2.

Halmazok
Az egy csoportba tartozó dolgok összességét halmaznak nevezzük. A halmazba tartozó
dolgokat elemeknek nevezzük. Ha számuk véges, a halmazt véges, ha számuk végtelen, a
halmazt végtelen halmaznak nevezzük.

A halmazok vizsgálatakor meg kell adni egy olyan halmazt, amelynek a vizsgált halmazok
részhalmazai. Ezt alaphalmaznak, vagy univerzumnak nevezzük. Jele: U. Egy halmaz
kiegészítő halmazának (komplementerének) nevezzük az alaphalmaz azon elemeinek
halmazát, amelyek az A halmaznak nem elemei. Jelölés: A . Érvényes: U =Ø, A = A, ∅ = U.

Az üres halmaznak nincs egyetlen eleme sem. Jelölése: { } vagy Ø .

A diszjunkt halmazoknak nincs egyetlen közös elemük sem.

Megadási módok: a) elemek felsorolásával,

b) jellemző tulajdonsággal,
c) Venn-féle diagrammal.

A ⊂ B - az A minden eleme eleme B-nek is.

A = B - az A halmaz ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint a B halmaz.

Halmazműveletek:
Az A ¿ B halmaz elemei elemei az A halmaznak is és a B halmaznak is.
Az A ¿ B halmaz elemei elemei az A halmaznak vagy a B halmaznak.
Az A - B halmaz elemei elemei az A halmaznak, de nem elemei a B halmaznak.

A halmazműveletek tulajdonságai:
 Kommutatív tulajdonság: A∪B=B∪ A , A∩B=B∩A
 Asszociatív tulajdonság: A∪ ( B∪C ) =( A∪B )∪C , A∩( B∩C )=( A∩B )∩C
 Disztributív tulajdonság:
A∩ ( B∪C ) =( A∩B )∪( A∩C ) , A∪ ( B∩C ) =( A∪B )∩ ( A∪C )

Az intervallumok (számközök) a valós számok halmazának részhalmazai. Ezeket a

részhalmazokat ábrázolhatjuk egyenlőtlenségekkel, intervallumokkal vagy a számegyenesen.