Petőfi Sándor

 1823. jan. 1. Kiskőrös

Petrovics István, Hrúz Mária
 Iskolái: Kecskemét, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmec
 1838 körül családja tönkrement
 1839: Pestre szökik – statiszta: Pesti Magyar Színház
 katonának áll – 1841: leszerelik (gyenge fizikumú)
 vándorszínész (Dunántúl)
 1841/42: Pápa – kollégium – ismeretség Jókai Mórral
 1842 – megjelenik első verse az Athenaeumban
 1842/43
 színész – Székesfehérvár, Kecskemét
 Pozsony, Pest – fordítás, másolás
 Debrecen – vándorszínész
 1844 – gyalog megy Debrecenből Pestre kiadni verseit
 Szalkszentmárton- látogatás szüleinél
 1846 – Pest – Tízek Társasága = fiatal írók, költők -> márciusi ifjak
 1846 – nagykárolyi megyebál - megismerkedik Szendrey Júliával
 1847 – barátság Arany Jánossal
 Összes költemények c. kötete
 feleségül veszi Szendrey Júliát – mézeshetek Koltón
 1848. márc. 15. !
 1848. jún. – választási vereség Szabadszálláson – csalódás
 dec.: megszületik fia, Zoltán
 1848. okt. – 1849. júl. – Bem seregében szolgál
 1849. júl. 31.: segesvári csata
Indulása:
 a romantika irodalmának egyik legjelentősebb alakja
 indulása: a NÉPIESSÉG jegyében (1842-44)
 A borozó (1842)
 támogatója: Vörösmarty (Versek)
 versei:
 egyszerűség
 népies tartalom és forma
 népies műdalok
 Kölcsey + Vörösmarty célja: a népdal emelkedettebb nyelvi szintre emelése
↕
 Petőfi: meghonosítja a népdal kifejezésmódját, formakincsét a (mű)dalköltészetben
 újításai: közvetlenség, ütemhangsúlyos verselés, szereplíra, valószerű képek (Ø
látomás), köznapi nyelvhasználat
 népies epika: A helység kalapácsa (vígeposz)
János vitéz (elbeszélő költemény)
 családi költészet: Egy estém otthon
Petőfi: Dalaim
Tk.: 135.o.
 cím: ars poeticára utal (költői hitvallás)
 két szerk.-i egység:
 1-4. vsz.: egyéni költészet jellemzése – gondolatok, hangulatok, érzelmek = ábrándozás,
pillanatnyi hangulatok, szerelem, mámor (bordalok) kifejezése
  a refrén összefoglalja: metaforák segítségével
 párhuzamos szerkesztésű mondatok
 5-6.vsz.: közeledés a közösségi témákhoz – oka: a nép/közösség rabsága – harag („felleg”,
„villámlás”) + tenni akarás
 a refrén utal rá (metaforák)

→ ÚJ KÖLTŐI CÉL: népvezér – a SZABADSÁG felé vezérli a közösséget / népet

 költészetének sokszínűsége, változatossága – romantikus vonás -> az alkotás szabadsága,
ösztönössége
A XIX. század költői
 cím:
 ars poeticára utal
 saját jelenére utal + a kor költőire (t.sz.)
 versindítás:
 felszólítás / felkiáltás – érzelmekkel teli
 figyelmeztetés: a költő felelősséget vállal az alkotással
 lant = a költészet jelképe
 E/2: bárki megszólítása / önmegszólítás:
 elhatárolódik az egyéni költészettől – helyette: közösségi témák
 kijelöli az utat a költők/költészet számára = KÖZÖSSÉGI KÖLT.
 hasonlat + bibliai párhuzam
 kijelöli a költő feladatát: „lángoszlop” = költő – útmutató, vezető a nép számára
 „Kánaán” = szabadság
 3.vsz.: szenvedélyesen buzdít a feladat vállalására – az egyetlen követendő költői feladat
 4.vsz.: elvetendő költői magatartás – a boldogság/elégedettség hirdetése („hamis próféták”)
 indoklás: 5.vsz.: ismétlések (mondatszerk.) – feltételek megfogalmazása – mikor jön el a
szabadság
 a felvilágosodás eszméi (szabadság, egyenlőség, testvériség) – teljesülés
 feladat: küzdelem a szabadságért
jutalom (?) – valószínűleg nem jár – esetleg: tisztes halál
elhivatottságra utal – minden költőtől elvárja
Petőfi: Az apostol
 1848. jún. – Szabadszállás
 képviselő-választás -> felbőszített nép – elkergeti
 kudarc, csalódás
 nem a népet hibáztatja – tudatlan
 néphez való viszonya: Az apostol
 műfaj: elbeszélő költemény
 szerkezet:
in medias res – kezdés => jelen – múlt - jelen
nyomor szenvedés merénylet, halál
 Illyés Gyula: „a költő eszméinek szótára” (=Az apostol)
 életrajzi vonatkozások (Petőfi = Szilveszter)
 Szilveszter – utalhat a költőre (1823.jan.1.)
 vándorlások
 szerelme = Júlia
 másolásból él
 Szilveszter és Petőfi jelleme -> rajongás, szenvedély, indulat
 azonos eszmék - a világszabadság kivívása / a nép „gyermek”
  Szilveszter – az eszmények világában él -> kialakulásuk: gyermekkorától kiszolgáltatott -> a
mártírsorsot is vállalja
TANULÁS lehetősége -> öntudat + tudás + eszme = EGYENLŐSÉG
+ célkitűzés = SZABADSÁG
iskolái: ő a legjobb – de: nem népszerű
oka: kiválasztottság tudata, küldetéstudat
 messianisztikus
 önfeláldozás gondolata, mártírsors vállalása
szándéka: tiszta – megvalósulás (?)
szándékának kifejezője: szőlőszem-metafora (allegória)
szőlőszem = világ(szabadság)
napsugár = nagy lélek = önmaga
szüret = szabadság – a sugár nem éri meg, nem látja meg
érés = az út a szabadság felé – hosszú, lassú, sok napsugár kell
 a felnőtt Szilveszter
 jegyző:
a szabadság hirdetése, a falusiak mellé állnak <-> hatalom
pap, földesúr
csalódás a népben – szolgalelkűek -> még erősebb
túlzott hit a népben -> elkergetik küldetéstudat

+ magánéleti boldogság – röpke <-> nyomor

 könyv -> eszméi <-> cenzúra (hatalom)
titkos nyomda – illegális -> börtön, rabság
10 év – elveszít mindent
szabadulás -> öreg test + eszméi ugyanazok – hit a szabadságban -> csalódás
 merénylet -> kivégzik (kicsúfolják, megalázzák)
 MEGVÁLTOZOTT SZEREP: lángoszlop/népvezér – magára marad, magára vállalja a forradalmi tettet
-> bukás, kudarc
 Szilveszter az eszmények világában él <-> valóság
képtelen alkalmazkodni -> kudarcok
ragaszkodik eszményeihez -> egyre távolabb kerül a néptől
 áldozata: ÉRTELMETLEN
 kudarca: elkerülhetetlen
 befejezés: a távoli jövőbe helyezi az eszmék megvalósulását, az áldozat jutalmát
 ars poeticájának módosulása