Petőfi Sándor

látomásköltészete
 a, általános jellemzők
• A Felhők ciklus után változás következik be Petőfi
költészetében: 1846 után felerősödik költészetében a
politikai téma. Ok: egyre jobban előtérbe került a nemzeti
és az egyetemes emberi szabadság.
• Petőfi történelemszemlélete (látomás- és forradalmi
költészetében is megjelenik):
1. cél: boldogság, a KÖZBOLDOGSÁG (nem az egyén
boldogsága)
2. eszköz: szabadság – csak szabad nemzet lehet
boldog
3. csak véres forradalommal lehet kivívni a szabadságot
4. A forradalom, a szabadság – nem csak nemzeti-,
hanem világforradalom is
 b, Fontosabb fogalmak:
• Látomás, látomásversek
– látomás: a tudatban inger nélkül megjelenő kép
– jövő ábrázolása: a múlt és a jelen eseményeiből +
képzelőerő
– Petőfi látomásai egyéni létére, saját korára, a világ
jövőjére egyaránt vonatkoznak
• a költő „lángoszlop”, próféta, vates
– újfajta költő-ideál
– A költő Isten küldötte, „lángoszlop”, kinek feladata
• a nép vezetése (↔Az apostol című műben már: nem csak
utat mutat, hanem cselekszik is)
• küldetéstudattal rendelkezik (próféta)
• jövőbe lát
 1. Egy gondolat bánt engemet
• Keletkezése: 1846 szilvesztere, Pest
• Műfaja: rapszódia – végletek ábrázolása, érzelmek és
gondolatok gyors váltása, kötetlen szerkezet
• Típusa: látomásvers, ars poetica
• Versszervező erők (a vers ezekre épül):
- ellentét – főleg az első részt uralja (passzív halál-aktív
halál)
- fokozás – 9-12. sor: - villám sújtotta fa
- szélvész által kifacsart fa
- hegyről legördülő kőszirt
- erőteljes színek: piros, fekete
- erőteljes hangok: harsogás, mennydörgés
• Szerkezete:
„A” nézőpont:
• 1-12. sor – EGYÉNI ÉLETRE VONATKOZÓ LÁTOMÁSOK
passzív halál↔intenzív, hirtelen halál
• 13-30. sor – BOLDOGSÁG ELÉRÉSE – PETŐFI
TÖRTÉNELEMSZEMLÉLETE JELENIK MEG
feltételes alárendelő körmondat, melynek lényege, hogy a
„rabszolga-nép” fellázad
a zsarnokság ellen, a világszabadságért. Ebben a harcban
szeretne „elesni”,
meghalni a lírai hős – VILÁGSZABADSÁG GONDOLATA
• 31-36. sor: LÁTOMÁS – EMBERISÉGRE VONATKOZÓ LÁTOMÁS
látomás a temetésről: a névtelen hősöket közös sírba temetik. A
teljes szabadság eredményezi a teljes egységet, a
KÖZBOLDOGSÁGOT
„B” nézőpont

• 1. dicstelen halál – virág és gyertya

metafora
• 2. dicső halál – természeti képekkel
• 3. prófétikus vízió – világforradalom képe
• 4. hősi halál látomása
• 5. végtisztesség – tömegsír
Értelmezés:
A világszabadságért kibontakozó harcban a lírai hős részt
akar venni, és a hősi halált tartja élete méltó
befejezésének. A világszabadság fontossága: vers
közepén helyezkedik el.
Verselés:
Igazodik a vers szerkezetéhez:1. kezdés – hosszú sorok
2. csatajelenetek – rövid sorok, felgyorsul a ritmus
(anapesztusok)
3. temetés: hosszú sorok – ünnepélyesség –
(spondeusok)
 2. A XIX. század költői
• Keletkezése: Pest, 1847. január
• Típusa: látomásvers, ars poetica
• Műfaja: ars poetica
Szerkezete:
• 1-4. vsz: Kétféle költői magatartás szembesítése:
a, szentimentális szerzők, hamis próféták - 1. és 4. vsz.
b, népért küzdő, romantikus költőeszmény – vezér, próféta, lángoszlop – 2. és 3. vsz.
• 5. vsz.: Utópisztikus jövőkép felvázolása 3 körmondatban. A 3 mellékmondat 3
feltételt fogalmaz meg, melyeket 3 metaforával érzékeltet:
1. „bőség kosara” – anyagi
jólét
2. „jognak asztala” –
jogegyenlőség
3. „szellem napvilága” – szellemi
felvilágosultság
(Utópisztikus: ma sem valósulna meg mindegyik)
• 6. vsz.: 1-2. sor: a célok eléréséig további küzdelmekre szólít fel
3-8. sor: szentimentális zárlat – a halál jutalom (szelíd, lágy csók, virágkötél,
selyempárna)