1

Az információ továbbítás alapja a vezetékes távközlő hálózat. A félév során ezt ismerjük meg
először. A többi hálózat vagy a távközlő hálózatra épül vagy ha a hálózat paraméterei
megfelelnek a távközlés céljaira akkor megfelelnek a szélessávú igényekre pl. TV jel
továbbítására is. is. A vezetékes eszközök lehetnek analógok és digitálisak. A digitális
eszközök átviteli közege leggyakrabban az optikai kábel, de lehet réz vezeték vagy levegő. Az
analóg rendszereké a réz kábel és a levegő
A vezetékes távközlő hálózat alaphálózata a távbeszélő hálózat. A távbeszélő hálózat
információ forrása a beszéd a fogadó oldalon pedig a ugyancsak a beszéd hang formájában
melyet az emberi fül fog fel. A távbeszélő készülékek a beszéd akusztikus-elektromos
átalakítását végzik. A telefaxok írott szöveget, képeket tapogatják le és alakítják elektromos
jellé. Az adatátviteli modemek a számítógép jelét csatolják a távbeszélő csatornára.
A kapcsolástechnika berendezések az előfizetők összekapcsolását végzik.
Az átviteltechnika a távolsági összeköttetések rendszerét foglalja magába.
A vezeték nélküli távközlő hálózatok körébe a különböző rádiós hálózatok tartoznak . Ezek
lehetnek beszéd és (vagy ) adatátviteli hálózatok.
A mobil hálózat sajátossága, hogy az előfizető helyváltoztatása biztosított.
A műholdas távközlés két nagy csoportját tárgyaljuk a beszédcélút és a TV képjel továbbítását.
Műsorszórás a stúdió jelét továbbítja az előfizető felé. Jelenleg folyik az átállás az analóg
műsorszórásról a digitális műsorszórásra.
A kábel TV hálóztok a TV és rádió jel továbbításán túl adatátviteli szolgáltatásban is jelentős
mértékkel rendelkeznek.
Az új generációs hálózatokban integrálódik a beszéd, az adat és a széles sávú szolgáltatás
A kutatás eredményeként a távközlő hálózatokban új elemek kerülnek be melyek egyre
nagyobb sávszélesség elérését teszik lehetővé az előfizetők számára.

2
A legegyszerűbb információ átvitel egy információ forrásból, csatornából és információ nyelőből
(feldolgozóból) áll.
Az információ forrás általában olyan eszköz amely az információt ( amit önmagában tárolhat is )
időfüggvénnyé alakítja.
Az információ nagy része analóg formában áll rendelkezésre. (beszéd, zene, kép stb.) Az analóg
jeleknek a legfontosabb paramétereit az időtartományban vizsgáljuk. Ezt az időfüggvényt analóg vagy
digitális elektromos jellé alakítjuk.
Ezt az információt az átviteli út vagy más néven csatorna segítségével szeretnénk a célállomásra
eljuttatni. E közben az információ torzul, hibát szenved, minősége romlik. A célállomáson az
elektromos jelet visszaalakítjuk olyan formába ami a felhasználó számára a legkedvezőbb. (Hanggá,
írott szöveggé, képpé, de el is tárolhatjuk.) Arra kell törekedni, hogy a torzítások , hibák következtében
az így visszaalakított üzenet a felhasználó számára még értékelhető és egyértelmű legyen.
Ideális csatorna az amely a bemenetére adott jelet torzítatlanul viszi át a kimenetére.
Zajos csatorna az ha a jel az átvitel során zavaró jelekkel szennyeződik.
Analóg csatornára jellemzők: a zaj, az elektromos zajok,zavarok, torzítások, áthallások
Digitális csatornára jellemző a zaj,a hibaarány és a rendelkezésre állás
Analóg csatorna működhet:,szimplex üzemmódban, fél-duplex üzemmódban, duplex üzemmódban
Az analóg csatorna jellemző paraméterei: átviteli sávszélesség,, frekvencia menet, fázis menet, futási
idő, jel csillapítás( erősítés), linearitás, , amplitúdó tartomány, zavartatás
Digitális csatorna jellemzői: szakasz csillapítás, terjedési idő (késleltetési idő), amplitúdó tartomány,
zavartűrő képesség (mágneses, elektromos, optikai), hibaarány, rendelkezésre állás (megbízhatóság)

Információ fogadó (Nyelő) feladata: Információ felismerése

Elemei: regenerálás, jel visszaalakítás, üzenet tárolás, archiválás

3
 Hír (időfüggvénnyé alakított üzenet)analóg formátum, digitális formátum
Jel (a hír elektromos mása) analóg jel, digitális jel
Determinisztikus jel jellemzői: függvény alak, amplitúdó, frekvencia, fázis
Torzítási tényezővel mérjük a torzítást
Sztochasztikus jel jellemzői:minden paramétere véletlenszerűen változik, ezek értéke
0-tól végtelen nagy lehet
Zaj felosztása
Determinisztikus amelynek a paraméterei valamilyen függvénnyel
meghatározhatók ( pl.áthallási zaj)
Sztochasztikus amelynek a paraméterei véletlenszerűen 0-tól végtelenig
változhat.
Fehérzaj, hő zaj,ellenállás zaj, sörét zaj, rekombinációs zaj,
árameloszlási zaj, flicker vagy villódzási zaj
Súlyozott zaj ha a fehér zajt valamilyen függvény szerint súlyozzuk (pl
fűlünk frekvenciamenete szerint
Digitális jel, jellemzői: jelalak (háromszög, négyszög, fűrész )
Négyszögjel állapota: két állapotú (bináris) három állapotú
(ternális) több állapotú

4
 Ideális négyszögjel paraméterei: jel-szünet arány
(kitöltési tényező), jel szélesség, jel amplitúdó
Valóságos négyszögjel paraméterei:
felfutás,túllövés,tetőesés, lefutás,
RZ, (nullába térő), NRZ (nullába nem térő) jelek
jellemzői
Zaj hatása a digitális jelre… a nagy zaj elnyomja a digitális jelet ami
hibaarány romlást okoz
Torzítás mértéke (hibaarány

4
A villamos hálózatokat sok szempont szerint osztályozhatjuk.
Koncentrált paraméterekből épül fel egy áramkör ha az elemek (RLCÜ tranzisztor,
dióda, IC,) megfokhatók. Elosztott paraméterű a hálózat ha az elemek nem találhatók
meg konkrétan a hálózatban de elektromosan úgy viselkedik mintha passzív vagy
aktív elemekből épülne fel. (kábelek, légvezetékek, tápvonalak, antennák stb)
Passzív egy áramkör ha energiát fogyaszt, aktív ha energiát termel.
Lineáris az a hálózat amelyben a transzfer függvény lineáris. Nem lineáris az a
hálózat amelyikben a transzfer függvény nemlineáris. Pl. az izzólámpának az
ellenállása nem állandó. Függ az áram és a feszültség nagyságától. A termisztor
változtatja az ellenállását a hőmérséklet függvényében. A varisztor változtatja az
ellenállását a feszültség függvényében. A túltelített vasmag mágneses indukciója
nemlineárisan változik. A túlfeszültség levezető ellenállása begyújtási felszültségig
nagy, begyújtási feszültség után kicsi.
A kapcsoló üzemű modulátorok a vivő egyik periódusában átengedik a jelet a másik
periódusában nem. Az analóg modulátorok a jelek szorzatát állítják elő.
Passzív egy áramkör ha energiát fogyaszt és aktív ha energiát növel.

5
A passzív áramkörök R,L,C elemekből épülnek fel. Az ellenálláson a feszültség-áram
függvény lineáris, az induktivitáson az áram 90fokkal siet a feszültséghez képest , a
kapacitáson az áram 90fokkal késik a feszültséghez képest. A passzív kétpólusokat az
impedanciával jellemezhetjük. Az impedancia komplex szám. Leírhatjuk reális és
képzetes rész összegeként és leírhatjuk az Euler formula segítségével abszolút
értékkel és fázisszöggel. Az impedancia ábrázolására mindekét módszer használatos.
Mindkét módra készülnek mérőműszerek. Azt a módszert használjuk amelyik a
feladat elvégzéséhez a legkönnyebb. Az impedanciát jellemezhetjük abszolút
értékékkel és fázismenettel a frekvencia függvényében, és jellemezhetjük
helygörbével ahol a komplex síkon (valós tengely és képzetes tengely ) ahol a
helygörbe minden egyes pontjához más -más frekvencia tartozik.

6
Aktív kétpólus:
Thevenin helyettesítőkép:
Minden valódi feszültségforrás helyettesíthető egy ideális feszültséggenerátorral
(amely minden körülmények között- szakadásnál és rövidzárnál is – állandó
feszültséget szolgáltat) és egy Rb vagy komplex esetben Zb belső impedanciával.
Norton helyettesítőkép:
Minden valódi áramforrás helyettesíthető egy ideális áramgenerátorral ás vele
párhuzamosan kapcsolódó Rb, vagy komplex esetben Zb impedanciával.
Illesztés:
Ha egy aktív és egy passzív kétpólust összekapcsolunk akkor az aktív kétpólus
energiát ad a passzív kétpólusnak. Az energia átadás akkor lesz maximális ha a terhelő
impedancia és generátor belső impedanciája egymásnak konjugáltjai. Ezt a
megállapítást szélsőérték számítással bizonyíthatjuk be.
Az illesztettlenség mértékét jellemezhetjük a areflexiós tényezővel

7
A négypólus az az áramköri elem amelynek négy pólusa vagy másképpen két kapocspárja (bemenete és kimenete) van.
A négypólust négy adag jellemzi. (bemenő feszültség, bemenő áram, kimenő feszültség, kimenő áram)
A feszültség és áramok mérőiránya megállapodás szerint. (az ami a rajzon van). Ha a valóságban az áram, vagy feszültség
ellentétes irányú akkor negatív előjellel vesszük figyelembe.
A négypólust úgy jellemezhetjük legkönnyebben ha a bemenetére egy aktív kétpólust a kimenetére egy passzív kétpólust
csatlakoztatunk.
A kimeneti és bemeneti paraméterek között a négypólus paraméterek teremtenek kapcsolatot.
Az U1b és U2b a négypólusban lévő aktív áramköri elemeket szemléltei. Ha a négypólus passzív akkor az U1b és U2b =0
Négypólus paraméterek meghatározása:
A paraméter egyenlet alapján úgy tudom az egyik tagot egyszerűen meghatározni ha a másik tagot sikerül 0-vá tenni. Meg kell
nézni, hogy tudok –e olyan áramköri megoldást találni ami a másik tagot 0-vá teszi.
Z11=U1/I1 ha I2=0 vagyis a primer oldalra fesz. generátort teszek és a szekunder oldalt
szakadással zárom le.
Z12= U1/I2 ha I1=0 vagyis a szekunder oldalra I2-es áramgenerátort teszek és a primer oldalon
I1=0 vagyis szakadás és megmérem az U1 primer oldali feszültséget.
Z21=U2/I1 ha I2=0 vagyis ha a szekunder oldal szakadás
Z22=U2/I2 ha I1=0 vagyis ha a primer oldal szakadás
Az Y paramétereket a fentiekhez hasonlóan képezhetjük.
Ha valamelyik négypólusparamétert(plZ11,Z12,Z21,Z22) ismerjük akkor a másik négypólusparaméter(Y11,Y12,Y21,Y22)
kiszámolható.
A lánc és inverz lánc paramétereket a négypólusok láncba kapcsolásakor célszerű használni. Ezek és a többi paraméter egyenletek
a szakirodalomban megtalálhatók. Ha a különböző négypólus paramétereket egy táblázatba foglaljuk akkor a táblázat bizonyos
sorai és oszlopai között kolerációkat állapíthatunk meg.
A négy adat között két egyenlet teremt kapcsolatot. Matematikailag kezelni nehézkes. Ezért megpróbáljuk egyszerűsíteni.
a.
Reciprok a négypólus ha Z12=Z21. A transzfer paraméterek megegyeznek. Vagyis U1/I2=U2/I1. Ekkor a négypólus három
adattal jellemezhető.
b.
Szimmetrikus a négypólus ha Z12=Z21-el és Z11=Z22 A primer és szekunder paraméterek megegyeznek. Ekkor már nem lehet
különbséget tenni primer és szekunder oldal között. Ekkor már a négypólus két adattal jellemezhető. Ha a négypólus szimmetrikus
akkor a szimmetria tengely mentén két félbe vágható. A fél négypólus jellemzi a teljes négypólust.
Bartlett-Brune tétele.
Vágjuk félbe a négypólust és a szimmetria tengely mentén a kapcsolási rajzban a tengelyen merőlegesen átmenő és a tengelyt

8
ferdén keresztező vezetékeket találunk.
Z11=Z22=ZI et meghatározhatom ha a fél négypólus bemenő impedanciáját meghatározom úgy, hogy az átmenő vezetékeket
rövidrezárom és a szimmetria tengelyt keresztező vezetékeket szakadással helyettesítem.
Z12=Z21=ZII-t meghatározhatom ha fél négypólus bemenő impedanciáját meghatározom úgy, hogy az ármenő vezetékeket
szakadással a keresztező vezetéket rövidzárral helyettesítem.
A szimmetrikus négypólusnak van hídekvivalense, ahol a hídimpedanciák értéke ZI és ZII

8
A négypólusok átviteli tulajdonságát a  (gamma) -val jelöljük és átviteli tényezőnek
nevezzük. Az átviteli tényező a fogyasztóra jutó és generátorból kivehető
teljesítmények hányadosának négyzete.
Az átviteli tényező kifejezhető az impedancia paraméterekkel és a lezáró
impedanciákkal.
Ha szimmetrikus a négypólus akkor az átviteli tényező egyszerűsödik.
Ha a négypólust hullámimpedanciával zárjuk el akkor hullám átviteli tényezőről
beszélhetünk. Ezek a hullám csillapítás, és a hullám impedancia.
Ha a négypólus passzív (R,L,C, Ü) akkor az átviteli tényező Hurvitz polinomok
hányadosaként felírható.
Ezek a Hurvitz polinomok szorzattényezőkre bonthatók. A szorzattényezőket
elemezve az látható, hogy mind a számláló mind a nevező nevezetes tényezők
szorzatából áll. Ezek az építőkockák a Bode diagramok építőelemei.

9
1.
„Bell” a teljesítmények hányadosának tízes alapú logaritmusa. DeciBell a Bell tized
része.
A teljesítmények hányadosa átalakítható feszültségek hányadosává. A teljesítmény
viszony kifejezhető feszültség viszonnyal és egy korrekciós tényezővel.
2.
A „Néper” a feszültségek hányadosának természetes alapú logaritmusa. A feszültség
viszony kifejezhető teljesítmény viszonnyal és egy korrekciós tényezővel.
1Néper=8.686deciBell
3.
Ha a vonatkoztatási alapnak 1mW-ot és 600 Ohmot veszünk akkor a feszültség
vonatkoztatási alap 775mV-ra, az áram vonatkoztatási alap 1,25mA-re adódik. Ha a
teljesítményt, az ellenállást, a feszültséget és az áramot az előző értékekhez
viszonyítjuk akkor teljesítmény szintről, feszültség szintről beszélünk.
4.
A frekvencia tengelyen nagyobb tartományt foghatunk át ha logaritmikus skálát
alkalmazunk.
A „dekád” a frekvenciák hányadosának tizes alapú logaritmusa.
Az „oktáv” a frekvenciák hányadosának a kettes alapú logaritmusa.
1dekád =3,33oktáv

10
A Bóde diagramok egyes építőkockái az átviteli függvény elemeinek grafikus feldolgozása Mivel a  komplex szám ezért az
abszolút értékével (illetve ennek deciBellben kifejezett értékéve) és fázisával ábrázolhatjuk. Minden építőkockához két diagram
egy abszolút érték és egy fázis diagram tartozik. A vízszintes tengelyen mindkét görbénél a frekvencia dekadikusan (dekádban)
van ábrázolva.
Gyakorlatban a Bóde diagramokat a távközlő hálózatok átviteli függvényeinek a leírására, négypólus analízisre és szintézisre
használjuk.
1.
A Г= konstans. (K) (a=20log[K])
Csillapítás menetet a konstans szám abszolút értékének dB-ben kifejezett értéke adja. Ez egy egyenes mert a konstans
frekvenciától független.
Fázismenet 0 ha a konstans pozitív, és π(pí) ha a konstans szám negatív. b=arc K
2.
A Г = p/ vagyis j/ 0
A csillapítás menet 0 –on átmenő 20dB/D meredekségű egyenes. (a=20xlog[j/0]) y=mx egyenes egyenletéhez hasonlít
Fázismenet П/2 és állandó (frekvenciától független) mert olyan komplex szám aminek valós része 0. b=arc(j /  0)
A Г =1+p/  0 vagyis 1+j /  0
A csillapítás menetet törtvonalasan közelítjük.
Először legyen  <<(sokkal kisebb) mint 0 ekkor /  0 tart a 0-hoz
Ekkor a=0 mert 20xlog1=0
Utána  >> mint 0
Ekkor a= /  0 Ez a 2.ponthoz hasonlóan egy 20dB/D meredekségű egyenes
A törtvonalas közelítés =  0 - nál metszi a frekvencia tengelyt
A fázismenetet törtvonalasan közelítjük.
Először  <<(sokkal kisebb) mint 0 ekkor b=0 mert 1-nek a fázisa 0
Utána  >> mint 0 ekkor b= π /2 mert j/ 0 állandóan képzetes szám melynek a fázisa π /2
Az átmeneti tartományban mind az „a” mind a „b” görbe meneténél néhány jellegzetes pont helyettesítésével felvehetünk.(=  0
,= 2 0stb)
4.
A Г=1+2 p/  0 +(p/  0 )2
A  egy paraméter mely különbőző értékeket vehet fel, de jelentősége az átmeneti tartományban van.
A másodfokú függvény menetét a 3.pnotban megismert közelítési módszerrel határozzuk meg.

11
A csillapítás menetet törtvonalasan közelítjük.
Először legyen  <<(sokkal kisebb) mint 0 ekkor /  0 tart a 0-hoz (/  0 )2 még jobban tart a 0-hoz
Ekkor a=0 mert 20xlog1=0
Utána  >> mint 0
Ekkor a= (/  0 ) 2 Ez a egy 40dB/D meredekségű egyenes
A törtvonalas közelítés =  0 - nál metszi a frekvencia tengelyt
A valódi görbe és a törtvonalas közelítés az  <0,1  0 és >10  0tartományban tér el egymástól. Ezen tartományon belül a
függvény jellegzetes pontjait konkrét értékek felvételével határozhatjuk meg. A felvétel során  -nak állandó értéket adunk.
Minden egyes állandóhoz más- más görbe tartozik.
A  átviteli függvény számlálójában lévő szorzótényezőket (1-4) úgy összegezzük, hogy az (a ) és (b) görbéket összeadjuk.
Szorzat logaritmusa összeadás
Ha az imént bemutatott szorzótényezők (1-4) a  átviteli függvénynek a nevezőjében szerepelnek akkor a komplex számok
szabályai szerint az abszolút érték görbét (a) és a fázisgörbét (b) a frekvencia tengelyre tükrözzük.
Ha a 3-as és 4-es szorzótényezőben az előjel negatív akkor az (a = csillapítás) görbe változatlan marad a (b= fázis) görbe a
frekvencia tengelyre tükrözendő.

11
A csillapítótagok a legegyszerűbb négypólusok, ellenállásokból épülnek fel, csak
csillapításuk van, a fázismenetük 0.
1.Impedancia illesztő tag
Illesztő tag különböző impedanciák illesztésére szolgál. Z10 a primer oldali lezáró
impedancia, Z20 a szekunder oldali lezáró impedancia. Az ábrán látható két
egyenletből az illesztő ellenállások Z1 és Z2 kiszámolható. Az impedancia illesztés
csillapítás növekedést eredményez. Ennek értéke az ábrán lévő képlettel számolható.
2.Szimmetrikus csillapító tag ( T-tag, П-tag)
Szimmetrikus lezárások közé (Z10=Z20) előírt csillapítást T vagy П taggal
valósíthatunk meg. A T és П tag egymásnak duálja.
Z10=Z20 impedanciákat válasszuk egységnyinek. A csillapítást (a) számítsuk ki N-
ben. A -t megkapjuk ha a csillapítást e-edik hatványra emeljük.
R1 és R2 ellenállások érétkei az ábrán látható képlet alapján számolhatók.
Az R1 és R2 ellenállások valódi értékét megkapjuk ha a relatív értékeket az
egységnyinek választott hullámimpedanciával megszorozzuk.
3. Lezárásokra kevésbé érzékeny csillapító tag ( áthidalt T-tag)
Frekvenciafüggő lezárások közé, vagy változtatható csillapítótagokhoz áthidalt T
csillapítótagot használunk. A hullám impedancia vagyis a lezáró impedancia
egységnyi. A -t megkapjuk ha a csillapítást e-edik hatványra emeljük. Ra és Rk
relatív értékeit a képlet alapján számoljuk. Az 1-el jelölt ellenállások a
hullámimpedanciával azonosak. Ra és Rk ellenállások valódi értékét megkapjuk ha a

12
relatív értékeket az egységgel ( hullámimpedanciával ) megszorozzuk

12
Az ideális transzformátor egy olyan négypólus amely a feszültséget menetszámmal
egyenes arányosan, az áramot a menetszámmal fordított arányosan transzformálja át a
primer oldalról a szekunder oldalra.
A valódi transzformátor egy olyan reciprok négypólus amelyben a primer és
szekunder induktivitások között az L12-es kölcsönös induktivitás teremt kapcsolatot.
A négypólus impedancia paramétereit felírva és ha az induktivitás végtelen nagy
akkor megkapjuk azt, hogy a menetszám és a feszültség áttétel megegyezik. Az áram
áttétel a menetszám áttétel reciproka.
3.
A transzformátort úgy tudjuk realizálni, hogy a primer és szekunder tekercset egy
végtelen jó mágneses vezetőképességű vasmaggal kötjük össze. Szórt induktivitást
azok az erővonalak alkotják amelyek a saját tekercsen belül záródnak és nem mennek
át a másik tekercsen. A primer és a szekunder tekercsnek van rézvesztesége. A
vasmagban záródó erővonalaknak is van vesztesége, ez a vasveszteség. A mindkét
tekercsben a meneteknek van önkapacitása. A primer és szekunder tekercs közötti
átvezetést G12-vel vesszük figyelembe. A valódi transzformátor helyettesítő képét a
fenti ábrán láthatjuk.

13
A transzformátor helyettesítő képét egyszerűsítsük úgy, hogy a szekunder oldali elemeket a primer
oldalra áttranszformáljuk. Megvizsgáljuk, hogy az egyes elemek a frekvencia tartomány mely részénél
dominánsak és mely részénél hanyagolhatók el. Ennek eredményeként megkapjuk a transzformátor
csillapítás menetét. Ebböl az látszik, hogy alacsonyfrekvencián a főinduktivitás dominál,
középfrekvencián az ohmos veszteségek, míg a frekvencia sáv felső határát a szórt kapacitás és szórt
induktivitás határozza meg.
Sávtranszformátor méretezésekor kiindulhatunk az alsó határfrekvenciára tett előírásból, vagy a
reflexiós csillapítás előírásból. Mindkettőből meghatározzuk a főinduktivitást. A méretezésnél a
szigorúbb előírást kell figyelembe venni. Az AL a vasmagra jellemző állandó mely a mágneses
vezetőképességtől függ. A menetszámot az induktivitás és az AL ismeretében számolhatjuk ki. A
feszültség illetve az impedancia áttételből a primer illetve a szekunder menetszám számolható. A
reflexiós csillapítás előírásból az ohmos veszteség meghatározható. Ha ez nincs előírva a reflexió akkor
a huzalellenállást a huzalátmérő és a csévetest mérete határozza meg. A vasmag katalógus segítségével
csévetestet választunk. A csévetest méreteiből a tekercselési tér és a közepes menethossz leolvasható.
Egyenletes veszteséget figyelembe véve a tekercselési teret a menetszámok arányában célszerű
felosztani. A tekercselési tér és a menetszám alapján az 1cm2 -re jutó menetszám ismeretében a
huzaltáblázatból a huzalátmérő meghatározható. A huzalátmérő és a közepes menethossz segítségével
az egyes tekercsek ohmos ellenállása számolható. Ennek ismeretében a sávközépen lévő csillapítás
vagy a reflexiós csillapítás számolható
Gyakorlati tapasztalat alapján hálózati transzformátornál a voltonkénti menetszám
a50/vasmagkeresztmetszet cm2 képlet alapján becsülhető meg.

14
A szűrők olyan négypólusok amelyeknek a csillapítása bizonyos frekvencia tartományban minimális
(ezt áteresztő tartománynak hívjuk) bizonyos frekvencia tartományban egy előírt érték felett van. (ezt
záró tartománynak hívjuk). A szűrő a teljes frekvenciatartományból egy részt átenged (kiszűr) a többit
nem engedi át. A csillapítás menet változás maga után vonja a fázisváltozást is . Ezt általában nem
számolunk vagy csak mint következményt vesszük figyelembe (futásidő előírás esetén) A szűrők
általában L,C.és tr.-okat tartalmaznak. Vannak RC szűrők is de ezek csillapítása lényegesen nagyobb az
LC elemeknél ezért ezen utóbbi szűrőket vagy erősítők közbeiktatásával vagy erősítők visszacsatoló
ágában frekvencia meghatározó elemként használjuk.
Az aluláteresztő szűrő jellemzője, hogy egy határfrekvencia alatt a csillapítása egy előírt érték alatt van.
Ezt áteresztő tartománynak hívjuk.
Egy frekvencia felett a csillapítása egy előírt érték felett van. Ezt záró tartománynak nevezzük. Az
áteresztő és záró tartomány között van az átmeneti tartomány. A fenti előírásokat különböző
matematikai függvényekkel közelíthetjük meg. Ennek megfelelően max laposságú , egyenletes
közelítésű Cauer, Tsebisev stb karakterisztikájú közelítésről beszélhetünk.
Méretezéskor adott a hullám impedancia, az áteresztő csillapítás, áteresztő frekvencia, a záró
csillapítás, és a záró frekvencia. A hullám impedanciát és az áteresztő frekvenciát egységnek
választjuk. Ezeket az adatokat betápláljuk egy számítógépbe. Megadjuk a közelítő függvény típusát, a
kapcsolási elrendezést (létra, híd stb) és a ., a megengedhető tekercsveszteséget, vagy jósági tényezőt.
A számítógép kiszámolja az elemek relatív értékét.
Felül áteresztő szűrő méretezését alul áteresztő méretezésére vezetjük vissza. Az áteresztő frekvencia
értékét egységnek választjuk. A záró frekvencia értékét az ábra szerint áttranszformáljuk, úgy, hogy az
áteresztő és záró csillapítás értékét nem változtatjuk. Az így kapott alul áteresztő szűrőt méretezzük a
fentiek szerint. A kapcsolást áttranszformáljuk. Az L relatív értékű induktivitásból L relatív értékű
kapacitást, a C relatív értékű kapacitásból C relatív értékű induktivitást veszünk .
A sáv szűrőt is az ábra szerinti transzformációval alul áteresztővé transzformáljuk, alul áteresztőként
méretezzük majd a kapott értéket visszatranszformáljuk. Induktivitás helyett soros rezgőkört, kapacitás
helyett párhuzamos rezgőkört realizálunk.

15
Az induktivitást tekercsekkel valósítjuk meg. Minden tekercsnek van ohmos
vesztesége a rézhuzal miatt. A veszteséget a tekercs jósági tényezőjével jellemezzük.
Egy átlagos tekercs jósági tényezője 100-400 közötti érték. A tekercsveszteség az
alapcsillapítást növeli meg.
Elillesztéssel a tekercsveszteség bizonyos határok között kompenzálható.
A kvarc kristálynak a jósági tényezője nagyságrendekkel jobb mint a tekercsé. A kvarc
elektromos helyettesítő képét a fenti ábrán láthatjuk. A kristályt általában a soros
rezonanciáján használjuk. A kristályszűrővel keskeny sávú sávszűrőt készíthetünk.
A fizikusok kutatásainak eredményeként sikerült olyan vasötvözeteket előállítani
amelynek a mechanikai jósági tényezője 500-1000 közötti. Kézenfekvővé vált a
mechanikus szűrők megalkotása. Az ábra alapján a szűrő bemenetén az elektromos
jelet piezzó kristály segítségével mechanikai rezgésekké lehet átalakítani. Az acél
rudacskáknak rezonanciája van. A rudacskák rezgési középpontban vannak
alátámasztva, ugyanakkor a különböző rezgőrendszerek a rezgési maximumban
vannak egymáshoz csatolva. A szűrő kimenetén a mechanikus rezgéseket piezzo
kristály segítségével elektromos jellé lehet alakítani. Ezáltal egy relatíve nagy
sávszélességű meredek felfutású szűrőt lehet előállítani.

16
Egy négpólusnak a csillapítás torzítását amplitúdó korrektorral, fázis torzítását futásidő korrektorral
egyenlítjük ki a fenti ábra szerinti elrendezés szerint. Amplitúdó korrektorral a négypólus csillapítás
torzításának az inverzét kell létrehozni. A két görbe eredője egyenes csillapítás menet lesz. A
korrekciónak csillapítás növekedés lesz az eredménye, de ezt egy erősítővel kiszabályozhatjuk.
A futásidő korrektor az amplitúdó korrektor után helyezkedik el, mert az amplitúdó korrektornak is van
fázistorzítása. A futásidő korrektor mindentáteresztő kapcsolás, csillapítás torzítása nincs, viszont vele
kiegyenlíthető nemcsak a négypólus hanem az amplitúdó korrektor fázistorzítása is. A két korrektor
eredményeként a csillapítás torzítás is meg a fázis torzítás is kiegyenlíthető. Végeredményül torzítatlan
jel lesz a láncbakapcsolt négypólusok kimenetén.
Az amplitúdó korrektor realizálásához áthidalt T tagot használunk. Ezen kapcsolás tulajdonságait a
csillapító tagoknál részben megismertük. Az áthidaló ágban lévő impedanciák egymásnak duáljai. Z=
-1 .Ebből =Z+1. Nézzük meg milyen impedancia adja a fenti átviteli függvényt?
Ha =pL+1 akkor Z=pL és a korrektor csillapításmenete 1+j/0 a Bóde diagramoknál megismert
2.fokú töréspontos görbe lesz. A keresztágban 1/L relatív értékű kapacitást kell elhelyezni.
Ha az áthidaló ágba kapacitást teszünk akkor az előző görbe szimmetrikus párját kapjuk.
Ha az áthidaló ágba soros rezgőkört teszünk akkor az ábra szerinti korrektort kapjuk. Ha az áthidaló
ágba párhuzamos rezgőkört teszünk akkor az előző görbe inverzét kapjuk.

17
A futásidő korrektorral a négypólusok fázistorzítását egyenlíthetjük ki. A futásidő
=delta  / delta
A futásidő korrektorok alapja a mindent áteresztő kapcsolás. A hídkapcsolás alkatrész
tolerancia érzékenysége nagy ezért a T elkvivalensét használjuk. A másodfokú
mindentáteresztő kapcsolással egy olyan görbét kapunk amelynek 0 -nál inflekcós
pontja van. A harmadik kapcsolással egy olyan futásidő korrektort kapunk amelynek
0 -nál kiemelése van. A három kapcsolás valamelyikével bármilyen jellegű görbét
elő tudunk állítani. A görbék laposságát a veszteségi tényezők változtatásával tudjuk
beállítani. A görbék emelkedő vagy csökkenő szakaszát felhasználhatjuk korrigálásra.
Azt, hogy melyik szakasz legyen az adott frekvencia tartományban a korrigálandó
karakterisztika az 0 értékének a beállításával tudjuk meghatározni.

18
Az elosztott paraméterű hálózatokban az áramköri elemek nem láthatók konkrét formában de, a hálózat
úgy viselkedik mintha koncentrált elemek sorozatából épülne fel. Az elem értékek( R,L,C) sem
állandók hanem bizonyos tényezők( frekvencia, hőmérséklet, időjárás stb) hatására megváltoznak.
Vezetékek alatt két egymás mellett futó szigetelt vezetőt (pl légvezeték, sodrott érpárt) értünk.
Elsődleges vezeték paraméterek alatt a vezeték fizikai paramétereit értjük ( vezeték hossza, huzal
átmérője, anyaga, fajlagos ellenállása hosszegységre eső ellenállás, induktivitás, kapacitás, erek közötti
vezetékparaméterek)
Másodlagos vezetékparaméterek a hullám impedancia és a hullám csillapítás. Hullám impedancia a
végtelen hosszú vezeték bemenő impedanciája. Ha a vezetéket hullám impedanciával zárjuk le akkor
reflexió mentes illesztést valósítunk meg. A vezeték hullámimpedanciáját meghatározhatjuk ha az
üresjárási és rövidzárási impedanciák szorzatából négyzetgyököt vonunk. A vezeték hullám
impedanciája frekvencia függő és komplex. A hullám impedanciát általában abszolút értékkel és
fázissal ábrázoljuk. Ritkán a hullám impedanciát helygörbe formájában adják meg.
A kéterű vezetékek földpotenciálra nézve szimmetrikusak, a koaxiális vezetékek földpotenciálra
nézve aszimmetrikusak.
A légvezeték hullámimpedanciája 600 Ohm, a koaxiális vezeték hullámimpedanciája 75 vagy 50 Ohm,
a sodrott érpár (LAN kábel) hullámimpedanciája 120 Ohm.
Hullám csillapítás a mindkét végén hullám impedanciával lezárt vezeték csillapítása. Hullám
csillapítást a következő képen számolhatjuk.
A q hídviszony a vezeték üresjárási és rövidzárási impedanciák hányadosának négyzetgyöke. A 
hullám átviteli tényezőt a fenti képlet alapján számolhatjuk ki. A hullám csillapítás a hullám átviteli
tényező abszolút értékének logaritmusa. A hullám csillapítást hosszegységre (km, m) adják meg, mely
frekvencia függő és komplex . A gyakorlatban a hullám csillapítás abszolút értékét és a hullám
forgatást adják meg a kábeltáblázatokban.

19
Minden kábelérpárnak, vezetékszakasznak van ohmos ellenállása, induktivitása, az erek és a föld felé
kapacitása, és a szigetelő anyagtól függő átvezetési ellenállása. Az elosztott paraméterű kábel, vagy
vezetékszakasz egy adott frekvencián koncentrált paraméterű elemekkel helyettesítető az ábrán látható
kapcsolás szerint. Az elemek értéke függ a frekvenciától. A vezetékek, kábelek föld szimmetrikusak, a
koaxiális kábelek és vezetékek föld aszimmetrikusak.
Egy elosztott paraméterű hálózaton akkor tudjuk a maximális teljesítményt átvinni ha mind a bemenetét
mind a kimenetét hullám impedanciával zárjuk le. Ideális esetben egy kábelt amin jelet akarunk átvinni
ugyan olyan generátor impedanciával kellene meghajtani mint maga a kábel. A lezárásnak is ugyan
olyan érpárt kellene felhasználni mint a kábel. A gyakorlatban egy adott frekvencia tartományban a
lezárást koncentrált paraméterű elemekkel helyettesítjük. A lezárás lehet egy ellenállás (pl
légvezetéknél 600 ohm, sodrott érpárnál 120 ohm) de lehet RLC elemek kombinációja attól függően,
hogy milyen frekvencia tartományban és milyen pontossággal akarjuk az illesztett lezárást elvégezni.
Az ábrán látható képletekkel lehet az elemértékeket meghatározni. Terheletlen helyi kábelen a mormál
0,4 0,6 0,8 mm átmérőjű helyi kábeleket értjük.
Mivel a kábel csillapítását döntően a kapacitása határozza meg ezért a csillapítását hangfrekvenciás
sávban úgy lehet csökkenteni hogy induktivitást viszünk be a kábelbe. Megállapodás alapján 1830 m-
enként (egy tengeri mérfőld) 35,vagy 50,vagy 75 mH-t. Az induktivitás mértékétől függően alacsony,
közepes, és nehéz terhelésű kábelekről beszélhetünk. Ezen kábelek illesztett lezárására legjobb a Hoyt
féle vonalutánzat
A lezárás pontosságát reflexiós csillapítással fejezzük ki. Ha egy adott frekvencia tartományban a
reflexiós csillapítás nagyobb mint 20 dB akkor elfogadható, ha jobb mint 26dB akkor jónak tekintendő

20
Aktív négypólusoknak nevezzük azokat a négypólusokat amelyeknél a kimenő teljesítmény nagyobb mint a bemenő teljesítmény.
A teljesítmény erősítés és a feszültség erősítés kiszámítása az ábrán látható. Az erősítőre is jellemzők azok a
négypólusparaméterek amelyek passzív négypólusokra csak a valódi feszültség és áram irányok előjele változik.
Az erősítők legjellemzőbb paraméterei a feszültség és teljesítmény erősítés. Ezt megadhatjuk viszonyszámba vagy dB-be.
Láncba kötött négypólusoknál a be és kimenő impedancia illeszkedik a hálózat hullámimpedanciájához, míg hangfrekvenciás
erősítőnél az a jó ha a bemenő impedancia kellően nagy, hogy ne terhelje be az előtte lévő fokozatot, míg a kimenő impedancia
kicsi legyen, hogy a belső ellenállásán ne vesszen el teljesítmény.
Minden erősítőnek van saját zaja melyet úgy határozhatunk meg, hogy a bemenetét lezárjuk és a kimenetén megmérjük a zaj
értékét. Az erősítő zaját zajfeszültsében vagy zajteljesítményben adhatjuk meg. Az erősítő nemcsak a jelet erősíti fel hanem a
bemenetére jutó zajt is .Ehhez hozzáadódik a saját maga termelt zaj és a két zajteljesítmény összege lesz az eredő zaj a kimeneten.
A kimeneten definiálhatjuk a jel zajtávolságot. Egy összeköttetés teljes szakaszára a jel-zaj távolságot kell garantálni.
Bármennyire is törekszünk rá de az erősítők transzfer (kimenet/bemenet) karakterisztikája nem lineáris. Ezért az erősítő torzít. A
torzítás mértékét a torzítási tényezővel (K faktor) jellemezzük. A gyakorlatban kétféle torzítási tényező terjedt el.:

 k2+k3+…+kn  k2+k3+…+kn
Ka=----------------------- Kb=-------------------
 k1+ k2+k3+…+kn k1
Mérőműszertől függ, hogy melyik képlet alapján méri a torzítást. A torzítási tényező értékét megadhatjuk %-ban vagy dB-ben.
Szokásos még a torzítási csillapítás megadása is.
u2
u3
ak2 =20log---------- ak3 =20log----

u1
u1
Ahol u1 az alapjel feszültség értéke, u2 a második harmonikus feszültség értéke, u3 a harmadik harmonikus feszültség értéke.
Az erősítő bemenetén vagy kimenetén célszerű ismerni a jel-zaj viszonyt .Ez az érték lehet egy viszonyszám vagy a
viszonyszámot megadhatjuk dB-ben is. A jel-zaj távolság a jelszint dB-ben megadott értékéke mínusz a zaj dB-ben megadott
értéke.
Az ideális erősítő transzfer karakterisztikája lineáris, a valódi erősítő transzfer karakterisztikája kismértékben eltér az ideálistól. A
linearitást úgy határozzuk meg, hogy az erősítő bemenetére minimális jelszintet adunk ami legalább 10dB-el nagyobb mint a zaj
szint. Megnöveljük a bemenő szintet 10dB-el és megnézzük, hogy a kimenőszint 10dB-el nőtt –e meg. Az eltérést a névlegestől
feljegyezzük. Tovább növeljük a bemenő szintet 10db-el, és megnézzük, hogy a kimenő szint 10db-t nőtt-e? Az eltérést ismét
feljegyezzük. Az iménti eljárást folytatjuk mindaddig míg a kimenő szint nem kezd el torzítani. A névleges szinttől való eltérés
adja a nemlinearitás görbét.

21
Amikor a kimenő szint elkezd torzítani akkor kezdődik a limitálás. A torzítás jelentősen megnövekszik. Tulajdonképpen a
limitálási szint a linearitás határa.
Egy fix erősítő erősítése kismértékben ugyan de az idők folyamán változik. Az erősítés névleges értékhez képesti időbeli
változását ( öregedés) időbeli stabilitásnak nevezzük. Az erősítő erősítése kismértékben ugyan, de függ a hőmérséklettől. Az
erősítés hőmérséklettől függő változását hő stabilitásnak nevezzük
Az erősítő erősítése alacsony és magas frekvencián elkezd csökkenni. Ennek oka a beépített elemek frekvenciafüggősége. Azt az
alsó frekvenciát amelynél az erősítő erősítése 3db-el csökken a névlegeshez képest az erősítő alsó határfrekvenciájának nevezzük.
Azt a felső frekvenciát amelynél az erősítő erősítése a névlegeshez képest 3dBel lecsökken az erősítő felső határfrekvenciájának
nevezzük Az erősítő sávszélessége az alsó és felső határfekvencia távolsága.
Negatív visszacsatolásnál a kimenő jel bizonyos részét ellentétes fázissal visszacsatoljuk a bemenetre. Ennek eredményeként az
erősítés ugyan csökken de az erősítő paraméterei javulnak. A negatív visszacsatolás hatását az ábrán felsoroltuk. Ezek közül a
legjelentősebb a stabilitás növekedés. A negatív visszacsatolásnak fenn kell állni a teljes frekvencia tartományra mert különben az
erősítő begerjed.

21
Ha a kimenő jel egy részét azonos fázisba csatoljuk vissza a bemenetre akkor pozitív
visszacsatolásról beszélünk. A pozitív visszacsatolás instabilitást gerjedékenységet
okoz. A hálózatainkban pozitív visszacsatolás nemkívánatos jelenség. Általában
hibákból, áthallásból jön létre.
Ha a pozitív visszacsatolásban szelektív elem is van és a begerjedés feltétele teljesül
akkor oszcilláció indul be.
Az oszcillátorok olyan pozitív visszacsatolt erősítők ahol a visszacsatolás mértékének
abszolút értéke nagyobb vagy egyenlő mint az erősítés, és a visszacsatolt jel fázisa
megegyezik a bemeneti jel fázisával. Ezen két utóbbi feltételt a begerjedés
feltételének i hívjuk. Attól függően, hogy a visszacsatoló elem RC tag, LC, tag, kvarc
kristály RC oszcillátorról, LC oszcillátorról, és kvarc oszcillátorról beszélünk. Az RC
oszcillátor tipikus kapcsolása a Wien hidas oszcillátor. Az amplitúdó nagyságát és
részben a stabilitást is az R1 és R2 elem határozza meg. Ha az R értékét mind a soros
mind a párhuzamos RC körben együtt változtatjuk akkor változik az oszcillátor
frekvenciája.

22
Nemlineáris hatpólus a modulátor. Egyik bemenetére kapcsoljuk a modulállandó jelet
a másik bemenetére a vivőfrekvenciájú jelet, és a kimeneten megjelenik a modulált
jel. A moduláció létrejöttéhez nenlineáris áramköri elemre (pl szorzóáramkörre) van
szükség.
Tipikus modulátor kapcsolás a kétszeresen kiegyenlített hídkapcsolású modulátor.
Azért kétszeresen kiegyenlített mert sem a vivő sem pedig a modulálandó jel nem
jelenik meg a modulátor kimenetén. A kétszeresen kiegyenlített modulátor jelalakja az
ábrán látható. Ha a kimenő jel spektrumát tekintjük akkor a vivőnél és a vivő egész
számú többszöröseinél megjelenik az alsó és felső oldalsáv. Az alsó oldalsáv fordított
fekvésű a felső oldalsáv egyenes fekvésű. Egyenes fekvésnél a modulálandó jel
frekvenciájának növelésével a modulált jel frekvenciája növekszik, fordított fekvésnél
a modulálandó jel frekvenciájának növelésével a modulált jel frekvenciája csökken.
Tranzisztoros modulátornál a kapcsoló funkciót tranzisztor látja el. Ezért a modulált
jel erősíthető.

23
A vivő és a modulált jel szempontjából különböző amplitúdó modulált jel típust
különböztetünk meg.
AMDSB jelben a vivő mellett az alsó és felső oldalsáv megjelenik.
AMDSB/SC jelben a csak az alsó és felső oldalsáv van jelen, a vivő el van nyomva.
AMSSB/SC jelben csak az egyik oldalsáv (vagy az alsó vagy a felső) jelenik meg a
vivő is meg a másik oldalsáv is el van nyomva.
Az amplitúdó modulált jelet forgó vektorok segítségével is szemléltethetjük. Az alap
vektor amplitúdója a vivő abszolút értékével azonos, a a vivő körfrekvenciája a forgó
vektor szögsebességével arányos.
A modulációs mélység a modulált jel maximális amplitúdójának és a vivő maximális
amplitúdójának a hányadosa százalékban kifejezve.
A csonka oldalsávos jelben a vivő és az egyik oldalsáv teljes mértékben míg a másik
oldalsáv csökkentett amplitúdóval részben jelenik meg. Ilyen az analóg TV csatorna
sávja.

24
Az amplitúdó modulált jelet egy szorzó modulátor segítségével demodulálhatjuk. A
demodulátor kimenetén megjelenik az alapsáv és megjelennek a vivő egész számú
többszöröseinél az oldalsávok is. Egy aluláteresztő szűrővel a demodulált jelből az
alapjelet leválaszthatjuk.
Kétoldalsávos amplitúdó modulált jel demodulálására elegedndő egy vágókapcsolás
mely a burkoló görbe felét levágja és egy aluláteresztő szűrő mely a felső
oldalsávokat elnyomja. A rádió vevőkészülékekben az amplitúdó modulált jelet így
demodulálják.
Amplitúdó modulációnál elkerülendő az átlapolódás jelnsége, mely akkor áll elő ha a
vivő nem nagyobb mint a modulálandó jel maximális frekvenciájának kétszerese. Az
átlapolódáskor az alsó oldalsáv frekvencia sávja belelóg a modulálandó jelbe. Ha
mindkét jelet át kell vinnünk akkor demoduláláskor a jelek átlapolódása miatt az
alapjel nem állítható vissza.

25
A frekvencia moduláció eredményeként a vivő jel frekvenciája a moduláló jel
amplitúdójával arányosan változik. A maximális frekvencia eltérést a névleges
frekvenciához képest frekvencia löketnek nevezzük. Frekvencia moduláció esetén a
vivő jel frekvenciája hordozza az információt. Vektorábrával úgy lehet szemléltetni,
hogy egy forgó vektor szögsebessége a moduláló jel amplitúdójának megfelelően hol
siet hol késik a névleges frekvenciához képest.
A frekvencia modulált jel spektrumát másodrendű Bessel függvénnyel írhatjuk le. Ez
a függvény mindkét irányban a végtelenig terjed. A gyakorlatban elegendő a
spektrumnak azt a tartományát átvinni amelyben a jel torzítása kisebb mint 1%. A
gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a Bessel függvény 8. vagy a 9. felharmonikusát
átvisszük akkor a jel torzítása az előírt értéken marad.
A frekvencia modulációnak a hátránya, hogy lényegesen nagyobb sávszélességre van
szükség a jel torzításmentes átviteléhez mint az amplitúdó modulációnál, viszont az
amplitúdója állandó, nem hordoz információt ezért a zajra érzéketlen. Ellenben előáll
az úgynevezett FM zaj amit freemfázis, deemfázis alkalmazásával csökkenteni lehet.
Frekvencia modulációt alkalmaztak a távíró jelek nagytávolságú átvitelére. A +1
értékét az fmax, a -1 értékét az f min frekvencia viszi át. Ugyan ilyen módon vitték át a
jelek a frekvencia modulációval működő adatátviteli modemek is .

26
Frekvencia modulált jelet legegyszerűbben úgy állíthatunk elő ha egy oszcillátor
frekvencia meghatározó elemét (L, R vagy C) vezérelt impedanciával helyettesítjük .
Pl varicap diódát feszültséggel vezérelve egy feszültség vezérelt oszcillátort kapunk
mert a varicap dióda feszültség hatására változtatja a kapacitását. A feszültség vezérelt
oszcillátorok önálló gyártmányként is megjelentek a VCO-k formájában.
A billentyűzést a digitális jelek átvitelekor használjuk. Az f min, az f 0 és az f max
frekvenciájú oszcillátorok jelét a digitális jel vezérlésének megfelelően kapcsoljuk az
összegzőre. A kapcsolások okozta tranzienseket aluláteresztő szűrővel vágjuk le . A
kimeneten nem folytonos átmenetű FM jelet kapunk.
Az FM jelet demodulálhatjuk egy rezgőkörrel melynek a le vagy felmenő ágába (de
ne a rezonancia pontjába ) essen a demodulálandó FM jel. Ennek az eljárásnak az a
hátránya, hogy a rezgőkörnek a nemlineáris szakaszán dolgozunk és ezért nagy a
torzítása és az instabilitása. Az előző problémán javítani lehet ha két rezgőkört
ellentétes karakterisztikával csatolunk össze .Ha a két rezgőkör karakterisztikája
megegyezik és ellentétes akkor a két nemlineáris szakasz lineárist eredményez. Ezen
az elven működő eszközt aránydetektornak nevezzük.

27
Az elosztott paraméterű négypólusoknál (kábelek, vezetékek) az aszimmetria és a
különböző csatolások miatt az egyik jel csillapodva ugyan de átjut a másik
négypólusba. Ez a nemkívánatos jelenség hozzáadódik hasznos jelhez és zavarja
vagy legrosszabb esetben meg is hamisíthatja az eredeti információt. Közelvégi
áthallásról akkor beszélünk ha a zavaró és a zavart jel ugyanazon a helyen jelenik
meg. Távolvégi áthallásról akkor beszélhetünk ha a zavart jel az ellenállomáson
jelenik meg. A zavarás mértékét az áthallási csillapítással mérjük.
Lineáris az áthallás ha a zavarójel XdB változására a zavart jel is XdB-t változik. A
kettő közötti kapcsolat lineáris
Nemlineáris az áthallás ha XdB zavarójel változásra YdB zavart jel változás áll be. A
kettő közötti kapcsolat nemlineáris.
Közvetített az áthallás ha egy közbeeső áramkör szükséges ahhoz, hogy az áthallás
létrejöjjön.
Érthető áthallásról akkor beszélhetünk ha a zavaró és a zavart áramkör frekvencia
fekvése azonos. (A zavaró áramkör frekvenciáját növelve a zavart áramkörben is az
áthallott jel frekvenciája nő
Érthetetlen áthallásról akkor beszélünk ha a zavaró és zavart áramkör frekvencia
fekvése fordított. A zavaró jel frekvenciáját növelve a zavart jel frekvenciája csökken
vagy valamilyen eltérő módon változik.

28
Ezen az ábrán a digitális modulációs eljárásokat foglaltuk össze.
A sin –os modulálandó jelet T időnként mintavételezzük. A mintavételezés pillanatában megnézzük,
hogy mekkora a modulálandó jelnek az amplitúdója. Ezeket az impulzusokat PAM (pulzus amplitúdó
modulált ) jelnek nevezzük. A PAM jeleknél az impulzus amplitúdója hordozza az információt. Ha az
impulzus polaritása változik akkor kétirányú PAM ról beszélünk, ha az impulzusok polaritása állandó
akkor egyirányú PAM –ról van szó
Impulzus helyzet modulációnál az impulzusok szélessége és magassága állandó. A mintavételi időhöz
képest vagy sietnek vagy késnek attól függően hogy a modulálandó sin. jel amplitúdója pozitív vagy
negatív. Az eltérés mértéke a modulálandó jel amplitúdójával arányos. Ezt a modulációs formát vonali
jelátvitelre nem használjuk csak közbeeső modulációként fordul elő. Ezt a modulációt röviden PPM –
nek nevezzük
Impulzus szélesség moduláció esetén egy névleges szélességű impulzus szélességes változik a
moduláló jel amplitúdójával arányosan. Az impulzus szélessége nő ha a modulálandó jel pozitív és
csökken ha a modulálandó jel negatív. Ezt a modulációs formát is közbeeső modulációra használjuk.
Ezt a modulációt PWM –nek hívjuk.
Impulzus frekvencia modulációnál az impulzusok száma arányos a modulálandó jel amplitúdójával.
Ezt a modulációt PFM modulációnak hívjuk.
PCM modulációnál először PAM jelet állítunk elő. A PAM jelet kvantáljuk. Vagyis egy kvantum
lépcsőn belül a jelet állandónak vesszük. A kvantált PAM jelhez egy kódszót rendelünk hozzá. A kód
első bitje az előjel bit. Ha a PAM jel pozitív akkor az első bit 1-es ha a PAM jel negatív akkor az első
bit 0. A fenti ábra egy nagyon egyszerű három bites PCM jelet mutat be. A kód értéke attól függ, hogy
a PAM jel melyik kvantumlépcsőbe esik.
A DPCM vagy delta PCM olyan PCM kódolási eljárás amelynél csak a differenciát visszük át.
Megnézzük azt, hogy a jel az előzőhöz képest nőtt vagy csökkent. Ha nőtt akkor 1-et viszünk át a
vonalon, ha csökkent akkor 0-t. Tulajdonképpen a sin.-os jelet lépcsős jellel közelítjük. Ha a lépcső
mérete kellően kicsi akkor a torzítás elfogadható

29
A digitális távközlési berendezések alapelemei a kapuáramkörök. Működésüket az
állapotfüggvény jellemzi. A távközlő hálózat berendezéseibe nagyon sok helyen a
kapuáramkörök szövevényes hálózatát találjuk . A kapuáramkörök működhetnek
szinkron vagy aszinkron üzemmódban.

30
A tároló áramkörök működése matematikai függvénnyel írható le. A függvények a
táblázatban találhatók. Arra szolgálnak,hogy valamilyen digitális információt
tároljanak. Vannak szinkron és aszinkron tárolók.

31
A multiplexer feladata, hogy a bemeneteire adott információt valamilyen függvény
szerint rendezetten a kimenetén megjelenítse. A demultiplexer feladata, hogy a
bemenetén lévő információt egy meghatározott függvény szerint ossza szét a
kimenetei között.
A kódoló áramkör a bemenetén lévő analóg vagy digitális jelet a kódolási
karakterisztikának ( függvénynek ) megfelelően digitális jellé vagy jelsorozattá
alakítja át. A dekódoló a kódolóval ellentétes műveletet hajt végre.
A komparátor feszültség szintet érzékel. A komparálási szint alatt egy adott logikai
állapot van a kimenetén. A komparálási szint felett az előzővel ellentétes szintre vált.
A digitális technikában tipikus nagyobb vagy összetettebb feladat elvégzésére logikai
áramköröket gyártanak. Ezek jól alkalmazhatók összetett feladatok elvégzésére ha a
részfeladatokat tipizálni lehet. Kódekek, dekóderek,mikrovezérlők stb
A bináris műveletvégző egységek alap számítástechnikai feladatokat hajtanak végre.

32
A digitális információ tárolására nagy kapacitású memóriákat készítettek. Vannak
csak olvasható, és változtatható tartalom tárolására használható írható, és olvasható
memóriák. A technológiai megvalósításuk sokféle lehet.
A programozható logikai áramkörök a beírt program szerinti feladatokat hajtják végre.

33
A fénynek korpuszkuláris és hullám természete van. A fény elektromágneses hullám .
A mágneses és elektromos térerő egymásra merőleges. A fényt hullámhosszával
jellemezzük.
Ha a fény különböző törésmutatójú közegen halad át akkor egy része visszaverődik , a
másik része fénytörést szenved. A fénytörés az ábrán látható matematikai függvénnyel
írható le . A beesési szög szinuszának és a törési szög szinuszának hányadosa
egyenesen arányos a két közegbe mért fénysebességek hányadosával, és fordítottan
arányos a törésmutatóval.

34
Az elektromágneses hullám tartományt vizsgálva szemünk által látható fény a 380nm-
től 780 nm-ig terjed. Az optikai távközlésben a nem látható fénytartományt használjuk
de az eszközök működési módját a látható fény tartományban szemléltetjük.

35
Ha a fény optikailag sűrűbb közegből optikailag ritkább közegbe lép ki akkor törési
szög mindig nagyobb mint a beesési szög. Ha a beesési szöget folyamatosan növeljük
elérünk egy olyan értéket amikor a törési szög 90 fok. Ekkor a fény a két közeg
határán halad . Ezért ezt határszögnek nevezzük. Ha a beesési szöget még tovább
növeljük akkor elérjük azt, hogy a fény nem lép ki, hanem a sűrűbb közegbe marad.

36
A fenti ábra az optikai szálban való fény terjedést szemlélteti.
Állítsunk elő egy olyan optikai szálat ahol a szál közepének a törésmutatója nagyobb
mint a külső részé. Ha a fénysugarat nagy beesési szöggel csatoljuk a szálba akkor
fény bent marad a magba. Ha a szálat meghajlítjuk akkor is ide-oda verődve a sűrűbb
törésmutatójú rétegbe marad és tova terjed.

37
Az optikai berendezések szemléltetésénél sokszor használjuk a prizma tulajdonságait
mint alapelemet.
A fehér fény színes komponensekből áll. A színes komponensek hullámhossza
különböző. A törési törvényből azt látjuk, hogy a fénytörés mértéke egyenesen
arányos a fény sebességével vagyis fordítottan a hullámhosszal. A fehér fény
különböző komponensei különböző mértékben törnek meg, vagyis a prizma a fehér
fényt különböző színű (hullámhosszú) komponensekre bontja. A nagyobb
frekvenciájú, (kisebb hullámhosszúságú) fény törik meg jobban.

38
Az optikai rács működése azon alapszik, hogy ha a fényhullám hullámhosszával
összemérhető rácson halad át akkor rács után különböző mértékben elhajlik. Ha a fény
több rácsponton keresztül halad át akkor valamennyi rácsponton elhajlik és
interferálódik ( erősítik és kioltják egymást), és az ernyőn ahol erősítik egymást ott
fényes vonalak ( pontok) jelennek meg , ahol kioltják egymást ott a vonalak sötétek
lesznek. Az ernyőtávolságból és a fényes és sötét vonalak távolságából a fény
hullámhossza kiszámolható. A rács sok optikai eszköznek az alapja.

39
Az optikai jelet szétválasztásánál használjuk a Bragg tükrös eljárást.
Hozzunk létre az ábrán látható rácsos tükröt ahol a rács mérete egész számú
többszöröse a fény hullámhosszának és állandó. A bal oldali ábrán látható, hogy ha
egyetlen rácsra fehér fényt adunk a visszavert sugarak hullámhossztól függően
különböző helyeken jelennek meg.
Ha egyidejűleg több rácsra párhuzamos fényt adunk akkor az azonos
hullámhosszúságúak egy helyen jelenek meg. Az eszköz jól használható optikai jelek
multiplexálására és demultiplexálására.

40