Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

• életrajzi adatok
◦ született:1823.jan.1., Kiskőrös
◦ Iskolái: Pest, Aszód, Pápa
◦ vándorszínészként dolgozott, majd katonának állt
◦ Vörösmarty karolta fel
◦ Pesti Divatlap → 1. kötete: Versek címmel
◦ 1844 János vitéz
◦ politikai élet oszlopos tagja → Tízek Társasága alapítója
◦ 1847 házasság Szendrey Júliával, fiuk: Zoltán
◦ 1849 Bem tábornoknál segédtiszt
◦ 1849. júl. 31. → örökre eltűnik a segesvári csatában

• 18-19.század meghatározó irányzata a Romantika

– fokozott érzelmek, szabályok felbomlása és egyéni szóalkotás jellemzi
– nagyon illik Petőfi személyiségéhez
– Kortársai: Kölcsey Ferenc, Jókai Mór, Arany János

• Témái
◦ tájversek (Az Alföld)
◦ szerelmi költészet (Csapó Etelkének, Mednyánszki Bertának és Szendrey
Júliának, utóbbinak udvarló ÉS hitvesi költészet egyaránt)
◦ népies költészet
◦ forradalmi látomásköltészet

• Forradalmi látomás költészet

◦ 1846-tól
◦ ismeri kora összes politikai eszmeáramlatát
◦ költészetében a művészi forradalmiság megtelik politikai forradalommal
◦ hit melynek célja a boldogság
◦ cél elérésének eszköze a szabadság, melyet egy véres háború fog megelőzni,
itt a rab nép leszámol a zsarnokokkal
→ Rousseau felvilágosodás eszméi (francia forradalom kapcsán)
• Versei alapvető elemei
◦ világszabadság
◦ eljövendő Kánaán
◦ jók és rosszak harca
◦ tisztító vérözön

• Egy gondolat bánt engemet… (1846 vége)

◦ rapszódia → búcsúztatja 1846-ot
◦ elviselhetetlen, lassú elmúlás képei („hervadó virág, elfogyó gyertyaszál”)
◦ megjelenik a hálál (látomás formában → hatalmas versmondat) → elutasítja
◦ végén a megoldását szemlélteti
◦ víziója: rab nép vs. zsarnok → szabadságért folyó csata
◦ saját halálát is látja, amint harcban esik el

• A XIX.század költői (1847)

◦ 1846 után kialakul költői hitvallása (ars poetica-ja)
→ költők feladata elősegíteni a történelmi, társadalmi és nemzeti haladást
◦ Isten küldötte; látnok és próféta szerep
◦ a váteszköltő szerepe: kiválasztottként szólal feladat
→ cél: nép vezetése
→ látomásokban látja a célt: jobb jövőt, amiért küzdeni kell
◦ hangulata indulatos és szenvedélyes
▪ 1. versszak: tiltással figyelmeztet a feladatra
▪ 2. versszak: meghatározza a költők szerepét
▪ 3-4. versszak: átkozza a gyáva prófétákat (kortárs költőket)
▪ 5. versszak: a költő feltárja a jövőt
◦ biblikus motívumok
◦ politikai meggyőződése is megjelenik