1.

hét
(A valószínűségszámítás tárgya, alapfogalmai
Eseményalgebra. Műveletek az események halmazán, a műveletek tulajdonságai
(Boole-algebra). Kizáró események, teljes eseményrendszer.
Események gyakorisága, relatív gyakorisága. A relatív gyakoriság tulajdonságai. A
valószínűség fogalma - relatív gyakoriság, axiómák. Következmények. Pl. P( A ),
P(0), P(A+B) meghatározása. A valószínűség klasszikus (kombinatorikai)
kiszámítási módja.)

A valószínűségszámítás tárgya, alapfogalmai

A valószínűségszámítás tárgya a véletlen tömegjelenségek

véletlen a jelenség, ha a figyelembe vett vagy figyelembe vehető feltételek összessége nem
határozza meg egyértelműen a jelenség kimenetelét

olyan jelenségek, melyek nagy számban fordulnak elő, vagy

lényegében azonos körülmények között igen sokszor megismételhetők

Véletlen kísérlet egy tömegjelenség mesterséges előállítása, vagy megfigyelése

A kísérlet kimenetele a kísérlet egy lehetséges eredménye.
A kimenetelek száma lehet: véges, megszámlálhatóan és nem megszámlálhatóan végtelen

Kombinatorika, eseményalgebra

Eseményalgebra

Elemi esemény: a kísérlet egy lehetséges kimenetele

Eseménytér: a kísérlet összes elemi eseményének halmaza
Esemény: az eseménytér egy részhalmaza
(elemi események halmaza)
Biztos esemény: az eseménytérrel megadott esemény
Lehetetlen esemény: eseménytér speciális részhalmazával, az üres halmazzal megadott
esemény, mely sohasem következik be
Definíció: Az A és B események A+B összege az az esemény, amely akkor következik be, ha
az A és B események közül legalább az egyik bekövetkezik (vagyis vagy az egyik, vagy a
másik, vagy mindkettő bekövetkezik).
Definíció: Az A és B események szorzata az az esemény, amely akkor következik be, ha az
A és a B is bekövetkezik; azaz ha a két esemény egyszerre következik be.
Definíció: Ha az A és B események egyszerre sohasem következnek be, azazAB=0, akkor az
A és B eseményeket egymást kizáró eseményeknek nevezzük.
Definíció: Az A esemény ellentéte - A - az az esemény, amely akkor következik be,
ha az A esemény nem következik be.
Műveleti azonosságok:
A+B=B+A, AB=BA;
(A+B)+C=A+(B+C), (AB)C=A(BC);
A(B+C)=AB+AC, A+BC=(A+B)(A+C).
A+ A = A A =
A+= A=A
A+=A A=
A+A=A AA=A idempotens művelet az + és a szorzás.
AB A B AB  A + B de Morgan azonosságok
Elnyelési tétel: A+AB=A
Biz.: a fenti azonosságok közül alkalmazunk néhányat a tétel bizonyításához.
A+AB= A+AB= A(B+ B )+AB= AB+A B +AB= AB+A B = A(B+ B )= A=A

Események gyakorisága, relatív gyakorisága

Egy kísérletet elvégzünk n-szer azonos körülmények között, egymástól függetlenül.

Vizsgáljuk az A esemény bekövetkezését.
k A : az A esemény gyakorisága megadja, hogy az n kísérletből hányszor következett be az A
esemény.
kA
: az A esemény relatív gyakorisága
n
A relatív gyakoriság tulajdonságai:
kA
1. 0
n
k
2.   1
n
k A k B k A B
3. + = , ha az A és B esemény egymást kizárja.
n n n

Esemény valószínűsége
Definíció: Az adott eseménytér minden A eseményéhez tartozik egy P(A)szám,
melyet az A esemény valószínűségének nevezünk, és melyre teljesül, hogy:
1. AXIÓMA : P(A)0
2. AXIÓMA : A biztos esemény valószínűsége 1, azaz P()=1
3. AXIÓMA : Egymást páronként kizáró események összegének valószínűsége az egyes
események valószínűségének összegével egyenlő, azaz P(A+B)= P(A)+ P(B), ha AB=

Következmények.
1.P( A )=1– P(A) 2. P()=0 3. P(A+B)= P(A)+P(B)–P(AB)
Kombinatorika Eseményalgebra
1.Egy kockát ötször feldobunk egymás után. 1. Egy érmét egyszer feldobunk.
a.) Hányféle eredmény lehetséges? a)Adja meg az eseményteret - azaz határozza meg az összes lehetséges elemi
b.) Hány olyan eredmény van, melynél utoljára 1-est dobtunk? eseményt!
c.) Hány olyan eredmény van, melyben pontosan egy darab 1-es szerepel? bHány esemény fogalmazható meg ezen az eseménytéren? (Mit értünk "esemény"
d.) Hány olyan eredmény van, melyben van 1-es? alatt?)
e.) Hány olyan eredmény van, melyben pontosan egy darab 1-es és pontosan kettõ c) Fogalmazza meg ezeket az eseményeket!
darab 2-es szerepel? 2. Három egyforma papírlapra felírjuk az 1-es, 2-es, 3-as számot. A kísérlet legyen egy
2.Egy n elemû halmaznak papírlap kihúzása.
a.) hány 8 elemű (n>8) részhalmaza van? a) Adja meg az eseményteret !
b.) hány k elemű (n>k) részhalmaza van? b) Hány esemény fogalmazható meg ezen az eseménytéren?
c.) hány részhalmaza van? c) Fogalmazza meg ezeket az eseményeket!
3. Egy 32 lapos magyar kártyacsomagból egyszerre kiveszünk öt lapot. Hány húzásnál lesz 3. Egy szabályos kockát egyszer feldobunk. Jelölje A esemény, hogy 1-est, A esemény,
1 2
a lapok között hogy 2-est,..., A esemény, hogy 6-ost dobtunk. Fogalmazza meg az alábbi eseményeket:
a.) csak piros 6
b.) csak egy piros a) A +A +A A3 c) A +A +A
1 3 5 b) 2 4 6
c.) piros
d.) 2 piros és 3 zöld d) A +A +A e) A +A f) A3 + A6
1 2 3 3 6
e.) minden szín g) A A h) A A 3 i) A 2 + A 4 + A 6 k) A2 A4 A6
f.) pontosan egy ász és négy piros 1 3 1
g.) ász vagy piros 4. Egy szabályos érme egyik oldalán 0, a másik oldalán 1-es van. Egymás után ötször
h.) ász és piros? feldobjuk. A, B, C, D jelölje sorra a következő eseményeket:
4. Egy 32 lapos magyar kártyacsomagból egymás után veszünk ki öt lapot. Hány húzásnál A: a dobott számok összege 3
lesz a lapok között B: legalább háromszor dobtunk egyest
a.) az elsõ piros, a második, harmadik zöld és az utolsó kettõ makk C: legfeljebb háromszor dobtunk egyest
b.) az elsõ kettõ piros , a többi pedig egyszínû D: pontosan kétszer dobtunk egyest
c.) 2-2-1 a szín szerinti megoszlás? Fogalmazza meg az alábbi eseményeket:
5. Válaszoljon a 3. és 4. feladat kérdéseire abban az esetben, ha egy 32 lapos magyar a) A+B b) AB c) A+C d) AC e) B+C
kártyacsomagból visszatevéssel vesszük ki az öt lapot. f) BC g) A+B+C h) ABC i) AD j) BD
6. Egy futballmeccsen 5 gól esett. k)C+D l) CD m) A n) AC
a.) Hányféleképpen alakulhatott ki ez az eredmény?
o) A + C p) A C
b.) Hányféle végeredmény lehet?
10 5. Egy tankörből véletlenszerűen kiválasztunk egy hallgatót. Jelölje A, B, C rendre a
7. Hány tagja van az (a+b+c) polinomnak összevonás elõtt, összevonás után. Mennyi az következő eseményeket:
együtthatója az a2b3c5 tagnak? A: a kiválasztott hallgató fiú
B: a kiválasztott hallgató nem dohányzik
8.a.) Az {1,2,3,4,5,6,7,8,9} halmaz hány ötödosztályú kombinációja nem tartalmazza a C: a a kiválasztott hallgató Budapesten lakik
{7,8,9} halmazt? Mit jelentenek az alábbi események:
b.) Az {1,2,3,4,5,6,7} halmaz hány negyedosztályú ismétléses variációja nem tartalmazza a a) AB b) AC c) BC d) A+B+C e) AC+B f) B+C
{1,2} halmaz mindkét elemét? g) A  C h) A + C i) ABC
j) Milyen feltételek mellett igaz, hogy ABC=A?
9.Négy tagú család 11-féle képeslapból hányféleképp választhat egy-egy lapot, ha
a) mind a 11 fajtából választhat mindenki úgy, hogy - számít, ki melyiket választja k) Mikor teljesül, hogy A = B?
- nem számít, ki melyiket választja 6. Egy zárthelyi dolgozatban három feladatot kell megoldani. Jelentse A,B,C rendre a
b) minden lapból csak egy lap van, de - számít, ki melyiket választja következő eseményeket:
- nem számít, ki melyiket választja A: az 1. feladatnak jó a megoldása
B: az 2. feladatnak jó a megoldása
 C: az 3. feladatnak jó a megoldása
Fogalmazza meg A, B, C segítségével az alábbi eseményeket:
a) mind jó b) csak az első jó c) az első és a harmadik jó
d) egyik sem jó e) van jó f) van hibás
g) legalább egy jó h) maximum kettő hibás i) mind rossz
j) kettő rossz

7. Egy érmét négyszer feldobunk. Az A , A ,A A jelölje sorban azt az eseményt, hogy az

1 2 3, 4
első, második, harmadik és negyedik dobás "írás". Az A , A ,A A segítségével írja fel
1 2 3, 4
alábbi eseményeket:
a) minden dobás írás b) csak az első és második írás c) az első és második írás
d) a harmadik írás e) egyik írás f) van fej is a dobások közt
g) az első három fej h) legalább három fej van i) legfeljebb három fej van

8.Egy játékkockát feldobva az A jelentse, hogy a dobás eredménye az i szám, ha

i
i{1,2,3,4} és B legyen az az esemény, hogy az eredmény 5 vagy 6.
a. Fogalmazza meg a következő eseményeket (és egyszerűsítse):
A +A A +B A +B (A + A 2 )B
1 3 2 2 1
B – (A - A ) ( A 1 –B)( A 2 +B)
1 2
Valószínűségszámítás
1. Bizonyítsa be, hogy  eseménytér tetszőleges A,B,C eseményére igaz, hogy
P(A+B+C)=P(A)+P(B)+P(C)-P(AB) -P(AC) -P(BC) +P(ABC).
2. Igazolja, hogy ha P(A)>P(B)>1/2, akkor A és B nem kizáró események.