Összefoglalás

Százalékszámítás

Azok kedvéért, akiknek a tesztje 80% alatt sikerült még egyszer foglaljuk össze a százalékszámítás
alapfogalmait.

Valaminek az 1%-a azt jelenti, hogy egy századrésze. Mivel számolni százalékláb helyett a tört
alakokkal könnyebb, ezért a százalékláb átalakítása közönséges tört, vagy tizedestört alakra, mindig
része a százalékszámításnak.

I. A 30 fős 6.b osztály tanulóinak 20%-a színjátszó szakkörre jár. Hányan járnak az osztályból a
szakkörre?

Azonosítsuk be a mennyiségeket!

A százalékalap (a) onnan ismerhető fel, hogy a magyar nyelvben ehhez illesztjük a –nak, -nek
toldalékot. Itt pl. Az osztály tanulóinak árulkodik róla, hogy az osztály tanulók száma az alap.

a = 30

Ami mellett a „%” jel van, az a százalékláb (p) A jel a latin per cento szóból ered.

p = 20%

A százalékérték (é) alatt tehát az alapnak annyi századrészét értjük, amennyit a százalékláb mutat.

30-nak a részét kétféleképpen is ki tudod számolni:

1.) Kiszámítom az 1%-ot, és abból a p százalékot

(30 : 100) · 20 = 6 betűkkel é = a : 100 · p

2.) Szorzással számítom ki a törtrészt:

30 · = 30 · 0,20 = 6 betűkkel: é=a·

Azt érdemes használni, amelyiket a legjobban tudjuk egyszerűsíteni.

II. Egy nyeregtetős ház tetejére 24 négyzetméter napkollektort szerelnek, amellyel a teljes tető 30%-
át fedték le. Mekkora a tető teljes felülete?
A teljes tetőnek fedik le a részét, tehát a 24 m2 csak a százalékérték lehet.
é = 24
p = 30 %

Az alapot is többféleképp számolhatjuk:

1.) A százalékértéket elosztom a százaléklábbal, ekkor megkapom az egy százalékot. majd azt
megszorzom 100-zal.
(24 : 30) · 100 = 40 betűkkel: a = (é : p) · 100

2.) Ha az értéket úgy kaptam, hogy az alapot megszoroztam a százalékláb századrészével, akkor
az alapot úgy kapjuk vissza, hogy a hogy az értéket elosztjuk a százalékláb századrészével-
24 : = 24 · = 24 · = 40 betűkkel: a= é: = é ·
III. A 3000 megvizsgált háztartás közül 1320-ban volt autó – olvashattuk egy statisztikában. A vizsgált
háztartások hány százaléka ez?
A vizsgált háztartásoknak a valahány százalékáról van szó:
a = 3000
é = 1320
p=?

Annyi százalék, ahányszor az értékben megvan az 1%. Ezt is többféleképpen számolható.

1.) 1320 : = 1320 : 30 = 44 % betűkkel: p = é :

2.) Ha az érték az alap és a százalékláb századrészének a szorzata, akkor a százalékláb századrészét

úgy kapom meg hogy az értéket elosztom az alappal. A százalékláb ennek a százszorosa.
(1320 : 3000) · 100 = 0,44 · 100 = 44% betűkkel: p = (é : a) · 100

Az alap mindig 100%

40% árleszállítás azt jelenti, hogy az eredeti 100%-ból engednek el 40%-ot, vagyis az alap 60%-át
fizetjük ki.

40% áremelés azt jelenti, hogy az eredeti 100%-hoz adnak el 40%-ot, vagyis az alap 140%-át fizetjük
ki.

Többszörös százalékszámítás, ilyen a néven kamatos kamat is a bankban:

Pl. Egy kifutó árucikkeket forgalmazó áruház 50%-os árengedményt hirdetett meg egy eredetileg 6000
Ft-os termékre. A termék az akció ellenére nem fogyott elég gyorsan, ezért az új árból még 50%-ot
engedtek. Ennek hatására már gyorsan elfogyott a készlet. a) Mennyibe került a termék az első és a
második akció után? b) Mekkora árengedménnyel lehetett volna egy lépésben elérni a végső árat?

Itt már a ránézésre is látszik, hogy hibás az a gondolkodás, hogy a 100%-ból elengedtek először

50%-ot, majd még 50%-ot, akkor az árból nem maradt semmi, ingyen van az áru. Mi a hiba ebben?

Az, hogy az első alkalommal az eredeti ár a százalékszámítás alapja. A második árengedménynél

viszont már nem ugyanannyi az alap, vagyis nem a 100%, amiből kiindultunk. A második számításnál
a százalékalap az előző számítás százalékértéke, vagyis az engedményes ár lesz.

Nincs mese, végig kell lépegetni mindkét százalékszámításon. A törtekkel való szorzás viszont
megkönnyíti a dolgunkat

a1 = 6000 Ft

p1 = 50% é1 = a1 · = 6000 · = 3000 az első akció után 3000Ft az ár

a2 = 3000 Ft

p2 = 50% é2 = a2 · = 3000 · = 1500 az második akció után 1500Ft az ár

Ha felírjuk a műveleteket egy műveletsorba, akkor

é =( 3000 · ) · = 3000 · · = 3000 · = 30 · vagyis az eredeti ár 25%-a tehát 75%-

ot kell engedni az áru árából.

Azt tehát megtehetjük, hogy a százaléklábakat törtrésszé alakítjuk (elosztjuk 100-zal) és akkor
összeszorozhatjuk azokat. A szorzatukat 100-zal szorozva megkapjuk azt a százaléklábat, amivel egy
lépésben is kiszámíthatjuk az kezdő alapból a záró értéket.