Helyzeti középértékek

Dr. Debrenti Edith

PKE Nagyvárad
 
A helyzeti középértékek a sokaságban elfoglalt helyzetüknél
fogva jellemzik a vizsgált jelenséget vagy folyamatot. Ahhoz,
hogy az egyedek sokaságon belüli elhelyezkedése
jellemezhető legyen, az egyedeket valamilyen előre rögzített
szabály szerint sorba kell rendezni.
Általában növekvő sorrendbe rendezzük az ismérvértékeket,
azaz rangsort képezünk.
Módusz
A legegyszerűbb helyzeti mutató a leggyakoribb érték, a
„tipikus” érték, amely egyben a „legsűrűbb” érték. A minta
legnagyobb gyakoriságú értékét (az az ismérvváltozat, amely
leggyakrabban fordul elő) illetve osztálybesorolás esetén a
legnagyobb gyakoriságú osztály osztályközepét az eloszlásban,
az eloszlás (minta) móduszának (jele Mo) nevezzük.
Egy eloszlásnak több módusza is lehet.
 Példa
Egy osztály jegyei a következők:

Jegy 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Tanulók 0 0 0 1 3 5 4 5 3 1
száma

1.ábra: A tanulók felosztása a kapott érdemjegy alapján

Mo = 6 és Mo =8, a gyakorisági sornak két módusza van.
 Medián

A rangsorba rendezett adatok közül a középen helyet foglaló

adat értéke. A sokaság felének nem nagyobb az értéke
(növekvő rangsorban a sor első fele), a másik felének (sor
másik fele) nem kisebb az értéke a medián értékénél. A
medián a gyakorisági görbe alatti terület felezője. Előnye,
hogy a szélsőséges adatok nem befolyásolják az értékét.
Nemcsak a mérhető vagy számlálható, de az ordinális
(rangsorba rendezhető) adatoknak is van mediánja.
Az eloszlás (minta) mediánja (jele: M) a Q0,5 kvantilis, azaz
adat, amelynél a minta adatainak pontosan 50 %-a kisebb, s
ugyanakkor 50 %-a nagyobb.
Ha az adatok nincsenek gyakorisági eloszlássá feldolgozva,
akkor a medián páratlan adatszám esetén a nagyság szerint sorba
rendezett adatok közül a középső adat:

!+1
!! =
2
páros számú adat esetében pedig a két középső számtani közepe.
A fenti példa esetén a jegyek rangsorba rendezve:
4,5,5,5,6,6,6,6,6,7,7,7,7,8,8,8,8,8,9,9,9,10.
22 jegy lévén, a középső 11. és 12. elemet átlagolni kell: (7+7):
2=7, tehát Me=7.
Helyzeti középértékek becslése osztályközös
gyakorisági sorból

Folytonos gyakorisági sor esetén a móduszt nyers módusznak

nevezzük, amely a legnagyobb gyakorisággal rendelkező
osztály (a modális osztály) közepe.
Ha az eloszlás szimmetrikus, a nyers módusz megegyezik a
módusz valódi értékével. Az aszimmetria mértékétől függően
a nyers módusz kisebb nagyobb mértékben eltér a valódi
módusztól.
A módusz becslése aszimmetrikus osztályközös gyakorisági
sorból a következőképpen történik:
 
 !!"!!!"!! !"
𝑴𝒐 = ! ! + ∙ ! = !! + ∙!
!!"!!!"!! ! !!"!!!"!! !"!!"
ahol !! - a modális osztályköz alsó határa
!!" -a modális osztályköz gyakorisága
!!"!! -a modális osztályközt megelőző osztályköz gyakorisága
!!"!! -a modális osztályközt követő osztályköz gyakorisága
!! =!!" − !!"!!
!! =!!" − !!"!! különbségek
ℎ -az osztályköz hossza
A medián meghatározása a rangsorból történik.

A mediánt a rangsorban középen lévő egyed értéke adja,

vagyis az 𝑛!1 – edik egyed értékével azonos.
!
Osztályközös gyakorisági sor esetén a kumulált gyakorisági
érték alapján határozzuk meg, hogy a felező érték melyik
osztályba kerül. Ennek az osztálynak a közepe adja a nyers
mediánt.
A medián becslése osztályközös gyakorisági sorból a
következőképpen történik:
 𝒏 ′
!𝒇!"!!
𝑴𝒆 = ! 𝒆 + !
∙!
!!"

ahol !𝒆 - a mediánt tartalmazó osztályköz alsó határa

𝒏
n – a vizsgált sokaság egyedszáma, !
a medián sorszáma (középső érték)

!!𝒆 -a mediánt tartalmazó osztályköz gyakorisága

𝒇!!"!! -a mediánt tartalmazó osztályközt megelőző osztályköz kumulált gyakorisága
ℎ - a mediánt tartalmazó osztály hossza
 Kvartilisek, tercilisek, decilisek, centilisek
 
A középértékek mellett fontos helyzeti mutatók a
kvartilisek. Ha a rangsorba rendezett sokaságot egy X-
ismérvérték q: (1-q) arányban osztja ketté, akkor ezt az
ismérvértéket q-ad rendű vagy q-adik kvartilisnek
nevezzük. A kvartilisek meghatározása egyúttal a sokaság
egy osztályozását jelenti. Ezen osztályozás során egyenlő
gyakoriságú osztályközöket kapunk.
Kvartilisek
A sokaságot négy egyenlő elemszámú részsokaságra
bontjuk.
Q1 az alsó kvartilis megmutatja, hogy a sokaság ¼-ed
része mely értéknél kisebb, (a legkisebb és a medián
között középen elhelyezkedő adat számértéke a rendezett
mintában).
Q2 a középső kvartilis megegyezik a mediánnal.
Q3 a felső kvartilis megmutatja, hogy a sokaság ¾ -ed
része mely értéknél kisebb, illetve a sokaság ¼-ed része
mely értéknél nagyobb (hasonlóan a medián és a
legnagyobb érték között van középen).
  
A kvartilisek mutatják a ferdeséget.

Az alsó kvartilis sorszáma: !!!

!= ! .
A felső kvartilis sorszáma: !+1
! = 3∙
4
A képletek hasonlóak a medián képletéhez:

! ! !
!! !∙ !𝒇′𝒒!!!
! !!!!
! ! = !! + !!"
∙! !! = !! + !
∙!
!!"

ahol 3∙n/4 a felső kvartilis sorszáma

q3-a felső kvartilist tartalmazó osztályköz alsó határa
f’q3-1-a felső kvartilist tartalmazó osztályközt megelőző
osztályköz kumulált gyakorisága
fq3-a felső kvartilist tartalmazó osztályköz gyakorisága
h - osztályköz hossza
Tercilisek

Ha a sokaságot három egyenlő elemszámú részsokaságra

bontjuk, akkor tercilisekat kapunk.

T1 az alsó tercilis a sokaság első harmadolópontja, amely

megmutatja, hogy a sokaság 1/3 -ad része mely értéknél kisebb,
illetve a sokaság 2/3-ad része mely értéknél nagyobb.

T2 a felső tercilis megmutatja, hogy a sokaság 2/3-ad része

mely értéknél kisebb, illetve a sokaság 1/3 -ad része mely
értéknél nagyobb.
 
Az alsó tercilis: ! !
!! !"!!
!! = !! + !
!!"
∙!

A felső tercilis:

! ′
!∙! −!!" −!
!! = !2 + ∙ℎ
!!"
Általánosítás
 Bármely 0 < p < 1 valós szám esetén a gyakorisági eloszlás p-
kvartilisén (Qp) az adatok tengelyén azt az értéket értjük, amely
a minta adatainak pontosan p-ed részénél nagyobb ((1-p)-ed
részénél kisebb). Ha feltételezzük, hogy az adatok egyes
osztályokban egyenletesen oszlanak el az osztályhatárok között,
akkor a hisztogram területét az adatok tengelyére Qp pontban
emelt merőleges egyenes a hisztogram területét p : (1-p)
arányban osztja.
Ha p az 1/100-nak (1/10-nek) valamilyen egész számú
többszöröse, akkor Qp-t centilisnek (decilisnek) nevezzük.
Jelölés: Centilis: Qp = C100p; Decilis: Qp = D10p.
Tehát a decilisek számítása során 9 osztópont segítségével tíz
egyenlő részre bontjuk a sokaságot, tíz egyenlő gyakoriságú
osztályközt hozunk létre. Az első decilis D1 megmutatja, hogy a
sokaság 1/10 -ed része mely értéknél kisebb.
Összefoglalás

A helyzeti középértékek a sokaságban elfoglalt helyzetüknél

fogva jellemzik a vizsgált jelenséget vagy folyamatot. Ahhoz,
hogy az egyedek sokaságon belüli elhelyezkedése jellemezhető
legyen, az egyedeket valamilyen előre rögzített szabály szerint
sorba kell rendezni.
Általában növekvő sorrendbe rendezzük az ismérvértékeket,
azaz rangsort képezünk.
Helyzeti középértékek: a módusz, a medián, a kvartilisek, a
tercilisek, decilisek és a centilisek.