Parositas

Párosı́tás páros gráfokban
Olimpiai felkészı́tő, 2022

Horváth Gyula
horvath@inf.elte.hu
1. Páros gráfok
1.1. definı́ció. A G = (V, E) irányı́tatlan gráfot páros gráfnak nevezzük, ha a pontok V halmaza
felbontható olyan két diszjunk A és B halmazra, V = A ∪ B , hogy minden e = (u, v) ∈ E élre teljesül,
hogy u ∈ A és v ∈ B vagy u ∈ B és v ∈ A.
A továbbiakban, ha külön nem hangsúlyozzuk, akkor gráfon mindig páros gráfot értünk.
Feltesszük továbbá, hogy nincs izolált pont, azaz bármely a ∈ A ponthoz van olyan b ∈ B, hogy
(a, b) ∈ E , és bármely b ∈ B ponthoz van olyan a ∈ A, hogy (a, b) ∈ E .
1.2. definı́ció. Tetszőleges M ⊆ E élhalmaz esetén és A ⊆ V ponthalmaz esetén jelölje M(A) az
M -beli élek azon végpontjait, amelyek az A halmazban vannak: M(A) = {a ∈ A : (∃b)(a, b) ∈ M}.
1.3. definı́ció. A G = (A + B, E) páros gráfban élek egy M ⊆ E halmazát párosı́tásnak nevezzük, ha

bármely a ∈ M(A) ponthoz pontosan egy olyan b ∈ B pont van, hogy (a, b) ∈ M , és fordı́tva, bármely
b ∈ M(B) ponthoz pontosan egy olyan a ∈ A pont van, hogy (a, b) ∈ M .
2. Problémák
2.1. Maximális párosı́tás
A legnagyobb elemszámú M párosı́tás kiszámı́tása.
2.2. Minimális lefedő ponthalmaz

Egy C ⊆ V ponthalmazt lefedőnek nevezünk, ha bármely e = (u, v) ∈ E él esetén u ∈ C és v ∈ C.
Számı́tsunk ki egy C minimális elemszámú lefedő ponthalmazt.
2.3. Maximális független ponthalmaz

Egy D ⊆ V ponthalmazt függetlennek nevezünk, ha bármely e = (u, v) él esetén vagy u ∈
/ D vagy
v∈
/ D.
Számı́tsunk ki egy maximális elemszámú független ponthalmazt.
2.4. Minimális lefedő élhalmaz

Egy F ⊆ E élhalmazt lefedőnek nevezünk, ha bármely a ∈ A ponthoz van olyan b ∈ B, hogy (a, b) ∈
F , és bármely b ∈ B ponthoz van olyan a ∈ A, hogy (a, b) ∈ F .
Számı́tsunk ki egy minimális elemszámú lefedő élhalmazt.
2.1. definı́ció. Egy v0 , v1 , . . . , vk utat alternálónak nevezünk, ha az útban egymást követő pontok
különböző partı́ciókban vannak: azaz bármely i-re vi ∈ A és vi+1 ∈ B, vagy vi ∈ B és vi+1 ∈ A.
2.2. definı́ció. Legyen M ⊆ E párosı́tás a G = (A + B, E) gráfban és P = a0 , b1 , a1 , . . . , ak , bk+1 al-

ternáló út. Azt mondjuk, hogy a P út növelőút az M párosı́táshoz, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a0 ∈ A és a0 ∈
/ M(A)
bk+1 ∈ B és bk+1 ∈
/ M(B)
(ai , bi ) ∈ M minden i = 1, . . . , k
b1 b2 b3 b4
a0 a1 a2 a3
1. ábra. Az a0 , b1 , a1 , b2 , a2 , b3 , a3 , b3 , a3 , b4 út növelőút az M = {(a1 , b1 ), (a2 , b2 ), (a3 , b3 )}
párosı́tásra nézve. Látható, hogy ha a pirossal szı́nezett M -beli éleket töröljük a párosı́tásból, majd
bevesszük a zölddel szı́nezett éleket, akkor eggyel nagyobb elemszámú párosı́tást kapunk.
2.3. tétel. Egy M párosı́tás akkor és csak akkor maximális, ha nincs M -hez tartozó növelőút.
Bizonyı́tás. Indirekt módon bizonyı́tunk.

(⇒) Legyen P = a0 , b1 , . . . , ak , bk+1 növelőút M -hez. Töröljük M -ből a (ai , bi ) i = 1, . . . , k éleket,
majd vegyük be a párosı́tásba a (ai , bi+1 ), i = 0, . . . , k éleket. Így eggyel nőtt a párosı́tásban az élek
száma, ami ellentmond a feltevésnek, hogy M maximális.
(⇐) Legyen M olyan párosı́tás, ami nem maximális. Ekkor van olyan M ∗ párosı́tás, hogy |M| < |M ∗ |.
Legyen Q az M és az M ∗ élhalmazok szimmetrikus különbsége, azaz Q = (M ∗ − M) ∪ (M − M ∗ ).
Ekkor teljesülnek az alábbiak:
• Q nak több eleme van M ∗ -ból, mint M -ből, mert |M ∗ − M| > |M − M ∗ | .
• Minden pont legfeljebb egy M Q-beli él végpontja és legfeljebb egy M ∗
T T
Q-beli él végpontja.
• Tehát a Q-beli élek olyan utakat képeznek, amelyekben az egymást követő pontokat M -beli,
majd M ∗ -beli élek.
• Tehát kell lennie olyan útnak, amely több M ∗ -beli élet tartalmaz, mint M -belit. Ami azt jelenti,
hogy az ilyen út növelőút M -ben.

E tétel alapján nyilvánvalóan adhatunk algoritmust maximális párosı́tás kiszámı́tására.
Kiindulva egy tetszőleges (pl. üres) párosı́tásból, addig keresünk növelőutat, ameddig a keresés si-
kertelen nem lesz. Növelőút keresése megvalósı́tható a mélységi bejárás stratégiáját követve. Adott
a ∈ A pontra, ami nincs párosı́tva, egyetlen mélységi bejárással meghatározható egy növelőút, ha
létezik, és elvégezhető a párosı́tás módosı́tása. Belátható, hogy minden A-beli pontra legfeljebb
egyszer kell növelőút keresést végezni. Ugyanis, ha adott M párosı́tásra nem létezik a-ból induló
növelőút, akkor későbbi növelőút módosı́tások után sem lesz.
Tehát az algoritmus futási ideje O(n · m), ahol n a pontok száma, m pedig az élek száma.
2.5. Megvalósı́tás
Legyen G = (V = A + B, E) a bemeneti páros gráf. A párosı́tást egy Par : V → V függvénnyel
reprezentáljuk úgy, hogy Par[p] = p ha p nem végpontja párosı́tásbeli élnek, azaz nincs párosı́tva,
egyébként Par[a] = b és Par[b] = a ha az (a, b) él eleme a párosı́tásnak.
A mélységi bejárást úgy végezzük, hogy ha B beli párosı́tott b ponthoz érünk, akkor a b → Par[b]
élen megyünk tovább. Rekurzı́v módon, sikeres visszatérés után módosı́tjuk a párosı́tást (a Par
függvényt).
1 # include 
2 # define maxN 10001
3 using namespace std ;
4
5 vector G[maxN ] ;
6 i n t Szin [maxN ] ;
7 i n t Par [maxN ] ; / / Par [ x ]= x , ha x nem páros ı́ t o t t , egy ébk é nt Prar [ x ] az x pá r j a
8 bool A[maxN ] ; / / az A+B p a r t ı́ c i ó reprenzent á l ása
9 bool L [maxN ] ;
10 i n t n , most=0;
11 bool NoveloUtKeres ( i n t a ) {
12 / / Globalis : G, Par , Szin , most , A[ a ] igaz
13 Szin [ a ]=most ;
14 f o r ( i n t b :G[ a ] ) {
15 i f ( Szin [ b]==most ) continue ;
16 i f ( Par [ b]==b) {
17 Par [ a ]=b ; Par [ b]= a ;
18 return true ;
19 } else {
20 Szin [ b]=most ;
21 i f ( NoveloUtKeres ( Par [ b ] ) ) {
22 Par [ a ]=b ; Par [ b]= a ;
23 return true ;
24 }
25 }
26 }
27 return false ;
28 }
29 i n t MagyarModszer ( ) {
30 / / Globalis : G, Par , Szin
31 / / A+B prar ı́ c i ó meghatároz ása
32 queue S;
33 f o r ( i n t x =1;x<=n ; x++) {
34 A[ x ]= f a l s e ;
35 Szin [ x ] = 0 ;
36 }
37 A[ 1 ] = t r u e ; most++; Szin [ 1 ] = most ;
38 S . push ( 1 ) ;
39 while ( ! S . empty ( ) ) {
40 i n t x=S . f r o n t ( ) ; S . pop ( ) ;
41 f o r ( i n t y :G[ x ] )
42 i f ( Szin [ y]<most ) {
43 Szin [ y ]=most ;
44 A[ y ] = !A[ x ] ;
45 S . push ( y ) ;
46 }
47 }
48 i n t parokszama =0;
49 f o r ( i n t x =1;x<=n ; x++) Par [ x ]= x ;
50 / / Növ e l ő utak keres ése
51 f o r ( i n t a =1;a<=n ; a++)
52 i f (A[ a ] && Par [ a]==a ) {
53 most++;
54 i f ( NoveloUtKeres ( a ) )
55 parokszama++;
56 }
57 r e t u r n parokszama ;
58 }
59 void Beolvas ( ) {
60 i n t m, x , y ;
61 cin>>n>>m;
62 f o r ( i n t i =1; i <=m; i ++) {
63 cin>>x>>y ;
64 G[ x ] . push back ( y ) ;
65 G[ y ] . push back ( x ) ;
66 }
67 }
68 i n t main ( ) {
69 Beolvas ( ) ;
70 i n t m=MagyarModszer ( ) ;
71 cout<<m<<endl ;
72 f o r ( i n t a =1;a<=n ; a++)
73 i f (A[ a ] && Par [ a ] ! = a ) {
74 cout<<a<<” ”<<Par [ a]<< endl ;
75 }
76 return 0;
77 }
Tekintsük azt a maximális párosı́tást a G = (V = A + B, E) gráfban, amely Par függvénnyel van
megadva.
2.4. definı́ció. Legyen L(x) akkor és csak akkor igaz, ha van olyan a ∈ A nem párosı́tott pont,
amelyből x elérhető alternáló úton. Alternáló; az élek irányı́tása A → B ha nem párosı́tott, B → A ha
párosı́tott az él. Ha az x pontra L(x) igaz, akkor azt mondjuk, hogy x L-cı́mkézett.
Definiáljuk a gráf pontjainak az alábbi részhalmazait.

A1 = {x : A(x) ∧ Par(x) = x}: a nem párosı́tott A-beli pontok halmaza
A2 = {x : A(x) ∧ Par(x) 6= x ∧ L(x}: a párosı́tott A-beli L-cı́mkézett pontok halmaza.
A3 = {x : A(x) ∧ Par(x) 6= x∧!L(x)}: a párosı́tott A-beli nem L-cı́mkézett pontok halmaza.
B1 = {x :!A(x) ∧ Par(x) = x}: a nem párosı́tott B-beli pontok halmaza.
B2 = {x :!A(x) ∧ Par(x) 6= x ∧ L(x): a párosı́tott B-beli L-cı́mkézett pontok halmaza.
B3 = {x :!A(x) ∧ Par(x) 6= x∧!L(x)}: a párosı́tott B-beli nem L-cı́mkézett pontok halmaza.
A3 B3
A2 B2
B1
A1
J
2. ábra. Élek osztályozása. Az L cı́mkézett pontok jele:
2.6. Az L függvény kiszámı́tása
1 void A l t B e j a r ( i n t x ) {
2 L [ x ]= t r u e ;
3 Szin [ x ]=most ;
4 f o r ( i n t y :G[ x ] ) {
5 i f ( Szin [ y]==most ) continue ;
6 i f (A[ x ] && Par [ x]==x | | !A[ x ] && Par [ x]==y )
7 AltBejar ( y ) ;
8 }
9 }
3. Problémák megoldása
A G = (V = A + B, E) gráfon hajtsuk végre a MagyarModszer eljárást és az L-cı́mkézést állı́tsuk elő
AltBe jar-al.
1 / / L−c ı́mkéz és k i s z ámı́ t ása

2 f o r ( i n t x =1;x<=n ; x++) L [ x ]= f a l s e ;
3 most++;
4 f o r ( i n t x =1;x<=n ; x++)
5 i f (A[ x ] && Par [ x]==x && Szin [ x]<most )
6 AltBejar ( x ) ;
Az emlı́tett problémák megoldhatók az A1, A2, A3, B1, B2, B3 halmazok alapján.
3.1. Maximális párosı́tás
1 m=MagyarModszer ( ) ;
2 cout<<m<<endl ;
3 f o r ( i n t a =1;a<=n ; a++)
4 i f (A[ a ] && Par [ a ] ! = a )
5 cout<<a<<” ”<<Par [ a]<< endl ;
3.2. Minimális lefedő ponthalmaz
3.1. tétel (König tétel). A maximális párosı́tás elemszáma megegyezik a minimális lefedő ponthal-
maz elemszámával.
S
C = A3 B2
1 vector C;
2 f o r ( i n t x =1;x<=n ; x++)
3 i f ( A[ x ] && ! L [ x ] | | !A[ x ] && L [ x ] )
4 C. push back ( x ) ;
5 cout<<C. s i z e ()<< endl ;
6 f o r ( i n t x :C) cout<<x<<” ” ; cout<<endl ;
A3 B3
A2 B2
B1
A1
3. ábra.
3.3. Maximális független ponthalmaz
D = V − (A3 B2) = A1 A2 B1 B3
S S S S
1 vector D;
2 f o r ( i n t x =1;x<=n ; x++) {
3 i f ( ( A[ x ] && ( Par [ x]==x | | Par [ x ] ! = x && L [ x ] ) ) | |
4 ( ! A[ x ] && ( Par [ x]==x | | Par [ x ] ! = x &&!L [ x ] ) ) )
5 D. push back ( x ) ;
6 }
7 cout<<D. s i z e ()<< endl ;
8 f o r ( i n t x :D) cout<<x<<” ” ; cout<<endl ;
A3 B3
A2 B2
B1
A1
4. ábra.
3.4. Minimális lefedő élhalmaz
Párosı́tó élek + egy-egy A1 → B2 és B1 → A3 él.
1 vector<pair > F ;
2 f o r ( i n t x =1;x<=n ; x++)
3 i f (A[ x ] ) {
4 i f ( Par [ x ] ! = x ) {
5 F . push back ( { x , Par [ x ] } ) ;
6 } else { / / A1−>B2 é l k e l l
7 f o r ( i n t b :G[ x ] )
8 i f ( Par [ b ] ! = b && L [ b ] ) {
9 F . push back ( { x , b } ) ;
10 break ;
11 }
12 }
13 } else { / / B( x ) : B1−>A3 é l k e l l
14 i f ( Par [ x]==x )
15 f o r ( i n t a :G[ x ] )
16 i f ( Par [ a ] ! = a && ! L [ a ] ) {
17 F . push back ( { a , x } ) ;
18 break ;
19 }
20 }
21 cout<<F . s i z e ()<< endl ;
22 f o r ( auto ab : F ) cout<<ab . f i r s t <<” ”<<ab . second<<endl ;
4. Játék a sı́kon (IOIV2021)
Alı́z és Béla a következő játékot játsszák. Adott a sı́kon N kijelölt pont, amelyek mindkét koordinátája
egész szám. Felváltva lépnek egy bábuval, csak olyan kijelölt pontra lehet lépni, amely a bábu
aktuális helyétől 1 egység távolságra van, és nem járt még ott a bábu. Alı́z kezd, ő leteheti a bábut
egy általa választott kijelölt pontra. Ezt követően Béla lép egy 1 egység távolságú pontra, majd Alı́z
egy újabb szomszédos pontra, és ı́gy tovább, amı́g tudnak lépni. Az veszı́t, aki már nem tud lépni
olyan pontra, ahol még nem járt a bábu.
Készı́ts programot, amely a kijelölt pontok ismeretében megadja hogy Alı́z melyik pontokon kezd-
ve nyerheti meg biztosan a játékot (feltéve hogy Béla optimálisan játszik)!
Bemenet
A standard bemenet első sorában N , a kijelölt pontok száma található.
A következő N sorban a kijelölt pontok találhatóak, soronként 2 szám: az i. sorban Xi és Yi , az i.
kijelölt pont x és y koordinátája.
Kimenet
A standard kimenet első sorába W álljon, azon pontok száma amelyeken kezdve Alı́z biztosan meg
tudja nyerni a játékot! A következő W sorban következzenek ezek a pontok tetszőleges sorrendben.
Példa bemenet és kimenet
bemenet kimenet
5 3
0 0 1 0
0 1 0 1
1 0 1 2
1 1
1 2
4.1. Megoldás
Tekontsük azt a G = (V, E) gráfot, ahol a pontok V halmaza a játékban kijelölt pontok a sı́kon, és
(x1 , y1 ) → (x2 , y2 ) akkor és csak akkor él, ha lehet lépni egyikből a másikba, azaz (x1 + y1 )%2 6=
(x2 + y2 )%2. Tehát a gráf páros gráf, legyen A = {(x, y) ∈ V : (x + y)%2 = 0} és B = {(x, y) ∈ V :
(x + y)%2 = 1} .
Állı́tás. Bármely olyan pont, amely nem párosı́tott valamely maximális párosı́tásra nézve nyerő
kezdőállás Alı́z számára.
Bizonyı́tás. Legyen M ⊆ E tetszőleges maximális párosı́tás és p olyan pont, amely nem párosı́tott
M ben.
Alı́z stratégiája legyen az, hogy ha párosı́tott pontból kell lépnie, akkor annak a pontnak a párját
választja. Béla sosem léphet párosı́tatlan pontba, mert akkor lenne növelőút, ami ellentmond annak,
hogy M maximális párosı́tás. Tehát Béla legfeljebb |M| lépés után nem tud lépni.
Állı́tás. Ha p olyan pont, hogy bármely maximális párosı́tás esetén p párosı́tott, akkor p vesztő
kezdőállás Alı́z számára.
Bizonyı́tás. Legyen M tetszőleges maximális párosı́tás. Ha Béla stratégiája legyen az, hogy mindig
a párosı́tott pont párját választja. Ekkor Alı́z sosem léphet párosı́tatlan pontba. Ha Lenne olyan
lépéssor, amelynek utolsó pontja párosı́tatlan, akkora törölve a lépések során érintett párosı́tott
éleket, majd bevéve a lépések során érintett nem párosı́tott éleket, ismét maximális párosı́tást ka-
punk, amelyben p nem párosı́tott. Ez ellentmond a feltevésünknek.
Állı́tás. Legyen M tetszőleges maximális párosı́tás és p ∈ V párosı́tott pont. Akkor és csak akkor
van olyan maximális párosı́tás, amelyben p nem párosı́tott, ha van olyan q p alternáló út, hogy q
nem párosı́tott.
q
5. ábra.
Tehát a feladat megoldásához készı́tsünk egy maximális párosı́tást. A nem párosı́tott pontokat
vegyük be a megoldáshalmazba, és még az olyan párosı́tott p pontokat, amelyekre LA[p] igaz lesz
az LABe jar végrehajtása után.
1 void LABejar ( i n t x ) {
2 LA[ x ]= t r u e ;
3 Szin [ x ]=most ;
4 f o r ( i n t y :G[ x ] ) { / / minden x−>y é l r e
5 i f ( Szin [ y]==most ) continue ;
6 i f (A[ x ] && Par [ x ] ! = y | | !A[ x ] && Par [ x]==y )
7 LABejar ( y ) ;
8 }
9 }
Hasonlóan kell eljárni a B-beli pontokkal is.

Parositas

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Parositas

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Párosı́tás páros gráfokban

Olimpiai felkészı́tő, 2022

1.3. definı́ció. A G = (A + B, E) páros gráfban élek egy M ⊆ E halmazát párosı́tásnak nevezzük, ha

2.2. Minimális lefedő ponthalmaz

2.3. Maximális független ponthalmaz

2.4. Minimális lefedő élhalmaz

2.2. definı́ció. Legyen M ⊆ E párosı́tás a G = (A + B, E) gráfban és P = a0 , b1 , a1 , . . . , ak , bk+1 al-

Bizonyı́tás. Indirekt módon bizonyı́tunk.

• Q nak több eleme van M ∗ -ból, mint M -ből, mert |M ∗ − M| > |M − M ∗ | .

Definiáljuk a gráf pontjainak az alábbi részhalmazait.

1 / / L−c ı́mkéz és k i s z ámı́ t ása

You might also like