A valószínűségi kisérletekben bekövetkező eseményekkel

műveleteket lehet végezni.

Definíció:

Tetszőleges A és B események összege az az esemény, amelyik pontosan akkor következik be,

amikor vagy az A vagy a B esemény bekövetkezik. (Legalább az egyik bekövetkezik, azaz
ez megengedő vagy.) Jele: A+B.

Tétel:

Minden esemény előállítható elemi események összegeként.

Definíció:

Tetszőleges A és B események szorzata az az esemény, amelyik pontosan akkor következik be,

amikor az A és a B esemény is bekövetkezik. Jele: A⋅B.

Az egymást kizáró A és B események szorzata (halmazának metszete) üres halmaz: A∩B=∅.

Definíció:

Egy esemény komplementer (ellentett) az az esemény, amely akkor következik be, amikor az adott
esemény nem.

Jelölés: Az A esemény komplementer eseményét A¯¯¯¯-val jelöljük. Egy adott esemény és

komplementere egymást kizáró események.
Komplementer esemény komplementere az eredeti esemény. A¯¯¯¯¯¯¯¯=A

Feladat:
 Legyen a kísérlet, hogy két szabályos dobókockával
egyszerre dobunk. Jelentse A azt az eseményt, hogy a dobott pontok összege 9-nél nagyobb, B azt,
hogy az egyik kockán felül 6-os van.
Mit jelentenek A+B és az A⋅B, az A¯¯¯¯ és az B¯¯¯¯ események?

Érdemes egy táblázatban szemléltetni az eseményteret.

Dobott
pontok 1 2 3 4 5 6

1 2 3 4 5 6 7

2 3 4 5 6 7 8

3 4 5 6 7 8 9

4 5 6 7 8 9 10

5 6 7 8 9 10 11

6 7 8 9 10 11 12

A fenti kísérletben az eseménytér 6⋅6=36 elemű.

Az A esemény elemei: (4;6), (5;5), (5;6), (6;4); (6;5) és (6;6).

Az A eseményt tehát 6 elemi esemény alkotja.
A B esemény elemei: (1;6), (2;6), (3;6), (4;6), (5;6), 6;1), (6;2); (6;3), (6;4); 6;5), (6;6),.
A B eseményt tehát 11 elemi esemény alkotja.

Az A+B esemény elemei: (4;6), (5;5), (5;6), (6;4); (6;5) ,(6;6), (1;6), (2;6), (3;6), 6;1), (6;2); (6;3).
Az A+B eseményt tehát 12 elemi esemény alkotja.

Az A⋅B eseményt alkotó elemi események: (4;6), (5;6), (6;4); (6;5) és (6;6).
Az A⋅B összetett esemény 5 elemi eseményből áll.

Az A¯¯¯¯ esemény azoknak a dobásoknak a halmaza, ahol a két kockán lévő dobott számok
összeg 10-nél kisebb. 30 ilyen elemi esemény van.
A B¯¯¯¯ esemény azoknak az eseményeknek az összessége, amikor nem dobtunk 6-ost. 25
ilyen elemi esemény van.

Az A⋅B eseményt tehát 5 elemi esemény alkotja.

Az események algebrája (eseményalgebra) nagyon sok

közös vonást mutat mind a halmazokkal kapcsolatos
műveletek, mind a logikai műveletek algebrájával.

Események

A⋅B=B⋅A

Kommutativitás

A+B=B+A

A×(B×C)=(A×B)×C

Asszociativitás

A+ (B+C)=(A+B)+C

A⋅(B+C)=A⋅B+A⋅C

Disztributivitás

A+(B⋅C)=(A+B)⋅(A+C)
 A⋅H=A

Elem változatlan marad

A+∅=A

A⋅Ā=∅

Komplementer azonosságai

A+Ā=H

A⋅A=A

Elnyelési azonosság

A+A=A

A⋅B¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯=A¯¯¯¯+
B¯¯¯¯
De Morgan azonosságok

A+B¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯=A¯¯¯
¯⋅B¯¯¯¯

A⋅∅=∅

További tulajdonságok A+H=H

A¯¯¯¯¯¯¯¯=A

H: biztos esemény
Megjegyzés
∅: lehetetlen esemény