PETŐFI SÁNDOR ÉLETMŰ TÉTEL

Magyar költő, nemzeti hős és forradalmár, a magyar költészet egyik legismertebb (és
legkiemelkedőbb) alakja.

Életpálya:

● Szül. Petrovics, Kiskőrösön, 1823. január 1. – 1849. július 31.

● Apja Petrovics István mészárosmester, anyja Hrúz Mária
● 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, összesen 9 iskolába járt
● 1835-1838: Aszódon tanult
● 1838-ban beiratkozott a selmeci líceumba, a Nemes Magyar Társaság tagja lett, de
gyengén tanult
● Apja anyagilag tönkrement, 1839-ben gyalog megy Pestre és színésznek állt
● 1841-ben megismeri Jókait
● 1842-ben az Athenaeumban megjelent első verse ,,A borozó”
● 1844-ben határozza el, hogy költő lesz, Vörösmarty Mihály és Bajza József
támogatja, segédszerkesztő lesz a Pesti Divatlapnál
● 1844. októberében megjelenik a ,,János Vitéz”
● Pesten ismerkedett meg Csapó Etelkével aki azonban fiatalon elhunyt
(,,Cipruslombok etelke sírjáról” kötet)
● Ápr. felvidéki körút: ,,Útijegyzetek”
● Mednyánszky Berta, Petőfi múzsája, sikertelen szerelem
● 1845. november 10. - megjelenik második verseskötete
● 1846-ig a szüleivel van, megszületik a ,,Felhők” ciklus
● 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálban megismerkedik Szendrey Júliával,
akivel egy év múlva össze is házasodnak
● 1847-ben szoros barátságot köt Arany Jánossal
● 1848. március 15. események vezető alakja: királyellenes versek, népgyűlések
● 1848. december 15-én megszületik fia, Petőfi Zoltán
● 1849. decemberében Bem tábornok segédtisztje lett, aki óvta a költőt
● Apja márciusban, anyja pedig májusban elhunyt
1849. július 31-én a segesvári csatában eltűnt (valószínű elhunyt)

1
Kortörténet – romantika (19. század első felétől a 20. század 1/3-ig tartott)

● Feudális társadalomszerkezet
● Habsburgoktól való függetlenedés
● Herderi jóslat, hérakleitoszi történelemszemlélet
● Elvágyódás, orientalisztika, nemzettudat, kevert műfajok jellemzik
● A művekben az író, költő utat mutat a népnek -› Vátesz
● Magyar romantikán belül két korszak:
● Reformkor (1825-48):
1. fázis: 1825-33: reformok, reformországgyűlések
2. fázis: 1833-36: reformok lassulása
3. fázis: 1836-48: nincs ogy., mozdulatlan állapot,
1848: forradalom
● Abszolutizmus kora (1848-67): szabadságharc bukása miatti kiábrándultság,
kiegyezés

○ Petőfi érett költészete (1845/46 - 1849):

■ A Felhők - ciklussal új utakat keres a költészetében
■ 45-46 telén ír verskötet töredékeket, 66 epigrammát
■ 1846-tól egyre jobban foglalkoztatja a forradalom
● 45-46 telét tölti Szalkszentmártonon
● ‘46 tavaszán megy Pestre - szüksége van a megújulásra
● új versformákat, témákat kísérletezik ki
● 66 db 4-8 soros epigrammát, verstöredéket fogalmaz meg
● más műfajú, hangulatú, képrendszerű, modernebb alkotásokat
akar létrehozni
● rendkívül elégikus hangneműek
● többnyire létértelmező - ,,naiv filozófia”
● újfajta eszköztár: ellentét - párhuzam, logikai szerkezet -
szillogizmus, egyedi metaforák (Pl: A bánat egy nagy óceán)
■ Tájversek: (Pl: Az alföld, Puszta télen)
● végigvonul a teljes költészetén, az alföldi irodalom csúcsa
● ismeri az országot vándorútjairól,
● metaforikusan ír a tájról
● valós tapasztalatokon, a táj valóságán alapszik

2
● Tájábrázolások:
○ 1. valós tájábrázolás: a tájról szól, nem akar többet
mondani, csak bemutatja, leírja azt
○ 2. metaforikus, allegorikus: képi hasonlóságon
alapuló, de mögöttes tartalma is van
○ 3. szimbolikus: a táj túlmutat a metaforán, mögöttes
szimbolikus tartalom is megjelenik már (pl: Ady: A
magyar Ugaron, József Attila: Külvárosi éj)
○ 4. elvont tájábrázolás: a tájnak saját érzelmi világa van
● Az alföld valós tájábrázolás, hiszen célja az alföldi táj
bemutatása
○ mondanivalója: ,,Szép vagy alföld, legalább nekem
szép”
○ szerkezetében először szűkülő, majd távolodó
ábrázolásmódot láthatunk
○ költői eszközök: halmozás (tájelemek), motívumok
(,,Börtönből szabadult sas lelkem”) és a sas-lélek
allegóriája kifejezik a lírai én szabadságát
○ verselése ütemhangsúlyos, minden versszak félrímes
○ műfaja: tájleíró költemény
● A Puszta télen egy valós és képi tájábrázolás
○ témájában leír egy téli tájat mely előrevetít egy nagy
változást
○ műfaja allegória
○ szerkezete különleges hiszen az utolsó versszak
előrevetíti a változást, a szinte már forradalmi
hangulatot (,,Leesik fejéről véres koronája”)