K OORDINÁTA - RENDSZER

A derékszögű koordináta-rendszert két egymásra merőleges számegyenes

alkotja, melyeket .koordinátatengelyeknek nevezünk.
A számegyenesek:
 x tengely = abszcissza (vízszintes tengely)
 y tengely = ordináta (függőleges tengely)
A számegyenesek metszéspontja a koordináta-rendszer kezdőpontja, az
origó.
Az x tengelyen a számok jobbra, az y tengelyen felfelé növekednek.
A koordináta-rendszer a síkot négy síknegyedre osztja. A síknegyedeket
római számmal jelöljük.

A koordináta-rendszer segítségével a sík bármely P pontjának a helyzete két

jelzőszám (koordináta) segítségével egyértelműen meghatározható. A pont
helyzetét a két tengelytől mért előjeles távolságával adjuk meg. Ezek lesznek
a pont koordinátái. A koordinátákat a pont neve után zárójelben adjuk meg.
A pont koordinátáinak meghatározásánál először mindig az x tengelyen
kell elindulni!
P(x ; y)

1. koordináta 2. koordináta
x tengely y tengely
R ELÁCIÓ
Két elem közötti kapcsolat, viszony, összefüggés.
Adott A és B nemüres halmazok elemeiből párokat alkotunk úgy, hogy a pár
első eleme mindig az A, második eleme pedig mindig a B halmazból kerül
ki. Az így kapott párokból álló halmazokat az A és B halmaz közötti
hozzárendelésnek vagy relációnak nevezzük.
Azt a halmazt, ahonnan a rendezett párok első elemei kerülnek ki,
alaphalmaznak nevezzük.
A második elemeket tartalmazó halmazt képhalmaznak nevezzük.
A két halmaz elemei között lehetnek azonos elemek, sőt az alaphalmaz és a
képhalmaz meg is egyezhet.

értékkészlet
értelmezési
tartomány

alaphalmaz képhalmaz

A reláció értelmezési tartományát az alaphalmaznak azok az elemei alkotják,

amelyekhez az adott kapcsolatban tartozik képhalmazbeli elem, vagyis
amelyekből indul ki nyíl.
A reláció értékkészletét a képhalmaznak azok az elemei alkotják,
amelyekhez az adott kapcsolatban tartozik alaphalmazbeli elem, vagyis
amelyekhez mutat nyíl.
A relációt akkor tekintjük megadottnak, ha ismert az alaphalmaz, a
képhalmaz és egyértelműen kiderül, hogy az alaphalmaz adott eleméhez
melyik elem tartozik a képhalmazban.
R ELÁCIÓK MEGADÁSA
Párok felsorolálával
Meg kell adni a két halmazt, a párokat és a reláció nevét. (Csak kevés pár
esetén használható!)
Pl.:

Táblázattal
(Nagy elemszám esetén is hatékony!)
Pl.:

Nyíldiagrammal
Az ábrázolásnál a két halmazt mindig külön síkidomba tesszük és a párokat
nyillal kötjük össze. Nagyon szemléletes. (Csak kis elemszám esetén
használható!)
Pl.:
Szöveges szabály vagy képlet segítségével
Tetszőleges elemszám esetén pontosan megadja a párokat.
Számhalmazoknál szöveges szabály helyett képletet használunk.
Pl.:

Grafikonnal
A kapcsolat megadásának szemléletes módja, de pontatlan.
Pl.:
R ELÁCIÓK FAJTÁI
Egyértelmű reláció
Minden alaphalmazbeli elemhez legfeljebb egy képhalmazbeli elemet
rendelünk.

Nem egyértelmű reláció

Az alaphalmaznak van olyan eleme, amelyhez egynél több képhalmazbeli
elem tartozik.

Kölcsönösen egyértelmű reláció

Az alaphalmaz bármely eleméhez legfeljebb egy képhalmazbeli elem
tartozik, és a képhalmaz bármely eleméhez legfeljebb egy alaphalmazbeli
elem tartozik.
Leképezés
Az alaphalmaz minden eleméhez tartozik egy vagy több képhalmazbeli
elem.

Függvény
Az alaphalmaz minden eleméhez pontosan egy képhalmazbeli elem tartozik.
F ÜGGVÉNY
Adott két nem üres halmaz, A és B. Ha A halmaz minden eleméhez
hozzárendeljük a B halmaz pontosan egy elemét, akkor ezt a hozzárendelést
függvénynek nevezzük.
Az A halmaz a függvény értelmezési tartománya, a B halmaz a függvény
képhalmaza. A B halmaz azon elemeinek halmazát, amelyeket
hozzárendeltük valamely értelmezési tartománybeli elemhez, a függvény
értékkészletének nevezzük.
A függvényeket általában kis betűvel jelöljük.
Az f függvény értelmezési tartományának jele: Df, értékkészletének jele: Rf.
Azokat a függvényeket, amelyeknek az alaphalmaza is és a képhalmaza is
számhalmaz, szám-szám függvényeknek nevezzük.
F ÜGGVÉNYEK MEGADÁSA
Képlettel
Megadjuk az alaphalmazt és a képhalmazt.
A :={−3 ;−1 ; 0 ; 1 ; 2 }
B:= {−5 ;−3 ;−1 ; 1 ; 3 ;5 ; 7 ; 11 }
f : A→B
A képlet három féle alakban is megadható:
f ( x )=2 x +1
x ↦ 2 x +1
y=2 x +1
Mindhárom alak ugyanazt jelenti: az értelmezési tartomány tetszőleges x
eleméhez, a kétszeresénél 1-gyel nagyobb számot rendeli a függvény a
képhalmazból.
A függvény értelmezési tartományának bármely x elemét a képletbe beírva
megkapjuk a függvény adott x-hez tartozó helyettesítési értékét, vagyis x
párját az értékkészlet elemei közül. Ezek a függvényértékek adják meg
együtt a függvény értékkészletét.
Táblázattal
Megadjuk az alaphalmazt és a képhalmazt.
A :={−3 ;−1 ; 0 ; 1 ; 2 }
B:= {−5 ;−3 ;−1 ; 1 ; 3 ;5 ; 7 ; 11 }
f : A→B

Az alaphalmaz és a képhalmaz ismeretében táblázatban adjuk meg a párokat.

x -3 -1 0 1 2
f (x) -5 -1 1 3 5

Grafikonnal
Megadjuk az alaphalmazt és a képhalmazt.
A :={−3 ;−1 ; 0 ; 1 ; 2 }
B:= {−5 ;−3 ;−1 ; 1 ; 3 ;5 ; 7 ; 11 }
f : A→B

A függvények grafikonját derékszögű koordináta-rendszerben szemléltetjük.

Az alaphalmaz elemei az x tengelyen, a képhalmaz elemei az y tengelyen
helyezkednek el. Az x-el jelölt pontok jelzőszámai ( x ; y ) adják a függvény
számpárjait.