Tudjuk,hogy az m ( a test tömege) és a D (rugóállandó) állandóak és
bekövetkezik a rezgés.Ekkor van egy A távolság,ami a maximális kitérés,ha csillapíthatatlan rezgésről beszélünk, akkor a rezgés során A1,A2,A3….An-ig mindegyik egyenlő nagyságú.(A1 felfele tér ki A-t, A2 lefelé tér ki A-t és így tovább).
Összeségében azt mondhatjuk,hogy csillapíthatatlan rezgések esetében
An(f)=An(a) és a mechanikai energia állandó.
(An(f)—Felső maximális kitérés,az n csak egy sorszám,amely a kitérés számát
adja meg(hanyadjára tér ki))
(An(a)—Alsó maximális kitérés,az n itt is csak egy sorszám))
Azonban, ha csillapodó rezgés nem csillapíthatatlan , hanem csillapodó,akkor
az An(f) >An(a) és a mechanikai energia kisebb mint 0.
A mechanikai energia,azért kisebb mint 0 és nem állandó mert vannak
disszípatív erők is.
Az An(f) pedig csak feltételezés hogy nagyobb mint az,hogy felírjuk az
összefüggést.
1.A lényeg,hogy a T állandó mindkét esetben.Csillapodó és nem csillapodónál
is.
2.Tulajdonképpen minden rezgés rendelkezik sajátfrekvenciával.Szerintem ez
inkább a kényszerrezgésekre igaz/fontos.
3.A kényszerrezgés külső periódikus hatás következtében kialakuló rezgést
kényszer rezgésnek nevezzük. Azaz olyan rezgésről van szó,amit mi állítunk elő és mi irányítjuk.
És mivel mi csináltuk a rezgést,ami kényszerrezgésnek neveztük el, akkor ennek
a rezgésnek lesz egy frekvenciája is , amit kényszerfrekvenciának nevezünk el.
Ha olyan szerkezetünk van,kísérletben ezt mi döntjük el ,hogy milyen
frekvencián történjen a rezgés.És most fontos a saját frekvencia.Hiszen minél jobban növeljük a frekvenciát, azaz milyen gyorsan menjen a rezgés annál nagyobb kitéréseket megtesz egészen addig míg el nem éri a sajátfrekvenciát,ha eléri a sajátfrekvenciát akkor eléri ezzel a legnagyobb kitérést is, ha tovább növeljük a frekvenciát akkor a kitérés már folyamatosan csökken.
4.Rezonenciának nevezzük amikor a frekvencia a sajátfrekvencia és