A hang fizikai jellemzői

A hang mechanikai rezgés, ami valamilyen anyagi közegben terjed. A mindennapi életben
hallott hang a levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő
mechanikai rezgése. Ez a mechanikai rezgés azonban nem csak a levegőben, hanem egyéb,
rezgésre hajlamos rugalmas közegben is létrejöhet. A hang tehát valamilyen rugalmas közegben
tovaterjedő rezgéshullám, ami az emberekben hangérzetet kelt. A hullámterjedés során a
közegben valamilyen fizikai mennyiség (kitérés, nyomás, sűrűség) változik. A hangrezgést
közvetítő rugalmas közeg lehet szilárd, cseppfolyós vagy légnemű halmazállapotú. A
hangtovábbító közeg leggyakrabban a levegő. A hangforrás közelében a rezgést továbbító
levegő részecskéinek elmozdulása miatt nyomásingadozás keletkezik, ami átterjed a
szomszédos részecskékre és így a levegőben tovaterjedő, hanghullámok jönnek létre. A
hanghullámok által keltett nyomásingadozás és terjedési sebessége mérhető. Hangsebesség a
hangrezgéseknek a vivőközegben való terjedési sebessége, ami mindig a vivőközegre jellemző
számérték, ami a közeg sűrűségétől és rugalmasságától függ. A hangterjedési sebessége normál
páratartalmú, 15° Celsius hőmérsékletű levegőben 340 m/s, szilárd anyagokban és
folyadékokban azonban ennél is nagyobb.

A hang érzékelése
A hang érzékelése, a hallás, az embert körülvevő közegben (a levegőben) fellépő
nyomásingadozások érzékelése. Az emberi hallószerv áltat érzékelhető hangok frekvenciája
általában 16 Hz és 20 kHz közötti érték. A frekvenciatartomány határait jelentősen befolyásolja
az ember életkora.

Hangdigitalizálás
PCM (Pulse Code Modulation): az analóg jelet időben diszkrét impulzusok sorozatává
alakítják. Az amplitúdóértékek információ-tartalmát binárisan kódolt kódszó-sorozatok
hordozzák.

Sávhatárolás:

• A sávhatárolás során a minta felbontását határozzuk meg.

• A bejövő analóg jel feszültségét a függőleges tengelyen kell beskáláznunk.
3
• 3 bites rendszer esetén az analóg jel feszültségét 2 azaz 8 részre bontjuk a függőleges
tengelyen,
16
• 16 bit esetén 2 azaz 65536 részre bontjuk a függőleges tengelyen.
• Ezek lesznek a kvantálási1 lépcsők
• Minél többfelé osztjuk az analóg jel feszültségét, annál pontosabban tudjuk
rekonstruálni az A/D átalakítás során.
Mintavétel:

• C. E. Shannon 1948-as munkájában kifejti, hogy a mintavétellel nyert diszkrét

mintákból álló impulzussorozat információtartalma megegyezik az eredeti, időben
folytonos analóg jel információtartalmával. Ez viszont csak bizonyos feltételek
érvényesülése esetén igaz.
• Ezeket a feltételeket a Shannon-féle mintavételi tétel tartalmazza: a mintavételezett
jelből akkor állítható vissza információ veszteség nélkül az eredeti analóg jel, ha a
mintavételi frekvencia (fm) legalább kétszerese az analóg jelben előforduló
legmagasabb frekvenciának (fmax). A mintavételi frekvencia értékének állandónak
kell lennie. 44100Hz

1
A kvantálás a digitalizálás azon része, amikor is átalakítja az analóg jel amplitúdó értékeit bináris számokká,
amelyeknek alapegysége a bit. A mintavételezés és kvantálás művelete megmutat néhány, a digitalizált jel
spektrumában bekövetkező jelentős változást. Ezek a változások nagymértékben függnek a kvantálás
pontosságától és a mintavételezés gyakoriságától, amelyek megfelelően illeszkednek a digitalizálás feltételeihez.
A/D ÁTALAKÍTÁS, KVANTÁLÁS:
Az amplitúdóminták bináris kódszavakhoz való hozzárendelését nevezzük kvantálásnak.
A mintavétel során, az amplitúdóminták végtelen sok értéket vehetnek fel. Az A/D átalakító a
még analóg jelet a kimenetén meghatározott számú decimális, majd bináris adattá alakítja át.
Minél több a kvantumlépcső, annál hosszabbak a kódszavak, annál pontosabb lesz az analóg jel
rekonstrukciója.

Digitalizálás előnyei:
• A hőmérséklet és tápfeszültség ingadozásra érzéketlen;
• Érzéketlenebb az átviteli csatorna zajai iránt;
• Nagy jelátviteli sebesség;
• Tetszőleges számú minőségromlás nélküli másolási lehetőség;
• Nagyobb jel-zaj viszony és dinamikatartomány;
• Nincs jeltorzulás

Digitalizálás hátrányai

• A digitális jel érzékeny az adatvesztésre – javító áramkörök használata

• A jelfeldolgozást végző áramkörök bonyolultak

A hang zenei jellemzői

Hangzás
Egyetlen periodikus rezgés hatására hang (fizikai értelemben vett hang, egyszerű hang,
szinuszhang) keletkezik. Hangzásnak nevezzük periodikus rezgéseknek azt a komplexumát,
mely egy alaprezgés által keltett alaphangból és az alaprezgés egész számú többszöröseivel
rezgő felhangokból áll.
A hangzás ezen fundamentális definíciója köti össze a fizikai-élettani hangjelenséget a zenével.
Ennek ellenére egyes zenei alapfogalmak meghatározása nem közvetlenül a hangzáshoz, hanem
az alaprezgéshez, alaphanghoz és/vagy a felhangokhoz kötődik
A hangmagasság meghatározhatóságának szempontjából a hangzás a határozott
hangmagasságú hang (szinuszhang) és a határozatlan hangmagasságú zörej között helyezkedik
el, természetszerűleg az előbbihez jelentősen közelebb.
A zenei hang tulajdonságai
A zenei hang elsődleges jellemzői: hangmagasság, időtartam, hangintenzitás, hangszín. E
tulajdonságok nélkül adott valóságos hang nem meghatározható. (Összhangzattani szempontból
például a hangintenzitás és hangszín érdektelen, ezért ez esetben absztrakt hangokról
beszélünk.)
A zenei hang másodlagos jellemzői: sűrűség, volumen, világosság, élesség stb. Ezek adott
valóságos zenei hang meghatározásához nem feltétlenül szükségesek.
Hangrendszer, hangkészlet, törzs- és módosított hangok
Bármely kétszeres rezgésszám-különbségű tartomány felosztásával, az osztások száma illetve
az osztások közötti viszonyokat meghatározó szabályok alapján jön létre a hangrendszer. A
nyugati kultúrkörben és a Föld számos más táján uralkodóvá vált, történelmileg a természetes
felhangokból származtatható hangrendszer e tartományt hét
kitüntetett hangmagasságútörzshangra osztja, melyeknek önálló elnevezése és zenei jelölése
van. Közülük azonban csak az a elnevezésű hangok frekvenciája kanonizált (440, 880, stb. Hz -
"concert pitch"); a többi törzshang frekvenciája a hangolás megválasztásától függ.
A hangrendszeren belül használható hangok összessége a hangrendszer hangkészlete. A nyugati
hangrendszerben a törzshangok adják a hangkészlet alapját, de nem egészét. A hangrendszeren
belül a törzshangokból származtatunk minden más zenei hangot, ezeket módosított
hangoknak hívjuk.