Statisztika II.

Mintavétel alapok, Normális eloszlás

Dr. Reisinger Adrienn csoportjai
Statisztikai kutató munka:
 Teljes körű: mindent/mindenkit megkérdezek (N) 100%-os pontossággal van
információm a sokaságról
 Mintavétel: a teljes sokaság csak egy részét (n) kérdezzük meg; a mintáról van információm,
de a teljes sokaságról nincs, azt csak megbecsülni lehet adott valószínűség mellett

Teljes sokaság:
- N
- Átlag (várható érték) η
- Szórás: σ
Minta:
- n
- Átlag: xa
- Szórás: s  miben más a számolás?

Mintára jellemző értékek alapján adott valószínűség mellett a teljes sokaságra vonatkozóan
becsülni  intervallumot kapunk (átlagra, szórásra, értékösszegre, stb.).

Valószínűség-számítási alapok:
Valószínűség: egy adott esemény bekövetkezésének bekövetkezési esélye, P
Pl. kockadobás példáján az alapok bemutatása

Ha az egyes eseményekhez számértéket rendelünk (ez a valószínűségi változó, jele: x vagy t

vagy z, stb.), akkor egy függvényt fogunk kapni.

Kétféle függvény van:  kockadobás példáján a kétféle függvény értelmezése

 Eloszlási függvény: egy adott értéknél a valószínűségi változó milyen valószínűséggel vesz
fel értéket
 Sűrűségi függvény: a valószínűségi változó adott valószínűség mellett milyen értéket vesz
fel: többféle eloszlás lehet  normális és standard normális eloszlás, F eloszlás, stb.

Normális eloszlás:
x valószínűségi változó
f (x) sűrűségfüggvény
F (x) eloszlásfüggvény
Standard normális eloszlás:
z valószínűségi változó
f (z) sűrűségfüggvény
Φ (z) eloszlásfüggvény
F (x) és Φ (z) valószínűségek (mi Φ (z)-vel dolgozunk)  adott valószínűség mellé keressük
majd a „z” értéket, amivel számolni kell!
Normális eloszlás értelmezése – Példák

1. Egy légitársaságnak 42 gépből álló flottája van, 2020. augusztus 31. és szeptember 6.
között az alábbiak szerint teljesítettek járatokat. Rajzolja fel a sokaságot! Ez alapján
normális eloszlásúnak tekinthető-e a sokaság?

Járatok száma
2020. 08. 31. és
2020. 09. 06. Repülőgépek
között, db száma, db
8 4
10 8
14 8
15 12
20 6
24 4
Forrás: fiktív adatok

2. Egy felnőtt embernek átlagosan 5,2 liter vér fut az ereiben 0,3 liter szórással normális
eloszlást feltételezve. Mekkora valószínűséggel lesz valakinek 5,4; 5; 4,9 liternél kevesebb
vére? (Bluman, 2014, 329 alapján)

3. Az USA-ban egy átlagos háztartás havonta átlagosan 28 font (12,7 kg) újságpapírt
„termel” (szemét lesz belőle vagy újrahasznosításra kerül) 2 font szórással. Mekkora
annak a valószínűsége, hogy véletlenszerűen kiválasztott háztartásokban
a) 30,2 fontnál több
b) 27 és 31 font között lesz az újság mennyisége?
(Bluman, 2014, 330–331 alapján)

4. Egy bankban a napi kifizetések összege normális eloszlású, 3,6 millió Ft átlaggal és 0,9
millió Ft szórással. Mi a valószínűsége annak, hogy a kifizetések összege
a) 3 millió Ft alatt
b) 5 millió Ft felett
c) 2,7 és 4,5 millió Ft között lesz?
d) Mennyi pénzt kell tartani a bankban, hogy 95, 90 vagy 99%-os valószínűséggel teljesíteni
lehessen a kifizetést?
(Kerékgyártó et al., 2017, 6.7. példa alapján)

5. Egy üzletben a vásárlók napi száma normális eloszlást követ, 125 fő átlaggal és 20 fő
szórással.
a) Mekkora annak a valószínűsége, hogy egy adott napon 150-nél, illetve 100-nál kevesebb
vevő lesz?
b) Mekkora annak a valószínűsége, hogy egy adott napon 150-nél, illetve 130-nál több vevő
lesz?
6. Az emberek vérnyomása (szisztolés érték) normális eloszlást követ 120 Hgmm átlagos
értékkel és 8 Hgmm szórással. A kutatók a sokaság középső 60%át szeretnék kiválasztani,
milyen intervallumban van az ő vérnyomásuk? (Bluman, 2016, 334 alapján)

7. Töltse ki a táblázatot a megfelelő valószínűségi változókkal!

z és t tábla Mikor melyiket kell használni?  előadás később részletesen

Miben hasonlít a két eloszlás? Miben más a két eloszlás?

z tábla t tábla
90%, 90%, 99%, 99%,
Valószínűség: 90% 95% 99% n=30 n=15 n=55 n=80
Táblabeli
értékek