ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és

Kollégium – Hat évfolyamos

Matematika 8. osztály

I. rész: Algebra

Készítette: Balázs Ádám

Budapest, 2018
2. Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

I. rész: Algebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1. Két tag összegének a négyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

2. Két tag különbségének a négyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

3. Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

4. Szorzattá alakítás, nevezetes azonosságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

5. Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

6. A négyzetgyök fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

7. A irracionális számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

8. Négyzetgyökös azonosságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

9. Műveletek négyzetgyökös kifejezésekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

10. Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

11. Nevező gyöktelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

12. Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

13. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

14. Témazáró dolgozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

 1. óra. Két tag összegének a négyzete 3.

1. óra Két tag összegének a négyzete

Állítás. Legyen a és b tetszőleges racionális szám. Ekkor az a és a b összegének a

négyzete egyenlő a számok négyzetének és a kétszeres szorzatuknak az összegével:

(a + b)2 = a2 + 2 · a · b + b2

Bizonyítás. A négyzetre emelés definícióját felhasználjuk és zárójelet felbontjuk. Ez

után a szorzás kommutatív tulajdonságát is kihasználjuk, majd összevonunk.

(a + b)2 = (a + b) · (a + b) = a2 + ab + ba + b2 = a2 + ab + ab + b2 = a2 + 2ab + b2

Megjegyzés. Ha egy a oldalú négyzet alakú kert mindkét oldalát b-vel megnövelem,
akkor az új kert területét kétféleképpen felírva megkapom a fenti azonosságot.

ab b2

(a + b)2
a2 ab

1. Feladat. Végezzük el önállóan a következő négyzetre emeléseket!

2
a.) (x + y)2 = d.) x2 + 3 =

b.) (2a + 1)2 = e.) (3a + 4b)2 =

 2  2
4 3 3
c.) +x = f.) y +1 =
5 5

1. Házi feladat. Végezzük el az alábbi műveleteket!

2
a.) (5x + 2y)2 = c.) x4 + y 3 =
2 2
3y 5
 
3
b.) y+x = d.) +1 =
4 2
4. 2. óra. Két tag különbségének a négyzete

2. óra Két tag különbségének a négyzete

Állítás. Legyen a és b tetszőleges racionális szám. Ekkor az a és a b különbségének

a négyzetét megkaphatjuk úgy, hogy a számok négyzetének összegéből kivonjuk a
kétszeres szorzatukat. Az előzőhöz hasonló sorrendbe rendezve:

(a − b)2 = a2 − 2 · a · b + b2

Bizonyítás. Az összegre vonatkozó összefüggésnél tett lépéseket itt is megtehetjük.

(a − b)2 = (a − b) · (a − b) = a2 − ab − ba + b2 = a2 − ab − ab + b2 = a2 − 2ab + b2

Megjegyzés. Ha egy a oldalú négyzet alakú kert mindkét oldalát b-vel csökkentem,
akkor az új kert területét kétféleképpen felírva megkapom a fenti azonosságot. Azért
kell a b2 -et hozzáadni, mert amikor a két téglalap területét levontuk a kert területé-
ből, akkor a sarokban lévő négyzet területét duplán levontuk.

ab b2

a2 ab (a − b)2

2. Feladat. Végezzük el önállóan a következő négyzetre emeléseket!

2
a.) (x − y)2 = g.) x3 − y 2 =

b.) (3x − 2)2 = h.) (3x − x)2 =

c.) (6x − 1)2 = i.) (−4 + x)2 =

2
d.) (3a − 4b)2 = j.) y 5 − x3 =
 2  2
5 3 3
e.) x−7 = k.) y −1 =
3 5
 2  4 2
5x x
f.) −y = l.) −5 =
4 3
 2. óra. Két tag különbségének a négyzete 5.

2. Házi feladat. Végezzük el az alábbi műveleteket, ahol lehet egyszerűsítsünk és

a Photomath nevű telefonos alkalmazással ellenőrizzük a megoldásokat!

a.) (c − d)2 =

2
b.) x6 − 1 =

 2
1
c.) 2y − =
2

 2
4x 3y
d.) − =
9 4

 2
3x 9y
e.) − =
4 x

 2
5 3
f.) x − y4 =
6 7
6. 3. óra. Gyakorlás

3. óra Gyakorlás

3. Feladat. Végezzük el önállóan a következő négyzetre emeléseket!

a.) (3a − b)2 =

b.) (3y + x)2 =

c.) (x3 + 1)2 =

d.) (3y − 2y)2 =

e.) (a2 + 1)2 =

4. Feladat. Végezzük el együtt a következő négyzetre emeléseket!

 2
1
a.) x + =
2
 2
1
b.) y − =
3
 2
z t
c.) − =
2 3
 2
2k
d.) − 3j =
3
 2
3 2 3
e.) a − 0, 5b =
4
 2
3 4 2 3
f.) a b − ab =
4 3
 2
5 3 3
g.) x y + xy =
6 5
Állítás. Legyenek adottak a, b, c számok. A három szám összegének a négyzete:

(a + b + c)2 = a2 + b2 + c2 + 2ab + 2bc + 2ac

Bizonyítás.

(a + b + c)2 = (a + b)2 + 2 · (a + b) · c + c2 = a2 + 2ab + b2 + 2ac + 2bc + c2

3. Házi feladat. Végezzük el az alábbi műveletet! (6 + x + 3)2 =

1. Szorgalmi feladat. Írjuk fel az azonosságot! (a + b + c + d)2 =
 4. óra. Szorzattá alakítás, nevezetes azonosságok 7.

4. óra Szorzattá alakítás, nevezetes azonosságok

5. Feladat. Alakítsuk szorzattá az alábbi kifejezéseket kiemeléssel!

a.) 3a + 3b = e.) ax + bx + cx =

b.) 5ab − 10ac = f.) a3 − 2a2 − a =

c.) 5x3 + 10x2 = g.) 8a4 − 12a2 =

d.) a4 x2 − a3 x4 = h.) 6ab − 3b2 =

6. Feladat. Alakítsuk szorzattá az alábbi kifejezéseket az összeg illetve különbség

négyzetére vonatkozó nevezetes azonosságok felhasználásával!

a.) x2 − 2x − 1 = d.) 9x2 − 6x + 1 =

b.) a2 + 6a + 9 = e.) 25y 4 − 10y 2 x + x2 =

c.) 4a2 + 4a + 1 = f.) −a2 − 2a − 1 =

Állítás. Legyen a és b racionális szám. A két szám összegének és különbségének

szorzata egyenlő a számok négyzetének különbségével.

(a + b) · (a − b) = a2 − b2

Bizonyítás.
(a + b) · (a − b) = a2 − ab + ba − b2 = a2 − b2

4. Házi feladat. Számoljuk ki a példákat és külön lapon adjuk le következő órán!

a.) (x + y) · (x − y) =

b.) (a + 2) · (a − 2) =
   
2 2 3 3 2 2 3 3
c.) a + y · a − y =
3 4 3 4
8. 5. óra. Gyakorlás

5. óra Gyakorlás

7. Feladat. Végezzük el az alábbi szorzásokat önállóan!

a.) (5x − 2y)2 =

b.) (2x − y − z)2 =

c.) (2x + y) · (2x − y) =

8. Feladat. Alakítsuk szorzattá önállóan az alábbi kifejezéseket!

a.) a2 − b2 = d.) a2 − 1 =

b.) a2 b2 − 9 = e.) 4a2 − 9 =

1 2 1 2 64 2 9
c.) x − y = f.) a − b2 =
9 4 81 64

9. Feladat. Alakítsuk szorzattá együtt az alábbi kifejezéseket!

a.) (x + 3y)2 − z 2 =

b.) (x + y)2 − 9y 2 z 4 =
16
c.) (a + b)2 − 25 =
49
d.) 1 − 0, 01a2 =

e.) x6 + x3 + 1 =

5. Házi feladat. Oldjuk meg az alábbi feladatokat!

a.) (xk + a)2 =

b.) (x + y + z)2 =

c.) (x + 2y + z)2 =

d.) (x − y + z)2 =
 2
2 3 4 5 5
e.) ab − ab =
3 2
 6. óra. A négyzetgyök fogalma 9.

6. óra A négyzetgyök fogalma

Def. Legyen a nemnegatív valós szám1 . Az a szám négyzetgyökének azt a nemne-

√
gatív számot nevezzük, amelyet négyzetre emelve2 éppen a-t kapunk. Jele: a
√
Megjegyzés. A 9 egy olyan számot jelent, aminek a négyzete 9. Ez a +3 és a −3
is lehetne, de a definíció szerint mindig a nemnegatívat kell választani.
√
Megjegyzés. A −9 nem lehet valós szám. Egyrészt nulla nem lehet, hiszen négyzete
−9 kellene, hogy legyen, ami a nullára nem teljesül. Pozitív valós nem lehet, hiszen
tudjuk, hogy + · + = +, de negatív sem lehet3 , mert − · − = +.

10. Feladat. Számítsuk ki együtt a következő négyzetgyökvonások eredményét!

√ √ √ √
a.) 0= d.) − 16 = g.) 49 = j.) − 64 =
√ √ √ √
b.) 4= e.) 25 = h.) 100 = k.) − 16 =
√ √ √ √
c.) 9= f.) 35 = i.) 64 = l.) −16 =

11. Feladat. Számítsuk ki az alábbi kifejezések eredményét, ami marad házi feladat!
√ √ p
a.) 81 = 49 l.) 0, 0016 =
g.) √ =
√ 25 √
b.) − −144 = √ 27
18 m.) √ =
√ √ h.) √ = 3
c.) 16 · 25 = 2 √
√ n.) 36000000 =
√ √ 75
d.) 7 · 28 = i.) √ = r
5 81 25
√ √ o.) · =
p 16 49
e.) 12 · 75 = j.) 0, 36 = r
√ 2 8
p.) : =
p
f.) 1600 = k.) 0, 0081 = 3 27

6. Házi feladat. Állítsuk növekvő sorrendbe az alábbi számokat!

√ p p p √
7, 1 49 7, 012 7, 2 7, 1̇ 6, 7̇134̇ 6, 92 67

1
Halmazos jelöléssel írva: a ∈ R+
2
Másképp fogalmazva: önmagával megszorozva√
3
Valójában csak azt tudjuk biztosan, hogy a −9 nem nulla, nem pozitív és nem is negatív,
nem valós szám, nincs is rajta a számegyenesen. A komplex számok bevezetésével később értelmet
adhatunk ennek a számnak.
10. 7. óra. A irracionális számok

7. óra A irracionális számok

Def. A végtelen nem szakaszos tizedestörteket irracionális számoknak hívjuk. Ezek

a számok nem írhatók fel két egész szám hányadosaként. Jele: Q∗

Megjegyzés. Bármely racionális szám végtelen tizedes tört alakja szakaszos

Def. A racionális és irracionális számokat együtt valós számoknak nevezzük.

Megjegyzés. A racionális és irracionális számokra igazak az alábbiak:

Q ∪ Q∗ = R Q ∩ Q∗ = ∅
√
12. Feladat. Számítsuk ki a 2 értékét minél pontosabban!

A négyzete emelés monoton növekvő tulajdonságát felhasználjuk. Ez azt jelenti,

hogy két nemnegatív szám közötti reláció fennáll a számok négyzetei között is.

√ √ √
1< 2< 4 ⇐⇒ 1<2<4
√
1.4 < 2 < 1.5 ⇐⇒ 1.96 < 2 < 2.25
√
1.41 < 2 < 1.42 ⇐⇒ 1.9881 < 2 < 2.0164
√
1.414 < 2 < 1.415 ⇐⇒ 1.999396 < 2 < 2.002225

Ezt az eljárást folytathatjuk addig, amíg csak szeretnénk, és tetszőleges pontossággal

√
megközelíthetjük a 2 értékét, ám az alsó és a felső közelítés soha lesz egyenlő.
√
13. Feladat. Van-e helye a 2-nek a számegyenesen? Ha igen, keressük meg!
√
Tudjuk, hogy egy egységnyi oldalhosszúságú négyzet átlója éppen 2 hosszúságú.
√
Ez alapján geometriailag megtalálhatjuk a 2 helyét.
√
2

−3 −2 −1 0 1 2 3

7. Házi feladat. Írj fel 10 darab pozitív egész számot. Becsüld meg mindegyiknek
a négyzetgyökét és utána számológéppel ellenőrizd! Próbálj szabályokat felismerni!
√
2. Szorgalmi feladat. Számítsuk ki közelítéssel a 5 értékét!
 8. óra. Négyzetgyökös azonosságok 11.

8. óra Négyzetgyökös azonosságok

Állítás. Legyen a ≥ 0 és b ≥ 0. A két szám szorzatának négyzetgyöke egyenlő a két

szám négyzetgyökének szorzatával, tehát lehet tényezőnként négyzetgyököt vonni.
√ √ √
a·b= a· b

Bizonyítás. Mindkét szám nemnegatív, ezen számok körében pedig a négyzetre eme-
lés és a gyökvonás ekvivalens átalakítás. Be kell látni, hogy mindkét oldal négyzete
azonos. A négyzetgyökvonás definíciója és a hatványozás III. azonossága alapján:
√ 2 √ √ 2 √
2 √ 2
bal oldal: a·b =a·b jobb oldal: a· b = a · b =a·b

Állítás. Legyen a ≥ 0 és b > 0. A két szám hányadosának négyzetgyöke egyenlő a

számláló és a nevező négyzetgyökének hányadosával, azaz:
r √
a a
= √
b b

Bizonyítás. Az előzőhöz hasonlóan járunk el, csak itt a hatványozás IV. azonosságát
használjuk fel a bizonyítás során:
r 2  √ 2 √
a a a ( a)2 a
bal oldal: = jobb oldal: √ = √ =
b b b ( b) 2 b

Állítás. Legyen a > 0 és k ∈ Z. A négyzetgyökvonás és a hatványozás művelete

felcserélhető, tehát teljesül a következő azonosság:

√
k √ k
a = a

Bizonyítás. Emeljük négyzetre mindkét oldalt. Mivel definíció szerint mindkettő

nemnegatív, ezért ez egy ekvivalens átalkítás. Ha ugyanazt kapjuk, készen vagyunk.
 √
2 √
k·2  √
2 k √ 2
k
bal oldal: a = a = a = ak jobb oldal: ak = ak

8. Házi feladat. Saját számokkal mindegyik azonosságot kipróbálni számológépen.

12. 9. óra. Műveletek négyzetgyökös kifejezésekkel

9. óra Műveletek négyzetgyökös kifejezésekkel

14. Feladat. Bontsuk fel a zárójeleket!

√ √  √ √ 
a.) 11 − 6 · 11 + 6 =
√ √  √ √ 
b.) 5− 2 · 5+ 2 =
√ √ 2
c.) 2+ 18 =
√ √ 2
d.) 12 − 3 =
√ √  √ √ 
e.) 3− 4 · 2+ 5 =
√ 2
f.) 7+3 =
√ √ 2
g.) 2+ 3 =
 √ √   √ √ 
h.) 2· 3−3· 2 · 2· 3+3· 2 =
 √ √   √ √ 
i.) 2· 3−3· 2 · 3· 4+3· 5 =

15. Feladat. Végezzük el a következő műveleteket!

√
a.) 25c4 =
p
b.) 0, 36b2 =
p
c.) 81y 10 =
√
d.) a2 =
√
e.) a8 b 2 c 4 =
p
f.) 9(a + b)4 =
p
g.) 2, 89(a + b)6 =
r
4a2 b4
h.) =
81c2 d6
9. Házi feladat. A kimaradt feladatokat befejezni otthon.
 10. óra. Gyakorlás 13.

10. óra Gyakorlás

16. Feladat. Végezzük el a következő műveleteket!

a.) 8a + (3b − 2a) + 5a =

b.) 5x − 3 − (4x + 3) − 7 =

c.) (12a + 2b) − (4a − b) =

d.) (x2 + 3x − 5) − (2x2 − x + 1) =

e.) x(x + y) − y(x − y) =

f.) 3(3a − 3b) + 5(a + b) =

g.) 4(x − y + z) − 2(x + y − z) − 3(−x − y − z) =

h.) (x − 2)(x + 3) + (x + 2)(x − 3) =

i.) (a − 3)(a + 4) − (a − 2)(a + 5) =

j.) (x − a)(x − b)(x − c) =

k.) (4b2 + 2a2 − 4ab)(2a2 + 3ab − 3b2 ) =

l.) (x3 + x2 y + xy 2 + y 3 )(x − y) =

m.) (3x + 4y)(3x + 4y) =

n.) (3x − 4y)(3x + 4y) =

o.) (3x − 4y)(3x − 4y) =

p.) (x3 + y 2 )2 =

q.) (x + 2y + 3z)2

r.) (a + b)(a + b)(a + b) =

s.) (x + 3y)2 − z 2 =

t.) 3xy 2 + 6xy + 3x =

u.) a8 + a4 + 1 =

v.) 36a4 − 49b6 =

10. Házi feladat. Maradékot befejezni, Photomath alkalmazással ellenőrizni.

14. 11. óra. Nevező gyöktelenítése

11. óra Nevező gyöktelenítése

17. Feladat. Alakítsuk át az alábbi törteket úgy, hogy a nevezőben ne legyen irra-
cionális szám! Az alkalmazott megoldási módszer legyen a nevezővel való bővítés.
√
3 6 + 11
a.) √ = d.) √ =
3 11
7 a
b.) √ = e.) √ =
5 a
√
7 4
c.) √ = f.) √ =
2 x+7

18. Feladat. Gyöktelenítsük a kéttényezős nevezőt! Itt a tényezők közül csak a

gyökjel alatti kifejezések négyzetgyökével bővítsünk, ne az teljes nevezővel.

3 3x
a.) √ = d.) √ =
4· 3 x· 7
4 7x
b.) √ = e.) √ =
3· 5 x·7
√
−2 + 11 3
c.) √ = f.) √ =
11 · 11 2· x+4

19. Feladat. Gyöktelenítsük az kéttagú összegből álló nevezőt! Legyen a módszer

a nevező konjugáltjával való bővítés.
√
2 3+ 2
a.) √ = f.) √ =
2+ 3 3− 2
4 5
b.) √ = g.) √ √ =
3− 5 2+ 3
√
2− 3 5
c.) √ = h.) √ √ =
2+ 3 2− 3
3x 5
d.) √ = i.) √ =
x+ 7 5+3· 3
3 4
e.) √ = j.) √ =
2+ x+4 b−3

11. Házi feladat. A kimaradt feladatokat befejezni, számológéppel ellenőrizni.

1
3. Szorgalmi feladat. Gyöktelenítsük a nevezőt: p √ =
3− 2
 12. óra. Gyakorlás 15.

12. óra Gyakorlás

20. Feladat. Írjuk fel törtalakban az alábbi számokat! 12, 3̇25̇; 1, 5̇; 12, 4̇132̇

21. Feladat. Gyakoroljuk a zárójelfebontást és az összevonást!

a.) 2x2 5x5 = c.) (3a2 b − 2b2 ) − (−2a2 b + b2) =

b.) (−2a)(−3a4 ) = d.) (x3 y − x2 ) − (x2 − x4 y) =

22. Feladat. Gyakoroljuk a nevezetes azonosságokat!

     2 3 2  3
3 3 2 2 3 3 2 2 4x y −9a4 b5
a.) a + y · a − y = c.) · =
2 3 2 3 3a2 b4 2x4 y 6
 4 2
x3
  4
x3
 
y y 3 4 2 3
b.) + · − = d.) a b − ab =
2 3 2 3 4 3

23. Feladat. Alakítsunk szorzattá!

a.) (3a + 2b)2 − 9c2 = e.) x2 + y 2 − 2xy =

b.) 1 − (2a − 3b)2 = f.) 4x2 − 4xy + y 2 =

c.) (1 + x)2 − (y − z)2 = g.) 25x2 + 20xy + 4y 2 =

d.) b8 + 2b4 + 1 = h.) x8 + x4 + 1 =

24. Feladat. Hozzuk egyszerűbb alakra!

p p √
a.) 0, 25a6 = c.) 1, 44a7 b8 c9 = e.) 36a =
p √ √
b.) 0, 25a7 = d.) 2a2 + 12ab + 18b2 = f.) x9 =

25. Feladat. Vigyünk be a gyökjel alá!

√ √ √
a.) 3 2 = b.) 4 5 = c.) 0, 1 10 =

26. Feladat. Hozzuk ki a gyökjel elé a lehető legnagyobb természetes számot!

√ √ √
a.) 12 = c.) 54 = e.) 162 =
√ √ √
b.) 27 = d.) 75 = f.) 108 =

12. Házi feladat. Maradékot befejezni.

√ √ √
4. Szorgalmi feladat. Külön lapra egyszerűbben feliírni: 3 2 + 32 − 200
16. 13. óra. Összefoglalás

13. óra Összefoglalás

 14. óra. Témazáró dolgozat 17.

14. óra Témazáró dolgozat

18. Irodalomjegyzék

Irodalomjegyzék

[1] Vörös József honlapja: http://fizika.mechatronika.hu

[2] Sokszínű Matematika tankönyv 8. osztály https://www.mozaik.info.hu/

Homepage/Mozaportal/MPcont.php?bid=MS-2308