2 Vektorok

2.1 Vektorok skaláris szorzata

Az a = (a1 , . . . , an ) illetve b = (b1 , . . . , bn ) vektorok skaláris szorzata
n
X
ab = ai bi = |a||b| cos α,
i=1

ahol α a két vektor által bezárt szög.

1. Az a és b vektorok szöge π/3, abszolútértékük: |a| = 3 és |b| = 4.

Számı́tsuk ki az alábbi feladatokban megadott skaláris szorzatok értékét

(a) ab (b) a2 (c) b2 (d) (a + b)2

(e) (a − b)2 (f ) (3a − 2b)(a + 2b) (g) (3a + 2b)2 .

2. Bizonyı́tsuk be a következő azonosságot:

(a + b)2 + (a − b)2 = 2(a2 + b2 ).

Mi ennek az azonosságnak a geometriai jelentése?

3. Az a + αb és az a − αb (b 6= 0) vektorok az α paraméter mely értékeinél

merőlegesek egymásra?
2 vektor pontosan akkor merőleges egymásra, ha a skaláris szorzatuk 0,
tehát a
(a + αb)(a − αb) = 0
egyenletet kell megoldanunk. Ebből

|a|2 = α2 |b|2 ,

azaz
|a|
α=± .
|b|

4. Számı́tsuk ki a megadott vektorok hajlásszögének koszinuszát!

a) [3, 1, 3], [1, −2, 2];

b) [2, 3, −1], [−1, 1, 6];

3
 c) [4, 2, −3], [3, 6, 8].

A skaláris szorzat képletéből

ab
cos α = ,
|a||b|

tehát

a) ha a = [3, 1, 3], és b = [1, −2, 2], akkor

3 · 1 + 1 · (−2) + 3 · 2 7
cos α = √ p = √ ;
32 + 1 + 3 1 + (−2) + 2
2 2 2 2 2 3 19

b) ha a = [2, 3, −1], és b = [−1, 1, 6], akkor

2 · (−1) + 3 · 1 + (−1) · 6 −5
cos α = p p = √ .
22 + 32 + (−1)2 (−1)2 + 12 + 62 2 133

2.2 Vektorok vektoriális szorzata

Ha a = (a1 , a2 , a3 ) és b = (b1 , b2 , b3 ), akkor

i j k
a×b = a1 a2 a3 =
b1 b2 b3
= (a2 b3 − a3 b2 )i − (a1 b3 − a3 b1 )j + (a1 b2 − a2 b1 )k.

5. Bizonyı́tsuk be, hogy ha a + b + c = 0, akkor

a × b = b × c = c × a.

Mivel c = −a − b, ezért

b × c = b × (−a − b) = −b × a − b × b = −b × b = a × b,

és a másik egyenlőség ugyanı́gy bizonyı́tható.

6. Adva van három vektor a = [2, −1], b = [1, 1] és c = [7, 1]. Számı́tsuk ki
annak a paralelogrammának a területét, amelynek egyik átlója a c vektor és
oldalai a-val illetve b-vel párhuzamosak!

4
 Ha ismerjük a parlelogramma oldalait, akkor a területe az oldalvektorok
vektoriális szorzatának hossza. Ha az oldalak a-val és b-vel párhuzamosak,
akkor felı́rhatók αa és βb alakban. Az átló a 2 oldalvektor összege, tehát meg
kell oldanunk a
c = αa + βb,
egyenletet. Ebből
2α + β = 7
−α + β = 1
egyenletrendszert kapjuk, melynek megoldásai α = 2 és β = 3. A paralelo-
gramma területe tehát a
i j k
2a × 3b = 4 −2 0 = 18k
3 3 0
vektor hossza, azaz 18.

2.3 Vektorok vegyes szorzata

Az a, b és c vektorok vegyes szorzatán az (a × b)c számot értjük, ennek
abszolút érteke az a,b, c élvektorú paralelogramma alapú hasáb térfogatát
adja. Az a = (a1 , a2 , a3 ), b = (b1 , b2 , b3 ) és c = (c1 , c2 , c3 ) vektorok vegyes
szorzata

a1 a2 a3
abc = b1 b 2 b3 =
c1 c2 c3
= (a1 b2 − a2 b1 )c3 − (a1 b3 − a3 b1 )c2 + (a2 b3 − a3 b2 )c1 .

7. Az a = [2, −1, 2], b = [3, 1, 5] és c = [α, 2, −1] vektorok által meghatározott
paralelepipedon térfogata milyen α esetén lesz 10?
A paralelepipedon térfogata éppen a 3 vektor vegyes szorzata, azaz
2 −1 2
3 1 5 = −13 − 7α,
α 2 −1
tehát
−13 − 7α = 10,
azaz
23
α=− .
7

5
2.4 Analitikus térgeometria

8. Egy paralelogramma három csúcsa A(3, −1, 2), B(1, 2, −4), ’es C(−1, 1, 2).
Számı́tsuk ki a negyedik csúcs koordinátáit!
Legyen a 4 csúcspontba mutató vektor rendre a, b, c. Ha a paralelo-
−→ −→
gramma oldalvektorai AB = b − a és AC = c − a, akkor a negyedik csúcsot
megadó vektor a
−→ −→
d = a + AB + AC = b + c − a,
−−→
azaz D(−3, 4, −4). Másik lehetőség, hogy az oldalvektorok a BC = c − b és
−→
BA = a − c ekkor
−→ −−→
d = b + BA + BC = a + c − b,
−→
azaz D(1, −2, 8), a harmadik esetben pedig az oldalvektorok a CA = a − c
−−→
és CB = b − c, ı́gy
−−→ −→
d = c + CB + CA = a + b − c,

azaz D(5, 0, −4).

9. A következő feladatokban adott négy-négy pont egy sı́kban van-e?

a) A(2, −1, 4), B(−1, 0, 3), C(3, −1, 0), D(1, 1, 2);

b) A(1, 2, 3), B(3, 1, 6), C(0, 3, 4), D(1, 3, 8);

c) A(1, −9, −12), B(2, −7, −13), C(0, −11, −11), D(3, −5, −14).

−→ −→ −−→
Az AB, AC, és AD, vektorok pontosan akkor vannak egy sı́kban, ha
az általuk kifeszı́tett paralelepipedon térfogata (azaz a három vektor vegyes
szorzata) 0, vagy másképpen bármely kettő vektoriális szorzata merőleges a
harmadik vektorra is.

10. Egy tetraéder csúcspontjai A(−2, 0, 2), B(2, 0, −1), C(1, 2, −1), D(2, 1, −1);
Számı́tsuk ki a tetraéder térfogatát, felszı́nét és az ABC laphoz tartozó ma-
gasságát!
A tetraéder térfogata a három oldaléle által kifeszı́tett paralelepipedon
térfogatának hatoda, azaz
−→ −→ −−→ 4 0 −3
AB · AC · AD 1 3 1
VABCD = = 3 2 −3 = = .
6 6 6 2
4 1 −3

6
A felszı́n a lapok területének összege, azaz kell a lapokat kifeszı́tő vektorok
vektoriális szorzatvektora hosszának a fele. Az ABC lap területe a

i j k
−→ −→
AB × AC = 4 0 −3 = −6i + 3j + 8k,
3 2 −3
azaz √
1p 109
TABC = (−6)2 + 32 + 82 = .
2 2
A tetraéder térfogata
1
VABCD = TABC mABC ,
3
ı́gy
3VABC 3
mABC = =√ .
TABC 109

11. Írjuk fel annak a sı́knak az egyenletét, amelynek egyik pontja az

A(2, 1, 4) pont, normálvektora pedig az n = [3, 2, −4] vektor.
Egy [n1 , n2 , n3 ] normálvektorú, (x0 , y, 0, z0 ) ponton átmenő sı́k egyenlete

n1 x + n2 y + n3 z = n1 x0 + n2 y0 + n3 z0 ,

azaz a keresett sı́k egyenlete

3x + 2y − 4z = −8.