóló
könyvtárban; A vén vélemények, elemzések
cigány) alapján, értelmezésére; egy-egy
illetve a Csongor és szóbeli témakör
Tünde kifejtésére;
értelmezésével memoriterek
(alapkérdések, tolmácsolására.
értékszerkezet,
motívumok, műfaji
sajátosságok:
mesejáték/ drámai
költemény).
Kulcsfogalmak/ irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem,
fogalmak értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai
költemény
Tematikai egység/ Életmű – Petőfi Sándor Órakeret 10

Előzetes tudás Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép,
episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről.
Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriter-részletei);
Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások.
Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla
A tematikai egység A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak,
nevelési-fejlesztési poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek
céljai (pl. humor és irónia) befogadása.
A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló
vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódási Taneszközö
eljárások, pontok k
módszerek,
szervezési és
munkaformák
Petőfi Sándor A tanuló Tanulói Hon és népismeret: hangos-
életműve. – ismeri az életmű főbb tevékenységek Petőfi emlékhelyek. könyv,
Pályaszakaszok alkotói korszakait; szervezése: művelő-
(életérzések, költői Petőfi helyét, szerepét a pármunka, Földrajz: Petőfi déstörté-neti
magatartás) és magyar irodalom csoportmunka, életútjának állomásai. atlasz,
jellemző alkotások. történetében; prezentációkészí-tés, internetes
A népi költészetének jellegét; listakészítés, rövid Vizuális kultúra; kapcsolat,
szemléletmód – tisztában van a esszé, értelmezés, ének-zene: a festmények,
hatása; romantika és romantikus korstílus és összehasonlítás, romantika művészete, képek,
népiesség. a népiesség megbeszélés, vita, Petőfi művek Power-
stílustendenciájának reflektálás feldolgozásai Point-
Témák: szerelem, együtthatásával; (hangoskönyv, bemutató,
táj, ars poetica, – műelemzések során színház, rajzfilm, zenei, film-
versciklusok; lírai megismeri Petőfi dal). és színházi
műfajok és jellemző témáit, előadás-
líratípusok (dalok, műfajait, poétikai részletek
helyzetdalok, ódák, megoldásait,
elégiák, rapszódiák; versformáit;
tájlíra, forradalmi megkülönbözteti
látomásvers) és jellemző hangnemeit
versformák (pl. humor és irónia);
változatossága; – képes önálló
A puszta, télen; A
XIX. század költői;
műértelmezés
Európa csendes, megfogalmazására;
újra csendes…; – műismereti
Szeptember végén, minimuma: Az Alföld;
Minek nevezzelek? A Nemzeti dal (ált. János
Felhők-ciklus két vitéz, A puszta, télen; A
verse, Dalaim, stb. XIX. század költői;
elemző feldolgozása. Európa csendes, újra
csendes…; Szeptember
Verses epika végén és még három-
(A helység négy mű és
kalapácsa mint memoriterek;
eposzparódia; és Az – képessé válik Petőfi
apostol; ismétlés: életművének
János vitéz). bemutatására (legalább
10–12 lírai és 1–2
verses epikai alkotás
alapján); a műveiről
szóló vélemények,
elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy
szóbeli témakörben
kijelölt feladat
kifejtésére,
memoriterek
tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/ népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars
fogalmak poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő
Tematikai egység/ Látásmód – Jókai Mór Órakeret 6
Előzetes tudás Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor,
regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság.
A kőszívű ember fiai vagy más regénye.
A tematikai egység A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök
nevelési-fejlesztési felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai.
céljai Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beszélgetés, vita a
korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség
megértése. A befogadói horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a
romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji
változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló
véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszkö
módszerek, szervezési és pontok zök
munkaformák
Jókai alkotásainak A tanuló Tanulói tevékenységek Hon és interne-tes
jellemzői, műfaji – tisztában van a korabeli szervezése népismeret; kapcsolat
változatok az és a mai olvasóközönség pármunka, csoportmunka, történelem, festménye
életművében; befogadói elvárásainak prezentációkészítés társadalmi és k, képek,
regényírói különbségével; listakészítés, rövid esszé, állampol-gári PowerPoin
művészetének – ismeri Jókai helyét értelmezés, ismeretek; t-
sajátosságai a összehasonlítás, vizuális bemutató,
romantikus prózaepika
a magyar megbeszélés, vita, kultúra; ének- zenei és
jegyében. regényirodalom reflektálás zene: a filmrészlet
Jókai Mór: Az arany történetében, romantika ek
ember elemző alkotásmódjának művészete.
értelmezése sok jellemzőit;
szempontú – felismeri a romantikus Mozgókép-
megközelítéssel, pl.: a ábrázolásmód kultúra és
romantika megjelenési sajátosságait és a médiais
formái; műfaji romantikus regény meret: Jókai-
változat; szerkezet, jellemző műfaji művek filmes
jellemábrázolás, változatait; feldolgozásai.
elbeszéléstechni-ka, – képes egy regény sok
nézőpont, szempontú Földrajz: a
közlésformák; megközelítésére, saját regényekben
hangnemi és motivikus álláspont kifejtésére; előforduló
összetettség. – műismereti minimuma: tájegységek,
Problematika a műhöz: egy regénye: Az arany helyszínek.
természet és ember (vagy más, pl. Egy
civilizáció, bűn és magyar nábob, Fekete
büntetés, kettős jellem. gyémántok)
egy regényelemzés
kapcsán képes önálló
szóbeli tétel keretében
egy elemzési feladat
kifejtő megoldására.
Kulcsfogalmak/ történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota
fogalmak
Tanítási és tanítást-tanulást segítő
taneszközök
Irodalom
Magyar irodalom
Középpontban a befogadó
Tankönyv és szöveggyűjtemény egyben
17220/I-II Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10. I-II. kötet
vagy
Tankönyv és szöveggyűjtemény külön kötetben
17220 Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10. tankönyv
17546 Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10. szöveggyűjtemény
A továbbhaladás feltételei
A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható,
rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg
kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok
nyelvhelyességi normáinak ismerete.
Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és
különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés
(kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek
jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés
szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai
szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen
tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.
Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő
vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése,
értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása.
Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A
tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A
feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű
ismertetése.
Magasabb évfolyamra lépés feltételei

Irodalom
Tájékozottság bizonyítása, például néhány alkotó portréjának tárgyszerű bemutatása.
Szerkezeti és stílusjellemzők felismerése, nyelvi kifejeződése, néhány szempont szerinti
értelmezése adott művek világában.
Művek összehasonlítása néhány szempont, például hasonló téma, eltérő kifejezésmód alapján.

Irodalom 9 10

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Irodalom 9 10

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

9-10.

Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb

Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Tanulmányi segédletek, taneszközök

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

Az irodalom és az olvasó kapcsolata

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

Kulcsfogalmak/ fogalmak irodalom, szóbeliség, írásbeliség, esztétika, népszerű irodalom, szépirodalom,

Tematikai egység/ Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Órakeret 4

Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. Órakeret 4

Tanulási és tanítást-tanulást segítő taneszközök

Magasabb évfolyamra lépés feltételei

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

Az irodalom és az olvasó kapcsolata

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

Tematikai egység/ Életmű – Petőfi Sándor Órakeret 10

Magasabb évfolyamra lépés feltételei

You might also like