1.

Számhalmazok
1.1. Természetes számok. Prímszámok
1. Elvégezve a műveleteket, mi lesz a 31 · 32 · 33 · . . . · 32023 szorzat utolsó számjegye?
2. Melyik szám nagyobb? a) 99104 vagy 999952 ; b) 12723 vagy 51318 .
3. Hatványok összegére, illetve különbségére vonatkozó azonosságok segítségével
a) mutassa meg, hogy 4105 + 3105 osztható 91-gyel;
b) adja meg 4105 − 3105 valamely kétjegyű osztóját;
c) bizonyítsa be, hogy ha n páratlan természetes szám, akkor 9|(11n + 7n ).
4. Igazolja, hogy végtelen sok prímszám van!
5. Igazolja, hogy bármely 1-nél nagyobb egész szám, a tényezők sorrendjétől eltekintve, egy-
értelműen felbontható prímszámok szorzatára!
√
6. Igazolja, hogy az N összetett szám legkisebb prímosztója nem lehet nagyobb N -nél!
7. Igazolja, hogy ha p > 3 és q > 3 ikerprímek, akkor összegük osztható 12-vel!
8. Igazolja, hogy két szomszédos prímszám között akármilyen nagy távolság lehet!
(Bármilyen nagy N természetes számhoz megadható N db egymás utáni összetett szám!)
9. Nevezzük „hármasiker-prímeknek” az olyan p, q, r prímhármasokat, amelyekre p + 2 = q
és q + 2 = r. Van-e a 3, 5, 7 prímhármason kívül más hármasiker-prímhármas?
10. Igazolja, hogy ha p > 3 prímszám, akkor p2 − 1 osztható 24-gyel!
p2 + 17
11. Van-e olyan p prímszám, amelyre a tört értéke is prím?
p−1
12. Egy háromszög mindhárom oldalának cm-ben vett mértéke prímszám. A háromszög
kerülete 84 cm. Mekkorák a háromszög oldalai?

1.2. Osztók száma. Négyzetszámok

1. Igazolja, hogy ha az N természetes szám prímtényezős alakja N = pk11 pk22 pk33 · . . . · pkr r ,
akkor N osztóinak száma d(N ) = (k1 + 1)(k2 + 1)(k3 + 1) · . . . · (kr + 1).
2. Melyek azok a 100-nál kisebb N természetes számok, amelyekre d(N ) = 5?
3. Igazolja, hogy ha egy N természetes számra d(N ) = 9, akkor N nem lehet osztható 30-cal!
4. Igazolja, hogy a négyzetszámoknak és csakis azoknak van páratlan számú pozitív osztójuk!
5. Négyzetszám-e a 22022 + 32023 + 42024 + 52025 összeg?
6. Tekintsük a 44 . . . 488 . . . 89 alakú számot, amely n db 4-est és (n − 1) db 8-ast tartalmaz.
Négyzetszám-e a fenti szám?
7. Két pozitív egész szám összegének, különbségének, szorzatának, illetve hányadosának
összege 80. Melyik ez a két szám?

1
1.3. Egész számok. Diofantoszi problémák
1. Egy toll 5 lejbe, egy ceruza 3 lejbe kerül. Kati vásárolt néhány tollat és ceruzát, melyekért
összesen 42 lejt fizetett. Hány tollat és hány ceruzát vásárolhatott Kati?
2. Egy 90 km hosszú pályán egy kerékpáros állandó sebességgel haladva valamikor elhaladt
egy kilométerkő mellett, amelyre az AB kétjegyű szám volt írva. Egy óra múlva a BA
kilométerkő mellett haladt el, majd újabb egy óra elteltével célba ért. Mennyi idő alatt
tette meg a 90 km-t?
3. Egyiptomi törtnek vagy törzstörtnek nevezünk az olyan törtet, amelynek számlálója 1.
1
Bontsa fel két egyiptomi tört összegére az egyiptomi törtet, ahol p egy prímszám!
p
4. Egy n sorból és k oszlopból álló négyzetrács szélein levő négyzetekkel érintkező négyzetek
száma számtani közepe az ezeken kívül eső, illetve az ezeken belül eső négyzetek számának.
Hány sorból és hány oszlopból áll a négyzetrács?
5. Legyen x0 , y0 , z0 az x2 + y 2 = z 2 egyenlet egy megoldása. Igazolja, hogy ekkor x0 , y0 , z0
valamelyike osztható 5-tel!
6. Van-e olyan abcd négyjegyű természetes szám, amelyre abcd + abc + ab + a = 2012?
7. Egy háromszög a, b, c oldalainak mérőszámai egész számok és c prímszám. Az a és b olda-
lakhoz tartozó magasságok összege egyenlő a c oldalhoz tartozó magassággal. Mekkorák
a háromszög oldalai?
8. Nagyapám 2012-ben annyi idős volt, mint születési éve számjegyeinek négyzetösszege.
Hány éves nagyapám?
9. Oldja meg a pozitív egész számok halmazán az alábbi egyenleteket!
1 1 1 2 3 1 1 1 2
a) 5x + 7y = 70; b) 3x + 8y = 39; c) + = ; d) + = ; e) + = .
x y 11 x y 5 x y 7

1.4. Racionális számok. Irracionális számok

1. Jelöljön r racionális és x irracionális számot. Racionális vagy irracionális szám-e?
a x
a) r + x; b) r − x; c) rx; d) ; e) .
x a
2. Mutassa meg, hogy két irracionális szám összege, különbsége, szorzata, illetve hányadosa
racionális és irracionális szám is lehet!
3. Igazolja, hogy az alábbi valós számok irracionálisak!
√ 1 1 √ √ √
a) 2; b) √ ; c) √ √ ; d) 3 5; e) 3 6 − 3; f) log2 3.
7−2 10 + 2 6
4. Bizonyítsa be, hogy ha egy n pozitív egész szám négyzetgyöke racionális szám, akkor n
szükségképpen egy egész számnak a négyzete!
5. Adottak az a, b, c valós számok úgy, hogy az (a + b) összeg irracionális, (b + c) racionális
és (a + c) irracionális. Racionális vagy irracionális számok-e az alábbiak?
a) 2a + 3b + 5c; b) 2a + 3b + 4c; c) a, b, c.

2
2. Algebra
2.1. Nevezetes középértékek közötti egyenlőtlenségek
1. Egy egyenes folyóparton 600 méter kötéllel téglalap alakú területet akarunk bekeríteni.
Milyen hosszúnak válasszuk a téglalap három oldalát, hogy a területe a lehető legnagyobb
legyen? (A negyedik oldal a folyópart.)

2. A számtani és mértani középértékek közötti egyenlőtlenség alkalmazásával igazolja, hogy

a) azonos kerületű téglalapok közül a négyzet területe a maximális;
b) azonos területű téglalapok közül a négyzet kerülete a minimális;
c) azonos kerületű háromszögek közül a szabályos háromszög területe a legnagyobb;
d) azonos területű háromszögek közül a szabályos háromszög kerülete a legkisebb.

3. A monda szerint Dido, Türosz király lánya feleségül ment a nagybátyjához, Acerbászhoz,
akit aztán vagyona miatt megöltek. Dido ekkor Acerbász kincseivel Afrika partjaira mene-
kült. Az itteni uralkodótól azt kérte, hogy akkora földterületet vásárolhasson a tengerpart
mentén, amekkorát egy marhabőrrel be tud keríteni. A kapott bőrt vékony csíkokra vág-
ta, összecsomózta, s így jókora területet keríthetett körbe. Ő lett Karthágó megalapítója.
Legfeljebb mekkora nagyságú területet keríthetett be Dido, ha L hosszú bőrdarabja volt?

4. Határozza meg az F feltétel mellett a K kifejezés jelzett szélsőértékét! (a, b > 0)

1 1
a) F : 2a + 3b = 12, K = ab maximuma; b) F : a + b = 12, K = + minimuma;
a b
c) F : a + b = 12, K = a2 b maximuma; d) F : a2 b3 = 108, K = a + b minimuma.

5. Egy üzem termelése az első évben 20%-kal, a második évben az előző évi termelés 10%-
ával, végül a harmadik évben a megelőző évi termelés 30%-ával növekedett. Hány száza-
lékos volt az éves átlagos növekedés?

6. Határozza meg az alábbi kifejezések szélsőértékeit! (x > 0)

4 1 x2 − 4x + 7 1 3
a) x + ; b) x2 + ; c) ; d) 2x + 2 ; e) x3 + .
x x x x x
7. Egy jármű adott nagyságú útszakaszt először v1 , majd ugyanakkora útszakaszt v2 egyen-
letes sebességgel tett meg. Mekkora az egész útra vonatkoztatott átlagsebessége?

8. Egy négyzet oldala a cm, egy másik négyzet oldala b cm. A két négyzetet egy-egy x cm
oldalú négyzettel helyettesítjük úgy, hogy ezek területösszege egyezzen meg az eredeti két
négyzet területének összegével. Mekkora az így kapott „átlagos területű” négyzet x oldala?

9. Három gömb sugara R1 = 1 cm, R2 = 2 cm és R3 = 3 cm. Mekkora az „átlagos térfogatú”

gömb sugara?

10. Határozza meg az alábbi kifejezések szélsőértékeit!  π

a) sin x + cos x; b) sin x · cos x; c) 2 tg x + 3 ctg x, ha x ∈ 0; .
2
11. Legyenek a, b és c pozitív való számok.
a) Ha a + 2b + 3c = 60, akkor mennyi a2 bc maximuma?
b) Ha ab2 c3 = 600, akkor mennyi 2a + 3b + c minimuma?

3
2.2. Szélsőérték feladatok
1. Egy 10 cm-es szakaszt két részre vágunk, majd a két rész, mint egy-egy átmérő köré kört
rajzolunk. Milyen hosszú szakaszok esetén lesz a körök területösszege minimális? Mekkora
ez a minimális területösszeg?
2. Egy 12 cm oldalú négyzet alakú kartonpapírból úgy készítjük el egy téglatest alakú
(fél)doboz vázát, hogy az egyik oldalával párhuzamosan a két szélét ugyanakkora széles-
ségben függőlegesen felhajtjuk. Mekkora legyen a felhajtott részek szélessége, ha a lehető
legnagyobb térfogatú dobozt szeretnénk kialakítani?
3. Hogyan válasszuk meg a 60 cm-es kerületű téglalap oldalainak hosszát, hogy területe
maximális legyen?
4. Az olyan derékszögű háromszögek közül, amelyek befogóinak összege 18 cm, melyiknek
legnagyobb a területe?
5. Hogyan kell felbontani a 100-at két összeadandóra úgy, hogy a két rész négyzetösszege
minimális legyen?
6. Egy egyenes fal mellett 32 m hosszú kerítéssel szeretnénk egy téglalap alakú részt be-
keríteni három oldalról (a negyedik oldal a fal lesz). Mekkorának válasszuk a téglalap
méreteit, hogy a területe maximális legyen?
7. Egy olyan trapézt rajzolunk, amelyben az egyik párhuzamos oldal 2 cm hosszú, a másik
párhuzamos oldal és a hozzájuk tartozó magasság pedig együtt 9 cm hosszú. Milyen
méretekkel rajzoljuk a trapézt, ha azt szeretnénk, hogy a területe maximális legyen?

2.3. Függvények elemi tulajdonságai. Függvénytranszformációk

1. Az f1 : R → R, f1 (x) = x2 alapfüggvényből grafikus képéből kiindulva, ábrázolja az
1
f : R → R, f (x) = − (x+3)2 −4 függvényt! Nevezze meg az egyes lépésekben alkalmazott
2
különböző függvénytranszformációkat!
 
1
2. Transzformációk alkalmazásával ábrázolja az f : R → R, f (x) = x − 2 függvényt!
3
3. Adjon meg két, az identikustól különböző f és g függvényt, melyek összetételeként előál-
lítható a h : R → R, h(x) = 8x3 − 12x2 + 6x − 1 függvény!
4. Grafikus ábrázolás és függvénytulajdonságok vizsgálatával döntse el, hogy hány valós
megoldása van az alábbi egyenleteknek!
x x
a) {x} = ; b) {x} = ; c) | sin x| = |x|; d) x = 8π · sin x.
10 1000
x4 + |x|
5. Ábrázolja grafikusan az f : D → R, f (x) = függvényt!
x2
6. Függvénytulajdonságok alkalmazásával oldja meg az alábbi egyenleteket!
1 1 1
a) x2 + 2 + x4 + 4 + x6 + 6 = 6; b) tg2 x + ctg2 x + tg4 x + ctg4 x = π;
p x x √ x p √
c) x4 + 3x2 + 5x + x + 14 = 19; d) 4 x2 + x + 172 = 4.

4
2.4. Elsőfokú és elsőfokúra visszavezethető egyenletek
1. Oldja meg és tárgyalja az a valós paraméter értékei szerint a 2+a(2x−1) = a2 x egyenletet!
p2 x − 15
2. Határozza meg a p valós paraméter értékét úgy, hogy a = 1 egyenletnek
5p − 3px
a) pozitív megoldásai legyenek; b) legyenek pozitív megoldásai!
3. Egy-egy edényben kezdetben a, illetve b liter víz van (a, b > 0). Az első edénybe percenként
b
a
liter, a másodikba percenként 4 liter víz folyik be.
a) Hány perc múlva lesz a második edényben kétszer annyi víz, mint az elsőben?
b) Hány perc múlva lesz a két edényben ugyanannyi víz?

(a − 2)x + 5y = 5
4. Oldja meg és tárgyalja az a valós paraméter értékei szerint az egyen-
x + (a + 2)y = 5
letrendszert, majd ábrázolja grafikusan a megoldásokat!
6 1


 − √ + |3y| = −4
u x−3




 1 3
 √ − =2


5. Oldja meg a 4x − 12 u egyenletrendszert!
2

 √ − 4 = 2|y|
x−3




 3
 4z 2 − √ = −5


x−3
6. Sir Isaac Newton (1643-1727), a nagy angol fizikus és matematikus algebra tankönyvéből
való a következő szórakoztató feladat: Három legelőn egyformán gazdagon és gyorsan nő
a fű. Az egyik mező területe 3 13 , a másiké 10, a harmadiké pedig 24 hektár. Az elsőt 12
tehén 4 hét alatt, míg a másodikat 21 tehén 9 nap alatt legeli le. Hány tehén legeli le a
harmadik legelőt 18 hét alatt?

2.5. Másodfokú és másodfokúra visszavezethető egyenletek

1. Minél többféle módon oldja meg az x2 + xy + y 2 = 0 egyenletet!
2. Határozza meg az alábbi kifejezések lehetséges értékeit!
1 x2 + 2x + 3 x2
a) A(x) = x + ; b) B(x) = 2 ; c) C(x) = .
x x + 3x + 2 1 − x2
 2
x − 6xy + 2y 2 = −3
3. Oldja meg az egyenletrendszert!
2x2 + 3xy − 7y 2 = −2
4. Oldja meg az alábbi egyenleteket!
a) (x2 +6x)2 −63 = (x+3)2 ; b) (x+3)4 +(x+5)4 = 82; c) 6x4 −x3 −14x2 +2x+4 = 0.
5. Hogyan függ a p valós paraméter értékeitől az alábbi egyenletek megoldásainak száma?
a) |x2 − 7x + 10| = p2 ; b) x4 + 2p · x2 + p + 1 = 0; c) |x2 − 8|x| + 12| = p.
6. Határozza meg a p valós paraméter értékét úgy, hogy az x2 − 2(p − 1)x + 2p − 3 = 0
egyenlet egyik megoldása a [−2; 3] intervallumban legyen, a másik pedig azon kívül!

5
2.6. Irracionális, exponenciális és logaritmusos egyenletek
√ √
1. Ábrázolja grafikusan, majd határozza meg az E(x) = x2 + 4x + 5 + x2 − 10x + 26,
x ∈ R kifejezés szélsőértékeit!
2. Oldja
√ meg az √ alábbi egyenleteket √
és egyenlőtlenségeket!
√ √ √
a) √x − 13 + √ 12 − x = 1; b) x − √13 + x − √ 15 ≥ 2; c) √ x + 4 < 2 − 3x;
2 2
d) x + 5 + x − 1 > 2; 2
e) 1 + x + 1 = x + 1; f) x + 13 = −x − 15.
√
3. Milyen x értékekre értelmezett az E(x) = 3x − 6 · 3−x − 1 kifejezés?
4. Vizsgálja a p valós paraméter értékei szerint és oldja meg az alábbi egyenleteket!
a) (p − 1) · 10x + p · 10−x − 2p = 0; b) log3 (9x + 2p3 ) = x.
5. Oldja meg a 2 · log0,5 x + 2 · logx 0, 5 < 5 egyenlőtlenséget!
 2 
x = yx xx+y = y 12
6. Oldja meg a következő egyenletrendszereket: a) ; b) .
y = xx y x+y = x3
7. Bizonyítsa be, hogy az 5x − 2y = 1 egyenletnek egyetlen megoldása van a természetes
számpárok halmazán!

2.7. Speciális egyenletmegoldási módszerek

1. Kifejezések értelmezési tartományát, illetve értékeinek halmazát tanulmányozva oldja meg
az √
alábbi egyenleteket! √ p √
a) x − 4 + log2 (3 − x) = 2; b) 2x − 6 + |x − 2| = 1; c) 4 + x = cos x + 1;
x 1 2 3 x2 + 1
d) sin x · sin(5x) = 1 + cos2 x; e) 2 cos = 2x + x ; f) 23x −2x = .
3 2 x
2. Függvénytani vizsgálatokat végezve (monotonitás, konvexitás, injektivitás, szigorúan nö-
vekvő
√ függvény inverze) oldja meg az alábbi egyenleteket!
a) x − 4 + log2 (x − 5) = 6; b) 2x−3 = 23 √− x; c) 3x + 4x = 25; d) 3x + 4x = 5x ;
2
e) 2x −x = 1 − 2−x (x2 − x); f) x3 + 1 = 2 3 2x − 1; g) log3 (2x + 1) = log2 (3x − 1).
3. Szorzattá alakítás segítségével oldja meg az alábbi egyenleteket!
a) x7 −x6 +x3 −x2 +2x−2 = 0; b) x4 −4x2 +8x−4 = 0; c) 3·8x +12x +18x −2·27x = 0.
4. Oldja meg az alábbi egyenleteket!
1
a) x4 − 3x2 + 2x + 5 = 0; b) −2|x| + 2 = log2 x; c) 0, 5x = 2x ; d) x + = 2 cos y;
x
x2 + 3y 5
e) 3x + 3−x = 2 cos2 ; f) 20x + + 36y 2 − 12y − 19 = 0, ahol x, y > 0.
6 x
a2 + b 2
5. Mekkorák a szögei annak a háromszögnek, amelynek területe T = , ahol a és b a
4
háromszög két oldalát jelöli?
6. A magyar származású híres matematikus, Pólya György (1887-1985) feladata: Valaki 5
órán keresztül gyalogolt. Először sík úton, majd hegyere fel, azután megfordult, és ugyan-
azon az úton tért vissza kiindulási pontjához. Sík talajon 4, hegyre fel 3, völgynek le 6
mérföldet tett meg óránként. Mekkora utat járt be?

6
3. Geometria
3.1. Párhuzamos szelők tétele. Háromszög nevezetes vonalai és pontjai
1. Az ABC, C-ben derékszögű háromszög BC befogójára kifelé megrajzoljuk a BCDE
négyzetet. A BC és AE egyenesek metszéspontja legyen P . Adja meg a CP szakasz
hosszát a derékszögű háromszög befogóinak ismeretében!

2. Az AB szakaszon vegyünk fel egy C pontot, amelyre AC = x és BC = y. Az AB szakasz

ugyanazon oldalára megrajzoljuk az ACDE és a BCGH négyzetet. A DC egyenest a
BE egyenes a P pontban, az AH egyenes pedig a Q pontban metszi. Adja meg x és y
ismeretében a CP és CQ szakaszok hosszát!

3. Az H magasságpontú ABC háromszögben az AB oldal felezőpontja M , a köré írt kör

középpontja pedig O. Igazolja, hogy 2 · OM = HC!

4. Igazolja, hogy Ab Ac = b + c, ahol b és c a háromszög oldalai a szokásos jelölés szerint,

Ab a b oldalhoz hozzáírt kör érintési pontja az a oldalegyenessel, Ac pedig a c oldalhoz
hozzáírt kör érintési pontja az a oldalegyenessel!

5. Igazolja, hogy Ca CO = a, ahol a a háromszög oldala a szokásos jelölés szerint, Ca az a

oldalhoz hozzáírt kör érintési pontja a c oldallal, CO a c oldal és a beírt kör érintési pontja!

6. Az ABC nem egyenlő szárú háromszögben H a magasságpont, O a köré írt kör közép-
pontja, M pedig az AB oldal felezőpontja. Tudjuk, hogy az OM HC trapéz párhuzamos
oldalainak összege 15 cm. Mekkora a trapéz hosszabb alapja?

7. Igazolja, hogy a háromszög oldalait felező pontok által meghatározott háromszögnek és a

magasságok talppontjai által meghatározott háromszögnek ugyanaz a köré írt köre!

8. Igazolja, hogy a háromszögbe írt háromszögek közül a magasságok talppontjai által meg-
határozott talpponti háromszög kerülete a legkisebb!

9. Az ABC háromszög A csúcsából induló belső szögfelező a szemközti oldalt D, a külső

szögfelező E pontban metszi. Tudjuk, hogy a B csúcsnál nagyobb szög van, mint C-nél.
Fejezze ki a háromszög oldalhosszainak segítségével a CD, DB, BE szakaszok hosszait!

10. Az ABC háromszög oldalairól tudjuk, hogy a < b < c. Fejezze ki a legnagyobb belső szög
belső és külső szögfelező szakaszának négyzetösszegét az oldalhosszakkal!

11. A 12, 13, 14 oldalhosszú háromszögben a leghosszabb oldalhoz tartozó oldalfelező mekkora
darabokra vágja a legkisebb szög szögfelezőjét?

12. Egy háromszögben a BC oldalhoz tartozó szögfelező a BC oldalt BD és CD részekre

osztja. Tudjuk, hogy a BD hossza 40%-a a BC hosszának, CD = 7, 2 és AC − AB = 5.
Mekkorák a háromszög oldalai?

13. Az ABC háromszögben AB = 10, AC = BC = 14. A CF szögfelezőt a H magasságpont,

a G súlypont, a beírt kör I középpontja és a köré írt kör O középpontja öt szakaszra
osztja. Mekkorák ezek a szakaszok?

7
3.2. Metrikus összefüggések háromszögben és körben
1. Egy téglatest oldalhosszai n, n+1 és n(n+1), ahol n egész szám. Igazolja, hogy a téglatest
testátlójának hossza is egész szám!
2. Az a, b, c, d, e öt növekvő sorrendben felsorolt, egymást követő egész szám. Egy tégla-
test éleinek mérőszámai a, b és c. Milyen értékek esetén fordulhat elő, hogy a téglatest
testátlója egy derékszögű háromszög átfogója, a d és e pedig a befogók hossza lesz?
3. Egy h hosszúságú húr a rá merőleges átmerőből egy a hosszúságú (a sugárnál kisebb)
darabot vág le. Mekkora a kör sugara?
4. Két egybevágó kör érinti egymást. Húzzon érintőt az egyik kör középpontjából a másik
körhöz. Az így kapott érintési pontból is húzzon érintőt a másik körhöz. Adja meg ennek
az érintőszakasznak a hosszát a sugár segítségével!
5. Egy 12 cm sugarú körből egy 8 cm magasságú körszeletet levágtuk, és beleírtuk a lehető
legnagyobb kört. Mekkora annak a két körnek a sugara, amely érinti a körszelet körívét
és a határoló egyenes szakaszát, valamint a beírt kis kört is?
6. Adott két kör, melyeknek nincs közös pontja. A körök középpontjait összekötő szakasz,
mint átmérő fölé rajzolt kör a két közös külső érintőt két-két pontban metszi. Bizonyítsa
be, hogy ezen négy pont által meghatározott négyszög átlói a körök közös belső érintői!
7. Igazolja, hogy egy különböző oldalhosszúságú háromszögben a három oldalfelezőpont és
egy magasságtalppont húrtrapézt határoz meg!
8. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 10 és 24. A derékszögű csúcsra illeszkedő
egyenessel két derékszögű háromszögre vágjuk az eredeti háromszöget. Adja meg az így
kapott két háromszög oldalainak hosszát! A két kis derékszögű háromszög egy-egy hegyes-
szögének szögfelezője metszi az eredeti háromszög átfogóját. Mekkora a két metszéspont
távolsága?
9. Egy derékszögű háromszög derékszögének szögfelezője az átfogót 4:5 arányban osztja.
Milyen arányban vágja ketté a magasság az átfogót?
10. Egy derékszögű háromszög derékszögű csúcsához tartozó magassága az átfogót 36:49
arányban osztja. Milyen arányban vágja ketté a derékszög szögfelezője az átfogót?
11. Egy papírból kivágott háromszög oldalainak hossza 8 cm, 10 cm és 12 cm. A legrövidebb,
illetve a leghosszabb oldal közös csúcsából induló hajtásvonal mentén a legrövidebb oldalt
ráhajtjuk a leghosszabb oldalra. Ekkor a papírlapnak lesz kétrétegű és egyrétegű része.
Igazolja, hogy az egyrétegű rész egyenlő szárú háromszög alakú!
12. Milyen arányú részekre vágja a háromszög egyik szögfelezője egy másik szögfelezőjét!
13. Igazolja az alábbi állításokat!
a) A körhöz egy külső pontból húzott érintőszakasz mértani közepe a külső pontból húzott
bármely szelőre illeszkedő két szelőszakasznak.
b) Egy körhöz egy külső pontból húzott szelőkön a szelőszakaszok szorzata állandó.
c) A kör egy adott belső pontjára illeszkedő szelőkön a szelőszakaszok szorzata állandó.

8
3.3. Húrnégyszögek, érintőnégyszögek
1. Igazolja az alábbi állításokat!
a) Egy négyszög pontosan akkor húrnégyszög, ha szemközti szögeinek összege 180◦ .
b) Egy négyszög pontosan akkor húrnégyszög, ha átlóinak szorzata egyenlő a szemközti
oldalak szorzatának összegével.
c) Egy négyszög pontosan akkor érintőnégyszög, ha két-két szemközti oldalának összege
egyenlő.
2. Az ABCD húrnégyszögben az ABC háromszög szabályos. Igazolja, hogy ekkor a D csúcs-
ból induló átló hossza egyenlő a D csúcsból induló két oldal hosszának összegével!
3. Mekkora szöget zár be szabályos hétszögben egy csúcsból induló két átló?
4. Igazolja, hogy a háromszög magasságpontjának az oldalakra vett tengelyes tükörképe
illeszkedik a háromszög köré írt körére!
5. Igazolja, hogy a háromszög magasságpontjának az oldalak felezőpontjára vett középpontos
tükörképei illeszkednek a háromszög köré írt körére!
6. Alkalmazza a Ptolemaiosz-tételt téglalapra! Milyen közismert tételhez jut így?
7. Az A, B, C és D pontok kollineárisak ebben a sorrendben. Tudjuk, hogy AB = BC, és az
AD átmérőjű kört az AD-re B-ben merőleges egyenes a P és a Q pontban metszi, míg a
BD átmerőjű kört a BD-re C-ben merőleges egyenes a K és az L pontban metszi.
a) Igazolja, hogy P KLQ négyszög köré írt körének B a középpontja!
b) Határozza meg a P KQ szög nagyságát!

3.4. Háromszög területe, beírt- és köré írt körének sugara

1. Igazoljapa háromszög területére vonatkozó alábbi összefüggéseket!
a) T = p(p − a)(p − b)(p − c), ahol p = a+b+c2
.
b) T = r · p, ahol r a háromszög beírt körének sugara.
c) T = abc
4R
, ahol R a háromszög köré írt kör sugara.
2. Számítsa ki az ABCD konvex négyszög területét, ha AB = AD = 40, BC = 14, CD = 30
és az A csúcsnál levő szög 60◦ -os!
3. Az egységsugarú körbe szabályos tizenhatszöget írunk. Mekkora a területe?
4. Egy háromszög beírt körének sugara 4, a hozzáírt köreinek sugara pedig 6, 20 és 30.
Mekkora a háromszög területe?
5. Igazolja, hogy a derékszögű háromszög beírt körének és a befogókhoz hozzáírt köreinek
sugara együtt annyi, mint az átfogóhoz hozzáírt kör sugara!
2T
6. Igazolja, hogy ha egy sokszögnek van beírt köre, akkor ennek sugara r = K
, ahol T a
sokszög területe, K pedig a kerülete!
1 1 1 1
7. Igazolja, hogy bármely háromszögben = + + , ahol r a beírt kör sugara,
r ha hb hc
ha , hb , hc a megfelelő magasságok!

9
3.5. Térgeometria. Testek felszíne és térfogata
3V
1. Igazolja, hogy ha egy poliédernek van beírt gömbje, akkor ennek sugara r = , ahol V
F
a poliéder térfogata, F pedig a felszíne!
1 1 1 1 1
2. Igazolja, hogy bármely tetraéderben = + + + , ahol r a beírt gömb sugara,
r ha hb hc hd
ha , hb , hc , hd a megfelelő testmagasságok!
3. Az ABCD négyzet alapú, E csúcsú szabályos gúla oldallapjai az alaplapokkal 60◦ -os
szöget zárnak be. Az alapélek hossza a. Határozza meg
a) a gúla térfogatát és felszínét; b) a gúlába és a gúla köré írt gömbök sugarát;
c) az oldalélek és az alaplap, valamint két szomszédos oldallap hajlásszögét!
d) A gúlát elmetsszük az alappal párhuzamos, attól √a3 távolságra levő síkkal, mely a gúlá-
ból az A0 B 0 C 0 D0 négyzetet metszi ki. Mekkora az ABCDA0 B 0 C 0 D0 csonkagúla térfogata?
h √ 
4. Igazolja, hogy a csonkagúla és a csonkakúp térfogata V = T + T · t + t , ahol T az
3
alaplap, t a fedőlap területe és h a test magassága!
5. Igazolja, hogy a szabályos csonkakúp felszíne F = R2 π + r2 π + (R + r)Gπ, ahol R az
alapkör, r a fedőkör sugara, G pedig a test alkotójának hossza.
6. Az ABC háromszögben AB = 50, BC = 40 és CA = 30 egység. A C pontban merőlegest
állítunk a háromszög síkjára, és ezen az egyenesen legyen D egy futópont.
a) Hogyan függ a CD-től az ABC és ABD lapok hajlásszöge, ill. az ABD lap területe?
b) Mekkora az ADB látószög, ha CD = 20, 40, 60 illetve 80 egység?
7. Egy négyoldalú szabályos csonkagúla alapéleinek hossza 10, az oldalélek az alaplappal 60◦ -
os szöget zárnak be, és a testátló merőleges az egyik oldalélre. Mekkora a test térfogata?
8. Egy négyoldalú szabályos gúlába közös tengelyű forgáshengert helyezünk el úgy, hogy a
henger alapja a gúla alapján legyen, és a fedőlapja érintse a gúla oldallapjait. A gúla
alapéle és magassága egyaránt 6 cm. Legfeljebb mekkora lehet a henger palástjának a
területe, illetve a henger térfogata?
9. Az egységsugarú gömb köré olyan kúpot írunk, amelynek teljes felszíne kétszerese a gömb
felszínének. Mekkora a kúp térfogata?
10. Három, egymást is érintő, R sugarú gömb fekszik egy asztallapon. Mekkora a sugara
annak az asztalon levő negyedik gömbnek, amelyik mindhárom gömböt érinti?
11. Téglalap alakú kartonlemezből a sarkokon levő kis négyzetek kivágásával a lehető legna-
gyobb térfogatú nyitott doboz hálóját akarjuk elkészíteni. Mekkora legyen az eltávolítandó
négyzetek x oldala, ha a kartonpapír két oldala a és b hosszúságú?
12. Az ABCDEF GH téglatest egy csúcsából kiinduló éleinek hossza 4 cm, 4 cm, 18 cm. Az
egyik négyzetlapon egy L lágy, a másikon egy P pók ül. A légy oldalaktól vett távolságai
2, 1, 2, 3 cm (vagyis egy középvonal 1 : 3 arányú osztópontjában van), míg a pók a légy-
hez képest a test középpontjára szimmetrikusan helyezkedik el. Mekkora a test felületén
haladó legrövidebb út hossza, amelyen a pók a (mozdulatlan) légyhez juthat?

10
4. Trigonometria
4.1. Trigonometrikus egyenletek
1. Oldja meg az alábbi egyenleteket! √
π  π  2 3 √
a) tg + x + tg −x =− ; b) cos x + 3 sin x = x2 − 4x + 6
3 3 3
c) a · sin x + b · cos x =
πc, ahol
 a, b, c valós
 π paraméterek;

2
d) lg (cos x) = lg sin − x + lg sin + x , ha x ∈ [0; 2π].
2 2
2. A p valós paraméter mely értékeire van megoldása a p2 = 2 cos2 x − sin4 x egyenletnek?
3. Oldja meg az alábbi egyenlőtlenségeket!
a) cos 2x + cos x ≥ 0; b) sin2 x + sin x cos x ≥ 1;
c) | sin x + cos x| ≤ 1; d) logcos x (sin x + cos 2x) > 0.

4.2. Geometriai alkalmazások

1. A sík talajon lévő A, B, C tanyák egymástól való távolságai AC = 6 km, BC = 8 km,
BA = 10 km. A gazdák megállapodtak, hogy közösen fúrnak egy kutat. Erre a legkedve-
zőbb hely az ABC háromszög olyan belső K pontja volt, amelyből az AC 60◦ -os, a CB
pedig 147◦ -os szögben látszik. Milyen messze van a K kút a C tanyától?
2. Az ABC háromszög a, b, c oldalainak hossza egy növekvő mértani sorozat három egymást
1 1 1
követő tagja. Igazolja, hogy ekkor a háromszög szögeire igaz, hogy + > !
sin β sin γ sin α
α
3. Az ABC háromszögben 2 sin β · sin γ = sin α · ctg . Milyen sajátos háromszög ABC?
2
4. Igazolja, hogy szabályos tetraéderben a kitérő élek merőlegesek egymásra!

5. Koordinátageometria
1. Határozza meg az Oy tengelynek azt a P pontját, amelyből az A(2; 2) és B(4; 10) pontokat
összekötő szakasz derékszögben látszik!
2. Igazolja, hogy a kocka egy éle, egy lapátlója és a testátlója olyan háromszöget határoznak
meg, melynek van két merőleges súlyvonala!
3. Egy derékszögű háromszög derékszögű csúcsa az origóban van, az átfogójának végpontjai
A(10; 0) és B(0; 20). Írja fel annak az egyenesnek az egyenletét, amelyik merőleges az
átfogóra és felezi a háromszög területét!
4. Írja fel az x − y = 4 és az x + 7y = −4 egyenletű egyenesek szögfelező egyeneseinek
egyenletét!
5. Egy háromszög csúcspontjai A(0; 0), B(4; 0), C(2; 6). Írja fel annak az egyenesnek az
egyenletét, amelyik áthalad a P (1; 0) ponton és felezi a háromszög területét!

11
6. Kombinatorika
1. Hányféleképpen képezhetünk hétjegyű számokat az alábbi számjegyekből, ha minden
számjegyet fel kell használni?
a) 1, 2, 3, 4, 5, 5, 5; b) 1, 2, 3, 3, 5, 5, 5; c) 0, 2, 3, 3, 5, 5, 5.
2. Feldobunk egymás után 4-szer egy dobókockát. Hányféleképpen fordulhat elő, hogy
a) a négy dobás különböző; b) a négy dobásban szerepel legalább egy 5-ös?
3. Egy céltudatos hangya a koordináta-rendszer rácsvonalain egységnyi lépésekkel haladva
az A(0; 0) pontból a B(8; 8) pontba kíván eljutni.
a) Hányféle úton teheti ezt meg? b) Hányféle út van, ha a C(4; 2) pontot érintenie kell?
c) Hányféle út lehetséges akkor, ha a C(4; 2) és D(6; 5) pontokat tilos érintenie?
4. Hány egész szám van 2000 és 8000 között (a határokat is beleszámítva), amelyik osztható
3-mal, 4-gyel vagy 5-tel?
5. Egy osztályban franciául 10-en, angolul 20-an, németül 25-ön tanulnak. Franciául és an-
golul 5, angolul és németül 6, németül és franciául 8, mindhárom nyelven 2 diák tanul.
Hányan tanulják a három nyelv valamelyikét?
6. a? Kétféle gombócból hányféleképpen lehet egy háromgombócos fagylaltot összeállítani?
b) És ha háromfajta gombócból állítjuk össze a fagyit? (A gombócok sorrendje közömbös.)
c) Hányféle módon lehet 5 fajta gombócból egy négygombócos fagylaltot összeállítani?
7. Bizonyítsa be, hogy 5n − 4n − 1 minden pozitív egész n szám esetén osztható 16-tal!
7
8. Mennyi az (x5 + x3 + 1) kifejtésében
a) x5 együtthatója; b) x6 együtthatója; c) x7 együtthatója; d) x8 együtthatója?

7. Valószínűségszámítás
1. Három dobókockát feldobva, mennyi a valószínűsége, hogy
a) pontosan egy hatost dobunk; b) a dobott számok szorzata prím?
2. Öt dobókockát feldobva, mennyi a valószínűsége, hogy a legkisebb dobott szám a kettes?
3. Egy magyar kártyacsomagból egymás után két lapot húzunk. Mennyi a valószínűsége,
hogy másodikra pirosat húzunk, ha elsőre pirosat húztunk?
4. Egy francia kártyacsomagból egymás után két lapot húzunk. Mennyi a valószínűsége, hogy
a második húzás pikk?
5. Egy kör belsejében véletlenszerűen elhelyezünk egy pontot. Mennyi az esélye annak, hogy
a pont közelebb van a kör középpontjához, mint a körhöz (a széléhez)?
6. Aladár és Béci egy pénzérmével játszanak. Aladár háromszor dobja fel egymás után az
érmét. Ha sikerül egymás után két egyformát dobnia, akkor ő nyer Bécitől 10 lejt, ellenkező
esetben Béci nyer Aladártól 20 lejt. Igazságos-e a játék? Ha nem, hogyan tehető azzá?

12