8. Hozzárendelés, függvény fogalma. Függvények megadása.

A lineáris függvény.

Halmaz: csoport, összesség, együttes

Elem: dolog, individuum

Hozzárendelés: két halmaz közötti kapcsolat (reláció, megfeleltetés)

Az előzőekben felsorolt fogalmakat alapfogalmaknak tekintjük. Az alapfogalom elnevezés azt

jelenti, hogy ezeket a fogalmakat nem definiáljuk, de felhasználjuk más fogalmak
értelmezéséhez.

Ha az „A” halmaz egy „a” eleméhez hozzárendeljük a „B” halmaz egy „b” elemét, akkor azt általában így
jelöljük:
A  B a  b
Az „A” halmazt alaphalmaznak, a „B” halmazt képhalmaznak, és a „b” elemet az „a” elem képének nevezzük.

Alaphalmaz: az a halmaz, melynek elemeihez hozzárendeljük a képhalmaz elemeit.

Képhalmaz: az a halmaz, melynek elemeit hozzárendeljük az alaphalmaz elemeihez.

Hozzárendelések csoportosítása:
 egyértelmű hozzárendelés: ha az alaphalmaz minden elemének legfeljebb egy képe van
a képhalmazban.

 többértelmű hozzárendelés: ha van olyan alaphalmazbeli elem, melynek egynél több

képe van a képhalmazban.
példa:

A B

1 1
2 2
3 3
4 4
5 5

Egyértelmű hozzárendelés, hiszen nincs olyan elem az alaphalmazban, amelynek

egynél több képe van a képhalmazban.

A B

1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
 Többértelmű hozzárendelés, hiszen van olyan elem az alaphalmazban, amelynek
egynél több képe van a képhalmazban.

Hozzárendelés ábrázolása:

 nyíldiagrammal: 1 2 3 4 5 6

4 8 12 16 20 24

 táblázattal:

A 2 5 8 13 21
B 1; 2 1; 5 1; 2; 4; 8 1; 13 1; 3; 7; 21

 derékszögű koordináta-rendszerben:

y
7
6
5
4
3
2
1
0
0 1 2 3 4 5 6 7 x

Függvény: Az egyértelmű hozzárendelést függvénynek nevezzük, ha

 tisztázzuk, mely elemeknek van képe a képhalmazban (azaz tudjuk, hogy az alaphalmaz
mely részhalmazára értelmezzük a függvényt). Az alaphalmaznak ezt a részhalmazát
értelmezési tartománynak (röviden: ÉT) nevezzük.

 tisztázzuk mi a képhalmaz

 ismerjük a hozzárendelési szabályt.

A függvény az értelmezési tartomány minden eleméhez pontosan egy elemet rendel a képhalmaz elemei közül
(azaz mindegyiknek pontosan egy képe van a képhalmazban). Az értelmezési tartomány elemei a független
változó értékei.
A képelemek, más szóval a függvényértékek halmaza az értékkészlet (röviden: ÉK). Az értékkészlet a
képhalmaz, vagy annak egy nem üres részhalmaza. Ha egy függvénynél nem tüntetjük fel külön az alaphalmazt
és a képhalmazt, akkor mindkettő az addig tanult számok halmaza (valós számok).

Értelmezési tartomány: az alaphalmaznak azon részhalmaza, melyre a függvényt értelmezzük, azaz

azok az alaphalmazbeli elemek, melyeknek van képük a képhalmazban. Az
értelmezési tartomány elemei a független változó értékei.
Jele: ÉT (vagy Df); független változó: x
Értékkészlet: a képelemek, azaz a függvényértékek halmaza. Az értékkészlet elemei a
függő változó értékei.
Jele: ÉK (vagy Rf); függő változó: y

Függvények megadása: a függvények hozzárendelési szabályát megadhatjuk

 utasítással (például a színházjegy meghatározza az ülőhelyet)

 táblázattal (például a vasúti menetdíj táblázat)

 grafikonnal (például kórházi lapon a lázgörbe)

 képlettel (például: x  3x + 4, y = 3x + 4 vagy f(x) = 3x + 4 )

Azokat a függvényeket,melyeknek az értelmezési tartománya és az értékkészlete is egy-egy számhalmaz, szám –

szám függvényekneknek nevezzük. . A továbbiakban ezekkel foglalkozunk.
A szám-szám függvény összetartozó értékpárjait ábrázolhatjuk derékszögű koordináta-rendszerben. A rendezett
számpárok (fontos a számok sorrendje) egy-egy pontot határoznak meg. Ezek halmazát a függvény
képének,grafikonjának nevezzük.

Függvények csoportosítása:
 Lineáris függvények

 Nem lineáris függvények

Lineáris függvények: Az y = ax + b (vagy f: x  ax + b, vagy f(x) = ax + b) hozzárendelési

szabállyal
megadott függvények. Ha a lineáris függvény minden számra értelmezve van,
akkor grafikonja egy egyenes. Az egyenes helyzetét az „a” és „b” értékek
határozzák meg. A „b” érték megadja, hogy az egyenes hol metszi az „y”
tengelyt. Az „a” érték az egyenes meredekségét határozza meg (tört alakban
felírva, a nevező a vízszintes, a számláló a függőleges elmozdulást adja meg).
p
f(x) = ax + b (a= q )

Ábrázolása: 1. Bejelölöm az y tengelyen a „b” értékét

2. Innen lépek „q”-t az x tengely mentén, és „p”-t az y tengely
mentén.

7 y f(x)
6
5 p
4
3 q
2
1 b
0
-6 -5 -4 -3 -2 -1 -1 0 1 2 3 4 5 6 7
-2 x
-3
-4
-5
-6
Lineáris függvény fajtái:
 konstans függvényről (vagy nulladfokú függvény) beszélünk, ha a = 0, ebben az
esetben a függvény képe egy olyan egyenes, mely párhuzamos az x tengellyel és b -
ben metszi az y tengelyt.

 elsőfokú függvényről beszélünk, ha a  0

 ezen belül megkülönböztetjük az egyenes arányosság függvényét, amennyiben b = 0,

így a függvény képe egy olyan egyenes lesz, mely az origóban metszi az y tengelyt.

Két lineáris függvény grafikonja:

 párhuzamos, ha meredekségük (azaz az „a” értéke) megegyezik.

3 3
például: f(x) = – x+5 és g(x) = – x+7
4 4
 egy pontban metszik az y tengelyt, ha a „b” értéke megegyezik.

5
például: f(x) = 3x – 4 és g(x) = x–4
3
 merőlegesek egymásra, ha az egyik meredeksége (azaz az „a” értéke) a másik reciprokának
ellentettje.
5 3
például: f(x) = x+3 és g(x)= – x–7
3 5
 y tengelyre tükrösek, ha az egyik meredeksége (azaz az „a” értéke) a másik ellentettje, és az
„y” tengelyt ugyanott metszik (azaz a „b” értéke megegyezik).

7 7
például: f(x)= – x+3 és g(x)= x+3
3 3