2.

el½oadás (Matematikai analízis I,

VEMIMAB144H)
A valós számok
Dr. Horváth László
September 19, 2020

De…nition 1 Tegyük fel, hogy az F halmazon értelmezve van egy összeadásnak

nevezett és +-al jelölt, valamint egy szorzásnak nevezett és -al jelölt kétváltozós
m½uvelet (+; : F F ! F ). Az (F; +; ) struktúrát testnek nevezzük, ha
(a1 ) a + b = b + a (a; b 2 F ),
(a2 ) (a + b) + c = a + (b + c) (a; b; c 2 F ),
(a3 ) Van olyan o-val jelölt eleme az F -nek, amelyre a + o = a bármely a 2 F
esetén.
(a4 ) Bármely a 2 F elemhez van olyan x 2 F , hogy a + x = o.
(m1 ) a b = b a (a; b 2 F ),
(m2 ) (a b) c = a (b c) (a; b; c 2 F ),
(m3 ) Van olyan e-vel jelölt eleme az F -nek, amelyre e 6= o és a e = a
bármely a 2 F esetén.
(m4 ) Bármely a 2 F , a 6= o elemhez van olyan y 2 F , hogy a y = e.
(d) (a + b) c = a c + b c (a; b; c 2 F ).
A felsorolt tulajdonságokat testaxiómáknak nevezzük.

Example 2 (a) Az (R; +; ) és a (Q; +; ) struktúrák testek, ahol a m½uveletek a

valós számok halmazán értelmezett összeadás és szorzás.
(b) A (f0; 1; 2g ; +; ) struktúra test, ha

+ 0 1 2 0 1 2
0 0 1 2 0 0 0 0
; :
1 1 2 1 1 0 1 2
2 2 0 1 2 0 2 1

Theorem 3 Legyen (F; +; ) egy test.

(a) Egyetlen o 2 F teljesíti az (a3 ) tulajdonságot.
(b) Bármely a 2 F esetén az (a4 ) tulajdonságú x egyértelm½uen meghatáro-
zott.
(c) Egyetlen e 2 F teljesíti az (m3 ) tulajdonságot.
(d) Bármely a 2 F , a 6= o esetén az (m4 ) tulajdonságú y egyértelm½uen
meghatározott.

1
Proof. (a) Tfh. az o1 , o2 2 F elemek is teljesítik az (a3 )-at. Ekkor
a a a
o2 =3 o2 + o1 =1 o1 + o2 =3 o1 :

(b) Ha a + x1 = o és a + x2 = o, akkor
a a
x2 =3 x2 + o = x2 + (a + x1 ) =2 (x2 + a) + x1
a1 a
= (a + x2 ) + x1 = o + x1 =1 x1 + o = x1 :

Remark 4 Legyen (F; +; ) egy test, és a, b 2 F . Ha a + x = o, akkor az x-et

a-val, a b + ( a)-t pedig (b a)-val jelöljük. Ha a 6= o és a y = e, akkor az
y-t ae -val, a b ae -t pedig ab -val jelöljük.

A testaxiómákból levezethet½ok az összeadással és szorzással való számolás

szokásos (a valós számok körében megismert) tulajdonságai. Példaként megad-
juk a testaxiómák néhány következményét.

Theorem 5 Legyen (F; +; ) egy test, és a, b 2 F .

(a) o a = o; ha a b = o, akkor az a és b közül legalább az egyik az o.
(b) a = ( e) a
(c) ( a) = a
(d) ( a) ( b) = a b
(e) Ha a 6= o, akkor ee = a.
a

De…nition 6 (a) Az A halmaz rendezésén egy olyan A-beli < relációt értünk,
amelyre
(o1 ) Ha a < b és b < c, akkor a < c.
(o2 ) Bármely a, b 2 A esetén az a < b, a = b, b < a állítások közül pontosan
az egyik teljesül.
(b) Egy rendezési relációval ellátott halmazt rendezett halmaznak nevezünk.

Example 7 Az (R; <) és a (Q; <) struktúrák rendezett halmazok, ahol < a
valós számok szokásos rendezése.

De…nition 8 Legyen (A; <) egy rendezett halmaz.

(a) Az X A halmazt felülr½ol (alulról) korlátosnak nevezzük, ha van olyan
a 2 A, amelyre bármely x 2 X esetén x a (a x). Az a-t az X halmaz (egy)
fels½o (alsó) korlátjának hívjuk.
(b) Legyen X A egy felülr½ol korlátos halmaz. Ha van olyan a 2 A, amelyre
(i) az a fels½o korlátja az X-nek,
(ii) ha b < a, akkor a b nem fels½o korlátja az X-nek,
akkor az a-t az X legkisebb fels½o korlátjának vagy supremumának nevezzük.
Jelölése a = sup X. Hasonlóképpen értelmezhetjük az A egy alulról korlátos
Y részhalmazának a legnagyobb alsó korlátját vagy in…mumát (jelölése: inf Y ).

2
Example 9 (a) Legyen X := 1; 12 ; 31 ; : : : . Ekkor sup X = 1 2 X és inf X =
02
= X.
(b) Legyen X := p 2 Q j p2 < 2 és Y := p 2 Q j p2 > 2 . Ekkor az X
2
halmaz fels½o korlátjai pontosan az Y elemei. Ha p 2 Y , akkor q := p pp+22 2 Y
2(p2 2)
valóban, q 2 2 = (p+2)2 és q < p, tehát az Y -nak nincs legkisebb eleme.
Ebb½ol következik, hogy az X halmaznak nincs legkisebb fels½o korlátja a (Q; <)
rendezett halmazban.

De…nition 10 Az (A; <) rendezett halmazt fels½ohatár tulajdonságúnak nevez-

zük, ha bármely nemüres, felülr½ol korlátos részhalmazának van legkisebb fels½o
korlátja.

Remark 11 Az el½oz½o példa (b) része mutatja, hogy a (Q; <) rendezett halmaz
nem fels½ohatár tulajdonságú.

Theorem 12 Ha egy rendezett halmaz fels½ohatár tulajdonságú, akkor bármely

nemüres, alulról korlátos részhalmazának van legnagyobb alsó korlátja, azaz al-
sóhatár tulajdonságú is.

De…nition 13 Az (F; +; ; <) struktúrát rendezett testnek nevezzük, ha az (F; +; )

test, az (F; <) rendezett halmaz, valamint
(o3 ) Ha a < b, akkor a + c < b + c bármely c 2 F esetén.
(o4 ) Ha o < a és o < b, akkor o < a b.

Example 14 Az (R; +; ; <) és a (Q; +; ; <) struktúrák rendezett testek.

De…nition 15 Legyen (F; +; ; <) egy rendezett test. Az F -nek az o-nál nagyobb
elemeit pozitívnak, az o-nál kisebb elemeit pedig negatívnak nevezzük. Az a 2 F
elem abszolút értéke (jelölése jaj): jaj := a, ha o a és jaj := a, ha a < o.

A rendezett test axiómáiból levezethet½ok az egyenl½otlenségekkel való szá-

molás szokásos (a valós számok körében megismert) tulajdonságai. Az alábbi
állítások ezt illusztrálják.

Theorem 16 Legyen (F; +; ; <) egy rendezett test, és a, b, c, 2 F .

(a) Ha o < a, akkor a < o.
(b) Ha a 6= o, akkor o < a2 .
(c) Ha a < o és b < c, akkor a c < a b.
(d) Ha a b és c d, akkor a + c b + d.

Theorem 17 Legyen (F; +; ; <) egy rendezett test, és a, b 2 F .

(a) o jaj, és o = jaj pontosan akkor, ha a = o.
(b) ja bj = jaj jbj
(c) ja + bj jaj + jbj

Theorem 18 Létezik pontosan egy fels½ohatár tulajdonságú rendezett test, ame-

lyet valós számtestnek nevezünk és R-el jelölünk.

3
Theorem 19 Tekintsük az R összes olyan részhalmazát, amelyre
(i) 0 2 A,
(ii) ha n 2 A, akkor n + 1 2 A.
Az ilyen tulajdonságú halmazok között létezik legsz½ukebb.

Proof. Az R teljesíti az (i) és (ii) feltételeket, ezért az állításban leírt tulajdon-

ságú halmazok egy halmazrendszert alkotnak. Ennek a halmazrendszernek a
metszete kielégíti az (i) és (ii) feltételeket, így nyilvánvalóan a legsz½ukebb ilyen
halmaz.

De…nition 20 Az el½oz½o állításban leírt legsz½ukebb halmazt a természetes számok

halmazának nevezzük és N-el jelöljük.

Theorem 21 A teljes indukció elve: Ha egy állítás igaz egy n0 2 N természetes

számra, és abból, hogy az állítás igaz valamely n n0 természetes számra
következik, hogy az (n + 1)-re is igaz, akkor az állítás minden n0 -nál nem kisebb
természetes számra igaz.

Example 22 A Bernoulli egyenl½otlenség: Bármely x > 1 valós szám és n 2 N

n
esetén (1 + x) 1 + nx.
Teljes indukcióval bizonyítunk.
0
n = 0: (1 + x) = 1 = 1 + 0x, tehát igaz az állítás
Az indukciós feltevés: tfh az állítás valamely n természetes számra igaz.
Ekkor
in d. felt. és x> 1
n+1 n
(1 + x) = (1 + x) (1 + x) (1 + nx) (1 + x)

nx2 0
= 1 + (n + 1) x + nx2 1 + (n + 1) x:

De…nition 23 A

Z := fm 2 R j m 2 N vagy m 2 Ng

halmazt az egész számok halmazának, a

p
Q := r2Rjr= , ahol p 2 Z és q 2 N f0g
q

halmazt a racionális számok halmazának, az I := R Q halmazt pedig az irra-

cionális számok halmazának nevezzük.

Theorem 24 Bármely kett½o különböz½o valós szám között van racionális szám
is és irracionális szám is.

Theorem 25 Bármely nemnegatív valós számnak pontosan egy nemnegatív n-

edik gyöke van (n 1 egész).