H vezetés

(írta:Dr Ortutay Miklós)

1. H átviteli módok:
2. Alapfogalmak
3. Feladatok
4. H átadás és konvekció

H átvitel, energiatranszport hajtóer (h mérséklet különbség) hatására.

1. H átviteli módok:
• vezetéses h átvitel, h vezetés (elemi részecskék h mozgása, csak szilárd fázisban
zavartalan(?) gáz és folyadék fázis esetén konvekció van)
• konvekciós h átvitel (makroszkopikus részcskék áramlanak, a térben helyüket
változtatják, az áramló közeg és a határoló fal közötti h átmenet a h átadás)
• sugárzásos h átvitel (energiatranszport a molekulák, atomok rezgése következtében
kibocsátott elektromágneses sugárzással. Egy test energiatartalmának egy része
sugárzó energiává alakulva egy másik testbe ütközve részben(?) h energiává alakul
vissza)

2. Alapfogalmak
H mérsékletmez : Egy tér ill. térrész minden pontjához h mérséklet rendelhet . A
h mérséklet-eloszlás ha függ az id t l (instacionárius)
t = f (x, y, z, τ),
ha id ben állandósult (stacionárius)
t = f (x, y, z)
függvénnyel írható le.
Az azonos h mérséklet pontokat összeköt felület az izoterma. Az izotermák nem metszik
egymást.
H mérséklet gradiens a maximális h mérséklet növekedést mutatja az eloszlás függvény
normális irányában:
∂t
= grad t
∂n
H áram (id egység alatt áramló energia), mértékegysége: J/s, W, (régebben) kcal/s.
Fajlagos h áram, h árams rüség (felület egységen áthaladó energia) mértékegysége: W/m2,
J/(m2s), kcal/(m2s)

H vezetés tapasztalati egyenlete (Fourier I)

Ha egy fal vastagsága állandó, anyaga homogén és olyan méret , hogy a vizsgált felületen (F)
a h áramlás csak a falra mer legesen mehet végbe, akkor állandósult állapotban az átáramló
h mennyiség arányos a h mérséklet gradienssel.
dt
dQ = −λF dτ
dx
ahol
Q az áthaladt h mennyiség [Ws],
λ a h vezet -képesség [ W/(mK), J/(msK)],
dt/dx az x irányú a h mérsékletesés [K/m],
F a keresztmetszet [m2].
Stacioner esetben (dQ/dτ=Q/τ) a h árams rüség jellemz mennyiség:
dt
q = −λ , [ W / m 2 ]
dx
Néhány szerkezeti anyag h vezet képessége:
Anyag λ W/(Km) Anyag λ W/(Km)
réz 395 sárgaréz 55-160
acél (ferrites) 30-60 acél (ausztenites) 13-17
titán 22 tégla 1,2
üveg 0,7-1,1 polipropilén 0,23
PVC 0,17 farostlemez 0,07-0,14
H vezetés differenciálegyenlete (Fourier II), id ben változó h vezetés (nincs állandósult
állapot).
Feltételezés az anyag homogén, izotrop.
Az elemi térfogatú zárt térbe érkez és távozó energiák legyenek csak x irányúak.

Egy falban stacioner esetben a h mérséklet-változás lineáris. Ha fal egyik oldalán h mérséklet
megváltozik, akkor a falban a h mérséklet-eloszlás mindaddig változik, míg elegend id
után az új stacioner állapot ki nem alakul.

Energiamérleg:
Belép :
 ∂t
dQ = −λ dydz dτ
∂x
bevx

Kilép ( a h mérséklet-gradiens helyileg és id ben változik )

∂t ∂ ∂t
dQ kivx = −λdydz dτ − λdydz ( )dxdτ
∂x ∂x ∂x
A vizsgált térben a be- és kilép energia különbsége marad:
∂t
dQ tŽr = dxdydzρc dτ
∂ τ
∂ ∂ t ∂t
dQ bevx − dQ kivx = λdydz ( )dxdτ = dxdydzρc dτ
∂ x ∂x ∂τ
∂2t ∂ t
λ =ρc
∂x 2
∂ τ x
Három irányú vezetés esetén a vizsgált térben maradó energia:
∂2t ∂2t ∂2t
dQ bev − dQ kiv = λdxdydz + + dτ
∂ x2 ∂ y2 ∂ z2
a térben a változatlan formában felírható h mennyiség változáshoz vezet, azaz:
∂t
dQ tŽr = dQ bev − dQ kiv = dxdydzρc dτ
∂τ
A két egyenletb l:
∂2t ∂2t ∂2t ∂ t
λ + + = ρc
∂x 2
∂y 2
∂z 2
∂ τ
Figyelembe véve, hogy
λ
a= ,
ρc
az általános differenciálegyenlet:
∂t
a∇ 2 t =
∂τ

Az "a" h mérséklet-vezetési tényez a h mérséklet változás sebességével arányos. Egy

h mérséklet ugrást követ h mérséklet kiegyenlít dési folyamat így nagy vezet képesség és
kis fajh j anyag estén gyors.

3. Feladatok:
Stacioner h átadás síkfal esetén:

dt
Q = −λF τ
dx
 t2 s
Q
− dt = t 1 − t 2 = dx
t1 0
λ Fτ
λ λ
Q= F( t 1 − t 2 ) τ = F∆tτ
s s

Többréteg fal esetén állandósult esetben:

Minden rétegen ugyanannyi energia halad át, a h áram állandó.

λ1 s
q= (t1 − t 2 ) → t1 − t 2 = q 1
s1 λ1
λ s
q = 2 (t 2 − t 3 ) → t 2 − t 3 = q 2
s2 λ2
λ s
q = n ( t n − t n +1 ) → t n − t n +1 = q n
sn λn
s1 s s
t 1 − t n +1 = q + 2 +Κ + n
λ 1 λ2 λn
t 1 − t n +1
q= n
si
i =1 λ i

t −t
Q = 1 n n +1 Fτ
si
i =1 λ i

Lerakódás, rozsda, vízk stb. h ellenállás

s
r=
λ
felvétele végs állapotra.

Hengeres fal (csövek)

 dt
Q = −λF τ
dx
t2 rk
Q
− dt = t 1 − t 2 = ∆t = dx
t1 rb
τλF
rk
Q dx
∆t =
2πLτλ r x b

Egy réteg:
2πL( t 1 − t 2 )
Q= τ
1 rk
ln
λ rb
Több réteg:
2πL( t 1 − t n +1 )
Q= τ
n
1 ri
ln
i =1 λ i ri +1

4. H átadás és konvekció

Egy fal h mérséklete tf, a fal mellett áramló közeg átlagos h mérséklete az adott
keresztmetszetben t. A faltól az áramló közeg h mérséklete monoton változik. A fal mellett, a
lamináris határrétegben a h mérsékletváltozás nagyobb mint a közeg belsejében, ahol az
áramlási turbulencia miatt a h mérséklet gyorsabban kiegyenlít dik. A lamináris
határrétegben h vezetés van.
Az elemi felületen átmen h mennyiség Newton tapasztalati törvényével írható fel:
dQ = α dF( t f − t )dτ
Az α arányossági tényez t h átadási tényez nek nevezik. Értéke a h átadó felület (pld.
h cserél cs ) és az azt körül (belül) vev közeg közötti h átadás intenzitását fejezi ki.
Elképzelhet egy olyan határréteg vastagság, amelyben a teljes (tf - t ) h mérséklet
változás létrejön.
λ
=α
x
Az összefüggésben λ az áramló közeg h vezetési tényez je.

Együttes h vezetés és konvekció differenciálegyenlete (Fourier-Kirchhoff)

A h vezetésre vonatkozó egyenlet a konvekciót figyelembe vev résszel b vül.
x irányba konvekcióval (anyag áramlik a térbe) érkez energia:
Q bekx = w x dy dz c ρ t dτ
A dx távolság után a távozó:
∂ (c ρ w x t )
Q kikx = Q bekx + dy dz dx dτ
∂x
A vizsgált térben bekövetkez változás állandónak tekinthet fajh (c) esetén:
∂ (ρw x t )
Q bekx − Q kikx = − dx dy dz c dτ, ha ρ = állandó
∂x
∂ (ρw x t ) ∂ wx ∂t
dτ = tρ + ρ wx
∂x ∂x ∂x
Mindhárom irány esetén:
∂w x ∂w y ∂w z ∂t ∂t ∂t
tρ + + + ρ wx + wy + wz
∂x ∂y ∂z ∂x ∂y ∂z

Feltételezve, hogy forrás ill. nyel a térben nincs (div w=0) konvektiv áramlás következtében
a vizsgált térben maradó energia:
∂t ∂t ∂t
Q bek − Q kik = − dx dy dz c ρ w x + wy + wz dτ
∂x ∂y ∂z
Összevonva a vezetéses taggal, egyszer sítve:
∂t ∂t ∂t ∂t ∂t
a∇ 2 t = + wx + wy + wz = + w∇t
∂τ ∂x ∂y ∂z ∂τ