Arany János (1817- 1882 )

 19. Század
 szegény család
 gyermekhalandóság 10 kettő
 kb egyedüli gyerekként nőtt fel
 egyik lába rövidebb mint a másik-> gúny
 visszahúzódó
 korán ír, olvas
 nyelvek + ónyelvek ->fordítások
 Nagyszalonta-> születés +Iskola
 tanítja osztálytársait
 Debreceni Református Kollégium
 Kisújszállás fél év közben
 praeceptor ->segédtanító
 vágy :megmutatni magát
 színészkedésre
 de otthagyja
 anya halála, apa vak-> bűntudat hogy miatta
 ezután másodjegyző +tanár
 40 es évektől írni kezd
 áttörés ->pályázat Kisfaludy társaság
 anyagi támogatás plusz publikus lehet
 Megírja az elveszett alkotmány-t
 nem foglalkoztak vele
 megnősül Ercsey Julianna
 két gyerek László és Juliska
 46: megírja a Toldyt a pályázatra
 ismert lesz
 petőfivel való barátság
 48: frontra nem mehet
 Pesten forrongásoknál nem volt otthon
 belépett a nemzetőrségbe Aradon
 újság szerkesztés „Népbarátja”
 bujdosnia kellett ->Geszt
 Tisza családnál tanító
 50 es évektől: tanár Nagykőrösön
 sok vers és novella
 Nagykőrösi gimnázium-> sok az akadémiai tanár
 széptani jegyzet-> arany tankönyvei
 Kisfaludy társaság-> munka
 akadémiai titkárság
 hatvanas évek közepén: Juliska meghal
 nem ír 10 évig
 77 körül: újra ír
 őszikék darabjai
 kapcsos könyv
 Gyulay Pál
 Margitsziget
 betegeskedik-> 82, Budapest
Költészete
 48 előtt-> nem ismerték
 48 után ->Nagykőrösi évek
 70 es évek végétől ->Margitsziget-> őszikék korszak
 elbeszélő költemények
 Toldy estéje
 Toldy
 Toldy szerelme
 lírai alkotásai
 elégia
 óda
 ballada
 Nagykőrösi balladák
 őszikék
 fordítások
 tanulmányok
 levelezések (Petőfi )

Letészem a lantot
 műfaja: elégikaóda
 cél: hálás utókor
 sóhajok
 előzmény:
 1850 ben íródott a levert szabadságharc után Arany reményvesztett volt abba
akarta hagyni a versírást a jelen és a múlt összehasonlításáról szól a vers
 idősíkok: jelen.> múlt-> jelen
 szerkezete:
 első versszak:
 megkérdőjelezi hogy van e értelme a költészetnek a szabadságharc
leverése után
 2.-5. Versszak:
 a múlt felidézése és jelennel való szembeállítása bizakodás álmodozás
remény vesztés tavasznyár ifjúság öregség régen sok költő volt magány
Petőfi halála is teljességi hiány
 6.-7. versszak:
 jelen céltalan értelmetlen a dal a költészet haldoklik
 refrén:
 sóhaj /szomorú felkiáltás :
 a úgy érzi odavan a fiatalsága
 első és hatodik,hetedik versszakban a refrén felerősíti az előtte levő sorok
jelentését
 2 es 5 versszakban feszültséget kelt a múltból újra visszatér a jelenbe
 jelek:
 „…” ->nem fejezi be a mondatot
 koszorú= reménysugár
 fa= saját maga-> metafora
 virág= vers
  lant= a költészet ősi szombóluma, ezt használta Petőfi a XIX. század költőiben
-> A. szándékos utalást tett a Petőfi-versre
Ősszel
 Előzménye a Letészem a lanttal megegyezik
 műfaja: elégikód -> személyes, szomorú, elégikus hangvételű
 fő motívuma:
 az ősz
 témája:
 ellentétes világ
 Homérosz és Osszián világának megjelenítése
 Homéroszi világ:
 derűs, életvidám, kedvvel teli-> nyár
 reformkor
 Ossziáni világ:
 komor, ködös, homályos -> ősz
 1849 utáni megtorlás kora -> kihalt természet
 versszak: idilli világ -> DE! Arany az Ossziáni világot választja, mivel ennek a
világnak jellemzői állnak közelebb a magyarországi helyzethez
 cím:
 utal az őszre, mint évszakra, de metaforikus tartalmakat is magába sűrít
 Osszián:
 elképzelt 3. századi kelte bárd (=énekes költő) az ír és a skót mondákban
szereplő költő
 Ossziáni művek mind szomorú hangvételűek
 sok ellentét :
 fény <-> árnyék
 Hom. <-> Ossz.
 Szerkezete:
 1.egység
 1-5 vsz.:
 Homéroszi világ -> reformkori remények
 1. versszak a jelen a többi 4. a múlt
 2.egység
 6-10 vsz.:
 Ossziáni világ -> halál hangulat, 1849 utáni megtorlás kora
 6. vsz. a jelen a többi a múlt
 1. egység<->2. egység
 verőfényes vidék <-> borongó ég
 víg csoport <-> enyésző nap
 refrén: kettős szerep
 1. egys.: a derűs világ ábrándképeit rombolja le, visszaránt a jelenben, ahol
megváltozik a hangulat
 2. egys.: felerősiti az elötte álló sorok hangulatát
 Aranyra jellemző motívumok
 reményvesztettség
 csalódottság
 keserűség
 a szabadságharc elvesztése miatt
 reformkor: béke, szabadság, emberi kapcsolatok működtek
  vének tanácsa (irányítók)
 48 utáni időszakban:
 emlékhalom=sír
 harc fia =elesett (Petőfi)
 Arany pesszimistább mint Petőfi
 utolsó refrén:
 fölösleges már verset írni nincs aki meghallgassa mert ők már Meghaltak
bujdostak
 a múlt dicsőítése tavasz<->ősz párhuzam
 közéleti magánéleti stílus

Kertben
 magánéleti stílus
 személyes válság vers= magánélete kudarcba ment, ezért írja le a versben
 helyszínek:
 kert
 szomszéd kertje/ háza
 világ
 bővíti /tágítja a teret
 tágítja a problémákat
 szerkezete:
 első versszak: saját kertjét írja le
 nyugodt, lassú, csend ->vidéki hangulat
 nincs ember
 2—3-4.versszak:
 szomszéd
 meghalt az ember felesége (magányos Gerle)
 szegények
 elhunyt családjáról van szó (második versszak)
 nincsenek rokonaik
 a csecsemő anya nélkül maradt
 az ember koporsót készít a feleségének különböző bútorokból (bölcső menyegzői
ágy)
 -> az egész élete benne van a koporsóban
 férj:
 rá maradt a csecsemő
 család nélkül
 szegény
 két csecsemőnek később rossz sorsa lesz
 anya nélkül nő fel
 cselédlány neveli
 5 versszak:
 ezt az az ember írja le aki eközben a szomszédban kertészkedik (nyugodtan
lassan )
 ->ahelyett hogy segítene inkább kertészkedik
 ->önmaga Arany-> szerinte mindenki törődjön a maga bajával
 neki is vannak problémái ezért nem tud mások felé nyitni
 6 versszak:
 metafora ->táncterem=világ
 bejönnek a terembe és távoznak= születnek és meghalnak az emberek
 megvan ez a körforgás
  7 versszak:
 önző emberek= hernyó
 nincs lelkük= húsdarab
 vén kertész =halál ->metafora
 ezek a bajok ujjá születnek az emberek ugyanolyanok maradnak ->nagyon
pesszimista
 az embert állatokhoz hasonlítja
 cím:
 kiinduló motívum
 általános probléma az ember nem törődik a másikkal csak a saját gondjaival
 egyéni esetből kiindulva (szomszéd család)
 általánosít (leírja világ problémáit)
 személyes válság vers: személyes tapasztalatait írja le

Visszatekintés
 műfaja: elégia
 létösszegzés: az egész életét összefoglalja a versben fiatal korától haláláig
 Nagykőrösön írta 35 évesen
 leírja fiatalkorát ->úgy ír mintha már nagyon sok mindent megélt volna és idős lenne
pedig csak 35 éves
 koravén alkat
 olyan dolgokat ír le amiben nem jó ->pesszimista
 szerkezet:
 első- második versszak:
 leírja a születését (szomorú mivel már sok testvére meghalt és imádkoztak hogy
életben maradjon)
 irigy volt a többi gyerekre (az Ifjúság kertjébe vaskorlát on néztem át ->metafora )
 voltak belső korlátai (rövidebb volt az egyik lába +visszahúzódó volt)
 3. Versszak:
 félénk volt
 mikor lehetőségek adottak nem mert lépni
 félt a visszautasítástól (félve nyúltam rózsát szakasztani)
 időben kellett volna próbálkozni (mind lehulltak Szirmai)
 bátrabbnak kellett volna lenni
 4. Versszak:
 nem mert küzdeni fél a csalódástól a /következményektől
 önmagát vadhoz hasonlítja -> hasonlat
 5 versszak:
 régen álmodozott ezek már szertefoszlottak-> nem merte megvalósítani az álmait
 6. Versszak:
 azt sem merte vállalni hogy a hazáért a csatatéren haljon meg (hangulati
mélypont)
 „de”: változást jelent
 7 versszak:
 egy utolsó fénysugár /vigasz van az életben: szerelem +feleség +család