VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS

Események

Véletlen jelenségek, azok a jelenségek, melyeket az ismert feltételek nem határoznak meg egyértelműen.
A jelenségnek ettől még van „oka”, csak nem tudjuk teljes egészében feltárni.
Példa: Ha egy pénzérmét feldobunk, nem tudjuk előre, hogy melyik oldalára esik.
Kísérletet végzünk, ha egy véletlen jelenséget megfigyelünk. A kísérletet akárhányszor ugyanolyan
körülmények között végrehajthatjuk.
Példa: A pénzérme feldobásakor lehet, hogy fejet, lehet, hogy írást kapunk. Sőt még az is előfordulhat,
hogy az érme az élére esik.
Pontosan meg kell mondanunk, hogy mit tekintünk egy kísérlet kimenetelének. A kísérlet minden
eredményéhez kell, hogy tartozzon egy egyértelműen meghatározó kimenetel.
Példa: Mivel elhanyagolható annak az esélye, hogy az érme az élére esik, ezért csak azt figyeljük, hogy az
érmével fejet vagy írást dobunk, ezeket tekintjük a kísérlet kimenetelének.
Elemi eseménynek nevezzük a véletlen jelenségre vonatkozó kísérlet kimenetelét. A kísérlet minden
kimeneteléhez tartozik egy-egy elemi esemény.
Példa: A pénzérme feldobásakor az elemi események: 1. F (fejet dobunk) 2. I (írást dobunk)
Eseménytérnek nevezzük az elemi események halmazát. Jele: H
Példa: A pénzérme feldobásakor az eseménytér: H = {F; I}
1) Feldobunk egy dobókockát, és figyeljük a kocka tetején lévő számot. Soroljuk fel az elemi eseményeket, és
írjuk fel az eseményteret!
2) Feldobunk egy 5 forintos és egy 10 forintos pénzérmét. Írjuk le az elemi eseményeket és az eseményteret!
Eseményeknek nevezzük az eseménytér részhalmazait. Egy esemény bekövetkezik, ha a kísérlet
kimenetele az eseménynek megfelelő részhalmazba tartozó elemi esemény. Az eseményeket általában
nagybetűvel jelöljük.
Biztos esemény a H halmazhoz tartozó esemény, amely mindenképpen bekövetkezik. Jele: I
Lehetetlen esemény az üres halmazhoz tartozó esemény, amely semmiképpen sem következik be. Jele: O
3) A kísérlet legyen a kockadobás, és figyeljük meg a dobott számot. Soroljunk fel eseményeket, és írjuk fel,
mely elemi események alkotják őket!
A: Páros számot dobtunk.
B: Páratlan számot dobtunk.
C: Prímszámot dobtunk.
D: Legalább hármast dobtunk.
E: Legfeljebb kettest dobtunk.
F: Hatost dobtunk.
4) Egy fagylaltozóban zárás előtt már csak háromféle fagyi van: csokoládé, vanília és málna (ezekből még sok.)
Egy vevő 4 gombócos fagyit kér, de rábízza a fagylaltárusra, hogy véletlenszerűen válassza ki, hogy milyen
fagylaltot ad neki. (A gombócok sorrendje nem számít.) Válasszuk ki a következő események közül a biztos
és a lehetetlen eseményeket:
A: Mindegyik fajtából kapott.
B: Valamelyik fajtából legalább két gombócot kapott.
C: Mindegyik gombóc különböző.
D: Két gombóc csokoládét kapott.

Házi feladat

5) A következő kísérletekben határozzuk meg az eseményteret alkotó eseményeket:

a) Feldobunk három különböző pénzérmét, és figyeljük, hogy fejet vagy írást dobtunk.
b) Feldobunk egy fekete és egy fehér dobókockát, és figyeljük a dobott számokat.
c) Egy dobozban 3 piros és 2 kék golyó van. A dobozból véletlenszerűen, egymás után (azaz lényeges a
húzás sorrendje) kihúzunk 3 golyót úgy, hogy a kihúzott golyót nem rakjuk vissza.
6) Feldobunk két különböző pénzérmét, és mindkettőnél figyeljük, hogy fejet vagy írást dobtunk. Írjuk fel a
következő eseményeket alkotó elemi eseményeket:
A: Pontosan egy fejet dobtunk.
B: Legalább egy fejet dobtunk.
C: Legfeljebb egy fejet dobtunk.
7) Három különböző pénzérmét feldobunk. A következő események közül válasszuk ki a biztos eseményeket
és a lehetetlen eseményeket:
A: A fejek száma több, mint az írások száma.
B: Vagy legalább két fejet dobtunk, vagy legalább két írást dobtunk.
C: A fejek száma ugyanannyi, mint az írások száma.
D: Legalább egy fejet dobtunk.
E: A fejek száma nem egyenlő az írások számával.

Műveletek eseményekkel

Két esemény egyenlő, ha a kísérlet bármely kimenetele esetén vagy mindkettő bekövetkezik, vagy egyik
sem.
8) Egy kockával dobunk, és nézzük a következő eseményeket:
A: legfeljebb 3-ast dobtunk;
B: legalább 3-ast dobtunk;
 C: a dobott szám kisebb, mint 3
D: a dobott szám nem nagyobb, min 3.
Válasszuk ki azokat, amelyek egyenlők!
Az A esemény komplementere az az esemény, amelyik pontosan akkor következik be, amikor A nem
következik be. Jele: A
H

A
A

• Bármely esemény komplementerének komplementere az eredeti esemény: A= A

• A biztos esemény komplementere a lehetetlen esemény. I =O

• A lehetetlen esemény komplementere a biztos esemény. O=I

9) Egy kockával dobunk, és keressük a következő események komplementerét:
A: legfeljebb 3-ast dobtunk;
B: legalább 3-ast dobtunk;
C: a dobott szám kisebb, mint 3.
Tetszőleges A és B események összege az az esemény, amelyik pontosan akkor következik be, amikor A
vagy B bekövetkezik. Jele: A + B

A B

A+B

Példa: Kockadobásnál: {egyest vagy hatost dobtunk} = {1} + {6}

Minden esemény előáll elemi események összegeként.
Példa: Kockadobásnál: {páros számot dobtunk} = {2} + {4} + {6}.
Tetszőleges A és B események szorzata az az esemény, amelyik pontosan akkor következik be, amikor A
és B is bekövetkezik. Jele: A ∙ B

A B

A∙B

Példa: Kockadobásnál: {legfeljebb 3-ast dobtunk} ∙ {legalább hármast dobtunk} =

= {1; 2; 3}∙{3; 4; 5; 6} = {3}
Tetszőleges A és B események egymást kizárják, ha egyszerre nem következhetnek be,
azaz A ∙ B = O.
Példa: Kockadobásnál: {legfeljebb kettest dobunk} ∙ {legalább négyest dobunk} =
= {1; 2} ∙ {4; 5; 6} = O
10) Feldobunk egy kockát. Legyenek A, B, C, D a következő események:
A: páros számot dobtunk;
B: legfeljebb 3-ast dobtunk;
C: legalább 3-ast dobtunk;
D: páratlan számot dobtunk.
Határozzuk meg a következő eseményeket!
A+B B+C A+D A∙B B∙C A∙D
11) Egy építőanyag raktárból vasúton is, teherautón is szállíthatnak árut. Legyen A az az esemény, hogy egy
adott napon van vasúti szállítás, B pedig jelentse azt, hogy teherautón van szállítás. Írjuk fel az A, B
eseményekkel és a műveletekkel a következőket!
a) Legalább az egyik szállítóeszközön fuvaroznak.
b) Vasúton is, teherautó is szállítanak árut.
c) Vasúton nem fuvaroznak árut (teherautón lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem).
d) Vasúton szállítanak, de teherautón n em.
e) Nincs szállítás.
f) Nem szállítanak mindkét eszközön.
g) Vagy csak vasúton vagy csak teherautón fuvaroznak.
12) Egy szobában három különböző lámpa van. Jelentse A azt az eseményt, hogy a mennyezeti lámpa kiég;
B azt, hogy az állólámpa kiég; C pedig azt, hogy az olvasólámpa kiég. Írjuk fel az A, B, C eseményekkel és
a műveletekkel a következőket!
a) Mindegyik lámpa kiég.
b) Egyik lámpa sem ég ki.
c) Egy lámpa kiég.
d) Pontosan egy lámpa ég ki.
e) Van olyan lámpa, amelyik világít.

Házi feladat

13) Adjuk meg a következő események komplementerét. Írjuk le az eseményhez és a komplementeréhez

tartozó elemi események halmazát:
A: egy kockát feldobva legalább 4-est dobtunk;
B: két kockát feldobva, a dobások között van hatos;
C: három pénzérmét feldobva nincs köztük írás.
14) Egy dobókockát feldobva jelöljük A, B, C, D-vel a következő eseményeket:
A: a dobott szám prím;
B: a dobott szám páros;
C: a dobott szám kisebb, mint 4;
D: a dobott szám legalább 4.
Írjuk le a következő eseményeket:
A∙B A+B C+D C∙D B C C+D

Kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség

k
Ha n kísérletből az A esemény k-szor következett be, akkor k-t az A esemény gyakoriságának, -et
n
pedig az A esemény relatív gyakoriságának nevezzük.
k
• A relatív gyakoriság nem lehet negatív. Mivel 0 ≤ k ≤ n és n > 0, ezért 0 ≤ ≤ 1.
n
• A biztos esemény relatív gyakorisága 1, mert a biztos esemény minden kísérletnél bekövetkezik,
így k = n.
• Egymást kizáró események összegének relatív gyakorisága a tagok relatív gyakoriságának
összege.
15) Egy kockát dobjunk fel 100-szor, határozzuk meg a következő események gyakoriságát és relatív
gyakoriságát:
A: páros prímszámot dobtunk;
B: páratlan prímszámot dobtunk;
C: a dobott szám prím;
D: a dobott szám legfeljebb 6.
Sok hasonló kísérletsorozatot elvégezve megfigyelhetjük, hogy adott esemény relatív gyakorisága egy
szám körül ingadozik. Minél több kísérletet végzünk, az ingadozás általában annál kisebb.
Adott A esemény valószínűségének azt a számot tekintjük, ami körül a relatív gyakoriság ingadozik.
Jele: P(A)
• 0 ≤ P(A) ≤ 1
• P(Ø) = 0
• P(I) = 1
 Házi feladat

16) Végezzünk kísérletet két érmével. Dobjuk fel a két érmét 100-szor egymás után, és figyeljük meg a
következő események gyakoriságát és relatív gyakoriságát: a két érmén lévő fejek száma 0, 1, 2.

A klasszikus valószínűségi modell

A valószínűség klasszikus modellje akkor alkalmazható, ha egy kísérletnek véges sok kimenetele van, és
ezek valószínűsége egyenlő.
kedvező elemi események száma
Esemény valószínű s ége =
összes elemi események száma
17) Egy pénzérmét háromszor egymás után feldobunk. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a három dobás
közül legalább egy fej?
18) Egy dobozban van 4 piros, 5 fehér és 7 zöld azonos alakú ceruza. Véletlenszerűen kiválasztunk egyet.
Mi a valószínűsége, hogy piros, vagy fehér lesz?
19) Egy dobókockával dobunk, és vizsgáljuk a dobott számot. Mekkora annak az eseménynek a
valószínűsége, hogy a dobott szám 2-nél nagyobb?
20) Egy sárga és egy piros dobókockát feldobunk, és a dobott számokat összeadjuk. Mi a valószínűsége,
hogy az összeg 7?
21) Egy szabályos dobókockát egymás után kétszer feldobunk, és a dobás eredményeit egymás mellé írjuk.
Mi a valószínűsége annak, hogy az így kapott kétjegyű szám osztható lesz hárommal?
22) Dobjunk fel egy szabályos játékkockát egymás után ötször, és a kapott eredményt a dobások
sorrendjében írjuk egymás mellé! Mi a valószínűsége annak, hogy 5-tel osztható ötjegyű számot kapunk?
23) Egy szabályos játékkockát egymás után ötször feldobunk, és a kapott eredményeket a dobások
sorrendjében egymás mellé írjuk. Mi a valószínűsége annak, hogy 4-gyel osztható ötjegyű számot kapunk?
24) Dobjunk fel két szabályos dobókockát egymástól függetlenül! Mi a valószínűsége annak, hogy az így
kapott számok összege 9-nél kisebb lesz?
25) Dobjunk fel két szabályos dobókockát egymástól függetlenül! Mi a valószínűsége annak, hogy az így
kapott számok összege prímszám lesz?
26) Dobjunk fel három szabályos dobókockát egymástól függetlenül! Mi a valószínűsége annak, hogy a
dobott számok mindegyike prímszám lesz?
27) Egy szabályos játékkockát egymás után hatszor feldobunk. Mi a valószínűsége annak, hogy az 1, 2, 3 4,
5, 6 számok mindegyike előfordul a kapott számok között?
28) Egy szabályos dobókockával ötször dobunk egymás után. Mi a valószínűsége annak, hogy mind az
ötször ugyanazt a számot dobjuk?
29) Öt cédulára rendre felírjuk a 0, 2, 4, 6, 8 számjegyeket, majd egy urnába téve hármat kihúzunk közülük,
és ezeket a kihúzás sorrendjében egymás mellé tesszük. Mi a valószínűsége annak, hogy hattal osztható
számot kapunk?
30) Négy urna van elhelyezve sorban egymás mellett. Mindegyikben 9 cédula van, rendre az 1, 2, ..., 8, 9
számjegyekkel megjelölve. Mi a valószínűsége annak, hogy ha mindegyik urnából egy cédulát kihúzunk, és
az urna elé helyezzük, az 1985-ös számot kapjuk?
31) A 2-es és a 3-as számjegyek felhasználásával írjunk fel találomra egy tízjegyű számot! Mi a
valószínűsége annak, hogy 9-cel osztható számot kapunk?
32) Írjunk fel találomra egy ötjegyű számot. Mi a valószínűsége annak, hogy a felírt szám első és ötödik
jegye egyaránt 7 lesz?
33) Ha tíz könyvet helyezünk el tetszőleges sorrendben egy könyvespolcon, és három könyvet előre
megjelölünk, akkor mi a valószínűsége annak, hogy az elhelyezés során a megjelölt könyvek egymás mellé
kerülnek?
34) Mi a valószínűsége annak, hogy ha az A, B, D, E, P, S, T, U betűket találomra egymás mellé írjuk,
éppen a BUDAPEST szót kapjuk?
35) Mi a valószínűsége annak, hogy ha az B, C, D, E, E, E, N, R betűket találomra egymás mellé írjuk,
éppen a DEBRECEN szót kapjuk?
36) Egy osztályból 5 fiú és 5 lány együtt megy moziba. Egymás mellé ülnek mind a tízen. Az ülésrendet
sorsolás alapján döntik el. Mi a valószínűsége annak, hogy lány lány mellé, fiú fiú mellé nem kerül, ha
bármilyen ülésrend egyformán valószínű?
37) 15 fiút és 15 lányt sorshúzás útján azonos létszámú csoportba osztunk. Mi a valószínűsége annak, hogy
az egyik csoportba 5 fiú és 10 lány kerül?
38) Egy osztályból 20 lány ment az egyik nyáron táborba. Egy-egy sátorba 10 lány kerül, így két sátorba
kerül a csapat. Mi annak a valószínűsége, hogy két meghatározott személy egy sátorba kerül?
39) Tíz telefonvezeték közül négy beázás miatt használhatatlanná válik. Ezután 4 vonalon hívást kísérelnek
meg. Számítsuk ki annak a valószínűségét, hogy a hívások fele a beázás miatt nem lesz sikeres!
40) Egy 12 tagú diákcsoportban 10 fiú és 2 leány van. Két színházjegyet sorsolnak ki egymás között. A
sorsolást úgy végzik, hogy az összes nevet tartalmazó dobozból két nevet kihúznak. Mi a valószínűsége
annak, hogy a két leány kapj a jegyeket?
41) Tíz golyó van egy dobozban. Közülük kettő fehér, a többi fekete. Kiveszünk találomra öt golyót. Mi a
valószínűsége annak, hogy éppen egy fehér golyó lesz köztük?
42) Egy sötét helyiségben 4 egyforma pár cipő össze van keverve. Kiválasztunk ezekből 4 darab cipőt. Mi a
valószínűsége annak, hogy legalább egy összetartozó pár lesz a kivettek közt?
43) Egy 10-lakásos ház elkészültekor kiderül, hogy csak 7 lakás hibamentes, bár a többi is beköltözhető. Az
első napon csak 5 lakásba költöznek be lakók. Mi a valószínűsége annak, hogy pontosan 3 hibátlan lakásba
és 2 hibásba költöznek be?
44) A műhelyben egy műszak alatt elkészített 1400 darab kulcs közül 50 darab selejtes. Találomra
kiveszünk 20 darabot. Mi a valószínűsége annak, hogy a kiválasztott kulcsok között nem lesz háromnál több
selejtes?
45) Húzzunk ki egy csomag 32 lapos magyar kártyából egy lapot. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a
kihúzott lap a) piros;b) hetes;c) piros hetes?
46) Egy 32 lapos magyar kártyából egymás után kihúzunk 8 lapot, és a lapokat a kihúzás sorrendjében
egymás mellé tesszük. Mi a valószínűsége annak, hogy a kihúzott lapok között van a piros hetes?
47) Egy csomag 32 lapos magyar kártyából egymás után kihúzunk két lapot úgy, hogy az első lapot a húzás
után visszatesszük. Mi a valószínűsége annak, hogy mindkét húzáskor ugyanazt a lapot húzzuk ki?
48) Egy csomag 32 lapos magyar kártyából kihúzunk egymás után öt lapot úgy, hogy a lapokat a húzások
után nem tesszük vissza. Mi a valószínűsége annak, hogy a kihúzott öt lap közül három piros?
49) Egy csomag magyar kártyából kiveszünk egy lapot, megnézzük a színét, majd visszatesszük. Ezután jól
megkeverjük a csomagot, és ismét választunk egy lapot. Mi annak a valószínűsége, hogy ez utóbbi lap nem
azonos színű az elsővel?
50) A 32 lapos magyar kártyából egyszerre 3 lapot húzunk. Mi a valószínűsége annak, hogy a kihúzott lapok
között legalább egy zöld van?
51) Egy 52-lapos kártyacsomagból 13 lapot találomra kihúzunk. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a treff
király a 13 lap között lesz?
52) Egy csomag magyar kártyából kihúzunk találomra 4 lapot. Mi a valószínűsége annak, hogy a kihúzott
négy lap közül három hetes?
53) Egy csomag magyar kártyából kihúzunk egymás után két lapot úgy, hogy az elsőként kihúzott lapot nem
tesszük vissza. Mi a valószínűsége annak, hogy mindkét kihúzott lap király lesz?
54) Egy csomag magyar kártyából kihúzunk egymás után két lapot úgy, hogy az elsőként kihúzott lapot a
második húzás előtt visszatesszük. Mi a valószínűsége annak, hogy mindkét kihúzott lap király lesz?
55) Egy csomag 32 lapos magyar kártyából kihúzunk egymás után öt lapot úgy, hogy a lapokat minden
húzás után visszatesszük. Mi a valószínűsége annak, hogy a kihúzott öt lap közül három nyolcas?
56) Egy csomag 32 lapos magyar kártyából kihúzunk egymás után öt lapot úgy, hogy a lapokat minden
húzás után visszatesszük. Mi a valószínűsége annak, hogy a kihúzott öt lap közül legalább három piros?
57) Egy minden oldalán befestett kockát 1000 azonos méretű kis kockára fűrészelnek szét. A kis kockákból
véletlenszerűen választunk egyet. Mi a valószínűsége annak, hogy ez két oldalán van festve?
58) Öt különböző hosszúságú szakasz hossza rendre 1, 3, 5, 7, 9 egység. Határozzuk meg a valószínűségét
annak, hogy véletlenszerűen kiválasztva közülük hármat, a kiválasztott szakaszokból háromszög
szerkeszthető!
59) Egy dobozban 11 golyó van, 1-től 11-ig megszámozva. Kihúzunk közülük visszatevés nélkül hatot.
Mekkora annak a valószínűsége, hogy a kihúzott számok összege páratlan?
60) Egy dobozban 2 fehér, 4 fekete és 6 kék golyó van. Visszatevés nélkül kiválasztunk közülük kettőt.
Mekkora annak a valószínűsége, hogy az egyik fehér, a másik fekete?
61) Egy urnában ugyanannyi piros és fehér golyó van. Ha visszatevés nélkül kiválasztunk közülük kettőt,
8
akkor annak a valószínűsége, hogy mindkettő piros, lesz. Hány golyó van az urnában?
33

Házi feladat

62) Egy dobókockát egyszer feldobunk. Határozzuk meg a következő események valószínűségét:
A: páros prímszámot dobtunk;
B: páratlan prímszámot dobtunk;
C: a dobott szám prím;
D: a dobott szám legfeljebb 6.
63) Dobjunk fel két pénzérmét, és keressük a következő események valószínűségét: a két érmén lévő fejek
száma 0, 1, 2!
64) Egy kalapba tegyünk 4 cédulát, melyeken az 1, 2, 3, 4 számok vannak. A kísérlet legyen az, hogy a
kalapból háromszor egymás után véletlenszerűen kihúzunk egy cédulát, felírjuk a húzott számot, ezután a
cédulát visszatesszük. Így egy háromjegyű számot kapunk. Mennyi a következő események valószínűsége:
A: a háromjegyű szám páros;
B: a háromjegyű szám osztható 3-mal?
65) Mennyi a valószínűsége annak, hogy két dobókockával legalább egy 1-est dobunk?
66) A 32 lapos magyar kártyából véletlenszerűen húzunk egy lapot. Mennyi a következő események
valószínűsége:
A: a kihúzott lap piros;
B: a kihúzott lap hetes;
C: a kihúzott lap király vagy ász;
D: a kihúzott lap makk, vagy zöld, vagy tök?
67) Egy autóparkolóban 8 szomszédos hely van. Minden nap 8 órára 4 autó áll a parkolóban egy-egy helyen.
Egy buszsofőr kirándulókat hoz, és csak akkor tud leparkolni, ha van négy szabad hely egymás mellett. Mi a
valószínűsége, hogy tud parkolni, ha az autók egyenlő valószínűséggel választottak az egyes parkolóhelyek
közül?
68) Egy játékban az a cél, hogy hatost dobjunk. Választhatunk, hogy egy szabályos dobókockával dobunk és
a dobott szám az eredményünk, vagy két kockával dobunk és a dobott számok összege az eredmény.
Melyiket válasszuk, hogy nagyobb esélyünk legyen a hatosra?
69) Két szabályos dobókocka közül az egyiknek lefestjük az 1-es lapját, a másiknak a 4-est. Ekkor mi annak
a valószínűsége, hogy a két kockát egyszerre feldobva az összeg 7 lesz?
70) Mi a legvalószínűbb összeg két szabályos (1-8-ig számozott) „dobó-oktaéder” feldobásakor? (Az egyes
számok dobásának valószínűsége mindkét oktaéder esetén egyenlő.)
71) Egy bögrében 10 darab 1-10-ig számozott golyó van. Jancsi odamegy a bögréhez, és véletlenszerűen
kivesz egy golyót. Utána jön Juliska, és kivesz egy, az előzőtől különböző golyót. Mi a valószínűsége, hogy
a két golyón levő számok szorzata páros?

Binomiális eloszlás

Legyen egy kísérlet valamely A eseményének valószínűsége p, ekkor az A ellentett esemény

valószínűsége 1 – p. A kísérletet n-szer egymástól függetlenül megismételjük. Annak a valószínűsége,
n
hogy az A esemény n-ből k-szor (k = 0, 1, 2, ..., n - 1, n) bekövetkezik:    pk  (1 − p ) .
n −k

k
72) Egy tétel áru harmadrésze első osztályú. Négy darabot kiválasztunk a tételből találomra. A kiválasztás
egyenként megy végbe, és a választott árut rögtön – a következő kiválasztása előtt – visszatesszük a többi
közé. Mi a valószínűsége annak, hogy a kiválasztott négy darab közül 0; 1; 2; 3; 4 első osztályú?
73) Egy kockával háromszor dobunk egymás után. Mi a valószínűsége annak, hogy 0; 1; 2; 3 darab hatost
dobtunk?
74) Mennyi a valószínűsége annak, hogy ha egy családban tíz gyermek születik, akkor közülük éppen öt fiú
1
lesz (a fiú születésének valószínűségét vegyük -nek)?
2
75) Fej vagy írás játékkal kapcsolatos két eseményt tekintünk. Az egyik esemény: négy dobásból 3 fej, a
másik: nyolc dobásból 5 fej. Állapítsuk meg, hogy melyik esemény valószínűsége nagyobb, szabályos
pénzdarab használata esetén!
76) Egy tétel áru 1% selejtet tartalmaz. Hány darabot kell találomra kivennünk és megvizsgálnunk, hogy a
megvizsgált darabok között legalább 0,95 valószínűséggel selejtes is legyen, ha az egyes kiválasztott
darabokat vizsgálatuk után azonnal visszatesszük?

Házi feladat

77) Mennyi annak a valószínűsége, hogy az első autónak, amellyel találkozunk, a rendszáma tartalmaz két
hetes számjegyet, ha a rendszámok négyjegyű számok (minden helyen állhat 0-tól 9-ig bármilyen
számjegy)?
78) Adjuk meg annak a valószínűségét, hogy egy totószelvényt vaktában kitöltve, az első 13 mérkőzés
eredménye közül éppen 11-et találunk el!