Petőfi Sándor tájköltészete

BEVEZETÉS:
Petőfi helye szerepe:
- Petőfi Sándor a romantika korának meghatározó alakja, emellett a közélet fontos szereplője a reformkorban
- a maga korában is népszerű volt, egyszerű nyelvezettel és közérdekű témákról írt
- a líra műnemében vált híressé (epikus és drámai művekkel is próbálkozott)
- 1848-49 -es forradalom egyik fő szervezője, a NEMZETI DAL költője
A romantika kora:
- jelentés: 1.művelődéstörténeti korszak
2. stílusirányzat
3. világfelfogás/szellemi mozgalom
- ideje: a 19.század (Magyarországon a század vége)
- társadalmi háttér: 1. Közép és Kelet-Európa – még nem zajlottak le a polgárháborúk, de fent áll lehet.
2. Nyugat-Európa – kialakult a polgári társadalom, de nem váltotta valóra a hozzá
fűzött reményeket
- jellemzők: 1. az egyén áll a középpontban (lázadás a szabályok ellen)
2. az eredetiség követelménye – újszerűség
3. a képzelőerő fontos szerepe, menekülés a jelenből
4. a helyi színezet – NÉPKÖLTÉSZET népszerűvé válik
5. romantikus historizmus (elvágyódás térben és időben)

TÁRGYALÁS:
Petőfi pályaképe:
1. Indulás (1842-44):
- első versének A BOROZÓ című versnek megjelenése
- költészete a népköltészet jegyében indult
- költészete jellemzői az egyszerűség, közvetlenség, valószerű képhasználat
- szembefordul a romantika nyelvi emelkedettségével, az almanach-lírákat elutasítja
- a líra témakörét kibővítette  családi líra, tájleíró versek
2. A romantikus költészet elmélyülése (1844-46):
- versciklusai (kis terjedelem, egy téma): CIPRUSLOMBOK és SZERELEM GYÖNGYEI (szerelmi csalódásai)
- 45-46 válságkorszak: verseit a FELHŐK c. epigrammagyűjtemény tartalmazza
- válság oka: magánéleti problémák ill. művészi elégedetlenség
- új utakat keres, más műnemekkel is kísérletezik
3. A romantikus szabadságeszmény (1847-49):
- 47-ban jelenik meg Összes költemények című kötete
- új költői programot fogalmaz meg (Aranynak írt levelében)
- témakörei: forradalmi látomásköltészet, tájköltészet, szerelmi költészet, a forradalom idején írt művek
Tájköltészetének jellemzői: 1) új tájeszményt valósít meg -> az alföld irodalmi témává válik
2) a táj bemutatása pontos, aprólékos
3) több jelentéstartalom: - elsődleges jelentés -> konkrét tájelemek (tájleíró
költemény)
- másodlagos jelentés -> a tájhoz fűzi érzelmeit, átvitt
értelmű jelentések
4) HUMANIZÁLT táj ->megjelennek a tájhoz kapcsolódó emberek
5) jellemző a perspektíva váltás -> közelről távolra, vagy fordítva
6) jellemző a romantika sítlusjegyeinek alkalmazása, pl. költői eszközök gazdagsága
Verselemzés: A puszta télen
Cím: - TOPOSZ – utal az időszakra és a helyre (Petőfi által kedvelt Alföld)
- Petőfi új tájeszmény valósít meg  a síkság, alföld irodalmi téma
Téma: a téli Alföld bemutatása  Jellege: tájleíró költemény
Keletkezés: közvetlenül az 1848-as márciusi események előtt
Életrajzi háttér: - 1847 Tízek társasága, forradalom előkészítése
- Petőfi tájversei és a politika közötti párhuzam, problémákkal teli társadalom = sivár táj
Szerkezeti-tartalmi elemzés:
1. SZERKEZEI EGYSÉG: 1-3. versszak
- „Hej” indulatszó – érzelemkifejezés
- „ősz gazda” – metafora és toposz
- „rossz” – jelző, minősít, megindokol (miért rossz)
- „kikelet és nyár gyűjtöget” – megszemélyesítés
- „nincs”, „nem”, „sem” tagadószavak – negatív festés módszere -> segítségükkel e költő a hiányokat
szemlélteti  tájhoz kapcsolódó elemek (juhnyáj, pásztorlegény – humanizált táj)
- „Mint” hasonlat - a pusztát és a tengert hasonlítja, alapja a sík terület és végé láthatatlanság
- a perspektíva távolról indul és egyre közeledik
2. SZERKEZEI EGYSÉG: 4-5. versszak
- a perspektívában már közel járunk
- „halászkunyhó”, „tanya”, „csőszház”
- a benti világ is megjelenik – kint teljesen üres, bent is csak alig vannak apró mozgások
3. SZERKEZETI EGYSÉG: 7-9. versszak
- mozgalmasabb, újra távolodik a perspektíva
- „uralkodnak a szelek, viharok”
- „Szikrázó hanggal / Szikrázik alatta” – szótő ismétlés (figura etimologica)
- „fönn / alant” – ellentét
- „most”, „alkonyat” – időhatározók
- „Háta mögött” – érzelemkifejezés(félelem) – metaforikus kifejezés
- az egész 9. versszak egy leírás, a naplementét mutatja be
- „kiűzött király” – másodlagos jelentés – megjelennek Petőfi politikai nézetei a versben
- „leesik fejéről véres koronája” – kétértelmű- a nap lemenetelét is jelenti, de azt is jelképezi, hogy a
király elveszíti hatalmát

BEFEJEZÉS:
Petőfi más művei:
- A tájköltészet mellett sok versében pl. A XIX. század költői című művében vagy A természet vadvirága című
versében is arc poeticáját (költői hitvallását) fejti ki.
- Szerelmi költészete is jelentős – Júlia-veresi a hitvesi költészet fontos művei – pl. Minek nevezzelek című
vers, vagy a Szeptember végén című műve