Hatványozás azonosságai

1.      (ab)n=an bn azaz egy szorzatot tényezőnként is lehet hatványozni.

2.     (a/b)n=an/bn azaz egy törtet úgy is hatványozhatunk, hogy külön hatványozzuk a
számlálót, és külön a nevezőt.
3.     (an)k=ank azaz hatványt úgy hatványozunk, hogy az alapot a kitevők szorzatára emeljük.
4.     anam=an+m azaz azonos alapú hatványokat úgy is szorozhatunk, hogy a közös alapot a
kitevők összegére emeljük.
5.     an/am=an-m azaz azonos alapú hatványokat úgy is oszthatunk, hogy a közös alapot a
kitevők különbségére emeljük.

Bizonyítások:

1.     (ab)n=(ab)(ab)(ab)....(ab). n-szer a hatványozás definíciója szerint.

A jobb oldali kifejezésben a szorzás kommutatív és asszociatív tulajdonsága alapján a
tényezők más sorrendben írva:aaa...abbbb....b. Ebben a szorzatban n-szer
szorozzuk a-t és n-szer b-t. A hatványozás definíciója szerintez =anbn.
2.     (a/b)n=(a/b)(a/b)(a/b)....(a/b). n-szer a hatványozás definíciója szerint.
A jobb oldali kifejezésben a törtekre vonatkozó szorzás és a szorzás asszociatív
tulajdonsága szerint: (aaa...a)/(bbbb....b). Itt a számlálóban n-szer szorozzuk a-t
önmagával és a nevezőben pedig n-szer b-t. A hatványozás definíciója szerint ez =anbn.
3.     (an)k=an an an ....an. n-szer Itt mindegyik tényezőt szorzat alakba írva:
aaa....aaaa....aaaa....a....aaa....a.
Ebben a szorzatban nk-szor szerepel az a szorzótényezőül, ezért a hatványozás
definíciója szerint=ank

Feladat: (Összefoglaló feladatgyűjtemény 240. feladat.)

Egyszerűsítse a következő törtet!

A kifejezésnek csak akkor van értelme, ha a0, b0.

Megoldás:

A hatványozás azonosságait használva

először bontsuk fel a zárójeleket!

Mind a számlálóban, mind a nevezőben

vonjuk össze az azonos alapú hatványokat!
 Az azonos alapú hatványok osztására
vonatkozó azonosság szerint
a végeredmény=

Hatvány fogalma racionális kitevő esetén

Hatvány fogalmát pozitív egész kitevőre

Ha egy szorzat azonos tényezőkből épül fel, azt rövidebben hatványalakban írjuk fel. Bár
a matematikusok már a középkorban is használták a hatványozást, de a
középkorban Descartes volt az, aki elkezdte a hatványkitevők használatát,
és aa helyett a2--t írt.

Definíció: Az an olyan n tényezős szorzat, amelynek

minden tényezője a, ahol a tetszőleges valós
szám, n pedig 1-nél nagyobb pozitív egész szám. Bármely
valós szám első hatványa önmaga.
Formulával: an=a· a· a· ….· a, aR, nN\{0,1}.
a1=a, aR.
Az a-t a hatvány alapjának, n-t a hatvány kitevőjének, an pedig a
hatványmennyiség (hatványérték), vagy röviden csak hatványnak mondjuk.
Példa: 25=22222=32, vagy (-3)5=(-3)(-3)(-3)(-3)(-3)=-243.
1n=1, azaz 1 bármely pozitív egész kitevőjű hatványa önmaga.

(-1)n=1, ha n=páros, míg (-1)n=-1, ha n páratlan.

0 n=0, azaz 0 bármely pozitív egész kitevőjű hatványa önmaga.

 olyan szorzatként definiáltuk, amelyben a tényezők megegyeznek, azaz a3=aaa. Ebből a

definícióból következtek a hatványozás azonosságai. Ezek eredményeként is felvetődött az az
igény, hogy a kitevőben 0, negatív egész, sőt törtszám is lehessen.

Ezekre az esetekre azonban új definíciókat kell adni, de ezt úgy, hogy az eddig megismert
azonosságok érvényben maradjanak. (Permanencia-elv.) Nézzük tehát végig a hatványozás
fogalmának fejlődését:

1) Hatvány fogalma pozitív egész kitevő esetén.

   

Ha egy szorzat azonos tényezőkből épül fel, azt rövidebben hatványalakban írjuk fel.
Bár a matematikusok már a középkorban is használták a hatványozást, de a
középkorban Descartes volt az, aki elkezdte a hatványkitevők használatát,
és aa helyett a2--t írt.
 Definíció: Az an olyan n tényezős szorzat, amelynek minden
tényezője a, ahol a tetszőleges valós szám, n pedig 1-nél
nagyobb pozitív egész szám. Bármely valós szám első hatványa
önmaga.
Formulával: an=a· a· a· ….· a, aR, nN\{0,1}.
a1=a, aR.
Az a-t a hatvány alapjának, n-t a hatvány kitevőjének, an pedig a
hatványmennyiség (hatványérték), vagy röviden csak hatványnak
mondjuk.
Példa: 25=22222=32, vagy (-3)5=(-3)(-3)(-3)(-3)(-3)=-243.
1n=1, azaz 1 bármely pozitív egész kitevőjű hatványa önmaga.

(-1)n=1, ha n=páros, míg (-1)n=-1, ha n páratlan.

0 n=0, azaz 0 bármely pozitív egész kitevőjű hatványa önmaga.

2) Hatvány fogalma nulla kitevő esetén.

   

Definíció: Bármely 0-tól különböző valós szám nulladik

hatványa=1.
Formulával: a0=1, aR\{0} Tehát 00 nincs értelmezve.
Ez a definíció megfelel az eddigi azonosságoknak is,
hiszen a :a =a =a =1, bármilyen pozitív egész n kitevő esetén,
n n n-n 0

és bármilyen 0-tól eltérő valós számra.

3) Hatvány fogalma negatív egész kitevő esetén.

   

Definíció: Bármely 0-tól különböző valós szám negatív egész

kitevőjű hatványa egyenlő az alap reciprokának ellentett
kitevővel vett hatványával.
Formulával:

a-n= ahol aR, a0, nN+

Például:

5-2=
 Vagy:

Ez a definíció is megfelel az eddig megismert azonosságoknak, hiszen:

a5:a7=a5-7=a-2=
4) Hatvány fogalma racionális kitevő esetén.
   

Definíció: Bármely 0-tól különböző valós szám racionális

törtkitevőjű, azaz   hatványa egyenlő az alap m-edik

hatványából vont n-edik gyök.

Formulával:   , ahol aR+, n, m, n>1.

Példa: 
Ez a definíció is megfelel az eddig megismert azonosságoknak,

hiszen: 

5) Hatvány fogalma irracionális kitevő esetén.

   

Az eddigi meghatározások nem adnak választ arra, hogy mit értsünk  -n?

Az irracionális kitevőjű hatvány pontos definíciója nem középiskolai

tananyag.  Megmutatható, érzékeltethető azonban a  kétoldali
közelítés segítségével, hogy az   irracionális kitevőjű hatvány létezik,
és az eddig megismert azonosságok érvényben maradnak.

Feladat: (Összefoglaló feladatgyűjtemény 397. feladat.)

Végezze el a következő
; a>0, b>0.
műveleteket!

 
Megoldás:

A számlálóban tényezőnként hatványozva,

a nevezőben a hatvány hatványozása
azonosságot alkalmazva:

Most a számlálóban felbontjuk a

zárójeleket, itt is a hatvány hatványozása
azonosságot alkalmazzuk. Itt a kitevők
összeszorzásánál a lehetséges
egyszerűsítéseket elvégezzük.

A számlálóban az azonos alapú

hatványokat közös alapra vesszük, a
kitevők összeadódnak.
  azaz, 

Így a számláló legegyszerűbb alakban:

Azonos alapú hatványokat úgy osztunk,

hogy a kitevőket kivonjuk egymásból:

A végeredmény: , azaz  , ami  alakban is írható.