Valószínűségszámítás

feltételes valószínűség
A feltételes valószínűség
Definíció: Tekintsünk egy (Ω, Alfa, P) valószínűségi mezőt, és egy olyan B ∊ Alfa
eseményt, amelyre P(B )≠ 0. Ekkor az A ∊ Alfa esemény B-re vonatkozó feltételes
P( AB)
valószínűségén a P( A∨B)= hányadost értjük.
P (B)

A fenti feltételes valószínűség tehát azt adja meg, hogy mennyi az esély arra, hogy az A
esemény bekövetkezik, ha tudjuk, hogy B bekövetkezik.

Független események
Az A esemény független a B eseménytől, ha P( A)=P( A∨B), azaz az A valószínűségén
nem változtat, ha tudjuk, hogy B bekövetkezett-e.
A fenti egyenlőséget kifejtve és átrendezve könnyen belátható, hogy a tulajdonság
kölcsönös, szimmetrikus, tehát ha A függeten B-től, akkor B is független A-tól, tehát A és B
(egymástól) független események:

P( AB)=P( A∨B)P (B)=P (A ) P(B)=P(B)P (A )=P( B∨ A) P( A )

Definíció: Legyen (Ω, Alfa, P) valószínűségi mezőt, és A,B ∊ Alfa megfigyelhető

események. Azt mondjuk, hogy A és B (sztochasztikusan) független események, ha
P(AB) = P(A)・P(B)

Tétel: Ha A és B független események, akkor A és B események is függetlenek.

Bizonyítás: Bontsuk fel az A eseményet két egymást kizáró esemény összegére: A és B is
bekövetkezik, illetve csak A következik be. Ekkor a 3. axióma értelmében:
P( A)=P( AB+ A B)=P( AB)+ P( A B) átrendezve
P( A)−P( AB)=P( A B) kihasználva, hogy A és B függetlenek
P( A)−P( A ) P( B)=P( A)(1−P (B))=P( A) P(B)=P( A B)
Ahol az utolsó egyenlőség épp azt jelenti, hogy A és B események is függetlenek.

Teljes valószínűség tétele

Tétel: Az (Ω, Alfa, P) valószínűségi mezőben B1, B2, … nem nulla valószínűségű
események halmaza teljes eseményrendszert alkot. Ekkor tetszőleges A ∊ Alfa
megfigyelhető eseményre
P( A)=P( A∨B1 ) P( B1 )+ P ( A∨B2 ) P( B2 )+ ...
Bizonyítás:
A=A ∩Ω= A ∩(B 1 ∪B2 ...)=( A ∩ B1 )∪( A ∩ B2)∪.. .
Az események szerinti jelöléssel
A=A ⋅Ω= A ⋅(B 1+ B2 +...)= A ⋅B1 + A ⋅B 2+.. .
Mivel a jobb oldali kifejezés tagjaiban szereplő események páronként
egymást kizárják, így
P( A)=P( A ⋅B1 )+ P( A ⋅B2)+...=P (A∨B1 )P(B1 )+ P ( A∨B2 ) P( B2 )+ ...

Példa:
Adott három boríték:
1. Az elsőben 2 db ezres és 3 db kétezres bankjegy van
2. A másodikban 5 db ezres és 2 db kétezres van
3. A harmadikban 5 db kétezres van
Véletlenszerűen kiválasztva egy borítékot, majd a borítékból találomra kihúzva egy
bankjegyet, mennyi a valószínűsége, hogy kétezrest húzunk?

Megoldás:
Legyen A esemény, hogy kétezrest húzunk, B1, B2 és B3 rendre az az esemény, hogy az
első, a második, illetve a harmadik borítékot választjuk ki. Ekkor:
3 2 1
P( A∨B 1)= P( A∨B 2)= P( A∨B 3)=1 P( B1 )=P( B2)=P(B 3)=
5 7 3
3 1 2 1 1
P( A)=P( A∨B1 ) P( B1 )+ P (A∨B2 )P( B2 )+ P (A∨B3 )P(B3 )= ⋅ + ⋅ +1 ⋅
5 3 7 3 3

Példa: élet vagy halál? (50-50 fekete és fehér golyó két urnában…)
P(A) = 0,5*1 + 0,5*49/99 = 99/198 + 49/198 = 148/199 = 74,7474747474

Bayes tétel
Tétel: Az (Ω, Alfa, P) valószínűségi mezőben B1, B2, … nem nulla valószínűségű
események halmaza teljes eseményrendszert alkot. Ekkor tetszőleges A ∊ Alfa
megfigyelhető, nem nulla valószínűségű eseményre és i indexre
P( A∨B i) P( Bi)
P( Bi∨ A)=
P( A∨B1) P(B1)+ P( A∨B2) P( B2)+...
Bizonyítás: A definíció szerint
P( A Bi )
P( Bi∨ A)= amiben P(AB)-t Bi szerinti feltételes valószínűséggel felírva
P( A)
P( A∨Bi) P( Bi)
P( Bi∨ A)= ahol P(A)-t a Teljes valószínűség tétel szerint kifejtve
P( A).
P( A∨B i) P( Bi)
P( Bi∨ A)=
P( A∨B1) P(B1)+ P( A∨B2) P( B2)+...
Példa:
Az előző példát folytatva: tegyük fel, hogy valaki egy húzás után közli, hogy kétezrest húzott.
Mi a valószínűsége, hogy az első borítékból húzott?
Megoldás:
3 1
⋅
P( A∨B1) P( B1) 5 3
P( B1∨ A)= =
P( A∨B 1) P(B 1)+ P( A∨B 2) P( B2)+ P( A∨B3) P( B3) 3 ⋅1 + 2 ⋅1 +1 ⋅1
5 3 7 3 3
Feladatok
1. Egy dobókockával kétszer egymás után dobunk. Mi a valószínűsége, hogy a dobott
számok összege 8 feltéve, hogy mindkét dobás eredménye páratlan? (0,2222)

A: összeg 8
B: két páratlan
------
Összes: 62 = 36
|AB|: 3-5 5-3 (2 eset) P(AB) = 2/36 = 1 / 18
|B| : 1,3,5 -> 32 = 9 eset P(B) = 9 / 36 = 1 / 4
P(A|B) = P(AB) / P(B) = 1/18 / (¼) = 4 / 18 = 2 / 9 = 0,22222222

2. Egy 32 lapos magyar kártyából egymás után kihúzunk visszatevés nélkül két lapot.
Mi a valószínűsége, hogy mindkét lap zöld lesz, feltéve, hogy az első húzás zöld
volt? (0,2258)

Összes: 32*31
A: mindkettő zöld kedvező: 8*7 P(A)=P(AB)=8*7/(32*31) = 0,0564
B: első zöld kedvező: 8*31 P(B)=0,25
P(A|B)=P(AB)/P(B) = 0,0564/0,25 = 0,2258

3. Adottak a következő valószínűségek: P(B)=0,3 P( B∨ A)=0,2 P(A∣B)=0,4

Mivel egyenlő P(A)? (0,1)

Segítség: P(AB)=? P(Akomp B)=? P(Akomp) = ? P(A) =?

P(AB) = P(A|B)*P(B) = 0,4*0,3 = 0,12

P(AkompB) = P(B)-P(AB) = 0,3 - 0,12 = 0,18
P(Akomp) = P(BAkomp) / P(B|Akomp) = 0,18 / 0,2 = 0,9
P(A) = 1 - P(Akomp) = 1 - 0,9 = 0,1
4. Az A esemény azt jelenti, hogy nő az illető, a B azt, hogy férfi. C azt, hogy belföldön,
D azt, hogy külföldön nyaralt, E pedig azt, hogy nem nyaralt. Ismertek egy cégnél az
alábbi létszám adatok (fő):

Események C D E Összesen
A 180 50 20 250
B 60 70 170 300
Összesen 240 120 190 550

Írd fel eseményalgebrai jelölésekkel és számítsd ki a következő valószínűségeket:

a) nyaralt az illető P(C∪D)=0,654
b) nő, aki nem belföldön nyaralt P(A∩D)=0,0909
c) ha nő, akkor belföldön nyaralt (nő és belföld) P(C∣A)=0,72
d) nem nyaralt, feltéve, hogy férfi (és) P(E∣B)=0,566
e) nem volt külföldön, feltéve, hogy nem férfi (és) P((C∪E)∣A)=0,8

a) (240+120) / 550
b) 50 / 550
c) 180 / 250
d) 170 / 300
e) (180+20)/250

5. A gólyabálra elment a főiskola 600 lány hallgatója közül minden harmadik. Összesen
300 lány jelent meg a gólyabálon. Közülük a fele barna, harmada szőke, tizede
vörös, a többi fekete hajú volt. Nem volt olyan lány, aki nem a főiskolán tanul és
vörös hajú. Kétszer több barna hajú lány volt, aki a főiskolán tanul mint, aki nem. A
szőkék 40 %-a nem tagja a főiskolának. A következő események elnevezései
ismertek a gólyabálon:
A1 : barna hajú lány B1 : a lány a főiskola hallgatója
A2 : szőke hajú lány B2 : a lány nem a főiskola hallgatója
A3 : vörös hajú lány
A4 : fekete hajú lány
Készíts táblázatot az információk alapján és határozd meg mit jelentenek az egyes
valószínűségekhez tartozó események és számold ki ezeket a valószínűségeket!
a) P( A1 ) e) P( A3 ⋅A 4)
b) P(B2 ) f) P( A3 ∨B 1)
c) P( A 2 ⋅B2) g) P( B2∨(A 2 + A1 ))
d) P((A 1 + A 2 )⋅B2 ) h) P( A 4∨B1 )
6. Jelentse az A esemény azt, hogy a piros dobókockával páros számot dobunk, B azt,
hogy a fehérrel 4-nél nem nagyobbat. C azt jelenti, hogy a dobott számok összege 7-
nél nagyobb. Mutasd meg, hogy e három esemény páronkét összefüggő-e vagy
sem!

A: pirossal páros 3 eset → P(A) = 0,5

B: fehérrel 4-nél nagyobbat 2 eset → P(B) = 1/3
C: összeg > 7 2+6 6+2 3+5 5+3 4+4 5 15 eset
3+6 6+3 4+5 5+4 4
4+6 6+4 5+5 3
5+6 6+5 2
6+6 1
----------------
Összes: 6*6 P(A)=3*6/36 = 0,5
P(B)=2*6/36 = 0,3333333
P(C)=15/36 = ⅚
P(AB) = P(A)*P(B) = ½ * ⅓ = ⅙
P(A|B) = P(AB) / P(B) = ⅙ / ⅓ = ½ = P(A) - A és B független

P(AC) = 9/36 = ¼
P(A|C) = ¼ / ⅚ = 3 / 10 != P(A) - A és C nem független

P(BC) = 9/36 = ¼
P(B|C) = ¼ / ⅚ = 3 / 10 != P(B) - B és C nem független

7. A valószínűségszámítás tárgy első vizsga napján a vizsgázók 34 %-a vásárol a

büfében a vizsga után. Közülük 28 % vásárol kávét. Mi a valószínűsége annak, hogy
egy hallgató a valószínűségszámítás vizsgája után:
a) kávét fog venni,
b) nem fog kávét venni?

8. A főiskolai hallgatók 30 %-a minden nap ír SMS-t, 90 %-a minden nap használja a
legnépszerűbb közösségi portált. 22 %-a minden nap ír SMS-t is és használja a
közösségi portált. Mi a valószínűsége, hogy véletlenszerűen egy főiskolai hallgatót
kiválasztva:
a. egy nap csak az egyik tevékenységet végzi,
b. az adott napon nem ír SMS-t és nem használja a közösségi portált,
c. ha használja a közösségi portált, akkor aznap SMS-t is ír,
d. ha SMS-t ír, akkor aznap a közösségi portált is használja,
e. ha nem használja egy adott napon a közösségi portált, akkor aznap ír SMS-t?
Megoldások
5. feladat
a. barna hajú lány P=0,5
b. a lány nem a főiskola hallgatója P=0,33
c. a főiskola hallgatója és szőke hajú lány P=0,2
d. vagy barna vagy szőke hajú lány és nem a főiskola hallgatója P=0,3
e. egyszerre vörös és fekete a haja lánynak P=0
f. ha a főiskolára jár a lány, akkor vörös a haja P=0,15
g. ha barna vagy szőke hajú a lány, akkor nem a főiskolára jár P=0,36
h. ha a főiskolára jár, akkor nem feket hajú a lány P=0,95

6. feladat
A és B események függetlenek,
A és C események nem függetlenek,
B és C események nem függetlenek

7. feladat
a. 0,0952
b. 0,9048

8. feladat
a. 0,76
b. 0,02
c. 0,244
d. 0,733
e. 0,8
 TVT és Bayes tétel

1. kosár: 30 tojás, 2 rossz - 100%-50%-30% = 20% P(B1) = 0,2

2. kosár: 40 tojás, 5 rossz - 50% P(B2) = 0,5
3. kosár: 76 tojás, 6 rossz - 30% P(B3) = 0,3
a) P(A|B1) = 28/30 P(AB1) = P(A|B1)P(B1)=0,2*14/15=0,1867
P(A|B2) = 35/40 P(AB2) = P(A|B2)P(B2)=0,5*7/8=0,4375
P(A|B3) = 70/76 P(AB3) = P(A|B3)P(B3)=0,3*35/38=0,2763
P(A) = P(A|B1)P(B1)+P(A|B2)P(B2)+P(A|B3)P(B3)=
0,1867+0,4375+0,2763=0,8805
Teljes valószínűség tétel
b) P(B3|A) = P(AB3) / P(A) = 0,2763 / 0,8805 = 0,3138

A: lány a kiválasztott
B1: balkezes
B2: jobbkezes
lány fiú összesen
bal 3 3 6
jobb 37 57 94
összesen 40 60 100

P(A|B2) = P(AB2) / P(B2) = 37/94 = 0,3936

 spec nem P(Bi) P(A|Bi) P(ABi)
border collie 8 ¼ 2 6 1/6 6/8 ⅛
tacskó 10 ½ 5 5 5/24 5/10 5/48
spániel 10 40% 4 6 5/24 6/10 ⅛
kuvasz 20 30% 6 14 5/12 7/10 7/24
összes 48 17 31 P(A) = 31/48

P(nem spec) = 31/48 = 0,6458

P(A|B1) = 6/8

B1 B2 B3 összes
darab 1000 2000 6000 9000
(A) selejt 15 20 120 155
(A komp) 985 1980 5880 8845
P 1/9 2/9 6/9
15/1000 …
P(A) = 155 / 9000 = 0,017
P(B2|Akomp) = 1980 / 8845 = 0,223
P(B1+B2|Akomp) = (985 + 1980) / 8845= 2965 / 8845 = 0,3352
 almalé narancslé körtelé össz P(Bi)
III. 40 30 25 95 30% 3y
II. 50 20 35 105 10% y
I. 45 55 60 160 60% 6y

N: narancslevet iszik
K: körte levet iszik
A: almalevet iszik

P(A|Bi) P(N|Bi) P(K|Bi) P(Bi)

III. 8/19 6/19 5/19 0,3
II. 10/21 4/21 7/21 0,1
I. 9/32 11/32 12/32 0,6

a) P(B2|N)
Bayes tétel:
P(B2|N) = P(N|B2)P(B2) / [P(N|B1)P(B1)+P(N|B2)P(B2)+P(N|B3)P(B3)]
P(B2|N) = 4/21 * 0,1 / [ 6/19 * 0,3 + 4/21 * 0,1 + 11/32 * 0,6 ] = 0,0595174

b) P(B2+B3|N+K)
Bayes tétel:
P(N+K|B2+B3)P(B2+B3)
P(B2+B3|N+K) = ---------------------------------------------------
P(N+K|B1)P(B1)+P(N+K|B2+B3)P(B2+B3)

P(N|B2)P(B2)+P(N|B3)P(B3)+P(K|B2)P(B2)+P(K|B3)P(B3)
----------------------------------------------------------------------------
P(N|B1)P(B1)+P(K|B1)P(B1)+P(N+K|B2+B3)P(B2+B3)

4/21*0,1 + 6/19*0,3 + 7/21*0,1 + 5/19*0,3

------------------------------------------------------------------------ = 0,343922026
1 - (8/19*0,3 + 10/21*0,1 + 9/32 * 0,6)

A nevezőben könnyebb 1-P(B1)-gyel számolni…

Megoldások