TÓTH ÁRPÁD

ECSÉDI GRÉTA, MAKAI FANNI, MATÓCSI DÉNES

 PÁLYAKÉPE

- 1886. április 14-én született Aradon.

- A család 1889-ben Debrecenbe költözött, ezért a debreceni reáliskolában végezte
tanulmányait
- Budapestre került (magyar-francia szakos bölcsész)
- 1908-tól a Nyugat munkatársa lett, ami közölte verseit
- Anyagi gondokkal küzdött, ezért abbahagyta budapesti tanulmányait és visszaköltözött
Debrecenbe
- A Debreceni Nagy Újság munkatársa lett (1911), de ismét anyagi nehézségei lettek ezért
vissza ment Budapestre ahol házitanítóként dolgozott
- Hatvany Lajos felkarolta, de ekkor már kiderült súlyos tüdőbetegsége (TBC)
- Hatvany támogatásával különböző szanatóriumokban keresett gyógyulást
- 1921-ben az Est munkatársa lett
- Az irodalmi élet felfigyelt tehetségére, de tudomásul vette, hogy a TBC miatt rövid élet
adatik neki.
- Mindent megtettek, hogy meghosszabbítsák életét, hegyvidékekről hegyvidékekre járt,
még a katonaságból is kisorozták (megúszta a világháborút)
- Végül 1928. november 7-én, 42 évesen hunyt el Budapesten.
- Búcsúztatóján Babits Mihály mondott beszédet.
 ESTI SUGÁRKOSZORÚ

- Feleségéhez írta a 6. házassági évfordulójukra

- Látvány és a látomás kettőssége
- Este a költő számára misztikus
- Impresszionista vers -> sajátos vonás jellemzi
- Egy átélt meghatározó élményt beszél el
- Címben lévő fényjáték
- “Hajad sötét lombja” - metafora
- Pártbeli látványba olvad bele
- Majd szintén égi lény kent jelenik meg
- Szinesztéziás képek
- Pillanatot végtelenné tágitott, megszólított éri tessek zárul
- Égi látomás helyett földi érzésről beszélünk
- Ebben az érzesben vallja meg a szerelmet
 LÉLEKTŐL LÉLEKIG

- Tóth Árpád utolsó, halála után megjelent kötetének címadó elégiája

- magány tapasztalata
- a vers beszédhelyzete a szemlélődés
- „Tán fáj a csillagoknak a magány, / A térbe szétszórt milljom árvaság?”
- csillagok távolsága = földi szívek távolsága „Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se
vagy, / Mint egymástól itt a földi szivek!”
- a lírai én keserű felismerését a két záróversszak felkiáltó mondatai, költői
kérdése és indulatszavai is jelzik
 ISTEN OLTÓ-KÉSE

Előzmények:
- Tóth Árpád költészete az emberi lélek legmélyebb tartalmát tárja fel
- Egészségi állapota korlátok közé szorította: gyógyíthatatlan betegségének
tünetei korán jelentkeztek nála, így életének nagy részét a közeli elmúlás
tudatában kellett leélnie
- Introvertált lelki alkatából következően csak verseiben volt képes igazán
kifejezni magát.
- Tóth Árpád utolsó költeményeinek egyike az Isten oltó-kése című elégia, amit tekinthetünk
létösszegző versnek is.
- A költő három szóban határozza meg szenvedéseinek forrásvidékeit: pénz, egészség, siker
( életéből mindez hiányzott) - Sok ember számára ennek a három dolognak a hiánya elég lenne
az öngyilkossághoz, Tóth Árpád azonban “megbocsátja” Istennek, hogy ezeket az értékeket
megtagadta tőle.
- Ennek a megbocsátásnak az indoka megjelenik két strófában: - ->Isten által rá mért
szenvedések az ő művészi fejlődését szolgálták
- A megpróbáltatások léleknemesítésének érzékeltetése egy metafora (“ oltó-kés”) segítségével
történik - -> az oltókés a gyümölcsfák sebet ejt, de a vágás helyén egy új élet jön létre, s az
esetleg haszontalan növény értékes termést hoz létre.
- Tóth Árpád a vers indításában és lezárásában is jelzi, hogy nehezére esik elviselnie ezt a
boldogságtól mentes életet. - -> Mind e mellett azonban érti, hogy mindez az ő javát szolgálja (a
harmadik vesszük utolsó sorában szereplő inverzió erősíti meg ezt a felismerést)
- A vers jellegzetes hangneme, valamint a címben szereplő kötőjeles szóösszetétel Ady Endrét
idézi. ( ő szólt műveiben ilyen közvetlenül Istenhez)
- a költemény zeneisége, a tisztán csengő keresztrímek, az erős érzelmi töltésű, gyakran sorvégre
kerülő szavak (pl. mostohád, ostobák), valamint az alapmetafora zordsága.
-Tóth Árpád az Isten oltó-kése megírása után nem sokat élt. Sorsában igazán szomorú, hogy
mindvégi tudatában volt saját szerencsétlenségének, igazán sohasem tudta megnyugtatni magát,
feloldani világfájdalmát.
-Sejtette, hogy nincs messze az idő, amikor betegsége gyógyíthatóvá válik (igaza volt, halála után
20 évvel jelentek meg az első gyógymódok.)
-Tehetségével, ha máskor születik, sokkal nagyobb pénzbeli elismertségre is szert tehetett volna.
-Legjobban talán mégis a siker hiánya fájt neki, amit teljesen igazságtalanul tagadott meg tőle a
kortárs közönség.
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!