Professional Documents
Culture Documents
Egyenfeszültség hatására a vezetőben az elektronok egy irányba, egyenletesen mozognak. Az így létrejövő
elektromos áramot egyenáramnak nevezzük.
Az indukált áram irányára Lenz törvénye alapján tudunk következtetni. Amikor a mágnes északi pólusát közelítjük,
vagy a déli pólusát távolítjuk, a feszültségmérő műszer negatív irányba tér ki. Amikor a mágnes déli pólusát
közelítjük, vagy az északit távolítjuk, akkor a műszer mutatója pozitív irányba mozdul.
Váltakozó feszültség hatására a vezetőben az áram iránya periodikusan, az áram erőssége folyamatosan és
periodikusan változik. Az elektromos áramnak ezt a fajtáját váltakozó áramnak nevezzük.
A rezgésszám (frekvencia) megmutatja az egy másodperc alatt végzett teljes rezgések számát.
I (A)
Imax
t( S)
T=1s
f = 1 Hz
I(A)
Imax
t( S)
1
T= s
2
f =2 Hz
A háztartásokban az effektív feszültség a jelenleg érvényben lévő szabvány szerint 230 V.
Ez körülbelül az átlagos feszültség értéknek felel meg, ezért a maximális feszültség ennél több,
Ha egy áramkörben az effektív feszültség 230 V, akkor ez azt jelenti, hogy az áramkörben folyó váltakozó áram
hőhatása ugyanakkora, mint a 230 V egyenfeszültség hatására létrejövő egyenáram hőhatása.
Hőhatása az egyenáramnak, és a váltakozó áramnak is van, mert az elektronok mozgás közben mindkét esetben
súrlódnak. Egyenáram esetén a hőhatás állandó. Váltakozó áram esetén a hőhatás a pillanatnyi áramerősségtől függ.
Nagy frekvenciás váltakozó áram esetén az áramerősség olyan sűrűn változik, hogy a hatását folyamatos hatásként
érzékeljük.
Az egyenáramnál vegyi hatást tapasztaltunk. Az anyagok negatív ionjai a pozitív elektródán, az anódon, a pozitív
ionjai a negatív elektródán, a katódon váltak ki. Ezt a jelenséget elektrolízisnek nevezzük, és például fémekkel való
bevonatok készítésére, azaz galvanizálásra használjuk.
A váltakozó áramnál a pozitív és a negatív pólus olyan sűrűn váltakozik, hogy az áram kémiai hatását nem tudjuk
hasznosítani.
Az egyenáramnál tanultuk, hogy az emberi szervezet jó vezető. Ezért az áram hőhatása és kémiai hatása is károkat
okozhat a szervezetben. Égési sérülést okoz, vagy megbonthatja az emberi test ion egyensúlyát, amely a szervezet
bioáramkörei révén fontos szerepet játszik az idegek, izmok működtetésében. Felhasználható azonban a gyógyítás
céljaira is. (pl. a szívbetegek szívritmus szabályozó készüléke.)
Váltakozó áram esetén ezek a hatások még fokozottabbak, mert az effektív feszültség nem a maximális feszültség
értéket jelenti. A pillanatnyi feszültség az effektív feszültségnél nagyobb is lehet. A hálózati áram 50 Hz körüli
frekvenciája veszélyes tartományban tér el az ember normál szívritmusától, így különösen nagy az áramütés esetén
bekövetkező hirtelen szívmegállás veszélye.
Az egyenáram járta vasmagos tekercs úgy viselkedik, mint az állandó mágnes. Mágneses pólusai állandók, ezért a
vasra és az állandó mágnes ellentétes pólusára vonzó hatást, míg az állandó mágnes egyező pólusára taszító hatást
gyakorol.
Váltakozó áram esetén a tekercs mágneses pólusai is váltakoznak. Mivel a vasat mindkét pólus vonzza, ezért a vasból
készült tárgy esetén csak minimális eltérés tapasztalható az egyenáramhoz képest. Alacsony frekvencia mellett
megszűnik a mágneses hatás abban a pillanatban, amikor a feszültség nullára csökken, de magasabb frekvenciájú
áramnál ez a jelenség olyan rövid ideig tart, hogy nem tudjuk megfigyelni, csak a zúgó hang utal arra, hogy a
vasdarab nem teljesen folyamatosan érintkezik az elektromágnessel, hanem folyamatos rezgésben van.
A mágneses pólusok gyors váltakozása miatt a váltakozó áram az állandó mágnesre nem tudja kifejteni a hatását.
A vonzás és taszítás olyan sűrűn váltakozik, hogy a mágnes nem mozdul el eredeti helyzetéből az áram bekapcsolása
esetén sem.